állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

Hasonló dokumentumok
4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

Az aszinkron gépek modellezése

Az aszinkron gépek modellezése

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

1.9. Feladatok megoldásai

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége

Kinematikai alapfogalmak

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

Kényszerrezgések, rezonancia

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Egyfázisú aszinkron motor

Mozgás centrális erőtérben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői

Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha]

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

Háromfázisú aszinkron motorok

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Bé ni. Barna 5. Benc e. Boton d

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK

A ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Merev testek kinematikája

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, Pa Voldat = = 8, m, r h Vösszfolyadék = 7, m

Villamos gépek tantárgy tételei

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

A Föld-Hold rendszer stabilitása

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei

A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát.

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

A hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

8. előadás. Kúpszeletek

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés,

2011. november 2. Dr. Vincze Szilvia

Reakciókinetika és katalízis

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

III. Differenciálszámítás

(KOJHA 125) Kisfeladatok

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:

2. Rugalmas állandók mérése

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Érzékelők és beavatkozók

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

Az előadás vázlata:

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI

Átírás:

5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A villaos hajtások közel /3 észe aszinkon otoos hajtás Az egyszeű kivitelű, kalickás fogóészű aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata, ne igényelnek kiegészítő tápfoást (nincs gejesztése), vagy az áane átalakítását (int az egyenáaú gép), - felépítése (így gyátása is) egyszeű, ezét viszonylag olcsó, - súlya és tehetetlenségi nyoatéka kicsi, - ne kíván különleges kabantatást (pl kefe, koutáto) Ne szabályozott hajtásokban döntően aszinkon otookat használnak A szabályozott hajtásokban észaányuk növekszik a á a váosi közlekedésben és a vasúti vontatásban is hódítanak köszönhetően a teljesítényelektonikai eszközök (inveteek) tejedésének A soozatban gyátott 3 fázisú aszinkon otook teljesítény tatoánya pá száz W-tól pá W-ig tejed A otook többségét 400 V és 660 V névleges feszültsége készítik, a nagyobb teljesítényűeket 1000 V, 3000 V és 6000 V feszültsége A 3 fázisú aszinkon gép felépítése Az állóészen 3 fázisú, p póluspá száú tekecsendsze van, ai 3 fázisú enegiafoásól táplálva a tébeli felhaonikusokat elhanyagolva, a légésben szinuszos ezőeloszlású w 1 echanikai szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte állóész fogóész Háofázisú, négypólusú csúszógyűűs aszinkon oto etszetvázlatai A fogóészen 3 fázisú, p póluspá száú, zát áaköt képező tekecsendsze van, kialakítása lehet tekecselt, vagy kalickás A tekecselt fogóész csillag kapcsolású, a szabad tekecsvégek 1-1 csúszógyűűhöz csatlakoznak, a övidzáást ezeken keesztül valósítják eg Aszinkon oto tekecselt fogóésze

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Csúszógyűűs fogóészeknél biztosítani kell, hogy a pólusszá egegyezzen az állóész pólusszáával, kalickás fogóészeknél ez autoatikusan kialakul a) b) Kalickás fogóész a) udazott b) öntött (vasag nélkül) A kalickás fogóész honyaiba vagy úd-vezetőket helyeznek, aiket áhegesztett gyűűkkel zának, vagy a udazást ötvözött aluíniu öntvényből alakítják ki a záógyűűkkel és ventilláto lapátokkal együtt Öntött kalickás fogóész Nagy aszinkon gép kalickás fogóésze

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Nagy aszinkon gép állóésze Nagy aszinkon gép etszetajza 3

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Zát házkialakítású kis aszinkon oto Kis aszinkon oto álló- és fogóész vastestének leezajza Az aszinkon gép űködési elve πf1 Az állóész tekecselés által létehozott fogó ező, etszve a fogóész w w1 p echanikai szögsebességgel fogó tekecselésének a vezetőit, azokban feszültséget indukál A zát áaköben létejövő áa iatt a vezetőke eő hat v vezető I B v ező Az egyes vezetőkben indukálódó feszültség: ( ) i l B v, az egyes vezetőke ható eő: F l I B A ező és a vezető viszonylagos ozgásako keletkező indukált feszültség és eőhatás 4

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A fogóész szietikus tekecseiben folyó szietikus 3 fázisú áaok (a fogóészhez képest) fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóészben indukálódó feszültség f fekvenciája aányos a szögsebesség különbség (w 1 - w ), illetve fodulatszá különbség (n 1 - n) állóész ezőhöz képesti viszonylagos étékével: w1 w n1 n f f1 f1 w1 n1 A viszonylagos szögsebesség különbséget (viszonylagos fodulatszá különbséget) szlipnek nevezik és -el jelölik A szlip a villaos szögsebességekkel és a (echanikai) fodulatszáokkal is kifejezhető: w1 w w1 w n1 n w w n 1 1 1 1 0 w 1 w ellenáaú otoos geneátoos A szlip és a szögsebesség összefüggése Ezzel f f 1, a fogóész indukált feszültségének és áaának fekvenciája az állóész tápfekvencia szlipszeese A fogóész áa egy olyan fogó ezőt létesít, ainek echanikai szögsebessége a fogóészhez képest πf f w w π 1 1 w1 w1 w p p p Tehát álló koodináta endszeben a fogóész által létehozott fogó ező szögsebessége: w w w 1, egegyezik az állóész által létehozott ező echanikai szögsebességével, az álló- és fogóész tekecsendszee által létehozott ágneses pólusendsze echanikai szögsebessége egyaánt w 1 (villaos szögsebessége w 1 ) Így a fogóész pólusendszee kapcsolódni tud az állóész ágneses pólusendszeével, ai a nyoatékképzés előfeltétele ivel a fogóészben csak akko indukálódik feszültség, ha a vezetőit etszik az állóész ágneses eővonalai, az aszinkon gépnek szinkon fodulatszáon nincs nyoatéka, a űködés feltétele az állóész fogó ezője és a fogóész vezetői közötti szögsebesség különbség űködési elve alapján az aszinkon gépet indukciós otonak is nevezik 5

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 w 1 f1 π p I 1 (f 1 ) w a w f π p állóész k-ben állóész k-ben fogóész k-ben I (f ) w1 w w w p πf1 πf w p p 1 A szlip: w1 w w w w 1 1 w 1 w 1 -w w b c w1 w w1 w 1 w 1 -w f 1 f w 1 az állóész tekecselés által létehozott ágneses ező villaos szögsebessége az állóészhez képest, w 1 az állóész tekecselés által létehozott ágneses ező echanikai szögsebessége az állóészhez képest, w a fogóész villaos szögsebessége álló koodináta endszeben, w a fogóész echanikai szögsebessége álló koodináta endszeben, w a fogóész tekecselés által létehozott ágneses ező echanikai szögsebessége a fogóészhez képest, az állóész tápfeszültségének alaphaonikus fekvenciája, f 1 f a fogóész indukált feszültségének alaphaonikus fekvenciája a szlip (csúszás) a szinkon szögsebességhez viszonyított szögsebesség különbség, a fogóész viszonylagos leaadása Az aszinkon gép alapegyenletei Az egyenletek a gép felépítése és áaköei alapján könnyen felíhatók Az állóész paaéteei és változói index nélkül, a fogóész paaéteei és változói indexel állnak Az állóész feszültség egyenlete állóészhez ögzített koodináta endszeben hasonlóan alakulnak, int a szinkon gép állóészénél, a Pak-vektoos alakhoz a fázisegyenletek definíció szeinti szozásával és összeadásával jutunk: u i d a a a Ψ 3 u i d b b b Ψ 3 a u i d c c c Ψ a 3 u i dψ 6

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) a b c a u a dψ a i a i b i c L a állóész u a dψ a L a i a i b i c fogóész a Az aszinkon gép álló- és fogóészének áaköi vázlata A fogóész feszültség egyenlete fogóészhez ögzített koodináta endszeben: d a ua ia Ψ 3 d b ub ib Ψ 3 a d c uc ic Ψ a 3 dψ u 0 i ivel ua u b u c Az egyenletek átalakítása Az aszinkon gép egységes ateatikai leíásához az állóészt és a fogóészt azonos koodináta endszeben kell szelélni Az állóész egyenlet változóinak tanszfoálása közös koodináta endszebe Az állóész változói közötti kapcsolatot az álló koodináta endszeben felít állóész feszültség egyenlet utatja: u i dψ e (állóész) e (fogóész) e (közös) x i * ie jx k i α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodináta endszebe 7

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Ha pl az állóész áa Pak-vektoa egy adott pillanatban az állóészhez ögzített koodináta endszeben i ie jα alakú, akko ugyanez a vekto egy tetszőleges közös koodináta endszeben (csillaggal jelölve): i * j α xk jxk ie ie, ahol x k a közös koodináta endsze szög- ( ) helyzete a vizsgált pillanatban Az i állóész áa Pak-vektoa álló koodináta endszeben, a közös koodináta endszebeli i * vektoal felíva: i i e jx k * Az fogóész egyenlet változóinak tanszfoálása közös koodináta endszebe A fogóész változói közötti kapcsolatot a fogóészhez ögzített koodináta endszeben felít dψ fogóész feszültség egyenlet utatja: u 0 i Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodináta endszeben j i ie α alakú, akko ugyanez a vekto egy tetszőleges közös koodináta endszeben (csillaggal jelölve): ( ) [ ] ( ) i * j α xk x j xk x ie ie, ahol x a fogóészhez ögzített koodináta endsze szöghelyzete a vizsgált pillanatban e (fogóész) e (állóész) i * i e ( x) jx k e (közös) α -(x k -x) x x k i α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodináta endszebe Az i fogóész áa Pak-vekto fogóészhez ögzített koodináta endszeben, a közös koodináta endszebeli i * vektoal felíva: * ( x) j xk i i e Az állóész feszültség egyenlete a közös koodináta endszeben ételezett változók Pakvektoával: * * jx d d dx k * jxk * jxk * jx jx Ψ k k * jxk k ue ie ( Ψ e ) i e e jψ e, e jx k -val töténő egyszeűsítés után * * * dψ * u i jψ w k A fogóész feszültség egyenlete a közös koodináta endszeben felít változók Pakvektoával: * * j( x ) ( ) d ( ) ( ) ( ) d ( ) dx ( x) k x * j xk x * j xk x * j xk x j xk x Ψ * j xk x k u e ie ( Ψ e ) ie e jψ e, ( x ) e j x k -val töténő egyszeűsítés után 8

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) * * * dψ * u 0 i jψ ( wk w) indkét egyenletben egjelenik egy fogási indukált feszültség jellegű tag, aelynek nagysága a koodináta endsze szögsebességétől függ Az aszinkon gép feszültég egyenletei (közös koodináta endszeben, csillagozás nélkül): dψ u i jw k Ψ dψ u 0 i jw ( k w) Ψ A jw k ψ tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe, et a koodináta endsze w k szögsebességgel foog, és ha ebben a koodináta endszeben az állóész fluxus állandó, akko az az állóészben jw k ψ nagyságú feszültséget indukál gyanez a fizikai agyaázata a fogóész feszültség egyenlet jw ( k w) ψ tagjának A echanikai egyenlet a szokásos, független a villaos és ágneses ennyiségek koodináta endszeétől: dw Θ dw t d Θ, p itt a oto, t a tehelés nyoatéka, d a dinaikai nyoaték, Θ a hajtás (oto Θ és tehelés Θ t összegezett) tehetetlenségi nyoatéka Általában w k 0-t használnak állóész, w k w-t fogóész aszietia esetében (pl félvezetős táplálás, eghibásodás), w k w 1 szinkon fogó koodinátaendszet pedig az állandósult állapot vizsgálatánál A közös koodináta endsze szögsebességének egválasztása a) Állóész aszietia (pl félvezetős táplálás) esetén w k 0-t álló koodináta endszet használnak A feszültség egyenletek: d u i Ψ, dψ u 0 i jwψ b) Fogóész aszietia (pl félvezető a fogóész áaköben, egyenáaú gejesztés) w k w fogóészhez ögzített koodináta endsze a célszeű A feszültség egyenletek: dψ u i jwψ dψ u 0 i c) zietikus esetben és állandósult állapotban szokásos a w k w 1 szinkon szögsebességgel fogó koodináta endsze A feszültség egyenletek ebben az esetben: dψ u i jw1 Ψ dψ dψ u 0 i jw ( 1 w) Ψ i jw1ψ 9

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Állandósult állapotban, szinkon fogó koodináta endszeben d Ψ dψ 0 és 0, így I jw1ψ, ha az állóész ellenállás elhanyagolható, 0, akko jw1ψ, ( ) I j w wψ I jwψ ( endszeint ne elhanyagolható) 0 1 1 A fogóész egyenletből adódóan 0 I jw1ψ, vagyis állandósult állapotban az I otoáa vektoa eőleges a Ψ otofluxus vektoának iányáa Állandósult állapota évényes egyenletendsze és helyettesítő áakö Az állóész fluxus felbontása főezőe és szót fluxusa Ψ Ψ s Ψ illetve Ψ Ψs Ψ, ahol Ψ s IL s, Ψ s I L s, az állóész szót fluxusát az állóész áa, a fogóészét a fogóész áa hozza léte egy egfelelő szóási induktivitáson A Ψ ésψ tekecsfluxusok az álló- és fogóésszel egyfoán kapcsolódó Φ (kölcsönös vagy főező) fluxusból száíthatók: Ψ NΦ, Ψ N Φ, itt N és N az álló- és a fogóész fázistekecsek enetszáa Állandósult állapotban d Ψ dψ 0 és 0, így a feszültség egyenletek I jwkψ I jwklsi jwkψ, 0 I j( wk w) Ψ I j( wk w) LsI j( wk w) Ψ zinkon szögsebességgel fogó koodináta endszeben, w k w 1 választással: X s w 1 L s és X s w 1 L s helyettesítéssel: I jx si jw1ψ I jx si 0 I j( w1 w) LsI j( w1 w) Ψ I jx I jw I jx I s 1Ψ s és a Ψ és Ψ (főező) fluxus által indukált feszültség az álló- és a fogóész tekecsekben Az egyenletekben szeeplő X s fogóészköi szóási eaktanciát az L s fogóészköi szóási induktivitásból a névleges w 1 köfekvenciával és ne a fogóész aktuális w köfekvenciájával definiálják Ezét a tényleges, f fogóész fekvenciától függést az szozó jelzi: πf L s X s ivel Ψ N Ψ Ψ N a, ezét ( ) Ψ j w w jw Ψ 1 1, a a a N ahol a az állóész és a fogóész fázis tekecsei közötti enetszá áttétel N A fogóész egyenlet ezekkel az átalakításokkal I jx I 0 s a 10

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Az egyenletek alapján felajzolható az álló- és a fogóész állandósult állapoti áaköi vázlata (w k w 1 koodináta endszeben) I jx s jx s I jwψ a 1 0 Az aszinkon gép álló- és fogóészének áaköi vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlippel osztva egszűnik a fekvencia különbség az álló- és fogóész ennyiségek között, ainek következénye az egyenletben egjelenő /, a szlipfüggő ellenállás I jx I 0 s a Az álló és a fogóész helyettesítő áaköi vázlata akko kapcsolható össze, ha az indukált és feszültségek egegyeznek, ait a fogóész feszültségének az a enetszá áttétellel való koekciója (állóésze edukálása) útján éünk el A teljesítény, a veszteség és a viszonylagos feszültségesések változatlanságának (invaianciájának) biztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása iatt az I áaot a - el osztani kell, ezét szeepel az áaot tatalazó tagokban a edukákási tényező négyzete Vesszővel jelölve a edukált ennyiségeket: a a I ja X I 0 s, a a 0 I jx I s, vagyis a fogóész állóésze edukált ennyiségei és paaéteei: 'a 'a X s 'a I X s I a A továbbiakban a 1-et feltételezünk és a edukálást ne jelöljük a ennyiségek vesszőzésével ivel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben is ugyanaz az szeepel, továbbá a fogóész változók fekvenciája egegyezik az állóész változókéval, a két áakö összeköthető, ezzel létejön az egyesített Pak-vektoos helyettesítő áaköi vázlat állandósult állapota I jx s jx s I I ψ jw1ψ jx ψ jw 1 Ψ 0 Az aszinkon gép egyesített áaköi vázlata állandósult állapota 11

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Az áaköben az állóész tekecsveszteséget, a fogóész tekecsveszteséget epezentálja A vázlatban szeeplő felbontható két összetevőe 1, utóbbi a echanikai teljesítényt képviseli A helyettesítő áaköben ne jelenik eg a vasveszteség, a jáulékos veszteség (pl a felhaonikusok által okozott veszteségek) valaint a súlódási és a ventilációs veszteség A közülük legjelentősebb állóész vasveszteséget egy külön v ellenállással vehetjük figyelebe az áthidaló ágban A helyettesítő áakö paaéteeit ééssel lehet közelítően eghatáozni: - ww 1 (0) szinkon szögsebesség ellett (hajtó otoal) névleges feszültségen végzett éésnél a kapcsok felől éhető (üesjáási) ipedancia Z 0 jx s jx (a fogóész áaköe szaka, ivel ) A hatásos teljesítény ilyenko az állóész tekecs- és vasveszteségének összege: P 0 P Cu P Fe Ezt a éést gyakan üesjáási ééssel ( 0) közelítik - w0 (1) álló állapotban (övidzáás) névleges áanál végzett éésnél a kapcsok felöl éhető (övidzáási) ipedancia nagysága Z z jx s jx s, ha feltételezzük, hogy X»(X s X s ) és így az áthidaló (ágnesező ág) áaa I 0 étékkel közelíthető További közelítési lehetőség, ha feltételezzük a szóási eaktanciák egyenlőségét: X s X s övidzáási éésnél a hatásos teljesítény az állóész- és a fogóész tekecsveszteségének öszszege: P z P Cu P Cu Az egyenletek és az áaköi vázlat alapján is felajzolható az aszinkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája I Ψ jix s ji X s I Ψ ϕ I Ψ j I Ψ IL s I Ψ IL s Az aszinkon gép állandósult állapoti Pak-vektoábája Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat a helyettesítő áaköi odell szeint az áaok hozzák léte az egyes induktivitásokon Az állóész tekecselés L teljes háofázisú induktivitását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő L s és L észe bonthatjuk L L s L 1

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Hasonlóan a fogóész teljes induktivitása: L L s L A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel, tetszőleges közös koodináta endszeben felít, pillanatétékeke is évényes alakja: ( ) ( ) ψ ψ s ψ Li s L i i Li Li, ψ ψ ψ Li L i i Li Li, s s ψ Li Li Li Az egyenletek alapján felajzolható a fluxusok Pak-vektoos helyettesítő áaköe: L s i i L s i ψ ψ ψ L A fluxusegyenetek helyettesítő áaköi vázlata Csatolt tekecsek ateatikai leíásánál többféle teinológiát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódási (vagy csatolási) tényezőnek azt az aányt, hogy az állóész (vagy a fogóész) teljes ψ (vagy ψ ) fluxusának ekkoa ψ (vagy ψ ) hányada vesz észt az állóés fogóész közötti ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóási tényező, a szót ψ s (vagy ψ s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben L Ls L L az állóésze: k és σ s 1 k, L L L L Ls L L a fogóésze: k és σ s 1 k L L L L Az eedő kapcsolódási tényező k kk, LL L az eedő szóási tényező σ 1 k 1 LL ivel az eedő csatolási tényező k(1-σ s ) (1-σ s )1σ s σ s -σ s -σ s alakban is íható, az eedő szóási tényező σ σ s σ - σ s σ A szóás (szóási tényező) a szót ágneses tében felhalozott enegiából is száítható Tanziens eaktanciák és időállandók Áteneti folyaatok (indítás, fékezés, szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) ideje alatt tanziens egyenáaú koponensek is keletkeznek az álló- és a fogóészben íg az alaphaonikus feszültséggel egy (vagy egy eedő) indukált feszültség tat egyensúlyt, az egyenáaú összetevőkkel szeben nincs ilyen ellenfeszültség, ez a tanziens egyenáaok szepontjából övidzát jelent Az állóész egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget indukál a w szögsebességgel fogó fogóészben, és fodítva, a fogóész egyenáaú fluxuskoponense is (váltakozó) feszültséget indukál az állóész tekecseiben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa indukált feszültség csillapodását az állóész eedő ohos el- 13

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 lenállása és az ún tanziens induktivitása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész L' tanziens induktivitása egegyezik a gép övidzáási induktivitásával L s L s L s L s L' L L L ' Álló- és fogóész tanziens eaktancia a helyettesítő áaköi vázlaton A fogóészen a fogóész paaéteei a eghatáozók, a szietia iatt a fogóész L ' tanziens induktivitása az állóész övidezát állapotának egfelelő induktivitással egyenlő A tanziens paaéteeket vesszőzéssel jelöljük LL L ( L L ) L L L L L s L s s L 1 Lσ, L L L L LL LL s L Ls L L s s ( ) L L L Ls L L L L L 1 Lσ L LL A helyettesítő áakö nyitott kapcsaival száíthatók az üesjáási (T 0, T 0 ), a tanziens induktivitásokkal pedig a tanziens (T', T' ) időállandók: állóész fogóész üesjáási tanziens időállandó L L T0 T L L T 0 T 14

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Az aszinkon oto teljesítényei, veszteségei és nyoatéka A helyettesítő áaköben a vasveszteség, a jáulékos veszteségek (pl a felhaonikusok által okozott veszteségek) valaint a súlódási és ventilációs veszteség ne jelenik eg A közülük legjelentősebb állóész vasveszteséget külön ellenállással lehet figyelebe venni az áthidaló ágban felvett villaos teljesítény légés teljesítény leadott echanikai teljesítény I jx s jx s I I v I g I 1 v jx állóész tekecsveszteség állóész vasveszteség fogóész tekecsveszteség Áaköi vázlat osztott fogóész ellenállással és az állóész vasveszteségét figyelebe vevő ellenállással, teljesítények és veszteségek A fogóész vasvesztesége az alacsony névleges üzei otofekvencia (-5 %) iatt, általában elhanyagolható A légés teljesítény szétválasztható egy -el aányos fogóész tekecsvesztesége és egy -el aányos echanikai teljesíténye, utóbbi a súlódási veszteség elhanyagolásával egegyezik a leadott tengelyteljesíténnyel légésteljesítény felvett villaos teljesítény leadott echanikai teljesítény állóész ézveszteség állóész vasveszteség fogóész ézveszteség súlódási veszteség Az aszinkon oto teljesítényei és veszteségei a helyettesítő vázlat közelítésével 15

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 A légés teljesítény szétválasztását a fogóészköi ellenállás egosztásával lehet szeléltetni: 1 Az összes veszteség százalékában A felvett teljesítény százalékában állóész tekecsveszteség 40% 6,1% fogóész tekecsveszteség 5% 3,6% vasveszteség 0% 3,0% súlódási és ventilációs veszteség 5% 0,7% jáulékos veszteségek 10% 1,4% összes veszteség 100% 14,8% Egy 3 fázisú, 4 pólusú, 5 HP teljesítényű, η0,85 hatásfokú oto tipikus enegia- és veszteségi viszonyai Teljesítények és veszteségek Az állóész által a táphálózatból felvett P fel hatásos teljesítényből a P l légésteljesítény jut a fogóészbe, ahol az veszteséggé és a tengelyen leadott echanikai teljesíténnyé alakul 3 3 3 Pfel PCu PFe Pl I, Pl PCu Pe ch Pj á I I Az állóész és fogóész tekecsveszteség (ézveszteség) a helyettesítő áakönek egfelelően: PCu 3 3 I, PCu I Pl Az állóész vasveszteség az áthidaló ág feszültségével száítható, a echanikai teljesítény a légésteljesíténynek a fogóész tekecsveszteségével csökkentett észe: PFe 3 3 1, Pech Pteng Ps úl ( 1 ) Pl I v A oto nyoatéka közelíthető az egyszeűen száítható légésnyoatékkal : ( ) ( ) P teng P P P P p P ech l 1 l 1 l l, w w w w1( 1 ) w1 w1 a légésteljesítény behelyettesítésével: p w I 3 1 Az aszinkon gép állandósult állapoti nyoatéka A oto nyoatéka a P echanikai teljesítény és a w fogóész echanikai szögsebességének a hányadosa: ( ) P P ech l 1 Pl, w w1( 1 ) w1 egegyezik a légésteljesítény és a echanikai szinkon szögsebesség hányadosával 3 I 3 p w w I 1 1 A helyettesítő vázlat alapján a fogóész áa: 16

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) jx I I j( X Xs) Az állóész áa kifejezése állóész feszültséghez ögzített () valós tengely esetén: I jx jx s jxs j( X Xs) A fogóész áa Pak-vektoa, behelyettesítve az állóész áa képletét, kisebb átalakítások után: jx I jx jx j( X X s s) jxs j( X Xs) jxs ( ) jx X jx jx s s jxs jxs jx s jx s jx jxs jxs jxs 1 jx jxs X s σ közelítéssel és azt feltételezve, hogy: L» L s : jx X 1 1 I 1 σ X s j jx s 1 σ X s j Xs 1 σ 1 σ 1 σ 1 σ és 1 σ X s X s X s X s 1 σ X 1 X s X s I XsX X X s XsX X s X 1 1 σ jx ' X ' közelítéssel: A oto nyoatéka ezzel: I 3 w 1 17

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 3 1 3 p w ( ) 1 1 σ w ' 1 ( 1 σ ) X Az összefüggésből egállapítható, hogy - ~ a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével, - áll esetén a nyoaték (állandó ellett) állandó, X ' - ha nagy, akko kicsi, ezét ~ 1 a jelleggöbe asziptotája a szlip nagyobb étékeinél hipebola, - ha kicsi, akko nagy, ezét ~ a jelleggöbe asziptotája a szlip kisebb étékeinél egyenes Az aszinkon gép statikus () jelleggöbéje A nyoték-szlip göbe jellező étékei: b a oto üzei axiális (billenő) nyoaték, bg a geneáto (fék) üzei axiális (billenő) nyoaték, b a oto, bg a geneáto (fék) üzei billenő szlip, i az álló állapothoz tatozó indítónyoaték (zálati nyoaték) 18

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) b i bg -1 0 1 b Az aszinkon gép nyoaték-szlip jelleggöbéje a jellező étékekkel A echanikai jelleggöbét gyakan w- koodináta endszeben ábázolják w bg w 1 bg i b Az aszinkon gép szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje A axiális (billenő) nyoaték száítása: A nyoatéknak a szlip függvényében szélső étékei vannak b ( b ), X ' d p 3 0 d w ( ) 1 1 σ ' X A szélső étékek helyét a száláló zéus étékéből kapjuk: X ' 0, 19

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 X ' 0, ' X 0, ' ' X 0, ebből ( X ) 0, b ± b >0 a oto, b <0 a féküzei billenő szlip X ' b aányos -el, külső fogóészköi ellenállás beiktatásako a billenő szlip nő, a echanikai jelleggöbe lágyul A billenő szlip független a tápfeszültségtől A billenő nyoaték b nagyságát a billenő szlip b étékének behelyettesítésével kapjuk: b ' 3 p ± X w1 ( 1 σ) ± X X X ' ' ' ' 3 p ± X w1 ( 1 σ) ' X ± X ' 3 p 1 ( oto, - féküzeben) w1 ( 1 σ ) ' ± X A billenő nyoaték nagysága eősen függ a tápfeszültségtől, de független a fogóész ellenállástól A oto- és féküzei billenő nyoaték ne egyfoa, aányuk: 1 ' ' X X b ε 1, ' bg X 1 ε 1 ' X itt ε X ' Példa: a) 0,05; X '0,5; ezzel ε0,099 0,1 09, 08,, b bg 11, b) 0,1; X '0,5; ezzel ε0,196 0, 08, 067,, b bg 1, c) 0,05; X '0,1; ezzel ε0,447 0, 553 038, b bg 1447, Az adatokból láthatóan növelésével vagy X ' csökkentésével nő a nyoaték aszietia tóbbi fodulhat elő a tápfekvencia csökkenéseko pl invetees táplálásnál 0

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) 1 b w 1 3 1 t b b1 A tápfeszültség változtatás hatása a echanikai jellegöbée és a szlipe (Y/ átkapcsolásnál) A billenő szlip eősen függ a fogóész kö ellenállásától w w 1 w t0 w t1 w t k1 k > k1 k bg t b A külső ellenállás hatása a echanikai jelleggöbée A nyoatéknak a billenő nyoatékhoz viszonyított aánya: ' ± X b ' X ± 1 ' ' ± X X ( ) X ' b ' b X 1

KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Ezt az aányt legeltejeebb foában a Kloss 1 képlet fejezi ki: ε ± 1 ( oto, - féküzeben) b b ε b Összeállította: Kádá István 018 októbe 1 Kloss, ax néet pofesszo, 1873-1961

AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Ellenőző kédések 1 ilyen ágneses teet hoz léte az aszinkon gép álló- és fogóésze? elyek a fogóész legfontosabb kialakítási típusai, i az eltéés közöttük? 3 i a csúszógyűű szeepe? 4 ilyen áaal gejesztik az álló- és a fogóész tekecselését? 5 i a szlip, hogyan száítható, ábázolja a szlip-szögsebesség összefüggést 6 Állandósult állapotban ekkoa a fogóész áa fekvenciája? 7 ilyen kapcsolat van az aszinkon oto pólusszáa és szinkon fodulatszáa között? 8 Íja fel az aszinkon gép állóészének és fogóészének Pak-vektoos feszültség egyenletét 9 Hogyan alakíthatók át az állóész- és a fogóész egyenletek közös koodináta endszeben felít egyenletekké? 10 Íja fel az aszinkon gép Pak-vektoos feszültség egyenleteit közös koodináta endszeben 11 elyek a közös koodináta endsze szögsebességének egválasztási szepontjai? 1 ajzolja fel állandósult állapota az álló- és fogóész egyesített áaköi vázlatát és vektoábáját 13 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanziens eaktanciája, üesjáási és tanziens időállandója? 14 Állandósult állapotban hogyan száítható az aszinkon oto felvett- légés- és echanikai teljesíténye a helyettesítő áakö alapján? 15 Állandósult állapotban hogyan száítható az aszinkon oto álló- és fogóész tekecsvesztesége, állóész vasvesztesége a helyettesítő áakö alapján? 16 Hogyan száítható az aszinkon oto állandósult állapoti nyoatéka a légésteljesítényből? 17 ajzolja fel az aszinkon gép névleges üzei statikus () és w() jelleggöbéjét, elyek a göbék a jellező étékei? 18 Hogyan függ a billenő szlip a tápfeszültségtől és a fogóész kö ellenállásától? 19 Hogyan függ a billenő nyoaték a tápfeszültségtől és a fogóész kö ellenállásától? 3