JELENTÉS. a Somogy Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről szeptember

Átírás

1 JELENTÉS a Somogy Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről szeptember

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Somogy Megyei Ellenőrzési Iroda Iktatószám: V /24/19/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0270 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő Tormáné Ivánfi Irén számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében Jelentés a helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári feladatellátásáról és finanszírozásáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása; a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások; normatív kötött felhasználású támogatások. Jelentés a középiskolai kollégiumok fenntartásának és fejlesztésének feltételeiről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 70 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Dr. Gyenesei István úr, a Somogy Megye Önkormányzat Közgyűlésének elnöke által adott észrevétel (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Htv. Kbt. Ksztv. Ötv. Számv. tv. Szoc. Tv. Sport tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény évi I. törvény a sportról Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet évi költségvetési A Somogy Megyei Önkormányzat 2/2005. (III. 28.) számú rendelete az önkormányzat évi rendelet költségvetéséről évi költségvetési rendelet SzMSz A Somogy Megyei Önkormányzat 1/2006. (III. 6.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről A Somogy Megyei Önkormányzat 8/2003. (V. 5.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról térítési díj rendelet A Somogy Megyei Önkormányzat 12/2002. (XII. 31.) számú rendelete a szakosított szociális intézményi ellátásokról és az intézményekben fizetendő térítési díjakról ügyrend 1 A Somogy Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003. (V. 5.) számú rendelet 7. számú függeléke a Somogy Megyei Önkormányzat Hivatalának ügyrendi szabályzatáról ügyrend 2 A gazdasági szervezet ügyrendje vagyongazdálkodási rendelet 1 számú rendelete az Önkormányzat tulajdon- és vagyon- A Somogy Megyei Önkormányzat 16/1991. (XII. 23.) gazdálkodási szabályairól vagyongazdálkodási rendelet 2 számú rendelete az Önkormányzat tulajdon- és va- A Somogy Megyei Önkormányzat 16/2005. (XII. 26.) gyongazdálkodási szabályairól Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések 4/2006. számú utasítás Somogy Megye Főjegyzőjének 4/2006. számú utasítása a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatá- 3

6 nak nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvény végrehajtására 5/2004. számú utasítás Somogy Megye Főjegyzőjének 5/2004. számú utasítása a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvény közzétételi kötelezettséget előíró önkormányzati feladatok végrehajtására ÁSZ Állami Számvevőszék EU Európai Unió FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés főjegyző Somogy Megyei Önkormányzat címzetes főjegyzője Humánszolgáltatási főosztály Illetékhivatal KDB Kórház Közgyűlés Közgyűlés alelnöke Közgyűlés elnöke ÖNHIKI Önkormányzat Önkormányzati hivatal Pénzügyi bizottság Pénzügyi főosztály SIOTOUR Rt. Somszolg Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Humánszolgáltatási főosztálya Somogy Megyei Illetékhivatal Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Kaposi Mór Oktató Kórház Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok Somogy Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi bizottsága Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi főosztálya SIOTOUR Idegenforgalmi és Kereskedelmi Rt. Somogy Megyei Önkormányzat Szolgáltató Szervezete (önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési intézmény) Területfejlesztési főosztály Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési főosztálya 4

7 JELENTÉS a Somogy Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év és I. negyedév, valamint az 1.5., és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében a évek is. Somogy megye népesség száma január 1-jén fő volt. A megye 246 településéből 14 város, ahol az összlakosság 50%-a él. Az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját 11 állandó bizottság segítette. A Közgyűlés elnökének személye az évi önkormányzati képviselő választás óta nem változott, a főjegyző e munkakörét óta tölti be. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat december 31-én 43 önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt tartott fenn. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 4214 fő volt, az Önkormányzati hivatalban 176 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben a zárszámadási rendelet szerint millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a év végén a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A Közgyűlés az Önkormányzat évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét millió Ft-tal hagyta jóvá. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó évi adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei részletezik. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programját a Közgyűlés elfogadta, meghatározta a megvalósítandó feladatokat és azok forrásait. A és a évi költségvetési koncepciót a Közgyűlés elnöke az Áht-ban előírt határidőn belül a Közgyűlés elé terjesztette. A költségvetési koncepciókat a bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták, írásos véleményüket az Ámr-ben előírtaknak megfelelően a Közgyűlés elnöke az előterjesztéshez csatolta. A költségvetési koncepciót az Ámr. előírásának megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembe vételével állították össze. A és a évi költségvetési rendelettervezet összeállításánál a költségvetési koncepciókban meghatározottakat érvényesítették. A költségvetési rendelettervezetek előkészítése, egyeztetése, előterjesztése az Áht-ban és az Ámrben előírtaknak megfelelően történt. A Közgyűlés a költségvetési rendeletek elfogadását megelőzően jóváhagyta az előirányzatok megalapozását szolgáló rendeleteket. Az intézményi előirányzatokat a főjegyző az intézményvezetőkkel egyeztette. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezethez a könyvvizsgálói jelentést és a Pénzügyi bizottság írásos véleményét csatolta. A címrendet és a költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat a költségvetési rendeletben meghatározták. A Közgyűlés előterjesztés hiányában az Áht. előírása ellenére nem határozta meg a költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor a közvetett támogatásokról bemutatandó adatok tartalmi követelményeit. A és a évi költségvetési rendelettervezetek az Áht. és az Ámr. előírásainak megfelelően tartalmazták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, Önkormányzatra összesítetten és költségvetési szervenként elkülönítetten a kiemelt előirányzatokat, az Önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, az év várható bevételi és kiadási előirányzatairól az előirányzat felhasználási ütemtervet. Az Ámr. előírásai ellenére az intézményi felújítási, fejlesztési kiadásokat célonként, illetve feladatonként nem bemutatták be. Az Áht. előírásaival szemben a közvetett támogatásokat és a többéves kihatással járó döntések szöveges indoklását nem készítették el. A és a évi költségvetési rendeletekben az Áht. előírásait megsértve nem mutatták be a tervezett hiány összegét, valamint a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek. A és a évi költségvetési rendeletekben meghatározták a költségvetés végrehajtásának szabályait. A költségvetésen belül a különböző feladatok támogatására alap elnevezéssel keretösszegeket alakítottak ki, amely elnevezés az Áht-ben az alapokra vonatkozóan meghatározott feltételeknek nem felelt meg, a kifejezés félreérthető. Az Önkormányzat a költségvetési rendeletét 9%-kal módosította, a költségvetési rendeletmódosításokat az Ámr. előírásainak megfelelően hajtotta végre. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzati hivatal működésének részletes szabályait az ügyrend 1 -ben határozták meg. Az ügyrend 1 az Ámr. előírásainak megfelelően tartalmazta az alapító okirat keltét, számát, az Önkormányzati hivatal szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot. Az ügyrend 1 az Ámr. előírása ellenére nem tartalmazta a Somszolg április 1-i megszüntetését követő szervezeti felépítést. Az Ámr. előírása alapján elkészítették az Önkormányzati hivatal gazdasági szervezetének az ügyrendjét. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályait a Közgyűlés elnöke és a főjegyző együttes utasításban az Ámr. előírásainak megfelelően rögzítette. A főjegyző kialakította az Önkormányzati hivatal és az intézmények egységes számviteli rendjét. Az Önkormányzati hivatal számviteli politikával és a kapcsolódó szabályzatokkal, valamint számlarenddel rendelkezett. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározták az eszközök és források leltározási kötelezettségét, előírták, hogy az ingatlanok leltározását mennyiségi felvétellel kell végrehajtani. A Vhr. előírása ellenére nem rendelkeztek az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátos feltételeiről. Az eszközök és források értékelési szabályzatában rögzítették az értékvesztés elszámolásának, illetve visszaírásának rendjét, a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél a piaci értékelés elveit és módszerét, az illetékkövetelések esetén a Vhr. előírása ellenére nem rögzítették az értékvesztés összegének negyedévenkénti megállapítását. A pénz- és értékkezelési szabályzatban előírták a megnyitható bankszámlák körét, rendeltetését, az azok feletti rendelkezésre jogosultak megnevezését, a házipénztár keretösszegét, az ellenőrzéssel kapcsolatos felelős munkaköröket. A pénztár ellenőrzési feladatok elvégzésére az Áht. feladatköri függetlenségre vonatkozó előírása ellenére az Önkormányzati hivatal belső ellenőrzési egységének vezetője kapott megbízást. A számlarend tartalmazta a kijelölt főkönyvi számlák számát, megnevezését, azok tartalmát, értéknövekedésének, csökkenésének jogcímeit, a gazdasági eseményeket, más számlákkal való kapcsolatát, a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A Vhr. előírásával ellentétben nem történt meg az illetékkövetelésekre vonatkozó analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának, vezetése módjának, a főkönyvi nyilvántartással való egyeztetésnek és annak dokumentálásának, valamint az analitikus nyilvántartás adataiból készült összesítő bizonylatok elkészítési határidejének meghatározása. A munkaköri leírásokban rögzítették a belső ellenőrzési kötelezettséget, az egyeztetési feladatok elvégzését. A főjegyző az Áht. előírása alapján gondoskodott a FEUVE rendszer kialakításáról és működtetéséről. Meghatározta a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint az Önkormányzati hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési tevékenységének folyamatábrákkal szemléltetett ellenőrzési nyomvonalát, a kockázatkezelés érdekében elkészítette az Önkormányzati hivatal pénzügyi, gazdasági területének kockázati térképét. Az Ámr. előírásaival ellentétesen a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje és az ellenőrzési nyomvonal nem képezi az ügyrend 1 mellékletét. A könyvviteli nyilvántartásokban az elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a Számv. tv-ben előírt számviteli bizonylatokat kiállították. A számviteli bizonylatok 11%-a nem felelt meg a Számv. tv-ben előírt alaki és tartalmi követelményeknek, mert az utalványozás és annak ellenjegyzése a 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pénztárbizonylatok esetén a készpénzfelvételeknél, továbbá az elszámolásra kiadott előlegeknél elmaradt. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője és az érvényesítő a kiemelt előirányzatok közül a személyi juttatásoknál, a dologi előirányzatoknál, a kölcsönök nyújtásánál az Ámr. előírásaiban foglaltakkal ellentétben, nem tett eleget munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének, mert a kötelezettségvállalás ellenjegyzője nem győződött meg arról, hogy a jóváhagyott költségvetésben a fel nem használt, illetve a le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, az érvényesítő nem ellenőrizte a fedezet meglétét, az előírt alaki követelmények betartását. Az utalvány ellenjegyzője a készpénzfelvételek és az elszámolásra kiadott előlegek esetén nem teljesítette a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségét, mert az Ámr. előírásával ellentétben nem győződött meg arról, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségnek a szakmai teljesítés igazolója és a pénztárellenőr eleget tett. A kötelezettségvállalásokról számítógépes nyilvántartást naprakészen, kiemelt előirányzatonként vezették. A nyilvántartásból megállapítható volt, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig történjen. Az Áht. előírásait megsértve az Önkormányzati hivatal és 32 önállóan gazdálkodó intézmény, az intézmények 74%-a kiemelt előirányzatait túllépte, illetve fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzaton felül is vállalt. Az előirányzat túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló elkészítésének informatikai támogatottsága biztosított volt, az analitikus nyilvántartások az értékpapírok kivételével számítógépes feldolgozással készültek. Az informatikaikommunikációs stratégiát elkészítették, az adat- és titokvédelemmel, valamint a katasztrófa elhárításával kapcsolatos szabályokat főjegyzői utasítás tartalmazta. A gazdálkodási és számviteli feladatok ellátásához használt szoftverekhez rendelkeztek az üzemeltetési dokumentációval és a felhasználói leírással. Az informatikai rendszer használatával kapcsolatos szabályokat főjegyzői utasítás tartalmazta. A pénzügyi és számviteli területen dolgozók rendelkeztek számítógéppel, munkaköri leírásuk tartalmazta az informatikai rendszer használatát, az általuk elvégzendő feladatok leírását. Az Önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, ezen belül a törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról a Vhr-ben előírtaknak megfelelően gondoskodtak. A évi leltározást a Számv. tv., a Vhr., valamint a leltározási és leltárkészítési szabályzat szerint az üzemeltetésre átadott eszközök kivételével elvégezték. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározása a évre vonatkozóan nem történt meg. A Számv. tv. és a Vhr. előírásai ellenére az értékpapírok, a követelések, a kölcsönök, a vevők és az illeték követelések esetében nem végezték el az értékelést, nem vizsgálták az értékvesztés elszámolásának szükségességét. Az illetékkövetelés kimutatáskor a Számv. tv. előírását megsértve nem tartották be a bruttó elszámolás elvét. A gazdasági társaságban lévő részesedés után négy gazdasági társaság esetében vizsgálták az értékvesztés elszámolásának indokoltságát, három gazdasági társaságban lévő részesedés esetén a Számv. tv. előírásai ellenére nem történt meg az értékvesztés elszámolása. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vagyonnal való gazdálkodás szabályait, a döntési hatásköröket az Önkormányzat rendeletben szabályozta, a rendelkezési, döntési hatásköröket megosztotta a Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke, a Pénzügyi bizottság és az intézmények között. A vagyongazdálkodás nyilvánosságának biztosítása érdekében értékhatár meghatározásával előírták, hogy önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása versenytárgyalás útján történik, azonban az Áht. előírását megsértve lehetővé tettek kivételeket is. A szabályozás nem segítette a közvagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendeletben előírták, hogy ingatlant értékesíteni forgalmi értékbecslés alapján lehet, azonban nem határozták meg azt az időszakot, ameddig az értékbecslésben megállapított érték figyelembe vehető a döntésnél. Az Önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési támogatások, illetve a nettó ötmillió Ft-ot meghaladó szerződések adatainak közzétételi kötelezettségét szabályozták. Az Áht. előírásait megsértve a szabályozás nem terjedt ki a szolgáltatás megrendelésére, a vagyonhasznosításra, a vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására vonatkozó szerződések közzétételére. Az Áht. előírásainak megfelelően a szabályozás hiányosságai ellenére az Önkormányzat közzétételi kötelezettségének eleget tett. Az önkormányzati vagyon könyvviteli mérleg szerinti értéke között millió Ft-ról millió Ft-ra, 38,1%-kal nőtt, a beruházások, fejlesztések következtében. A vizsgált időszakban vagyonértékesítés, apportálás, bérbeadás, selejtezés, követelés elengedés történt. A vagyonhasznosítás során, a szerződésekben az Önkormányzatot védő garanciális elemeket beépítették. A SIOTOUR részvények évi értékesítése során keletkezett bevételből diszkont kincstárjegyet, befektetési jegyet vásároltak, valamint a bevétel hasznosítása céljából az Ötv. előírását megsértve portfolió-kezelési szerződést kötöttek. A befektetési döntéseket megelőzően ajánlatokat kértek a befektetési szolgáltatóktól. A diszkont kincstárjegy és a befektetési jegy vásárlásnál azonban nem gondoskodtak a befektetési kockázat csökkentése érdekében a KELER Rtnél az Önkormányzat nevére szóló értékpapír alszámla nyitásáról, és az együttes rendelkezési jog kikötéséről. A portfolió-kezelési szerződés kötésével az Önkormányzat megsértette az Ötv. előírását, mivel a Közgyűlés a portfolióban szereplő összegre tulajdonosi jogokat ruházott át a portfoliókezelőre. Az Önkormányzat a évi költségvetéséből 865 esetben, 305,8 millió Ft működési és 102,9 millió Ft fejlesztési célú támogatást nyújtott különböző szervezetek és magánszemélyek részére. A céljellegű támogatások kifizetésére vonatkozó döntéseket a helyi szabályozásnak megfelelően hozták meg, az alelnök részére biztosított hatáskörrel megsértették az Ötv. hatáskör átruházásra vonatkozó előírását. Az Ötv. előírásait megsértve három intézmény alapítvány támogatásáról döntött. Az Önkormányzat intézményeinek 19%-a az Áht. előírását megsértve a Közgyűlés hozzájárulása nélkül nyújtott támogatást társadalmi szervezeteknek. A főjegyzői utasítással ellentétesen a működési célú támogatásban részesültekkel a évben támogatási szerződést nem kötöttek. A támogatottak által aláírt nyilatkozatok, illetve a fejlesztési célú támogatásban részesültekkel megkötött támogatási szerződések tartalmazták a támogatás célját, összegét, a számadási kötelezettség módját, határidejét, melyet a évi költségvetési rendeletben meghatározott 30 napos elszámolási határidőnél hosszabb időszakban állapítottak meg. A évtől kezdődően valamennyi támogatottal támogatási szerződést kötöttek, amely tartalmazta a 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK számadási kötelezettség módját, határidejét, a támogatás célját, összegét. A főjegyző utasításokban határozta meg a támogatások döntés-előkészítésével, nyilvántartásával, közzétételével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. A támogatások számítógépes nyilvántartási rendszerét kialakították, azonban a program nem rögzítette a támogatottak szervezeti formáját, egyéni azonosítóját, nem készített összesítéseket, illetve kimutatást a számadási kötelezettségüket nem teljesítő támogatottakról. Az Önkormányzati hivatal ellenőrzése szerint a támogatottak 96%-a számadási kötelezettségének eleget tett, a kapott támogatást a célnak megfelelően használta fel. Két esetben a támogatás visszafizetésére szólították fel a támogatottakat, a támogatás visszafizetése a helyszíni vizsgálat idejéig nem történt meg. A számadást elmulasztókat az elszámolás benyújtására felszólították, azonban ezt követően az Áht. előírást megsértve nem kezdeményezték a támogatás visszafizettetését. A több forrásból, keretből történő támogatás megállapítása érdekében nem készítettek egységes nyilvántartást a kötelezettségüket nem teljesítőkről. Az Önkormányzat a közbeszerzési rendeletének hatályon kívül helyezését követően közbeszerzési szabályzatot alkotott a közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályairól. Az Önkormányzati hivatal a évben és a I. negyedévben az értékhatárt elérő öt szolgáltatás, három építési beruházás és 12 értékhatár feletti árubeszerzéssel kapcsolatban folytatta le a közbeszerzési eljárásokat. Az egybeszámítás követelményét öt esetben érvényesítették, azonban az Önkormányzati hivatal költségvetésében tervezett és végrehajtott, intézményi épületek érintő, nettó ezer Ft-os építési feladatoknál és nettó 4762 ezer Ft értékű szolgáltatás megrendelésnél megsértették a Kbt. becsült érték megállapítására vonatkozó szabályait. 3 Az ellenőrzött nyílt közbeszerzési eljárás szabályszerű volt. A vizsgált időszakban a lefolytatott közbeszerzési eljárásoknál jogorvoslati eljárást nem kezdeményeztek és a KDB hivatalból sem indított. A közbeszerzési eljárások szabályszerűségét a Kbt. előírását megsértve a felügyeleti és a belső ellenőrzés rendszerében nem ellenőrizték. A Közgyűlés elnöke a zárszámadási rendelettervezetet határidőn belül a Közgyűlés elé terjesztette. A zárszámadási rendelet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatták az Áht-ben előírt mérlegeket és kimutatásokat, az Önkormányzat összevont mérlegeit, a Vhr. szerint elkészített vagyonkimutatást, a közvetett támogatásokat és a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését tartalmazó kimutatásokat. Az Áht. előírásai ellenére a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások szöveges indoklását nem készítették el. Az Ámr. előírásai ellenére nem mutatták be az Önkormányzati hivatal előirányzatai feladatonkénti teljesülését. Az intézményi előirányzatok között tervezett felújítási, felhalmozási kiadásokat az Ámr. előírásai ellenére célonként, illetve feladatonként nem határozták meg. A Közgyűlés költségvetési szervenként jóváhagyta a pénzmaradvány összegét. Az intézményi beszámolókat az Ámrnek megfelelően felülvizsgálták, az intézményvezetőket írásban értesítették az éves beszámolójuk és működésük elbírálásáról, elfogadásáról, valamint a jóváhagyott pénzmaradvány összegéről. 3 A közbeszerzési eljárások jogtalan mellőzése miatt a Kbt (1) bekezdésének b) pontja alapján jogorvoslati eljárás kezdeményezésére került sor. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és a feladatok ellátásának módját az SzMSz-ben meghatározta. A Közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátásáról költségvetési intézményeivel, társulásokkal, közalapítványokkal, társadalmi szervezettel kötött feladat ellátási szerződéssel gondoskodott. Az Önkormányzat által ellátott kötelező feladatok és az ehhez rendelkezésre álló források összhangja azonban nem biztosított, mivel a meghozott takarékossági intézkedések ellenére a teljesített működési célú költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a működési célú költségvetési kiadásokra. A vizsgált időszakban a közoktatási, a sportigazgatási és az önkormányzati tulajdonú hivatali épületek üzemeltetésével kapcsolatos feladatoknál hajtottak végre szervezeti változtatást. A marcali és a fonyódi közoktatási intézménynél végrehajtott változás a párhuzamos feladatellátás megszüntetését szolgálta. A Somogy Megyei Sportiroda és a Somszolg megszüntetésére a működési forráshiány csökkentése érdekében kidolgozott takarékossági intézkedések részeként került sor. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteit a működési kiadásoknál forráshiánnyal hagyta jóvá, melynek fedezetéül hitelfelvételt és ÖNHIKI előleg igénybevételét terveztek. A költségvetések forráshiányának megszüntetésére a végrehajtások során, az elnyert ÖNHIKI támogatások és a folyamatos takarékossági intézkedések ellenére sem került sor. A működési hiány mellett az Önkormányzat a következő évek felhalmozási feladataira tartalékolt felhalmozási célú pénzeszközökkel rendelkezett. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből és befektetéseiből származó bevétele a években növekedett Az Önkormányzat fizetőképességét folyamatos likvid hitelfelvétellel tudta megőrizni. A évek közötti időszakban az Önkormányzat négy alkalommal döntött hitelfelvétellel adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról. A kötelezettségvállalás felső határát betartották, a hitelfelvételek az Önkormányzat fizetőképességét a kötelezettségvállalás évében és a futamidő további éveiben az előzetes számítások szerint nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a pályázatok benyújtásához szükséges személyi, szakmai és szervezeti feltételeket a pályázatok adta lehetőségek jobb kihasználása érdelében az Önkormányzati hivatalon belül kialakította. A naturális mutatókkal mérhető nevelési, oktatási és szociális feladatok fajlagos kiadásait a években a központi bérintézkedések hatása és az energia árak emelkedése, valamint a szakképző intézményeknél az elmaradt saját bevételek befolyásolták. A feladatok finanszírozásában a központi költségvetési támogatások aránya a vizsgált időszakban az általános iskolai, középiskolai oktatásnál és a bentlakásos szociális intézményi ellátásnál is csökkent. A középiskolai oktatásnál az önkormányzati támogatás részaránya a kiadások finanszírozásában növekedett. Ennek oka, hogy az oktatás-nevelés intézményi struktúráján az Önkormányzat (párhuzamos feladatellátások felszámolása) jelentősen nem változtatott, így az ellátott feladatok és a rendelkezésre álló források összhangját nem tudta megteremteni. Az Önkormányzat az önként vállalt feladatokra között az éves költségvetési kiadásainak 2,2-1,7%-át fordította. Az Önkormányzatnál az önként vállalt feladatok finanszírozása nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a közintézmények akadálymentesítése érdekében szükséges felméréseket elvégezte, amely szerint a 141 önkormányzati tulajdonú középület 51%-ánál nem, vagy csak részben biztosított az akadálymentes megközelítési lehetőség. A felmérés szerint a középületek akadálymentessé tételéhez 292 millió Ft szükséges. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtak ellenére 69 középületnél az akadálymentessé tételt január 1-ig nem biztosította. Az Önkormányzat kialakította a belső ellenőrzéshez szükséges szervezeti kereteket, biztosította a belső ellenőrzési feladatok megszervezését, végrehajtását és a működéshez szükséges forrásokat. Az Önkormányzat belső ellenőrzéséről az Önkormányzati hivatal keretében működő Költségvetési Ellenőrzési Társulás útján, belső ellenőrök alkalmazásával, a belső ellenőrzési kézikönyvben meghatározottak szerint gondoskodott. A belső ellenőrzési feladatokat négy fő köztisztviselő látta el, ebből három fő az Önkormányzati hivatal és az intézmények, egy fő a 11 társult önkormányzat ellenőrzését végezte. A Költségvetési Ellenőrző Társulás az Áht-ban előírt szervezeti függetlenséget megsértve az SzMSz 10. számú melléklete, valamint a belső ellenőrzési kézikönyv alapján nem közvetlenül a főjegyzőhöz, hanem a Főjegyzői titkársághoz rendelve végezte tevékenységét. A belső ellenőrzési vezető munkakört betöltő közvetlen felettese a munkaköri leírás szerint nem a főjegyző hanem a Főjegyzői titkárságvezető volt. A belső ellenőrzési egység jogállását az ügyrend 1 -ben az Áht. előírása ellenére nem módosították. A Költségvetési Ellenőrzési Társulás, illetve a belső ellenőrök feladatköri függetlenségét az éves ellenőrzési terv, a kockázatelemzési módszerek kidolgozása, az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, az ellenőrzési módszerek kiválasztása, a következtések, ajánlások kidolgozása, az ellenőrzési jelentések elkészítése során biztosították. A belső ellenőrzési vezető elkészítette a belső ellenőrzési kézikönyvet, a stratégiai tervet, valamint a és évi éves ellenőrzési terveket. A évi ellenőrzési terv intézményi ellenőrzésekre vonatkozó részét az SzMSz-ben biztosított jogkörében a Pénzügyi bizottság az Ötv. által meghatározott határidőhöz, november 15-höz viszonyítva késve fogadta el. Az ellenőrzési éves terv Önkormányzati hivatal ellenőrzésére vonatkozó részét a Pénzügyi bizottság helyett a főjegyző hagyta jóvá, ezzel megsértették az Ötv. előírásait. A évben az Önkormányzati hivatalban hét, az intézményeknél 33 ellenőrzést a Ber. előírásainak megfelelően végezték. Az ellenőrök a hiányosságok kiküszöbölése érdekében javaslatot tettek. Az ellenőrzöttek a jelentésekben foglalt megállapításokra intézkedési tervet készítettek, észrevételt nem tettek. A Közgyűlés elnöke a évi ellenőrzések intézményi és önkormányzati hivatali tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentést a zárszámadási rendelettervezettel együtt terjesztette a Pénzügyi bizottság elé. A beszámolót a Pénzügyi bizottság az SzMSz-ben kapott felhatalmazás alapján elfogadta, követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval teljesítette. A könyvvizsgáló a évi egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 0Az Önkormányzatnál az ÁSZ a években kilenc alkalommal folytatott vizsgálatot, melyek a gazdálkodás átfogó ellenőrzésére, az egyes pénzügyi befektetésekre, az idősek szociális otthonainak feladat ellátására, a szakképzési struktúrára, a közművelődési és könyvtári feladatellátásra, a évi normatív állami hozzájárulásra, a kötött felhasználású támogatásokra és a felhalmozási célú támogatásokra, valamint a középiskolai kollégiumok fenntartására, fejlesztésére vonatkoztak. Az ellenőrzések 33 szabályszerűségi és 15 célszerűségi javaslatot tartalmaztak, melynek háromnegyed részét teljes mértékben, ötödét részben hajtották végre. A megvalósult javaslatok hozzájárultak a költségvetési és zárszámadási rendeletek törvényességének, az operatív gazdálkodási-pénzügyi munka ellátásának, a vagyongazdálkodás szabályszerűségének, a vagyongazdálkodási feladatok ellátásának javításához. A javaslatokat figyelembe véve elkészült a szociális szolgáltatástervezési koncepció, megtörtént a közoktatási intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve végrehajtásának felülvizsgálata. A kiemelt előirányzatok túllépése esetén nem valósult meg a túllépések okainak feltárása, a személyes felelősség megállapítása, továbbá nem történt meg az eszközök és források értékelési szabályzata alapján az értékpapírok értékelése. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. intézkedjen, hogy az intézmények az Áht. 93. (1) bekezdése alapján a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjanak, tartsák be az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállalható, az előirányzat túllépések esetén vizsgálja ki annak okait és indokolt esetben kezdeményezzen felelősségre vonást; 2. rendelkezzen az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján a számadási kötelezettséget elmulasztók esetében a támogatás visszafizetéséről; 3. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében meghatározott lejárt határidőre; a munka színvonalának javítása érdekében 4. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet, a határidők és a felelősök megjelölésével; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor a) gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor a közvetett támogatásokról szóló kimutatást elkészítsék, valamint a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások szöveges indoklását az Áht ában előírtak alapján bemutassák; b) gondoskodjon arról, hogy a költségvetési és a zárszámadási rendeletben bemutassák az Ámr. 29. (1) bekezdés c)-e) pontjának megfelelően az intézmények felújítási, felhalmozási kiadásait felhalmozási feladatonként, illetve felújítási célonként, továbbá az Önkormányzati hivatal költségvetésének teljesítését a költségvetési rendeletben jóváhagyott feladatonkénti tagolásban; c) mutassa be a költségvetési rendelet tervezetben a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások különbözeteként keletkező hiányt az Áht. 8. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően, valamint gondoskodjon arról, hogy az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési rendelettervezetben szereplő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveletet ne mutassanak ki; 2. gondoskodjon a Vhr. 37. (1) bekezdés alapján az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának végrehajtásáról; 3. a szabályszerű operatív gazdálkodás érdekében a) intézkedjen annak érdekében, hogy az Önkormányzati hivatal az Áht. 93. (1) bekezdése alapján a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjon, tartsa be az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott előirányzat mértékéig vállalható, az előirányzat túllépések esetén vizsgálja ki annak okait és indokolt esetben kezdeményezzen felelősségre vonást; b) biztosítsa, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzője és az érvényesítő az Ámr (9) bekezdés a) pontja, illetve az Ámr (1) bekezdés előírása alapján a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségét a kiemelt előirányzatok közül a személyi juttatásoknál, a dologi előirányzatoknál, a kölcsönök nyújtásánál, az utalvány ellenjegyzője az Ámr (3) bekezdése és a 134. (9) bekezdés c) pontja alapján a készpénzfelvételeknél és az elszámolásra kiadott előlegeknél teljesítse; 4. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) intézkedjen, hogy a követelések, köztük az illetékkövetelések, valamint a részesedések és értékpapírok értékelését a Vhr. 31. (2) bekezdése, a Vhr. 31/A. (2) bekezdése, a Számv. tv (2) és (4) bekezdésének, valamint a számviteli politika értékelési elveinek megfelelően elvégezzék; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK b) gondoskodjon arról, hogy az illetékkövetelések könyvviteli mérlegben történő bemutatásakor a Számv. tv. 15. (9) bekezdésének megfelelően a bruttó elszámolását elvét betartsák; c) intézkedjen arról, hogy a felszámolt gazdasági társaságban lévő részesedés utáni értékvesztést a Számv. tv. 54. (1) bekezdése előírása szerint számolják el; 5. kezdeményezze megfelelő időben elkészített előterjesztéssel az intézmények és az Önkormányzati hivatal éves ellenőrzési tervének az Ötv. 92. (6) bekezdésében foglalt határidőn belüli jóváhagyását; 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat rendelkezett a Közgyűlés 54/2003. (VI. 12.) számú határozatával elfogadott, évekre vonatkozó gazdasági programmal. Az Önkormányzat A folyamatosság, a megújulás és a törvényesség útján az Európai Unióba című négyéves ciklusprogramja tartalmát tekintve megfelelt az Önkormányzat gazdasági programjának. A feladat ellátást, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos feladatokat ágazatonként határozták meg. A fejlesztési elképzeléseket a gazdaságfejlesztés, a területfejlesztés, a turizmus, a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztés, a területrendezés és a környezetvédelem területén fogalmazták meg, melynek forrásául a saját bevételeket, a SIOTOUR részvények eladásából származó tőke részt és a pályázati támogatásokat jelölték meg. A évi és a évi költségvetési koncepciót a bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták, írásos véleményüket az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Közgyűlés elnöke az előterjesztéshez csatolta. A főjegyző által elkészített, a és a évre szóló, költségvetési koncepciót a Közgyűlés elnöke az Áht ában előírt határidőn 4 belül november 6-án, illetve november 14-én a Közgyűlés elé terjesztette. A és a évi költségvetési koncepciót az Ámr. 28. (1) bekezdésének megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint a gazdasági program figyelembevételével állították össze. A Közgyűlés az Önkormányzat és a évi koncepciójában az Ámr. 28. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározta a költségvetés-készítés további munkálatait. Az Önkormányzat a 14/2005. (XII. 26.) számú rendeletben meghatározta a költségvetésének előterjesztésekor, illetve a zárszámadáskor bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. Ezen rendelet 1. számú mellékletében az Ámr ában előírtakkal ellentétesen a bevételeket nem a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában 4 Az Áht. 70. előírásai szerint a költségvetési koncepciót november 30-ig, a Közgyűlés tagjai általános választásának évében december 15-ig kell benyújtani a Közgyűlésnek. 17

20 rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben határozták meg 5. A vizsgálat ideje alatt az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pontja alapján, a pénzügyminiszter tájékoztatójának megfelelően határozták meg a bevételek főbb jogcím-csoportonkénti részletezésének követelményeit. Az Áht át megsértve, az ÁSZ jelen ellenőrzését megelőzően rendeletben nem határozták meg az Áht pontjában előírt, közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatás tartalmi követelményeit. A mulasztást pótolva a helyszíni vizsgálat ideje alatt, az Önkormányzat a 14/2005. (XII. 26.) számú rendeletét módosítva meghatározták - a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó - a többéves kihatással járó döntésekre vonatkozó kimutatás tartalmi követelményeit. A költségvetési rendelettervezetben szereplő intézményi bevételi és kiadási előirányzatokat az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtakkal összhangban a főjegyző a költségvetési szervek vezetőivel egyeztette. Az egyeztetések tartalmát, eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. A Közgyűlés elnöke a bizottságok által megtárgyalt és a Pénzügyi bizottság által véleményezett költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében rögzített határidőn belül február 14-én és január 25-én a Közgyűlés elé terjesztette. A könyvvizsgáló a költségvetési rendelettervezetet megvizsgálta, és az Ötv. 92/C. (4) bekezdésének előírását betartva, véleményéről írásban tájékoztatta a Közgyűlést, azt elfogadásra javasolta. Az Ámr. 29. (9) bekezdésének megfelelően a könyvvizsgálói jelentést és a Pénzügyi bizottság írásos véleményét a Közgyűlés elnöke az előterjesztéshez csatolta. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezettekkel együtt, és azt megelőzően az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően előterjesztette 5 Az Ámr (1) bekezdés a) pontja értelmében a költségvetési rendelettervezetben az önkormányzat és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit forrásonként a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcímcsoportonként kell részletezni. I. Működési bevételek, II. Támogatások, III. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek, IV. Támogatás értékű bevételek, V. Véglegesen átvett pénzeszközök, VI. Támogatási kölcsönök visszatérülése, VII. Hitelek, VIII. Pénzforgalom nélküli bevételek. Az Önkormányzat főbb bevételi jogcímeit a következők szerint csoportosította: A. Saját bevételek, B. Átvett pénzeszközök, D. Átengedett bevételek, E. Állami hozzájárulás, támogatás, F. Hitel. 6 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a költségvetés beterjesztésének határideje a tárgyév február

21 azokat a rendelettervezeteket 7, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták, továbbá az Áht. 71. (3) bekezdésének megfelelően bemutatta a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. A Közgyűlés a és a költségvetési rendeletben az Áht. 67. (3) bekezdés előírásának eleget téve meghatározta a költségvetés címrendjét. A és a évi költségvetési rendelettervezetek az Áht. 69. (1) bekezdésében előírtakra figyelemmel tartalmazták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül az Önkormányzatra összesítetten és költségvetési szervenként elkülönítetten a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a költségvetési létszámkeretet, valamint a felhalmozási célú előirányzatokat. Az Ámr. 29. (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a működési és a fenntartási előirányzatokat költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként bemutatták. A és a évi költségvetési rendelettervezetben az Önkormányzat bevételeit nem a pénzügyminiszter tájékoztatójában meghatározott főbb jogcím-csoportonkénti részletezettséggel mutatták be. A évi költségvetési rendeletet módosító 13/2006. (V. 22.) számú rendeletben a bevételi jogcímeket az Ámr (1) bekezdés a) pontjának megfelelően, a pénzügyminiszter tájékoztatójában meghatározottak szerint alakították ki. A költségvetési rendelettervezetekben, az Ámr. 29. (1) bekezdés c-d) pontjában előírtak ellenére nem mutatták be az intézményi előirányzatok között tervezett felújítási, felhalmozási kiadásokat 8 célonként, illetve feladatonként. Az Önkormányzat nem intézményi költségvetésben tervezett felújítási előirányzatait az Ámr. 29. (1) bekezdés c) pontjának megfelelően célonként, a felhalmozási célú kiadásait az Ámr (1) bekezdés d) pontjának megfelelően feladatonként határozták meg. Az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjának megfelelően az Önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként tervezték meg, elkülönítették a működési és a felhalmozási célú tartalékot, ezen belül elkülönítetten az államháztartási tartalékot. Általános tartalékot a évi költségvetésben nem terveztek. Az Ámr. 29. (1) bekezdés g) pontjában előírtak ellenére a évi költségvetési rendelettervezetben nem történt meg a több éves kihatással járó feladatok előirány- 7 Az Önkormányzat 16/2004. (XII. 27.) és 20/2005. (XII. 26.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alap- és szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosításáról, a 17/2004. (XII. 27.) és a 21/2005. (XII. 26.) számú rendelete a szakosított szociális intézményi ellátásokról és az intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosításáról, a 18/2004. (XII. 27.) és a 22/2005. (XII. 26.) számú rendelete a Somogy Megyei Önkormányzat intézményeinél folyó étkeztetés egyes szabályairól szóló rendelet módosításáról. 8 Intézményi felújításra, felhalmozásra a évi költségvetési rendelettervezetben 747 millió Ft-ot, a évi költségvetési rendelettervezetben 586 millió Ft-ot irányoztak elő. 19

22 zatainak bemutatása. A évi költségvetési rendelettervezetben bemutatták a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve. A évi és a évi költségvetési rendelettervezetekben tájékoztató jelleggel bemutatták a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, egymástól elkülönítetten és a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban, az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjának megfelelően. A és a év várható bevételi és kiadási előirányzatairól, az Ámr. 29. (1) bekezdés j) pontjának megfelelően, előirányzat felhasználási ütemtervet készítettek. Az EU előcsatlakozási pénzeszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait a évi költségvetési rendelettervezetben, az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontjával ellentétesen elkülönítetten nem mutatták be. A évi költségvetési rendelettervezetben az EU-s támogatásból megvalósuló programokat elkülönítve bemutatták. Az Önkormányzat a és a évi költségvetésről a Közgyűlés elnökének előterjesztését elfogadva alkotta meg a 2/2005. (III. 28.) számú, illetve az 1/2006. (III. 6.) számú költségvetési rendeletét. A bevételeket és a kiadásokat a évi költségvetési rendeletben millió Ft-ban, a évi költségvetési rendeletben millió Ft-ban hagyta jóvá az Önkormányzat. A bevételek között a évben 948 millió Ft működési, a évben 767,8 millió Ft működési és 100 millió Ft fejlesztési célú hitel felvételét tervezték. A kiadási oldalon a évben 501,2 millió Ft, a évben 436,2 millió Ft hiteltörlesztést szerepeltettek. A költségvetési rendelettervezetek előterjesztésekor mindkét évben az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglalt előírást megsértve a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások között mutattak ki finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, ugyanakkor a költségvetési bevételek-kiadások különbözetét jelentő hiány összegét az Áht. 8. (1) bekezdésében előírtak megsértve nem mutatták be. A és a évi költségvetési rendeletben meghatározták a költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat: a Közgyűlés megtartotta az előirányzatok átcsoportosítási jogát, a tartalékkal való rendelkezés jogát, a költségvetési többlet felhasználásának a jogát; a Közgyűlés nem engedélyezte, hogy az intézmények év közben saját hatáskörű előirányzat módosítást hajtsanak végre, a évi, illetve a évi kiemelt előirányzataikat a Közgyűlés elnökének előzetes engedélyével módosíthatták; az Áht. 93. (4) bekezdése alapján meghatározták az intézményvezetők intézményi többletbevételek feletti rendelkezési jogosultságát 9 ; 9 Az Önkormányzat mindkét évben a költségvetési rendeletben meghatározta, hogy az intézmények évközben folyó bevételi többleteiket kizárólag dologi többlet kiadásaikra fordíthatják. 20