A ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN
|
|
- Henrik Bognár
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Debecen DEBRECENI EGYETEM Eléleti Fizika Tanszék (Saile Konél MTA oktoa) Izotópalkalazási Tanszék (Kónya József ké. tu. oktoa) KLTE ATOMKI Közös Tanszék (Kiss Ápá Zoltán fiz. tu. oktoa) Kíséleti Fizikai Tanszék (Pálinkás József akaéikus) Sziláestfizikai Tanszék (Beke Dezsô fiz. tu. oktoa) Biofizikai Intézet (Szöllôsi János biol. tu. oktoa) KUTATÓINTÉZETEK MTA AtoagkutatóIntézet (Lovas Rezsô akaéikus) MTA Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszevatóiua (Luány Anás fiz. tu. kaniátusa) Gyô SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Fizika Tanszék (Hováth Anás egy. ocens) Miskolc MISKOLCI EGYETEM Geofizikai Tanszék (Dobóka Mihály ûsz. tu. oktoa) Fizika Tanszék (Deeny Zoltán fiz. tu. kaniátusa) Fizikai Kéiai Tanszék (Kaptay Gyögy ûsz. tu. kaniátusa) Pécs PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biofizikai Intézet (Soogyi Béla egy. taná) Általános Fizika és Lézespektoszkópia Tanszék (Néet Béla egy. ocens) Eléleti Fizika Tanszék (Kopa Csaba egy. taná) Kíséleti Fizika Tanszék (Hebling János egy. ocens) Sopon NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipai Ménöki Ka, Fizika Tanszék (Papp Gyögy) MÉK Mosonagyaóvá (Dóka Ottó egy. ocens) GEO Székesfehévá (Csoásné Maton Melina fôisk. tanásegé) ATIF Gyô (Zábái Antal fôisk. ajunktus) Szege SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Biofizikai Tanszék (Maóti Péte biol. tu. oktoa) Eléleti Fizikai Tanszék (Gyéánt Iván fiz. tu. oktoa) Kíséleti Fizika Tanszék (Szatái Sáno fiz. tu. oktoa) Optikai és Kvantuelektonikai Tanszék (Bo Zsolt akaéikus) MTA Lézefizikai Kutatócsopot (Bo Zsolt akaéikus) Szegei Csillagvizsgáló(Szatáy Káoly fiz. tu. kaniátusa) Általános Ovosi Ka, Ovosi Fizika Oktatási Csopot (Ringle Anás biol. tu. kaniátusa) Juhász Gyula Tanáképzô Fôiskola Ka, Fizika Tanszék (Nánai László fiz. tu. kaniátusa) KUTATÓINTÉZET SzBK Biofizikai Intézet (Oos Pál akaéikus) Veszpé VESZPRÉMI EGYETEM Fizika Tanszék (Szalai István egy. ocens) Fizikai Kéia Tanszék (Liszi János egy. taná) A FIZIKA TANÍTÁSA A. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN Pálfalvi László MTA PTE Nelineáis Optikai és Kvantuoptikai Kutatócsopot PTE, Kíséleti Fizika Tanszék A felaatok egolása soán sok esetben hasznos lehet olyan ószeek alkalazása, elyek túlutatnak a középiskolások eszköztáán. Ha egy pobléát általánosan kezelünk, az elei egolással egválaszolható kééseken túlutatókéések felvetésée és egválaszolásáa aóik lehetôség. Ezenkívül áutathatunk olyan általános évényû összefüggéseke, elyek a speciális esetbôl kiinulótágyalások soán ne keülnek 7 NEM ÉLHETÜNK FIZIKA NÉLKÜL FIZIKAI SZEMLE 5 /
2 felszíne. Még egy nagyon fontos szepont, hogy egy egzakt egolás segítség lehet eeényünk helyességének ellenôzéséhez is. A. évi Eötvös-veseny 3. felaata igen jópéla annak eonstálásáa, hogy az általános összefüggésekbôl hogyan juthatunk el az egyei esetekhez. A felaat így szólt: Elektonok ozgását vizsgáljuk hoogén ágneses tében, az eôvonalaka eôleges síkban. (Az elektont klasszikus töegpontnak tekintjük, elye csak elektoos és ágneses eôk hatnak.) a) Két, kezetben nyugvóelekton egyástól elég essze, távolsága helyezkeik el. Mekkoa azonos nagyságú, egyással ellentétes iányú sebességgel inítsuk el az elektonokat úgy, hogy távolságuk a ozgás soán ne változzék? b) Állanóaahat-e az távolság akko is, ha csak az egyik elektont lökjük eg? Milyen pályán ozog ekko a ensze töegközéppontja? Mekkoa az a iniális in távolság, aely ellett ilyen ozgás ég létejöhet? Ábázoljuk vázlatosan az elektonok pályáját ebben az esetben! Miko áll eg elôszö a eglökött elekton? Ha nincs jelen ágneses té, és a töltések ellentétes elôjelûek, akko a jól iset Keple-pobléa egolásáól van szó speciális kezôfeltételek ellett. Teészetesen ebben az esetben néhány alkéés ételetlenné válik. A szietikus inítás A felaat a) kéése ne túl nehéz, a szietia iatt a szituációkönnyen elképzelhetô, ai egy kis önbizalat a a késôbbiekhez. A egolás soán az e elei töltés alatt e = +,6 9 C-ot étünk. A kezetben távolságban lévô elektonok távolsága úgy aahat állanó, ha / sugaú köpályán ozognak a nyugaloban lévô töegközéppontjuk köül, azaz a ozgásegyenlet (. ába): ev B k e Innen kifejezve a kezôsebességet v = eb ± eb = v /. aóik, elybôl látszik, hogy inen > in = 8 k ke esetén két különbözô v esetén is létejöhet ugyanazon a köpályán töténô ozgás. = in esetén v = eb / aóik az inítási sebessége, < in esetén peig ne jöhet léte köozgás. B /3 () () v ev B ke /. ába. Az elektonokat azonos nagyságú, ellentétes iányú sebességgel inítjuk. Az általános egolás Most téjünk á a pobléa általános tágyalásáa! Jelöljük az elektonok helyvektoait -gyel, illetve -vel, sebességeiket peig v -gyel, illetve v -vel! A kezôfeltételek legyenek teljesen általánosak, csupán annyit kössünk ki, hogy inkét elekton sebessége eôleges legyen a ágneses tée! Mivel a ponttöltéseke hatóvalaennyi eô eôleges lesz a ágneses tée, biztosak lehetünk abban, hogy az elektonok a ágneses tée eôleges síkban fognak ozogni. Az elektonoka a ozgásegyenletek: ahol Vezessük be az = F c e v B, = F c e v B, F c = ke 3 ( ). = v atív helyvektot, illetve a töegközéppontba utató R = vektot int új változókat! A (3) és () egyenletekben az és ennyiségeket és a sebességeket kifejezve az és R új változókkal (5) és (6) felhasználásával, aj az egyenleteket összeava, a töegközéppont ozgásáa az R = e Ṙ B egyenlet aóik. Ez a ozgásegyenlet pontosan olyan, int egyetlen elekton ozgásegyenlete hoogén ágneses tében. Tehát a töegközéppont egyenletes köozgást fog végezni Ω = eb/ szögsebességgel. Fontos kieelni, hogy ez báy olyan kezôfeltétel ellett így van (ne csak olyanko, int ait a felaat b) észében kiónak), aiko is az elektonok kezôsebességei eôlegesek a ágneses tée. Az és R változókkal kifejezett (3) és () ozgásegyenleteket egyásból kivonva eljutunk a atív helyvekto ozgásegyenletéhez: (3) () (5) (6) (7) A FIZIKA TANÍTÁSA 75
3 = ke e ṙ B. 3 Láthattuk tehát, hogy a ozgásegyenletek szepaálónak a töegközépponti (7), illetve a atív (8) ozgás változói szeint. A (8) egyenlet egolásához nagy segítséget a a egaaóennyiségek iseete. Tujuk, hogy ágneses té hiányában a atív ozgáshoz tatozó enegia és az ε = µ ṙ N = µ ṙ U () ipulzusoentu egaa (ahol µ = / a eukált töeg). Vajon i a helyzet ágneses té jelenlétében? Ehhez a Lagange-függvény vizsgálatával juthatunk el legkönnyebben. A Lagange-függvény Minenekelôtt nézzük eg, hogy hoogén ágneses tében ozgó(egyetlen) elektonhoz ilyen Lagangefüggvény enelhetô! Általánosabb esetben, tetszôleges elektoágneses tében ozgóponttöltés Lagange-függvénye ne fejezhetô ki a ágneses inukcióval és az elektoos téeôsséggel, csak a potenciálokkal. Hoogén ágneses tében viszont találhatunk olyan B-vel kifejezhetô Lagange-függvényt, elybôl a helyes ozgásegyenlet száaztatható. A tée eôlegesen ozgó elekton esetén egy lehetséges Lagange-függvény az A = (x e y ) B (xy yx )= = e ṙ B ( ṙ ). x x, y y Eule Lagange-egyenletekbe behelyettesítve a (9)-ben egaott Lagange-függvényt, egkapjuk az x és y kooináta ozgásegyenleteit, elyek az = e ṙ B (8) (9) () () A töegközépponti (6) és atív (5) helyvektooka való áttééssel a ensze Lagange-függvénye: = TKP (3) töegközépponti és atív tag összegée szepaálóik, ahol és A atív ozgás TKP = Ṙ e B (R Ṙ ) = ṙ U() e B ( ṙ ). Az alábbiakban koncentáljunk a atív ozgása, hisz a töegközéppont ozgását á a (7) ozgásegyenlet alapján ételeztük! Mivel int koábban á elítettük az vekto síkozgást végez, éees bevezetni az és ϕ síkbeli polákooinátákat. Ezekkel a változókkal ṙ = ṙ ϕ, B ( ṙ) =B ϕ, illetve ivel a potenciál csak a két elekton távolságától függ U( )=U(). A atív ozgás Lagange-függvénye az és ϕ változókban A () kifejezést a = (ṙ ϕ ) U() egyenletbe behelyettesítve az egyenletée ϕ U ṙ eb ϕ. () (5) kooináta ozgás- ebϕ = (6) aóik. Mivel a () Lagange-függvény független a ϕ kooinátától, azaz /ϕ =, a ozgásegyenletnek a koponensegyenletei lesznek, tehát a egsejtett Lagange-függvény valóban helyes. Két elekton esetén, a Coulob-kölcsönhatást is figyelebe véve a Lagange-függvény ϕ egyenletbôl az következik, hogy az ϕ (7) = ṙ ṙ U ( ) e B ( ṙ ) e B ( ṙ ). () A = ϕ eb (8) ennyiség ozgásállanó. Eljutottunk tehát egy egaaóennyiséghez, ai nagyon fontos eeény a ké- 76 NEM ÉLHETÜNK FIZIKA NÉLKÜL FIZIKAI SZEMLE 5 /
4 Eszeint egy U eff ( ) effektív potenciálban töténô egyienziós ozgása sikeült eukálni a pobléát. A. ába vázlatosan utatja az effektív potenciált Ueff( ) U () =k e (3). ába. Az egyienziósa eukált ozgáshoz tatozó effektív potenciál int az elektonok távolságának a függvénye. sôbbiekhez. A Keple-pobléából iset, hogy ágneses té hiányában az N = ϕ ennyiség, a atív ozgáshoz tatozóipulzusoentu nagysága ozgásállanó. A (8) egyenletbôl látszik, hogy B esetén az ipulzusoentu kizáólag akko lesz ozgásállanó, ha kikötjük állanóságát, ai a felaat egyik feltétele. A (8) egyenletbôl az is következik, hogy állanóságaϕ állanóságát is aga után vonja, ai annyit jelent, hogy ha a atív ozgás köozgás, akko inenképp egyenletes is. A (7) egyenletben a eiválásokat elvégezve az ϕ ṙϕ ebṙ = (9) ozgásegyenlethez jutunk. Mivel a Loentz-eô unkája zéus, ezét váhatóan a atív ozgáshoz tatozó ε = ṙ ϕ U() enegia ozgásállanó, azaz ε =. () () A () kifejezést a () egyenletbe beíva, és felhasználva a (6) és (9) egyenleteket valóban az aóik, hogy a atív ozgás enegiája () ozgásállanó. Az enegiaegaaás vizsgálata évén is eljuthatunk aa a következtetése (), hogy ha = állanó( ṙ =), akko a ozgás egyenletes köozgás. A (8) egyenletbôl ϕ -t kifejezve, aj ()-ba beíva aóik, ahol ε = ε a kin ε a kin = ṙ és U eff () () Coulob-potenciál esetén. Figyelee éltó, hogy íg a Keple-pobléában (B =,U()= ke / ) csak ε < esetén lehet kolátos ozgás, ebben az esetben ne így van. A távolság állanóságának feltétele Kéés, hogy ekkoa felel eg a köozgásnak. Ekko, ahogy a. ábán is látszik azaz A 3 U eff () = =, e B 8 k e () (5) A (8) kifejezésben figyelebe véve, hogy =, ϕ = v /, aj A étékét beíva a (5) egyenletbe ev B k e =. aóik. Ez utóbbi egyenletbôl a atív sebessége = v (6) (7) v = eb ± eb ke =v aóik, ahol v á koábban () efiniált. Ebbôl az eeénybôl ugyanazt az feltételt kapjuk az állanótávolság egvalósíthatósági ta- toányáa, int a () egyenletbôl. A v =v eeény a felaat kéésénél általánosabb eseteke aja eg a választ: inen olyan kezôfeltétel esetén, aiko az elektonokat összekötô szakasza eôleges kezôsebességek olyanok, hogy a atív sebesség v a távolság állanóaa. Ez abban az esetben, iko az egyik elekton áll, nyilván azt jelenti, hogy a ásikat v sebességgel kell inítani. Ha tehát az elektonokat = in feltétel ellett az összekötô egyenese eôleges v és v (pl. ellentétes) sebességekkel inítjuk, > in = 8 k 3 B v = eb = v v. A atív ozgás szögsebessége: (8) U eff () = A eb U (). ω = ϕ = v = eb. (9) A FIZIKA TANÍTÁSA 77
5 y TKP etben álló, illetve a eglökött elekton pályáját. A göbe úgynevezett caioi vagy szívgöbe. Ilyen göbét í le egy ögzített koongon csúszásentesen göülô azonos sugaú koong egy keületi pontja. Az ábáól jól látható, hogy aíg a két elekton helyet cseél, aig a töegközéppont pontosan egysze köbejá. Újabb pobléák felvetése x 3. ába. Az elektonok helycseéje. A a kezetben elinított elekton (töö), az a kezetben álló(kitöltetlen). A töegközéppont szögsebessége peig: Ω = eb A töegközéppont V sebessége: =ω. V = Ω R = v v. (3) (3) A (8), (9), (3) és (3) összefüggéseket figyelebe véve a töegközéppont által leít köpálya sugaáa R = v v (3) aóik. A (3), (5) és (6) összefüggéseket felhasználva pélául a elekton helyvektoa (hasonlóképpen az elekton helye is) az iô függvényében egaható: (t) = v v cos(ω t), sin(ω t) cos(ω t), sin(ω t). (33) Most téjünk vissza a felaat szövegének egfelelôen aa az esete, aiko csak az egyik ( ) elektont lökjük eg (v =v )! Ekko a elekton sebességée v (t) =ṙ (t) = = Ω sin(ω t) sin(ω t), cos(ω t) cos(ω t) = = Ω sin Ω ω t, cos Ω ω t cos ω t (3) aóik. Az egyenletbôl látszik, hogy v akko lesz zéus, ha t = π ω =π eb = T, (35) azaz, aíg a töegközéppont egtesz egy teljes köt. A 3. ábán néhány nevezetes pontban feltüntettük a kez- Eigi eeényeinket felhasználhatjuk újabb pobléák felvetéséhez és egválaszolásához. Ahogy a Keplepobléa esetén is az egyik fô cél a pálya száaztatása, úgy ebben az esetben is lehetôség nyílik ee, noha az analitikus foában töténô egaás ne tiviális. A (8) egyenletbôl ϕ -ot, a () egyenletbôl ṙ -ot kifejezve, a (3) összefüggést felhasználva ϕ = ε A eb A eb (36) aóik. A (36) iffeenciálegyenletbôl az (ϕ) pályagöbe elvben száaztatható, hisz sikeült a pobléát kvaatúáa visszavezetni. Iset felaat annak kiszáítása, hogy egyástól távolsága elhelyezett ellentett ponttöltések (pl. elekton poziton pá) ennyi iô úlva találkoznak. A egolás különbözô intepetációi viszonylag közisetek. Újabb, éekes felaat lehet ennek a kéésnek a feltevése az Eötvös-veseny felaat köülényei között, azaz hoogén ágneses tében. Vegyük észe, hogy ez egint csak az általános pobléakö speciális esete ás kezôfeltételekkel. Ehhez a () egyenlet átenezett alakjából kapott = ε k e egyenletet kell egolani ε = U eff ( ) feltétel ellett. Összefoglalás A eb k e (37) Végezetül elonható, hogy a felaat összes kéésée válaszoltunk, ha ne is a feltevés soenjében, hane inkább ahogy a gonolatenet logikája azt egkívánta. A pobléakö általános tágyalása sok olyan éekesség eglátásáa aott lehetôséget, elyek egy elei egolás soán ne keülnek a felszíne. Ioalo HRASKÓ PÉTER: Eléleti echanika Egyetei tankönyv, PTE, 995. CSERTI JÓZSEF: A. évi Eötvös-veseny 3. felaata I.N. BRONSTEJN, K.A.SZEMENGYAJEV: Mateatikai zsebkönyv Mûszaki Kiaó, Buapest, NEM ÉLHETÜNK FIZIKA NÉLKÜL FIZIKAI SZEMLE 5 /
Mozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenX. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
RészletesebbenKinematikai alapfogalmak
Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5
RészletesebbenSegédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz
Segélet a Tengely göülő-csaágyazása felaathoz Összeállította: ihai Zoltán egyetemi ajunktus Tengely göülő-csaágyazása Aott az. ábán egy csaágyazott tengely kinematikai vázlata. A ajz szeint az A jelű csaágy
Részletesebbent [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m
XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az
RészletesebbenSíkbeli polárkoordináta-rendszerben a test helyvektora, sebessége és gyorsulása általános esetben: r = r er
Fizika Mechanika óai felaatok megolása 5. hét Síkbeli polákooináta-enszeben a test helyvektoa, sebessége és gyosulása általános esetben: = e Ha a test köpályán mozog, akko = konst., tehát sebessége : éintő
RészletesebbenEGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?
EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?
RészletesebbenMágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás
Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz
RészletesebbenA szállítócsigák néhány elméleti kérdése
A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a
Részletesebben3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (iolgozta: Fehé Lajos tsz. ménö; Tanai Gábo ménö taná; Molná Zoltán egy. aj. D. Nagy Zoltán egy. aj.) Egy szabaságfoú
RészletesebbenBé ni. Barna 5. Benc e. Boton d
Egy asztalon háom halomban 009 db kavics van Egyet eldobok belőle, és a többit két kupacba osztom Ezután megint eldobok egyet az egyik halomból (amelyikben egynél több kavics van) és az egyik halmot ismét
RészletesebbenKényszerrezgések, rezonancia
TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az
RészletesebbenUjfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája
M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink
RészletesebbenEgyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15
Egyenes és sík Wettl Ferenc 2006. szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2006. szeptember 29. 1 / 15 Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont
Részletesebben(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:
RészletesebbenRugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
Részletesebben5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.
5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak
Részletesebben13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)
3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk
RészletesebbenMegoldási útmutató. Elektrosztatika
Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,
RészletesebbenA 2004/2005 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai f i z i k á b ó l III.
A 004/005 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első forulójának felaatai és egolásai f i z i k á b ó l III kategória A olgozatok elkészítéséhez inen segéeszköz használható Megolanó az első háro
RészletesebbenAZ ÉGIG ÉRŐ PASZULY JACK AND THE BEANSTALK
AZ ÉGIG ÉŐ PASZULY JAC AND HE BEANSAL Honyek Gyula ELE adnóti Miklós Gyakolóiskola ÖSSZEFOGLALÁS Csodálkoznunk kellene, a a Föld valaely pontján eglátnánk egy kötelet, aelynek az alja ajdne leé a talaja,
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebben3. 1 dimenziós mozgások, fázistér
Drótos G.: Fejezetek az eléleti echanikából 3. rész 3. dienziós ozgások, fázistér 3.. Az dienziós ozgások leírása, a fázistér fogala dienziós ozgás alatt egy töegpont olyan ozgását értjük ebben a jegyzetben,
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 05/06. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató. feladat: Vékony, nyújthatatlan fonálra M töegű, R sugarú karikát
RészletesebbenAz egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes ozgás Az egyenes vonalú ozgások egy egyenes entén ennek végbe. (Ki hitte volna?) Ha a ozgás egyenesét választjuk az egyik koordináta- tengelynek, akkor a hely egadásához elég
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 08 ÉRESÉGI VIZSGA 008. ájus 4. FIZIKA KÖZÉPSZINŰ ÍRÁSBELI ÉRESÉGI VIZSGA JAVÍÁSI-ÉRÉKELÉSI ÚMUAÓ OKAÁSI ÉS KULURÁLIS MINISZÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Oldd meg a következő exponenciális egyenletrendszereket! (Alaphalmaz: R) 5 3 x 2 2 y = 7 2 3 x + 2 y = 10 7 x+1 6 y+3 = 1 6 y+2 7 x = 5 (6 y + 1) c) 25 (5 x ) y = 1 3 y 27 x = 3 Megoldás:
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken
RészletesebbenFizika A2E, 9. feladatsor
Fizika 2E, 9. feladatsor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. feladat: hurokáramok módszerével határozzuk meg az ábrán látható kapcsolás ágaiban folyó áramokat! z áramkör két ablakból áll, így két
Részletesebben1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c
Részletesebbena) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A
A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C
RészletesebbenFizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.
Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete
RészletesebbenBevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika
Bevezető fizika (infó),. feladatsor Dinaika. és Statika 04. október 5., 4:50 A ai órához szükséges eléleti anyag: ipulzus, ipulzusegaradás forgatónyoaték egyensúly és feltétele Órai feladatok:.5. feladat:
Részletesebben1.9. Feladatok megoldásai
Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe
RészletesebbenOktatási Hivatal. A döntő feladatai. 1. Feladat Egy kifejezést a következő képlettel definiálunk: ahol [ 2008;2008]
OKTV 7/8 A öntő felaatai. Felaat Egy kifejezést a következő képlettel efiniálunk: 3 x x 9x + 7 K = x 9 ahol [ 8;8] x és x Z. Mennyi a valószínűsége annak hogy K egész szám ha x eleget tesz a fenti feltételeknek?.
RészletesebbenOktatási Hivatal. A döntő feladatainak megoldása. 1. Feladat Egy kifejezést a következő képlettel definiálunk: ahol [ 2008;2008]
OKTV 7/8 A öntő felaatainak megolása. Felaat Egy kifejezést a következő képlettel efiniálunk: 3 x x 9x + 7 K = x 9 ahol [ 8;8] x és x Z. Mennyi a valószínűsége annak hogy K egész szám ha x eleget tesz
RészletesebbenÁ Ó Ó Í Í Í Ú É Á Á Í Í Ú Ú Í Í Ő Í Í Í Ú Ú Ú Ú Ú Ű É ÉÉ É Í Í Í Í É Í Í Í É Á É Í Ú Í Í É Í É Í Í Ú Í É Ú Á Ú Ú Í Í Ő É Í Í Í Í Í Í Á Á É Í Ő Ő Ő Ő Í Í Í Í Í Ő Ő Í Í Í Í Í Ö Ú Ú Ú É Ű Í Í Ú Í Í Í Ú É
RészletesebbenTrigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )
Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenA brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ
MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ. Egy kerékpáro zakazonként egyene vonalú egyenlete ozgát végez. Megtett útjának elő k hatodát 6 nagyágú ebeéggel, útjának további kétötödét 6 nagyágú ebeéggel, az h útjának
RészletesebbenA Föld-Hold rendszer stabilitása
A Föld-Hold endsze stabilitása Föhlich Geogina Tudoányos Diákköi Dolgozata Eötvös Loánd Tudoányegyete Teészettudoányi Ka Fizika, csillagász szak Téavezető : D. Édi Bálint tanszékvezető egyetei taná ELTE
RészletesebbenUjfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész
Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész MI A TITA? Ez a négyrészes sorozat azt a célt szolgálja, hogy az idegsejtek űködéséről ateatikai, fizikai odellekkel alkossunk képet középiskolás iseretekre
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebben- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v
- III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító
RészletesebbenEgészrészes feladatok
Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges
RészletesebbenAz atomok vonalas színképe
Az atomok vonalas színképe Színképelemzés, spektoszkópia R. Bunsen 8-899 G.R. Kichhoff 8-887 A legegyszebb (a legkönnyebb) atom a hidogén. A spektuma a láthatóban a következ A hidogén atom spektuma a látható
RészletesebbenEgyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye
Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez
RészletesebbenA kémiai kötés eredete; viriál tétel 1
A kémiai kötés ereete; viriál tétel 1 Probléma felvetés Ha egy molekula atommagjai közötti távolság csökken, akkor a közöttük fellép elektrosztatikus taszításhoz tartozó energia n. Ugyanez igaz az elektronokra
RészletesebbenVáltozó tömegű test dinamikája
Dr. Cvetityanin Lívia Változó töegű test inaikája Bevezetés Az iőben változó paraéteres rezgésék eghatározásával sok tuós foglalkozott lás pl. Meshchersky Bessonov Cveticanin 34. A változó paraéteres rezgésék
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebben1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa
1. gyakorlat Egyenletes és egyenletesen változó mozgás egyenletes mozgás egyenletesen változó mozgás gyorsulás a = 0 a(t) = a = állandó sebesség v(t) = v = állandó v(t) = v(0) + a t pályakoordináta s(t)
RészletesebbenÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés
ÜTKÖZÉSK A egaadási tételek alkalazásának legjobb példái Definíciók ütközési sík n n Ütközési noális:az ütközés síkjáa eőleges Töegközépponti sebességek Centális ütközés: az ütközési noális átegy a két
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenFogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői
Fogaskeekek II. fogaskeekek geoetiai jellezői Az evolvensfogazat alaptulajdonságai és jellezői Fogpofilalakok Foggöbének inden olyan pofilgöbe használható, aelyeke évényes az előzőekben isetetett fogeőlegességől
RészletesebbenHullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
RészletesebbenISMÉT FÖLDKÖZELBEN A MARS!
nikai Vállalat, Audió, EVIG Egyesült Villamosgépgyár, Kismotor- és Gépgyár, Szerszámgép Fejlesztési Intézet (Halásztelek), Pestvidéki Gépgyár (Szigethalom), Ikladi ûszeripari ûvek (II), Kôbányai Vas- és
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenÁ Í Á Ó É ö á í á ő á á Á ő ő á ő á í á ő á á á á í ő ö í á á í á á ö ő á í ő áí á á ő á í í á ú ü ö á ú ö á í á á á ö á á ő á á á ő á ő á ú ü á ő á í ő ő ő áí á á ö ő á ő á á ő ő á í á ő á ő á á á ü ő
RészletesebbenA szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2006. május 9. EMELT SZINT
) A PQRS négyszög csúcsai: MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 006. május 9. EMELT SZINT P 3; I., Q ;3, R 6; és S 5; 5 Döntse el, hogy az alábbi három állítás közül melyik igaz és melyik hamis! Tegyen * jelet a táblázat
RészletesebbenM/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM M/D/13 Dolgozók gimnáziuma Dolgozók szakközépiskolája Szakmunkások szakközépiskolája intenzív tagozat) 003. május ) Határozza meg a következő egyenlet racionális gyökét! 1 3 4 + 5
RészletesebbenA megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)
- 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására
RészletesebbenA 2004/2005 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai f i z i k á b ó l. I.
A 004/005 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első forulójának felaatai és egolásai f i z i k á b ó l I kategória A olgozatok elkészítéséhez inen segéeszköz használható Megolanó az első háro
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
Részletesebben5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:
IZA FÁZIOK ERMODINAMIKAI FÜGGÉNYEI IDEÁLI GÁZOK Állaotegyenletbl levezethet ennyiségek Az állaotegyenlet: Moláris térfogat egváltozása: R R R R eroinaikai függvények Bels energia onoatoos ieális gázra
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások
Eponenciális és logaritmikus kifejezések - megoldások Eponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és jelű egyenletnek pontosan egy megoldása
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenBevezető fizika (vill), 4. feladatsor Munka, energia, teljesítmény
Bevezető fizika (vill), 4. feladatsor Munka, energia, teljesítény 4. október 6., : A ai óráoz szükséges eléleti anyag: K unka W F s F s cos α skalárszorzat (száít az irány!). [W ] J F szakaszokra bontás,
RészletesebbenA mágneses kölcsönhatás
TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és
Részletesebben462 Trigonometrikus egyenetek II. rész
Tigonometikus egyenetek II ész - cosx N cosx Alakítsuk át az egyenletet a következô alakúa: + + N p O O Ebbôl kapjuk, hogy cos x $ p- Ennek az egyenletnek akko és csak akko van valós megoldása, ha 0 #
RészletesebbenDobos Imre. Készletgazdálkodás és visszutas logisztika
Dobo Ie Kézletgazálkoá é vizta logiztika Bapeti ovi Egyete Lektoálta: D. eei Józef Dobo Ie ISBN 978-963-503-5-0 (olie) Kiaó: Bapeti ovi Egyete Bapeti ovi Egyete Gazálkoátoáyi Ka Kézletgazálkoá é vizta
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenKét naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.
1 Két naszád legkisebb távolsága Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra. 1. ábra A feladat Az A és B, egymástól l távolságra lévő kikötőből egyidejűleg indul két
RészletesebbenXV. Tornyai Sándor Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny a református középiskolák számára Hódmezővásárhely, 2011. április 1-3. 9.
A vesenydolgozatok megíásáa 3 óa áll a diákok endelkezésée, minden tágyi segédeszköz tesztek teljes és hibátlan megoldása 20 pontot é, a tesztfeladat esetén a választást meg kell indokolni. 1. 4 db játék
RészletesebbenAbszolútértékes egyenlôtlenségek
Abszolútértékes egyenlôtlenségek 575. a) $, $ ; b) < - vagy $, # - vagy > 4. 5 576. a) =, =- 6, 5 =, =-, 7 =, 4 = 5; b) nincs megoldás;! c), = - ; d) =-. Abszolútértékes egyenlôtlenségek 577. a) - # #,
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval
RészletesebbenBevezetés az anyagtudományba II. előadás
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás 010. febuá 11. Boh-féle atommodell 1914 Niels Henik David BOHR 1885-196 Posztulátumai: 1) Az elekton a mag köül köpályán keing. ) Az elektonok számáa csak bizonyos
RészletesebbenNépességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk
RészletesebbenOptika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)
Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjeés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor Hamilton-elv t2 t2 δ Lq k, q k, t) t δ T V ) t 0 t 1 t 1 t L L 0 q k q k Euler-Lagrange egyenlet) De mi az
RészletesebbenPLC VERSENY 2017 Intézmény Csapatnév Elmélet 1. techn. 2. techn. Összpont. Helyezés PLC típusa
PLC VERSENY 2017 Intézmény Csapatnév Elmélet 1. techn. 2. techn. Összpont. Helyezés PLC típusa PE MIK Pengine 30,5 0 0 30,5 1 Schneider Electric ÓE KVK AI Óbudai Mákvirágok 29,5 0 0 29,5 2 Wago SZTE TTIK
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenTornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
RészletesebbenFIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 171 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 5. előadás: /22 : Elemi reakciók kapcsolódása. : Egy reaktánsból két külön folyamatban más végtermékek keletkeznek. Legyenek A k b A kc B C Írjuk fel az A fogyására vonatkozó
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenEgyenes és sík. Wettl Ferenc Wettl Ferenc () Egyenes és sík / 16
Egyenes és sík Wettl Ferenc 2012-09-20 Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 1 / 16 Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont távolsága 2 Sík Sík
RészletesebbenEgyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások
) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja
Részletesebben