JELENTÉS a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /26/15/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0175 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Endrődy Péterné számvevő Dér Géza számvevő Dr. Kőrös István számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 59 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Dr. Mester László polgármester úr észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ksztv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Nek tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Önkormányzat Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata Polgármesteri hivatal Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Képviselő-testület Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete Tulajdonosi bizottság Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzatának Tulajdonosi Bizottsága Pénzügyi és költségvetési bizottság Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzatának Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága OKSB Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzatának Oktatási-, Közművelődési és Sport Bizottsága Polgármesteri hivatali SzMSz Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának képviselő-testületi határozatokkal jóváhagyott egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzata Önkormányzati SzMSz Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat 25/1995. (VIII. 31.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról polgármesteri-jegyzői utasítás Polgármesteri és jegyzői 13/2002. (XI. 4.) számú együttes utasítás az utalványozási, kötelezettségvállalási és az ellenjegyzési jog gyakorlásának engedélyezéséről, az érvényesítés rendjéről, valamint a megbízási szerződések létrejöttének szabályairól 3

6 vagyongazdálkodási rendelet Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata 29/1997. (X. 21.) számú rendelete a vagyonáról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról közbeszerzési rendelet Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata 28/1996. (X. 1.) számú rendelete a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről GAMESZ Budapest Főváros XVIII. kerületi Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezete GESZ Budapest Főváros XVIII. kerületi Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete POGESZ Budapest Főváros XVIII. kerület Peremvárosi Óvodák Gazdasági Ellátó Szervezete PEOGESZ Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinci Óvodák Gazdasági Ellátó Szervezete HOIGESZ Budapest Főváros XVIII. kerület Havannai Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete Vagyonkezelő Rt. Budapest Főváros XVIII. kerületi Vagyonkezelő Rt. Városüzemeltető Kht. Budapest Főváros XVIII. kerületi Városüzemeltetési Kht. DPRF Rt. Budapest Főváros XVIII. kerületi Dél-Pesti Regionális Fejlesztési Rt. FCSM Rt. Fővárosi Csatornázási Művek Rt. OKS iroda Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Közművelődési és Sport Irodája évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata 9/2003. (III. 4.) számú rendelet a évi költségvetésről Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata 11/2004. (III. 2.) számú rendelet a évi költségvetésről Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzatának 28/2004. (IV. 30.) számú rendelete a évi zárszámadásról Pénzügyi iroda Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája Számviteli csoport Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Számviteli Csoportja 4

7 JELENTÉS a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.5; és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében a évek is. Budapest Főváros XVIII. kerületét két településrész Pestszentlőrinc és a július 1-től települési részönkormányzatként működő Pestszentimre alkotja. A kerület lakosainak száma december 31-én fő volt. Az Önkormányzat 28 tagú Képviselő-testületének munkáját 8 állandó bizottság segítette. A évi választásokat követően a polgármester és a jegyző személye nem változott. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 25 önállóan gazdálkodó és 34 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett, valamint öt gazdasági társasága vett részt a feladatok végrehajtásában. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a évben 2807 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 291 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt, és millió Ft költségvetési kiadást teljesített 3 és a év végén millió Ft értékű, könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. A kerületben a évben 11 helyi kisebbségi önkormányzat 4 működött. 3 A teljesített bevétel és kiadás összege a pénzforgalmi halmozódást nem tartalmazza. 4 Bolgár, horvát, görög, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovén. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat évekre kiterjedő gazdasági programjáról novemberében döntött a Képviselő-testület. A és a évre vonatkozó költségvetési koncepciókat és költségvetési rendelettervezeteket a polgármester határidőn belül a Képviselő-testület elé terjesztette, a Pénzügyi és költségvetési bizottság véleményét csatolták a koncepció előterjesztéséhez, a helyi kisebbségi önkormányzatok írásos véleményét azonban a Vhr-ben előírtak ellenére nem. A költségvetési koncepció tartalmazta a gazdálkodást meghatározó alapelveket, a költségvetés készítés további munkálatait, a hiány hitellel történő finanszírozásáról döntöttek. A és a évi költségvetési rendeletekben az Ámr. előírásának megfelelően alakították ki az alap előirányzatokat, a jegyző azonban nem tett eleget az Ámr. előírásának, mivel a rendelettervezet intézményvezetőkkel történő egyeztetését írásban nem rögzítette. Megsértették az Áht-ban előírtakat, mivel a évre vonatkozóan a költségvetési rendeletben bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit nem írták elő, nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését, hiányzott a közvetett támogatások kimutatása, szöveges indoklással mind a két év költségvetési rendelettervezetéből. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletet a évben nem az Ámr-ben előírt gyakorisággal módosította. A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásról a jegyző előkészítésében a polgármester a Képviselő-testületet az Ámr-ben előírt 30 napon belül nem tájékoztatta. A Polgármesteri hivatal és az intézmények a évi költségvetési kiadási és bevételi módosított előirányzat főösszegén belül gazdálkodtak. Az eredeti előirányzatok változtatásait és azok teljesítésének alakulását az Áht. előírásainak megfelelően nyilvántartották. A Polgármesteri hivatal a gazdasági szervezet felépítését és feladatát rögzítő SzMSz-el rendelkezett, a Pénzügyi iroda ügyrendjét az Ámr. előírása ellenére nem készítették el. Az operatív gazdálkodással kapcsolatos feladatokat és hatásköröket polgármesteri-jegyzői utasítással szabályozták, amelyben az Ámr. előírásaival összhangban rögzítették a kötelezettségvállalás és az utalványozás, valamint azok ellenjegyzésének rendjét. Az érvényesítéssel megbízott személyek megnevezését és azok aláírás mintáját a polgármesteri-jegyzői utasítás nem tartalmazta, a polgármesteri-jegyzői utasítás a megbízást az Ámr. előírásától eltérően a jegyző helyett a Pénzügyi iroda vezetőjének hatáskörébe utalta. A szakmai teljesítés igazolását külön utasításban szabályozták, az öszszeférhetetlenségi követelményeket figyelembe vették. A költségvetési szervek egységes számviteli rendjét a Htv. előírását megsértve a jegyző nem alakította ki. A Polgármesteri hivatal a számviteli politika részeként előírt szabályzatokkal rendelkezett. A leltározási szabályzat azonban nem terjedt ki a leltározási körzetek meghatározására, és a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások formáját, vezetésének módját, valamint 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az összesítő feladások elkészítésének határidejét a számlarendben a Vhr. előírása ellenére nem határozták meg. A munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének kivételével az érintett dolgozók munkaköri leírása tartalmazta. A szállítói kötelezettségeket a számlarend előírásától eltérően nem negyedévente, hanem félévenként egyeztették. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetését nem dokumentálták. A könyvviteli mérleget és a pénzfogalmi kimutatást főkönyvi kivonattal alátámasztották. A kötelezettségvállalást, utalványozást és azok ellenjegyzését az arra jogosultak, illetve felhatalmazottak végezték, az érvényesítés és a szakmai teljesítés igazolása megtörtént. A munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok közül a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a bizonylatok 1%-ánál elmaradt. A gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok adatait a Vhr. előírásainak megfelelő időben rögzítették. Az 50 ezer Ft alatti kötelezettségvállalás írásba foglalása a gazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó polgármesterijegyzői utasításban előírtak ellenére a pénztárbizonylatok 11%-ánál nem történt meg. A vállalkozási tevékenység bevételeinek érdekében felmerült kiadásokat az önköltség számítási szabályzatban foglaltak ellenére a számlarendben meghatározott főkönyvi számlákon nem mutatták ki. A számviteli nyilvántartásokban a Számv. tv-ben előírtakat megsértve működési célú pénzeszközátadásként könyveltek szolgáltatásvásárlással kapcsolatos 10 millió Ft öszszegű kiadást, valamint 19 millió Ft felújításra és beruházásra fordított kiadást működési kiadásként számoltak el. A Vagyonkezelő Rt. lakbérhátralék beszedésével kapcsolatos jutalékának könyvviteli nyilvántartásba vétele során megsértették a Számv. tv. bruttó elszámolásra vonatkozó alapelvét, valamint az Áhtban foglaltakat. A Polgármesteri hivatal a évekre vonatkozóan informatikai stratégiával rendelkezett. Az informatikai rendszer működtetésének feltételeit meghatározó szabályzatokban előírták a biztonságos üzemeltetés követelményeit. A pénzügyi- számviteli informatikai rendszert alkalmazók a szükséges számítógép kezelői ismeretekkel rendelkeztek. A felhasználók munkaköri leírásai tartalmazták az informatikai rendszer használatát, és az elvégzendő feladatok leírását. A Polgármesteri hivatal a Vhr. előírásainak megfelelő számviteli analitikus nyilvántartások vezetésével gondoskodott a törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról. A részesedések és az értékpapírok egyedi nyilvántartását ben alakították ki. A könyvviteli mérlegben szereplő értékadatokat leltárral, illetve az azt helyettesítő összesítő kimutatással támasztották alá, amelyhez a Képviselő-testületnek a Vhr-ben előírt egyetértésével nem rendelkeztek. Az üzemeltetésre átadott eszközök, ingatlanok leltározását a leltározási szabályzatban és a Vhr-ben foglaltaktól eltérően a Képviselő-testület egyetértése nélkül egyeztetéssel hajtották végre. A követelések minősítését, megsértve a Számv. tv. és az értékelési szabályzatban foglaltakat, nem végezték el. A részesedések értékvesztését egy gazdasági társasági érdekeltség kivételével a Számv. tv. előírását megsértve nem vizsgálták, az értékvesztésüket nem számolták el. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket a Képviselő-testület rendeletben szabályozta. A vagyongazdálkodási rendelet az 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK értékpapírok vételére, eladására vonatkozó döntési, rendelkezési jogkört nem tartalmazta. A követelésről való lemondás módját és eseteit március 31- től rendeletben, az Áht. előírását megsértve nem szabályozták. Azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános pályázat útján lehet a vagyont értékesíteni, a március 31-ig hatályos vagyongazdálkodási rendeletben az Áht. előírását megsértve nem rögzítették, ezt követően 2 millió Ft-ban határozták meg. A vagyongazdálkodási rendeletben a versenyeztetési szabályok mellőzésére, megsértve az Áht. előírását, lehetőséget biztosítottak a Képviselő-testület számára. A nyilvánosság biztosításával történt a vevők kiválasztása a családi- és sorház építésére alkalmas telkek értékesítése esetén, és ennek során az értékbecslésben megállapított összegeket figyelembe vették, a nyilvánosság kizárásával értékesítettek ingatlanokat gazdasági társaságok részére, két esetben az értékbecslésben megállapított összeg alatt. Az értékesítések a vevők kezdeményezésére történtek. Az Önkormányzat az Ötv. előírását megsértve hét pártszervezetnek biztosított irodahelyiséget kedvezményesen. A évben a Vagyonkezelési Rt-vel szembeni 7,4 millió Ft összegű követelés elengedéséről a vagyongazdálkodási rendelet előírásától eltérően a polgármester döntött. A víziközmű fejlesztése során épített 7,5 millió Ft értékű nyomóvezetéknek a Fővárosi Vízművek Rt. részére történő évi térítésmentes átadással megsértették az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló törvény előírásait. A térítésmentes átadásról a vagyongazdálkodási rendeletben előírtak ellenére a Képviselő-testület nem döntött, arra a műszaki átadási jegyzőkönyv alapján került sor. Az Önkormányzat a évi költségvetésből 52 szervezet, illetve magánszemély részére nyújtott céljellegű támogatást, melyekre vonatkozó döntést a Képviselő-testület hozta meg. Az Áht. előírásait megsértve a támogatottak 9,6%-ánál számadási kötelezettséget nem írtak elő. A támogatott közhasznú szervezetek 44,4%-ával a Ksztv. előírását megsértve nem kötöttek megállapodást a támogatásra vonatkozóan. A támogatásban részesültek eleget tettek számadási kötelezettségüknek. A számadások tartalmi és formai ellenőrzését a támogatottak 46,2%-ánál nem végezték el, a támogatás felhasználását a támogatottak 26,9%-ánál nem ellenőrizték, ezzel megsértették az Áht. előírását. Az Önkormányzat közbeszerzéseinek részletes szabályozásáról rendeletet alkotott. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény hatálybalépésével a közbeszerzési rendeletet hatályon kívül helyezték, és utasításban szabályozták a közbeszerzési eljárások rendjét. A évben az Önkormányzat nyolc közbeszerzési eljárást folytatott le, a közbeszerzésekről szóló, a Kbt-ben előírt éves összegzést a Kbt. előírását megsértve nem készítette el és nem küldte meg a Közbeszerzési Tanácsnak. A Polgármesteri hivatal központi fűtési és hűtési rendszerének felújítására kiírt nyílt közbeszerzési eljárás során megsértették a Kbt-nek az összeférhetetlenség vizsgálatára és az eljárást lezáró döntésre vonatkozó előírását. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az elfogadott költségvetéssel összehasonlító módon határidőn belül benyújtotta a Képviselő-testületnek. A zárszámadási rendelettervezetben az Áht-ban előírt mérlegek, kimutatások közül tájékoztatásul nem mutatták be a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással, ezzel megsértették az Áht. előírását. A Képviselő-testület költségvetési szervenként jóváhagyta a pénzmaradványt. A vállalkozási tevékenység eredményét az alaptevékenységre használták 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK fel. Az intézmények beszámolóit felülvizsgálták, de az Ámr. előírása ellenére az éves számszaki beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról az intézményvezetőket írásban nem értesítették. Az Önkormányzat területén 11 helyi kisebbségi önkormányzat működik, ezek közül a román kisebbségi önkormányzat a évi önkormányzati választásokat követően alakult meg. Az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok megállapodásban rögzítették a költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. A Polgármesteri hivatal biztosította a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, gazdálkodásuk lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a megkötött együttműködési megállapodások alapján négy eset kivételével a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte el. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szakmai teljesítés igazolásának módjáról az Ámr-ben előírtak ellenére nem rendelkeztek. Az előirányzatok évközi módosításának rendjét, az erről szóló határozatok átadásának idejét nem határozták meg, ezáltal nem tettek eleget az Ámr-ben előírtaknak. A megállapodásban nem rögzítették az előirányzat módosítás határozattervezetének jegyző általi elkészítését. Az Önkormányzat kialakította közszolgálati feladatai ellátásának szervezeti kereteit és biztosította azok folyamatos működését. A kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatokat, illetve azt, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el az Önkormányzat az Ötv. előírását megsértve nem határozták meg. A szociális és az egészségügyi ellátás feltételeit a költségvetési intézmények, valamint szerződéses vállalkozás keretében biztosították. A közművelődési feladatokat három önállóan gazdálkodó intézmény, valamint egy kht. biztosította. A kommunális feladatokról vásárolt szolgáltatások, valamint az Önkormányzat által alapított három gazdasági társaság útján gondoskodtak. A Képviselő-testület az intézményi rendszer racionális működését felülvizsgálta, s ennek eredményeképpen a szociális és közművelődési területen három intézményt közhasznú társasággá alakított át, egy általános iskolát a Református Egyház részére adott át. Az Önkormányzatnál a évben a működési bevételek hitelfelvétellel és a felhalmozási bevételek 27,8%-ának átcsoportosításával nyújtottak fedezetet a működési kiadásokra. Az összes költségvetési bevételen belül a működési bevételek aránya a költségvetésben a 87,8%-ot meghaladta, mind a három évben. A vizsgált három év során folyamatosan hitelt vettek fel a finanszírozáshoz. Az Önkormányzat bevételei növelésének érdekében élt a helyi adó megállapításának lehetőségével, továbbá külső pénzügyi forrásokat is igénybe vett a feladatai finanszírozásához pályázatok útján. A nevelési, oktatási és szociális feladatok finanszírozási megoszlásban a év között a bölcsődei feladatok finanszírozásánál volt jelentős változás, mivel e feladatnál a kapacitás-kihasználás javulása hatására az állami hozzájárulás aránya 15,9 százalékponttal emelkedett. Az Önkormányzat kötelező feladatai mellett több olyan feladatot is ellátott, amelyek számára nem voltak kötelezőek (középfokú oktatás, közcélú szociális foglalkoztatás, bentlakásos szociális intézményi ellátás). Az önként vállalt feladatok kiadásai a költ- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ségvetés összes kiadásain belül tizenöt és húsz százalék közötti részarányt képviseltek. Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztette az Önkormányzat kötelező feladatainak teljesítését. A pénzállomány alakulásáról a jegyző készített likviditási tervet. A évek között a likviditási helyzet javult az Önkormányzatnál, mivel a folyamatosan fennálló hitel állomány összege a év végére csökkent. A Polgármesteri hivatalnál az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát vizsgálták, és azt betartották. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény végrehajtásához szükséges feladatokat a évben felmérték. A felmérés szerint a feladat megoldásához 1327 millió Ft szükséges. A évi költségvetésben e feladatra 10 millió Ft előirányzatot biztosítottak. Az eddigi ráfordításokat és az időarányos teljesítést figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírt január 1-i határidőre az akadálymentesítés végrehajtása nem biztosítható. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében a hivatali és az intézményi belső ellenőrzés feladatait meghatározták. A belső ellenőrzés funkcionális és szervezeti függetlenségét az Áht-ban előírtaknak megfelelően biztosították. A jegyző az ellenőrzési feladatokat a hivatali belső és intézményi ellenőrzési munkatervben írta elő. Az Önkormányzat a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatainak áttekintését a Pénzügyi- és költségvetési bizottságra ruházta át. A foglalkoztatott belső ellenőrök egyike a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben előírt szakképesítéssel nem rendelkezett. A és a évi belső ellenőrzési munkatervben szereplő vizsgálatokat időarányosan elvégezték. Az Önkormányzat évi ellenőrzési munkaterve, az ellenőrzési programok, valamint az ellenőrzési jelentések nem feleltek meg a Ber. előírásainak, mivel az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzés célját, az ellenőrizendő időszakot, továbbá az ellenőrzés részletes feladatait nem határozták meg. Az Önkormányzat a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettséget költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval teljesítette, a szerződésben az Ötv. előírását megsértve a könyvvizsgálói feladatot ellátó személyt nem nevezték meg. A könyvvizsgáló az Önkormányzat költségvetési szerveinek adatait összevontan tartalmazó évi egyszerűsített beszámolót korlátozás nélküli záradékkal látta el, 18,6 millió Ft auditálási eltérést állapított meg. A években végzett számvevőszéki vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetésére az Önkormányzatnál intézkedési terveket készítettek. A évi zárszámadás ellenőrzése során tett javaslatok egy kivétellel megvalósultak, a pénzügyi-gazdasági tevékenység átfogó jellegű ellenőrzéséről készült jelentés javaslatainak 67%-a teljes mértékben, 25%-a részben megvalósult. Egy az önként vállalt feladatok meghatározására, és elkülönített számviteli nyilvántartására vonatkozó célszerűségi javaslat nem hasznosult. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodás kiegészítését, annak érdekében, hogy abban a) szabályozzák az Ámr (3) bekezdésében előírtakkal összhangban a szakmai teljesítés igazolásának módját és határozzák meg az azt végző személyt; b) határozzák meg az Ámr. 29. (10) bekezdése alapján az előirányzatok évközi módosításának rendjét, az erről szóló határozatok átadásának határidejét; 2. intézkedjen, hogy a költségvetési koncepció tervezethez csatolják az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleményét; 3. gondoskodjon a vagyongazdálkodási rendelet módosításáról annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon az Áht (1) bekezdésében foglalt előírást sértő, a verseny szabályai alól felmentést adó, helyi szabályozást; 4. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet módosítását annak érdekében, hogy a) az önkormányzati beruházás eredményeként létrejött víziközművek az Ötv. 79. (1) és (2) bekezdései és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 6. (3) bekezdésének megfelelően a továbbiakban önkormányzati tulajdonban maradjanak; b) az értékpapírok vételére és eladására, valamint az Áht (2) bekezdésében foglaltak alapján a követelésről való lemondás módja és esetei rendeletben meghatározásra kerüljön; 5. gondoskodjon az Önkormányzati ingatlanok pártszervezetek részére történő bérbeadásánál a kedvezmények megszüntetéséről az Ötv. 78. (1) bekezdésének figyelembe vételével; 6. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében; 7. gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által közhasznú szervezetek részére céljellegű támogatás folyósítása a Ksztv. 14. (2) bekezdésében foglaltak szerint, kizárólag írásbeli szerződés alapján történjen; 8. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat, illetve azt, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 9. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak Képviselő-testületi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készítessen intézkedési tervet; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) gondoskodjon az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelettervezet egyeztetése az önkormányzati intézményvezetőkkel megtörténjen, annak eredményét írásban rögzítsék; b) biztosítsa, hogy a költségvetési rendelettervezet és a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatásra kerüljön a Képviselő-testület részre az Áht pontja szerint a közvetett támogatásokról szóló kimutatás az Áht ában előírt szöveges indoklással együtt; 2. a költségvetési rendelet módosításakor a) kezdeményezze, hogy az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az előirányzat módosítása negyedévenként megtörténjen; b) biztosítsa előterjesztés elkészítésével, hogy az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásairól a Képviselő-testület 30 napon belül tájékoztatást kapjon az Ámr. 53. (6) bekezdésében foglaltak szerint; 3. intézkedjen a Pénzügyi iroda ügyrendjének elkészítéséről az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; 4. alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontja alapján a költségvetési szervek számviteli rendjét; 5. intézkedjen, hogy a Polgármesteri hivatal számlarendje tartalmazza a) a számviteli analitikus nyilvántartások formáját, vezetésének módját a Vhr. 49. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően; b) a számviteli analitikus nyilvántartások adataiból készülő összesítő feladások elkészítésének határidejét a Vhr. 49. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében; 6. biztosítsa az Ámr (2) bekezdésében foglalt előírás betartását az érvényesítési feladatokat ellátó személyek jegyző általi megbízásával; 7. gondoskodjon a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének maradéktalan elvégzéséről és a kötelezettségvállalások írásba foglalásáról az Ámr (2) bekezdésében és a helyi szabályozásban foglaltak betartása érdekében; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8. gondoskodjon a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos kiadások elszámolásáról az önköltségszámítás szabályzat előírásainak megfelelően; 9. gondoskodjon a Számv. tv. 16. (3) bekezdésben foglalt tartalom elsődlegessége a formában szemben számviteli alapelv betartásáról a szolgáltatás vásárlásoknál; 10. biztosítsa, hogy a beruházásokat és a felújításokat a számlarendben foglaltaknak megfelelően felhalmozási kiadásként mutassák ki a számviteli nyilvántartásokban, a Számv. tv. 3. (4) bekezdés 7. és 8. pontjában foglalt előírások betartása érdekében; 11. gondoskodjon a lakbérhátralék beszedésével kapcsolatos jutalék Vagyonkezelő Rt-vel történő szabályszerű elszámolásáról a Számv. tv. 15. (9) bekezdésében a bruttó elszámolási alapelv és az Áht ában foglaltak betartása érdekében; 12. gondoskodjon az ingatlanok, üzemeltetésre átadott eszközök mennyiségi leltározásának az elvégzéséről a Vhr. 37. (3) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; 13. gondoskodjon arról, hogy a Számv. tv. 55. (1) bekezdésének megfelelően a beszámoló elkészítése során minősítsék a követeléseket; 14. gondoskodjon a tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok értékvesztés elszámolásáról a Számv. tv. 54. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; 15. készítse elő az értékesítésre kijelölt ingatlanok nyilvános pályáztatását az Áht (1) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; 16. intézkedjen előterjesztés elkészítésével a követelésekről történő lemondás és az ingyenes átadás esetén a vagyongazdálkodási rendelet Képviselő-testületi döntésre vonatkozó előírásának érvényesülése érdekében; 17. intézkedjen az Ámr (5) bekezdése alapján, hogy az éves számszaki beszámoló és működés elbírálásáról, jóváhagyásáról az intézményvezetők írásban értesítést kapjanak; 18. intézkedjen, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatás folyósítása esetében a számadási kötelezettség az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően előírásra kerüljön; 19. intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében arról, hogy a céljellegű támogatások felhasználásáról benyújtott számadások és a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése megtörténjen; 20. gondoskodjon a közbeszerzések éves összegzésének a Közbeszerzési Tanács részére történő megküldéséről a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. tv. 16. (1) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; 21. intézkedjen a közbeszerzési eljárásba bevont személyek összeférhetetlenségének vizsgálatára vonatkozóan a évi CXXIX. tv. 10. (2) bekezdésére figyelemmel; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 22. gondoskodjon arról, hogy a belső ellenőrzési feladatokat ellátó ellenőr rendelkezzen a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet 1. melléklet II/3) pontjában előírt szakképesítéssel; 23. gondoskodjon az éves ellenőrzési munkaterv a Ber. 21. (3) bekezdés c) és d) pontjában, az ellenőrzési jelentések a Ber. 27. (2) bekezdés g) pontjában, valamint az ellenőrzési programok a Ber. 23. (4) bekezdés c), d) e) és j) pontjaiban előírt követelmények szerinti elkészítéséről; 24. módosítsa a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződést a könyvvizsgálatot végző természetes személynek a megbízási szerződésben történő megnevezésével az Ötv. 92/B. (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; a munka színvonalának javítása érdekében 25. gondoskodjon a számlarend kiegészítéséről a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyeztetésére vonatkozó dokumentálási rend meghatározásával; 26. egészítse ki a leltározási szabályzatot a leltározási körzetek meghatározásával; 27. intézkedjen, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzési feladatot az arra felhatalmazott dolgozó munkaköri leírása tartalmazza. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat a évben nem rendelkezett gazdasági programmal, ezzel megsértette az Ötv. 91. (1) bekezdésének előírását. A Képviselő-testület a évekre az 1034/2003. (XI. 20.) számú határozatával elfogadta az Önkormányzat gazdasági programját. Az Önkormányzat gazdasági programjában általános fejlesztési alapelveket fogalmaztak meg, a magyar közigazgatási reform várható hatásait részletezték, az Önkormányzat előtt álló rövid távú kihívásokat bemutatták és rögzítették a fővárosi tervekből adódó kötelező jellegű feladatokat. A kerületi költségvetést meghatározó tényezőket értékelték, kiemelték a többletforrás megteremtésének lehetőségét és a vagyongazdálkodás stratégiai alapelemeit. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidő 5 betartásával december 4-én benyújtotta a Képviselőtestület részére. A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve állították össze. Prioritásként határozták meg a hitelállomány csökkentését. A költségvetési koncepciót, a Pénzügyi és költségvetési bizottság határozata alapján elfogadásra javasolta a Képviselő-testületnek, a bizottság véleményét a polgármester csatolta a koncepció tervezethez. A helyi kisebbségi önkormányzatok a költségvetési koncepcióról az Ámr. 28. (6) bekezdése szerinti tájékoztatás ellenére nem alakítottak ki véleményt, ezért az Ámr. 28. (3) bekezdésének előírása nem teljesült. A Képviselő-testület a 1117/2002. (XII. 12.) számú határozattal elfogadta a költségvetési koncepciót 6, amely tartalmazta a központi költségvetésből, illetve a fővárosi forrásmegosztásból várható bevételeket és a tervezett helyi bevételek összegét. A Képviselő-testület koncepcióról hozott határozatában döntöttek a költségvetés-készítés munkálatairól, elfogadták a hiány hitellel történő 5 Az Áht a szerint a költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig, az általános választás évében legkésőbb december 15-ig benyújtja a Képviselő-testületnek. 6 A költségvetési koncepció készítésekor nem volt az Önkormányzatnak gazdasági programja, ezért annak tárgyévre vonatkozó előírásait nem tudták figyelembe venni. 16

19 finanszírozását. Az egyes feladatokra tervezett intézményi kiadások előző évhez viszonyított növekedését bemutatták. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az előírt határidőn belül november 11-én terjesztette a Képviselő-testület elé, melyet a Képviselő-testület a 1036/2003. (XI. 20.) számú határozatával elfogadott. A költségvetési koncepció tervezethez a Pénzügyi és költségvetési bizottság határozatát a polgármester csatolta. A költségvetési koncepció tartalmazta a gazdálkodást meghatározó alapelveket, amelyek között továbbra is előírták a hitelállomány csökkentését, az úthálózat fejlesztését, felkészülést az uniós kötelezettségek teljesítésére. A évi költségvetési rendelettervezetben az Ámr. 26. (2) és (6) bekezdéseiben előírt alap-előirányzatot a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összegeként alakították ki. A kiadási és bevételi többleteket a költségvetési évben jelentkező feladatváltozások alapján határozták meg. A jegyző gondoskodott a költségvetési rendelettervezet költségvetési intézmények vezetőivel történő egyeztetéséről, azonban annak eredményét az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak ellenére írásban nem rögzítette. A Pénzügyi és költségvetési bizottság február 10-i ülésén véleményezte a bizottságok által megtárgyalt költségvetési rendelettervezetet, azt a Képviselőtestület általános vitájára alkalmasnak tartotta. Az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a Pénzügyi és költségvetési bizottság 26/2003. (II. 10.) számú határozatát és a könyvvizsgáló írásos jelentését mellékelték. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet, az Áht. 71. (1) bekezdésében foglalt határidőn 7 belül február 13-án nyújtotta be a Képviselő-testületnek, amelyről a évi költségvetésről szóló 9/2003. (III. 4.) számú önkormányzati rendeletet alkottak. A költségvetési rendelet millió Ft bevételt 8, millió Ft kiadást 9, 990 millió Ft hiányt 10 tartalmazott, amely 246,7 millió Ft felhalmozási és 743,3 millió Ft működési költségvetési hiány összegéből állt. A hiányt rövid lejáratú hitel felvételével tervezték finanszírozni. 7 A jegyző által elkészített költségvetési rendelt-tervezetet az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a polgármester február 15-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek. 8 A évi költségvetési rendelet bevételi előirányzata nem tartalmazta a 990 millió Ft hitelt és a 45 millió Ft egészségügyi támogatást. 9 A évi költségvetési rendelet kiadási előirányzata halmozódás kiszűrése miatt nem tartalmazta a 45 millió Ft egészségügyi támogatást. 10 A költségvetési bevételeknek és kiadásainak különbsége a tervezett hiány az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően került bemutatásra. 17

20 A költségvetési rendelet az Önkormányzat bevételeit a következő csoportosításban tartalmazta: működési bevételek, támogatások, felhalmozási és tőke jellegű bevételek és átvett pénzeszközök. A bevételi előirányzatokat az Ámr. 29. (1) bekezdésének a) pontjában előírt jogcím csoportonként részletezték. Elkülönítették a Polgármesteri hivatal bevételeit (működési bevételei, az Önkormányzat sajátos működési bevételei, felhalmozási és tőke jellegű bevételei, támogatások és átvett pénzeszközök bevételei) és az önállóan gazdálkodó intézmények bevételeit a tervezés során. A költségvetési rendeletben az Áht. 67. (3) bekezdésében előírtakat betartva meghatározták a címrendet. A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen bemutatták. Tartalmazta a költségvetési rendelet a működési és a fenntartási előirányzatokat intézményenként és összesítve, ezen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, továbbá a Polgármesteri hivatal előirányzatait feladatonként. Az általános és a céltartalékot, valamint az éves létszámkeretet költségvetési szervenként meghatározták, elkülönítetten szerepeltették a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését határozataikban rögzítettekkel azonos öszszegben az Ámr. 29. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A Polgármesteri hivatal a év várható bevételeinek és kiadásainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervet készített. A költségvetési rendelet mellékleteként nem mutatták be a többéves elkötelezettségekkel járó kiadási tételeinek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, ezzel megsértették az Áht. 71. (2) bekezdésében foglaltakat, valamint nem tettek eleget az Ámr. 29. (1) bekezdés g) pontjában előírtaknak. Az Áht. 71. (3) bekezdése figyelembevételével meghatározták a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. Az Önkormányzat jóváhagyta azokat a rendeletmódosításokat, melyek a javasolt költségvetési előirányzatokat megalapozták. Módosították két alkalommal 11 a helyi adók bevezetéséről szóló rendeletüket, a magánszemélyek kommunális adójának megszüntetésével és a mentességek számának csökkentésével, továbbá az önkormányzati lakások lakbéréről szóló rendeletben 12 a lakbér mértékét emelték. A költségvetés előterjesztéskor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit a évre, az Áht ában előírtakat megsértve nem határozták meg rendeletben. Az Önkormányzat 1/2004. (II. 3.) számú rendeletében meghatározta a költségvetés előterjesztésekor annak tartalmi követelményeit. A költségvetési rendelet évi előterjesztésekor bemutatandó mérlegek közül nem készítették el a több éves 11 Az Önkormányzat helyi adókról szóló 20/1995. (VI. 19.) számú rendeletét, a magánszemélyek kommunális adójának megszüntetésével, az Önkormányzat 42/2002. (IX. 24.) számú rendeletével módosították, az építményadó és telekadó mentességek számát az Önkormányzat 52/2002. (XII. 23.) számú rendelet előírásával csökkentették. 12 Az Önkormányzat lakások lakbéréről szóló 40/1995. (XII. 14.) számú rendeletét módosították január 1-től a 36/2001. (XII. 27.) számú, és május 27-től 24/2003. (V. 27.) számú önkormányzati rendelettel. 18

21 kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, ezzel megsértették az Áht pontjában előírtakat, továbbá az Áht pontjában meghatározott előírást, mert a közvetett támogatásokat (adókedvezményeket, adómentességeket) tartalmazó kimutatást és megsértve az Áht ában foglaltakat a szöveges indoklást nem mutatták be. A évi költségvetési rendelet a főbb végrehajtási szabályokat tartalmazta: a hiány hitellel történő finanszírozása során a kedvező kamatozású hitelek igénybevételére való törekvést, a hitelek év végi állományának felső korlátját.; az általános tartalék létrehozását, annak felhasználási feltételeit; a céltartalék tervezési szabályait és felhasználási előírásait; a évi költségvetési éven túl nyúló 120 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás csak a Képviselő-testületi döntés alapján történhet; a polgármester a költségvetési rendelet 12. (2) bekezdésében meghatározott hatáskörét az Áht ában előírt hitelműveletekre értékhatár nélkül a következő testületi ülésen történő beszámolási kötelezettség mellett. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, február 11-én a Képviselő-testület részére előterjesztette, amelyhez csatolta a Pénzügyi és költségvetési bizottság véleményét. A Képviselő-testület a évi költségvetési rendelettervezetet az Önkormányzat a 11/2004. (III. 2.) számú rendeletével elfogadta. Az Önkormányzat a évi költségvetésében millió Ft bevételt, millió Ft kiadást, 1552 millió Ft hiányt (615 millió Ft működési és 937 millió Ft felhalmozási hiány) állapított meg, a hiány 19,4%-át kedvezményes hosszú lejáratú hitellel, 80,6%-át rövid lejáratú hitelfelvétellel tervezték finanszírozni. A költségvetési rendeletben az Áht. 67. (3) bekezdésében előírtakat betartva meghatározták a címrendet. A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen bemutatták. Tartalmazta a költségvetési rendelet a működési, és a fenntartási előirányzatokat intézményenként és összesítve, ezen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, továbbá a Polgármesteri hivatal előirányzatait feladatonként. Az általános és a céltartalékot, valamint az éves létszámkeretet költségvetési szervenként meghatározták, elkülönítetten szerepeltették a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését határozataikban rögzített összegekkel azonos összegben az Ámr. 29. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A Polgármesteri hivatal a év várható bevételeinek és kiadásainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervet készített. 19

22 A évi költségvetési rendelet az Áht. 71. (2) bekezdésében foglalt előírásának megfelelően tartalmazta a többéves kihatással járó kötelezettségvállalásokat 13. A jegyző gondoskodott a rendelettervezet intézményvezetőkkel történő egyeztetéséről, de annak írásba foglalását az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak ellenére nem készítették el, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást nem mellékelték, ezzel megsértették az Áht pontjának előírását. Jóváhagyták azokat a rendeletmódosításokat, melyek a javasolt költségvetési előirányzatokat megalapozták, ezek az Önkormányzat saját bevételeit jelentő helyi adókról szóló és a lakások lakbéréről szóló rendeletek 14 módosításai voltak. A évi költségvetési rendelet a főbb végrehajtási szabályokat tartalmazta: a kiadási előirányzatok amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be nem teljesíthetők; a Képviselő-testület által meghatározott céltartalék előirányzatának felhasználását a polgármester évközben időszakosan korlátozhatja; a nem tervezett ingatlan értékesítésből származó bevételek felhasználásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletet három alkalommal 15 módosította, az Ámr. 53. (2) bekezdésében előírtakat nem tartották be, mivel a évi költségvetési rendelet módosítása az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdéseiben előírt határidőt követően július 1-jén történt. (A támogatások igénylése megtörtént a év II. negyedévében, de a Kincstár által történő támogatás visszaigazolás azt követően érkezett meg.) Nem vették figyelembe az Ámr. 53. (6) bekezdésében foglaltakat, mivel az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a Képviselő-testületet 30 napon belül nem tájékoztatta. Az Önkormányzat a évi költségvetési bevételi előirányzatát összességében 33 millió Ft-tal (0,2%-kal) csökkentette, amely a központi támogatás 601 millió Ft-os növekedéséből és a saját hatáskörű bevételi előirányzat 634 millió Ft-os mérsékléséből tevődött össze. (A tervezett felhalmozási bevétel nem realizálódott ingatlanértékesítés elmaradása miatt.) 13 A költségvetési rendelet 7. számú tábla évig tartalmazta a hosszú lejáratú kötelezettségek összegeit. 14 Az Önkormányzat a helyi adók beszedéséről szóló 48/2003. (XII. 23.) számú rendelet, az Önkormányzat lakások lakbéréről szóló 24/2003. (V. 27.) számú rendelet. 15 Az Önkormányzat a 25/2003. (VII. 1.) számú, 42/2003. (XI. 4.) és a 10/2004. (III. 2.) számú rendeleteivel módosította a évi költségvetési rendeletét. 20

23 A helyi kisebbségi önkormányzatok a évi előirányzatait az általuk hozott határozatok alapján módosították és vezették át az Önkormányzat költségvetési rendeletében az Áht. 74. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően. A költségvetési rendelet módosítására előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosított előirányzatokat. A Polgármesteri hivatal valamennyi előirányzat változtatást hitelt érdemlően dokumentált. A évi zárszámadási rendelet millió Ft módosított kiadási főösszegéhez viszonyítva a teljesített kiadás millió Ft (94,7%) volt. A bevételi módosított előirányzat 96,2%-ban teljesült. A kiemelt módosított előirányzatok főösszegeinek teljesítése a személyi jellegű kiadásoknál 97,3%-os, a munkaadókat terhelő járulékoknál 96,8%-os, a dologi jellegű kiadásoknál 94,0%- os, a felújítási előirányzatoknál 96,5%-os és a felhalmozási kiadásoknál 72,2%- os volt. A Polgármesteri hivatal és az intézmények a évi költségvetési kiadási és bevételi módosított előirányzat főösszegén belül gazdálkodtak. A költségvetési szervek betartották a módosított kiemelt kiadási előirányzataikat. A Polgármesteri hivatalban az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek módosított előirányzatait, a költségvetési támogatás, bér előirányzat és a nettó finanszírozás a teljesítés (utalás) adatait havi bontásban figyelemmel kísérték és előirányzat módosítások előkészítése előtt intézményenként egyeztettek. Az eredeti előirányzatok változásait, módosításait és azok teljesítésének alakulását önkormányzati szinten, valamint a Polgármesteri hivatal vonatkozásában feladatonként, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban nyilvántartották, ez megfelelt az Áht (1)-(2) bekezdéseiben előírt folyamatos nyilvántartási kötelezettségnek A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működési rendjét a Polgármesteri hivatali SzMSz tartalmazta, amelyben az Ámr. 17. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rögzítették a Pénzügyi iroda felépítését és feladatait. A Pénzügyi iroda, mint gazdasági szervezet az Ámr. 17. (5) bekezdésében előírt ügyrenddel nem rendelkezett, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek feladatait, vezetőinek és más dolgozóinak feladat-, hatásés jogkörét a Polgármesteri hivatali SzMSz sem tartalmazta. A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevétele miszerint: Véleményünk szerint a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája nem önálló gazdasági szervezet, ezért saját ügyrendet nem köteles készíteni. A Polgármesteri Hivatal, mint gazdasági szervezet ügyrendjében elkülönítetten szabályozni fogjuk a Pénzügyi Irodára vonatkozó, jogszabályban meghatározott kérdéseket. Az észrevétel nem megalapozott, mivel az Ámr. 17. (1) bekezdés kimondja, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik, amelynek feladata a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működte- 21