Tervek, programok, stratégi Budapesten (2008) Futurbia program Budapesti Agglomeráci Budapest KözlekedK S-Bahn Koncepció

Átírás

1 Balatonföldvár, május Molnár László Tervek, programok, stratégi giák Budapesten (2008) Integrált városfejlesztv rosfejlesztési si stratégia (IVS) Futurbia program Budapesti Agglomeráci ció Operatív v Program Budapest KözlekedK zlekedési Rendszerének nek Fejlesztési si Terve S-Bahn Koncepció

2 A városi v mobilitás új j kultúrája - személyes mobilitás: = mindenki számára biztosítani tani a jój megközel zelíthetőséget = mindenki számára biztosítani tani a megfizethetőséget get - fenntartható közlekedés: = az önkéntes ntes módvm dválasztásra sra épülő - zöld stratégi giák: = rövid r utazások sok-környezetbarát t eszközök = közterk zterületi-közlekedési minőség Alapjaiban változott v a közlekedk zlekedés környezete és s feltételrendszere telrendszere Új j kapcsolati tért

3 Kihívás: A növekvn vekvő ingerektől l felfokozott izgalmú mobilitási kort élünk Válság: mobilitási motiváci ciók átalakítása közlekedési technológi giák és s rendszerek mozdulatlansága

4 Mi változott v óta: A főváros f közvetlen k gazdasági gi és s kooperáci ciós környezete kitágult Magyarország g az Európai Unió tagja lett, A kedvező geopolitikai pozíci cióból l eredően en is, megnövekedett Budapest iránt a befektetői érdeklődés A közlekedk zlekedéssel szembeni értékrend megváltozott, A klímav maváltozás s hatásai érzékelhetővé váltak Európában, Budapest közlekedk zlekedési, mobilitási alkalmassága romlott 5000 m2 feletti bevásárl rló központok

5 A helyzet közöttk - megépült lakás, m2 intézm zményi kereskedelmi terület - közúti forgalom 35 %-kal% nőttn - tömegközlekedési forgalom %-kal% csökkent közöttk - érdemi hálózatfejleszth zatfejlesztés s nem törtt rtént - érdemi intézm zményfejlesztés s nem törtt rtént - a finanszíroz rozási helyzet romlott közöttk - megvalósul a 4-es 4 metró I-es üteme - minimális fejlesztés s törtt rténik az elővárosi közlekedk zlekedésben - fejlődik a villamos hálózat h (1-es, 3-as, 3 budai fonódó,, 42-es) - átadásra kerül l az M0 keleti és északi szektora Reinchard Rack (EU Zöld Könyv parlamenti felelőse: - Nincs lüktetl ktető élet egy városban, v virágz gzó gazdaság g nélkn lkül. l. - Az autót t vissza kell szorítani, de ezt nem lehet megelőző intézked zkedések nélkn lkül. l. - Jó európai gyakorlatok kellenek, de minden városv sajátoss tosságai szerint döntsd ntsön. n.

6 Ingázók k a BKSZ terület letén

7

8 vasút szgk.

9 1. KözössK sségi kötöttpk ttpályás s közlekedk zlekedési hálózat és s elemei Budapest közlekedk zlekedésében a mai napig meghatároz rozó a közössk sségi közlekedk zlekedés. Aránya az egyéni közössk sségi közlekedk zlekedéshez viszonyítva az elmúlt lt 20 évben és s az ezredfordulótól eltelt időszakban is romlott, de még m g ma is kedvezőnek tekinthető.. Az összes városhatáron ron belüli li utazás s kb. 60 %-a% a törtt rténik közössk sségi közlekedk zlekedéssel. A közössk sségi közlekedk zlekedés s hálózath zatának hossza kb.1150 km, ebből l a kötöttpk ttpályás s hálózat h kb. 25%,a busz hálózat h kb. 75%. ( a MÁV M V hálózat h nélkn lkül- jelenleg a MÁV M V a Budapesten belüli li személy ly-szállításban gyakorlatilag nem vesz részt). r A viszonylati hosszak kedvezőtlenebb képet k mutatnak, a kötött-pályás s arány csak kb. 17.5%. Hálózathossz (km) HÉV metró trolibusz 4% 3% 5% villamos és fogaskerekű 14% autóbusz 74% 18

10 A BKV gazdálkod lkodásának főf számai Bevételek (millió Ft) Hiány (millió Ft)

11 A MAGYAR VASÚT ÉS EURÓPA FAJLAGOS BERUHÁZÁSI ÖSSZEGEK meur/km 0,6 EU (25) ÁTLAG 0,5 0,4 0,3? 0,2 0,1 0 A CZ SK H PL SLO RO Forrás: s:t T E N - I n v e s t, t F I N A L R E P O R T, T PLANCO Consulting GmbH, Essen, Germany Zsákai Tibor közforgalmú közlekedés közúthálózat Beruházási, üzemeltetési és s fenntartási kiadások a GDP %-ában% (Forrás: EU városi v Zöld Z könyv k melléklete 2007 szeptember)

12 A személyg lygépkocsi átlagos utaskilométer ter költsk ltségének és a tömegkt megközlekedés átlagos utaskilométer ter költsk ltségének hányadosa h városonkv rosonkéntnt (Forrás: EU Zöld Z könyv k melléklete 2007) Budapesten belül Budapest határán Közlekedés s Kft.

13 1000 lakosra jutó vándorlási különbk nbözet Az utóbbi két k évben fokozatosan nőtt Magyarország lakosságának területi mobilitása mind az állandó,, mind az ideiglenes vándorlv ndorlás alapján. A belföldi ldi vándorlások száma 2006-ban 24 ezer fővel, f vel, azaz 5,5 százal zalékkal emelkedett az előző évhez, és s 38 ezer fővel, f azaz csaknem 9 százal zalékkal a két k évvel korábbihoz képest. k Naponta ingázók k Budapesten a foglalkoztatottak %-ában%

14 A Budapestre bejárók k mód m d szerinti megoszlása sa (KSH, 2001) Forgalmi terhelés (egyéni közlekedk zlekedés) Forgalmi terhelés (tömegk megközlekedés) TRANSMAN Kft.

15 ÁLLÍTÁSOK - A szuburbanizáci ció megnövelte az utazási hosszakat, emiatt a sebesség g fontossága megnőtt. Ezt követnie k kell a közforgalmú szolgáltat ltatásoknak is, ha versenyképes akar maradni. - A megoldás s egy, a megbízhat zható és s gyors utazást biztosító integrált városi v elővárosi kötöttpk ttpályás s rendszer. E céltc szolgálja lja a kidolgozás s alatt álló S-Bahn koncepció. Az összközlekedési integráci ció alapvetően en a kötöttpk ttpályás s közlekedk zlekedés s kétrk trétegű (városi és s városkv roskörnyéki) rendszerének nek intermodális és s interoperábilis összekapcsolására épít

16

17 Az elvárások teljesítésének egyik legalapvetőbb kritériuma, riuma, tehát t az utazási lánc l egész szének egymásra épülő, össze- hangolt fejlesztése. se. A lánc l egy-egy elemének fejlesztése se kidobott forrást jelent, a kapcsolódó elemek hozzáigaz igazítása nélkül. l. S-Bahn üzem Elővárosi vasúti vagy/és S-Bahn üzemvitelű szakasz Ráhordó szakasz (gyalog, kerékp kpárral, szgk.-val, vagy autóbusszal) Átszálló, felszáll lló pont Átszálló, leszáll lló csomópont Elhordó szakasz (gyalog, vagy más m tömegközlekedési eszközzel) zzel) Az S-bahn S közlekedk zlekedés, mint a komplex rendszer része,, több t mint elővárosi közlekedk zlekedés, és s több t mint városi kötöttpk ttpályás s közlekedk zlekedés, amennyiben az elővárosi közlekedk zlekedés s részr szeként, a helyi közlekedk zlekedéshez kapcsolódva bonyolítja a városkörnyék és s a város v közötti k forgalmat, illetve amennyiben a városi közlekedk zlekedés, mintegy kiegész szítő részeként sűrű kapcsolódásai sai miatt városon belüli li feladatokat is ellát úgy, hogy elővárosi kapcsolódásait sait megőrzi.

18 Hálózatszerkezet: - minden irány nyú MÁV átjárhatóság g esélye - sok ponton megteremtett kiváló városi kapcsolódásokkal sokkal Ütemezés I. Ütem II. Ütem III. Ütem

19 VISZONYLATVEZETÉS VISZONYLATVEZETÉS I. ütem (SC60m) IV. ütem (SC4) VISZONYLATVEZETÉS V 1. ütem (SC1) I. ütem KAPCSOLATI PONTOK I. (SC60m)

20 KAPCSOLATI PONTOK V 1. ütem (SC1) Területi összefüggések

21 Összefoglalás Ütemezett fejlesztés Végső koncepció változatok 1-es változat (SC60m) 2-es változat (SC30m) 3-as változat (SC40) 4-es változat (SC4) 5-ös változat (SC1) 6-os változat (SC5) 7-es változat (SC2)) Hálózatszerkezet jellege Fejpályaudvari hálózatszerkezet Elvágott haránt irányú hálózatszerkezet Haránt irányú (körvasúti) hálózatszerkezet Haránt irányú (körvasúti) hálózatszerkezet Harántoló rendszerhez kapcsolódó vasúti alagút Kétfajta üzemvitelre szervezett S-bahn rendszer Átlós irányú belvárosi vasúti alagút Hálózatszerkezet vázlata Fejlesztés jellege Városon belüli szerep Kapcsolatok, átszállások Ütemezhetőség a fejlesztés alapvetően a jelenlegi szerkezet minőségének javítására irányul az S-bahn városon belüli szerepe változatlan a kapcsolati pontok száma lényegesen nem növekszik a változat valamennyi további változat I. ütemének tekinthető a fejpályaudvari rendszert kiegészíti haránt irányú közlekedés, de nem a teljes átjárhatóság alapján, hanem egy közbeiktatott központi átszálló állomás segítségével az S-bahn városon belüli szerepe kis mértékben nő a kapcsolati pontok száma növekszik az 5-ös és 6-os kifejlett változat II. ütemének tekinthető a fejpályaudvari rendszert kiegészíti a körvasút bekapcsolásával átlós, harántoló viszonylat vezetés; megépül az ÉD-i rgyv. 1. üteme az S-bahn városon belüli szerepe nő a kapcsolati pontok száma növekszik az 5-ös és 6-os kifejlett változat III. ütemének tekinthető a fejpályaudvari rendszert kiegészíti a körvasút bekapcsolásával átlós, harántoló viszonylat vezetés; megépül az ÉD-i rgyv. 2. üteme az S-bahn városon belüli szerepe tovább nő a kapcsolati pontok száma tovább növekszik az 5-ös és 6-os kifejlett változat IV. ütemének tekinthető a fejpályaudvari rendszert egy komplex körbejárást lehetővé tevő hálózat teszi teljessé az S-bahn városon belüli szerepe kiterjed nagy területekre a kapcsolati pontok száma maximális a fejpályaudvari rendszert kiegészíti a körvasút bekapcsolásával átlós, harántoló viszonylat vezetés, a törzsvonalakon nagyvasúti, az egyéb fővonalakon közúti gyorsvasúti jelleggel az S-bahn városon belüli szerepe kiterjed nagy területekre Két önálló rendszer! a kapcsolati pontok száma tovább növekszik a fejpályaudvari rendszert részben kiegészíti, részben felváltja egy átlós irányú, belvároson áthaladó alagút az S-bahn városon belüli szerepe nő, de egy vonalra koncentrálódik a kapcsolati pontok száma növekszik végső, kifejlett változat végső, kifejlett változat végső, kifejlett változat Átszállásszám változás 0,06% -1,48% -3,33% -6,36% -7,09% -7,40% -6,25% Utazási időmegtakarítás S-Bahn beruházási költség 4,15% (99 millft/nap) 4,26% (102 millft/nap) 6,07% (145 millft/nap) 7,63% (182 millft/nap) 8,05% (193 millft/nap) 7,43% (178 millft/nap) 7,53% (180 millft/nap) 478 Mrd Ft 599 Mrd Ft 866 Mrd Ft 1138 Mrd Ft 1551 Mrd Ft 1493 Mrd Ft 1374 Mrd Ft

22 A tömegkt megközlekedési hálózat h terhelése V 1 ütem (SC1)

23 Az integrált városiv rosi-elővárosi kötöttpk ttpályás s rendszer fővárosif kapcsolódásai sai és s a 4-es 4 metró illeszkedése se

24 A 4-es metróra épített integráló intézkedések Kapcsolat az S-Bahn és távolsági hálózattal, Ferihegy vasúttal Kapcsolódó rakparti villamos Regionális buszvégállomások kihelyezése Városközpont déli áthúzódása Budára Parkoláspolitika Behajtási díj Kapcsolat az S-Bahn és távolsági vasúttal 1500 P+R BKV és Volán végállomás Területfejlesztés, városkapu intermodális csp.-ra szervezve

25 Indikátorok: - Hatásindik sindikátorok = modal-split = utazási idő = utasszám = átszállások száma = CO 2 kibocsátás - Eredmény indikátorok = P+R férőhelyf = új j kötöttpk ttpályás s hálózathosszh = korszerűsített hálózathosszh = intermodális csomópontok = korszerű járművek aránya Németország Saját t bevétel < 50 % források: Szövets vetség-tartomány járások városok felhasználók közművektől: keresztfinanszíroz rozás Frankfurt: 327 millió Eur utas/nap Stuttgart 21: 4.6 milliárd Eur

26 Németország S-Bahn: különpk npálya kapcsolat: intermodális (magas szinten) szervezet: KözlekedK zlekedési Szövets vetség finanszíroz rozás: összetett

27

28

29

30

31