JELENTÉS a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /33/13/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0172 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Balogné Dakó Eszter számvevő Dr. Botta Tibor számvevő tanácsos Somodiné Fehér Julianna számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági tevékenységének évi ellenőrzési tapasztalatairól Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatai ellátásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében Jelentés a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott eszközök felhasználásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 65 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (5 oldal) 6. számú Dr. Szécsi Gábor Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény ÁSZ tv. az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. 1 a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Kbt. 2 a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Nek. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék MÁK Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatósága KDB Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Önkormányzat Közgyűlés Polgármesteri hivatal polgármester főjegyző Gazdasági hivatal Jegyzői osztály Pénzügyi osztály Jogi csoport Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Hivatala Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Osztálya Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jogi Csoportja 3

6 Ellenőrzési csoport Közbeszerzési bizottság Vagyon- és lakásgazdálkodási bizottság Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Közbeszerzési Bizottsága Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Vagyon- és Lakásgazdálkodási Bizottsága SzMSz Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat 47/1998. (XII. 21.) számú rendelete a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat 47/1998. (XII. 21.) számú rendelete 6. számú függeléke vagyongazdálkodási rendelet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat 25/2003. (VI. 2.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól közbeszerzési rendelet Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat 33/1996. (IX. 30.) számú rendelete a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről CHKÖ Kecskemét Megyei Jogú Város Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzata NHKÖ Kecskemét Megyei Jogú Város Német Helyi Kisebbségi Önkormányzata Sport Kht. Kecskeméti Sportlétesítményeket Működtető Közhasznú Társaság 4

7 JELENTÉS a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az ÁSZ tv. 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.5; és 3.3. programpontok esetében a évek is. Kecskemét megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat 33 tagú Közgyűlésének munkáját 10 állandó bizottság segítette. A évi választásokat követően a polgármester személye nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 34 önállóan gazdálkodó és 39 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS A feladatellátásban hat többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társasága és négy közhasznú társasága vett részt. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a évben 3806 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 398 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt, millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a év végén millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. (Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 3. számú melléklete tartalmazza.) Két helyi kisebbségi önkormányzat német és cigány működött a évi választásokat megelőzően és azt követően is. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évben nem rendelkezett elfogadott gazdasági programmal, arról a évben a évekre kiterjedően döntött a Közgyűlés. A és a évi költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és kiadások figyelembevételével állították össze. A polgármester az Ámrben előírtak ellenére nem csatolta a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a helyi kisebbségi önkormányzatok és a Pénzügyi bizottság koncepcióról alkotott véleményét, a költségvetés előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló költségvetésről szóló véleményét. A évi költségvetési rendeletben költségvetési bevételként, illetve kiadásként finanszírozási célú pénzügyi műveleteket mutattak ki, a költségvetésben felmerülő hiányt a bevétel részeként szerepeltették az Áht. előírását megsértve. A évi költségvetési rendeletben a költségvetési bevételek-kiadások már nem tartalmazták a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket. Az Áht. előírásait megsértve az előírt mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit az Önkormányzat előre nem határozta meg. A költségvetés szerkezete az Áht. és az Ámr. előírásainak megfelelő volt, a költségvetés végrehajtásának szabályait meghatározták, valamint elfogadták azon rendeleteket, amelyek a javasolt költségvetési előirányzatokat megalapozták. A kiadási-bevételi előirányzatok meghatározása során figyelembe vették a szerkezeti változtatásokat, a szintre hozásokat, a többletfeladatokat, valamint tervezett mennyiségi és minőségi fejlesztéseket az Ámr. előírásai alapján. Az előirányzat-módosítások szabályszerűek, hitelt érdemlően dokumentáltak voltak. A módosított kiemelt előirányzatokat önkormányzati szinten betartották, azonban egy költségvetési intézmény a kiadási előirányzatát túllépte a évben, melynek okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatal nem rendelkezett az Ámr-ben meghatározott szervezeti és működési szabályzattal. A Közgyűlés és szervei SzMSz-ében meghatározásra került ugyan a Polgármesteri hivatal szervezeti felépítése, de ez a szabályzat tartalmában nem felelt meg az Ámr. előírásainak, mivel nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának részletezését. A Polgármesteri hivatal rendelkezett ügyrenddel, amelyben meghatározta az irányítással, vezetéssel összefüggő feladatokat, a beszámoltatás rendjét, a szervezeti egységek feladat-, hatás- és jogkörét, a kiadmányozás rendjét, azonban az Ámr-ben előírtak ellenére a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete nem rendelkezett ügyrenddel. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendjét a pénzgazdálkodási szabályzatban rögzítették. A polgármester és a főjegyző a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörök gyakorlásáról nem számoltatta be a felhatalmazottakat. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatal számviteli politikáját a főjegyző a jogszabályi követelményeknek megfelelően kialakította, melyet a Polgármesteri hivatalhoz kapcsolódó részben önálló költségvetési szervekre is kiterjesztett. A számviteli politika nem tartalmazta a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat. A főjegyző az egységes számviteli és pénzügyi információs rendszer kialakítása érdekében óta egyedi rendelkezéseket adott ki, ugyanakkor önkormányzati szinten egységes szabályokat nem határozott meg az intézmények gazdasági szervezetei részére. A számviteli politika keretében elkészítették és hatályba léptették a kötelezően készítendő szabályzatokat. A leltározási és leltárkészítési szabályzatban az ingatlanoknál és a járművek eszközcsoportnál a Vhr. előírásai ellenére évtől kétévenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározást határoztak meg az évenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározással szemben, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásával kapcsolatos feladatokat nem rögzítették. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat nem tartalmazta az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, a főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartásokkal és a beszámolóval való kapcsolatát. A számlarendben a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások, valamint a bizonylatok közötti egyeztetési pontokat az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöknél nem alakították ki. Nem határozták meg az egyeztetések dokumentálásának módját az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, valamint a munkavállalókkal szembeni követelések és a belföldi szállítói kötelezettségek esetében. A számlarendben a Vhr. előírásai ellenére nem határozták meg az analitikus nyilvántartásokból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét. A szabályzatban foglalt felhatalmazás ellenére a pénzügyi osztályvezető munkaköri leírásában nem szerepelt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és az utalványozás ellenjegyzése feladat, a pénzügyi és számviteli csoportvezető munkaköri leírásában nem szerepelt az utalványozás ellenjegyzése feladat, valamint a költségvetési csoportvezető munkaköri leírása nem tartalmazta a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és a pénzügyi osztályvezető, pénzügyi-számviteli csoportvezető együttes távolléte esetén az utalványozás ellenjegyzési feladatokat. A pénzgazdálkodásban a kötelezettségvállalásra és annak ellenjegyzésére vonatkozó előírásokat betartották, azonban a bevételek beszedésének elrendelése előtt az Ámr. előírásai ellenére elmaradt a teljesítés szakmai igazolása, valamint a banki és pénztári bevételeknél elmaradt az érvényesítés során a feladat elvégzésének igazolására előírt érvényesítve megjelölés. Az utalványozási és ellenjegyzési jogkörök gyakorlása megfelelt a szabályozásnak. Az elszámolásra felvett összegek elszámolásának részletes szabályait a Polgármesteri hivatalban a pénzkezelési szabályzat keretén belül meghatározták, a pénztárellenőrzéseket a szabályzatban foglaltaknak megfelelően hajtották végre. A gazdasági eseményeket magukban foglaló bizonylatok 32,4%-a nem felelt meg a Számv. tv-ben előírt általános alaki és tartalmi követelményeknek, mivel elmaradt a bevételeknél a teljesítés szakmai igazolása, és az érvényesítve megjelölés, valamint a bizonylatok 40,5%-a nem tartalmazta a könyvviteli rögzítés időpontját. A bizonylatok adatainak számviteli nyilvántartásba vétele és elszámolása a helyi kisebbségi önkormányzatok részére nyújtott önkormányzati támogatásnál nem felelt meg a Vhr. előírásainak és a költségvetés szerkezeti rendjének. Az önkormányzati támogatás folyósított összegét a Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaiban átadott pénzeszközként, a CHKÖ és NHKÖ-nél átvett pénzeszközként nem mutatták ki, ezzel megsértették 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a Számv. tv. és a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló Korm. rendelet előírásait. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatok megoldását informatikai rendszer segítette. A számítógépes programok aktualizálását a számviteli szabályok változása esetén szerződés alapján a MÁK biztosította. Az Önkormányzat évi gazdasági programja tartalmazta a Polgármesteri hivatal számítógépes rendszerének fejlesztését. Az adatmentést a Polgármesteri hivatalnál naponta elvégezték, az adatmegőrzést biztosították. Üzemeltetési dokumentációval és felhasználói leírásokkal a számítógépet használók rendelkeztek. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartási rendszerét a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások együttesen, az ingatlanok esetében ezen túlmenően az ingatlanvagyon-kataszter biztosította. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között a BÁCSVÍZ Rt-nek használatba adott, 2003-ban üzembe helyezett vízi-közműveket a Vhr-ben előírtak ellenére nem mutatták ki. A könyvviteli mérlegben szereplő értékadatokat leltárral alátámasztották, a gépek, berendezések, felszerelések leltárának elkészítéséhez szükséges egyedi azonosítás azonban nem megoldott a Polgármesteri hivatalban. Az adóköveteléseknél a évben 157 millió Ft indokolt értékvesztést számoltak el, azonban az elszámolás a Vhr-ben és a Számv. tv-ben előírtak ellenére, a kisösszegű értékhatár feletti követeléseknél is százalékos mértékben, nem egyedi értékelés alapján történt. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az Önkormányzat rendeletet alkotott, elkülönítette a törzsvagyont az egyéb vagyontól, a vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket döntően a Közgyűlés hatáskörében tartotta. A vagyongazdálkodási rendelet azt az értékhatárt, amely felett nyilvános versenytárgyalás útján lehetséges a hasznosítás, összegszerűen december 1-től nem határozta meg, ezzel megsértette az Áht. előírását. Zárt körű pályázatra és pályázat nélküli hasznosításra is lehetőséget adott közérdekből értékhatár meghatározása nélkül, azonban a közérdek tartalmáról nem rendelkeztek, a szabályozás nem segítette elő a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. Az Önkormányzat honlapján közzétette az értékhatárt elérő támogatásokat és szerződéseket. Az Önkormányzat saját vagyona a december 31-i millió Ft-ról december 31-re millió Ft-ra, 251%-kal növekedett. A változást a évben az addig érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének megállapítása és könyvviteli nyilvántartásba vétele eredményezte. A tényleges, korrigált (2002. évi egyéb növekedéssel csökkentett) eszköz- és forrásnövekedés a év között 19,6%-ot tett ki, a kötelezettségek 49,0%-kal emelkedtek. Az önkormányzati források szűkülését mutatja, hogy a korrigált saját vagyon növekedése évente lassult, a évben 10,7%-os, a évben 5,9%-os volt. A vagyongazdálkodás során betartották a döntéshozatali hatásköröket, de a TELEMOZI Kft. üzletrész évi értékesítésénél célszerűtlen feltételt, kötelezettséget vállaltak a szerződésben. Az Önkormányzat a évben 291 szervezetnek 733 millió Ft összegű működési és 71 szervezetnek 159 millió Ft összegű felhalmozási célú támogatást nyújtott. Az Önkormányzat a támogatott szervezetekkel minden esetben támogatási szerződést kötött, amelyben meghatározták a támogatás összegét, üte- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mezését, a felhasználás jogcímét, az elszámolás módját, határidejét és ellenőrzését. A számadásokat számszakilag ellenőrizték, azokat elfogadták, de elfogadásának igazolása hiányzott. A támogatások megfelelő célra történő felhasználását a helyszínen nem ellenőrizték. A támogatásban részesült szervezetek elszámoltak a évi támogatással június 30-ig. Az UNIVER KTE Kft. számadását a Sport Kht. ellenőrizte, de az ellenőrzött számlákról nem készült összesítés. A cél szerinti felhasználás ennél a szervezetnél a számlák alapján a helyszínen ellenőrzésre került az ÁSZ részéről. Az Önkormányzat két támogatott szervezet számadását úgy is elfogadta, hogy az adott összeg 9,6%-ával nem számoltak el, és a fel nem használt támogatást nem követelték vissza. A támogatásra vonatkozó döntéseket a nevesített, kiemelt szervezeteknél, valamint az alapítványoknál, közalapítványoknál a Közgyűlés hozta meg. Az Önkormányzat a Kbt. 1 -ben kapott felhatalmazásnak megfelelően rendeletében szabályozta a közbeszerzési eljárások lebonyolítását, a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beruházások, felújítások esetében pedig a versenyeztetés általános szabályait és formáit. A évben az Önkormányzatnál 12 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, ebből nyolc nyílt közbeszerzési eljárás, négy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A Kbt. 1 előírásait megsértve az Önkormányzat egy esetben nem a megfelelő eljárást választotta ki, egy esetben az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció eltért, egy esetben nem határozta meg, hogy mely körülmények hiánya esetén minősíti az ajánlattevőt alkalmatlannak. Ezek miatt a KDB az Önkormányzatot a évben 5 millió Ft bírsággal sújtotta. Az Önkormányzat a évi közbeszerzések öszszegzését a Kbt. 1 előírását megsértve nem készítette el. Az Önkormányzat egy felújítás esetében nem folytatta le a közbeszerzési eljárást, mellyel megsértette a Kbt. 1 előírását. A zárszámadási rendelettervezetet a polgármester határidőben beterjesztette, azonban az Áht-t megsértve költségvetési szervenként a létszámkereteket nem tartalmazta az előterjesztés és az elfogadott rendelet sem. A felújítási és felhalmozási előirányzatok teljesítését az intézményeknél nem mutatták be az Ámr. előírásai ellenére. A Közgyűlés részére tájékoztatás céljából bemutatták a zárszámadás előterjesztéséhez az Áht-ban meghatározottak alapján a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok teljesítését mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, együttesen egyensúlyban, a többéves kihatással járó döntéseket számszerűen és szöveges indoklással, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. Bemutatták a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit. A Polgármesteri hivatal évi pénzmaradványa megállapítása és jóváhagyása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt. Az SzMSz-ben meghatározták a helyi kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás általános rendjét. A kisebbségi önkormányzat segítését, valamint a kisebbségi önkormányzatok pénzgazdálkodásával kapcsolatos jogköröket a helyi kisebbségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban szabályozták. Az Önkormányzat szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési, sport, településüzemeltetési kötelező és önként vállalt feladatait az általa alapított és fenntartott költségvetési szervekkel, az Önkormányzat gazdasági társaságai- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK val, vállalkozások, non-profit szervezetek útján, valamint a könyvtári feladatot a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal együttműködve látta el. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben forráshiányt, illetve hitelfelvételt tervezett. A tervezetthez viszonyított bevételi többlet és a kiadási megtakarítások következtében az Önkormányzatnak a vizsgált években nem volt a működési kiadásoknál forráshiánya. Az Önkormányzat költségvetésének átlagosan 85%-át a működési bevételek és kiadások tették ki. A működési bevételek években éves szinten fedezték a működési kiadásokat. A beruházások, felújítások megvalósításához az Önkormányzatnak egyre kevesebb forrás állt rendelkezésére, a felhalmozási bevételek és kiadások részaránya csökkent. A felhalmozási bevételek a években nem fedezték a felhalmozási kiadásokat. A felhalmozási kiadásokat az Önkormányzat a működési bevételek felhasználásával, valamint hitel felvételével fedezte. A működési kiadások csökkentése érdekében az Önkormányzat a költségvetés tervezésekor elsődlegesen a kötelező feladatok ellátására szorítkozott. A feladatok racionalizálása és a kiadások csökkentése érdekében iskoláknál, óvodáknál, egészségügyi intézményeknél átszervezések történtek. Az Önkormányzat az Ötv-t megsértve nem határozta meg a kötelező és önként vállalt feladatokat, valamint azt, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az Önkormányzat a források növelése érdekében sikeres pályázatokat nyújtott be, valamint vagyonhasznosítás, ingatlanértékesítés útján növelte bevételeit. A likviditás javítása érdekében a helyi adóbevételek naponta átvezetésre kerültek az Önkormányzat költségvetési számlájára. Az Önkormányzat a években 78 pályázatot nyújtott be, ebből 75 pályázat sikeres volt, melyek eredménye a költségvetési bevétel 3,5%-át biztosította a években. Az Önkormányzat a években likviditási helyzetének biztosítása érdekében 400 millió Ft folyószámla hitelkeret szerződést kötött. A felvett hitel összege a években millió Ft között változott, a évben nem vett fel folyószámla-hitelt. Az Önkormányzat költségvetési bevételein belül a helyi adóbevételek összege és aránya a években növekedett, a évben 3833 millió Ft volt, amely a költségvetési bevétel 16,7%-a. Az Önkormányzat helyi adórendeleteiben a törvényben biztosított és kötelezően előírt mentességeken, kedvezményeken túl is biztosított kedvezményeket, a évi zárszámadási rendeletben bemutatott, helyi adókra vonatkozó közvetett támogatás összege 899,6 millió Ft volt. Az Önkormányzat az építményadó, az idegenforgalmi adó és a vállalkozói kommunális adó esetében a törvényileg meghatározott adómaximum alatt állapította meg az adófizetési kötelezettséget. A naturális mutatókkal mérhető feladatok kiadásait, finanszírozását meghatározták a központi döntések, valamint az intézmények csökkenő kapacitáskihasználtsága, különösen az általános iskolai, középiskolai és az óvodai nevelésnél. Az Önkormányzat az intézmények működését a kiadásokon belül az állami támogatás és hozzájárulás arányának csökkenése mellett a feladatok megoldásának átalakításával, a kapacitáskihasználás növelését célzó intézkedésekkel, átszervezésekkel biztosította. Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztette a kötelező feladatellátást. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a közintézmények akadálymentesítése érdekében a szükséges felméréseket elvégezte. A 158 önkormányzati középületből 15 akadálymentesítése történt meg, a hátralévő 143 épület akadálymentesítésének várható költsége az elkészített felmérés szerint 882 millió Ft. A években a Polgármesteri hivatal az épületek akadálymentesítésére vonatkozó tervek és költségvetések előkészítését végezte, amely a pályázatok benyújtásának feltétele volt. A évben az Önkormányzat pályázati úton 24,3 millió Ft Phare támogatást nyert a fedett uszoda akadálymentesítésére. A hátralévő 143 középület akadálymentesítésére a felmérések, költségvetések elkészültek, a tervezés, megvalósítás elkezdődött, de az eddig elvégzett és a évi tervezett kiadásokat figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott január 1-jei határidőre a feladatok elvégzése nem biztosítható 3. Az Önkormányzat az intézmények, valamint a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzésére kialakította a belső ellenőrzés szervezetét, biztosította a személyi feltételeit. Az intézményi ellenőrzés, valamint a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzése a Jegyzői osztályhoz rendelten az Ellenőrzési csoport feladata. A belső ellenőrzési vezető funkcionális függetlenségét a évtől az SzMSz-ben biztosították, azonban a munkaköri leírásában az Áht-t megsértve nem. A évi ellenőrzési tervet a Ber. előírásai ellenére nem a költségvetési szerv vezetője, hanem a Közgyűlés hagyta jóvá. Az Ellenőrzési csoport az ellenőrzéseket éves ellenőrzési terv alapján az ütemezésnek megfelelően és a szabályozással összhangban végrehajtotta. Az ellenőrzések hasznosulását utóellenőrzés keretében vizsgálták. A Közgyűlés az ellenőrzések tapasztalatait évente áttekintette. Az Önkormányzat eleget tett az Ötv. előírásainak, az állandó könyvvizsgálói feladatok ellátására költségvetési minősítésű bejegyzett könyvvizsgálót bízott meg. A könyvvizsgáló az Önkormányzat és évi egyszerűsített tartalmú beszámolóit érintően auditálási eltérést nem állapított meg, a beszámolókat korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzat gazdálkodását az ÁSZ az elmúlt négy évben hat alkalommal vizsgálta. Az évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzés javaslatainak 86%- át hasznosították. Nem biztosították az ingatlankataszteri nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés adatainak egyezőségét. Az Önkormányzat beruházásaihoz és rekonstrukcióhoz nyújtott évi címzett- és céltámogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése kapcsán tett javaslatok 50%-át valósították meg, nem került sor a generálkivitelező által az alvállalkozók jogszabály szerinti adatainak építési naplóba történő bevezetésére. A évi pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodás vizsgálata által tett javaslatokat hasznosították. A szakképzéssel kapcsolatos vizsgálat javaslatainak 75%-át megvalósították. A szűkös pénzügyi források miatt a szakképző iskolák felújítási igényeinek kielégítését nem biztosították. Számítógépes szoftver hiányában nem valósult meg a költségvetési kiadások szakmacsoportonkénti mérése és elemzése a szakképző iskoláknál. A mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzesz- 3 Az évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdés. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK közök hasznosulása témában végzett vizsgálat javaslatainak realizálására nem történt intézkedés. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. terjessze a Közgyűlés elé a főjegyző által készített előterjesztés alapján a vagyongazdálkodási rendelet módosítását, annak érdekében, hogy az Áht (1) bekezdése alapján a Közgyűlés meghatározza azt az értékhatárt, amely felett csak versenyeztetés útján lehetséges a hasznosítás; 2. csatolja a költségvetési koncepció-tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdése alapján a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció-tervezetről alkotott véleményét, valamint a költségvetési rendelet előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményét az Ámr. 29. (9) bekezdése alapján; 3. terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; 4. követelje meg, hogy a költségvetési szervek az Áht. 93. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Közgyűlés által jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjanak; 5. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy határozzák meg az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján, hogy a lakosság igényeitől és az anyagi lehetőségtől függően az Önkormányzat mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el; a munka színvonalának javítása érdekében: 6. kísérje figyelemmel a középületek akadálymentessé tételét tekintettel a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. tv. 29. (6) bekezdésében meghatározott január 1-jei teljesítési határidőre; 7. gondoskodjon a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra felhatalmazottak beszámoltatásáról; 8. terjessze a Közgyűlés elé a számvevőszéki ellenőrzésről készített jelentést, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. kezdeményezze az SzMSz Polgármesteri hivatalra vonatkozó előírásainak az Ámr. 10. (4) bekezdés a-d) és g-h) pontjaiban foglaltak szerinti kiegészítését az alapító okirat számával, az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegí- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölésével, a közhasznú vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes, alaptevékenységtől elhatárolt felsorolásával, e feladatok, tevékenységek forrásaival, az általános forgalmi adó alanyiság tényével, valamint a költségvetési szervhez rendelt részben önálló költségvetési szervek felsorolásával; 2. alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontjának betartása érdekében a költségvetési szervek számviteli rendjét; 3. intézkedjen az Ámr. 17. (5) bekezdésében előírtak alapján a Pénzügyi osztály ügyrendjének elkészítése érdekében; 4. gondoskodjon arról, hogy a leltározási szabályzat feleljen meg a Vhr január 1-től hatályos előírásának, a mennyiségi leltározás elvégzésének gyakorisága tekintetében is, valamint alakítsa ki az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának szabályait; 5. gondoskodjon arról, hogy a számlarendben a Vhr. 49. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az analitikus nyilvántartásokból készített feladások elkészítésének határideje rögzítésre kerüljön; 6. gondoskodjon arról, hogy az Ámr (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bevételek beszedésének elrendelése előtt megtörténjen a szakmai teljesítés igazolása; 7. gondoskodjon arról, hogy a banki és a pénztári bevételek érvényesítésekor az érvényesítve megjelölés feltüntetésre kerüljön az Ámr (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, valamint, hogy a számviteli bizonylatok a Számv. tv (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazzák a könyvviteli rögzítés időpontját; 8. biztosítsa, hogy az üzembe helyezett és a BÁCSVÍZ Rt. által üzemeltetett vízi közművek a Polgármesteri hivatal könyvviteli nyilvántartásában a Vhr. 20. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az üzemeltetésre átadott eszközök között kerüljenek kimutatásra; 9. követelje meg adókövetelések értékvesztésének elszámolásánál a Vhr ában és a Számv. tv. 16. (1) bekezdésben foglaltak betartását, a kisösszegű értékhatár feletti követelések egyedi értékelését; 10. alakítsa ki és az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében működtesse a nem szociális ellátásként nyújtott céljellegű támogatások esetén a számadások, felhasználások ellenőrzési rendszerét, intézkedjen a céltól eltérő nem rendeltetésszerű felhasználás esetén a visszafizetésre, illetve a számadási kötelezettség elmulasztása esetében a kötelezettség teljesítéséig a további támogatás felfüggesztésére; 11. intézkedjen annak érdekében, hogy a Polgármesteri hivatalban a közbeszerzési eljárás fajtájának kiválasztásánál tartsák be a Kbt (1)-(5) bekezdésében, az ajánlattevő alkalmatlanságának megállapításánál a Kbt (1) bekezdésében, a közbeszerzési eljárások megindításánál a Kbt (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, valamint gondoskodjon arról, hogy tárgyalásos eljárás alkalmazására csak abban az esetben kerüljön sor, ha azt a Kbt (2) bekezdése lehetővé teszi; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12. gondoskodjon a Kbt (1) bekezdésében a közbeszerzésekről előírt éves statisztikai összegzés elkészítéséről; 13. gondoskodjon arról, hogy a zárszámadási rendeletben a létszámkereteket költségvetési szervenként is mutassák ki az Áht. 69. (1) bekezdés szerint és a felújítási előirányzatok teljesítését az intézményeknél célonként szerepeltessék az Ámr. 29. (1) bekezdés c.) pontja alapján; 14. gondoskodjon arról, hogy az önkormányzati támogatás a számviteli nyilvántartásokban a helyi kisebbségi önkormányzatok bevételei között az átvett pénzeszközként az Önkormányzat kiadásai között átadott pénzeszközként kimutatásra kerüljön a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 15. (1) bekezdésében foglaltaknak, valamint a Számv. tv. 15. (2) bekezdésének megfelelően; 15. tegyen eleget a Ber ában előírt kötelezettségének az éves ellenőrzési terv jóváhagyását illetően, valamint az Áht. 121/A. (3) bekezdés, a Ber. 6. (2) bekezdés és az SzMSz előírásainak megfelelően a belső ellenőrzési vezető munkaköri leírása módosításának; a munka színvonalának javítása érdekében: 16. intézkedjen a Polgármesteri hivatalban elhelyezett gépek, berendezések, felszerelések leltárszámmal történő egyedi azonosításáról a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően; 17. gondoskodjon az ellenjegyzéssel felhatalmazott személyek beszámoltatásáról; 18. gondoskodjon arról, hogy az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat kiegészítésre kerüljön az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjével, valamint az adatok főkönyvi számlákkal, analitikus nyilvántartásokkal és a beszámolóval való kapcsolatával; 19. egészítse ki a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és számlarendjét a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokkal. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A Közgyűlés a közötti időszakra érvényes gazdasági programról a 774/1999. (XI. 24.) számú határozatával döntött. A évekre a polgármester által december 11-én előterjesztett gazdasági programot a Közgyűlés tárgyalta, de nem fogadta el, így az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve az Önkormányzat a évben nem rendelkezett elfogadott gazdasági programmal. A Közgyűlés a évekre a 153/2004. (III. 24.) számú határozatával fogadta el az Önkormányzat gazdasági programját. A évre vonatkozó gazdasági program kiterjedt az önkormányzati infrastrukturális fejlesztésekre, az intézményi feladatellátásra, fejlesztési programokra, a turisztikai és a nemzetközi kapcsolatok területeire, a vagyongazdálkodásra és a lakásgazdálkodásra. A gazdasági program tartalmazta az ellátandó önkormányzati feladatokat, a feladatok ellátásának szervezeti megoldását és a szükséges források meghatározását. A évi költségvetési koncepciót december 1-jén, a évit november 18-án, az előírt határidőn belül 4 terjesztette elő a polgármester. A költségvetési koncepciókat 5 az Ámr. 28. (1) bekezdésében előírtak alapján a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A gazdasági programot a költségvetési koncepció készítésénél a évben figyelembe vették, a évben elfogadott program hiányában nem vették figyelembe. 4 Az Áht a szerint a tervévet megelőző november 30-ig, a helyi önkormányzati választások évében december 15-ig kell a polgármesternek a koncepciót a Közgyűlés elé terjesztenie. 5 A Közgyűlés a évi költségvetési koncepcióról a 702/2002. (XII. 11.) számú határozattal, a évi költségvetési koncepcióról a 658/2003. (XI. 26.) számú határozattal döntött. 16

19 A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a költségvetési koncepció helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részeiről tájékoztatták az Ámr. 28. (6) bekezdésének megfelelően (erről jegyzőkönyvet vettek fel). A polgármester nem csatolta az éves költségvetési koncepció előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció-tervezetről alkotott véleményét, ezzel nem tartotta be az Ámr. 28. (3) bekezdését. A kisebbségi önkormányzatok és a Pénzügyi bizottság a költségvetési koncepciót tárgyaló ülésen terjesztették elő a koncepciót véleményező határozataikat. Mindkét évi költségvetési koncepcióban az Ámr (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően határoztak a költségvetés-készítés további feladatairól, az ellátandó feladatok szerint prioritási sorrendet állítottak fel. A évi költségvetési rendeletben a ,2 millió Ft bevételi főösszeg tartalmazta a 1040 millió Ft tervezett évi hitelfelvételt, valamint a évben jóváhagyott és áthúzódó 95,6 millió Ft hitel évi igénybevételét. A bevételi főösszeggel egyenlő kiadási főösszegben pedig 531,9 millió Ft adósságszolgálat szerepelt (ebből: hiteltörlesztés 218,8 millió Ft, kezességvállalás 60 millió Ft, kamatkiadás 253 millió Ft). A évi költségvetési rendeletben 6 költségvetési bevételként, kiadásként finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitel) is kimutattak, ezzel megsértették az Áht. 8/A. (7) bekezdését. A évi költségvetési rendeletben 7 a költségvetési bevételek már nem tartalmazták a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezethez az Áht. 71. (2) bekezdésének megfelelően előterjesztette azon rendelettervezeteket 8, amelyek a javasolt költségvetési előirányzatokat megalapozták. Bemutatta a költségvetési előterjesztés a többéves elkötelezettségekkel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, a évre 1939,6 millió Ft, a évre 808,4 millió Ft, a évre pedig 662,8 millió Ft szerepelt, 23 egyedi döntéshez kapcsolódóan. A Polgármesteri hivatal és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatainak 9 meghatározása során az intézményi egyeztetést követően figyelembe vették a szerkezeti változtatásokat, szintre hozásokat, a többletfeladatokat, valamint a tervezett mennyiségi és minőségi fejlesztéseket az Ámr. 26. (2) és (6) bekezdések szerint. 6 Az Önkormányzat 6/2003. (II. 17.) számú rendelete a évi költségvetésről. 7 Az Önkormányzat 5/2004. (II. 16.) számú rendelete a évi költségvetésről. 8 A helyi iparűzési adóról, a vállalkozók kommunális adójáról, az építményadóról, az idegenforgalmi adóról, a gépjárműadó mértékéről, a térítési díjakról szóló rendeletek. 9 A évi kiadási és bevételi főösszeg ,2 millió Ft, a évi kiadási főösszeg ,7 millió Ft, a bevételi főösszeg ,7 millió Ft, a hiány 928 millió Ft. 17

20 A költségvetési rendelettervezetet a polgármester az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt február 15-i határidőn belül beterjesztette a Közgyűlésnek január 31-én, illetve január 29-én. Az előterjesztést a bizottságok és a könyvvizsgáló véleményezték, de véleményüket a polgármester az előterjesztéshez nem csatolta. A bizottsági határozatokat és a könyvvizsgáló véleményét a közgyűlésen terjesztették elő. Az Önkormányzat rendeletben nem határozta meg az Áht ában előírtakat megsértve a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. A és a évi költségvetések előterjesztésekor a szabályozás elmaradása ellenére a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatták az Áht ában előírt mérlegeket és kimutatásokat szöveges indoklással együtt. Az Áht. 67. (3) bekezdésnek megfelelően meghatározták a címrendet. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. 69. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdése által meghatározott tartalommal készültek. Tartalmazták a bevételi és kiadási előirányzatokat, a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten és együttesen egyensúlyban. Csatolták az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet, meghatározták a költségvetési szervek és a Polgármesteri hivatal létszámkeretét. Bemutatták a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással. A költségvetési rendeletek tartalmazták a költségvetés végrehajtásával összefüggő legfontosabb helyi szabályokat. Azok kiterjedtek a hitelműveleti hatáskörökre: 400 millió Ft likviditási hitelt vehet igénybe az Önkormányzat, a hitelszerződés aláírására a polgármester jogosult. A felhalmozási célú kiadásokhoz igénybe vehető hitelek maximális összegét a rendeletben meghatározták, az éven túli hitel felvételére, a szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazták. Az előirányzatok módosítási hatáskörét, az intézmények előirányzatátcsoportosítási hatáskörét, a többletbevételek felhasználásának szabályait előírták. Tartós kötelezettségvállalást intézményi saját hatáskörben nem valósíthattak meg. Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek saját hatáskörben módosíthatták kiadási és bevételi előirányzatuk főösszegét, ezen belül részelőirányzataikat a tervezettet meghaladó többletbevételeikkel (kivéve az alaptevékenység és az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételeket), jóváhagyott pénzmaradványokkal, vállalkozási tartalékokkal. A pénzmaradvány átcsoportosításának szabályait az Ámr. 66. (6) bekezdése alapján meghatározták. A végrehajtás szabályai között meghatározták a kiskincstári finanszírozás rendjét, a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi aktuális teendőket, azok végrehajtásának jogosultjait és felelőseit. Rendelkeztek a céljelleggel nyújtott támogatások folyósításának módjáról. A végrehajtási szabályokban rögzítették, hogy a támogatások felhasználásáról a számadást határidőben nem teljesítő szervezetek részére újabb támogatást három évig nem lehet adni. Felhatalmazták a polgármestert az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésére. Az értékpapír gazdálkodás szabályait a költségvetési rendelet nem írta elő. 18

21 Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletében a kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatát az NHKÖ esetében változatlan formában építette be az Ámr ának megfelelően, a CHKÖ költségvetési határozatát nem szerepeltette. Az Önkormányzat kilenc alkalommal módosította a évi költségvetési rendeletét 10. Az előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosító javaslatokat. A módosítások hatására a évi költségvetés bevételi és kiadási főösszege ,3 millió Ftra, 13,3%-kal emelkedett. A módosításokra a központi költségvetésből biztosított pótelőirányzatok és a saját bevételek növekedése, valamint a többletbevételekből megvalósítandó kiadások és a céltartalékok kiadási előirányzatokra történő átcsoportosítása miatt került sor. Az előirányzat-változtatásokat hitelt érdemlően dokumentálták. A rendelet-módosítások szabályszerűen, az Ámr. 53. (1) (6) bekezdései és az önkormányzati rendelet előírásai alapján történtek. Az előterjesztések tartalmazták a módosítások indoklását és részletes jogcímeit. A rendeletek mellékleteiben a módosítás előtti előirányzatok és a módosítás jogcímei és összegei, valamint a módosított előirányzatok is bemutatásra kerültek. A költségvetési szervek saját hatáskörében végrehajtott előirányzat változtatásairól a polgármester a Közgyűlést az Ámr. 53. (6) bekezdés szerint határidőben tájékoztatta, a költségvetési rendeletet a Közgyűlés módosította. A tárgyéven túli, de december 31-i hatállyal történő módosításra február 16-án került sor. A Közgyűlés az Ámr. 53. (2) bekezdésben előírt határidőn belül döntött a költségvetési rendelet pótelőirányzatok miatti módosításairól. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetésről hozott módosító határozatait a költségvetési rendeleten átvezették az Ámr. 53. (8) bekezdése szerint. A kisebbségi önkormányzatoknak nyújtott önkormányzati támogatás a módosító rendeletek szerint a CHKÖ részére 3,6 millió Ft-ra, a NHKÖ részére 3,0 millió Ft-ra emelkedett és a kisebbségi önkormányzatok határozataiban foglaltakkal megegyezett. A jóváhagyott előirányzatok nyilvántartása teljes körű és áttekinthető volt, azok adatai megegyeztek a költségvetési rendeletek és a költségvetést módosító rendeletek számadataival az Áht (1) bekezdése szerint. A költségvetési beszámolókban bemutatott eredeti és módosított előirányzatok megegyeztek a költségvetési rendeletekben foglaltakkal. A Közgyűlés által meghatározott, módosított kiemelt előirányzatokat önkormányzati szinten betartották. Költségvetési szervek szintjén történt előirányzat-túllépés, a Szentgyörgyi Albert Egészségügyi Szakközépis- 10 Az Önkormányzat költségvetés-módosítási rendeletei és a módosítás összegei: 10/2003. (II. 24.) 7,5 millió Ft, 15/2003. (III. 31.) 813,5 millió Ft, 22/2003. (V. 12.) 38,7 millió Ft, 31/2003. (VI. 23.) 985,2 millió Ft, 37/2003. (IX. 15.) 130,5 millió Ft, 40/2003. (X. 1.) 409,5 millió Ft, 50/2003. (XII. 1.) kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás, 59/2003. (XII. 19.) 259,2 millió Ft, 4/2004. (II. 16.) 293,0 millió Ft. 19

22 kola 1,2%-kal túllépte az összes kiadása 300,1 millió Ft-os módosított előirányzatát a évben, megsértve az Áht. 12/A. (1) bekezdés előírását, mely szerint a kiadás a jóváhagyott előirányzat összegéig teljesíthető. A 3,7 millió Ft-os túllépés okait a fenntartó nem vizsgálta, mivel a bevételeket is túlteljesítette az intézmény 9%-kal. A bevételek módosított előirányzatának túlteljesítése 15 költségvetési szervnél következett be. Az intézményi kiadási előirányzat évi túllépésének okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal rendelkezett az Áht. 88. (3) bekezdésének megfelelően alapító okirattal 11. Az Önkormányzat 47/1998. (XII. 21.) számú rendeletével fogadta el a Közgyűlés és szervei SzMSz-ét, és ezen belül a Polgármesteri hivatal ügyrendjét. A Polgármesteri hivatal mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv az Ámr. 10. (4) bekezdésében előírtak ellenére nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal. Az SzMSz tartalmazta a Polgármesteri hivatal szervezeti egységekre tagolódását és feladatait. Rögzítette a Közgyűlés bizottságainak összetételét, részletes feladat- és hatáskörét, az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetőinek felsorolását, az önkormányzati szövetségek és egyéb szervezetek megnevezését. Nem tartalmazta az SzMSz az Ámr. 10. (4) bekezdés a-d) és g-h) pontjai ellenére a Polgármesteri hivatal alapító okiratának számát, az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését, és közhasznú vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes alaptevékenységtől elhatárolt felsorolását, e feladatok, tevékenységek forrásait, az általános forgalmi adó alanyiság tényét, valamint a költségvetési szervhez rendelt részben önálló költségvetési szervek felsorolását. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglaltak ellenére nem rendelkezett külön ügyrenddel. A Polgármesteri hivatal ügyrendje 12 meghatározta a Polgármesteri hivatal irányításával, vezetésével összefüggő feladatokat, a beszámoltatás rendjét, felsorolta a belső szervezeti egységek osztályok, osztályvezetők, csoportok feladat-, hatás- és jogkörét. Rögzítették a Polgármesteri hivatal működésének szabályait, ezen belül a kiadmányozás rendjét, valamint a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot. 11 A Polgármesteri hivatal alapító okiratát a Közgyűlés 307/2003. (V. 28.) határozatának 5. számú melléklete tartalmazza. 12 Az SzMSz 6. számú függeléke. 20