JELENTÉS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről július

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /30/16/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0203 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Pappné dr. Szamosi Éva számvevő tanácsos Bíró Zsolt számvevő Keszthelyi Zoltán számvevő A témához kapcsolódó elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatai ellátásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról sorszáma Jelentés a középfokú oktatás feltételei alakulásának ellenőrzéséről 0445 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 92 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Dr. Toller László úr, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1 oldal) 7. számú Dr. Toller László úr, a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének írt válaszlevél (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Kbt. 1 a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Kbt. 2 a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Hatv. a helyi adókról szóló évi C. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Nek. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szól évi XXIII. törvény Ksztv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Gázközmű vagyon tv. 1 a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezésről szóló évi LVI. törvény Gázközmű vagyon tv. 2 az augusztus 4-e és december 31-e között önkormányzati hozzájárulásból létesített gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló évi LXIII. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 1.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatnak a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2001. (III. 30.) számú rendelete vagyongazdálkodási rendelet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 29/2002. (V. 10.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásnak szabályairól közbeszerzési rendelet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 32/2000. (VI. 28.) számú rendelete a közbeszerzési szabályzatról, valamint a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó szabályokról ügyrend 1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 324/2000. (VI. 22.) számú határozatával jóváhagyott Polgármesteri hivatal Ügyrendje 3

6 ügyrend 2 közbeszerzési szabályzat 1 közbeszerzési szabályzat 2 Közgyűlés Pénzügyi bizottság Költségvetési bizottság Jogi bizottság Gazdasági bizottság Egészségügyi bizottság Ifjúsági bizottság Önkormányzat GKÖ RKÖ LKÖ BKÖ SzKÖ HKÖ NKÖ CKÖ UKÖ Polgármesteri hivatal polgármester főjegyző Jogi főosztály Közgazdasági főosztály Tisztségviselői kabinet Népjóléti főosztály Ellenőrzési osztály Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere és főjegyzője által február 14-én aláírt a Polgármesteri hivatal Ügyrendje Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Költségvetési Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Igazgatás, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségpolitikai és Szociális Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat Pécs Városi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Pécsi Bolgár Önkormányzat Pécsi Szerb Önkormányzat Pécs Megyei Jogú Város Horvát Önkormányzata Pécsi Német Önkormányzat Pécs Megyei Jogú Város Cigány Önkormányzata Pécsi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának címzetes főjegyzője Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Jogi és Önkormányzati Főosztálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Közgazdasági Főosztálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Tisztségviselői Kabinetje Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatalának Népjóléti Főosztálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Ellenőrzési Osztálya 4

7 Adóügyi osztály Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatala Közgazdasági Főosztályának Adóügyi Osztálya Informatikai osztály Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatala Jogi és Önkormányzati Főosztályának Informatikai Osztálya Városfejlesztési főosztály Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri hivatala Városfejlesztési Főosztálya Gyámhivatal GESZ ÁSZ PIK Pécsi Vízmű Rt. PVV Rt. BIOKOM Kft. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gyámhivatala Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Ellátó Szervezete Állami Számvevőszék Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Részvénytársaság Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság Biokom Pécsi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság 5

8

9 JELENTÉS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 lehetővé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások feltárását, megelőzését. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint az 1.5., és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében ezen túlmenően a évek is. Pécs Megyei Jogú Város Baranya megye székhelye, lakosainak száma január 1-jén fő volt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 7

10 BEVEZETÉS A településrészi önkormányzatok száma nyolc 3. A Közgyűlés tagjainak száma 43 fő. A testület munkáját 13 állandó bizottság segíti. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A évi választások után a polgármester és a főjegyző személye nem változott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételből gazdálkodott, könyvviteli mérlegében kimutatott vagyonának értéke millió Ft volt. A kiadások 85%-át működési, 15%-át felhalmozási és fejlesztési célra fordították a évben. Az Önkormányzat feladatai végrehajtása érdekében a évben 17 önállóan gazdálkodó és 63 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett, továbbá 17 gazdasági és közhasznú társaságban rendelkezett többségi tulajdonnal, amelyek részt vettek a feladatok ellátásában. A évben a Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma 409 fő volt, az intézményekben összesen 5748 fő közalkalmazott látott el szakmai és gazdálkodási feladatokat. A városban kilenc kisebbségi önkormányzat 4 működött. 3 Településrészi önkormányzatok: Pécs-Hird, Pécs-Somogy, Pécs-Vasas, Pécs-Mecsekszabolcs, Pécs-Pécsbányatelep, Pécs-Pécsújhegy, Pécs-Üszög, Pécs-Nagyárpád. 4 Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat, Pécs Városi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, Pécsi Bolgár Önkormányzat, Pécsi Szerb Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Horvát Önkormányzata, Pécsi Német Önkormányzat, Pécs Megyei Jogú Város Cigány Önkormányzata, Pécsi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évekre rendelkezett a feladatokat hosszabb távon kijelölő gazdasági programmal. A és évre vonatkozó költségvetési koncepciókat az Ámr. előírásainak megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembe vételével állították össze és azok tartalmazták a költségvetés készítésének további feladatait is. Az Ámr. előírása ellenére a polgármester a Pénzügyi bizottság véleményét a költségvetési koncepcióhoz nem csatolta és az Áht-ban foglaltak ellenére nem a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor terjesztette elő a térítési díjak javasolt előirányzatát megalapozó rendeletet. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket a polgármester az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, de az Ámr. előírása ellenére nem csatolta az előterjesztéshez a Pénzügyi bizottság véleményét. Az Áht-ban előírt mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit rendeletben nem határozták meg, mellyel nem tettek eleget az Áht. előírásának. A évi költségvetési rendelettervezet felülvizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentés a Közgyűlés ülésén került kiosztásra, amellyel a polgármester az Ámr. követelményét nem vette figyelembe. A költségvetési rendeletek az Áhtban meghatározottakat figyelembe véve tartalmazták a címrendet. Az Áht előírásai ellenére a költségvetési rendeletek nem tartalmazták a speciális célú támogatások összegét, továbbá az Áht. előírásait megsértve a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások között szerepeltettek finanszírozási célú bevételeket, kiadásokat, a hiány összegét nem mutatták be. Az Áht. előírásaival szemben a költségvetés előterjesztésekor nem mutatták be tájékoztatásul a többéves kihatással járó döntések összesítését és szöveges indoklását, valamint ezen belül a hitelek állományát lejárat szerinti bontásban. A költségvetési rendeletekben elkülönített pénzügyi keretösszegek, Alapok elnevezése félreérthető, mert ezen keretösszegek nem felelnek meg az Áht-ban előírt követelményeknek. Az Ötv. hatáskör átruházásra vonatkozó előírását megsértve a főjegyző és az alpolgármesterek is rendelkeztek saját hatáskörben felhasználható keretösszeggel. Az Ámr-ben előírtak ellenére a költségvetési rendeletek nem tartalmazták a pénzforgalom nélküli bevételeket, az intézmények felújítási előirányzatát célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, valamint az általános és céltartalékon kívül kerettartalékokat is elkülönítettek. Részletesen meghatározták a költségvetés végrehajtási szabályait. A Közgyűlés a költségvetési rendelet előirányzatait 7293 millió Ft-tal, 23,6%-kal növelte a évben. A költségvetési előirányzatok módosítására előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosítási javaslatokat. Az előterjesztések részletes és megfelelő információt biztosítottak a Közgyűlés számára a módosítások indokairól. Az Önkormányzat az Ámr-ben előírt követelményeket figyelmen kívül hagyta, mivel a évben a kapott pótelőirányzatok miatt az első negyedévi rendeletmódosítási kötelezettségének nem tett eleget. Az Ámr. előírásai ellenére a főjegyző nem készítette elő a költségvetési szerveknek a saját hatáskörben végrehajtott 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK előirányzat módosításairól szóló tájékoztatót, ezért erről a polgármester a Közgyűlést harminc napon belül nem tájékoztatta. A főjegyző a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodásban foglaltak ellenére nem készítette elő a GKÖ, az SZKÖ, az UKÖ, és az RKÖ évi költségvetési határozatainak módosítását. Az előirányzat módosítások nyilvántartása az Áht. előírásainak megfelelt. A Polgármesteri hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályzatát ügyrendnek nevezték el. A Polgármesteri hivatal szervezetének felépítését és feladatát az ügyrend 1,2 -ben rögzítették. A helyszíni ellenőrzés ideje alatt február 14-én jóváhagyták az új ügyrend 2 -t, amely az Ámr-ben a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó követelményei közül a feladatmutatók megnevezését, körét nem tartalmazta. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete önálló ügyrenddel nem rendelkezett. A gazdasági szervezet szervezeti egysége feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogköreit az ügyrend 1,2 és a dokumentum részét képező feladatjegyzék rögzítette, amelyek az Ámr. előírását figyelmen kívül hagyva nem tartalmazták a felhatalmazott vezetők kötelezettségvállalása, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és az utalványozás, valamint egy kivétellel az utalványozás ellenjegyzése feladatát. Az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket a pénzgazdálkodás rendjéről szóló szabályzat határozta meg. A polgármester és a főjegyző nem számoltatta be a felhatalmazottakat a jogkörök gyakorlásáról. A főjegyző a költségvetési szervek egységes számviteli rendjét kialakította. A Vhr-ben foglaltak ellenére a számviteli politikában nem döntöttek arról, hogy annak rendelkezéseit a Polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó GESZ-re kiterjesztik, vagy a GESZ önálló számviteli politikát alakít ki. A Vhr. alapján a évi költségvetési rendeletben rögzített új leltározási szabályokkal a leltározási és leltárkészítési szabályzatot nem módosították. Meghatározták a pénztárellenőrzéssel kapcsolatos teendőket, de nem rögzítették az ellenőrzésért felelős munkaköröket. A szabályzat a pénztár-ellenőrzési feladatok teljesítésére a pénztárjelentés elkészítése után két munkanapon belüli határidőt állapított meg, a napi pénztárellenőrzéssel szemben. A Vhr. alapján a számlarendet elkészítették. A Vhr-ben foglaltak ellenére a legalább negyedévenkénti helyett a lakbér, a gyermekgondozási díj, a lakáshasználatba vételi díj, az egyéb PIK követelések analitikus nyilvántartásaiból készített összesítő bizonylatok rögzítését a könyvviteli nyilvántartásban évi egyszeri alkalomban határozták meg és végezték el, a helyi adókkal kapcsolatos követelések, kötelezettségek összesítő bizonylatainak könyvviteli rögzítését pedig a számlarendben előírtaknak megfelelően félévenként végezték el, valamint nem írták elő ezek, továbbá a lakossági távfűtés hátralék, a kamatmentes szociális kölcsön, a lakbér-, a lakásvételár hátralék, valamint a függő, kiegyenlítő kiadások, a függő, kiegyenlítő, átfutó bevételek analitikus nyilvántartásának formáját, tartalmát és azok vezetéseinek módját. A számlarendben a rendszeres egyeztetési, zárlati feladatokat meghatározták, de a feladatok elvégzésének ellenőrzési lehetőségét nem biztosították, mert az egyeztetések dokumentálási módját nem rögzítették. A Vhr. előírásai ellenére a Polgármesteri hivatal számviteli politikája, a leltározási és a leltárkészítési szabályzat a helyi kisebbségi önkormányzatok bankszámlái és szakfeladata megnevezése kivételével nem tartalmazta a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK összefüggő sajátos feladatokat, a számlarend nem szabályozta a kisebbségi önkormányzatok tárgyi eszközeinek analitikus nyilvántartását. A Vhr. és a számlarend követelményeinek nem felelt meg az államkötvények nyilvántartása, mert nem tartalmazta az értékpapír árfolyamát és a kamatára vonatkozó adatokat; továbbá nem felelt meg az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök nyilvántartása, mert nem ezen eszközcsoporton belül tartották nyilván az üzemeltetésre, kezelésre átadott lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat és a viziközmű vagyont. A Vhr-ben, a számlarendben, és a pénzkezelési szabályzatban előírtak ellenére nem vezettek analitikus nyilvántartást az utólagos elszámolásra kiadott előlegekről. A PIK-től az évi végelszámolását követően behajtásra átvett követeléseinek résznyilvántartásai a Vhr-ben előírtak ellenére sem az átvételkor, sem a évben nem tartalmazták az átvett ezer Ft összegű követelés állományból ezer Ft összegű követelést. A Számv. tv-t megsértették azzal, hogy a gazdasági eseményeket rögzítő bizonylatok 47,6%-a nem felelt meg az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A kijelölés hiányában végzett szakmai teljesítés igazolások miatt a bizonylatok 31,2%-a nem volt megfelelő, nem ellenjegyezték a bizonylatok 6,8%-ánál a kötelezettségvállalást, az utalványozás elmaradt a bizonylatok 6,0%-ában és a bizonylatok 3,6%-ánál az utalványozás ellenjegyzője nem teljesítette a folyamatba épített ellenőrzési feladatát. A szabályzatok és a munkaköri leírások az ellenőrzési feladatok meghatározásán felül nem rögzítették a pénzügyi-számviteli feladatok teljesítésekor az elvégzendő tevékenységet megelőző folyamat ellenőrzési feladatait, az ellenőrzési pontokat, az ellenőrzéskor elvégzendő műveleteket, az ellenőrzés viszonyítási alapját, az eltérés megállapításának és dokumentálásának módját, az ellenőrzés megállapításai hasznosításával kapcsolatos előírásokat, valamint a pénzkezelési szabályzat és a leltározási és leltárkészítési szabályzat kivételével az eltérés esetén szükséges teendőket, a jelzési kötelezettséget. A munkaköri leírásokban hat kivételével nem rögzítették a munkafolyamatba épített ellenőrzési, egyeztetési feladatokat. A szabályzatok és a munkaköri leírások folyamatba épített belső ellenőrzésre, egyeztetésre vonatkozó előírásai egymással nem voltak összhangban. A évben önkormányzati szinten a kiemelt előirányzatok közül a működési bevételek előirányzatát 1,8%-kal teljesítették túl, a kiemelt kiadási előirányzatokat éves szinten betartották. A Polgármesteri hivatal a évben a kamatbevételek előirányzatát 94,1%-kal és a sajátos működési bevétel előirányzatát 4,2%-kal teljesítette túl. Az intézmények a évben a működési célú pénzeszköz átadás előirányzatát 20,4%-kal lépték túl. A Polgármesteri hivatal és az intézmények a évi gazdálkodásuk során megsértették az Áht. előírásait, mert nem a jóváhagyott előirányzataikon belül gazdálkodtak. A túllépések okait megvizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatokat a Polgármesteri hivatalban hálózati kapcsolatban lévő számítógépes rendszer segítségével látták el. A felhasználói programokhoz az üzemeltetési dokumentációk rendelkezésre álltak. Az informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályokat meghatározták. Az Önkormányzat a évekre szóló informatikai stratégiai tervvel rendelkezett. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önkormányzati vagyon nyilvántartását a törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint az egyéb vagyon elkülönítését a főkönyvi könyvelésben biztosították. A évi leltározás során a Polgármesteri hivatal kezelésében lévő ingatlanok esetében a leltárt a Vhr-ben előírtak ellenére nem mennyiségi felvétellel, hanem a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatással készítették el. A számviteli politika alapján elvégezték az értékpapírok és követelések értékelési feladatait. A követelések esetében a megállapított ,6 ezer Ft-os értékvesztés elszámolása indokolt volt. A részesedések esetében az értékvesztés elszámolásának szükségességét nem vizsgálták a Számv. tv. előírásaival szemben, illetve figyelmen kívül hagyták a számviteli politikában foglaltakat. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket az Önkormányzat rendeletben szabályozta. A vagyonnal való gazdálkodási jogosultságokat célszerűen szabályozták. A vagyonhasznosítás nyilvánosságának biztosítása érdekében a vagyongazdálkodási rendeletben rögzítették a versenyeztetési eljárás szabályait. Megsértve az Áht-t a szabályozásban lehetővé tették a Közgyűlés számára a versenyeztetési eljárás mellőzését. A Közgyűlés döntése alapján versenyeztetési eljárás mellőzésével a évben egy, a évben kettő ingatlant értékesítettek a kérelmező társaságok részére, amely közül kettő esetben az értékbecslést a vagyongazdálkodási rendeletben előírtak ellenére nem aktualizálták. Az egyik ingatlan értékesítésnél az Önkormányzat a vevő részére opciós szerződéssel vételi jogot biztosított, de az ingatlanok vételárát a Ptk. előírása ellenére nem határozta meg. A másik ingatlan hasznosítási döntésnél az Önkormányzat gazdasági érdekei szempontjából a vételi ajánlatokat figyelembe véve nem a legkedvezőbb ingatlanhasznosítás történt, amelyet nem indokoltak. A nyilvános versenyeztetési eljárás mellőzésével lebonyolított értékesítések nem biztosították a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. Követelés elengedésekor, vagyontárgy ingyenes átruházásakor, apportáláskor és az értékpapírok értékesítésekor betartották a vagyongazdálkodási, illetve az éves költségvetési rendeletben foglalt szabályokat. Megsértve az Áht-t, az éves költségvetési előirányzatokból a nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások, és a nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű építési beruházások, szolgáltatás megrendelések, árubeszerzések esetében a szerződések egyes adatait a helyben szokásos módon nem tették közzé. A évben céljellegű támogatásban 425 szervezet és 11 magánszemély részesült. A támogatások odaítélésének, nyilvántartásának és a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének eljárási rendjét átfogó jelleggel nem szabályozták. Nem határozták meg az ellenőrzést végzők feladatait. Az alapítványoknak nyújtott támogatásokról a Közgyűlés határozott. A támogatások esetében előírták a számadási kötelezettséget. A számadások 32,7%-ánál az Áht. előírását megsértve a cél szerinti felhasználás ellenőrzése nem történt meg. A támogatások 14,2%-nál a támogatásban részesült szervezetek a számadást az előírt tartalommal és határidőben nem bocsátották a Polgármesteri hivatal rendelkezésére. Ezekben az esetekben a Polgármesteri hivatal az Áht-ban foglaltakat megsértve nem intézkedett a további támogatás felfüggesztéséről, valamint a nyújtott támogatás visszafizettetéséről. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól rendeletet alkotott. A Polgármesteri hivatalnál a Kbt. 1 -ben meghatározottak alapján a évben négy közbeszerzési eljárást indítottak, amelyről az éves összegzést elkészítették. A közbeszerzési eljárások lefolytatása a Kbt. 1 előírásainak betartásával történt, azonban a Kbt. 1 előírása ellenére a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára személy helyett a Gazdasági bizottság kapott jogosultságot. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ban foglalt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé. Az Áht-ban előírtak ellenére a zárszámadás és a költségvetési rendelet adatainak összehasonlíthatóságára vonatkozó követelményt a módosított előirányzatoknál nem teljesítették. A zárszámadási rendelettervezet az Áht. előírásaival szemben nem tartalmazta öszszesítve a speciális célú támogatásokat. Az Ámr. előírásait figyelmen kívül hagyva nem került bemutatásra az intézmények felújítási előirányzatának teljesítése célonként és felhalmozási kiadásainak teljesítése feladatonként. Az Áht. előírásai ellenére nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, szöveges indoklással. Az Áhtban előírtaknak megfelelően a zárszámadás előterjesztésekor a vagyonkimutatást tájékoztatásul bemutatták. A évi költségvetési pénzmaradvány megállapításánál nem az Ámr. szerint jártak el, mivel a Közgyűlés az Önkormányzat évi pénzmaradványaként a szabad pénzmaradványt fogadta el a módosított pénzmaradvány helyett. A településen kilenc kisebbségi önkormányzat működött, amelyekkel a gazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében együttműködési megállapodást kötött a polgármester. Az együttműködési megállapodások tartalmazták a főjegyző felkérését a költségvetési határozat tervezetek előkészítésére. Az Ámr. előírásai ellenére a megállapodások nem tartalmazták a költségvetési határozattervezetek kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásának, valamint a zárszámadási határozatok kisebbségi önkormányzatok által a Polgármesteri hivatal részére történő átadásának határidejét. Az érvényesítés elvégzése az Ámr-ben foglaltak ellenére mind a kiadásoknál, mind a bevételeknél elmaradt. Az Önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, de az éves zárszámadás keretén belül a kisebbségi önkormányzatok vagyonát a kisebbségi kormányrendelet előírásainak ellenére az Önkormányzat vagyonától elkülönítetten nem mutatták be. A kisebbségi önkormányzatok bevételeit és kiadásait az e célra kijelölt szakfeladaton számolták el. A jóváhagyott költségvetési előirányzatok alakulását elkülönítetten tartották nyilván és a kötelezettségvállalásokról nyilvántartást vezettek. A kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások a zárszámadás területét kivéve alkalmasak voltak arra, hogy az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok együttműködése a jogszabályi előírásoknak megfelelő legyen. Az Önkormányzat az Ötv-ben foglaltakkal azonos körben határozta meg kötelező feladatait. Az Ötv. előírásai ellenére elmaradt annak meghatározása, hogy a lakosság igényét figyelembe véve, mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait saját költségvetési szerveivel, általa alapított gazdasági társaságok, közhasznú, nonprofit szervezetek segítségével, valamint vásárolt szolgáltatások révén látta el. A Közgyűlés a években több alkalommal hozott döntést a feladatel- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK látás egyes részterületeinek módosítására. A szociális alapellátás területét a lakossági igények alapján, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot az egységes szakmai munka megvalósításáért, az óvodai nevelés, alapfokú és középfokú oktatás intézményi struktúráját az ellátotti létszám, az épületek életveszélyessé válása, valamint a szakmai indokok alapján módosították. Az átszervezések és az intézmény megszüntetések előkészítése során kikérték az alapfeladatokat igénybevevők véleményét. Az Önkormányzat költségvetésében a években a működési célú kiadásoknál tartós forráshiányt tervezett. A költségvetés teljesítése során azonban a működési bevételek a években a működési kiadásokat fedezték. A felhalmozási bevételek nem biztosítottak fedezetet a felhalmozási kiadásokra, azok 56,6%-ra, 65,7%-ra és 57,3%-ra nyújtottak fedezetet. A hiányzó forrást a működési bevételek és a finanszírozási bevételek biztosították. Az Önkormányzat fejlesztési célú hitelállománya a években folyamatosan emelkedett, december 31-én 871 millió Ft, december 31- én 2423 millió Ft, december 31-én 4285 millió Ft volt. Az Önkormányzat a fejlesztési célú hitelek felvételénél és a kezességvállalások során betartotta az Ötv-ben foglalt adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokra vonatkozó felső korlátot. Az Önkormányzat a bevételeinek növelése érdekében élt a helyi adó megállapításának lehetőségével, továbbá pályázatok útján külső pénzügyi forrásokat is igénybe vett a feladatai finanszírozásához. A kötelező feladatok finanszírozásában az állami hozzájárulások, támogatások aránya a évhez képest a évre a bölcsődei, általános és középiskolai ellátásoknál emelkedett, az óvodai, a nappali szociális intézményi ellátásoknál és a bentlakásos szociális intézményi ellátásoknál csökkent. E feladatok ellátásánál a nappali szociális intézményi ellátások kivételével a finanszírozási forrásokon belül az intézményi saját bevételek aránya csökkent, amely az intézmények önfinanszírozó képességének romlását jelzi. Az Önkormányzat a kötelező feladatai mellett önként vállalt feladatokra az éves költségvetési kiadásának 5,4%, 6,5%, és 8,7%-át fordította. Az önként vállalt feladatok közül fontos szerepet kapott a pogányi repülőtér fejlesztésének és működtetésének támogatása, amely az önként vállalt feladatok összes költségvetési kiadásából a évben 4,4%-os, a évben 38,6%-os, a évben pedig 25,8%-os részarányt képviselt. Az önként vállalt feladatok teljesítése nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény végrehajtásához szükséges feladatokat felmérték. A felmérés szerint a középületek akadálymentessé tételéhez 329,8 millió Ft szükséges. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtak ellenére a középületek akadálymentessé tételét január 1-ig nem biztosította. Az Önkormányzat az Ötv. előírásának megfelelve a belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította, a főjegyző a költségvetési szervek ellenőrzésével a Htv. követelményét teljesítette. Az Áht. előírását figyelembe véve az ellenőrzés időszakában biztosították az ellenőrzés szervezeti egységeinek szervezeti függetlenségét. A évi feladatok ismeretében határozták meg az Ellenőrzési osztály létszámát, amely további két fő alkalmazását jelentette. A és évi 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK intézményellenőrzési terveket a Ber. előírásai ellenére a Közgyűlés hagyta jóvá a főjegyző helyett. Az ellenőrzési kézikönyv az Áht-val összhangban határozta meg a Közgyűlés tájékoztatását az éves ellenőrzési beszámoló vonatkozásában. A Ber. követelményeit figyelmen kívül hagyva a és a évi ellenőrzési tervek nem tartalmazták az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, az ellenőrzési módszereket és nem ütemezték az ellenőrzéseket, a vizsgálati eljárások, módszerek megválasztásánál pedig kockázat elemzést nem alkalmaztak. A Ber. előírásai ellenére a évi ellenőri jelentések nem rögzítették az alkalmazott módszereket és eljárásokat. Az ellenőrzési jelentések javaslatai a tartalmi megállapításokon alapultak és alkalmasak voltak arra, hogy realizálásukkal a feltárt hiányosságok megszüntetésre kerüljenek. A évben egy esetben kezdeményezték büntetőeljárás megindítását. Az Áht. előírása alapján a főjegyző a évi költségvetési beszámolóhoz elkészítette a belső ellenőrzés működéséről szóló beszámolóját. Az Önkormányzat az Ötv-nek megfelelve könyvvizsgálói kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló az Önkormányzatnak a és a évi költségvetési beszámolóját hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. A évben az ÁSZ hét ellenőrzést végzett az Önkormányzatnál. A vizsgálatok javaslatait követően a szükséges intézkedések 80%-át teljes mértékben, 12,3%-át részben valósították meg. A költségvetési koncepció, a költségvetési és a zárszámadási rendeletek összeállítására, előterjesztésére tett javaslatokat két részteljesítés kivételével teljesítették, a belső ellenőrzés ellentmondásos szabályozását feloldották, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat kiegészítették az operatív gazdálkodás részletes feladat- és hatásköreivel, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan vezették és betartották az Ötv-ben előírt, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások felső korlátját. A köztisztasággal kapcsolatos feladatok ellátásának értékelését és ellenőrzését elvégezték, erről a lakosságot tájékoztatták, a szelektív hulladékgyűjtést bevezették, valamint az önkormányzat és a szolgáltatók közötti információs ellenőrzési rendszert megvalósították. A címzett támogatással megvalósuló fejlesztési programok teljesítésekor a szerződésekben rögzítettek szerint jártak el. A pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodás keretében az értékpapír értékesítés feltételeit meghatározták, az értékpapírok bekerülési értékét a Vhr. előírása alapján határozták meg. A mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök felhasználása kapcsán a III. számú Területi Szociális Központnál megépült a rámpa. A középfokú oktatás feltételeinek javítása érdekében bővítették a külső szakmai ellenőrzések számát. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) csatolja a költségvetési koncepció tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdése alapján a Pénzügyi bizottság koncepció tervezetről szóló véleményét, továbbá a költségvetési rendelettervezethez az Ámr. 29. (9) bekezdése alapján a Pénzügyi bizottság véleményét és a könyvvizsgáló jelentését; b) terjessze a főjegyző által elkészített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet, valamint az Áht. 71. (2) bekezdése alapján a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor a térítési díjbevételi előirányzatot megalapozó rendelettervezeteket; 2. gondoskodjon arról, hogy az utalványozás az Ámr (2) bekezdésében előírtak alapján teljesüljön és a kötelezettségvállaló az Ámr (2) bekezdésének megfelelve a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének aláírása után vállaljon kötelezettséget; 3. intézkedjen annak érdekében, hogy a Polgármesteri hivatal és az intézmények az Áht. 93. (1) bekezdése szerinti jóváhagyott előirányzaton belül gazdálkodjanak, valamint az intézmények tartsák be az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállalható; 4. biztosítsa, hogy az Áht. 15/A. (1) bekezdésben előírt nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások, és az Áht. 15/B. (1) bekezdésben előírt költségvetési előirányzatokból a nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű építési beruházások, szolgáltatás megrendelések, árubeszerzések esetében a szerződések az Áht. 15/B. (1) bekezdésben meghatározott adatait a helyben szokásos módon tegyék közzé; 5. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet módosítását annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon az Áht (1) bekezdésében előírtaktól eltérő, a versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; 6. gondoskodjon, hogy a vételi jogra (opció) vonatkozó megállapodásban a Ptk (1) bekezdésének megfelelően, a vételi jogra vonatkozó dolog esetében a vételár megjelölésre kerüljön; 7. intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján, hogy a támogatott szervezetek eleget tegyenek a részükre meghatározott számadási kötelezettségnek, a számadási kötelezettséget nem teljesítők esetében intézkedjen a támogatás összegének visszafizetésére, valamint a további támogatást függessze fel; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el; 9. gondoskodjon, a középületek akadály-mentesítésének tervezése és annak végrehajtása során a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 10. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet határidők és a felelősök megjelölésével; 11. számoltassa be a felhatalmazottakat a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörök gyakorlásáról; a főjegyzőnek a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása érdekében 1. a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor a) intézkedjen, hogy a költségvetési és zárszámadási rendelettervezet tartalmazza a speciális célú támogatásokat összesítve ezen belül a céljellegű támogatásokat az Áht. 69. (1) bekezdésének megfelelően, az intézmények felújítási és felhalmozási kiadásait az Ámr. 29. (1) bekezdés c) és d) pontja szerint célonként és feladatonként; b) gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pontja alapján a pénzforgalom nélküli bevételt is tartalmazza, valamint az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjában előírtakat figyelembe véve az általános és céltartalékok között mutassák be a kerettartalékokat; c) biztosítsa, hogy az Áht. 8. (1) és 8/A. (7) bekezdése alapján a költségvetési rendelettervezet költségvetési bevétele és kiadása ne tartalmazzon finanszírozási célú bevételeket és kiadásokat, valamint a költségvetési bevételek, kiadások különbségét jelentő hiány összegét mutassa be; d) kezdeményezze, hogy a költségvetési rendelettervezet az Ötv. 9. (3) bekezdésében meghatározottakat figyelembe véve ne tartalmazzon a főjegyző és az alpolgármesterek döntési hatáskörében felhasználható keretösszegeket; e) gondoskodjon az Áht ában előírtaknak megfelelően arról, hogy a költségvetési rendelettervezet tartalmazza a pontjának megfelelve a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenként és összesítve, valamint a 118. alapján annak szöveges indoklását is; f) kezdeményezze rendelettervezet előkészítésével az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglalt előírások betartása érdekében, hogy a kapott pótelőirányzatok miatti előirányzat-módosítás negyedéven belül megtörténjen, valamint készítse el az Ámr. 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 53. (6) bekezdésének megfelelve a költségvetési szerveknek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításairól szóló tájékoztatót annak érdekében, hogy erről a Közgyűlés harminc napon belüli tájékoztatása megtörténjen; g) készítse el a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások alapján a költésvetési előirányzataik módosítására vonatkozó határozattervezeteket, valamint kezdeményezze, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok előirányzatmódosítási kötelezettségeiknek az Ámr. 53. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tegyenek eleget és erről az Önkormányzatot tájékoztassák; h) biztosítsa, hogy a zárszámadási rendelettervezet a legutolsó költségvetési rendeletmódosítással elfogadott előirányzatot tartalmazza az Áht ában előírtak figyelembe vételével; i) biztosítsa, hogy a költségvetési pénzmaradvány megállapítására vonatkozó előterjesztés az Ámr. 65. (2) bekezdése és az Ámr. 66. (4) bekezdése alapján megállapított összeget tartalmazza; 2. a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozása tekintetében a) kezdeményezze az Ámr. 10. (4) bekezdés e) pontjában az szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó előírásoknak megfelelő tartalommal az ügyrend 2 kiegészítését a feladatmutatók megnevezésével és körével, valamint az Ámr. 17. (5) bekezdése alapján az ügyrend 2 és a feladatjegyzék kiegészítését annak érdekében, hogy az tartalmazza felhatalmazottak szerinti bontásban a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése feladatait; b) rögzítse a Vhr. 8. (13) bekezdése alapján a számviteli politikában, hogy annak rendelkezéseit a Polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó GESZ-re kiterjesztik, vagy a GESZ önálló számviteli politikát alakít ki; c) kezdeményezze a leltározási és leltárkészítési szabályzat kiegészítését az önkormányzati rendelet alapján a Vhr. 37. (7) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve, amely szerint a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani, amennyiben a tulajdonvédelem megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben; d) biztosítsa, hogy a számlarendben az összesítő kimutatások elkészítésének és a könyvviteli nyilvántartásban való rögzítésének idejét a Vhr. 47. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelve legalább negyedévenként határozzák meg, valamint rögzítsék a Vhr. 49. (2) bekezdésében foglaltak alapján az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, azok vezetésének, és az egyeztetések dokumentálásának módját; 3. gondoskodjon arról, hogy a számlarendben a Vhr. 9. számú melléklet 1/h. pontjában, a Vhr. 20. (1) bekezdésében, valamint Vhr. 9. számú melléklet 2/c. pontjában meghatározott követelményeknek feleljen meg az értékpapírok, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, valamint az egyéb PIK követelések analitikus nyilvántartása; 18