Az aszinkron gépek modellezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az aszinkron gépek modellezése"

Átírás

1 Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész 3 fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendszee a a tébel felhaonkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve e- p chanka szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte a b c a u a a b c d a a dt állóész u d a dt a a b c fogóész Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata A fogóészen 3 fázsú p póluspá száú zát áaköt képező tekecsendsze van Az állóész ező etszve a szögsebességgel fogó fogóész tekecselésének a vezetőt azokban feszültséget ndukál a a zát áaköben áaot hoz léte A fogóész szetkus 3 fázsú áaa a szetkus fogóész tekecsekben fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóész pólusendszee kapcsolódk az állóész ágneses pólusendszeével vel a fogóészben csak akko ndukálódk feszültség ha a vezetőt etszk az állóész ágneses eővonala az asznkon gépnek sznkon fodulatszáon nncs nyoatéka a űködés feltétele az állóész fogó ezeje és a fogóész vezető között szögsebesség különbség űködés elve alapján ndukcós otonak s nevezk zetkus táplálásnál állandósult állapotban az állóész ező állóészhez képest vllaos szögsebessége így az állóész fluxus Pak-vektoa álló koodnáta endszeben e j t a vllaos szögsebességgel fogó fogóész áaa által létehozott fogó ező fogóészhez vszonyított vllaos szögsebessége - ezét a fogóész fluxus Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodnáta endszeben e ( ) j t A fogóész ező fogóészhez képest szögsebessége -szeese az állóész ező állóészhez vszonyított szögsebességének aből következően a létehozó fogóészkö áaok

2 VIVE365 odellezés és szulácó 0 fekvencája s -szeese az állóész áa fekvencájának: f f a fogóészben a szlpfekvencás ndukált feszültség szlpfekvencás áaot létesít a szlpfekvencás fogóész fluxust hoz léte A fogóész áaa által keltett ágneses ező vllaos szögsebessége álló koodnátaendszeben: ( -) tehát egegyezk az állóész áaa által létehozott ező álló koodnáta endszeben ét vllaos szögsebességével állóész k-ben I (f ) a állóész k-ben p p fogóész k-ben f π πf πf f p π p p p b I (f ) c szlp: - - f f az állóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége az állóészhez képest az állóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész vllaos szögsebessége az állóészhez képest a fogóész echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége a fogóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége a fogóészhez képest az állóész tápfeszültségének alaphaonkus fekvencája f f a fogóész ndukált feszültségének alaphaonkus fekvencája a szlp (csúszás) a sznkon szögsebességhez vszonyított szögsebesség különbség a fogóész vszonylagos leaadása A fogóész lehet csúszógyűűs (tekecselt) és lehet kalckás (öntött vagy udazott) A kalckás fogóész autoatkusan alkalazkodk az állóész ezejéhez felvesz annak fázs- és pólusszáát Konstukcós és gyátástechnológa szepontból a (kalckás) asznkon gép a legegyszeűbb ezét a legolcsóbb Üzeeltetése soán ne gényel kabantatást A hajtások kb /3-ad észe asznkon otoos

3 Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép leíása Pak-vektoos egyenlete Az állóész feszültségegyenlete állóészhez ögzített (álló) koodnátaendszeben: u d ahol s dt - a teljes állóész fluxus Pak-vektoa s - az állóész szóás fluxus - az állóész tekeccsel kapcsolódó kölcsönös fluxus A fogóész feszültségegyenlete fogóészhez ögzített ( -el fogó) koodnátaendszeben: d u 0 ahol s dt - a teljes fogóész fluxus Pak-vektoa s - a fogóész szóás fluxus - a fogóész tekeccsel kapcsolódó kölcsönös fluxus Az állóész változónak tanszfoálása közös koodnáta endszebe Ha pl az állóész áa Pak-vektoa álló koodnáta endszeben: e jα ugyanez a vekto ( ) egy fogó közös koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): * j α xk jxk e e e (állóész) e (fogóész) e (közös) x * e jx k α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe Valaely állóész ennység álló koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva az áa példáján: e jx k * A fogóész változónak tanszfoálása a közös koodnáta endszebe * e ( x) jx k e (fogóész) e (közös) α -(x k -x) x e (állóész) x k α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe 3

4 VIVE365 odellezés és szulácó 0 Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogó koodnáta endszeben: vekto egy közös fogó koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): [ α ( k )] j( xk x) * e e j x x j e α ugyanez a Valaely fogóész ennység fogóész koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva: * e ( x) j x k Az asznkon gép alapegyenlete (közös koodnáta endszeben) A feszültség egyenletek a változók tanszfoácója után egy tetszőleges k szögsebességgel fogó közös koodnáta endszeben felít változókkal (csllagozás nélkül): u d j k dt d u 0 j ( k ) dt A j k tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe et a koodnáta endsze k szögsebességgel foog és ha ebben a koodnáta endszeben az állóész fluxus állandó akko az állóészben j k nagyságú feszültséget ndukál gyanez a fzka agyaázata a fogóész feszültség egyenlet j ( k ) tagjának A echanka egyenlet: d Θ d t d Θ dt p dt tt a oto t a tehelés nyoatéka d a dnaka nyoaték Θ a hajtás (oto és tehelés) tehetetlenség nyoatéka A közös koodnáta endsze szögsebességének egválasztása Általában k 0-t használnak állóész k -t fogóész aszeta esetében (pl félvezetős táplálás eghbásodás) k sznkon fogó koodnátaendszet pedg az állandósult állapot vzsgálatánál Állandósult állapota évényes odell: egyenletendsze és helyettesítő áakö k választással állandósult állapotban d d 0 és 0 így a feszültség egyenletek: dt dt I j I j si j ha s és s I s ( ) ( ) ( ) I j 0 I j I j 0 s ha s és s I s X s s és X s s jelöléssel (a fogóész eaktancák s névleges tápfekvencán étendők!) I jx I j I jx I s s ( ) ( ) 0 I j I j I jx I s s és a és fluxus által ndukált feszültség j j( ) 4

5 Az asznkon gépek odellezése vel N Φ N Φ és a enetszá áttétel a N N N ezzel j( ) j N a a a a Így a fogóész feszültség egyenlete: I jx I 0 s a Az egyenletben X s s szeepel ahol X s a névleges tápfekvencához tatozó eaktanca és ne csak nagyságában de fekvencájában s különbözk ( szlpfekvencás) Az egyenletek alapján az álló- és a fogóész áakö vázlata: I jx s jx s I j a 0 Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlppel osztva egszűnk a fekvenca különbség az álló- és fogóész ennységek között anek következénye az egyenletben egjelenő szlpfüggő ellenállás I jx I 0 s a Az álló és a fogóész áakö helyettesítő vázlata akko kapcsolható össze ha az ndukált feszültségek egegyeznek ( helyett feszültség szeepel) at az a enetszá áttétellel való koekcó (állóésze való edukálás) útján éünk el A teljesítény a veszteség és a vszonylagos feszültségesések változatlanságának bztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása ellett az I áaot a -el osztan kell Ennek fgyelebevételével az átalakított egyenlet vesszővel jelölve a edukált ennységeket: I a a I ja X I 0 s a a ' ' 0 I ' jx I ' s ' jx s jx s I I j jx j 0 Az asznkon gép egyesített áakö vázlata állandósult állapota 5

6 VIVE365 odellezés és szulácó 0 A továbbakban a -el száolunk vagy a edukálást ne jelöljük a ennységek vesszőzésével vel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben s ugyanaz az szeepel a két áakö összeköthető avel létejön az egyesített Pak-vektoos helyettesítő áakö vázlat állandósult állapota Az áaköben az állóész tekecsveszteséget a fogóész tekecsveszteséget a echanka teljesítényt epezentálja A helyettesítő áaköben a vasveszteség a jáulékos veszteségek (pl a felhaonkusok által okozott veszteségek) valant a súlódás és a ventlácós veszteség ne jelenk eg A közülük legjelentősebb vasveszteséget egy külön v ellenállással lehet fgyelebe venn az áthdaló ágban A helyettesítő áakö paaéteet ééssel eg lehet hatáozn: - sznkon szögsebességen végzett ééssel jx s jx - 0 álló állapot ééssel jx s jx s annak feltételezésével hogy X»X s X s és X s X s Az áakö vázlat alapján s felajzolható az asznkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája I jix s ji X s I ϕ I j I I s I I s Az asznkon gép Pak-vektoábája Az asznkon oto teljesíténye vesztesége és nyoatéka állandósult állapotban 3 Pfel PCu PFe Pl I P P P Cu ech P 3 l I 3 I P 3 3 Cu I PCu I Pl PFe 3 3 Pech Pteng( Ps úl ) ( ) Pl I v P teng P P P ( ) p P l l l l légésnyoaték P ech P teng feltételezéssel ( já ) 6

7 Az asznkon gépek odellezése p 3 I Az asznkon gép statkus echanka jelleggöbéje A nyoaték a tengelyteljesítényből száítható P teng P ech közelítéssel: ( ) P p P p P p P l l 3 p I Az állandósult állapota vonatkozó odell a helyettesítő vázlat alapján a fogóész I áaa: I σ ' jx az alább közelítésekkel: jx s Xs X s ' σ és X s X σ jx X σ 3 X ( σ ) ' ( σ ) 3 p X ' b bg b z Az asznkon gép nyoaték-szlp és szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje Az összefüggésből az asznkon gép echanka (-) jelleggöbéjéől egállapíthatók legfontosabb sajátossága: - a jelleggöbe eősen nelneás - az üesjáás (és a sznkon) szögsebesség tápfekvenca-függő - a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével - áll esetén a nyoaték állandó - ha nagy kcs ezét aszptota nagy szlpnél 7

8 VIVE365 odellezés és szulácó 0 - ha kcs nagy ezét aszptota ks szlpnél Az () nyoatékgöbe szélsőétéket az b ( b ) és az bg (- b ) pontok adják Az ábán b és bg a oto- és a fék- (vagy geneáto) üze bllenő nyoaték b a bllenő szlp az ndító (vagy z a övdzáás) nyoaték Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat az áaok hozzák léte Az állóész tekecselés teljes háofázsú nduktvtását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő s és észe bontva s Hasonlóan a fogóésze: s A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel tetszőleges közös koodnáta endszeben felít pllanatétékeke s évényes alakja: s s ahol Az egyenletek alapján felajzolható a fluxus Pak-vektooka vonatkozó helyettesítő áakö: s s A fluxus Pak-vekto egyenletek helyettesítő áakö vázlata Csatolt tekecsek ateatka leíásánál különböző tenológát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódás tényezőnek azt az aányt hogy az állóész (vagy a fogóész) teljes (vagy ) fluxusának ekkoa (vagy ) hányada vesz észt az álló- és fogóész között ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóás tényező a szót s (vagy s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben s az állóésze: k és σ s k s a fogóésze: k és σ s k Az eedő kapcsolódás tényező k kk az eedő szóás tényező σ k vagys σ σ s σ - σ s σ A szóás (szóás tényező) a szót ágneses tében felhalozott enegából s száítható Tanzens eaktancák és dőállandók Átenet folyaatok (ndítás fékezés szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) deje alatt tanzens egyenáaú koponensek keletkeznek az álló- és a fogóészben Az állóész 8

9 Az asznkon gépek odellezése egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget ndukál a szögsebességgel fogó fogóészben és fodítva a fogóész egyenáaú fluxuskoponense s (váltakozó) feszültséget ndukál az állóész tekecseben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa ndukált feszültség csllapodását az állóész ohos ellenállása és tanzens nduktvtása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész ' tanzens nduktvtása egegyezk a gép övdzálat nduktvtásával A fogóészen a fogóész paaétee a eghatáozók a szeta att a fogóész ' tanzens nduktvtása az állóész övdezát állapotának nduktvtásával egyenlő s s s s ' ' Álló- és fogóész tanzens eaktanca a helyettesítő áakö vázlat alapján s s s s s s ( ) s ( ) s σ σ A helyettesítő áakö nytott kapcsaval száíthatók az üesjáás a tanzens nduktvtásokkal a tanzens dőállandók: állóész fogóész üesjáás tanzens dőállandó T 0 T T T 0 T T σ 0 σ 0 A nyoaték száítása A nyoaték az álló- és fogóész között ágneses kölcsönhatás eedénye pllanatétéke az áa és a ágneses té pllanatétékétől függ záítható a vezetőke ható eőkből a teljesítényből vagy az enega egváltozásából Háofázsú p póusszáú gépe: 3 p () Ez az összefüggés a fluxusegyenletek felhasználásával átalakítható az áaok és a fluxusok különböző kobnácóval s felíható pl 3 ezt behelyettesítve ()-be p () 9

10 VIVE365 odellezés és szulácó 0 az állóész fluxusegyenletéből: 3 ezt behelyettesítve ()-be p (3) a fogóész fluxusegyenletéből: 3 ezt behelyettesítve ()-be p (4) ezt behelyettesítve (4)-be 3 p (5) A szóás eaktanca elnálása Az egyenletek átalakítása (álló- vagy fogóésze edukálás) útján az asznkon gép odellje egyszeűsíthető az állóész vagy a fogóész szóásának kktatásával edukálás az állóésze Egy fktív a f edukáló tényezőt alkalazva a fogóésze a fogóész fluxusegyenletét a f -el szoozva és a edukált ennységeket *-al jelölve: a a a a f f f f tt a f a f és af a f Ksebb átalakításokkal: ( ) ( ) s tt s A edukált paaéteek az állóész fluxus egyenletében s egjelennek: a ( ) a f s f tt s otokö szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö (a f a ) s 0 ha azaz a a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a s s 0 0

11 Az asznkon gépek odellezése a s 0 A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata Állóész szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö (a f a ) s 0 ha azaz a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a σ s σ σ s σ Az állóészkö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata a a Az egyenletek hasonlóan edukálhatók a fogóésze Fodulatszá változtatás az állóész f tápfekvencájának változtatásával znuszos táplálás esetén valaelyk (pl az állóész) fluxus által ndukált feszültség u u j jπf aből jπf

12 VIVE365 odellezés és szulácó 0 I jx s jx s I I jx áll áll f áll f áll f áll A fekvenca változtatás néhány vezélés ódja Általában célszeű a fluxust állandó (névleges) étéken tatan egyészt a telítődés ásészt a khasználatlanság elkeülése édekében A fluxus állandó ha f állandó A szabályozás egoldások kalakításának egyk kédése hogy a gép elyk fluxusát (elyk /f hányadost) tatsuk állandónak? Az kapocsfeszültséghez ne tatozk közvetlenül fluxus az ohos feszültségesés att I a valód ndukált feszültségek: j j és j A változó fekvencájú tápfeszültséget általában félvezetős egoldással tkán fogógépes táplálással bztosítják Invetees hajtásnál a feszültség- és az áa dőbel változása eltéhet a sznusztól A továbbakban ost csak az alaphaonkusokkal (pl ) száolunk A feszültség-nveteeknél leggyakabban alkalazott vezélő algotusok: a) /f áll a kapocsfeszültség alaphaonkus és a fekvenca hányadosa állandó b) /f áll áll az állóész fluxus alaphaonkusa állandó c) /f áll áll a fogóész fluxus alaphaonkusa állandó Az asznkon gép nyoatéka állandósult állapotban /f áll esetén Egyszeű ódsze de kedvezőtlen jelleggöbét ad A tápfekvenca csökkenésével nő a geneátoos és csökken a otoos üze bllenő nyoaték ezáltal jelentősen csökken a tehelhetőség alacsony fodulatszáon 3 p ( ) σ ' X b ± b >0 otoos b <0 féküze bllenő szlp X ' Behelyettesítve a nyoaték képletébe egkapjuk az b bllenő nyoaték étékeket: b 3 p ( b) ( σ ) ± X '

13 Az asznkon gépek odellezése f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén ksebb átendezéssel: ( otoos - féküzeben) b 3 p ( π) f ( σ) ± f ' π f π Az asznkon gép állandó állóész fluxusú táplálása ( áll) f áll Az állóész ellenállás ögött feszültség áll ennek olyan a hatása ntha 0 lenne I ϕ } I cosϕ ϕ } ( Isnϕ) I j Az I kopenzácó vektoos egoldása 3

14 VIVE365 odellezés és szulácó 0 I kopenzácónak nevezett egoldásnál az aktuáls kapocsfeszültség étékét úgy kapják hogy a szükséges -hez hozzáadják az ellenálláson eső I feszültséget kalás és vektoos változata s használatos k 0 koodnáta endszeben: I j Icosϕ I ( snϕ) szükség van az állóész alaphaonkus feszültsége és áaa között fázsszöge A nyoaték a bllenő szlp és a bllenő nyoaték ebben az esetben: b 3 p ( σ ) X b ± X ' 3 p 3 p ± ± σ X π σ ' ( ) f ( ) ' ' A otoos- és a féküze bllenő nyoaték nagysága egegyezk a () jelleggöbe alakja független a tápfekvencától az f változtatásako páhuzaos eltolással adódk f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Az asznkon gép állandó ágnesező fluxusú táplálása ( áll) f áll 4

15 Az asznkon gépek odellezése A szóás nduktvtások elnálásával egyenlővé tehető aká -vel vagy -el a úgy s felfogható hogy a áll vagy a áll a áll specáls esete Az asznkon gép állandó fogóész fluxusú táplálása ( áll) f áll k koodnáta endsze választással 0 I j( ) ( ) I -j I ( ) 3 p I p 3 3 ( ) 3 p 3 p ( ) p ( ) f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Állandó fogóész fluxusú táplálás esetén a () jelleggöbe lneás az f tápfekvenca változtatásával páhuzaosan eltolódk Az asznkon otoos hajtások néhány szabályozás lehetősége Követelények az ndítás és a fékezés folyaattal a szögsebesség és a nyoaték változtatással a pozíconálással szeben Állandó (lassan változó) nyoaték ellett szgoú fodulatszá tatás követelények nélkül kelégítő egoldást ad a fodulatszá-vsszacsatolás nélkül (zavakopenzácós) fekvenca-változtatás (I kopenzácó szlpkopenzácó) 5

16 VIVE365 odellezés és szulácó 0 agasabb nőség követelények (gyos dnakus eagálás pontos fodulatszá vagy nyoaték szabályozás) vezéléssel ne kelégíthetőek szükség van valalyen fodulatszá nfoácóa Tovább gény a legnagyobb /I vszony eléése ahez a fluxust állandó (pl névleges) étéken kell tatan változó üze köülények között s Feszültség-nvetees hajtásoknál a két szabályozható paaétet (u f ) hozzá kell gazítan az üzeállapothoz Főbb szabályozás kategóák: a) skalá szabályozás (csak apltúdó abszolút éték) - u/f ( -) b) vekto szabályozás (apltúdó és fázshelyzet) - ezőoentált nyoaték A teljesítény- és az nfoácóelektonka fejlődése a koábban csak egyenáaú hajtásokkal egvalósított teületeke s ktejesztette az asznkon otook alkalazás lehetőséget gyanúgy lehet beavatkozn nt egyenáaú gépeknél: a nyoaték és a fluxus aká egyástól függetlenül változtatható 6

17 Az asznkon gépek odellezése Egyszeű /f szabályozás a a hba nvete f a fodulatszá jeladó A Egyszeű /f szabályozás vázlata Ksfekvencás feszültségeelés Az asznkon oto állóész ellenállásán alacsony fekvencán jelentős a feszültségesés (et πf s kcs) a a fluxus és a nyoaték csökkenését okozza Ennek kopenzálásáa az /f állandó étékhez képest az nvete a fekvencától (és a teheléstől s) függő étékben eelt feszültséget ad 00 % 50 % 5 % f t / f t f ax Példa a ksfekvencás feszültségeelés ételezésée és beállítás tatoányáa Az ábán f t a töéspont fekvenca ezen a fekvencán é el a oto kapocsfeszültsége a névleges étéket vel az f fekvencát alapvetően a fodulatszá alapjel hatáozza eg a fluxus az feszültséggel szabályozható Ez a egoldás az asznkon oto statkus odelljén alapul zögsebesség nfoácó a) a oto vagy a tehelő beendezés tengelyéől - kényessé séülékennyé tesz a hajtást (echanka ezgés vllaos zaj kíéletes bánásód génye stb) - költséges (egy ks teljesítényű oto áával összeéhető) f 7

18 VIVE365 odellezés és szulácó 0 b) közvetett ódon elektonkus úton (vllaos ennységekből) Néhány fodulatszá-ézékelő nélkül (speed sensoless) egoldás asznkon otoos hajtásokhoz a) zavakopenzácó (a statkus odell alapján) zlpkopenzácó Az asznkon oto echanka jelleggöbéjének egfelelő fodulatszáesést ellensúlyozzák a tehelőáaal aányos fekvenca eeléssel Ezt nevezk szlpkopenzácónak at az I kopenzácóval együtt s alkalazhatnak f n f n } f n n A szlpkopenzácó ételezése n A echanka jelleggöbe üze tatoányát lneásnak feltételezve a névleges unkapont adata és áaéés alapján I kopenzácó nélkül A névleges unkapontban - n n ennyvel kell eeln a szögsebességet az f fekvenca növelése által: n n nn f f n n π π a névleges adatokból eghatáozható neás jelleggöbét feltételezve Egy tetszőleges unkapontban a fekvenca kopenzácó: n I I I I 0 0 f fn f n f n fnn n n In I0 In I0 A szlp hőéséklet függő hőfokfüggése att 3 I kopenzácó esetén áll feltételezésével p I I ~ I I Ezét f fn n f n In In Közelítés: ha kcs ~ ~ I ~(I-I 0 ) ~I I ~ b) szabályozás fodulatszá becsléssel (a becsült szögsebesség vsszacsatoló jelként szolgál) közvetett éés alapján - tébel fluxushaonkusokból (hoony-haonkusokból) 8

19 Az asznkon gépek odellezése szlpfekvenca száítás - légésteljesítényből (elektoágneses nyoaték) - hálózat fázsszög alapján 3 a szögsebesség eghatáozása állapotegyenletek felhasználásával - fluxus száítás - kettős odell A téához kapcsolódó odalo: ette Gy: Vllaosenega átalakítók I-II kötet ûszak Könyvkadó Budapest 987 Halász (szek): Autoatzált vllaos hajtások I Egyete tankönyv Tankönyvkadó Budapest Halász : Vllaos Hajtások Egyete tankönyv OTE Kft Budapest Összeállította: Kádá István 0 ácus 9

20 VIVE365 odellezés és szulácó 0 Ellenőző kédések (zetkus sznuszos táplálást feltételezve) t fejez k az asznkon és az ndukcós jelző a oto elnevezésében? lyen ágneses teet hoz léte az asznkon gép álló- és fogóésze? 3 elyek a fogóész legfontosabb kalakítás típusa az eltéés közöttük? 4 lyen ozgást végez az állóész fluxus Pak-vektoa az állóészhez képest? 5 lyen ozgást végez a fogóész fluxus Pak-vektoa a fogóészhez képest? 6 a szlp hogyan száítható? 7 Állandósult állapotban ekkoa fekvencájú a fogóészben ndukált feszültség az állóész tápfekvencájához képest? 8 lyen kapcsolat van az asznkon oto pólusszáa és sznkon fodulatszáa között? 9 Íja fel az állóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét álló és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben 0 Íja fel a fogóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét fogóészhez ögzített és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben a célja a feszültség-egyenletek közös koodnáta endszebe tanszfoálásának? Hogyan választják eg a koodnáta endsze szögsebességét? 3 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét álló koodnáta endszeben 4 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét sznkon fogó koodnáta endszeben 5 lyen átalakítása van szükség az állandósult állapota vonatkozó egységes áakö odell kalakításához? 6 ajzolja fel a feszültségek és fluxusok állandósult állapot Pak-vektoábáját 7 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az álló- és a fogóész tekecsvesztesége? 8 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az állóész vasvesztesége? 9 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg a légésteljesítény? 0 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a echanka teljesítény? Hogyan száítható az asznkon oto állandósult állapot nyoatéka a légésteljesítényből? Hogyan hatáozhatók eg ééssel az állandósult állapot odell paaétee? 3 lyen közelítéseket alkalaznak az állandósult állapot odell paaéteenek ééssel töténő egyszeű eghatáozásako? 4 ajzolja fel az asznkon gép névleges üze statkus () és () jelleggöbéjét elyek a göbék a jellező étéke? 5 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a nyoaték? 6 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanzens eaktancája üesjáás és tanzens dőállandója? 7 az I kopenzácó célja? 8 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée /f áll vezélésnél? 9 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 30 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 0

Az aszinkron gépek modellezése

Az aszinkron gépek modellezése Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendsze a a tébel felha onkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve echanka szögsebességgel

Részletesebben

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai 5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A villaos hajtások közel /3 észe aszinkon otoos hajtás Az egyszeű kivitelű, kalickás fogóészű aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú

Részletesebben

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata, ne igényelnek külön tápfoást (int

Részletesebben

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének Villaos hajtások AZNKON OTOO HAJTÁOK 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata,

Részletesebben

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői 5. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK (. ész) Közvetlen nyoatékszabályozás Közvetlen nyoatékszabályozásnál a feszültséginvete egfelelő állapotának kiválasztásával közvetlenül az állóész fluxust és a nyoatékot

Részletesebben

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége Asznkon otoos hajtások néhány folatszá becslés lehetősége A tengelye szeelt folatszá ézékelő csökkent a szabályozott asznkon otoos hajtás obsztsságát, et echankalag séülékeny, ezgése és szennyezőése kényes,

Részletesebben

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika

Részletesebben

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének

Részletesebben

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk! Hajtástechnika Példa Az ábán egy nyotató odellje látható, ely két azonos szíjtácsából, alaint töegő kocsiból áll. A szíj tökéletesen hajlékony, nyújthatatlan és elhanyagolható töegő. A kocsia sebességaányos

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb

Részletesebben

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a

Részletesebben

Kinematikai alapfogalmak

Kinematikai alapfogalmak Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5

Részletesebben

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n) ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább

Részletesebben

1.9. Feladatok megoldásai

1.9. Feladatok megoldásai Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe

Részletesebben

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői Fogaskeekek II. fogaskeekek geoetiai jellezői Az evolvensfogazat alaptulajdonságai és jellezői Fogpofilalakok Foggöbének inden olyan pofilgöbe használható, aelyeke évényes az előzőekben isetetett fogeőlegességől

Részletesebben

Egyfázisú aszinkron motor

Egyfázisú aszinkron motor AGISYS Ipari Keverés- és Hajtástecnika Kft. Egyfázisú aszinkron otor 1 Egy- és árofázisú otorok főbb jellegzetességei 1.1 Forgórész A kalickás aszinkron otorok a forgórész orony alakjának kialakításától

Részletesebben

Kényszerrezgések, rezonancia

Kényszerrezgések, rezonancia TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat Nyírási vasalás tervezése NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (felhajlított hosszvasak) NYOMOTT RÁCSRUDAK (beton) HÚZOTT ÖV (hosszvasak) NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (kengyelek) NYOMOTT RÁCSRUDAK

Részletesebben

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi

Részletesebben

Merev testek kinematikája

Merev testek kinematikája Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók

Részletesebben

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

Megoldási útmutató. Elektrosztatika Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai zele MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Matheatikai és Teészettudoányi Étesítõt az Akadéia 88-ben indította A Matheatikai és Physikai Lapokat ötvös Loánd 89-ben alapította LXII évfolya 4 szá 0 ápilis A

Részletesebben

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i 0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni

Részletesebben

Az előadás vázlata:

Az előadás vázlata: 18..19. Az előadás vázlata: I. eokéiai egyenletek. A eakcióhő teodinaikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. ess-tétel. IV. Reakcióentalpia száítása képződési entalpia

Részletesebben

Mozgás centrális erőtérben

Mozgás centrális erőtérben Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének

Részletesebben

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban

Részletesebben

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz 00. ácius 7. Megoldások /6.. jégtöb töege: kg 6 6 jég = ρ jég jég jég = 90 9000 0 0 = 8,56 0 kg. Kiszoított víz téfogata: 6 jég 8,56 0 kg Vk = = = 8, 5 0. ρ kg tengevíz 07,4 Vízszint-eelkedés: Vk 8, 5

Részletesebben

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.) Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I

Részletesebben

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK ELEKTROECHANKUS ŰSZEREK VLLAOS ENNYSÉGEK ÉRÉSÉRE ALKALAS ECHANKUS SZERKEZETEK ÉRŐŰSZEREK Csopoosíás: Felépíésü szein éési elv szein -eleomechnis -eleonis -nlóg -digiális Ponosság lpján - üzemi( 0,5; 1;

Részletesebben

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros MSKOC EGYETEM GÉÉSZMÉRÖK ÉS FORMTK KR GÉEEMEK TSZÉKE 355 Miskolc-Egyeteváos TTÁRGY DOSSZÉ GEGET57 DGOSZTK ÉS KRBTRTÁS Tágyfelelős Saka Feenc Előadó Saka Feenc Gyakolatvezető Miskolc, 7. szeptebe GEGET57

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög. 17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. töltések valalyen vllaos vezetőben áralanak (fé, folyadék, gáz), a vezető határa

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb

Részletesebben

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Elektrokémia 03. (Biologia BSc ) lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető

Részletesebben

Az állandómágneses hibrid léptetőmotor vezérlése csúszómódban működő szabályozóval

Az állandómágneses hibrid léptetőmotor vezérlése csúszómódban működő szabályozóval Az állandóágneses hbrd léptetőotor vezérlése csúszóódban űködő szabályozóval Dr. Szász Csaba Kolozsvár Műszak Egyete, Vllaosérnök Kar Abstract Ths paper presents a robust control strategy for the two-phase

Részletesebben

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? .. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk

Részletesebben

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között? Hősugázás. Milyen hőtejedési fomát nevezünk hőmésékleti sugázásnak? Minden test bocsát ki elektomágneses hullámok fomájában enegiát a hőméséklete által meghatáozott intenzitással ( az anyag a molekulái

Részletesebben

A Föld-Hold rendszer stabilitása

A Föld-Hold rendszer stabilitása A Föld-Hold endsze stabilitása Föhlich Geogina Tudoányos Diákköi Dolgozata Eötvös Loánd Tudoányegyete Teészettudoányi Ka Fizika, csillagász szak Téavezető : D. Édi Bálint tanszékvezető egyetei taná ELTE

Részletesebben

5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.

5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye. 5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak

Részletesebben

Vályogos homoktalaj terepprofil mérése

Vályogos homoktalaj terepprofil mérése Vályogos hooktalaj terepprofl érése Pllnger György Szent István Egyete, Gépészérnök Kar Folyaatérnök Intézet, Járűtechnka Tanszék PhD hallgató, pllnger.gyorgy@gek.sze.hu Összefoglalás A terepen haladó

Részletesebben

GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE

GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE TERMÉSZETTUDOMÁNY HANKA LÁSZLÓ VINCZE ÁRPÁD GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE MATHEMATICAL METHODS OF GAMMA

Részletesebben

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR 5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára A vllaos töltések áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb potencálú

Részletesebben

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet) 3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk

Részletesebben

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha Gyakolatok és feladatok. Hatáozd eg a kvetkező, ekuzíva ételezett soozatok általáos tagját: a), = = " ³, ; (felvételi feladat,99., Teesvá), b),, =, = " ³ ; (felvételi feladat, 99., Teesvá) c) =, = 4 =

Részletesebben

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái. Modulációk Ebben a éésben a háo alapvető odulációs eljáással isekedünk eg. A éés célja a koábban egiset jelalakoknak és egy gyakolatban egvalósított áakönek a vizsgálata. A valósághoz hasonló köülényeket

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben

Részletesebben

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein. Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete

Részletesebben

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok

Részletesebben

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5

Részletesebben

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia. 4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel

Részletesebben

Fizika és 6. Előadás

Fizika és 6. Előadás Fzka 5. és 6. Előadás Gejesztett, csllapított oszclláto: dőméés F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) Mozgásegyenlet: F f o o m ma kx λ v + Fo cos( ωt) Megoldás: x( t) Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sn

Részletesebben

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?

Részletesebben

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN Debecen DEBRECENI EGYETEM Eléleti Fizika Tanszék (Saile Konél MTA oktoa) Izotópalkalazási Tanszék (Kónya József ké. tu. oktoa) KLTE ATOMKI Közös Tanszék (Kiss Ápá Zoltán fiz. tu. oktoa) Kíséleti Fizikai

Részletesebben

Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ.

Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ. Feleletválasztós kédések 1. Hosszú távú modell Pénz Olvassa el figyelmesen a következő kédéseket, állításokat, s kaikázza be a helyesnek vélt választ. 1. Kédés A pénz olyan pénzügyi eszköz, amely betölti

Részletesebben

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR 4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben

3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN

3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN 3. GYKORLI ELEKROMOSSÁGN 1. lapfogalmak z elektomos töltés z anyagi testek általában elektomosan semlegesek, de egyszeű fizikai módszeel (pl. dözselektomosság) pozitív vagy negatív töltésűvé tehetők. z

Részletesebben

7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség

7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség 7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség Elemezésünk kiindulópontja a pénzügytanból jól ismet Fishe-tétel, amelynek ételmében a nominális kamatláb () megközelítőleg egyenlő a eálkamatláb ( ) és az inflációs

Részletesebben

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy Sugázás és szóás I SZÓRÁSOK A Szóás dielektomos gömbön Számoljuk ki a szóási hatáskeesztmetszetet egy ε elatív dielektomos állandójú gömb esetén amennyiben a gömb R sugaa jóval kisebb mint a beeső fény

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet A hallgatói útmutatóban vázolt program a csoport felkészültsége

Részletesebben

10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *

10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) * 10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív)* 10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív) * 10.1. Vonalas létesítmények

Részletesebben

Rezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t

Rezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t 1. Rezgések A vátakozó feszütségő áafoása kapcsot fées vezetıben vátakozó áa jön éte. A tötéshodozók, a szabad eektonok eozdunak a féács entén, a panatn poztív póus ánába, aztán póusvátás töténk, a tötéshodozók

Részletesebben

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény

Részletesebben

DFTH november

DFTH november Kovács Ernő 1, Füves Vktor 2 1,2 Elektrotechnka és Elektronka Tanszék Mskolc Egyetem 3515 Mskolc-Egyetemváros tel.: +36-(46)-565-111 mellék: 12-16, 12-18 fax : +36-(46)-563-447 elkke@un-mskolc.hu 1, elkfv@un-mskolc.hu

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára Záthely dlgzat 4 C.... GEVEE37B tágy hallgató számáa Név, Nept ód., Néháy ss övd léyege töő válaszat adj az alább édésee! (5xpt a Ss és páhzams mmácós ptll felslása és legftsabb jellemző. Páhzams ptll

Részletesebben

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98 1. Egy vasbeton szerkezet tervezése során a beton nelineáris tervezési diagraját alkalazzuk. Kísérlettel egállapítottuk, hogy a beton nyoószilárdságának várható értéke fc = 48 /, a legnagyobb feszültséghez

Részletesebben

AZ IPARI BETONPADLÓK MÉRETEZÉSE MEGBÍZHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPJÁN

AZ IPARI BETONPADLÓK MÉRETEZÉSE MEGBÍZHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPJÁN AZ IPARI BETONPADLÓK MÉRETEZÉSE MEGBÍZHATÓSÁGI ELJÁRÁS ALAPJÁN Huszár Zsolt - Szalai Kálán RÖVID KIVONAT A ipari betonpadlókat jelenleg az évszázados últtal rendelkező, egengedett feszültségek alapján

Részletesebben

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz

Részletesebben

Tirisztorok - négyrétegű félvezető 3 záróréteg (I.; II.; III.) - Teljesítmény elektronikai eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló

Tirisztorok - négyrétegű félvezető 3 záróréteg (I.; II.; III.) - Teljesítmény elektronikai eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló Tsztook - négyétegű félezető 3 záóéteg (.;.;. - Teljesítmény elektonka eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló Felépítés jelőlés P nód N G P Gate Katód N K Működés G P + + + + + + + + N + + + + + + + + P

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

Enzimaktivitás szabályozása

Enzimaktivitás szabályozása 2017. 03. 12. Dr. Tretter László, Dr. olev rasziir Enziaktivitás szabályozása 2017. árcius 13/16. Mit kell tudni az előadás után: 1. Reverzibilis inhibitorok kinetikai jellezői és funkcionális orvosbiológiai

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken

Részletesebben

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonsága a mágneses körök számítás elve A ferromágneses anyagok Az egyes anyagok eltérő makroszkopkus mágneses tulajdonságot mutatnak eltérően reagálnak a külső mágneses

Részletesebben

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r) Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. ájus 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika eelt szint Javítási-értékelési

Részletesebben

Kiberfizikai rendszerek

Kiberfizikai rendszerek Kibefizikai endszeek A fizikai vonatkozásokól 2016. novembe 15. 1 Real-time változók (RT entities): állapotváltozók, mint pl. folyadék áam, szabályozó alapjele, szabályozó szelep kívánt pozíciója. Vannak

Részletesebben

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük. ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHANIZMUOK ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK Elméleti kédések és válaszok egyetemi alapképzésbe (Bc képzésbe) észtvevő méökhallgatók számáa () Defiiálja a mechaizmus fogalmát! Mechaizmuso

Részletesebben

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés

ε v ε c Sávszerkezet EMLÉKEZTETŐ Teljesen betöltött sáv: félvezető Hol van a kémiai potenciál? Fermi-Dirac statisztika exponenciális lecsengés Sászeezet iltott sáo a gejesztési setuba: MLÉKZŐ egatí eetí töeg: lyu t 3-iezió: eetí töeg tezo Cu t s egegeett eegiaállaoto π a eleto π a Si eljese betöltött sá: élezető állaotsűűség g iszeziós eláió

Részletesebben

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Részletesebben

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta) 4. Konzultáció: Periodikus jelek soros és tagokon, komplex ellenállás észlet (nagyon béta) "Elektrós"-Zoli 203. november 3. A jegyzetről Jelen jegyzet a negyedik konzultációm anyagának egy részletét tartalmazza.

Részletesebben

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

AUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)

Részletesebben

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Autoatizálási és Alkalazott Inforatikai Tanszék Elektrotechnika Alapjai Mérési Útutató 3. érés Villaos alapennyiségek érése Dr. Nagy István előadásai alapján

Részletesebben

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási

A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási ferromágneses anyagok jellemző tulajdonsága a mágneses körök számítás elve ferromágneses anyagok z egyes anyagok eltérő makroszkopkus mágneses tulajdonságot mutatnak eltérően reagálnak a külső mágneses

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA

5. AZ A HÍDFÕ VIZSGÁLATA statikai száítás Tsz.: 51.89/506 5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA Hogy az alépítény szerkezetét a felszerkezet által kitáasztottnak, avagy egyszerûen csak alul befogottnak tételezhetjük fel, a ne tudjuk eldönteni,

Részletesebben

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak

Részletesebben