A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk Poór Judit, a Pao Egyetem aduktusa E-mail: p@georgiko.hu A taulmáy az érték változásába közreátszó téyezők kimutatásáak módszertai alapait tekiti át. A bemutatott módszer alkalmas a kivitel mit érték változásáak vizsgálatára akár hosszabb idősor voatkozásába is. A kiviteli értékadatokból számítható megyilváuló komparatív előyök (revealed comparative advatage RCA) idexe gyakra alkalmazott módszer a külkereskedelem verseyképességi elemzéseibe. A szerző a dolgozatba kétféle módszere alapuló elárást avasol, mellyel kimutathatóvá és számszerűsíthetővé válak az RCA-mutató alakulását eredméyező téyezők. Az RCA-idex időbeli tedeciáát az első módszerrel vizsgálva az érték- és főátlag (összhatás)idexkör együttes alkalmazása lehetővé teszi a verseyképesség változásáak magyarázatát, a vizsgált országba és a refereciaországba törtéő ár-, öszszetétel-, meyiség- és termékpozíció változások összevetése révé. A módszer alkalmazásáak azoba előfeltétele a meyiségek összeadhatósága. A dolgozatba bemutatott másik, lácmódszere alapuló elárás ezt az előfeltételt kiküszöböli, így sokkal heterogéebb termékcsoport voatkozásába is lehetővé teszi a változás vizsgálatát. Mide kompoese kizárólag egyetle téyező hatását vizsgála, miközbe mide más téyezőt a vizsgált ország vagy a refereciaország adatai rögzít. TÁRGYSZÓ: Idexszámok. Verseyképesség. Külkereskedelem.
76 Poór Judit Egy termék egységára em más, mit két adat háyadosakét felírható viszoyszám; termékcsoport szitre kiteresztve összetett itezitási viszoyszámkét értelmezhető átlag. Az átlagár mit főátlag több formába számítható: az. táblázatba feltütetett módo aggregált formába, ameyibe érték- és meyiség-adatok állak redelkezésre, illetve súlyozott számtai- vagy harmoikusátlagformába, ha hozzáférhetők termékszite az árak az érték- vagy a meyiségi adatok mellett.. A két idexkör együttes alkalmazása két időszak eseté Az érték egyik időszakról a másik időszakra törtéő változása három téyezőre botható fel abba az esetbe, ha a meyiségi adatok összegéek va tárgyi értelme. A főátlagidexkör és az értékidexkör elölésredszere ekkor megfeleltethető egymásak és a két módszer tartalmi elemeiek összekapcsolásával többlet iformációt szolgáltat. A két idexkör elölésredszere Idexkör Termék szit Termékcsoport szit. táblázat Főátlag A B A V = B A B A V = B Érték v q v p = q v p = p p = Megegyzés. A q a meyiséget, a p az árat, a v=q p az értéket elző szimbólum, a termékfaták száma. A szumma idexálásától a köyebb áttekithetőség és egyszerűsítés végett a továbbiakba eltekitek. A két idexkör együttes alkalmazásáak módszertaáról és az érték-, ár- és volumeidex-sorokról részletesebbe lásd például Huyadi Vita [22], Szűcs [22].
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 77 A főátlagidexkör az összetett viszoyszám, azaz az átlagár változását vizsgála (összhatás) és magyarázza azt a termékszitű árváltozások (részhatás) és szerkezeti átredeződések (összetételhatás) segítségével. 2 Az értékidexkör megfelelő elöléseiek segítségével felírva a főátlagidexkör összefüggését adódik, hogy 3 p I = = p p = = = I 'I". p A részhatásidex (I ) a termékszitű árváltozások kizárólagos hatásáak számszerűsítését úgy tuda biztosítai, hogy a meyiségeket stadardak veszi. A részhatásidex, ameyibe redelkezésre állak az egyedi áridexek, a termékszitű értékek mit súlyok segítségével harmoikus átlag formába is kiszámítható. Az összetétel-változás hatását vizsgáló I az árakat rögzítve kocetrál a szerkezetmódosulás következméyére, az aráyeltolódást értékeli; egyél agyobb mutatószám a szerkezetváltozás avuló tedeciáára utal. Az értékidexkör a főátlagidexkörhöz hasoló módo a stadardizálás módszerére épít. Az érték elmozdulását az árak és a meyiségek változásával magyarázza úgy, hogy a másik téyezőt változatlaak tekiti. Ily módo felírható az értékidex az áridex és a volumeidex szorzatakét: 4 I v = qp q p = q p p q qp = I I. A két idexkör összekapcsolása egyrészt megteremthető az I = I P (itt I =I P ) egybeesés kiemelésével, ugyaakkor a Laspeyres-féle volumeidex I qp q = p q = = p q I" V q d, amiből adódóa következik, hogy 2 A bázisidőszaki adatok -val, a tárgyidőszakiak -gyel idexáltak. 3 Az összefüggés felírható oly módo is, hogy a részhatásidex a meyiségeket bázis, az összetételhatás idex pedig az árakat tárgyidőszako rögzíti. 4 Az együttes ár- és volumeidexek kiszámíthatók a bázis-, illetve tárgyidőszaki értékek mit súlyok és az egyedi ár- vagy volumeidexek mit átlagoladó értékek segítségével is súlyozott átlag formába.
78 Poór Judit qp q q q Iv = = = I'I" V d. q q p qp p q azaz az értékváltozást a termékszitű árváltozások (I ), valamit a termékösszetétel elmozdulása (I ), eze túl a meyiség diamikáa ( V ) együttese határozza meg. q d 2. A két idexkör együttes alkalmazásáak módszertaa több időszakra kiteresztve Az értékváltozás idexszámokkal törtéő vizsgálata hosszabb idősor eseté kétféle voatkozásba törtéhet. Képezhetük bázisérték-idexsort (B), mely adott, rögzített időszakhoz általába évhez képest elez elmozdulást, illetve lácértékidexsort (L), mely a közvetleül a megelőző időszakhoz viszoyítva feezi ki a változást. Szembe a két időszakos példával ebbe az esetbe + egymást követő időszakot tekitve + darab bázis és darab lácértékidex képezhető. Rövid formulával összefoglalva, ahol t a t-edik időszak adtát elöli: B qp qp Iv = I =. q p p t t L t t V t t Több időszak eseté is helytálló a korábba bemutatott összefüggés, ameyibe a meyiségek összeadhatók, azaz az érték változása felírható három idex szorzatakét. Eek bizoyításához íruk fel az értékidexet először két téyező segítségével. Bázisidexsorok esetébe a következő összefüggés adódhat: qp qp qp I I I B t t t t t B,V(t ) B,Á( ) v = = = p q qp qt p qp. Ez utóbbi képlet szerit a bázisérték-idexsor adott taga egy Paasche-féle (tárgyidőszaki) változó súlyozású (V(t)) bázisáridex és egy álladó súlyozású (Á()) bázisvolume-idex szorzata. Az idexpróba telesül abba az esetbe is, ha álladó súlyozású bázisáridexet és Paasche-féle változó súlyozású bázisvolume-idexet szorzuk össze, illetve ha a Fisher-képleteket alkalmazzuk. A két időszakos példára építő godolatmeet azoba az első felbotást viszi tovább.
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 79 Az álladó súlyozású bázisvolume-idexsor tagai tovább bothatók úabb két kompoesre, melyek közül az egyik az összetétel-módosulás hatását, a másik pedig a meyiségi változást elzi: t B,Á( ) qp t qt qt B,Á( ) qb q = = = d qp qp q I I" V. Így végül a bázisérték-idexsor a következőképpe írható fel: t B qp t t qp t t qt qt B,V(t ) B,Á( ) qb V = = = d qp qp qp t q I I' I" V. Eszerit az érték valamely rögzített időszakhoz képesti elmozdulását az árak átlagos változása (a meyiségek tárgyidőszako rögzítettek), az összetétel eltolódása (az árak bázisidőszako változatlaak feltételezettek) és a meyiségi övekedések/csökkeések együttese magyarázzák. A lácérték-idexsor hasoló módo felbotható egy Paasche-féle változó súlyozású áridex, egy előző időszako rögzített árakat alkalmazó összetételhatás-idex és egy a meyiségeket a megelőző időszakihoz viszoyító diamikus viszoyszám szorzatakét. t t L qtpt qtpt qt qt L,V ( t ) L,V ( t ) ql V = = = d q q t pt qtpt t p t qt t I I' I" V Az idexsorok az idexekhez hasolóa emcsak aggregált, haem átlagformába is kifeezhetők az egyedi idexek segítségével, ahol az egyedi idexek szité lehetek bázis-, illetve lácértelmezésűek.. 3. A megyilváuló komparatívelőy-mutató Számos taulmáy foglalkozik a verseyképesség emzetgazdasági szitű fogalmával, mérhetőségével és mérésével. A külöböző kutatók, illetve szervezetek által
8 Poór Judit megfogalmazott emzetgazdasági szitű verseyképesség fogalmak bizoyítékul szolgálak arra, hogy ics egyetértés a defiíciót illetőe. A verseyképesség egységes meghatározásáak hiáya Frohberg és Hartma [999] szerit a fogalom külöféle dimezióiak köszöhető. Keedy és szerzőtársai hasoló módo azt hagsúlyozzák, hogy a verseyképesség fogalmaiak és mérőszámaiak sokfélesége a relevás kutatások perspektíváiak és célaiak változatosságából fakad (Boec Fertő [26]). Fertő és Hubbard [2] cikkébe áttekiti a magyar mezőgazdaság verseyképességét a kilecvees évekbe vizsgáló taulmáyokat, melyek alapvetőe az ár- és költségstruktúrákra kocetráltak. E taulmáyok az árkülöbségeket és azok alakulását, az átlagköltségeket és árbevételeket, valamit az egységköltségeket és -bevételeket, illetve a teles téyező termelékeységi (total factor productivity TFP) idexeket, a hazai erőforrás-költségeket (domestic research cost DRC) és a saát erőforrásköltség (proper research cost PRC) mutatókat alkalmazták a verseyképességi elemzésekbe. A megyilváuló komparatív előyök kocepcióá alapuló agrár-külkereskedelem verseyképességét vizsgáló módszertai taulmáyok és elemzések főkét Fertő evéhez kapcsolódak a hazai szakirodalomba. A verseyképesség és a komparatív előy fogalma szorosa összekapcsolódik. Frohberg Hartma [999] szerit az egyetle külöbség közöttük, hogy a verseyképesség piaci torzulásokkal, tökéletleségekkel ellemezhető, míg a komparatív előy em. Fertő ([26] 44. old.) talá ezzel összhagba fogalmaz úgy, hogy míg a verseyképesség agymértékbe érzékey a makroökoómiai helyzet változásaira, addig a komparatív előy alapvetőe strukturális természetű. A hagyomáyos kereskedelemelmélet szerit a szabad kereskedelem feltételei mellett az egyes országok olya ószágok termelésére szakosodak, és válak azok ettó exportőreivé, amelyekből komparatív előyeik vaak. Deardoff szerit aak megállapítására, hogy egy országak mely termékél vagy iparágál va komparatív előye, az autark állapothoz tartozó és a szabad kereskedelem melletti relatív árak közötti külöbség előelét kell megfigyeli csupá. Pozitív előel eseté az adott országak komparatív előye va az adott ószág termelésébe és exportába, egatív előelet kapva viszot az ország komparatív hátráya állapítható meg. Az elmélet gyakorlatba való alkalmazása azoba több fotos problémát is felvet. Egyrészt a relatív, autarkia állapotába feltételezett árak em megfigyelhetők, ami akadályozza a valós vagy retett komparatív előyök meghatározását (De Beedictis Tamberi [2]). Másrészt, ha a relatív árak megfigyelhetők is leéek, korátsem biztos, hogy ezek előre elezék az igazi komparatív előyöket. Végül, a komparatív előyök em feltételezek egyszerű determiisztikus kapcsolatot a kereskedelem volumeével (Fertő [26]). A komparatív előyök elvéek alkalmazására, alkalmazhatóságára született meg a már említett megyilváuló komparatív előyök (revealed comparative advatages
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 8 RCA) fogalma. A megyilváuló komparatív előyök mutatói mitegy visszafelé okoskodva az egyes országok külkereskedelméek exportspecializáltságából, illetve aak hiáyából következtetek arra, hogy a vizsgált ország eseté hol releek aak komparatív előyei és hátráyai. Ameyibe egy ország obba specializálódik valamely termék külkereskedelmére egy másik ország voatkozásába, feltételezhető, hogy abba komparatív előyei vaak (Maor [999]). Az RCA-mutató tehát mit ahogy Szabó [24] is íra csupá a külkereskedelmi áruszerkezet vizsgálatára szorítkozik, és így em vizsgála a komparatív költségeket, a relatív téyezőellátottságot és a téyezőáraráyokat. A módszert alkalmazó elemzésekbe a komparatív előy, az exportspecializáció és a verseyképesség fogalma szorosa összekapcsolódik. A megyilváuló komparatív előyök idexéek első változata Balassa Béla evéhez fűződik, aki szoros kapcsolatot vélt felfedezi a termelékeység és a külkereskedelmi telesítméy voatkozásába (Szabó [24]). Az évtizedek folyamá azoba az idex számos változata felődött ki az exportspecializáció kimutatására, hisze az említett követelméy mellett számos megoldás létezhet a komparatív előyök számszerűsítésére. Fertő [26] megállapítása szerit: Saátos módo a mérési problémák az elmúlt évtizedekbe agymértékbe függetleedtek az elmélettől, ami eletős szabadságot adott a kutatókak, hogy milye megyilváuló komparatív előy RCA-idexeket haszálaak a emzetközi kereskedelem empirikus elemzése sorá. A Balassa által 965-be kostruált és még apaikba is a legagyobb épszerűségek örvedő RCA-idex a vizsgált ország exportszerkezetét veti össze valamely refereciaországéval/országcsoportéval. 5 Balassa Béla a következő mutatószámot avasolta a komparatív előyök mérésére: x i / xi i RCA = x / x = i i i x / x i i x / x, i i i i ahol x az export, i a termék (termékcsoport), a vizsgált ország, eek megfelelőe x i az adott ország termékszitű, illetve xi az összes exportát, xi pedig valamely országcsoport, esetleg a világ (émely esetbe referecia ország) termékszitű, illetőleg x a teles exportát elöli. i i i 5 A mutatót számos taulmáy defiiála és alkalmazza az empirikus kereskedelemelemzésekbe, de viszoylag kevés foglalkozik a mutató elméletével, ellemzőivel, alkalmazhatóságával. A külföldi szakirodalmakat tekitve Dalumot és szerzőtársait, Laurset aki az elsőkét említett műek is szerzőe, valamit De Beedicist és Tamberit, illetve Iapadret kell feltétleül megemlíteük, a hazai szakirodalomba Fertő foglalkozott több taulmáyba is a mutató elméleti kérdéseivel és problémáival.
82 Poór Judit A képlet szerit adott ország megyilváuló komparatívelőy-idexét kétféleképpe is értelmezhetük. Vizsgálhatuk, hogy az adott termék/termékcsoport exporto belüli részesedése hogy viszoyul a refereciaországo belüli exportrészesedéshez, tehát relatív értékösszegek területi összehasolításáról va szó. A mutató azoba úgy is értékelhető, mit amely a forrásország aráyát kutata a vizsgált termék versus a teles exporto belül. Abba az esetbe elez az idex megyilváuló komparatív előyt, ha a termék adott országo belüli exportrészesedése agyobb, mit az összehasolítás alapául választott országcsoportba, illetve ha az ország részesedése a termék exportá belül agyobb, mit a teles exporto belül. Bármelyik értelmezésébe vizsgáluk is a mutatót, aak számlálóa és evezőe is és közé esik. Eek megfelelőe a legtöbb taulmáy az idex által felvett értékek tartomáyakét a [; [ itervallumot elöli meg. De Beedicis és Tamberi [2] azoba azt állíta, hogy az idikátor eredméye és x i / xi közé i i esik, azaz a téyleges felső határ x i / xi, mely abba az esetbe tart -hez, ameyibe i i i i x tart a ullához, azaz az ország gazdasági súlya az export tekitetébe irrelevás. Ameyibe RCA>, az adott országak i termék eseté komparatív előye va, ellebe <RCA< eseté komparatív hátráyról beszélhetük. Ily módo az RCA-mutató értéke alapá yilatkozhatuk a termék komparatív előyét illetőe. Ameyibe azoba két komparatív előy mutató is redelkezésre áll, további következtetések levoására yílik lehetőség. Ezt ismerteti a következő feezet. 4. Az RCA-mutató időbeli változásáak vizsgálata a két idexkör együttes alkalmazásával Egy ország export értéke qi p formába felírható összesített aggregátum, i mely a külöböző fata termékek kiviteléek összértékét feezi ki. A emzetközi és hazai statisztikák általába eze együttes értékeket közlik, külöféle pézembe, illetve az alkalmazott omeklatúrákak megfelelőe esetlegese eltérő aggregáltsági sziteke is. A külkereskedelmet, illetve az aak verseyképességét vizsgáló elemzések alapvetőe két omeklatúrából származó adatoko alapulak; ezek az Egységes Külkereskedelmi Termékegyzék (Stadard Iteratioal Trade Classificatio SITC), illetve a Harmoizált Redszer (Harmoised System HS). Az ENSZ
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 83 SITC osztályozási redszere a termékeket azok feldolgozottsági foka, felhaszálási lehetősége és világpiaci eletősége szerit, a Harmoizált Redszer ellebe elsősorba alapayaguk, illetve feldolgozottsági fokuk szerit redezi (Csizmazia [25]). Az ENSZ COMTRADE adatbázisa az említett omeklatúrák midegyikébe mélyebb, részletezettebb botásba, az értékek mellett az immár értelmezhető, valamit összegezhető kiviteli/behozatali meyiségeket is feltüteti, mellyel lehetővé teszi az értékváltozást idukáló téyezők elkülöített elemzését. Tekitve az RCA-mutató korábba bemutatott képletét, feltételezzük, hogy x i egy bizoyos termék eltérő miőségű változataiak együttes exportértéke. Két külöböző időszak idexét elosztva egymással, és az azoos tartalmú, de külöböző időszakot ellemző adatokat háyadosformába egymás mellé redezve egy értékidexekből álló összefüggéshez utuk. x i x i i x xi i i i Iv Iv i i i v v i xi xi i RCA = / = /. RCA x x I I A külkereskedelmi pozíció avulását a refereciapiachoz képest a képlet szerit két téyező eredméyezheti: a vizsgált ország és a refereciapiac termékszitű értékidexeiek háyadosa övekedést elez: ez megvalósulhat oly módo, hogy a vizsgált ország külkereskedelmi értékéek emelkedése mellett a refereciapiac kisebb mértékű övekedést ér el, vagy adott esetbe exporta csökke, illetve lehetséges a refereciapiachoz képest obb specializáció elérése azáltal is, hogy a vizsgált ország kisebb kivitelvisszaesést szeved el a másik piachoz képest; a vizsgált ország és a refereciapiac teles exportérték-idexéek háyadosa csökkeést mutat: e kompoes a korábba defiiált RCAmutató tartalmáak megfelelőe a termék teles exporto belüli pozícióáak esetleges módosulását elzi. Az első faktor, azaz a termékszitű értékidexek háyadosáak kostas értéke mellett is lehetséges a külkereskedelmi termékszerkezet átredeződéséek eredméyeképpe az RCA-idex értékéek övelése.
84 Poór Judit Felhaszálva a két idexkör együttes alkalmazásával kapcsolatba korábba tárgyaltakat, az első téyező tovább botható két, illetve három kompoesre és ekkor a következő összefüggést kapuk: RCA I I V I' I" = / = / = /. RCA I I I I I I' I" V I i i i Iv Iv p q Iv dq Iv i i i v v p q v dq v Adott termék verseyképességéek módosulását tehát égy kompoes együttese eredméyezi, melyek:. az exportárak átlagos változásáak eltérése, 2 3. a termékösszetétel, a kiviteli meyiség relatív alakulása, valamit 4. a vizsgált termék teles exporto belüli pozícióáak módosulásába relő külöbözőség. A égy téyező egymást erősítve vagy éppe kompezálva, gyegítve alakíta a kivitelt és aak verseyképességét. A verseyképesség avulását eredméyezheti valamely terméket illetőe, ha: agyobb mértékű exportár-emelkedést tud véghezvii, mit a refereciaország, az export szerkezetét képes elmozdítai a drágább termékek iráyába, agyobb mértékbe tuda öveli a kivitel meyiségét, illetve a vizsgálat tárgyát képező termék avíta pozícióát a teles exporto belül. A módszer közepes aggregáltsági szitű termékkör verseyképességi változásáak vizsgálatára alkalmas, mivel eze a szite lehetséges az összetétel-módosulás hatásáak kimutatása a meyiségi adatok összesíthetősége mellett. 5. Alteratíva az RCA-mutató változásáak magyarázatára és a meyiségek összeadhatóságáak problémáára A következőkbe ismertetedő elárás a korábbiakhoz hasoló módo a stadardizálás módszerére épít és céla a megyilváuló komparatívelőy-mutató alakulását eredméyező téyezők kimutatása. Feltételkét itt is megfogalmazható a termékszitű meyiségi vagy áradatok megléte az értékadatok mellett, azoba magasabb aggregáltsági szite is ahol a meyiségi adatok már em összesíthetők feltárhatók az RCA-mutató változása mögött relő magyarázó erők.
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 85 A megyilváuló komparatívelőy-mutató változásáak előbbiekbe bemutatott kéttéyezős összefüggése áll e felbotás mögött is. A vizsgált termékkör relatívexportérték-változása ( ) kifethető az együttes értékidexek számtai átlagakét, Iv Iv ahol az átlagoladó értékek egyedi értékidexek, a súlyok szerepét pedig a bázisidőszaki értékek, értékaráyok (V m ) töltik be. Kedvező relatívexportérték-változást eredméyezhet, ha a vizsgált ország átlagoladó értékei, azaz egyedi értékidexei magasabbak, vagy a refereciapiachoz képest obb az exportszerkezet, vagyis a agyobb kivitelövekedést elérő termékek agyobb exportaráyal ellemezhetők. Mivel az egyedi értékidex felírható az egyedi ár- és volumeidexek szorzatakét (i v =i p i q ), az összefüggés a következőképpe fethető ki: p i RCA / / /. RCA I I q p i I V i i I v i i i Iv Iv p Iv Vmv ip iq Iv = = = i i i v v v v mv p q v p Az egyes befolyásoló téyezők szerepéek elkülöítéséhez alkalmazva a lácmódszert a külkereskedelmi verseyképesség diamikáa égy téyező hatására botható fel, melyek közül azoba csak három diamikus ellegű. RCA V i i = RCA V i i mv p q mv p q V i i V i i mv p q mv p q i Vmv ip iq Iv /. i V i i I mv p q v Az első kompoes a vizsgált ország és a refereciaország az exportérték aráyaiak, azaz a kivitel szerkezetéek külöbözőségét vizsgála, és aak hatását számszerűsíti. A második és harmadik kompoes a termékszitű ár- és meyiségi változások eltéréséek hatását elzi a refereciaországhoz képesti. A lácmódszer léyege, hogy kezdetbe a vizsgált téyező hatásáak számszerűsítésekor a többi kompoes stadardak feltételezett a vizsgált ország adatai, mad a refereciaország adatai rögzítve. Az utolsó téyező a bemutatott felbotással azoosa a vizsgálat tárgyát képező termék pozícióáak változását elzi a teles exporto belül, szitúgy a refereciaországhoz képest. A módszerek eredméyeit tekitve a fő eltérés a következőképpe fogalmazható meg. Az elsőkét ismertetett módszer az egyes téyezők változásáak hatását oly módo számszerűsíti, hogy a többi téyezőt a megfelelő ország adatai időbe változatlaak feltételezi. Ezzel szembe az utóbb bemutatott a többi téyező változását is egedélyezi, stadardak véve azt valamely ország adatai. Az eredméyek tehát eltérő tartalommal bírak.
86 Poór Judit Eze túlmeőe a két idexkör együttes alkalmazására építő módszer az összetétel változásáak hatását vizsgála, ahol az összetétel a meyiségekre voatkozóa értelmezett, a lácmódszert alkalmazó elárásál ellebe a szerkezet (értékaráyok) statikus voatkozásba kerül összehasolításra a refereciaországgal/-országcsoporttal. Az említett észrevételek mellett midkét ismertetett elárás emcsak két időszak, haem több év voatkozásába is érvéyes, kifeezhető az idexsorok segítségével akár bázis-, akár lácszemléletbe. Az első módszer alkalmazása azoba adott feltétel feállása eseté lehetséges csak, míg a második elárás mide esetbe alkalmas az idex módosulása mögött álló kompoesek kimutatására. 6. Az RCA-mutató diamikááak vizsgálata a Hús és húskészítméyek termékkör voatkozásába A módszerta alkalmazásáak bemutatására és a avasolt két elárás közötti külöbözőségek érzékeltetésére a taulmáy záró feezete a korábbiakba bemutatott komparatívelőy-mutató alakulását és a diamikáába közreátszó téyezők hatását a Hús és húskészítméyekre voatkozóa vizsgála az elmúlt tíz évbe. Mithogy a cikk módszertai témát taglal, így em tarta feladatáak a közreátszó téyezők változásáak magyarázatát, kizárólag a verseyképesség változását kíváa vizsgáli és a magyarázó kompoeseket elkülöítei, azok alakulását számszerűsítei. A Hús és húskészítméyek termékkör, mid az agrárexporto belüli részesedése, mid pedig külkereskedelmi egyelege miatt meghatározó szerepet átszott és átszik az agrár-külkereskedelembe. A kivitelbe sokáig a legagyobb részesedéssel bíró termékkör volt, mely az elmúlt tíz évbe közel 5 százalékpotos aráycsökkeést elzett. Külkereskedelmi egyelege meghatározó; bár 2 óta 72,5 milliárd foritos ettó exportértékről csökkeő tedeciát mutat. Az egyelegromlást alapvetőe a 24. évi uiós csatlakozáshoz kötődő változások, azaz a kivitel visszaesése és az ezzel párhuzamosa végbemeő behozatal övekedése okozták. Az RCA-mutató alakulását az Európai Uió mit refereciacsoport voatkozásába vizsgáluk az elmúlt tíz év távlatába. 6 A Hús és húskészítméyek termékkör a két osztályozási redszerbe eltérő módo és részletezettséggel szerepel, de megteremthető közöttük a kapcsolat. Az SITCosztályozás kétszámegyű botásába a -es kódszámú csoportot eleti, mely 4 háromszámegyű, 7 égyszámegyű, és legmélyebb botásába 38 ötszámegyű al- 6 A refereciaországok körét alapvetőe az EU27 tagállamai teszik ki, melyek közül Magyarországot mit vizsgált országot elhagytuk.
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 87 kategóriát tartalmaz. A HS-redszerbe a vizsgált termékcsoport tételei a termékek feldolgozottsági fokáak megfelelőe egyrészt az I. Áruosztály (Élő állatok, állati termékek) 2-es kódszáma Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség, másrészt a IV. Áruosztály (Élelmiszerkészítméyek, italok, doháy) 6- os kódszáma alatt találhatók. Az osztályozási redszer részletezettebb botását bizoyíta, hogy 6 tételt foglal magába. Az ENSZ COMTRADE adatbázisa az SITC-redszerbe hármas botástól, a HS92 omeklatúra szerit égyes és hatos tagolásba közli az értékek mellett a kiviteli/behozatali meyiségeket. A miél mélyebb részletezettségre törekedve a számítások a Harmoizált Redszer alapá törtétek, a Függelékbe található termékegyzék segítségével azoba megteremthető a párhuzam a másik omeklatúrával. A Függelékbe található 6 termék voatkozásába vizsgáluk a Hús és húskészítméyek termékkör megyilváuló komparatív előyéek alakulását. Tekitve a 2. táblázat RCA-mutató értékeit megállapítható, hogy a vizsgált termékkör 997 óta egyértelműe romló külkereskedelmi pozíciót mutat, mely függetle a termékek feldolgozottsági fokától. Az idex csökkeő tedeciáa részbe aak köszöhető, hogy a teles külkereskedelem agyobb mértékbe őtt, mit a refereciapiacé, mely a vizsgált termékcsoport változatla, vagy azoos mértékbe változó kiviteli értéke mellett is a megyilváuló komparatív előy mérséklődését elezé. Eze túlmeőe azoba a Hús és húskészítméyek exportértéke kezdetbe a refereciapiacéál agyobb fokú visszaesést, mad kisebb mértékű övekedést ért el, mely úgyszité az idikátor csökkeését eredméyezte. A vizsgált termékek, csoportok RCA-mutató értékei 2. táblázat RCA 997. 998. 999. 2. 2. 22. 23. 24. 25. 26. 27. évbe 2+3*+6* 3,58 2,8 2,3 2,23 2,32 2,3,79,6,39,8,8 2+3* 3,2 2,6 2,22 2,8 2,32 2,3,8,6,38,3,6 6* 5,55 3,76 2,83 2,59 2,33 2,2,72,63,43,43,28 * Csak a vizsgálat tárgyát képező termékek magasabb aggregáltsági szitű, együttes eredméye. Forrás: Saát számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapá. Termékszite részletese is vizsgálhatuk a mögöttes tedeciákat, feladatuk azoba most legye a bemutatott módszerek alkalmazásával a termékcsoporto belül megfigyelhető termékszitű hatások együttes eredméyéek vizsgálata, melyek tömöre összefoglalák az egyedi hatásokat, és termékcsoport-szite yilatkozak a mutató változásába közreátszó téyezőkről.
88 Poór Judit 3. táblázat Az idex diamikáába közreátszó két téyező (Idex: 997. év =, százalék) 2+3*+6* 998. 999. 2. 2. 22. 23. 24. 25. 26. 27. évbe I I v v I I i v i v 9,4 82,5 86,5 96,7 89, 82, 79,5 7,3 63,5 69,4 7, 27,9 38,5 49,2 57, 64,3 76,9 83,7 92,3 2,2 * Csak a vizsgálat tárgyát képező termékek magasabb aggregáltsági szitű, együttes eredméye. Forrás: Saát számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapá. A két idexkör együttes alkalmazására építő módszer eze az aggregáltsági szite em alkalmazható, mivel a termékek em tekithetők azoosak, és így a meyyiségek összeadása em lehetséges. Elsőkét ezért a lácmódszer alkalmazásáak eredméyeit és az általa levoható következtetéseket mutatom be a Hús és húskészítméyek termékcsoportra. A lácmódszer-felbotás eredméyei a Hús és húskészítméyek termékkör voatkozásába (Idex: 997. év =, százalék) 4. táblázat Hatás 998. 999. 2. 2. 22. 23. 24. 25. 26. 27. évbe V mv /V mv i q /i q i p /i p 29,4 78, 9,3 77,2 88, 7,6 25, 7,2 4,,7 68,9 98,4 82,6 7,5 85,9 95, 234, 44,9 57,6 7,9 2,5 7,4 95,7 6,6 7,6 22,4 35,9 2,3 79,5 83,3 Forrás: Saát számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapá. Az 4. tábla eredméyei alapá megállapítható, hogy a vizsgált ország és a refereciapiac azoos termékszitű ár és meyiségi változása mellett kizárólag a bázisidőszaki exportérték aráyok külöbözősége a 2-es évtől stabila a megyilváuló komparatív előy visszaesését eredméyezte. Magyarország a refereciapiachoz viszoyítva a 24. évi uiós csatlakozás óta eletős előyt tudhat magáéak a kiviteli meyiség övekedéséek köszöhetőe, az árakat illetőe azoba épp elletétes a tedecia. Külöválasztva az alacsoyabb
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 89 és magasabb feldolgozottsági szitű termékeket számottevő, eltérést tapasztalhatuk. A 2-3-as kódszámmal kezdődő termékek esetébe a kiviteli meyiségek változásáak, a 6-os kódszámmal kezdődő termékeket illetőe a refereciapiachoz képest törtét agyobb árövekedések a pozitív hatása mutatható ki. Ez azoba az árak voatkozásába korátsem elet téylegese is magasabb árakat, sokkal ikább ellemző, hogy a agyobb mértékű emelkedés hátterébe a kezdeti óval alacsoyabb egységérték áll. 5. táblázat A lácmódszer-felbotás eredméyei a külöböző feldolgozottságú termékcsoportok voatkozásába (Idex: 997. év =, százalék) Hatás 998. 999. 2. 2. 22. 23. 24. 25. 26. 27. évbe 2+3* 6* V mv /V mv i q /i q i p /i p V m /V m i q /i q i p /i p 44, 79,4 7,9 8, 92,7 73,4 24,5 6,6 2,9, 62,,9 8,3 24,8 9, 2,5 266,7 47,5 667,4 838,2 6,4 9,4 97,8 7,5 7,5 22,5 35,5,3 78,6 82,4 83,6 92,3 84,6 84,7 82,5 76,7 69,3 66,2 68,9 58,6 4,9 77, 9,8 75,8 58,4 54,8 5,7 46,7 5,8 52,5 9,3 9,6 84, 97,7 8,6 2,5 47,9 53,5 38,7 58, * Csak a vizsgálat tárgyát képező termékek magasabb aggregáltsági szitű, együttes eredméye. Forrás: Saát számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapá. A feldolgozott termékek csoportára ézve a meyiségek összeadhatók, így elvégezhető az RCA-mutató diamikááak téyezőkre botása a két idexkör együttes alkalmazásával is, és összevethetők a két elárás eredméyei. A felbotás eredméyei a két idexkör együttes alkalmazásával (Idex: 997. év =, százalék) 6. táblázat Hatás 998. 999. 2. 2. 22. 23. 24. 25. 26. 27. évbe I /I 8, 7,2 2,3 6,2,6 7,5 4,2 99,2 96,8 94,9 V dq /V dq 8, 68,4 79,8 66,7 5,2 39,8 36,3 32, 36, 32,9 I p /I p 82,7 8,4 67,3 8,,9 9,3 37,6 48,7 4,8 56, Forrás: Saát számítás az ENSZ COMTRADE adatai alapá.
9 Poór Judit Midkét módszer azt elzi, hogy a vizsgált termékcsoportba a 22-es évtől a refereciapiachoz viszoyítva magasabb egységérték-övekedést realizáltuk, mely külkereskedelmi pozíciókat avította. Korábba eleztem, hogy ez a agyobb mértékű emelkedés főkét az eleve alacsoyabb magyar exportárakak köszöhető. A kivitel meyiségéek változását kifeező második téyező az elárástól függetleül 997-hez képest eletős visszaesést elez. A csökkeés mértékéek külöbözősége az eltérő számításból és tartalomból fakad. A két idexkör együttes alkalmazásával kapott eredméy, mely a teles exportmeyiség bázisidőszakhoz képest törtét változását hasolíta össze markásabb csökkeést elez. A lácmódszerél az egyedi volumeváltozások alapá törtéik a számítás, mely a termékek átlagába feezi ki a meyiségi módosulást, méghozzá a bázisidőszaki exportérték-aráyok által súlyozva. Az összetételt vizsgáló kompoes elzi a legagyobb eltérést a két módszer eredméyeiél, melyet az idokol, hogy a lácmódszer statikusa vizsgála az exportérték aráyaiak eltérését, ezzel szembe a másik elárás a meyiség struktúráát és aak is a diamikáát kezeli magyarázó téyezőkét. Eszerit a feldolgozott termékek exportmeyiségéek összetétele a 2-es évig kedvező módo változott, mely a többi téyező változatlasága mellett avította vola a megyilváuló komparatívelőy-mutató által elzett külkereskedelmi pozíciót. 2-től kezdve azoba bár 997-hez képest még kedvező e kompoes szerepe, 2-hez képest már kedvezőtle tedeciát figyelhetük meg. A taulmáyba bemutatott empirikus elemzés a két módszer eltérő alkalmazhatóságát és az eredméyek közötti hasolóságok és eltérések kiemelését kíváta szolgáli. Függelék A vizsgált termékek köréek lehatárolása SITC Rev 3 HS 988 Elevezés (HS 988) Feldolgozatla vagy kevésbé feldolgozott termékek. 2, 2 2 Szarvasmarhafélék húsa frisse vagy hűtve, egész és fél, másképpe darabolt csottal.2 2 3 másképpe darabolt csot élkül.2 22, 22 2 Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész és fél, másképpe darabolt csottal.22 22 3 másképpe darabolt csot élkül 2. 24, 24 2, 24 22, 24 23 Egész és fél báráy frisse vagy hűtve Más uhhús frisse vagy hűtve, egész és fél másképpe darabolt csottal másképpe darabolt csot élkül (A táblázat folytatása a következő oldalo.)
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 9 (Folytatás.) SITC Rev 3 HS 988 Elevezés (HS 988) 2.2 24 3, 24 4, 24 42, 24 43 Egész és fél báráy fagyasztva Más uhhús fagyasztva, egész és fél másképpe darabolt csottal másképpe darabolt csot élkül 2.3 24 5 Kecskehús 2.2 23, 23 2, 23 9 Sertéshús frisse, hűtve egész és fél comb, lapocka és részei csottal más (például tara, kara, oldalas, dagadó) 2.22 23 2, 23 22, 23 29 Sertéshús fagyasztva egész és fél comb, lapocka és részei csottal más (például tara, kara, oldalas, dagadó) 2.3 27 Baromfi, em darabolt, frisse vagy hűtve 2.32 27 2, 27 22, 27 23 Száryasok, em darabolt, fagyasztva Pulyka, em darabolt, fagyasztva Kacsa, liba, gyögytyúk em darabolt, fagyasztva 2.33 27 3 Hízott má (liba, kacsa) frisse vagy hűtve 2.34 27 39 Baromfi darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (má kivételével) frisse vagy hűtve 2.35 27 4, 27 42, 27 43 Száryas darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (má kivételével), fagyasztva Pulyka darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (má kivételével), fagyasztva Kacsa, liba, gyögytyúk darabok és vágási melléktermékek, belsőségek (má kivételével), fagyasztva 2.36 27 5 Baromfi má, fagyasztva 2.4 25 Ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frisse, hűtve vagy fagyasztva 2.5 26 Élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség szarvasmarhafélékből frisse vagy hűtve 2.52 26 2, 26 22, 26 29 szarvasmarhafélékből fagyasztva, yelv szarvasmarhafélékből fagyasztva, má egyéb más fagyasztva, a yelv és má kivételével 2.53 26 3 sertésből frisse vagy hűtve 2.54 26 4, 26 49 sertésből fagyasztva, má egyéb más fagyasztva a má kivételével 2.55 26 8 egyéb (uhból, kecskéből, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből) frisse vagy hűtve 2.56 26 9 egyéb fagyasztva 2.9 28 Házi, üregi vagy mezei yúl húsa és élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frisse, hűtve vagy fagyasztva 2.92 28 2 Békacomb frisse, hűtve vagy fagyasztva (A táblázat folytatása a következő oldalo.)
92 Poór Judit (Folytatás.) SITC Rev 3 HS 988 Elevezés (HS 988) 2.99 28 9 Egyéb hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frisse, hűtve vagy fagyasztva 6. 2 Sertés soka, lapocka sózva, szárítva vagy füstölve 6.2 2 2 Sertés oldalas, dagadó sózva, szárítva vagy füstölve 6.9 2 9 Egyéb más sertéshús sózva, szárítva vagy füstölve 6.8 2 2 Szarvasmarhafélék húsa sózva, szárítva vagy füstölve 6.89 2 9 Élelmezési célra alkalmas liszt és őrleméy húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből Késztermékek 7. 63 Kivoat és lé húsból, halból vagy rákféléből, puhatestű vagy más gerictele víziállatból 7.2 6 Kolbász és hasoló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeke a termékeke alapuló élelmiszerek 7.3 62 2 Elkészített vagy kozervált mából készült termékek 7.4 62 3, 62 39 Pulykából (má kivételével) készült termékek Gyögytyúkból, kacsából, libából készült termékek 7.5 62 4, 62 42, 62 49 Sertés sokából készült termékek Sertés lapockából készült termékek Más sertéshúsból (má kivételével) készült termékek, beleértve a keverékeket is 7.6 62 5 Szarvasmarhafélékből készült termékek 7.9 62 9 Más állati termékek, beleértve az állati vérből készült termékeket is Eltérő tételek a két omeklatúra között 2.93 37 6 Csiga tegeri csiga kivételével 4.3 29 Sováy húsréteget em tartalmazó sertészsiradék (szaloa) és baromfizsiradék, em olvasztott vagy másképpe em kivot, frisse, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lébe tartósítva, szárítva vagy füstölve Forrás: Saát összeállítás a RAMON-összefüggés táblái alapá. Irodalom BOJNEC, S. FERTŐ, I. [26]: Comparative Advatages ad Competitiveess of Hugaria ad Sloveia Agri-Food Trade i the EU Markets. Trasitio i Agriculture Agricultural Ecoomics i Trasitio III. Budapest. November http://www.mtakti.hu/ eglish/evet/ferto6e.html CSIZMAZIA S. (szerk.) [25]: A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertaa. Közpoti Statisztikai Hivatal. Budapest.
A külkereskedelem specializációába közreátszó téyezõk 93 DE BENEDICTIS, L. TAMBERI, M. [2]: A Note o the Balassa Idex of Revealed Comparative Advatage. Workig Paper 58. Uiversita Politecica delle Marche (I), Dipartimeto di Ecoomia. FERTŐ I. [26]: Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországo és a kelet-közép-európai országokba. MTA Közgazdaságtudomáyi Itézet. Budapest. FERTŐ I. HUBBARD, L. J. [2]: Verseyképesség és komparatív előyök a magyar mezőgazdaságba. Közgazdasági Szemle. XLVIII. évf.. sz. 3 43. old. FROHBERG, K. HARTMANN, M. [997]: Comparig Measures of Competitiveess. Discussio Paper No. 2. Istitute of Agricultural Developmet i Cetral ad Easter Europe (IAMO). Halle. HUNYADI L. VITA L. [26]: Statisztika közgazdászokak. Közpoti Statisztikai Hivatal. Budapest. MAJOR L. [999]: Nemzetközi verseyképesség vizsgálata a magyar mezőgazdaságba. Doktori értekezés. Szet Istvá Egyetem. Gödöllő. SZABÓ ZS. [24]: Nyugati verseyképesség kelete? Szécheyi Istvá Egyetem Fiatal regioalisták IV. országos kofereciáa. November 3 4. Győr. SZŰCS I. (szerk.) [22]: Alkalmazott statisztika. Agroiform. Budapest. Az Eurostat metaadat szerveré (RAMON) található omeklatúrák közötti összefüggés táblák. http://ec.europa.eu/eurostat/ramo/relatios/idex.cfm?targeturl=lst_rel Summary This paper sums up the methodological bases of quatificatio factors takig part i value chage. The method is suitable for the aalysis of the chage of exports as a value with regard to eve loger time series. The export-data-based revealed comparative advatage (RCA) idex is a frequetly applied method i the aalysis of exteral trade competitiveess. The author suggests two procedures i the paper, which help idetifyig compoets that result i the chage of the RCA idicator. Examiig RCA idex tedecy, the simultaeous applicatio of the value ad grad mea idex circles makes the explaatio of the competitiveess chage possible by comparig the price, volume, structure ad product positio chage of the examied coutry with those of the referece coutry. The precoditio for this method is the compatibility of quatities. The other procedure that is based o the chai method elimiates this precoditio makig the aalysis of the chage possible eve i case of a more heterogeeous group of products. Its each compoet examies oly oe factor, while the other factors are fixed o the data of the examied/referece coutry.