JELENTÉS a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /22/17/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0209 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bauer Lajosné főtanácsadó Nagy Ervin Barnabás számvevő Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 76 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Csécsei Béla polgármester úr észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. Kbt. 1 Kbt. 2 Számv. tv. Htv. Hatv. Nek. tv. Fot. Ktv. Ksz. tv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény az államháztartásról szóló1992. évi XXXVIII. törvény a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló rendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Kincstár Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár Önkormányzat Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Képviselő-testület Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete polgármester Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Polgármestere jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Jegyzője, illetve távollétében az e feladattal megbízott vezető Pénzügyi bizottság Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Képviselő-testületének Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága 3

6 Ellenőrző bizottság Oktatási bizottság Társadalmi Kapcsolatok bizottsága Tulajdonosi bizottság Városműködtetési és Környezetvédelmi bizottság Polgármesteri hivatal Jegyzői kabinet Pénzügyi osztály Belső ellenőrzési iroda Informatikai osztály SzMSz Ügyrend gazdasági szervezet ügyrendje évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet vagyongazdálkodási rendelet bérbeadási rendelet Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottsága Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Képviselő-testületének Tulajdonosi Bizottsága Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Képviselő-testületének Városműködtetési és Környezetvédelmi Bizottsága Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Kabinetje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőrzési Irodája Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Osztálya Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/1995. (II. 17.) számú rendelete Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztályának ügyrendje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 10/2004. (II. 25.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 6/2005. (II. 25.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros 20/2005. (V. 15.) számú rendelete a évi költségvetési zárszámadásról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 37/2003. (VII. 7.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, valamint a versenyeztetés és a helyi költségvetési szervek beszerzési eljárásának szabályairól Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 42/2003. (VII. 11.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól 4

7 építményadó rendelet Telekadó rendelet versenyeztetési rendelet kisebbségi rendelet Kisebbségi Alapról szóló rendelet 21/2000. (XI. 28.) számú rendelet 30/1996. (V. 17.) számú rendelet a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörökkel kapcsolatos eljárás rendje számviteli politika pénzkezelési szabályzat leltározási szabályzat Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 21/1993. (VI. 29.) számú rendelete az építményadóról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 63/1995. (XII. 14.) számú rendelete a telekadóról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 22/1998. (VII. 6.) számú rendelete a versenyeztetési eljárás szabályairól Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 51/1999. (XI. 26.) számú rendelete a helyi kisebbségi önkormányzatokról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 48/2000. (XII. 29.) számú rendelete a Józsefvárosi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap létrehozásáról és szabályozásáról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 21/2000. (IX. 28.) számú rendelete a jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társadalmi szervezetek, valamint alapítványok támogatására létrehozott pályázati alapról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának 30/1996. (V. 17.) számú rendelete az egyházak, a jogi személyiséggel rendelkező társadalmi és civil szervezetek, valamint alapítványok támogatására elkülönített költségvetési előirányzat felhasználásáról Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének 2004-ben kiadott együttes utasítása az Önkormányzatnál és a Polgármesteri hivatalnál a kötelezettségvállalással, utalványozással, ellenjegyzéssel és érvényesítéssel kapcsolatos eljárás rendjéről Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri hivatalának a jegyző által 2004-ben kiadott számviteli politikája Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri hivatalának a jegyző által 2004-ben kiadott Pénz- és értékkezelési szabályzata Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri hivatalának a jegyző által 2004-ben kiadott Leltárkészítési és leltározási szabályzata selejtezési szabályzat Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri hivatalának a jegyző által 1997-ben és 2005-ben kiadott, a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata közbeszerzési szabályzat Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának és Polgármesteri hivatalának polgármesteri és jegyzői együttes utasításban 2004-ben kiadott Közbeszerzési és beszerzési szabályzata 5

8 belső ellenőrzési szabályzat Egészségügyi Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat PSZK Közterület-felügyelet Roma Szolgálat Teleki téri Piac KKR Bárka Kht. Közbiztonságért Kht. Gyermekek Üdültetéséért Kht. JVK Kft. Rév8 Rt. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri hivatalának a polgármester és jegyző által 2003-ban kiadott Belső ellenőrzési szabályzata Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálata, (önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, alapítva: 1993-ban) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekek Átmeneti Otthona, (a Józsefvárosi Szociális Intézmények Gazdasági Hivatalához rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, alapítva: 2000-ben) Józsefvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ Józsefvárosi Közterület-felügyelet Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Roma Szolgálata (a Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, alapítva: 1996-ban) Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának Teleki László téri piaca (a Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, alapítva: 1997-ben) Komplex Közterületi Rendszer Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Kht. Józsefváros Közbiztonságért Kht. Józsefvárosi Gyermekek Üdültetéséért Kht. Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft. Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Rt. 6

9 JELENTÉS a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást; Az ellenőrzött időszak: a év és a év első negyedéve, az 1.5, és a 3.3 ellenőrzési programpontok esetében a évek is. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat 28 tagú Képviselő-testületének munkáját kilenc állandó bizottság, a polgármester munkáját két alpolgármester segítette. A polgármester személye az évtől nem változott. Az önkormányzati rendszer életbe lépése óta évtől a jegyző személye tízszer, a jelenlegi önkormányzati választási ciklusban négyszer változott. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 7

10 BEVEZETÉS A évben az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalon kívül 16 önállóan és 21 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet működtetett, hét gazdasági társaságban rendelkezett tulajdoni részesedéssel. A feladatok ellátására az Önkormányzat intézményeinél a év végén 1984 főt foglalkoztattak, a Polgármesteri hivatal köztisztviselőinek száma 278 fő volt. Az Önkormányzat a évben ,1 millió Ft bevételt ért el és ,6 millió Ft kiadást teljesített. Az Önkormányzat a december 31-i könyvviteli mérlege szerint ,0 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett, amelyből a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségeinek az összege 2716,6 millió Ft. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat illetékességi területén a évi önkormányzati választásokig öt 3, a évi választásokat követően tíz 4 a megválasztott és működtetett kisebbségi önkormányzatok száma. 3 Német, roma, román, ruszin, szlovák kisebbségi önkormányzat. 4 Bolgár, görög, horvát, lengyel, német, roma, román, ruszin, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzatok). 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat tíz évre szóló kerületfejlesztési koncepcióval, illetve a évekre szólóan négyéves programmal rendelkezett, eleget tett az Ötv-ben előírt gazdasági programkészítési kötelezettségnek. A polgármester a és a évi költségvetési koncepciót határidőben terjesztette a Képviselő-testület elé, amelyekhez az Ámr-ben előírtaknak megfelelően mellékelte a Pénzügyi bizottság, valamint a kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét. A költségvetési rendelettervezetekkel együtt, illetve azt megelőzően a polgármester a Képviselő-testület elé terjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A költségvetési rendelettervezetet - mindkét évben - határidőben, a Pénzügyi bizottság véleményének csatolásával terjesztette elő a polgármester, a évben elmaradt, de a évben csatolta a könyvvizsgáló arról kialakított véleményét is. A költségvetési rendeletek tartalma és szerkezete a céltartalékok kivételével megfelelt az Áht-ban és az Ámr-ben előírtaknak. A céltartalékok bemutatása az Áht. és az Ámr. előírása ellenére nem volt teljes, mivel nem tartalmazott valamennyi, évközi felhasználásra elkülönített előirányzatot. A Polgármesteri hivatal költségvetésén belül a különböző célú feladatokra tervezett kiadásokat alap elnevezéssel határozták meg. A költségvetésen belül elkülönített keretöszszegek alapként történő elnevezése az Áht-ban meghatározott feltételeknek a Környezetvédelmi alap kivételével nem felelnek meg, a kifejezés félreérthető. Előterjesztés hiányában, az Áht. előírása ellenére, rendeletben nem határozták meg a költségvetés előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A és a évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a költségvetési kiadásokat, azokban a hiány összegét bemutatták. A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásához hiányzó forrásra hitel felvételéről határozott. A és a évi költségvetési rendeletekben az Önkormányzat meghatározta a költségvetés végrehajtásának szabályait, ezek között döntési és előirányzat átcsoportosítási hatáskört adott át a polgármesteren és a bizottságokon túl az alpolgármesterek és tanácsnokok részére, ez utóbbiakkal megsértette az Ötv-ben és az Áht-ban előírtakat. Az önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya ellenére a költségvetési rendelettervezetek előterjesztése a Képviselő-testület tájékoztatása céljából a közvetett támogatások kimutatása és szöveges indokolása kivételével mindkét évben tartalmazta az Áht-ban előírt összevont mérlegeket Önkormányzatra és elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatokra, valamint a többéves kihatással járó döntések bemutatását számszerűsítve évenkénti bontásban és összesítve szöveges indokolással együtt. A évi költségvetési rendeletmódosítások következtében az eredeti előirányzatok főösszege 15,8%-kal emelkedett. Az utolsó módosításnál az Ámr-ben meghatározott határidőt nem tartották be, mivel a zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg módosítottak költségvetési előirányzatokat. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését, működésének rendjét ügyrendben határozták meg, amelyben azonban nem részletezték az Ámr. előírása ellenére a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását. A Pénzügyi osztály, mint gazdasági szervezet, az Ámr-ben előírt ügyrenddel február 1-től rendelkezett. Ezt megelőzően a gazdasági szervezet feladatait a Polgármesteri hivatal ügyrendjében rögzítették. A gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazta az ellátandó feladatokat, de az Ámr. előírása ellenére elmaradt a vezetők és más dolgozók feladat-, hatásés jogkörének a meghatározása. Az operatív gazdálkodással és a munkafolyamatba épített ellenőrzéssel összefüggő hatásköröket és feladatokat polgármesteri, jegyzői együttes utasításban szabályozták. Az utasításban rendelkeztek arról, hogy nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az 50 ezer Ft alatti kifizetéseknél, azonban ezen kötelezettségvállalások nyilvántartási formáját az Ámr. előírása ellenére belső szabályzatban nem rögzítették. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörrel történő felhatalmazásoknál, megbízásoknál az előírt követelményeket betartották. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottakat nem számoltatták be. A polgármesteri és jegyzői együttes utasításban május 13-tól negyedéves beszámolási kötelezettséget írtak elő, elmaradt azonban a beszámolás módjának és formájának a meghatározása. A jegyző a Htv. előírásait figyelembe véve kialakította a költségvetési szervek egységes számviteli rendjét. A Polgármesteri hivatal rendelkezett számviteli politikával és az ehhez kapcsolódó szabályzatokkal, melyek rendelkezéseit kiterjesztették a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, a kisebbségi önkormányzatokra, de nem határozták meg a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat, nem írták elő a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló rendeletben, valamint az Ámr-ben foglaltak ellenére a kisebbségi önkormányzatok számviteli nyilvántartásának, a kötelezettségvállalásaikhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásoknak az elkülönített vezetését. A leltározási szabályzatban célszerűtlenül nem rögzítették a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltár tartalmi követelményeit. A számviteli politikában előírták az analitikus nyilvántartások vezetésének kötelezettségét, azonban a Számv. tvben és a Vhr-ben foglaltak ellenére nem rögzítették az analitikus nyilvántartások formáját és tartalmát, azok vezetésének módját, nem szabályozták a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, egyeztetése dokumentálásának módját, nem írták elő a január 1-től hatályos előírás ellenére az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok elkészítésének határidejét. A munkaköri leírásokban nem írták elő a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat. A Polgármesteri hivatalban kialakították a számvitel logikailag zárt rendszerét, azonban a főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését a számlarendben előírt negyedéves gyakoriság helyett félévenként végezték el. A gazdasági eseményeket közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint rögzítették a számvitelben, azonban két esetben az érvényesítő helytelenül tett eleget az Ámr-ben előírt főkönyvi számla kijelölési feladatának, ezáltal a könyvelésben szolgáltatás megrendelést támogatásként mutattak ki, amely nem felelt meg a Vhr. számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásának. A kötelezettségvállalásokról, azok folyamatos figyelemmel 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kísérése és éves összegzése megállapításához az Ámr-ben előírtak ellenére nyilvántartást nem vezettek, ezért az utalványrendeleteken elmaradt a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának a feltüntetése. A mulasztás következtében a gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok 68%-a nem felelt meg a Számv. tv. és az Ámr. által előírt alaki és tartalmi követelményeknek. Az egyéb gazdasági műveletek bizonylatait, valamint az analitikus nyilvántartásokból készített feladásokat a Vhr-ben előírt negyedéves gyakoriságtól eltérve félévenként rögzítették a könyvekben, így nem biztosították, hogy a számviteli nyilvántartásban naprakész információ álljon rendelkezésre. A gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok 93%-a tartalmazta a szakmai teljesítés igazolását, de azt jogkörrel nem rendelkezők végezték, mivel az Ámr. előírása ellenére a jegyző nem jelölte ki a évben az arra jogosult személyeket. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a bankszámlán elszámolt bevételek 35%- ánál az érvényesítést megbízással nem rendelkező személy látta el, a kiadási bizonylatok 2%-ánál hiányzott a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, a pénzintézeti kiadások 2%-ánál elmaradt az utalványozás ellenjegyzése, valamint a nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevételeknél valamennyi esetben hiányzott az utalványozás és annak ellenjegyzése. Az ellenjegyzések elmaradása következtében nem ellenőrizték, hogy a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e, a kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, a kötelezettségvállalás jogszerű-e. A pénzkezelési szabályzatban előírtakkal szemben a pénztári záró pénzösszeg átlagosan 17%-kal meghaladta a házipénztári keret összegét. Az Önkormányzat és az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a évi jóváhagyott költségvetés módosított kiadási főösszegén belül gazdálkodtak, ugyanakkor a Polgármesteri hivatalnál és öt önállóan gazdálkodó költségvetési intézménynél megsértették az Áht. előírásait, mert kiemelt kiadási előirányzataikat túllépték. Ennek okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatal több évre vonatkozó informatikai stratégiával rendelkezett. A számviteli analitikus nyilvántartások programjai nem integrált rendszerben kapcsolódtak a főkönyvi könyveléshez. A Polgármesteri hivatalnál nem rendelkeztek az informatikai rendszer működésének feltételeit meghatározó szabályzatokkal. Az adatbiztonság, a mentési rendszer, a vírusvédelem, a fizikai és logikai védelmi rendszer, a hozzáférési jogosultság, a katasztrófa elhárítás rendje a hálózati rendszer üzemeltetési dokumentációjában szerepelt, azonban a biztonságos számítástechnikai feladatellátás biztosításához informatikai katasztrófa elhárítási tervet a hálózati rendszer üzemeltetési dokumentációjától elkülönítve nem készítettek. A pénzügyi-számviteli informatikai rendszert alkalmazók rendelkeztek a számítógépes feladat ellátásához szükséges informatikai ismeretekkel, azonban a felhasználók munkaköri leírása az informatikai programok használatát nem tartalmazta. A Polgármesteri hivatalban a vagyon nyilvántartásáról a Vhr-nek és a belső szabályzatoknak megfelelően gondoskodtak. A évi leltározási feladatok során az ingatlanok és az üzemeltetésre átadott eszközök leltározását a Vhr-ben és a leltározási szabályzatban előírtaktól eltérően nem mennyiségi felvétellel, hanem egyeztetéssel végezték el. Az értékvesztés elszámolásának szükségességét vizsgálták, a követeléseknél és a részesedéseknél elszámolt értékvesztés megfelelt a Számv. tv. előírásainak. A piaci értékelés miatti értékhelyesbíté- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sek megállapítása szakértői értékbecslések alapján, megalapozottan történt. Az Önkormányzat vagyona a évek közötti időszakban 2%-kal csökkent, ezt az értékesítés, illetve a vásárlás, beruházás aktiválás együttes hatása, valamint a piaci értékelésbe bevont forgalomképes ingatlanállomány piaci értékének változása okozta. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket rendeletben szabályozta. A vagyonnal való döntési hatásköröket célszerűen alakították ki, azokat megosztották a Képviselő-testület, a Tulajdonosi bizottság és a Pénzügyi bizottság között. A vagyongazdálkodási rendeletben december 31-ig főszabályként előírták, hogy a vagyon elidegenítése 100 millió Ft-os értékhatár felett, továbbá használatba vagy bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása, megterhelése versenyeztetési eljárás során történhet. Rögzítették azonban a fő szabálytól eltérő, versenyeztetés nélküli elidegenítés eseteit is. Ezáltal az Önkormányzat az Áht-ban foglaltakat megsértve lehetőséget biztosított a versenyeztetési eljárás mellőzésére. A szabályozás nem segítette a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát. A vagyongazdálkodási rendeletben a évtől, összhangban az erre vonatkozó jogszabályi előírás módosítással, a kötelező versenyeztetés értékhatárát 20 millió Ft-ra változtatták meg. A vagyongazdálkodási döntések során a Képviselő-testület által meghatározott hatásköri előírásokat betartották. Az ingatlan állomány változásához kapcsolódó szerződésekben szerepeltek az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemek. Az ingatlanértékesítések lebonyolítása, valamint a helyiségek bérbeadása során érvényesültek a vagyongazdálkodási rendeletben foglalt előírások. Az Áht. előírásai alapján meghatározták a követelés elengedésének, valamint a vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházásának módját és eseteit. Az Önkormányzatnál a nettó 5 millió Ft-ot meghaladó értékű szerződések egyes adatainak közzétételére vonatkozó, az Áht-ban előírt előírásoknak január 1-től kezdődően eleget tettek. Az átmenetileg szabad pénzeszközök éven belüli értékpapír befektetéssel történő hasznosítására a Pénzügyi bizottság rendelkezett döntési jogosultsággal, a döntések előkészítésének, a döntés dokumentálásának eljárási rendjét szabályozták. Az önkormányzati vagyon szerzésére, elidegenítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről azonban nem vezették a vagyongazdálkodási rendeletben előírt ügyleti nyilvántartást. Az Önkormányzat a kerületben működő pártok részére egységes, kedvezményes bérleti díj ellenében biztosított helyiségeket, a pártokat a kedvezményen keresztül közvetett anyagi támogatásban részesítették, ezáltal nem tettek eleget az Ötv. előírásainak, valamint nem biztosították az alkotmányos egyenlőséget a bérlők között. Az Önkormányzat a évben külső szervezetek részére 909,1 millió Ft céljellegű támogatást nyújtott. Az alapítványok támogatásáról szóló döntéseket a támogatási összeg 41,4%-ában bizottságok hozták meg, amely döntésekkel az Önkormányzatnál megsértették az Ötv. előírását, amely szerint a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a közösségi célú alapítványok részére történő forrás átadása. Az alpolgármester megsértve az Ötv. és az Áht. előírásait, 860 ezer Ft működési célú pénzeszköz átadásáról döntött saját keret előirányzatának terhére átcsoportosítási jogkör nélkül. A támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára az Áht. előírása szerinti számadási kötelezettséget előírták a részükre céljelleggel nyújtott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A közhasznú szervezetekkel kötött támogatási szerződésekben 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK meghatározták a Ksz. tv-ben foglaltaknak megfelelően a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A támogatásban részesült szervezetek elszámoltak a támogatással, azonban a szervezetek negyede késve teljesítette számadási kötelezettségét. A Polgármesteri hivatalban a számadások tartalmi követelményeit, az elvégzendő ellenőrzések tartalmát és dokumentálását nem szabályozták. A számadások számszaki és tartalmi felülvizsgálatát a benyújtott számlák, számlamásolatok alapján elvégezték, de a támogatási célnak megfelelő felhasználást a társasházak felújítását kivéve az Áht. előírását megsértve nem ellenőrizték. A benyújtott számlák, számlamásolatok ellenőrzése alapján viszszafizetési kötelezettséget nem állapítottak meg, a számadási kötelezettségüknek késve eleget tett szervezetek az elszámolásuk benyújtásáig további támogatásban nem részesültek. A Képviselő-testület a közbeszerzés helyi szabályairól rendeletet alkotott. A szabályozás keretében az eljárások lefolytatásának részletes előírásait a Kbt. 1 - ben foglaltak szerint határozták meg, kivéve az eljárást lezáró döntés meghozatalát, mert a Pénzügyi bizottság jogosultságát rögzítették, a személyes döntési kötelezettség helyett. A Kbt. 2 -ben előírtakat betartva, május 1-től hatályon kívül helyezték a közbeszerzésekről szóló korábbi rendelkezéseket és (köz)beszerzési szabályzatokat fogadtak el. A Polgármesteri hivatalnál egy szolgáltatás megrendelése során a Kbt. 1 -ben előírtakat megsértve nem folytattak le közbeszerzési eljárást. A lefolytatott közbeszerzési eljárások a Kbt. 1 és az önkormányzati szabályzat előírásainak megfeleltek. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága az Önkormányzatot a évben nem marasztalta el. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Képviselő-testület elé. A évi zárszámadási rendeletben azonban nem biztosították az Áht-ban előírtak ellenére a költségvetési rendelettel való összehasonlíthatóságot. Az Áht-ban és az Ámr-ben előírtak ellenére az nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal költségvetésében szereplő felhalmozási kiadások teljesítésének feladatonkénti bemutatásakor az eredeti kiadási előirányzatot, az Önkormányzat tényleges költségvetési létszámkeretét, illetve annak önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenkénti alakulását, továbbá az intézmények vonatkozásában nem mutatták be feladatonként, valamint célonként a felhalmozási és felújítási kiadásokat, illetve a Polgármesteri hivatal évi költségvetésének teljesítését feladatonkénti részletezésben. A zárszámadás előterjesztésekor a Képviselőtestület részére bemutatták az Áht-ban előírtak alapján a hitelállományt eszközök és lejárat szerinti bontásban, az Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok összevont mérlegeit, az Önkormányzat vagyonkimutatását, viszont az Áht. előírása ellenére nem mutatták be szöveges indoklással együtt a többéves kihatással járó döntéseket számszerűsítve, évenkénti bontásban és összesítve, illetve a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A évi zárszámadási rendelettel jóváhagyott pénzmaradvány összege megfelelt az Ámr-ben és a Vhr-ben előírtaknak. A polgármester az Önkormányzat illetékességi területén működő tíz helyi kisebbségi önkormányzattal megkötötte az együttműködési megállapodásokat, amelyekben részletesen rögzítették a költségvetés tervezése, a végrehajtása és a beszámolás vonatkozásában az együttműködésük rendjét. Az együttmű- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ködési megállapodásokat a Roma Kisebbségi Önkormányzattal kötött megállapodást kivéve a évre vonatkozóan a január 15-i határidő után, márciusban módosították, ez a módosítási időpont azonban ellentétes az Ámrben előírtakkal. A kisebbségi önkormányzatok esetében a jegyző elmulasztotta a szakmai teljesítés igazolásának a szabályozását, az azt végző személyek kijelölését. Az érvényesítési feladat ellátását végző dolgozó nem rendelkezett erre vonatkozóan a jegyző írásbeli megbízásával. A Polgármesteri hivatalban elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, de az Ámr-ben foglaltak ellenére nem vezettek analitikus nyilvántartást kisebbségi önkormányzatonként a kötelezettségvállalásokról. Az éves beszámoló keretén belül a kisebbségi önkormányzatok költségvetéseinek alakulását az Önkormányzatétól elkülönítetten bemutatták. Az Önkormányzat részéről gondoskodtak a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének tárgyi feltételeiről. A Képviselő-testület nem határozta meg az Ötv. előírásai ellenére a kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának mértékét és módját. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt kötelező és önként vállalt feladatait az általa alapított költségvetési szervekkel, valamint gazdasági társaságokkal, közhasznú és egyéb szervezetekkel kötött ellátási, vállalkozási szerződésekkel biztosította. A Polgármesteri hivatal létszáma a feladat- és hatáskör, valamint a szervezeti felépítés módosítása során a évhez viszonyítva a július 1-től 53 fővel csökkent. A Képviselő-testület a gyermeklétszámhoz igazodva, a feladatellátás hatékonyabb szervezeti megoldása érdekében a évben a PSZK-t, a évben egy oktatási intézményében az általános iskolai tagozatot és a tanműhelyi szolgáltatást megszüntette, egy gimnáziumi oktatást ellátó intézménye fenntartási és tulajdonjogát átadta a Fővárosi Önkormányzatnak, egy általános iskola fenntartási feladatait átvette Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatától. Az Önkormányzatnál a években tervszinten a költségvetési bevételek nem fedezték a költségvetési kiadásokat, a hiányzó forrást a hitel felvételével tervezte biztosítani a Képviselő-testület. A tervezettől eltérően a években a teljesített költségvetési bevételek fedezték a teljesített költségvetési kiadásokat, a költségvetés egyensúlya biztosított volt. A években meghatározott fejlesztési kiadásaihoz életveszélyes és műemlék épületek felújításához, a Corvin Szigony beruházási-felújítási projekt megvalósításához - vett fel hosszú lejáratú hiteleket az Önkormányzat. A teljesített kiadási főöszszeghez képest a hitelfelvételből származó forrás aránya 1,2%, 0,8%, illetve 10,2% volt. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az Ötv-ben előírt felső határt betartották. Az Önkormányzat a feladatellátás finanszírozásához rendelkezésre álló forrásait a évek között külső, ezek között pályázati úton elnyert forrásokkal növelte. A működési és felhalmozási célra átvett források az összes költségvetési bevételnek a 2,8%-át, 3,2%-át, illetve 4,0%-át jelentették. Az átvett forrásokon belül a felhalmozási célú külső forrás aránya dinamikusan növekedett, 45,1%-ot, 51,6%-ot, illetve 58,3%-ot tett ki. A pályázati források bevonásával megvalósított felhalmozási kiadások közül legjelentősebbek a lakóépületek, közművek és közterületek rehabilitációjával, valamint a szociális bérlakás építési programmal kapcsolatosak. Az Önkormányzatnál a évi és a év I. negyedévi gazdálkodás során a pénzügyi egyensúly biztosított volt, a működéshez likvid hitelt nem vettek fel. A

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK évek közötti időszakban az iparűzési adón kívül a helyi adóbevételekből az építményadó és a telekadó származó bevétel szerepe az összes költségvetési bevételen belül növekedett, a költségvetési bevétel 3,0%-át, 3,3%-át, illetve 3,4%-át tette ki, mértéke az alkalmazható mérték maximuma volt. A Hatv-ben meghatározottakon túlmenően is megállapítottak adókedvezményeket, mentességeket. A feladatok finanszírozását befolyásolta, hogy egyes naturális mutatókkal mérhető kötelező feladatok esetében a fajlagos kiadások az ellátottak számának, a kapacitás kihasználtságnak a csökkenése következtében a évben jelentősen (az óvodai nevelésben 33%-kal, az általános iskolai oktatásban 35%-kal, a középiskolai oktatásban 26%-kal) emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A bölcsődei ellátás fajlagos kiadása érdemben nem nőtt, a évről a évre 3%-kal, a évről a évre 2%-kal emelkedett a évhez viszonyítva a évre az ellátottak számának 24%-os és a kapacitáskihasználtsági mutató 17%-os emelkedésének kedvező hatásaként. Az időskorúak gondozóháza iránti igény visszaesése miatt a bentlakásos szociális intézményi ellátás fajlagos kiadása a évről a évre 55%-kal nőtt az ellátottak számának 23%-os, valamint a kapacitás-kihasználtság 18% csökkenése mellett. A nappali szociális intézményi ellátásban a növekvő kapacitáskihasználtság ellenére a személyi és dologi kiadások folyamatos növekedése miatt a fajlagos kiadás a évről a évre 2%-kal emelkedett. A kiadások finanszírozásában a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás részaránya a és év viszonylatában csökkent az óvodai nevelésben, az általános és középiskolai oktatásban, a nappali és bentlakásos szociális intézményi ellátásban, nőtt a bölcsődei ellátásban. Az önként vállalt feladatok megvalósítására a években az éves költségvetési kiadások növekvő arányát fordították, összegük is folyamatosan emelkedett. Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak ellátása azonban a években nem veszélyeztette a kötelező feladatok megvalósítását. Az Önkormányzat a év december 31-ig középületeinek 7%-ánál gondoskodott azok akadálymentessé tételéről, a feladat teljesítését a Fot-ban előírt január 1-i határidőre nem biztosította. Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket kialakították, amely a évi szervezeti változtatásokkal megfelelt az Áht-ban előírt követelményeknek. A belső ellenőrök funkcionális, szervezeti és feladatköri függetlensége az Áht-ban foglaltaknak megfelelően érvényesült. A kialakított szervezeti rendben a belső ellenőrök, illetve a Belső ellenőrzési iroda közvetlenül a jegyző irányítása alá tartoztak, tevékenységük elkülönült az irányítási és végrehajtási tevékenységtől, ellenőrzési feladataik során érvényesült függetlenségük, az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása során önállóan jártak el. A Ber-ben előírtak alapján elkészítették és a évben a jegyző jóváhagyta az ellenőrzési kézikönyvet és a középtávú ellenőrzési tervet. A Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát a évre a jegyző elkészítette. A belső ellenőrzés a évi ellenőrzéshez stratégiai, illetve éves ellenőrzési tervvel rendelkezett. Az ellenőrzések végrehajtása és dokumentálása megfelelt a Ber-ben előírtaknak, illetve az ellenőrzési szabályzat követelményeinek. A belső ellenőrök a év során két esetben tártak fel kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt. A jegyző éves ellenőrzési jelentésben tájékoztatta a Képviselő-testületet az intézmények- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nél és a Polgármesteri hivatalnál lefolytatott évi ellenőrzések tapasztalatairól. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgáló megbízásával teljesítette. A könyvvizsgáló a Polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények adatait összevontan tartalmazó évi egyszerűsített költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, az egyszerűsített mérlegben auditálási eltérést állapított meg, az eltérés miatt 4,1%-kal csökkentette az egyszerűsített mérleg főösszegét. Az ÁSZ a évek között két alkalommal ellenőrizte az Önkormányzat gazdálkodását, a évben átfogó jelleggel, a évben a választások lebonyolításához felhasznált pénzeszközök ellenőrzése témában. Az Önkormányzat a gazdálkodás évi átfogó ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett javaslataink 11 szabályszerűségi és két célszerűségi közel négyötöd részét hasznosította. Figyelembe vették a költségvetési rendelettervezet tartalmára, a zárszámadás Képviselő-testület elé történő benyújtásának határidejére, a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatára, az ellenőrzési rendszer működésének és a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatainak áttekintésére, a Német Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötésére, a gazdálkodási jogkörök célszerűségi szempontból történő felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat. Elkészítették a belső ellenőrzési szabályzatot, átutalta a Fővárosi Önkormányzat elkülönített számlájára a lakásértékesítésből származó bevételek 50%-át. Az Önkormányzat a évi választások lebonyolítására fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett javaslataink két szabályszerűségi és két célszerűségi háromnegyed részét hasznosította. Meghatározták a választásokhoz kapcsolódóan a kiadások teljesítését megalapozó előirányzatokat, elkülönítették a főkönyvi könyvelést és a belső ellenőrzési tevékenységet. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) kezdeményezze, hogy a jegyző által elkészített előterjesztés alapján a Képviselő-testület határozza meg rendeletben az Áht ban előírt mérlegek, kimutatások tartalmát, valamint a költségvetés előterjesztésekor mutassák be az Áht pontjában előírt, a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást az Áht ában előírtak alapján szöveges indoklással együtt, a zárszámadás előterjesztésekor az Áht pontjában előírt, a többéves kihatással járó döntéseket évenkénti bontásban, valamint összesítve, az Áht ában előírtak alapján szöveges indoklással együtt; b) kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület hatáskörének átruházása az Ötv. 9. (3) bekezdésében és az Áht. 74. (2) bekezdésében előírtakra figyelemmel történjen; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor, hogy az Áht. 73. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdése e) 2. pontja szerinti előírások betartása érdekében a polgármester, illetőleg a bizottságok évközi döntése alapján felhasználható keret előirányzatokat a céltartalékok között szerepeltessék; 2. gondoskodjon arról, hogy a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az Ámr. 10. (4) bekezdés h) pontja alapján a Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, a pénzügyi- c) kezdeményezze, hogy a költségvetési rendelet módosítására a jegyző által előkészített előterjesztés alapján az Ámr. 53. (2) bekezdésében az utolsó költségvetési rendeletmódosításra előírt, a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésére külön jogszabályban, a Vhr. 10. (1) bekezdésében meghatározott február 28-i határidőn belül kerüljön sor; 2. intézkedjen annak érdekében, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények az Áht. 93. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jóváhagyott előirányzatokon bel ül gazdálkodjanak, valamint az intézmények az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat betartva tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállaljanak; 3. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet módosítását annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon az Áht (1) bekezdésében előírtaktól eltérő, a versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; 4. gondoskodjon arról, hogy a pártok részére biztosított helyiségek bérleti díja összhangba kerüljön az Önkormányzat bérbeadási rendeletében meghatározott díjakkal; 5. gondoskodjon arról, hogy a beszerzési értékhatárt elérő szolgáltatások megrendelésénél a Kbt ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatására sor kerüljön; 6. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján rögzítse az Önkormányzat önként vállalt feladatait, a kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának mértékét és módját; 7. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről a Fot. 29. (6) bekezdésében előírtak végrehajtása érdekében; a munka színvonalának javítása érdekében 8. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak képviselő-testületi megtárgyalását, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézke- dési tervet; 9. gondoskodjon a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra felhatalmazottak beszámoltatásáról; 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását; 3. a költségvetési gazdálkodás szabályozottsága, a gazdálkodási és kapcsolódó ellenőrzési jogkörök gyakorlásánál a szabályszerűség biztosítása érdekében; a) intézkedjen, hogy a Pénzügyi osztály ügyrendje tartalmazza az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét; b) c) rögzítse belső szabályzatban az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetében a kötelezettségvállalások nyilvántartási formáját az Ámr (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; szabályozza a Számv. tv (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, határozza meg a Vhr. 49. (2) bekezdésében foglaltak alapján az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi számlákkal való egyeztetés dokumentálásának módját, a Vhr. 49. (4) bekezdése betartása érdekében rögzítse az analitikus nyilvántartások adataiból az összesítő kimutatás elkészítésének határidejét; 4. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében a) gondoskodjon a Vhr. 51. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartása érde- valamint az kében arról, hogy az egyéb gazdasági események bizonylatainak, analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylatoknak az adatait a gaz- dasági esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig rögzítsék a könyvekben, továbbá arról, hogy a számlarendben előírtaknak megfelelően negyedévente végezzék el a főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését; b) gondoskodjon arról, hogy a kötelezettségvállalásokról olyan folyamatos és naprakész nyilvántartást vezessenek, amelyből az Ámr (13) bekezdése előírásának megfelelően megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege, va- lamint gondoskodjon az Ámr (4) bekezdés h) pontjában foglalt előírás betartása érdekében az utalványrendeleteken a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának feltüntetéséről; c) intézkedjen az Ámr (1)-(3) bekezdéseiben előírtak betartása érdekében arról, hogy a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján a jegyző által a szakmai teljesítés igazolására írásban kije- lölt személy ellenőrizze, szakmailag igazolja azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megállapodás teljesítését, és az érvényesítést a jegyző által írásban megbízott személy végezze; d) biztosítsa a folyamatba épített ellenőrzési feladatok közül a kötelezettségvállalások és utalványozások ellenjegyzését, amelynek során győződjenek meg az Ámr (9) bekezdésében foglaltak alapján arról, hogy a kötelezettségvállalás tár- gyával összefüggő kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, valamint az Ámr (3) bekezdésében előírtak szerint arról, hogy a szakmai teljesítésigazolás 18