A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6890/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. számára ( ) (továbbiakban: Ügyfél) által az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-t (székhelye: 1082 Budapest, Baross utca 1., továbbiakban: Biztosító) érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39.), továbbiakban: Felügyelet) benyújtott kérelme tárgyában, dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos díjfelszólításra, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Az Ügyfél a 2010. május 25-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy a Biztosítóval a ( ) Zrt. (székhelye:...) közreműködése mellett 2009. november 30-án kötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (a továbbiakban KGFB szerződés) segédmotor kerékpárjára. Az ajánlaton a biztosítási díj fizetéseként csoportos beszedési megbízást jelölte meg, a csoportos beszedési megbízás benyújtásra vonatkozó felhatalmazást egy későbbi időpontban küldte meg a Biztosítónak. A Biztosító az Ügyfelet értesítette a biztosítási díj bankszámlájáról történő leemeléséről és jóváíró számlát is küldött részére, majd a szerződést 2010 márciusában megszüntette, és a 2010. április 23-án kelt levelében is arról értesítette, hogy nem fizetés miatt az Ügyfél KGFB szerződése megszűnt. Az Ügyfél ezért telefonon megkereste a Biztosító ügyfélszolgálatát, ahol ismételten arról tájékoztatták, hogy a KGFB szerződése megszűnt és azt újrakötheti, ha kifizeti a büntetést. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a csoportos beszedési megbízás egy példányát nem küldte vissza, és arról sem értesítette, hogy a biztosítási díjakat nem tudta beszedni, illetve a beszedés sikertelenségét látva nem küldött neki csekket annak érdekében, hogy az elmaradt biztosítási díjakat befizethesse, hanem a 2010. április 23-án kelt levelében arról értesítette, hogy a KGFB szerződése díj nem fizetés miatt megszűnt és azt újrakötheti. Mindezekre tekintettel az Ügyfél a Felügyelettől kérte, hogy vizsgálja ki az ügyét. A rendelkezésemre álló iratok alapján az alábbiakat állapítottam meg. I. A Biztosító a 2010. július 29-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyféllel a ( ) Zrt. közreműködése mellett 2009. november 30-án kötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a tulajdonában lévő segédmotor kerékpárra. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél a biztosítási díj megfizetésének módjaként csoportos beszedési megbízást választotta, azonban az ajánlattal együtt nem küldte meg az annak teljesítéshez szükséges felhatalmazó levelet, ezért 2010. január 30-án ennek pótlására hívta fel a Biztosító és ezzel egyidejűleg a biztosítási díj fizetésének módját postai készpénz átutalási megbízásra (továbbiakban: csekk) változtatta. A Biztosító úgy nyilatkozott, hogy 2010. február 13-án kelt számlalevelét csekkel együtt küldte meg az Ügyfélnek, de befizetés nem történt. A számlalevél kiküldését követően azonban az Ügyfél megküldte a Biztosítónak a csoportos beszedési megbízás benyújtáshoz szükséges felhatalmazó levelet, amelyet a Biztosító 2010. február 23-án küldött meg az Ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójának (továbbiakban: számlavezető). Az Ügyfél számlavezetője a felhatalmazó levél érvényességi idejét úgy igazolta vissza, hogy az 2010. március 5. és 2010. március 9. közötti időszakban volt érvényes, azonban a Biztosító által két alkalommal benyújtott csoportos beszedési megbízást fedezethiány miatt nem tudta teljesíteni. A Biztosító a 2010. szeptember 2-án érkeztetett nyilatkozata szerint, mivel az Ügyfél a részére megküldött csekken sem fizette be a biztosítási díjat, ezért a 2010. február 16-án kelt levelében arról értesítette az Ügyfelet, hogy a biztosítási díját fizesse be, mert a biztosítása
csak 2010. január 1-jéig díjrendezett. Ennek elmulasztása esetén a vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint a szerződése az esedékességtől számított 60 napon megszűnik, ha biztosítási díjat az esedékességtől számított 45 napon belül nem egyenlíti ki. Mivel az Ügyfél a csekket nem fizetette be, illetve az Ügyfél számlavezetője sem tudta fedezethiány miatt teljesíteni a Biztosító csoportos beszedési megbízását, a Biztosító a 2010. március 5-én kelt levelében arról értesítette az Ügyfelet, hogy a biztosítási szerződése a díj nemfizetése miatt 2010. január 1-jével megszűnt. A Biztosító az eljárás során a 2010. február 16-án és a 2010. március 5-én kelt leveleinek kiküldését csak a vele szerződéses viszonyban lévő nyomdának kiadott listával igazolta, illetve a 2011. június 15-én érkeztetett nyilatkozatában utalt arra, hogy az Ügyfél minden bizonnyal megkapta a 2010. január 30-án kelt felszólító levelét és a 2010. április 23-án kelt törlés értesítőjét is, hiszen a Felügyelethez eljuttatott beadványához csatolta. A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 4. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség). A fent idézett jogszabályhely szerint az üzembentartó felelőssége a szerződése hatályban tartása, így az Ügyfélnek kötelessége lett volna a biztosítási díjtartozása megfizetéséről határidőben gondoskodni. Az Ügyfél ezen mulasztása a Biztosító terhére nem értékelhető. A Gfbt. 21. (4) bekezdése rendelkezik a Biztosító ügyféltájékoztatási kötelezettségéről a biztosítási szerződés díjelmaradására vonatkozóan: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A Gfbt. 21. (5) bekezdése a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére kimondja: A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelyei értelmében a pénzügyi szervezetnek igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről szóló értesítést az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor igazolható, ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő a biztosítón kívül álló személynek minősülő szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax OK jelzés, postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is.
A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban az Ügyfél részére postázott 2010. február 16-án kelt díjfelszólító és 2010. március 5-én kelt törlésértesítő leveleinek megküldésének igazolására a nyilvántartási rendszeréből kinyomtatott képernyőmásolatot csatolt. A Biztosító által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumokból azonban nem volt megállapítható, hogy a Biztosító a díjfelszólító és a törlésértesítő leveleket az Ügyfél részére ténylegesen megküldte, illetőleg postára adta. És ennek igazolására nem használható fel az a tény sem, hogy az Ügyfél a biztosító két másik történetesen a 2010. január 30-án illetve a 2010. április 23-án kelt levelét megkapta. A Felügyelet álláspontja szerint a jogszabályi előírások szerint a Biztosítóra hárul az, hogy konkrétan azt bizonyítsa, hogy adott ügyfél vonatkozásában eleget tett-e a szükséges értesítési, tájékoztatási kötelezettségének. E bizonyításra nyilvánvalóan alkalmatlan az az eljárás, amikor a Biztosító csak a nyilvántartási rendszeréből kinyomtatott képernyőmásolattal dokumentálja a küldemények kézbesítésének megtörténtét. Fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban nem tudta igazolni, hogy a díjelmaradásra vonatkozó értesítést és a díjnemfizetési okkal megszűnt szerződés törléséről szóló értesítését, az Ügyfél részére igazolható módon megküldte. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a fenti magatartásával megsértette a Gfbt. 21. (4) és (5) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a Biztosítónak jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a határozat rendelkező része I./A pontjában a Biztosítóval szemben a díjfelszólító levél és a törlésértesítő levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt összesen 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. A jogsértés összes körülményei kapcsán a Felügyelet értékelte azt is, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, ezért a pénzügyi szervezetnek alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és módon tegyen eleget.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, 41. (1) bekezdésében, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője