JELENTÉS a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről május

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /27/14/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Csikai Zsolt számvevő tanácsos Nagy János számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök ellenőrzéséről Jelentés a területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik rendelkezésére álló támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 16 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyi helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 48 2.Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása 54 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasz-nosulása 60 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Dr. Balogh László úr, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Közgyűlés Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Közgyűlés elnöke Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Önkormányzat Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főjegyző Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főjegyzője Önkormányzat hivatala Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Pénzügyi bizottság Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága Közgazdasági főosztály Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Főosztálya GESZ Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete ÁSZ Állami Számvevőszék TÁH Bács-Kiskun Megyei Területi Államháztartási Hivatal SzMSz Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2/1999. (III. 3.) számú rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend A Közgyűlés 4/2003. (I. 31.) számú határozata a Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Ügyrendjéről Illetékhivatal Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal vagyongazdálkodási rendelet Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 11/1996. (VI. 17.) számú rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól 3

6

7 JELENTÉS a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V /2003. számú ellenőrzési program alapján vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I-III. negyedév, az 1.7., ; ellenőrzési programpontok esetében a évek. Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb megyéje, területe 8445 km², lakosainak száma január 1-jén 553 ezer fő volt. A megyében 18 város és 101 község található. Az Önkormányzat évi költségvetésének főösszege 19,4 milliárd Ft, számviteli mérlegének főösszege év végén 15,4 milliárd Ft volt. Az Önkormányzat intézményeinek száma: 36, melyből 19 önálló és 17 részben önálló intézmény. Az Önkormányzat hivatalában és intézményeiben foglalkoztatottak száma a 2003-ra jóváhagyott költségvetés szerint 4304 fő, ebből köztisztviselő 186 fő, közalkalmazott 4118 fő. Az Önkormányzatnak két gazdasági társaságban van 100%-os, kettőben többségi és négyben kisebbségi részesedése. Az önkormányzati szociális, közoktatási és művelődési feladatellátást három közalapítvány segíti. A évi önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan a Közgyűlés elnöke és alelnökei személyében változás történt. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS A 46 tagú Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére 11 állandó bizottságot hozott létre. (Az önkormányzati gazdálkodást meghatározó főbb adatokat, mutatószámokat a 3. számú melléklet részletezi.) 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önkormányzati feladatokat hosszabb távra kijelölő gazdasági program céljainak megfelelő munkaprogrammal rendelkezik az Önkormányzat. A és a évi költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A és a évre szóló költségvetés tervezése és a költségvetési rendelet alkotása során az Ámr-ben előírtak ellenére a bizottságok költségvetési koncepcióról alkotott véleményét és a Pénzügyi bizottság véleményét a költségvetési rendelettervezetről az előterjesztésekhez nem csatolták. Nem tartalmazta a költségvetés az Ámr-ben előírtak ellenére felújítási előirányzatokat és az intézményi felhalmozási kiadásokat feladatonként és az intézményi működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen. A Közgyűlés az Áht. előírását megsértve nem határozta meg önkormányzati rendeletben a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. E hiányosság ellenére a költségvetési rendelettervezet tájékoztatási céllal tartalmazta az Áht-ban előírt mérlegeket, kimutatásokat, de a szükséges szöveges indoklás nélkül. A költségvetés végrehajtási szabályai között a Közgyűlés elnöke részére az alapítványok támogatására biztosított döntési jogkör átadása sérti az Ötv. vonatkozó előírását. A Közgyűlés a évre vonatkozó költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat hét alkalommal módosította. A zárszámadási rendeletben szereplő önkormányzati szintű módosított előirányzatokat a teljesítési adatok nem haladták meg, a költségvetési szervek szintjén hat intézménynél egyes kiemelt kiadási előirányzatokat túllépték, ezáltal megsértették az Áht-t. A túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonásra nem került sor. A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége érdekében a Közgyűlés előirányzat-felhasználási hatáskört ruházott át a Közgyűlés elnökére, a Közgyűlés bizottságokra, a Közgyűlés elnöke és a főjegyző utasításokat, intézkedéseket adott ki. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról, azok változásairól az Áht-ban előírt követelményeknek megfelelő nyilvántartást vezettek. Az Önkormányzat hivatala mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv az Áht-t megsértve nem rendelkezik alapító okirattal, valamint az Ámr-ben előírtak ellenére Szervezeti és Működési Szabályzattal. A különböző gazdálkodási jogkörök gyakorlására feljogosítottak munkaköri leírásában e hatáskörök február 1-jéig nem kerültek rögzítésre. Az ezt követően kiadott, megújított munkaköri leírások sem rögzítik kellő részletezettséggel a munkafolyamatba épített belső ellenőrzési, egyeztetési feladatokat és azok dokumentálásának módját. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök tartalmát, a jogkörök gyakorlására jogosultak körét az Ámr-ben előírtakkal összhangban határozták meg. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök szabályozása a felhatalmazottak beszámoltatásának módját, formáját nem tartalmazza, a felhatalmazottakat nem számoltatták be a jogkör gyakorlásáról. A Htv. előírását megsértve a főjegyző nem alakította ki az intézmények egységes számviteli rendjét. A főjegyző elkészíttette az Önkormányzat hivatalának számviteli politikáját a kapcsolódó szabályzatokat, valamint a számlarendet. A szabályzatok tartalmazzák a helyi sajátosságokat, de a szabályozás nem terjedt ki az ellátandó feladatok teljes folyamatára; a számlarendből az Számv. tv-t, valamint a Vhr. előírását megsértve hiányzik a számlaösszefüggések előírása, a zárlati feladatok során elvégzendő egyeztetések formájának és dokumentálásának meghatározása. Az Önkormányzat hivatalában a bizonylati rendet és az alkalmazandó bizonylatokat a számlarend melléklete a Számv. tv. előírásainak megfelelően tartalmazta. Az Önkormányzat hivatalának gazdasági szervezete rendelkezik ügyrenddel, azonban sem az ügyrend, sem a munkaköri leírások nem tartalmazzák az elvégzendő ellenőrzési, egyeztetési feladatokat. Nem szabályozták az Ámr-t figyelmen kívül hagyva a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és a kapcsolódó dokumentumok tartalmát. A munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat nem végezték el, az Ámr-ben előírtak ellenére a kötelezettségvállalást tartalmazó bizonylatok 43,8%-ánál hiányzott a kötelezettségvállalás ellenjegyzését igazoló aláírás, az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalást tartalmazó bizonylatok alapján is folyamatosan teljesítették a kifizetéseket. Az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalással megsértették az Áht. és az Ámr. vonatkozó előírásait. Az elszámolásra adott előlegek esetében nem tartották be a pénzkezelési szabályzatnak azt a rendelkezését, hogy ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget kíván felvenni, akkor a korábban felvett összeggel előbb el kell számolnia. Az Önkormányzat hivatalában a kiadások elszámolása során a Számv. tv-t, valamint az Ámr-ben foglaltakat megsértve a bizonylatok 19,6%-a nem felelt meg a törvény által támasztott tartalmi követelményeknek, mert az Önkormányzat hivatala olyan számlákat is kiegyenlített, amelyeken vevőként nem az Önkormányzat hivatalának, hanem egy szervezeti egységnek, az Illetékhivatalnak a neve és címe volt feltüntetve. A számlát utalványozási hatáskörrel nem rendelkező dolgozó utalványozta, vagy az utalványozás, az érvényesítés, a teljesítés szakmai igazolása nem történt meg az Ámr-ben foglalt előírás ellenére. A vagyon nyilvántartásának módját a Számv. tv. és a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kialakították. Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartást elkészítették. Az ingatlanoknál a évben az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartás bruttó értékadata és a számvitelben rögzített bruttó értékadatok egyezőségét a vonatkozó kormányrendelet előírása ellenére nem biztosították. Az ingatlanvagyon-kataszterben rögzített bruttó értékadat év végén 727 millió Ft-tal kevesebb volt, mint a számviteli nyilván- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tartásban szereplő érték, mert az ingatlanvagyon kataszterben nem szerepeltettek minden évben megvalósult beruházást. A vagyon év végi leltározását a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégezték. Az üzemeltetésre átadott eszközök leltározását az üzemeltetők elvégezték, annak ellenére, hogy az üzemeltetési szerződésben a leltározás végrehajtására vonatkozó kötelezettséget nem rögzítették. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltárfelvételére vonatkozó szabályokat a leltározási szabályzatban nem rögzítették. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolásakor a Számv. tv. és a Vhr. által előírtakat betartották. A hosszú- és rövid távú pénzügyi befektetéseiket a jogszabályi előírásoknak megfelelően értékelték. Az Önkormányzat vagyona a években összességében 38,8%-kal növekedett. Ezen belül kiemelkedő a forgóeszközök értékének növekedése, amely 65,9%-ot tett ki. A forgóeszközökön belül a követelések 67,5%-kal, a pénzeszközök 56,0%-kal emelkedtek. A kötelezettségek értékének növekedése 32,2%-os, amelyet a rendelkezésre álló pénzügyi források minden évben fedeztek. Az Önkormányzat hivatalának 30 napon túli tartozása nem volt. A Közgyűlés évben alkotott rendeletet vagyongazdálkodásáról. Ebben meghatározták a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket. A vagyontárgyakat az Ötv-nek megfelelően csoportosították (törzsvagyon és egyéb vagyontárgyak). Hiányossága a rendeletnek, hogy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökre vonatkozóan a rendelkezési jog gyakorlását nem szabályozták. A vagyongazdálkodási rendeletben a vagyon forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját nem szabályozták. A évi vagyonértékesítések kapcsán a vagyongazdálkodási rendelet előírásait nem tartották be. Hatályos közgyűlési hozzájárulás nélkül adtak el ingatlant a évben. A Pénzügyi bizottság eladási ár megállapítása nélkül adtak el másik önkormányzatnak évben üzemeltetésre, kezelésre átadott víziközmű-eszközöket és üzletrészt. A évi telek eladásakor a hatályos vagyongazdálkodási rendeletben foglaltakkal ellentétesen hat hónapnál régebbi értékbecslés alapján állapították meg az eladási árat. A Közgyűlés a évben úgy döntött három összesen 6773 ezer Ft követelés elengedéséről, hogy annak eseteit a vagyongazdálkodási rendelet nem tartalmazta. Az Önkormányzat a évben 277 szervezetnek, ezen belül 11 alapítványnak nyújtott céljellegű támogatást, részükre a támogatás célját és a számadási kötelezettséget előírták. A évben 70 szervezet nem tett eleget a számadási kötelezettségnek, azonban ezen szervezeteket az elszámolás pótlására nem szólították fel és az Áht. előírását megsértve a felhasználást nem ellenőrizték. A számadási kötelezettséget teljesítő szervezeteknél a szerződésben előírt feltételek teljesítését ellenőrizték, két esetben állapítottak meg nem rendeltetésszerű felhasználást. A Közgyűlés elnöke a évben négy olyan szervezetnek engedélyezett újabb támogatást, amelyek a korábban felvett támogatással nem számoltak el. Az Ötv-t megsértve a 11 közösségi célú alapítvány támogatásáról a Közgyűlés elnöke döntött. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a követelések, részesedések és értékpapírok év végi értékelésének szabályait számviteli politikájában és számlarendjében szabályozta. Megsértették a Számv. tv. a terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó szabályait, amikor a tárgyi eszközöknél a könyv szerinti érték és a piaci érték között kimutatott eltérést a évi mérlegükben nem mutatták ki. A követelések értékvesztését a főkönyvi könyvelésben nem számolták el. A gazdasági társaságokba befektetett részesedések, illetve a kárpótlási jegyre vonatkozó értékvesztés elszámolásának szükségességét a évben nem vizsgálták, ezáltal nem tettek eleget a Vhr. előírásainak. Az Önkormányzatnál az eszközök piaci értéken történő értékelésével nem éltek. Az Önkormányzat által ellátott feladatokra a pénzügyi források rendelkezésre álltak. A működési bevételi többlet fedezetet nyújtott a felhalmozási kiadási többletek finanszírozására. A felhalmozási kiadások egyik évben sem veszélyeztették az intézmények működésének finanszírozását. A kötelezettségvállalások nyilvántartásának rendjét a évben szabályozták, a nyilvántartást azonban nem vezetik, annak vezetését az intézményeknél sem rendelték el. Ezzel megsértették az Ámr. előírásait. Az Önkormányzat költségvetési egyensúlyi helyzete kiegyensúlyozott, a vizsgált éveket számottevő költségvetési tartalékkal zárták, amelynek összege a év végén 1533 millió Ft volt. A működésre, illetve fejlesztésre éven túl lejáró hitelt nem vettek igénybe. A főjegyző megsértette az Ámr-t, mert likviditási tervet nem készített. A Közgyűlés a közbeszerzési eljárások szabályozására rendeletet alkotott. A rendeletben foglaltak megfelelnek a Kbt. előírásainak. Az Önkormányzat a évi közbeszerzéseiről az előírt összegzést határidőre nem készítette el és nem küldte meg a Közbeszerzések Tanácsának, ezzel megsértették a Kbt-t. Az Önkormányzat a Kbt-ban meghatározott értékhatárt elérő esetekben a közbeszerzési eljárást lefolytatta. A zárszámadási rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke az előírt határidőn belül benyújtotta, annak szerkezete azonos volt a költségvetési rendelet szerkezetével. Nem tartalmazta az Áht-t megsértve a zárszámadás a több éves kihatással járó döntésekről és a közvetett támogatásokról készített kimutatások szöveges indoklását. A Közgyűlés az Önkormányzat évi zárszámadását és pénzmaradványát jóváhagyta. A főjegyző az önállóan gazdálkodó intézményeket írásban értesítette a költségvetési beszámolóik elfogadásáról és a jóváhagyott pénzmaradvány összegéről. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról saját intézményhálózatával, általa alapított közhasznú társasággal és gazdasági társaságok útján gondoskodott. A feladatokat a évben az Önkormányzat hivatala és 36 költségvetési intézmény, valamint nyolc gazdasági társaság és három közhasznú társaság látta el. Az Önkormányzat a évben kötelező feladatokat vett át települési önkormányzattól, a középiskolai, az alapfokú művészeti oktatás, valamint a fogya- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tékosok nevelése és oktatása szakfeladat körében. A vizsgált években intézményeket szervezett át, illetve szüntetett meg és helyette kht-t, kft-t alapított. A Bugaci Kisvasút Kht. közhasznú tevékenységet nem végez, e vasút működését a MÁV Rt. biztosítja. Az önként vállalt feladatok összköltségvetéshez viszonyított aránya összességében 1,5%, intézményenként és feladatonként azonban nem érik el az összköltségvetéshez viszonyított 1%-os mértéket. Az önként vállalt feladatok ellátása és ezek finanszírozása nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. Az Önkormányzat év végéig az Önkormányzat hivatala és 36 intézménye közül az Önkormányzat hivatalában és hat intézményben végezte el a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését elősegítő beruházásokat. Az Önkormányzatnak ahhoz, hogy a törvényi előírást és a saját munkaprogramjában foglaltakat teljesítse, az Önkormányzat hivatalának becslése szerint évben millió Ft-ot kellene fordítania a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésének megoldására. Az Önkormányzat informatikai eszközökkel való ellátottsága megfelelő. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályozást alakították ki. Nem készítettek informatikai stratégiát és katasztrófa-elhárítási tervet, nem rögzítették az ügyviteli folyamatok kapcsolatát, az adatokért való felelősségi köröket. Az adatbiztonsági eljárásokat kialakították. Az önkormányzati intézmények felügyeleti jellegű ellenőrzésének szabályairól a főjegyző rendelkezett, de nem határozta meg az ellenőrzések gyakoriságát. Az önkormányzati intézmények felügyeleti ellenőrzését négy fő pénzügyigazdasági ellenőr végezte a főjegyző által jóváhagyott éves intézményi ellenőrzési terv alapján. A felügyeleti és a belső ellenőrzések tapasztalatairól a években a Közgyűlés előtt átfogóan nem szerepelt beszámoló, a Közgyűlés nem tekintette át a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, ezzel megsértette a Htv-t. Az Önkormányzati hivatal belső ellenőre a és a évben a céljelleggel juttatott támogatásokat ellenőrizte, a költségvetés tervezésével, végrehajtásával és a végrehajtásról szóló beszámolóval kapcsolatos ellenőrzést nem végzett, megsértve az Áht-nak előírását. Az Önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettségét választott könyvvizsgáló megbízásával a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítette. Az ÁSZ által folytatott ellenőrzésekről készült jelentéseket a Közgyűlés nem tárgyalta meg, ennek ellenére az ÁSZ javaslatai teljes körűen realizálódtak és hasznosultak. A javaslatok alapján az Önkormányzat módosította a közbeszerzésekről szóló rendeletét, az Illetékhivatal szervezeti felépítését, biztosították, hogy a felügyeleti ellenőrzés kiterjedjen a normatív állami hozzájárulással kapcsolatos intézményi adatszolgáltatásra, az önkormányzat hivatalában növelték a területfejlesztési pályázatokkal és döntés-előkészítéssel foglalkozók létszámát. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából: a) b) c) d) csatolja a költségvetési koncepció-tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint a bizottságok koncepció-tervezetről alkotott véleményét; terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht ában előírt, a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeiről szóló rendelettervezetet; csatolja a költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglaltak alapján; terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé a költségvetési és zárszámadási rendelettervezetet úgy, hogy az tartalmazza az Ámr. 29. (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelően a felújítási előirányzatokat célonként, a d) pontjának megfelelően a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a h) pontjának megfelelően a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban; 2. biztosítsa, hogy a kötelezettségvállalás az Áht. 98. (2) bekezdésében, valamint az Ámr (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ellenjegyzés után történjen; 3. a nem szociális célra nyújtott céljellegű támogatások esetében a) b) tartsa be a támogatások odaítélésekor az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjának azt az előírását, hogy a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a közösségi célú alapítványi forrás átadására vonatkozó döntési jogkör; biztosítsa, hogy a számadási kötelezettségét határidőben nem teljesítő támogatott az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően további támogatásban ne részesüljön; 4. gondoskodjon a vagyongazdálkodási rendelet 11. (1) bekezdés a) pontjában foglalt döntési hatáskör, a 7. (3) bekezdésében foglalt minimális ár-megállapítási hatáskör, a 8. (2) bekezdésében foglalt értékbecslési érvényességi határidő, valamint a 10. (2) bekezdésében előírt követelés lemondási esetek betartásáról; 5. kezdeményezze a Közgyűlésnél, hogy meghatározott időközönként tekintse át a Htv g) pontja előírásának betartása érdekében a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 6. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; 7. számoltassa be a kötelezettségvállalásra, utalványozásra felhatalmazottakat a tett intézkedésekről; 8. gondoskodjon az üzemeltetésre átadott eszközök üzemeltetőivel már megkötött, illetve megkötendő szerződésekben az önkormányzati tulajdon védelmét szolgáló vagyonmegállapító leltározásnak az üzemeltetési szerződésben való szerepeltetéséről; 9. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 92. (2) bekezdésében előírt kötelezettsége teljesítése érdekében határozza meg az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerveknél elvégzendő pénzügyi ellenőrzés gyakoriságát, tartalmát és a realizálás módját; 10. kezdeményezze az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletének kiegészítését az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök feletti rendelkezési jogosultság szabályozásával, valamint a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjának meghatározásával; 11. kísérje figyelemmel a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 2. (6) bekezdésében előírt, a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a január 1-i teljesítési határidőre; a főjegyzőnek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. az Ámr. 29. (1) bekezdés c), d), h) pontjaiban előírtak betartása érdekében gondoskodjon arról, hogy a költségvetési és zárszámadási rendelettervezetek tartalmazzák a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, továbbá a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen is; 2. gondoskodjon a Htv (1) bekezdés c) pontja alapján az intézmények számviteli rendszerének kialakításáról; 3. intézkedjen annak érdekében, hogy a költségvetés végrehajtása során a kötelezettségvállalás az Áht. 12/A. (1) bekezdésében rögzítettek szerint a költségvetési intézményeknél a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig terjedjen; 4. biztosítsa a Számv. tv (2) bekezdés b) pontjában foglaltak betartását a számlarend számlaösszefüggésekkel való kiegészítésével, valamint a Számv. tv (5) bekezdés c) pontja és a Vhr. 49. (3) bekezdése alapján az év végi zárlati feladatok során a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások között elvégzendő egyeztetések formájának, dokumentálásának meghatározását; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. egészítse ki a gazdasági ügyrend -et az Ámr. 17. (5) bekezdés alapján az elvégzendő ellenőrzési, egyeztetési feladatokkal; 6. biztosítsa, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzési kötelezettségnek az Ámr (2) bekezdésében foglalt előírásnak és a helyi szabályoknak megfelelően minden gazdasági eseményeknél tegyenek eleget; 7. gondoskodjon az Ámr (1)-(2) és a 136. (1)-(2) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében az érvényesítési és utalványozási jogkörök teljes körű elvégzéséről, illetve az érvényesítés során az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról; 8. határozza meg az Önkormányzat hivatala SzMSz-ében az Ámr. 10. (5) bekezdés c.) pontjának betartása érdekében, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és a kapcsolódó dokumentumok tartalmát; 9. gondoskodjon az Ámr (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően az évenkénti kötelezettségvállalások nyilvántartásáról és szabályozza az Ámr (4) bekezdésében előírtak alapján az előzetes, írásbeli kötelezettségvállalásokhoz nem kötött kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját; 10. a nem szociális célra nyújtott céljellegű támogatások esetében: a) b) szólítsa fel a számadás pótlására az előírás ellenére számadási kötelezettséget nem teljesítő szervezeteket, ellenőrizze a kapott számadásokat és a cél szerinti felhasználást az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; intézkedjen annak érdekében, hogy a céltól eltérő felhasználás esetén az Áht. 13/A. (1) bekezdés alapján a felhasználó a támogatást fizesse vissza; 11. készítse elő az Áht. 88. (3) bekezdésében és az Ámr. 10. (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az Önkormányzat hivatala mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv alapító okiratának és Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását; 12. gondoskodjon az Önkormányzat közbeszerzéseiről szóló összegzés Kbt. 61. (9) bekezdésében előírt határidőre történő elkészítéséről és a Közbeszerzések Tanácsának való megküldéséről; 13. gondoskodjon a számviteli és az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás folyamatos vezetéséről, valamint az ingatlanok bruttó értékadatai egyezőségéről az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. számú rendelet 1. (1) bekezdése és (3) bekezdése alapján; 14. gondoskodjon a követelések értékvesztésének a Számv. tv. 55. (1) (2) bekezdése és a Vhr. 31. alapján történő számviteli elszámolásáról; 15. gondoskodjon a részesedések értékvesztésének a Számv. tv. 54. (1) bekezdése alapján történő elszámolásáról; 16. gondoskodjon az Ámr ának előírása alapján likviditási terv elkészítéséről, szükség szerinti aktualizálásáról; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 17. gondoskodjon az Áht és 10. pontjában foglaltak alapján a több éves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások szöveges indoklással történő bemutatásáról; 18. a belső ellenőrzési tevékenység szabályozásával gondoskodjon az Áht. 120/A. (3) bekezdésében előírtak a belső ellenőrzés tárgya a költségvetési bevételek és a kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás betartásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 19. egészítse ki a Közgazdasági főosztály köztisztviselőinek munkaköri leírását az adott munkakörben elvégzendő gazdálkodási, ellenőrzési, egyeztetési feladatok tartalmának részletes kijelölésével; 20. szabályozza a gazdálkodási és ellenőrzés jogkörökkel felhatalmazott személyek beszámoltatásának módját, formáját; 21. gondoskodjon a költségvetési szerveknél az előirányzat-túllépés esetén a felelősség megállapításáról; 22. gondoskodjon a pénzkezelési szabályzat azon rendelkezésének betartásáról, hogy ha ugyanaz a személy csak a korábban felvett összeggel történő elszámolást követően kapjon újabb előleget; 23. vizsgálja felül a közhasznú tevékenységet nem végző Bugaci Kisvasút Kht-ben való részvételének szükségességét; 24. intézkedjen az átfogó informatikai stratégia és a katasztrófa-elhárítási terv elkészítésére az informatikai rendszer belső szabályozottsága érdekében, továbbá a programrendszerben lévő adatért felelősök körét tartalmazó pénzügyi-számviteli ügykörök, folyamatok leírásának készítésére; 25. biztosítsa a felhasznált cél- és címzett támogatások ellenőrzését; 26. egészítse ki az Önkormányzat hivatala leltározási szabályzatát az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök teljes körű szabályozásával. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A Közgyűlés az éves költségvetéseket hosszabb távon meghatározó feladatok kijelölését, középtávú célkitűzéseit az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt gazdasági program céljainak megfelelő, a 159/1999. (XI. 12.) számú határozattal jóváhagyott a évekre szóló munkaprogramjában határozta meg. A munkaprogram tartalmazta az Önkormányzat települési, térségi és nemzetközi partnerkapcsolati politikáját, gazdaságpolitikájának alapelveit és főbb elemeit, azok megvalósításának eszközrendszerét. A munkaprogramban meghatározott feladatok végrehajtásáról a Közgyűlés elnöke a szeptember 13-án tartott közgyűlésen írásban is beszámolt. A beszámolót a Közgyűlés megtárgyalta, elfogadta. A évi helyi és helyi kisebbségi önkormányzati képviselő-választásokat követően a megválasztott új Közgyűlés a évekre szóló munkaprogramjában melyet a március 28-án tartott ülésén hozott 36/2003. (III. 28.) számú határozatával fogadott el meghatározta cselekvésének fő irányait, alapelveit, céljait, a célok megvalósításának eszközrendszerét. A Közgyűlés elnöke az Önkormányzat évre vonatkozó költségvetési koncepcióját az Áht ában előírt határidőn november 30. belül a november 9-én tartott ülésre terjesztette a Közgyűlés elé. A költségvetési koncepciót az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a évre vonatkozó feladatainak áttekintése, a költségvetés megalapozásához szükséges adatok bekérése és az intézményvezetőkkel október 11-én történt egyeztetése után a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. Az Önkormányzat a évi költségvetési koncepciójára vonatkozó október 25-i keltű előterjesztést a Közgyűlés bizottságai november 5-7. napokon megtárgyalták és annak kiegészítésére, módosítására javaslatokat tettek. A bizottságok koncepció-tervezetről alkotott véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére a Közgyűlés elnöke az előterjesztéshez nem csatolta, azok ismertetése a Közgyűlés november 9-i ülését megelőzően kiosztott írásos anyag útján történt meg. A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: A évi költségvetési koncepcióhoz az akkori közgyűlési elnök a bizottságok véleményét kikérte. Az írásos anyag kiküldése után a közgyűlés bizottságai megtárgyalták az előterjesztést. A bizottságok véleményeiről, javaslatairól összegzés készült, melyet a képviselők a napirend tárgyalása előtt megkaptak, továbbá a bizottságok határozatait a bi- 16

19 zottságok elnökei a közgyűlésen ismertették. A közgyűlés tagjai tehát a bizottsági vélemények ismeretében hozták meg döntésüket. Az észrevétel nem megalapozott, mivel az Ámr. 28. (3) bekezdése a vélemények csatolását írja elő, a bizottságok véleményeiről, javaslatairól készült összegzésnek a napirend tárgyalása előtt való kiosztása nem felel meg ennek a követelménynek, mert nem biztosít elegendő felkészülési időt a vélemény átgondolt kialakításához. A Közgyűlés a 186/2001. (XI. 9.) számú határozatával az Önkormányzat évi költségvetési koncepcióját elfogadta. E határozat tartalmazta a évi költségvetés tervezésére vonatkozó elveket, az elfogadott bizottsági és képviselői javaslatokat és a koncepció háttérszámításait. Az elfogadott koncepcióban a évi OEP finanszírozás nélküli bevételeket 7738 millió Ft-ban, a kiadásokat 8173 millió Ft-ban prognosztizálták, a költségvetésben tervezhető hiányt 350 millió Ft-ban maximálták. A koncepció elfogadásával a Közgyűlés teljes körűen döntött azokban a kérdésekben, amelyek a költségvetés összeállítását megalapozták. Az elfogadott költségvetési koncepció alapján az Önkormányzat évi költségvetési javaslatának kidolgozása, az Önkormányzat hivatala és az intézmények előirányzatainak meghatározása az Ámr ában előírtak szerint történt (a megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintre hozásokkal módosított összegét növelték az előirányzati többletekkel). A költségvetési szervek vezetőivel a költségvetési rendelettervezet Ámr. 29. (4) bekezdésében előírt egyeztetése november 14-én megtörtént, az egyeztetés eredményét írásban dokumentálták. A főjegyző irányításával összeállított évi költségvetési rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke határidőben november 27-i dátummal terjesztette a Közgyűlés elé annak december 14-én tartott ülésére. A költségvetési rendelettervezet az Áht. 69. (1) bekezdésének megfelelően tartalmazta a címrendet, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi és dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, az Önkormányzat által kijelölt felhalmozások előirányzatait. A rendelettervezet előterjesztéséhez a könyvvizsgáló írásos jelentését csatolták. Az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtak ellenére az előterjesztéshez nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét a költségvetési rendelettervezetről 2, azt a bizottságok az előterjesztés kiküldését követően tárgyalták meg december 5. és december 11-e között. A költségve- 2 A számvevői jelentésre tett észrevételben a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy a költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét a évi költségvetéshez kapcsolódóan írásos formában csatolta. 17

20 tésről alkotott bizottsági véleményekről külön előterjesztés vagy összefoglaló nem készült. Nem tartalmazta a költségvetés az Ámr. 29. (1) bekezdés c) pontjában előírtak ellenére a felújítási előirányzatokat célonként, a d) pontjában foglaltak ellenére a felhalmozási kiadásokat feladatonként, valamint az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában előírt működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását tájékoztató jelleggel mérlegszerűen egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket figyelembe véve együttesen egyensúlyban. 3 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: Az intézmények felújítási előirányzatát célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként a évi eredeti költségvetés nem tartalmazta. (Összesen két intézménynek volt eredeti előirányzata.) Az év végi beszámoló jelentésben már tájékoztatást kapott a közgyűlés az intézmények felújítási és beruházási teljesítési adatairól tételesen. A évi költségvetés már eredeti szinten is tartalmazta az intézményi felújításokat, beruházásokat. Az intézmények működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait mérlegszerűen nem tartalmazta a évi költségvetés, azonban a címrend intézményenként és valamenynyi intézményt összesítve is alkalmas az intézményi költségvetések ilyenformán való bemutatására. Az észrevétel nem megalapozott, mivel az intézmények működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak mérlegszerű egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban történő bemutatásának követelményét az Ámr. 29. (1) bekezdés h)pontja előírja. A címrend valóban alkalmas az intézményi költségvetések működési és felhalmozási bevételeinek és kiadásainak bemutatására, azonban a hivatkozott jogszabály a mérlegszerű, egymástól elkülönített, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban történő bemutatási igényt is tartalmazza. A Közgyűlés az Áht ában előírtakat megsértve önkormányzati rendeletben nem határozta meg a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. E hiányosságok ellenére a költségvetési rendelettervezet tájékoztatási céllal tartalmazta az Áht ában előírt mérlegeket, kimutatásokat, de szöveges indoklás nélkül tartalmazta az Áht pontja szerinti mérlegeket. A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: A közgyűlés elé terjesztendő költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor az Áht ában előírt mérlegek tartalmára külön rendelet nem készült, erre vonatkozóan a mindenkori éves költségvetési rendelet előírásai tartalmaznak részletes szabályokat. Megítélésem szerint az Áht. nem ír elő külön rendeletben való szabályozási kötelezettséget. 3 A számvevői jelentésre tett észrevételben a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy évi költségvetés túl a címrend szerinti bemutatáson már mérlegszerűen is tartalmazza az intézmények ilyen jellegű előirányzatait. 18

21 Az észrevétel nem megalapozott mivel az Áht előírja, hogy A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a Képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását és a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal a , 6., 8., valamint szöveges indoklással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérlegeket. A 116. hivatkozott pontjaiban megjelölt mérlegek tartalmi követelményeinek Önkormányzat által történő meghatározásának kötelezettségét a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvényben az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény módosítását tartalmazó 82. (24) bekezdése írta elő január 1-től hatályosan. Ellenőrzési tapasztalataink szerint a tartalmi követelmények egy alkalommal történő rendeleti meghatározása a későbbiekben biztos alapot nyújt a kapcsolódó nyilvántartási rendszer kialakításához, valamint évenként a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor a Közgyűlés részére bemutatandó mérlegek összeállításához. A rendeletben történő meghatározás általában nem önállóan került megoldásra, hanem pl. a vagyonkimutatás tartalmi követelményeinek meghatározása a vagyongazdálkodási rendeletben. A évi költségvetésről szóló 17/2001. (XII. 22.) számú rendeletet december 14-én alkotta meg a Közgyűlés. E rendelet az Önkormányzat évi bevételi és kiadási főösszegét ezer Ft-ban, a költségvetési egyensúlyának megteremtése érdekében felvehető hitel összegét ezer Ft-ban (ebből: ezer Ft működési-, ezer Ft fejlesztési célú hitel), a költségvetés általános tartalékát ezer Ft-ban, az Önkormányzat és intézményeinek engedélyezett létszámkeretét 4252 főben (ebből a Hivatal létszáma 183 fő) határozta meg. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján az Önkormányzat hivatalának Pénzügyi és számviteli osztálya az Önkormányzat és a költségvetési intézmények költségvetéseit tartalmi és formai szempontból ellenőrizte és az ellenőrzött költségvetéseket az Ámr. 43. (3) bekezdésében előírtak szerint a TÁH-hoz benyújtotta. A költségvetésről szóló, a TÁH részére benyújtott adatszolgáltatás tartalma 94 millió Ft-tal eltért a Közgyűlés által elfogadott összegtől. Az eltérést az okozta, hogy a közgyűlési előterjesztés összeállításakor nem vették figyelembe a évre jóváhagyott 94 millió Ft címzett támogatás összegét. A költségvetési rendelet részét képezte az intézményi gazdálkodás (12 pontban foglalt) és a költségvetés végrehajtásának (15 pontban foglalt) szabályrendszere, mely többek között szabályozta: az önkormányzati szintű előirányzatok megváltoztatásának, felosztásának rendjét; a hatáskör-átruházás és előirányzat felhasználási hatáskör átengedés eseteit, a hozott döntésekről történő beszámolás rendjét; az intézmény-finanszírozás és az intézményi gazdálkodás rendjét; az év során átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait; az évközben keletkező hiány finanszírozásával összefüggő hitelműveleti hatáskört; a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi aktuális teendőket; 19

22 a beruházások lebonyolításának főbb szabályait; a céljelleggel juttatott támogatások elszámolását és ellenőrzését. A költségvetés végrehajtásának szabályai közt szereplő az a rendelkezés, mely szerint A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az önkormányzati célfeladatokon belül a meghatározott célnak megfelelően döntsön a nonprofit és civil programok támogatásáról alapítványok esetében sérti az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjának előírását, mert a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadása. Az Önkormányzat az önkormányzati biztos kirendelésének és tevékenységének rendjéről szóló 4/1999. (IV. 12.) számú rendeletének 2. -ában szabályozta, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú tartozásállománya esetén kell a Közgyűlésnek önkormányzati biztost kijelölnie. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezetek benyújtásakor az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtak szerint előterjesztette azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. 4 A Közgyűlés a évi költségvetési javaslat kidolgozására vonatkozó szabályokat 2002-ben sem határozott meg, ezért a évi költségvetési koncepció, a költségvetési rendelettervezet előterjesztése és elfogadása során a évi költségvetés készítésekor jelentkező hiányosságok megismétlődtek A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége Az Önkormányzat a évi költségvetését hét alkalommal módosította 5. A módosítások következtében az Önkormányzat évi költségvetésének az önkormányzati rendeletben elfogadott eredeti előirányzat 32,2%-ával növekedett. A módosított bevételi előirányzatokon belül az Önkormányzat költségvetési támogatása 35,6%-kal, az átvett pénzeszközök 116,9%-kal, az önkormányzati saját bevételek 60,6%-kal, az OEP finanszírozás 26,3%-kal emelkedett, míg a hitel-előirányzat 20,5%-kal csökkent. A saját bevételek 1550 millió Ft növekedéséből 998 millió Ft-ot, a növekedés 64,4%-át az előző évi pénzmaradvány idézte elő. 4 Az előterjesztések alapján elfogadott önkormányzati rendeletek: 19/2001. (XII. 22.) és 20/2001. (XII. 22.) számú rendeletek az önkormányzat fenntartásában működő intézményekben fizetendő térítési díjakról és a 21/2001. (XII. 22.) számú rendelet az illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről. 5 A évi költségvetést módosító önkormányzati rendeletek: 5/2002. (V. 3.); 6/2002. (VI. 20.); 7/2002. (IX. 20.); 10/2002. (XII. 2.); 11/2002. (XII. 30.); 1/2003. (II. 7.) és 6/2003. (III. 5.) számú rendeletek. 20

23 A módosított kiadási előirányzatokon belül a működési kiadások 4145 millió Ft-tal, 33,0%-kal, a felhalmozási kiadások 763 millió Ft-tal, 39,7%-kal növekedtek, míg a hiteltörlesztés előirányzata 140 millió Fttal, 77,8%-kal, az általános tartalék 29 millió Ft-tal, 64,4%-kal csökkent. A Közgyűlés a költségvetési előirányzat módosításai során a főösszeget nem érintő 109,6 millió Ft-os, az intézményi előirányzatok 1,0%-át jelentő átcsoportosítást is végrehajtott az intézményi előirányzatok között. A Közgyűlés a évi költségvetés előirányzatait az Ámr. 53. (2) bekezdésében előírt határidő 6 betartásával utolsó hetedik alkalommal február 28-án tartott ülésén módosította a központi forrásból származó pótelőirányzatokkal. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezetek szerkezete, részletezettsége azonos volt az eredeti költségvetés rendeletével, valamennyi előirányzat-változtatás hitelt érdemlően dokumentált. A Közgyűlés nem élt az Áht. 74. (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát sem bizottságaira, sem a Közgyűlés elnökére nem ruházta át. Az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörben előirányzataikat csak a Közgyűlés által jóváhagyott előző évi pénzmaradvánnyal módosíthatták (előzetes bejelentési kötelezettség mellett). A bejelentések alapján a Közgyűlés módosította a költségvetést. A Közgyűlés felhatalmazta a Közgyűlés elnökét egyes előirányzatok (céljellegű pótelőirányzatok, céljellegű támogatások, vis maior keret, intézményvezetők jutalmazási kerete) saját hatáskörében történő felosztására, utólagos beszámolási kötelezettséggel. A Közgyűlés tájékoztatása a központi forrásból származó pótelőirányzatmódosításokról a soron következő ülésen megtörtént, a Közgyűlés az előirányzat-módosításról az Ámr. 53. (2) bekezdésében előírt határidőn belül döntött. Az előirányzatokkal történő gazdálkodás folyamatos figyelemmel kísérését a zárt rendszerű analitikus nyilvántartás biztosította. Az előirányzat nyilvántartások áttekinthetőek, azok adatai a beszámolóban szerepeltetett számadatokkal megegyezőek. A Közgyűlés a évi költségvetést szeptember 30-ig háromszor módosította. 7 6 Az Ámr. 53. (2) és a Vhr. 10. (2) bekezdése szerint a képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a következő év február 28-ig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének módosításáról. 7 A évi költségvetést módosító önkormányzati rendeletek: 14/2003. (VI. 3.); 16/2003. (VII. 3.); 17/2003. (XI. 10.) számú rendeletek. 21

24 A Közgyűlés által meghatározott évi előirányzatokat az Önkormányzat hivatala betartotta, az Önkormányzat 36 intézménye közül a kiemelt kiadási előirányzatokat hat intézmény túllépte, ezáltal megsértették az Áht. 12/A. (1) és az Áht. 93. (1) bekezdésének azt az előírását, hogy a költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. A kiemelt kiadási előirányzatok közül a személyi juttatások előirányzatát két intézmény 2843 ezer Ft-tal, 1,3%-kal, a munkáltatót terhelő járulék előirányzatát két intézmény 220 ezer Ft-tal, 0,3%-kal, a dologi kiadások előirányzatát két intézmény 3395 ezer Ft-tal, 3,6%-kal, az összes működési kiadás előirányzatát két intézmény 5985 ezer Ft-tal, 1,5%-kal, a beruházási kiadás előirányzatát három intézmény 1231 ezer Ft-tal, 35,3%-kal, a felújítási kiadás előirányzatát négy intézmény 3350 ezer Ft-tal, 30,1%-kal lépte túl. Az előirányzat-túllépéseket is számszerűen bemutató zárszámadási rendeletet a Közgyűlés 13/2003. (IV. 28.) számú rendeletével elfogadta és a kiadásokat kiemelt előirányzatonként részletezve jóváhagyta. A túllépés miatt külön vizsgálatot nem indítottak, az érintett intézmények vezetőinek felelősségre vonására nem került sor A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége Az Önkormányzat gazdálkodásának szabályozottsága a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg, mert az Áht. 88. (3) bekezdését megsértve az Önkormányzat hivatala mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv nem rendelkezik alapító okirattal 8 és az Ámr. 10. (4) bekezdésében előírt Szervezeti és Működési Szabályzattal. A közbenső egyeztetés során a főjegyző által adott észrevétel szerint: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 38. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az önkormányzati törvény fenti felhatalmazása alapján a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2/2003. (II. 7.) Kgy. rendeletével megalkotta a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, eben mint jogszabályban létrehozta a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatalát. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. 87. (1) bekezdése szerint költségvetési szerv létrehozható jogszabályban, határozatban, alapító okiratban. A közgyűlés hivatalát, mint költségvetési szervet, jogszabály hozza létre, ezért külön alapító okiratra nincs szükség. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXYV. tv. 75. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megyei közgyűlés meghatározza a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait. Ezen túlmenően nem tartalmaz semmiféle megkötöttséget arra vonatkozóan, hogy ezt a 8 A számvevői jelentésre tett észrevételben a főjegyző arról adott tájékoztatást, hogy a Közgyűlés a 12/2004. (II. 27.) számú. határozatával megállapította az Önkormányzat hivatalának alapító okiratát. 22