BELGYÓGYÁSZAT. HAEMOSTASEOLÓGIA: Az antiphospholipid antitestek angiológiai vonatkozásai
|
|
- Teréz Gáspár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 BELGYÓGYÁSZAT HAEMOSTASEOLÓGIA: Az antiphospholipid antitestek angiológiai vonatkozásai Írta: DR. M. A. LATEIWISH, DR. KUNCZ GABRIELLA, DR. CSURGAY ESZTER, DR. SAS GÉZA Az antiphospholipid antitestek (APA-ek) klinikai jelentısége az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált. Az ismeretek gyarapodásával azonban a téma is egyre bonyolultabb lett, és ma már szinte áttekinthetetlen irodalom foglalkozik vele. Az elsı hazai közlés egy fiatal lány multiplex thromboembóliái kapcsán a mi munkacsoportunktól származik (1), és a fiatalkori thrombosisok vizsgálata során számos esetben volt alkalmunk azóta is az APA jelenlétét igazolni. Jelen közleményünkben elsısorban az angiológiai vonatkozások szempontjából kívánjuk a kérdést összefoglalni, a patofiziológiai, laboratóriumi diagnosztikai, illetve az egyéb vonatkozásokat csak röviden érintjük, amennyiben azok a megértéshez szükségesek. Az egyéb vonatkozásokat illetıen utalunk a hazai és külföldi irodalomban nemrég megjelent összefoglaló közleményekre (2, 3). Az APA fogalmi meghatározása Az antiphospholipid antitest elnevezés tulajdonképpen győjtıfogalom, mert különbözı immunglobulinokat (IgG, ritkábban IgM, IgA) sorolunk e kategóriába, amelyek közös jellemzıije azonban az, hogy egy vagy több, elsısorban negatív töltéső phospholipid struktúra ellen irányulnak (4). Ezek a phospholipidek jelentıs szerepet játszanak a véralvadás folyamatában, így nem meglepı, hogy az ellenük ható antitestek a haemostasis zavarát idézik elı. Ma már csak történeti érdekessége van az eredeti elnevezésnek, a "lupusanticoagulant"-nak, mivel systemás lupus erythematodes kapcsán ismerték fel elıször (5), és az alvadási tesztek (elsısorban a partialis thromboplastin idı) megnyúlása miatt véralvadási inhibitornak gondolták. Hamar kiderült az is, hogy egyes esetekben a luestesztek, melyek cephalint használnak a reagensekben, álpozitív reakciókat adnak, vagyis ilyenkor anticephalin tulajdonságú antitestek képzıdnek (6). Más esetekben más phospholipid struktúrák (phosphatidilserin, phosphatidil-inozitol stb.) ellen képzıdnek az ellenanyagok. A különbözı antigénekkel szemben termelıdött különbözı antitestek messzemenıen magyarázzák azt a heterogenitást, amely a patofiziológiai részleteket jellemzi. Mivel a különbözı phospholipidek a haemostasis bonyolult rendszerében sok helyütt fontos szerepet játszanak, nem meglepı, hogy mind az érfal, mind a vérlemezkék, illetve a véralvadás különbözı aktivációs lépéseinél találtak eltéréseket, amelyeket az APA jelenlétére vezettek vissza (7). A gyakorlat számára tehát úgy összegezhetjük, hogy az APA-ek olyan immunglobulinok, amelyek különbözı phospholipid struktúrák ellen termelıdnek, és ezáltal a haemostasisrendszerben zavart, elsısorban thrombosist, vagy ritkán - hypoprothrombinaemia (8) és thrombopathia (9) kapcsán - vérzékenységet hoznak létre. Az APA által kiváltott klinikai tünetek Mielıtt a klinikai részletekre térnénk, elıször azt kell megjegyeznünk, hogy az APA megjelenése történhet minden egyéb megbetegedés nélkül, azonban gyakoribb az, hogy valamely más, rendszerint autoimmun megbetegedés kapcsán képzıdik. Az elıbbi esetben primer, az utóbbi esetben secunder antiphospholipid syndromáról beszélünk (6). Az I. táblázat mutatja a különbözı megbetegedéseket, amelyekhez AP-syndroma társulhat. Nyilvánvaló, hogy az AP-syndroma tünetei a secunder megjelenési formákban társulnak az alapbetegséghez, azonban azokban az esetekben, ahol ilyen alapbetegség nincsen, a
2 2 meglehetısen jellegzetes tünetek alapján gondolhatunk az APA-ek pathogen szerepére. Az AP-syndroma kiemelkedıen jellegzetes tünete a thrombosis. Ez rendszerint az alsó és a felsı végtag mélyvénáiban lép fel, amely tüdıembóliát okozhat. Az alsó végtagi thrombosis már fiatal korban is súlyos chronicus vénás insufficienciára vezethet, ha a kórképet nem diagnosztizálják idıben, és nem kezdik el a megfelelı kezelést. Mivel a thrombosis nemcsak a végtagokban és vénákban, hanem artériákban és a keringés más helyein is felléphet, ezért a medicina csaknem minden ágában gondot okozhat az APsyndroma. így a neurológiában az intracranialis artériákban, vagy a sinusokban fellépı thrombosis magyarázatát adhatja az APA kimutatása (10). A vénás thrombosisnak fiatal korban artériás thrombosissal való társulása differenciál-diagnosztikai jelentıségő lehet; a veleszületett thrombosis-hajlam (thrombophilia) okai közül szinte kizárólag csak a protein S hiányra jellemzı a vénás és artériás thrombosis társulása. Fiatal betegben fellépı myocardialis infarctus oka lehet az APA által kiváltott coronaria thrombosis. Azt is megfigyelték, hogy a coronaria betegségben végzett bypass mőtétek késı eredményét rontja az APA jelenléte, mert ilyen esetekben gyorsabban bekövetkezik a graft elzáródása (11). Vannak, akik a thrombosis megjelenési formájától függıen alcsoportokat különböztetnek meg, mondván, hogy egyes esetekben csak a vénás, máskor meg csak az artériás thrombosisok jellemzıek. Saját tapasztalatunk ennek ellene szól. Egyik betegünkben a 15 éves korban fellépı elsı vénás thrombosist követıen 15 év múlva, a beteg 30. életévében alakult ki mellsıfali myocardialis infarctus. A retina ereinek (artériák és vénák egyaránt) elzáródását magyarázhatja az APA syndroma, de a veseerek, tüdıartériák, májvénák (Budd-Chiari syndroma) elzáródását is észlelték (12). Az APA syndroma másik fı jellegzetessége, amely azonban nem mindig alakul ki, a thrombocytopenia (6). A chronicus ITP kb. harmadában lehet az APA jelenlétét igazolni (13). Meglehetısen sajátságos tünete még az AP-syndromának a fiatal nıbetegekben a terhesség különbözı szakaszaiban fellépı spontán abortus, illetve koraszülés (14). Ezekben az esetekben az érelzáródás a méhlepényben következik be, és vezet a magzat elhalásához. Ha a betegnek elızıleg thrombosisa is volt, könnyő az AP-syndromára gondolni, azonban gyakran egyedüli tünete az AP-syndromának! Az APA olykor, szerencsére ritkán, különleges, súlyos tüneteket okoz. Ezek közül az egyik a bırnekrózis (15). Saját betegeink között három ilyen esetet láttunk. Ezek közül az egyik esetet mutatja az 1. ábra, másik betegünkrıl készült a 2. és 3. ábra. Jellegzetes bır (livedo reticularis) és neurológiai (ischaemias cerebrovascularis) tünetek együttese a Sneddon által 1956-ban leírt syndroma, melynek hátterében szintén APA- ek jelenléte állhat (16). Hazánkban is közöltek ilyen esetet (17). Ugyancsak ritkán fordul elı, de fatalis kimenetelő a kiterjedt, hirtelen kialakuló occlusív vasculopathia (18), melyben az autopsia során nem lehet a vasculitisre jellemzı elváltozásokat kimutatni, hanem az APA-val hozzák összefüggésbe, és a DIC-tıl, illetve a TTP-tıl is elkülöníthetı. Az antiphospholipid antilestek laboratóriumi kimutatása A laboratóriumi vizsgálatoknak alapvetıen két irányban kell történniük: elsı a lupus anticoagulant (LA) kimutatása, a második az antiphospholipid antitestek kimutatása. A diagnózis kritériumai a következık: phospholipid-függı alvadási teszt kóros volta; a kóros eltérést inhibitor okozza; az inhibitor nem egy specifikus alvadási faktor, hanem phospholipid ellen irányul. A fentiekbıl következnek a laboratóriumi vizsgálat fı lépései (19):
3 3 1. Szőrı tesztek. A legelterjedtebb és legérzékenyebb teszt az aktivált partialis thromboplastin idı (apti). A kaolin idı (KCT) egy módosított apti, amelyben nincs hozzáadott thrombocyta helyettesítı phospholipid. Terhességben érzékenysége meghaladja az apti-ét. A hígított Russel viperaméreggel mért alvadási idı (drvvt) jól alkalmazható szőrı és megerısítı tesztként is. Fontos figyelembe venni azt a tapasztalaton alapuló szabályt, hogy legalább két különbözı szőrıtesztet kell alkalmazni a LA kizárására. 2. Keveréses (korrekciós) tesztek. Céljuk az inhibitor jelenlétének bizonyítása és az alvadási faktorhiány kizárása. A vizsgálat lényege, hogy a beteg plazmájához normál plazmát adunk különbözı arányokban, és próbáljuk korrigálni a megnyúlt apti-t. Az inhibitor kimutatásának sine qua non- ja a korrekció elmaradása a keveréses tesztben. 3. Megerısítı tesztek. Két elven alapulnak. Az elsı megközelítésben a phospholipid mennyiséget csökkentjük, így az inhibitor hatás jobban érvényesül. Erre legalkalmasabb a hígított thromboplastin idı. A második megközelítésben növeljük a phospholipid mennyiséget, így eltöröljük az inhibitor hatást, az eredmény normalizálódik. Ilyen teszt a thrombocyta neutralizációs procedúra (PNP). Ott, ahol a klinikai kép szuggesztív, már a szőrı lépésben alkalmazni kell az ELISA tesztet az antiphospholipid antitestek kimutatására (20). Tudni kell, hogy a különbözı tesztek, különbözı minıségben és konfigurációban tartalmaznak phospholipideket, spektrumuk igen eltérı lehet. Az AP-syndroma terápiája Az APA-ek jelenlétével összefüggı thrombosisok kezelésében a következı alapelveket kell figyelembe vennünk. A kórkép pathogenetikai és klinikai heterogenitása miatt eleve nem deklarálhatok olyan terápiás elvek, amelyek minden esetben egyformán alkalmazhatóak lennének. A thrombosissal vagy egyéb klinikai tünettel nem is járó, véletlen laboratóriumi vizsgálattal kimutatott APA képezi az egyik végletet; más esetekben súlyos, akár fatalis artériás és vénás thrombosisokkal (tüdıembóliákkal) járó eseteket látunk, amelyekhez az SLE legkülönbözıbb szervi maifesztációi is társulnak. Külön problémát jelent az APA és a terhesség együttese, melyben a thrombosishajlam fokozódásán kívül a korai vetélés veszélyét is figyelembe kell vennünk, és lehetıség szerint azt is el kell hárítanunk. Kiindulási pontként azt mondhatjuk, hogy ha a fiatalkorban fellépı, vénás vagy artériás thrombosis hátterében nagy valószínőséggel az APA jelenléte kimutatható, de egyéb, systemás immunpathogenesises tünetek nem társulnak hozzá, ugyanúgy be kell állítanunk a tartós orális alvadásgátló kezelést (Syncumar), mint az egyéb thromboembóliák esetében. A klinikai tapasztalat szerint azonban "élesebbre" kell állítanunk az alvadásgátló kezelést, vagyis nem elégedhetünk meg a szokásos INR: 2,0-3,0 közötti értékekkel, hanem lehetıleg 3,0-3,5 közé kell állítsuk azt (11). Artériás thrombosis esetén egy újabb recidiva megelızésére az orális alvadásgátlás szokásos szintje (INR: 2,0-3,0) mellett kisdózisú acetylszalicil savat is adhatunk egyidejőleg a betegnek (21). Amennyiben az SLE egyéb jelei is fellépnek, az alvadásgátló kezelést immunsuppressiv kezeléssel is ki kell egészítsük (prednisolon, Imuran) (21). Ez utóbbiakra különösen akkor van szükség, ha thrombocytopenia is fellép az immunopathogenesis alapján; ilyenkor természetesen nem adunk a vérzésveszély miatt alvadásgátlót, de ha a beteg anamnézisében már volt thrombosis, a vérlemezkeszám normalizálódásával egyidejőleg célszerő megindítani az óvatos antikoagulálást. E sémától akkor kell eltérnünk, ha a kumarin kezelés bırnekrózist idéz elı (22). Ilyenkor a thrombosis megelızésére a tartós kis molekulatömegő heparin (LMW heparin, Fraxi- parin) szolgál. Speciális problémát jelent, ha olyan nıbeteg lesz terhes, vagy kíván gyermeket világra hozni, akinek anamnézisében thrombosis, spontán abortusok és APA szerepel. Ilyen esetekben azt
4 4 is fontos megállapítani, hogy a systemás autoimmun megbetegedés (SLE) egyéb tünetei is jelen vannak-e, mert ez módosítja a kezelési stratégiát. Mivel terhességben, különösen annak elsı trimesterében az embryopathia miatt nem adhatunk Syncumart, ezért már a tervezett koncepció idején állítsuk át az elızıleg thrombosist szenvedett nıbeteget valamely más alvadásgátlóra. Az egyik lehetıség a kis dózisú aspirin (kb. 80 mg per nap), vagy a kisdózisú s.c. heparin (Calcium-heparin). Ma egyre inkább tért hódít, és magunk is arra hajlunk, hogy a Syncumar kezelés felfüggesztésével Fraxiparinra térünk át. A kis molekulatömegő heparin készítmények az irodalmi adatok többsége szerint nem jutnak át a magzati vérkeringésbe, így magzati vérzéses szövıdményektıl nem kell tartanunk (23). A különbözı kis molekulatömegő heparin készítmények közül többet a gyártók a terhességben biztonsággal alkalmazhatónak deklarálnak (például a Snadoparint), míg a hazánkban elérhetı Fraxiparin esetében a jelenlegi alkalmazási elıirat a nem kellı tapasztalatra hivatkozva terhességben nem ajánlja, noha ezzel a készítménnyel is bizonyították, hogy nem jut át a magzati vérkeringésbe és külföldön is sokan adják a terheseknek. A calcium-heparin készítmények a terhesség egész idıtartama alatt nemcsak a gyakori szúrás miatti kényelmetlenség miatt kerültek háttérbe, hanem azért is, mert a tartós heparin kezelés osteoporosist okoz; ez különösen akkor súlyos probléma, ha az SLE és a velejáró egyéb tünetek miatt pred- nisolont is adnunk kell. Magunk is sikerrel segítettük elı élı, egészséges gyermek születését steroid-fraxiparin kombinációval olyan fiatal nıbeteg esetében, akinél elızıleg az SLE-s polyarthritis súlyos ízületi deformitást okozott, többszörösen szenvedett mélyvénás thrombosist, és korábban 5 alkalommal lépett fel a terhesség különbözı idıszakaiban vetélés. Köszönetnyilvánítás A közlemény a nyilvántartási számú OTKA-pályázat támogatásával készült. Irodalom 1. Petı I., Sas G.: Ismétlıdı mély vénás trombózis SLE kapcsán. Orv. Hetil., 122: (1981). 2. Gergely P.: Antifoszfolipid szindróma. LAM 3 (2): (1993). 3. Ford, S. E., Kennedy, L., Ford, P. M.: Clinicopathological correlations of antiphospholipid antibodies. Arch. Pathol. L. Med., 118: (1994). 4. Triplett, D. A.: Antiphospholipid antibodies and trombosis - A consequence, coincidence or cause? Arch. Pathol. Lab. Med., 117: (1993). 5. Feinstein, D. I., Rapprot S. I.: Acquired inhibitors of blood coagulation. Progress in haemostasis and thrombo- sis, 1: (1972). 6. Vianna, J. L., Khamasíhta, M. A., Ordiros, J., Font, J., Cervara, R. et al.: Comparison of the primary and secondary antiphospholipid syndrome: A European Multi- centre Study of 114 patients. The American Journal of Medicine, 96: 3-9 (1994). 7. Brighton, T. A., Chesterman, C. N.: Antiphospholipid antibodies and thrombosis. Bailliere's Clinical Haematology, (1994). 8. Hift, R..J., Bírd, A. R., Sarembock, B. D.: Acquired hypoprothrombinaemia and lupus anticoagulant: response to steroid therapy. Br. J. Haematol., 30: (1991). 9. Orlando, E., Cortelazzo, S., Marchetti, M" Sanfratello, R., Barbui, T.: Prolonged bleeding time in patients with lupus anticoagulant. Throm. Haemost., 68: (1992).
5 5 10. Brick, R. L., Baker, W. F.: Antiphospholipid and thrombosis syndromes. Seminars in thrombosis and hemosta- sis, 20: 3-15 (1994). 11. Asherson, R. A., Cervera, R.: Antiphospholipid antibodies and the heart. Circulation, 84: (1991). 12. Eeader, A.: The antiphospholipid syndrome: a syndrome in evolution. Annals of the rheumatic disorders, 51: (1992). 13. Harris, E. N., Gharavi, A. E., Hedge, U" Derue, G., Morgan S. H. et al: ACAs in autoimmune thrombocytopenic purpura. Br. J. Haematol., 59: (1985). 14. Brick, R. L., Baker, W. F.: Hematology/oncology clinics of clinics ofnorth America, 6: (1992). 15. Eng, A. M.: Cutaneous expressions of antiphospholipid syndrome. Seminars in thrombosis and hemostasis, 20: (1994). 16. Levine, S. R., Langer, S. L., Albers, J. W.: Sneddon's syndrome: An antiphospholipid antibody syndrome? Neurology (Cleve.), 38: 798 (1988). 17. Mojzes J., Battyani Z., Grexa E.: Sneddon-syndroma, mint az antiphospholipid antitest syndroma klinikai megnyilvánulása. Orv. Hetil., 134: (1993). 18. Graisman, S. G., Thayaparan, R. S., Godwin, T. A., Locksin, M. D.: Occlusive vasculopathy in systemic lupus erythematousus: association with anticardiolipin antibody. Arch. Intern. Med., 151: (1991). 19. Exner, T., Tripplet, D. A., Taberner, D., Machin, S. J.: Guidelines for testing and revised criteria for lupus anticoagulants. Thromb. Hemost., 65: (1991). 20. Harris, E. N.: Serological detection of antiphospholipid antibodies. Stroke (Suppl. I.), 23: 1-4, 1-6. (1992). 21. Babikian, V. L., Levine, R. R.: Therapeutic considerations for stroke patients with antiphospholipid antibodies. Stroke (Suppl. I.), 23: 1-33,1-37. (1992). 22. Moreb, J., Kitchens, C. S.: Acquired functional protein S deficiency, cerebral venous thrombosis, and coumarin skin necrosis in association with antiphospholipid syndrome: report two cases. The American Journal of Medicine, 87: (1989). 23. Fejgin M. D" Lourwood D. L.: Low molecular weight heparin and their use in obstetrics and gynecology. Obstet. Gynecol. Surv., 49 (6): (1994). Dr. M. A. Lateiwish HIETE Haematológiai Tanszék 1113 Budapest, Daróczi út 24. Érbetegségek: 1995/ oldal
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
RészletesebbenA thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége
A thromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentısége Prof. Dr. Domján Gyula Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani Intézet Bevezetı gondolatok A VTE Magyarországon
RészletesebbenDr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16
Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16 1 THROMBOSISOK. ANTI-THROMBOTIKUS KEZELÉS ÉS ENNEK FOGÁSZATI
RészletesebbenSinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina
http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:
RészletesebbenOrális antikoaguláns kezelés biztonságos monitorozása kórházi környezetben, elsıdleges betegellátásban és beteg önellenırzés során
Orális antikoaguláns kezelés biztonságos monitorozása kórházi környezetben, elsıdleges betegellátásban és beteg önellenırzés során Ajzner Éva Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jósa András Oktató Kórház, Központi
RészletesebbenProf Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG
Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG Melyik autoimmun betegség érinti a szülőképes nőket? Izületi betegségek : RA, SLE Pajzsmirigy betegségek: Kevert
RészletesebbenPlazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika
Plazmaferezis neurológiai kórképekben Devic betegség Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika TPE neurológiai indikációi Myasthenia gravis Guillain Barre syndroma / AIDP CIDP ADEM Sclerosis multiplex PPN
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. A thrombophilia klinikai vonatkozásai
1 BELGYÓGYÁSZAT A thrombophilia klinikai vonatkozásai Írta: DR. SAS GÉZA, DR. KUNZ GABRIELLA A "thrombophilia" ma már nem tekinthetı kuriózumnak, amely csak a haematológusok szők rétegét foglalkoztatja.
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmoduláns kezelése - esetbemutatás
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmoduláns kezelése - esetbemutatás II. Terápiás Aferezis Konferencia Soltész Pál, Nagy-Vincze Melinda, Tarr Tünde, Győri Nikolett,
RészletesebbenKatasztrófálisantifoszfolipidantifoszfolipid
Katasztrófálisantifoszfolipidantifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmodulánskezelése - esetbemutatás II. Terápiás Aferezis Konferencia Soltész Pál,Nagy-Vincze Melinda, Tarr Tünde,
RészletesebbenFOSZFOLIPID ELLENES ANTITESTEK AZ ATHEROTHROMBOSIS EGYES KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁSAIBAN
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FOSZFOLIPID ELLENES ANTITESTEK AZ ATHEROTHROMBOSIS EGYES KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁSAIBAN Dr. Veres Katalin Debreceni Egyetem, Orvos-és Egészségtudományi Centrum III.
RészletesebbenMélyvénás trombózis és tüdőembólia
Mélyvénás trombózis és tüdőembólia dr. Sirák András családorvos Velence Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kalabay László egyetemi tanár Sirák MVT és PE 1 MVT gyakori betegség Legtöbbször
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉS. Az acenocumarol és a warfarin hatásossága és biztonságossága a mélyvénás trombózis kezelésében.
1 TOVÁBBKÉPZÉS Az acenocumarol és a warfarin hatásossága és biztonságossága a mélyvénás trombózis kezelésében. Írta: DR. BERNÁT SÁNDOR IVÁN, DR. RÓKUSZ LÁSZLÓ Rövidítések: A = acenocoumarol INR = International
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenDr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás
Dr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás A lupus anticoagulánstól a perifériás érbetegségig Dr. Soltész Pál 2017.06.15. Szombathely Dr. Bugár-Mészáros Károly Született 1900. november 3-án 1927-ben kezdett
RészletesebbenVÉRALVADÁSI ZAVAROK GYERMEKKORBAN. Dr. Csóka Monika egyetemi docens SE II.sz. Gyermekgyógyászati Klinika
VÉRALVADÁSI ZAVAROK GYERMEKKORBAN Dr. Csóka Monika egyetemi docens SE II.sz. Gyermekgyógyászati Klinika A véralvadási rendszer fejlődése Intrauterin kezdődik és kb. 6 hónapos korig tart Dr. M. Andrew 1980-as
RészletesebbenAntifoszfolipid-szindróma és a terhesség
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK Antifoszfolipid-szindróma és a terhesség Gadó Klára dr. Domján Gyula dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Belgyógyászati Klinika, Budapest Az antifoszfolipid-szindrómára
Részletesebben44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke. - kazuisztika -
44 éves férfibeteg: ocularis stroke és stroke - sürgősségi ellátás okai - kazuisztika - Somlai Judit, Szilágyi Géza, Szegedi Norbert MH Egészségügyi központ, Neurológia- Stroke, Neuroophthalmológia Stroke
RészletesebbenBetegtájékoztató STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ
STREPTASE 1 500 000 NE LIOFILIZÁTUM OLDATOS INJEKCIÓHOZ/INFÚZIÓHOZ Streptase 1 500 000 NE liofilizátum oldatos injekcióhoz/infúzióhoz streptokinase HATÓANYAG: Stabilizált tiszta sztreptokináz. A Streptase
RészletesebbenPlazmaferezis kezelések diagnózis szerinti megoszlása az elmúlt 30 évben (1983-2012) Myastenia Gravis 1353 Guillain-Barre 891 CIDP, SM, DEVIC 595
Szemelvények a Debreceni Egyetem III. számú Belklinikáján az elmúlt 30 évben végzett plazmaferezis kezelésekből Dr. Soltész Pál Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum III. Belklinika Aferezis
RészletesebbenAlkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok
A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Új lehetısségek a vénás thromboembóliák profilaxisában: kis molekulasúlyú heparinok
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Új lehetısségek a vénás thromboembóliák profilaxisában: kis molekulasúlyú heparinok Írta: DR. SÁNDOR TAMÁS Korszerő izotóp vizsgálómódszerek kimutatták, hogy nagy múőtétek után a 40
RészletesebbenJurásné Lukovics Mónika, Dr. Bohaty Ilona, Dr. Kozma László PhD OVSz Debreceni RVK
Jurásné Lukovics Mónika, Dr. Bohaty Ilona, Dr. Kozma László PhD OVSz Debreceni RVK Az újszülöttben kialakuló trombocitopénia (
RészletesebbenLehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában
Lehetıségek a thrombosis prophylaxis és kezelés hatékonyságának monitorozásában Tıkés-Füzesi Margit PTE ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézete, Pécs Aspirin(ASA) non responder betegek 30-40%a További kezelési
RészletesebbenA véralvadás zavarai I
A véralvadás zavarai I Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar 27.9.2009 koagmisks1.ppt Oliver Rácz 1 A haemostasis (véralvadás) rendszere Biztosítja a vérrög (véralvadék, trombus) helyi keletkezését
RészletesebbenÚj orális véralvadásgátlók
Új orális véralvadásgátlók XI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Lovas András, Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Véralvadásgátlók alkalmazási területei posztoperatív
RészletesebbenAngiológiai és immunológiai kutatások antifoszfolipid szindrómában
BÍRÁLATOM Dr. Soltész Pál Angiológiai és immunológiai kutatások antifoszfolipid szindrómában címő MTA doktori értekezésérıl Dr. Soltész Pál 1985-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, azóta
RészletesebbenAntífoszfolípid antitestek primer Sjögren-szindrómában
Magyar Reumatológia, 1998, 39, 207211. Klinikai tanulmány Antífoszfolípid antitestek primer Sjögrenszindrómában Veres Katalin dr. 1, Lakos Gabriella dr. 1, Kappelmayer János dr, 2, Zeher Margit dr. 1.
RészletesebbenTerhesség immunológiai vonatkozásai. Dr. Kovács László SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika Immunológiai Alapok Tanfolyam Szeged, október 2-3.
Terhesség immunológiai vonatkozásai Dr. Kovács László SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika Immunológiai Alapok Tanfolyam Szeged, 2014. október 2-3. Az immunrendszer terhességben Magzat: szemiallograft Th1/Th2/Th17
RészletesebbenDr. Losonczy Hajna szakmai önéletrajza
Dr. Losonczy Hajna szakmai önéletrajza Képzés: Orvosegyetem: 1959-1965 POTE, summa cum laude minősítés. Szakvizsgák: 1970 - belgyógyászat, 1994 - haematológia Tudományos minősítés: 1983 kandidátus, 1994-ben
RészletesebbenMindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek
Mindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek Nagy V. Endre Endokrinológia Tanszék Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet, I. Belklinika A pajzsmirigybetegségek
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. Factor V.Leiden genotípus súlyos, poplitealis restenosissal járó atherosclerosisban
BELGYÓGYÁSZAT Factor V.Leiden genotípus súlyos, poplitealis restenosissal járó atherosclerosisban Írta: DR. VALLUS GÁBOR, DR. DLUSTUS BÉLA, DR. NAGY BÁLINT, DR. PAPP ZOLTÁN, DR. ROMICS LÁSZLÓ, DR. KARÁDI
RészletesebbenÁllatorvosi kórélettan Hallgatói előadások, 5. szemeszter
Állatorvosi kórélettan Hallgatói előadások, 5. szemeszter A védekező rendszerek kórélettana A haemostasis zavarai 2. - Coagulopathiák Kórélettani és Onkológiai Tanszék Állatorvos-tudományi Egyetem 1 Az
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. Írta: DR. RIBA MÁRIA, DR HORVÁTH BOLDIZSÁR, DR TURAY ANDRÁS, DR. JÁGER RITA, DR. KNEFFEL PÁL
BELGYÓGYÁSZAT Terhesség alatti kis molekulatömegő heparin profilaxis és kezelés során szerzett tapasztalataink Írta: DR. RIBA MÁRIA, DR HORVÁTH BOLDIZSÁR, DR TURAY ANDRÁS, DR. JÁGER RITA, DR. KNEFFEL PÁL
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Terhes nık thromboprofilaxisa - (kockázatbecslésen alapuló thromboprofilaxis terhességben)
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Terhes nık thromboprofilaxisa - (kockázatbecslésen alapuló thromboprofilaxis terhességben) Írta: DR. RIBA MÁRIA, DR. HORVÁTH BOLDIZSÁR Rövidítések: APCR (aktivált protein C rezisztencia),
RészletesebbenDr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08
Belgyógyászati Tantermi előadás F.O.K. III. évfolyam, II. félév Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2016.02.08 1 Miről lesz szó? AKUT KERINGÉSI ELÉGTELENSÉG THROMBOSISOK.
RészletesebbenHantavírus (Puumala) IgG/IgM-ELISA. 4. Szükséges anyagok és reagensek, amelyeket a teszt nem tartalmaz. Használati Utasítás /Instruction Sheet/
Hantavírus (Puumala) IgG/IgM- Enzimes immunvizsgálat az IgG és az IgM Puumala szerotipusú antitestek meghatározására. Kódszám: Tartalom: Tárolás: PR59156 96 teszt +2-8ºC Használati Utasítás /Instruction
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenAZ ORÁLIS ANTIKOAGULÁNS KEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
o?rd. Pecze:minta 2008.11.24 21:26 Page 225 CUS UVSAS XXXX/5. 2008. r. Pecze ároly, r. iós rzsébet hromboemboliák Az antikoaguláns kezelés hosszú, empirikusnak tekinthetô gyakorlatát most, korunkban válthatja
RészletesebbenBELGYÓGYÁSZAT. Foszfolipid ellenes antitestek alsó végtagi perifériás érbetegekben
BELGYÓGYÁSZAT Foszfolipid ellenes antitestek alsó végtagi perifériás érbetegekben Írta: DR. VERES KATALIN, DR. SZOMJÁK EDIT, DR. KEREKES GYÖRGY, DR. DÉR HENRIETTA, DR. SZERDAHELYI SZABOLCS, DR. TUMPEK
RészletesebbenStroke. Amit tudni akarsz a vérzésről.. Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2
Amit tudni akarsz a vérzésről.. Stroke Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2 Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2 BUDAPEST HÁTTÉR A stroke mortalitása
RészletesebbenFOSZFOLIPID ELLENES ANTITESTEK AZ ATHEROTHROMBOSIS EGYES KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁSAIBAN
FOSZFOLIPID ELLENES ANTITESTEK AZ ATHEROTHROMBOSIS EGYES KLINIKAI MEGNYILVÁNULÁSAIBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés Dr. Veres Katalin Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. sz.
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Terhes nık thromboprofilaxisa - (kockázatbecslésen alapuló thromboprofilaxis terhességben)
1 VÉNÁK BETEGSÉGEI Terhes nık thromboprofilaxisa - (kockázatbecslésen alapuló thromboprofilaxis terhességben) Írta: DR. RIBA MÁRIA, DR. HORVÁTH BOLDIZSÁR Rövidítések: APCR (aktivált protein C rezisztencia),
RészletesebbenAlvadásgátló kezelés a szülészeti gyakorlatban
Alvadásgátló kezelés a szülészeti gyakorlatban Domján Gyula, Gadó Klára LAM-TUDOMÁNY TOVÁBBKÉPZÉS ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY A thrombosis kialakulásának kockázata terhességben és a gyermekágyas idôszakban
RészletesebbenEgyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. A heparin-indukálta thrombocytopenia új aspektusai. Dr. Oláh Zsolt. Témavezető: Dr.
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A heparin-indukálta thrombocytopenia új aspektusai Dr. Oláh Zsolt Témavezető: Dr. Boda Zoltán DEBRECENI EGYETEM Laki Kálmán Doktori Iskola Debrecen, 2012 A heparin-indukálta
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenThrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban
Thrombolytikus kezelés ajánlásai alsó és felső végtagi mélyvénás thrombozisban Prof. Dr. Soltész Pál Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Angiológiai Tanszék Szombathely, 2017. Június 16. Milyen
RészletesebbenA Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja.
A Fraxiparine optimális kiszerelési skálájának köszönhetôen a legjobb hatékonyság/biztonság arányt nyújtja. Kiszerelés Dózis Térítési díj 90% kiemelt támogatás esetén (HUF) Fraxiparine 0,2 ml 1 900 NE
RészletesebbenRitka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz Verzió 2016 1. MI A VASZKULITISZ 1.1 Mi ez? A vaszkulitisz a vérerek falának gyulladásos betegsége. A
RészletesebbenA HAEMORRHAGIÁS DIATHESISEK
A HAEMORRHAGIÁS DIATHESISEK Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Szerzõk: dr. Rényi Imre, dr. Magyarosy Edina Vérzékenység DEFINÍCIÓ ÉS ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK Vérzékenységrõl beszélünk,
RészletesebbenEngedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.
RészletesebbenAz Integrált-teszt. teszt összehasonlítása a jelenlegi terhesgondozás gyakorlatával
Az Integrált-teszt teszt összehasonlítása a jelenlegi terhesgondozás gyakorlatával Skriba Eszter /Állami Egészségügyi Központ/ Merhala Zoltán Timmermann Gábor /SE.II. Női Klinika/ Magzati Diagnosztikai
RészletesebbenA heparin-indukálta thrombocytopenia új aspektusai
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A heparin-indukálta thrombocytopenia új aspektusai Dr. Oláh Zsolt Témavezető: Dr. Boda Zoltán DEBRECENI EGYETEM LAKI KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2012 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTrombingenerációs vizsgálatok és klinikai alkalmazásuk
ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Trombingenerációs vizsgálatok és klinikai alkalmazásuk Kern Anita 1, 2 Várnai Katalin dr. 1 Vásárhelyi Barna dr. 1 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi
RészletesebbenGyermekkori thromboemboliák klinikuma és kezelése
Gyermekkori thromboemboliák klinikuma és kezelése Dr. Kardos Mária Mohács Város Kórháza, Gyermekosztály A thromboemboliás megbetegedések csecsemő- és gyermekkorban viszonylag ritkán fordulnak elő. Szemben
RészletesebbenA vénás tromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentôsége
A vénás tromboembóliás betegségek prevenciója és népegészségügyi jelentôsége Dr. Domján Gyula, Dr. Gadó Klára, Semmelweis Egyetem, Szent Rókus Kórház Dr. Kicsi Dóra, Szent Rókus Kórház A vénás tromboembólia
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenTerhességi immunitás Antifoszfolipid szindróma
Terhességi immunitás Antifoszfolipid szindróma Dr. Szántó Antónia DE OEC III. Belklinika Terhességi immunológia Terhesség alatti fiziológiás immunológiai változások Az egyes autoimmun betegségek hatása
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Aktivált protein C rezisztencia okozta morbiditás vizsgálata szülészeti és. Dr.
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Aktivált protein C rezisztencia okozta morbiditás vizsgálata szülészeti és nıgyógyászati beteganyagban különös tekintettel a megelızés lehetıségeire Dr. Vad Szilvia
RészletesebbenEurópai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Üdvözöljük! <Cég neve>
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Üdvözöljük! Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 1994. Európa Tanácsi rendelet 1996 óta mőködik székhelye Bilbao
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1.
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenV E R S E N Y T A N Á C S
V E R S E N Y T A N Á C S Vj/150-031/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Unger Tamás ügyvezetı által képviselt Medical Centrum Egészségügyi, Szolgáltató és Ellátásszervezı Kft. (Budapest)
RészletesebbenHepatitis C vírus és cryoglobulinaemia
Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia Dr Petrovicz Edina 2012.11.10. ESZISZL Kh. és Rendelőintézet Hepatitis C vírus (HCV) Flaviviridae család Hepacivirus nemzetség egyszálú RNS vírus Choo és Kuo 1989.
RészletesebbenAz alvadási rendszer fehérjéi. Kappelmayer János DE OEC, KBMPI
Az alvadási rendszer fehérjéi Kappelmayer János DE OEC, KBMPI Fehérje diagnosztika, Pécs, 2006 1. Az alvadási rendszer fehérjéinek áttekintése 2. Alvadási fehérje abnormalitások 3. Az alvadási rendszer
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ
ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ Pályázat címe: A szívritmuszavarok és a myocardiális repolarizáció mechanizmusainak vizsgálata; antiaritmiás és proaritmiás gyógyszerhatások elemzése (NI 61902) Vezetı kutató:
RészletesebbenAz ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.
Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe. szemizom, retrobulbaris kötôszövet, könnymirigy elleni autoantitestek exophthalmogen
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenMélyvénás trombózis és tüdőembólia. Kockázati tényezők, trombofíliák, trombózismegelőzés
Mélyvénás trombózis és tüdőembólia. Kockázati tényezők, trombofíliák, trombózismegelőzés Véralvadás 30 s 3-7 perc 5-10 perc 48-72 óra Érszűkület Vérlemezkeaktiváció Véralvadék kialakulása Alvadékbontás
RészletesebbenROSODÁS LABORATÓRIUMI RIUMI DIAGNOSZTIKAI FÓRIZS SZENTES LÁSZLL
A HEVENY SZÍVIZOM KÁROSODK ROSODÁS LABORATÓRIUMI RIUMI DIAGNOSZTIKAI MEGÍTÉLÉSÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSAI FÓRIZS ÉVA, GRÍNYI ANIKÓ,, POLGÁR R BÉLÁNÉ, B SZENTES LÁSZLL SZLÓNÉ BEVEZETÉS A fejlett nyugati és
RészletesebbenKryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen
Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens
RészletesebbenFraxiparine. 47 500 AXa NE Nadroparin-kalcium (5,0 ml) - gumidugós üvegenként, tartósítószerként 9 mg/ml benzilalkoholt tartalmaz, ill.
1 Gyógyszer neve Fraxiparine Fraxiparine 1900 NE 0,2 ml Fraxiparine 2850 NE 0,3 ml Fraxiparine 3800 NE 0,4 ml Fraxiparine 5700 NE 0,6mlFraxiparine 7600 NE 0,8ml Fraxiparine 9500 NE 1,0 ml injekció Fraxiparine
RészletesebbenBetegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl
Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Kedves Betegünk! Az elızetes vizsgálatok és leletek alapján Önnek mőtéti beavatkozásra van szüksége.
RészletesebbenBARANYA MEGYEI SZAKDOLGOZÓK VI. TUDOMÁNYOS NAPJA 2011. NOVEMBER 24. PÉCS
BARANYA MEGYEI SZAKDOLGOZÓK VI. TUDOMÁNYOS NAPJA Az ápoló szerepe a vénás tromboembóliás szövődmények megelőzésében és kezelésében 2011. NOVEMBER 24. PÉCS 1 Szervezőbizottság elnöke: Dr. Kriszbacher Ildikó
RészletesebbenGyermekkori Dermatomiozitisz
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Dermatomiozitisz Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Más ez a gyermekeknél, mint a felnőtteknél? Felnőtteknél a dermatomiozitisz mögöttes rákbetegséget
RészletesebbenVÉNÁK BETEGSÉGEI. Thrombosis profilaxis - 2008
1 Thrombosis profilaxis - 2008 Írta: DR. PFLIEGLER GYÖRGY VÉNÁK BETEGSÉGEI Meghatottan és szívesen tettem eleget Meskó Éva fıorvos asszony megtisztelı felkérésének 2008. január 17-én ezen közlemény alapjául
RészletesebbenSzisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE)
www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Szisztémás Lupusz Eritematózusz (SLE) Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Hogyan diagnosztizálható? Az SLE diagnózisa a panaszok (mint pl. fájdalom), a
RészletesebbenDEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió
RészletesebbenVizsgálatkérő és adatlapok a Zalaegerszegi Területi Vérellátóban Hatályos szeptember verzió
Vizsgálatkérő és adatlapok a Zalaegerszegi Területi Vérellátóban Hatályos 2011. szeptember 1-1.1. verzió 1. sz. adatlap Beküldő intézmény/osztály azonosító kódja: Nem választott vérkészítmény igénylőlap
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık
RészletesebbenHAEMOTERÁPIA. Általános szempontok
Általános szempontok HAEMOTERÁPIA Komponens (zélzott) terápia Csoportazonos vér adható Négy órán belül beadandó (lejárati idő 35 nap) Egyéb gyógyszerrel nem adható (fiz. só, 5%-os albumin) 1 E vér 10g/L-el
RészletesebbenKARNYÚJTÁSNYIRA, MAGYARORSZÁGI
KARNYÚJTÁSNYIRA, MAGYARORSZÁGI LABORATÓRIUMMAL KOCKÁZATMENTES GENETIKAI VIZSGÁLAT A MAGZATI KROMOSZÓMA-RENDELLENESSÉGEK KIMUTATÁSÁRA ÚJ KORSZAK A MAGZATI DIAGNOSZTIKÁBAN Ma már a várandós anya vérében
Részletesebben11.2.1. Nyílt sérülések
11.2.1. Nyílt sérülések 11.2.1.01. Mely esetben beszélünk nyílt sérülésrıl? a) ha a sérülés ruhátlan testfelületen történik b) ha a csontvég átszakítja az izomzatot c) ha a kültakaró megsérül d) ha kórházi
RészletesebbenAndorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
RészletesebbenSzakmai Önéletrajz. NÉV: prof. dr. Muszbek László SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Sárrétudvari, február 25. ÁLLAMPOLGÁRSÁG: magyar
Szakmai Önéletrajz NÉV: prof. dr. Muszbek László SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Sárrétudvari, 1942. február 25. ÁLLAMPOLGÁRSÁG: magyar TANULMÁNYOK: 1960-1966 Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) VÉGZETTSÉG: 1966
RészletesebbenAkut mélyvéna thrombosis és pulmonális embólia: diagnosztika, terápia
Akut mélyvéna thrombosis és pulmonális embólia: diagnosztika, terápia A thrombosisok főbb típusai Vénás (MVT, PE = VTE) Artériás (AMI, stroke, TIA, akut PAD) Diffúz (DIC, HITT) Az akut MVT diagnosztikája
RészletesebbenVizsgálatkérő és adatlapok a Soproni Területi Vérellátóban Hatályos 2009. szeptember 1-1.0. verzió
Vizsgálatkérő és adatlapok a Soproni Területi Vérellátóban Hatályos 2009. szeptember 1-1.0. verzió 1. sz. adatlap VÁLASZTOTT VÖRÖSVÉRSEJT KÉSZÍTMÉNY IGÉNYLŐ LAP Beteg neve:... Születési neve:... Anyja
RészletesebbenA TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN
A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN Bozóki-Beke Krisztina DE KK Belgyógyászati Intézet, Angiológiai Tanszék Intenzív osztály és Terápiás Aferezis részleg
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenA véralvadás zavarai II
A véralvadás zavarai II Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Oliver Rácz Felosztás A. VÉRZÉKENYSÉG (HEMORRHAGIKUS DIATHESIS) A1. VÉRLEMEZKÉK ZAVARAI (kevés, vagy hibás) A2. KOAGULOPÁTIÁK A3. AZ
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenSürgősségi ellátás a neurológiában
Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Kardiológiai és angiológiai szakasszisztens szakképesítés Angiológia modul. 1. vizsgafeladat június 18.
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenDr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról. 1)Rövid általános helyzetkép
Dr. Nochta Tibor: Gondolatok a magyar biztosítási szerzıdési jog jelenkori helyzetérıl és fejlıdési tendenciáiról 1)Rövid általános helyzetkép A biztosítási szerzıdés hazai hatályos jogi szabályozásáról
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az acut coronaria szindróma (ACS) laboratóriumi diagnosztikája
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Az acut coronaria szindróma (ACS) laboratóriumi diagnosztikája Készítette: Az Orvosi laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégiuma I. Alapvető megfontolások
RészletesebbenGLUTÉN-SZŰRÉS Vízöntő Gyógyszertár 2015.10.19.
LISZTÉRZÉKENYSÉG (COELIAKIA) SZŰRÉS (GLUTÉN-SZŰRÉS) VÍZÖNTŐ GYÓGYSZERTÁR MI A LISZTÉRZÉKENYSÉG? A lisztérzékenység a kalászos gabonák fogyasztásával provokált autoimmun betegség, mely a bélrendszer és
RészletesebbenTerhes nık véralvadási paramétereinek monitorozása, fibrinogén eredmények statisztikai elemzése
Terhes nık véralvadási paramétereinek monitorozása, fibrinogén eredmények statisztikai elemzése Réger Barbara, Füzin ziné Budos Julianna, Litter Ilona Baranya Megyei Kórh rház z Klinikai és Mikrobiológiai
Részletesebben