JELENTÉS. Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /31/14/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V026 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Endrődy Péterné számvevő tanácsos Kisgergely István számvevő Schósz Attiláné számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma 0319 Jelentés a középfokú oktatás feltételei alakulásának ellenőrzéséről 0445 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának 0540 ellenőrzéséről II. számú függelék a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának vizsgálatáról III. számú függelék a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 70 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Fot. Hatv. tv. Htv. Kbt. Ksztv. Nek. tv. Ötv. Számv. tv. vízgazdálkodásról szóló törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi. LVII. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 11/2005. (III. 4.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 5/2006. (III. 9.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 19/2006. (V. 22.) számú rendelete a évi költségvetési zárszámadásról önkormányzati SzMSz Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 21/2003. (V. 7.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 30/1996. (V. 24.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 52/2004. (X. 27.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól 3

6 Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések ÁSZ Állami Számvevőszék ÉP-17 Kft. ÉP-17 Építőipari Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. FEUVE folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Gazdasági iroda Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája hivatali SzMSz Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (a Képviselő-testület a 124/2005. (III. 17.) számú határozatával hagyta jóvá) jegyző Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának jegyzője Jegyzői iroda Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Irodája Képviselő-testület Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete kisebbségi önkormányzatok Közbeszerzési Döntőbizottság Budapest Főváros XVII. kerület Kisebbségi Önkormányzatai Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága közbeszerzési szabályzat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Kőbányai Önkormányzat Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata Lakás-17 Kft. Lakás-17 Vagyonkezelő Kft. MÁK Magyar Államkincstár Művelődési bizottság Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének Művelődési Bizottsága Önkormányzat Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Pénzügyi bizottság Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének Pénzügyi Bizottsága Pénzügyi csoport Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodájának Pénzügyi Csoportja polgármester Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Számviteli csoport Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodájának Számviteli Csoportja Szolgáltató Központ Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Egyesített Szolgáltató Központ 4

7 Területfejlesztési bizottság ügyrend Vagyongazdálkodási bizottság Városigazgatási iroda Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének Terület- és Városfejlesztési Bizottsága Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendje (2005. április 15-től hatályos) Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat Képviselőtestületének Vagyongazdálkodási Bizottsága Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városigazgatási Irodája 5

8

9 JELENTÉS a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a és a év első negyedéve, az 1.5; ; és 3.3 programpontok esetében a évek is. Budapest Főváros XVII. kerületét kilenc településrész 3 alkotja. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 3 Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb, Régiakadémiatelep. 7

10 BEVEZETÉS Az Önkormányzat 29 tagú Képviselő-testületének munkáját 14 állandó bizottság segítette. A polgármester személye a évi választásokat követően változott, a jegyző személye óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak ellátására a évben a Polgármesteri hivatalon kívül két önálló és 41 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet működtetett, valamint két gazdasági társasága vett részt a feladatok végrehajtásában. Intézményeinél december 31-én 1784 főt foglalkoztattak, a Polgármesteri hivatalban 313 köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt, és millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A év végén millió Ft könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat gazdálkodását jellemző adatokat és mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek részletesen tartalmazzák. A kerületben a évi önkormányzati választásokat követően nyolc 4 kisebbségi önkormányzat működött. helyi A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósítottuk. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük, és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata polgármesterének, aki nem tett észrevételt. 4 Bolgár, cigány, görög, lengyel, német, román, ruszin és szlovák. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A polgármester a Htv. előírását megsértve nem terjesztette a márciusában elkészített gazdasági program-tervezetet a Képviselő-testület elé, ezáltal az Önkormányzat az Ötv. előírását megsértve nem határozta meg gazdasági programját. A polgármester az Áht-ban előírt határidőt betartva nyújtotta be a Képviselő-testületnek a és a évi költségvetési koncepciókat. A Képviselő-testület rendeletben nem határozta meg a költségvetés előterjesztésekor, illetve a zárszámadáskor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit, mely nem felelt meg az Áht. előírásának. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket a polgármester az Áhtban előírt határidőt betartva terjesztette a Képviselő-testület elé. A és a évi költségvetési rendeletek tartalmazták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, bemutatták az Önkormányzat és intézményei bevételeit főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, a működési-fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként. A és a évi költségvetési rendeletek nem tartalmazták elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok költségvetését, mivel a bevételek elkülönített bemutatása elmaradt, ezáltal a kisebbségi önkormányzatok költségvetését az Ámr. előírása ellenére nem változatlan formában építették be az Önkormányzat költségvetésébe. Megsértve az Áht-ban foglalt előírásokat a és a évi költségvetési rendeletekben a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek, a tervezett költségvetési hiányt nem mutatták be. A költségvetés előterjesztésekor egyik évben sem mutatták be a közvetett támogatásokat és azok szöveges indoklását, mely nem felelt meg az Áht. előírásának. A költségvetési előirányzatok módosítására előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosítási javaslatokat. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat hét alkalommal módosította, melynek során a kiadások és bevételek főösszegét 22%-kal, 3130 millió Ft-tal növelte. A hivatali SzMSz és a gazdasági szervezet ügyrendje az Ámr-ben foglalt előírásoknak megfelelt. A polgármester és a jegyző az Ámr. alapján felhatalmazást adott kötelezettségvállalásra, utalványozásra, valamint ellenjegyzésre, melyek során az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését biztosították. A jegyző nem alakította ki az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számviteli rendjét, mellyel megsértette a Htv. előírását. A számviteli politikában szabályozták, hogy a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekintenek lényegesnek, illetve jelentős összegnek. Rögzítették, mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében. A leltározási és leltárkészítési szabályzat tartalmazta a leltározás előkészítésével, megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az értékelési szabályzatban rögzítették a követelések értékelésének elveit, az adósminősítés szempontjait, az eszközök bekerü- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lési értékébe beszámítandó kifizetések tartalmát, megnevezését. A pénzkezelési szabályzatban meghatározták a bankszámlák és a pénztár kapcsolatrendszerét, a készpénz felvételének rendjét, a pénztáros feladatait. A napi záró pénzkészlet maximális értéke vagyonvédelmi szempontból indokolatlanul magas volt. A selejtezési szabályzat tartalmazta a minősítési jogokat gyakorló munkaköröket, a hasznosítás során követendő eljárási rendet, az ármegállapítás szabályait. A számlarendben rögzítették a főkönyvi számlákat érintő gazdasági eseményeket, azoknak más számlákkal való kapcsolatait, az analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét. A számviteli politika és a pénzkezelési szabályzat nem tartalmazta a Vhr. előírása ellenére a kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat. A munkafolyamatokba épített ellenőrzési feladatokat a munkaköri leírásokban konkrétan, egyértelműen és célszerűen rögzítették. A jegyző a bevételek szakmai teljesítés igazolása esetében nem, ezen túl gondoskodott a FEUVE megszervezéséről és működtetéséről az Áht-ban foglalt előírások alapján. A gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok 10%-a a Számv. tv. előírását megsértve nem felelt meg az alaki és tartalmi követelményeknek, mivel az Ámr. előírása ellenére a költségvetést terhelő kötelezettségvállalások 3%-át nem foglalták írásba, valamennyi bevételi bizonylat esetében elmaradt az utalványozás és annak ellenjegyzése, valamint a szakmai teljesítés igazolása. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője a bizonylatok 1%-a esetében nem teljesítette az Ámr-ben foglalt ellenőrzési feladatait, mivel az ellenjegyzést megelőzően nem győződött meg arról, hogy a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e és a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Az utalványozásra az Áht. előírását megsértve az e célra jóváhagyott kiadási előirányzat hiányában került sor. Ezen hiányosságok esetében a szakmai teljesítést igazolók, az érvényesítők és az utalvány ellenjegyzői nem tettek eleget a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataiknak. A költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a bankszámlák és a készpénzforgalom esetében a Vhr. előírásainak megfelelő időpontban rögzítették a könyvviteli nyilvántartásban. A kiadások elszámolása a főkönyvi számlákon egy magánszemélynek adott céljellegű támogatás esetében nem a Vhr. előírása alapján történt. A kötelezettségvállalásokról vezetett analitikus nyilvántartás biztosította annak feltételeit, hogy kötelezettségvállalás és utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. A évi zárszámadási rendelet szerint önkormányzati szinten a költségvetési rendelet módosított előirányzatait a teljesítési adatok nem haladták meg, a költségvetési szervek kiemelt előirányzataikon belül gazdálkodtak. A Polgármesteri hivatalban a kötelezettségvállalás és a kis értékű tárgyi eszköznyilvántartást kézzel, a többi analitikus nyilvántartást számítógépes programok segítségével vezették. A főkönyvi könyvelés és a beszámoló készítés informatikai támogatottsággal történt. Az Önkormányzat nem rendelkezett informatikai stratégiával és katasztrófa elhárítási tervvel. A védelmi szabályzat nem tartalmazta, hogy a felhasználói igényeket ki jogosult elbírálni. A Gazdasági iroda dolgozóinak munkaköri leírásai tartalmazták a kapcsolódó számítástechnikai rendszer használatát és az elvégzendő feladatokat. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vagyon nyilvántartásáról a Vhr. előírásainak megfelelően gondoskodtak. Az ingatlanok, a részesedések, az értékpapírok, a rövid- és hosszú lejáratú követelések, kötelezettségek, valamint a pénzeszközök analitikus nyilvántartása a főkönyvi számlákkal a év végi záráskor egyezőséget mutatott. Az üzemeltetésre átadott eszközök analitikus nyilvántartását az üzemeltető Lakás-17 Kft. vezette, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartásból a társaság által készített összesítő kimutatás egyezőségéről gondoskodtak. Az ingatlanok menynyiségi felvétele a Vhr., valamint a leltározási és leltárkészítési szabályzat előírása ellenére elmaradt. Az üzemeltetésre átadott eszközök leltározását nem a Vhr. előírásának megfelelően hajtották végre. Az értékvesztés elszámolásának szükségességét a részesedések esetében vizsgálták, a követelések értékeléséhez szükséges információk azonban nem álltak rendelkezésre. A vevők, adósok értékvesztésének elszámolását a Számv. tv. előírásait megsértve nem végezték el. A kárpótlási jegyekre az indokolatlanság ellenére, a Számv. tv. előírásával ellentétesen értékvesztést számoltak el, valamint a Vhr-ben foglaltak ellenére nem végezték el az elszámolt értékvesztés visszaírását. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket az Önkormányzat rendeletekben szabályozta. A vagyongazdálkodási rendeletekben a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjáról nem rendelkeztek. A tulajdonnal való rendelkezési hatásköröket értékhatárhoz kötötten, célszerűen megosztották a Képviselő-testület, a Vagyongazdálkodási bizottság és a polgármester között. Az értékesítések esetében nyilvános versenyeztetési kötelezettséget az Áht. előírását megsértve csak március 1- jétől írtak elő, a felmentés eseteinek széles körét meghatározva, ez ellentétes volt a törvény előírásaival és nem segítette elő a vagyongazdálkodás átláthatóságát. A vagyon kezelésének, használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedésére az Áht-t megsértve a nyilvános versenyeztetési kötelezettséget nem terjesztették ki. A víziközmű hálózat közüzemi társaság részére történő ingyenes tulajdonba adás lehetőségét biztosító szabályozással az Önkormányzat megsértette az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírását. A követelésről való lemondás és ingyenes átadás eseteit és módját a vagyongazdálkodási rendeletekben meghatározták. Az Önkormányzat a vagyonával történő gazdálkodással (árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadás, valamint koncesszióba adás) összefüggő nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések közzétételi kötelezettségének eleget tett, a nem normatív, fejlesztési célú támogatások közzétételét azonban kilenc esetben az Áht. előírását megsértve elmulasztották. A vételi szándékot bejelentő vevők részére a döntési hatáskörre vonatkozó előírásokat betartva értékesítettek telekingatlanokat. Az értékesítések során a vagyongazdálkodási rendeletek értékbecslési kötelezettségre vonatkozó előírását nem tartották be, továbbá megsértették az Áht. nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó előírását. A szerződésekbe az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket beépítették. Az Önkormányzat tulajdonában lévő részvények értékesítése a helyi szabályozásnak megfelelően történt. A selejtezést a selejtezési bizottság kijelölésének kivételével a selejtezési szabályzatban foglaltaknak megfelelően hajtották végre. Az Önkormányzat kedvezményes bérleti díj alkalmazásával közvetett támogatásban részesített négy pártszervezetet, ezáltal nem biztosította az alkotmányos egyenlőséget a bérlők között, és nem tett 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK eleget az Ötv. előírásainak. Tisztségviselők és a Polgármesteri hivatal köztisztviselője hatáskör nélkül az Ötv. és vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait megsértve adtak az üzemeltető Fővárosi Vízművek Rt. tulajdonába víziközmű beruházást. A vagyongazdálkodási rendeletek szerződéssel történő átadásra vonatkozó előírását sem tartották be, mert a térítésmentes átadás műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján történt a víziközmű és közvilágítás bővítési beruházás esetében az üzemeltető társaság részére. Az Áht. előírását megsértve került térítésmentesen átadásra gázvezeték beruházás a Fővárosi Gázművek Rt. részére, mert a vagyongazdálkodási rendelet ezt a térítésmentes átadás esetei között nem nevesítette. Az ingyenes átadásnál a hatáskört túllépő köztisztviselőt és alpolgármestereket a jegyző, illetve a polgármester írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A vagyongazdálkodási rendelet 2 előírását betartva adta át az Önkormányzat a szennyvízcsatorna beruházást megállapodással a Fővárosi Önkormányzat részére. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletében felhalmozási és működési célú támogatásokat hagyott jóvá címzetten, valamint támogatásra szolgáló előirányzatokat különített el általános gazdálkodási tartalékként és céltartalékként. Az Önkormányzat a év folyamán 167,4 millió Ft összegben 350 esetben adott céljellegű támogatást. A támogatási döntéseket a helyi szabályozásnak és az Ötv. előírásainak megfelelően hozták meg, a támogatások 16%-ánál a Képviselő-testület, 35%-ánál a döntési hatáskörrel felruházott bizottságok, 49%-ánál a polgármester döntött. Az Önkormányzat a támogatott szervezetekkel minden esetben szerződést, illetve megállapodást kötött a számadási kötelezettség meghatározásával. A megállapodások a támogatott cél megvalósításáról szóló szöveges beszámoló készítésére vonatkozó előírást nem tartalmaztak, a számadásokhoz szöveges beszámolót csak a bizottságok által jóváhagyott támogatások esetében mellékeltek. A számadásokat a Polgármesteri hivatal munkatársai szakmai és pénzügyi szempontból is ellenőrizték, céltól eltérő felhasználást nem állapítottak meg. A támogatások összesített nyilvántartását nem alakították ki. A számadás hiánya, valamint nem megfelelő elszámolás miatt a kiutalt összeg teljes, illetve részleges visszafizetésére kötelezett az Önkormányzat négy szervezetet, amelyek visszafizetési kötelezettségüknek eleget tettek. A felújításra, beruházásra adott támogatások esetében a felhasználást a támogatott szervezeteknél a helyszínen ellenőrizték, a többi támogatás esetében a cél szerinti felhasználás ellenőrzése az Áht. előírását megsértve elmaradt. Az Önkormányzat a éves összesített közbeszerzési tervét, valamint a Polgármesteri hivatal a közbeszerzési szabályzatát elkészítette, amelynek végrehajtására polgármesteri, illetve jegyzői utasítást adtak ki. A évben a becsült értékek meghatározásánál betartották a Kbt-ben előírtakat. Az egybeszámítás követelményét két esetben nem érvényesítették, azonban a beruházások esetében a Kbt. előírásai szerint jártak el, a közbeszerzési eljárást mindkét építési beruházás esetében lefolytatták. Az ÁSZ ellenőrzés által vizsgált közbeszerzési eljárás során a Kbt. előírásait egy esetben megsértették, mert nem határozták meg az ajánlati felhívásban csak az ajánlati dokumentációban az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határait. A közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat a Polgármesteri hivatalnál belső ellenőrzés, valamint az Önkormányzat költségvetési szerveinél felügyeleti ellenőrzés keretében a Kbt-ben előírta- 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kat megsértve nem vizsgálták. A Közbeszerzési Döntőbizottság a évben egy alkalommal indított eljárást az Önkormányzat ellen, a jogszabálysértést megállapította, azonban bírság kiszabására nem került sor. Az Önkormányzat évi gazdálkodásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet a polgármester az Áht-ban foglalt határidőt betartva terjesztette a Képviselő-testület elé. Az Áht. előírását megsértve a jóváhagyott kiadási főöszszeg a költségvetési kiadási főösszegtől eltért, mivel tartalmazta a hitelek törlesztését is. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan a évi zárszámadási rendelet nem tartalmazta elkülönítetten a bevételeket, mely nem felelt meg az Áht. előírásának. A rendelettervezet tartalmazta a működési és felhalmozási célú bevételeket az Önkormányzatra és költségvetési szerveire. A rendelettervezet előterjesztésekor az Áht. előírásaival ellentétesen elmaradt a közvetett támogatások szöveges indoklásának bemutatása. A Képviselő-testület a évi zárszámadási rendeletben a Vhr-nek és az Ámr-nek megfelelően hagyta jóvá a Polgármesteri hivatal és az önállóan gazdálkodó intézmények tárgyévi pénzmaradványát. Az intézményeket az éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról az Ámr-ben foglalt előírások alapján, írásban értesítették. Az Önkormányzat illetékességi területén működő nyolc kisebbségi önkormányzattal a polgármester az Ötv. előírását megsértve felhatalmazás nélkül írta alá az együttműködési megállapodásokat. Az együttműködési megállapodásokban részletesen rögzítették a költségvetés tervezése, annak végrehajtása vonatkozásában az együttműködés rendjét és szabályait. Nem tartalmazták az Ámr. előírásai ellenére a megállapodások a zárszámadási határozat-tervezetek előkészítésének rendjét, valamint a költségvetési, zárszámadási határozatok Önkormányzat részére történő átadásának határidejét. Az együttműködési megállapodásokat a évre vonatkozóan az előírt határidőn belül felülvizsgálták, módosításukra nem került sor. A Polgármesteri hivatalban elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait. Az Önkormányzat gondoskodott a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének tárgyi feltételeiről. A Képviselő-testület az Ötv. előírásai ellenére a lakossági igények és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően nem határozta meg a feladatai ellátásának módját és mértékét. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását költségvetési szervekkel, valamint gazdasági társaságokkal, közhasznú és egyéb szervezetekkel kötött ellátási, illetve vállalkozási szerződésekkel biztosította. A Képviselő-testület az ellátotti létszámhoz is igazodva, de elsősorban a feladatellátás hatékonyabb szervezeti megoldása érdekében a években különböző, az intézményrendszer átalakítását érintő intézkedéseket hozott. Kötelező, illetve nem kötelező feladatot ellátó önkormányzati intézmény fenntartási- és tulajdonjogának átadására nem került sor. Az Önkormányzat költségvetésének egyensúlya a években jóváhagyott költségvetési rendeletek szerint nem volt biztosított. A tervezett hiány mértéke a tervezett költségvetési kiadások 11%-ának, 8%-ának, valamint 8%-ának felelt meg. A tervezettől eltérően a teljesítési adatok szerint az Önkormányzatnak költségvetési többlete volt mindhárom évben. Az Önkor- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mányzat a és a évben az átmeneti finanszírozási zavarok megoldására folyószámlahitelt vett fel. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás keretében a évben felhalmozási célú feladat megvalósításához kölcsönt vett igénybe és lízingszerződést kötött, a évben készfizető kezességet vállalt, melyek azonban nem veszélyeztették az Önkormányzat fizető- és működőképességét. Az Önkormányzat január 1-jétől vezette be az építmény- és a telekadót, a Hatv-ben rögzítetteken túlmenően mentességeket és kedvezményeket biztosított. A évek közötti időszakban a helyi adóbevételek összege 3537 millió Ft-ot, 4445 millió Ft-ot, illetve 4522 millió Ftot tett ki, részaránya az összes költségvetési bevételen belül a évben 33%, a évben 34% és a évben 30% volt. Az Önkormányzat a feladatellátás finanszírozásához rendelkezésre álló forrásait a évek között pályázati úton elnyert 3402 millió Ft-tal növelte, mely 50%-ban nyújtott fedezetet a megvalósított beruházásokhoz. Az egyes, naturális mutatókkal mérhető kötelező feladatok esetében a feladatok finanszírozását a fajlagos kiadások változása, az ellátottak számának és a kapacitások kihasználtságának alakulása határozta meg. A nevelési-oktatási feladatok esetében jelentősen, 15-38%-kal emelkedtek az egy főre jutó kiadások, a nappali szociális intézményi ellátás fajlagos kiadásai 4%-kal mérséklődtek. A bentlakásos szociális intézményi ellátás fajlagos kiadásai a csökkenő kapacitáskihasználtság miatt ezen időszakban 47%-kal nőttek. A kiadások finanszírozásában a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás részaránya a és a években a bölcsődei és a nappali szociális intézményi ellátás eseteiben növekedett, az óvodai nevelés, általános- és középiskolai oktatás, valamint a bentlakásos szociális intézményi ellátás esetében csökkent. Az Önkormányzat önként vállalt feladatok megvalósítására a években az éves költségvetési kiadásainak közel azonos arányát, 9-10%-át fordította, melynek összege millió Ft-ot tett ki. A nem kötelező feladatok ellátása a években nem veszélyeztette a kötelező feladatok megvalósítását. A Fot. előírása ellenére az Önkormányzat nem biztosította 81 középület akadálymentesítését. Az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalon belül kialakította a belső ellenőrzés szervezeti keretét, de a Belső ellenőrzési csoport létszámát a Ber. előírása ellenére nem kapacitás felmérés alapján állapították meg, a létszám nem állt arányban a szervezet által ellátandó feladatokkal. A foglalkoztatott belső ellenőrök közül egy fő nem rendelkezett az előírt iskolai végzettséggel. A belső ellenőrzés szervezeti függetlenségét az Áht. előírása ellenére nem biztosították, mert a Belső ellenőrzési csoport a Jegyzői iroda keretén belül az iroda vezetőjének szakmai irányításával működött. A hosszú távú célkitűzéseket tartalmazó stratégiai tervet és az éves ellenőrzési terveket a Ber-ben előírtak ellenére nem kockázatelemzés alapján készítette el a belső ellenőrzési vezető. A stratégiai tervben foglaltak ellenére a vagyongazdálkodás ellenőrzését az éves ellenőrzési tervekbe nem építették be. A évi ellenőrzési tervben előirányzott 37 ellenőrzés 57%-a az intézmények és a Polgármesteri hivatal gazdálkodásának pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzését jelentette, amelyek közül öt ellenőrzés elmaradt a panaszbejelentésekhez kapcsolódó célvizsgálati igények felmerülése miatt. Az ellenőrzésekről a Ber. előírásainak megfelelő tartalmú jelentések készültek, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési terveket készítettek, amelyek végrehajtásáról beszámolók alapján győződtek meg. Az 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK éves összefoglaló jelentés tudomásul vételéről a Képviselő-testület határozattal döntött. A belső ellenőrzés működtetéséről az éves költségvetési beszámoló keretében a jegyző az Áht. előírását megsértve nem számolt be. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségnek eleget tett. A könyvvizsgáló a évi egyszerűsített beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a évben átfogó jelleggel ellenőrizte. A Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése keretében került sor a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának, valamint a beruházásokhoz és rekonstrukciókhoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzésére a év folyamán. A évben vizsgálta az ÁSZ a középfokú oktatás feltételeinek alakulását az Önkormányzatnál. A négy ellenőrzésről készített jelentés összesen szabályszerűségi, illetve célszerűségi javaslatot tartalmazott, amelyeknek 85%-át megvalósították, két-két javaslatot nem, illetve részben hasznosítottak. A gazdasági program készítésére vonatkozó javaslat nem teljesült, illetve nem valósult meg a szennyvízközmű Fővárosi Önkormányzat részére történő átadásról hozott képviselő-testületi határozat és a vagyongazdálkodási rendelet 2 felülvizsgálata. Részben hasznosult a Pénzügyi bizottság feladattervére, valamint a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások kiegészítésére irányuló javaslat. Az intézkedésekkel javult a költségvetés tervezésének, a zárszámadásnak és az operatív gazdálkodásnak a szabályszerűsége, valamint a belső ellenőrzés színvonala. A kötött felhasználású támogatások, illetve a beruházásokhoz nyújtott támogatások ellenőrzéséhez kapcsolódó javaslatok realizálásának eredményeként a szabályozás területén tapasztalt hiányosságokat megszüntették. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása során a) terjessze a Htv (1) bekezdés a) pontja alapján a Képviselő-testület elé az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglalt előírás teljesülése érdekében elfogadásra a gazdasági programot; b) kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület rendeletben határozza meg az Áht ában foglalt előírás teljesülése érdekében, az éves költségvetési és zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatott összevont mérlegek, többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatások és szöveges indoklásuk tartalmi követelményeit; 2. gondoskodjon az Áht. 12/A. (1) bekezdésének előírása alapján arról, hogy utalványozásra a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig kerüljön sor; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet 2 módosítását a víziközmű vagyon közszolgáltató részére történő ingyenes átadásának megszüntetésére vonatkozóan az Ötv. 79. (2) bekezdés és a vízgazdálkodásról szóló törvény 6. (3) bekezdés előírásának betartása érdekében; b) kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet 2 kiegészítését a versenyeztetési kötelezettség hasznosításra, vagyonkezelés átengedésére és használatba adására vonatkozó előírásával, és módosítását annak érdekében, hogy ne tartalmazzon az Áht (1) bekezdésében előírtaktól eltérő a versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; c) biztosítsa az ingatlanértékesítések során a vagyongazdálkodási rendeletben 2 előírt kötelezettség betartását az értékbecslés készítésre vonatkozóan; d) gondoskodjon a pártok közvetett támogatásának megszüntetéséről azzal, hogy az ingatlanok pártszervezetek részére történő bérbeadásánál a bérleti díj a Képviselő-testület 160/2004. (IV. 15.) számú határozatának megfelelően kerüljön meghatározásra az Ötv. 78. (1) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; e) gondoskodjon arról, hogy az Ötv. 79. (2) bekezdése és a vízgazdálkodásról szóló törvény 6. (3) bekezdése előírásainak megfelelően a térítésmentesen átadott víziközművek önkormányzati tulajdonba kerüljenek és egyéb közművek térítésmentes átadására csak megállapodással, a vagyongazdálkodási rendeletben 2 rögzített esetekben kerüljön sor az Áht (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; 4. biztosítsa, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 9. (1) bekezdésében foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat tárgyalja meg; 5. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat milyen mértékben és módban lát el; 6. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a Fot. 29. (6) bekezdésében foglalt január 1-jei határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében 7. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak képviselő-testületi megtárgyalását, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; 8. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet kiegészítését a vagyonelemek forgalomképesség szerinti megváltoztatása módjának és eseteinek meghatározásával; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. intézkedjen a költségvetési, illetve a zárszámadási rendelettervezet előkészítése során az Áht előírásának betartása érdekében, hogy a költségvetés előterjesztésekor, illetve a zárszámadáskor a közvetett támogatásokat mutassák be szöveges indoklással együtt; 2. szabályozza a Vhr. 8. (3) bekezdésében előírtak teljesülése érdekében a számviteli politikában és a pénzkezelési szabályzatban a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátosságokat; 3. alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontja alapján az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek számviteli rendjét; 4. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében a) biztosítsa az Ámr (8) bekezdésében foglalt előírás alapján, hogy a kötelezettségvállalások írásba foglalása minden esetben történjen meg; b) gondoskodjon arról, hogy a teljesített kiadások elszámolására minden esetben kerüljön sor a főkönyvi számlákon a Vhr. 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai alapján; c) gondoskodjon a Számv. tv (1) bekezdésének előírása alapján arról, hogy az Ámr (1) bekezdése alapján a bevételek utalványozása, továbbá a 137. (3) bekezdése alapján az utalványozás ellenjegyzése és a 135. (1) bekezdésének előírása alapján a szakmai teljesítés igazolása megtörténjen, és ezáltal az utalvány ellenjegyzője, valamint a szakmai teljesítés igazoló tegyen eleget munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatainak; d) gondoskodjon az Ámr (9) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében arról, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzője az ellenjegyzést megelőzően győződjön meg arról, hogy a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, és a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat; e) gondoskodjon az Ámr (1) bekezdése alapján arról, hogy az érvényesítő ellenőrizze a fedezet meglétét, továbbá az előírt alaki követelmények betartását; 5. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) gondoskodjon az ingatlanok leltározási és leltárkészítési szabályzatban előírt mennyiségi felvétellel történő leltározásáról és az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásáról a Vhr. 37. (3) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; b) biztosítsa a vevők, adósok értékvesztésének elszámolását az értékelési szabályzatban és a Vhr. 31. (2) bekezdés előírásának betartása érdekében; 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) gondoskodjon az Áht. 15/A. (1) bekezdésében előírt közzétételi kötelezettség teljesítéséről a nem normatív céljellegű fejlesztési célú támogatásoknak az Önkormányzat honlapján történő megjelentetésével; d) gondoskodjon a selejtezés szabályszerű végrehajtásáról a selejtezési bizottság selejtezési szabályzatban előírt kijelölésével; 6. gondoskodjon az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján arról, hogy ellenőrizzék a céljellegű támogatások rendeltetésszerű felhasználását; 7. gondoskodjon a Kbt. 57. (3) bekezdés c) pontjának betartása érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során az ajánlati felhívásban közöljék az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszámok alsó és felső határait; 8. gondoskodjon a Kbt (2) bekezdésében előírtak betartása érdekében a közbeszerzések, illetve a közbeszerzési eljárások a Polgármesteri hivatalnál belső ellenőrzés, valamint az Önkormányzat költségvetési szerveinél felügyeleti ellenőrzés keretében történő vizsgálatáról; 9. kezdeményezze a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások kiegészítését az Ámr. 29. (3) bekezdésében foglaltak alapján a zárszámadási határozat tervezetek előkészítésével, továbbá az Ámr. 29. (10) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a költségvetési- és a zárszámadási határozatok Önkormányzat részére történő átadási határidejének meghatározásával; 10. a belső ellenőrzés jogszabályszerű kereteinek kialakítása érdekében a) biztosítsa a belső ellenőrzés szervezeti függetlenségét a közvetlen jegyzői irányítás megteremtésével az Áht. 121/A. (3) és (4) bekezdés előírásainak érvényesülése érdekében; b) intézkedjen arra vonatkozóan, hogy a Belső ellenőrzési csoport létszáma kapacitás felmérés alapján kerüljön megállapításra a Ber. 4. (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően; c) tegyen eleget a Ber. 11. (1) bekezdésében foglaltaknak a belső ellenőr előírt iskolai végzettségére vonatkozóan; d) gondoskodjon a stratégiai és az éves ellenőrzési tervek kockázatelemzés alapján történő elkészítéséről, a Ber. 12. b) pontjában foglaltak betartása érdekében; e) gondoskodjon a FEUVE rendszer, valamint a belső ellenőrzés működtetésének az éves költségvetési beszámoló keretében történő beszámolásáról az Áht. 97. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően; a munka színvonalának javítása érdekében 11. gondoskodjon az Önkormányzat informatikai stratégiájának, informatikai katasztrófa elhárítási tervének elkészíttetéséről, valamint egészítse ki a védelmi szabályzatot a felhasználói igények elbírálására jogosultak kijelölésével; 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12. alakítsa ki a céljelleggel nyújtott támogatások összesítő nyilvántartását az elszámolási kötelezettség időpontjára és teljesítésére vonatkozóan, és intézkedjen, hogy a cél szerint felhasználás ellenőrzése érdekében a szerződésekben és megállapodásokban a szöveges beszámoló készítési kötelezettség előírásra kerüljön; 13. gondoskodjon arról, hogy a vagyongazdálkodásra vonatkozó ellenőrzési feladatok az éves ellenőrzési tervben meghatározásra kerüljenek a stratégiai tervben foglalt célkitűzéseknek megfelelően. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat nem határozta meg gazdasági programját, mellyel megsértette az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. A jegyző a Htv (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján augusztus végére elkészítette az Önkormányzat évekre szóló gazdasági program tervezetét, melyet a polgármester egyeztetett az ágazatokért felelős alpolgármesterekkel. Az egyeztetéseknek megfelelő átdolgozásokat a Polgármesteri hivatal elvégezte. A végleges tervezet március 29-én készült el, melyet a polgármester a Htv (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat megsértve nem terjesztett a Képviselő-testület elé. A polgármester az Áht ában előírt határidőt 5 betartva november 25-én, illetve november 17-én benyújtotta a Képviselőtestületnek a és a évi költségvetési koncepciókat, melyekhez csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét. A kisebbségi önkormányzatok véleményét a koncepció tervezetről mindkét évben kikérték. A kisebbségi önkormányzatok a évi koncepció tervezetről nem alkottak véleményt, a évi koncepció tervezetet december 1-jén tárgyalták, jegyzőkönyvbe foglalt véleményüket a polgármester hét nappal a képviselő-testületi ülés előtt továbbította a képviselőknek. A és a évi költségvetési koncepciókat az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltakat betartva a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A Képviselőtestület a évi költségvetési koncepciót a 639/2004. (XII. 16.), a évi költségvetési koncepciót az 564/2005. (XII. 8.) számú határozataival fogadta el és egyben döntött a költségvetés készítés további munkálatairól. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatták a költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről. A Képviselő-testület rendeletben nem határozta meg a költségvetés előterjesztésekor, illetve a zárszámadáskor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul 5 Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Képviselő-testületnek benyújtani. 20

23 bemutatandó az Áht , 9., 10. pontja szerinti mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit, mellyel megsértették az Áht ában foglaltakat. A jegyző a és a évi költségvetési rendelettervezeteket egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, melynek eredményét az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak alapján írásban rögzítették. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket a polgármester az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt február 15-i határidőt betartva február 14-én, valamint február 14-én terjesztette a Képviselőtestület elé. A rendelettervezetek előterjesztéséhez csatolta az Ötv. 92/C. (2) bekezdése alapján elkészített könyvvizsgálói jelentést. A polgármester az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglalt pénzügyi bizottsági vélemény csatolási kötelezettségének mindkét évben hét nappal a képviselő-testületi ülés előtt tett eleget. A polgármester az Áht. 71. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési rendelettervezetek beterjesztését megelőzően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták 6 és bemutatta a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, valamint az Áht. 71. (3) bekezdése alapján a tárgyévet követő két év várható előirányzatait. Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazta a címrend meghatározását az Áht. 67. (3) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. 69. (1) bekezdésében foglalt előírást megsértve nem tartalmazták elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok költségvetését, mivel csak a kiadásokat mutatták be kisebbségi önkormányzatonként kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a bevételek elkülönített bemutatása elmaradt 7. A 2005., valamint a évi költségvetési rendelet tartalmazta a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat önkormányzatra összesítve, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, a speciális célú támogatásokat és a létszámkeretet. Bemutatták az Önkormányzat és az intézmények bevételeit a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítá- 6 Az Önkormányzat 55/2004. (XI. 30.) és a 45/2005. (XII. 22.) számú rendelete az Újlaki utcai Uszoda belépőjegyeinek áráról és különféle szolgáltatásainak díjairól, az 53/2004. (XI. 30.) és az 51/2005. (XII. 14.) számú rendelete a vásárokról és piacokról, a 68/2004. (XII. 23.) és a 46/2005. (XI. 18.) számú rendelete a közterületek használatáról és rendjéről, az 54/2004. (XI. 30.) számú rendelete a Családi és Társadalmi Rendezvények Háza és a Házasságkötő Terem helyiségeinek bérleti díjairól, a 49/2004. (X. 27.) számú rendelete az Önkormányzat által megvalósult és megvalósuló út-, járda- és közműépítési beruházásokhoz történő lakossági hozzájárulásról, valamint a 61/2005. (XII. 14.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról. 7 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint az Önkormányzat évi költségvetésének 29/2006. (VIII. 25.) számú módosításával a kisebbségi önkormányzatok költségvetése külön mellékletként is bemutatásra került, amely már részletesen tartalmazza a kisebbségi önkormányzatok bevételeit is. 21

24 sára vonatkozó tájékoztatóban rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, a működési-fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, azon belül kiemelt előirányzatonként. Tartalmazták a rendeletek a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként részletezve, továbbá a Polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, és külön tételben az általános és céltartalékot az Ámr. 29. (1) bekezdés a)-g) pontjainak megfelelően. Az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában foglalt előírásnak megfelelően a és a évi költségvetési rendelettervezetekben bemutatták a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de együttesen egyensúlyban. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatát mely tartalmazta kiemelt előirányzatonként mind a bevételeket, mind a kiadásokat az Ámr. 32. (1) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem változatlan formában építették be. Az Önkormányzat a évi költségvetését a 11/2005. (III. 4.) számú rendelettel, ,1 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel, a évi költségvetését az 5/2006. (III. 9.) számú rendelettel, ,1 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el. A és a évi költségvetési rendeletben az Áht. 8/A. (7) bekezdésének előírását megsértve a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek. A bevételek között a évben 1285,7 millió Ft, a évben 1979,6 millió Ft hitel felvételt, a kiadási oldalon a évben 84 millió Ft, a évben 32,2 millió Ft hiteltörlesztést terveztek. A finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül a és a évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a költségvetési kiadásokat. A költségvetési bevételek-kiadások különbségeként az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve a költségvetési hiányt nem mutatták be a és a évi költségvetési rendeletekben 8. A és a évi költségvetési rendeletben a Képviselő-testület meghatározta a költségvetés végrehajtási szabályait: az Áht. 74. (2) bekezdésében foglaltak alapján átcsoportosítási joggal ruházta fel a polgármestert a karbantartási kiadások részelőirányzatai között; az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat módosítási jogkörét az Ámr. 53. (4) bekezdése alapján határozta meg, ennek alapján módosíthatja bevételi és kiadási főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a részelőirányzatokat felemelheti a Képviselő-testület tájékoztatása mellett; az Áht. 73. (3) bekezdése alapján összeghatár megjelölése mellett a polgármesterre, illetve a szakmai bizottságokra ruházta az általános tartalék előirányzata feletti rendelkezési jogot. A Képviselő-testület a céltartalékok 8 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 5/2006. (III. 9.) számú rendeletének a 29/2006. (VIII. 25.) számú módosításával a költségvetési bevételek és kiadások közötti különbségként a költségvetési hiány összege bemutatásra került. 22