JELENTÉS Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről május

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /24/22/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Benczik Lászlóné számvevő tanácsos Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Cséffai János tanácsadó Nagy Ervin Barnabás számvevő Dér Géza számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyi helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 57 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes feladatok kiadásainak finanszírozása (1 oldal) 5. számú Andó Sándor polgármester úr észrevétele (1 oldal) FÜGGELÉK 1. számú Az Önkormányzat pénzügyi befektetései a III. negyedév közötti időszakban (22 oldal) 1/a számú KŐBETA Rt. által kezelt vagyon hozamának alakulása (1 oldal) 1/b számú KŐBETA Rt. értékpapír tranzakciói a III. negyedévéig terjedő időszakban (5 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Nek. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Tpt. a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény Önkormányzat Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata Képviselő-testület Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi bizottság Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága Gazdasági és költségvetési bizottság Beruházási és városüzemeltetési bizottság Településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság Tulajdonosi bizottság Polgármesteri hivatal Pénzügyi iroda Jegyzői iroda ÁSZ SzMSz Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Bizottsága Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testületének Beruházási és Városüzemeltetési Bizottsága Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testületének Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselő-testületének Tulajdonosi Bizottsága Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Irodája Állami Számvevőszék Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat, 17/1999. (V. 4.) számú rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3

6 GAMESZ Vagyonkezelő Rt. KŐBETA Rt. vagyongazdálkodási rendelet közbeszerzési rendelet ügyrendi szabályzat Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Kőbányai Vagyonkezelő Részvénytársaság Kőbányai Befektetési és Tanácsadó Részvénytársaság Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat 13/1999. (III. 23.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat 12/1999. (III. 23.) számú rendelete a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól a polgármester és a jegyző által május 15-én kiadott Ügyrendi Szabályzat 4

7 JELENTÉS Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A vizsgálatot a V /2003. számú ellenőrzési programban alapján végeztük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I-III. negyedév, az 1.7., ,3, ellenőrzési programpontok esetében a évek. A kerület lakosainak száma a évben fő volt, ez a lakosságszám a évhez viszonyítva 2262 fővel csökkent. Az Önkormányzat 31 tagú Képviselő-testületének munkáját 12 állandó bizottság segítette. A évi választások során változott a polgármester személye, két új alpolgármestert neveztek ki, valamint változott a kisebbségi önkormányzatok összetétele. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a Polgármesteri hivatalon kívül hét önállóan gazdálkodó és 55 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet működtet. A Polgármesteri hivatal és az intézmények összesen 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS 15,8 milliárd Ft költségvetési kiadást és 15,3 milliárd Ft bevételt teljesítettek a évben. Az önkormányzati feladatok ellátásához foglalkoztatott közalkalmazottak létszáma a évben 2736 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 333 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat 104,4 milliárd Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett december 31-én. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat megsértve az Ötv. előírását az évekre vonatkozóan nem határozott meg gazdasági programot, a évekre vonatkozó gazdasági programot a Képviselő-testület december hónapban fogadta el. A és a évekre szóló költségvetési koncepciókat a polgármester a jogszabályban előírt határidőben nyújtotta be a Képviselőtestületnek, de az Ámr-ben előírtak ellenére a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepcióról kialakított véleményét nem mellékelték az előterjesztéshez. A polgármester a és a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőre terjesztette elő a Képviselő-testületnek, az előterjesztéshez nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét, azt a bizottsági elnök a Képviselő-testület ülésén szóban ismertette. Az Önkormányzat költségvetésébe a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéséről hozott határozatokat az Áht-t megsértve nem építették be a évben, a évi költségvetésnél a kisebbségi önkormányzatok vonatkozó határozataiban foglaltakat figyelembe vették. A Képviselő-testület az Áht-t megsértve rendeletben nem határozta meg a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit és azok közül egyik évben sem mutatták be a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, valamint a zárszámadás előterjesztésekor a többéves kihatással járó döntések keretében a hosszú lejáratú hitelállományt évenkénti bontásban és összesítve. A 2002 és a évi költségvetési rendeletek szerkezetének kialakításakor megsértették az Áht-ban foglaltakat, mert nem határozták meg a költségvetési gazdálkodásban alkalmazott címrendet. A költségvetési rendeletben meghatározták a végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Áht. előírásait megsértve elmaradt az évközben kialakuló hiány finanszírozásának szabályozása. A évi költségvetési rendeletben a bevételi és kiadási előirányzat különbségeként tervezett hiány összegét nem mutatták be szöveges indoklás formájában, ezért megsértették az Áht. előírását. A Képviselő-testület a évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat két alkalommal módosította, melynek során a negyedévenkénti költségvetési rendeletmódosításra vonatkozó Ámr. előírást megsértették. A költségvetési rendeletnek az utolsó negyedév előirányzat változtatásaival történő módosítása az Ámr-ben előírt határidőt követően történt. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról, azok változásairól az Áht-ban előírt követelményeknek megfelelő analitikus nyilvántartást vezettek. A évben önkormányzati szinten a kiemelt előirányzatokon belül gazdálkodtak, a Polgármesteri hivatalnál és három önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél a kiadások módosított előirányzatát az Áht. előírásait megsértve 7 992,9 millió 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ft tal túllépték. A kiadási előirányzatok túllépésének okait a felügyeleti ellenőrzés részeként vizsgálták. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodással kapcsolatos döntési, ellenőrzési feladatkörök szabályozása, elhatárolása megtörtént. A jogszabályi előírás ellenére nem alakították ki az 50 ezer Ft-ot el nem érő előzetes írásbeli kötelezettségvállaláshoz kötött kötelezettségvállalás nyilvántartás rendjét. A teljesítés szakmai igazolás módját az Ámr-ben előírtak ellenére nem határozták meg. A kötelezettségvállalásra, utalványozásra és az ellenjegyzésre jogosult polgármester és jegyző a felhatalmazottakat nem számoltatták be. A jegyző a Htv. előírásait megsértve, nem alakította ki az Önkormányzat költségvetési szerveire vonatkozóan az egységes számviteli rendet. A Polgármesteri hivatal számviteli politikával rendelkezett, amelyet január 1-től a jogszabályi változással összhangban aktualizáltak. A számviteli politika keretében kiadták az eszközök és források értékelési, a leltározási, a pénzkezelési és a selejtezési szabályzatát. A számviteli politikában a mérlegtételek értékelésénél a jelentős összegű eltérés (eszközönként 25%) túlzó mértékű és célszerűtlen a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni fokozott és szigorú elszámolás igénye mellett. A leltározási szabályzatban a Vhr-ben foglaltak ellenére nem rögzítették a leltározás elvégzését helyettesítő összesítő kimutatás tartalmát és formáját, valamint nem szerezték be a felügyeleti szerv egyetértését. Nem határozták meg az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási rendjét a Vhr. előírásai ellenére. A számlarendben a Számv. tv. és a Vhr-t megsértve nem rögzítették a számlák főkönyvi érték növekedésének, csökkenésének jogcímeit a főkönyvi számlákat érintő gazdasági eseményeket, azok más főkönyvi számlákkal való összefüggéseit, valamint a főkönyvi számlák és a számviteli analitikus nyilvántartás kapcsolatát. A gazdálkodási szabályzatok a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatként tartalmazták az ellenőrzési pontokat, rögzítették az eltérések dokumentálásának módját és a jelzési kötelezettséget. Az utalványozás ellenjegyzését elvégezték, a kiadási és bevételi bizonylatokat érvényesítették. A munkafolyamatba épített ellenőrzés során a kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzésekor az egyéb pénzbeli támogatások 50%- ánál, a pénzeszközátadások 40%-ánál és a rövid lejáratú hitelfelvételek 83%- ánál nem tartották be az ügyrendi szabályzatban, valamint az Ámr-ben előírtakat, nem győződtek meg arról, hogy a költségvetési előirányzat biztosított volt-e. A szakmai teljesítés-igazolások a gazdasági eseményekre vonatkozóan megtörténtek. A költségvetés végrehajtása során a pénztárellenőrzési feladatokat elvégezték. A házipénztárban a készpénzforgalom napi 0,5-12 millió Ft között fordult elő, 4-6 millió Ft egyösszegű kifizetések is voltak. A gazdálkodási eseményeket rögzítő bizonylatok megfeleltek a Számv. tv ában előírt alaki és tartalmi követelményeknek, annak kivételével, hogy a Polgármesteri hivatalban a nem lakáscélú bérleti díjak beérkezése után 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK történt a számla elkészítése és több tételt összevontak egy számlában, ezzel megsértették a Számv. tv-t. A pénztári és banki bizonylatok 0,9%-ánál a kötelezettségvállalás nem történt meg az Ámr-ben előírtak ellenére. A Polgármesteri hivatalban az érvényesítést és a teljesítés szakmai igazolását elvégezték. A számviteli rendszer keretében gondoskodtak az önkormányzati vagyon analitikus nyilvántartásáról és ezen belül a törzsvagyon elkülönítéséről. A Polgármesteri hivatal az Önkormányzat ingatlanvagyonára vonatkozó értékeléssel, egyeztetéssel az előírt határidőre elkészült. Az értékmegállapítatás következtében az Önkormányzat ingatlanvagyona 86,5 milliárd Ft-tal emelkedett. Az ingatlanvagyon kataszter, valamint a számviteli analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés értékadatai a évre vonatkozóan megegyeztek. A évben az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél és az üzemeltetésre átadott eszközöknél a Vhr-ben foglalt előírások ellenére mennyiségi felvétellel leltározást nem végeztek. Egyeztetéssel hajtották végre a leltározást a részesedéseknél, értékpapíroknál, követeléseknél és a kötelezettségeknél. A Vhr-ben előírt, a leltárt helyettesítő összesítő kimutatás készítésének feltételei nem álltak fenn, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett a Képviselő-testület erre vonatkozó egyetértésével. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatásköreit a vagyongazdálkodási rendeletben szabályozta. A rendeletben a vagyonelemek meghatározása és forgalomképesség szerinti elkülönítése megtörtént. A rendelet lehetővé tette, hogy a portfolió vagyon felett a vagyon kezelésével megbízott szervezet gyakorolja a tulajdonosi jogok teljes körét. A vagyont érintő döntések meghozatalakor betartották a vagyongazdálkodási rendeletben rögzített szabályokat, hatásköri előírásokat. A Képviselő-testület nem tett eleget az önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletében foglaltaknak, mert évente nem döntött a vagyongazdálkodás irányelveiről. Az Önkormányzat a részvényekből álló november 2-án 6,1 milliárd Ft árfolyamértéket képviselő portfolió vagyonának kezelését megosztotta. A db 1000 Ft névértékű az akkori tőzsdei árfolyam alapján 4 milliárd Ft forgalmi értékű Richter Gedeon Rt. részvényeket az Önkormányzat saját hatáskörben, a Polgármesteri hivatal és egy a K & H Bank Rt-hez tartozó befektetési szolgáltató bevonásával végezte. A 2,1 milliárd Ft árfolyamértékű db Richter Gedeon Rt. részvényből és egyéb részvényekből álló portfolió-kezelésére a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Vagyonkezelő Rt. által alapított gazdasági társaságnak a KŐBETA Rt-nek adott megbízást. A szerződés szerint a KŐBETA Rt. jogosult volt az átadott vagyonelemek felett teljes jogkörrel rendelkezni. A portfolió kezelő által meghozott befektetési döntések kockázatát teljes egészében az Önkormányzat viselte. A portfoliókeze- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lésbe adással az Önkormányzat olyan megoldást választott, amely a vagyon védelme szempontjából nem volt megfelelő. 2 A szerződésben rögzített vagyonkezelési díj összege az átlagosan lekötött tőke piaci értékének 3%-a + áfa volt az állampapír és 5% + áfa volt a részvénybefektetések esetében. Ez a díj többszörösen meghaladta a portfolió-kezeléssel foglalkozó befektetési szolgáltatók a PSZÁF internetes honlapján közzétett 0,4%-tól 1,7% közötti portfolió-kezelési díjait. Növelte a vagyonkezelés költségeit az is, hogy a KŐBETA Rt-nek a befektetési eszközök vételekor és eladásakor igénybe kellett vennie az engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatót is 3. Az Önkormányzat közvetlenül is köthetett volna szerződést engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatóval, a KŐBETA Rt. közbeiktatása növelte a vagyonkezelés költségeit. A KŐBETA Rt. által lebonyolított 116 értékesítésre irányuló állampapír ügylet 74%-a esetében a szerződés alapján járó tranzakciós díj összege meghaladta a realizált hozamot. A befektetések napokban kifejezett időtartama nagyon alacsony volt, 81 esetben nem érte el a 20 napot. A rövid idejű állampapír befektetések a KŐBETA Rt. állampapír értékesítéséhez kapcsolódóan realizált tranzakciós díj bevételhez és a közreműködő befektetési szolgáltató marzs bevételéhez kapcsolódó érdekeit szolgálták. A portfolió vagyonkezelés az Önkormányzat szempontjából nem hozott eredményt. A beszámolók adatai alapján a KŐBETA Rt. az ellenőrzött időszakban összesen 248 millió Ft hozamnövekedést ért el. Figyelembe véve a KŐBETA Rt-nek kifizetett portfolió-kezeléssel összefüggő vagyonkezelési díjat és tranzakciós jutalékot a hozam alig haladta meg a három millió Ft-ot. Az önkormányzati portfolió vagyont tovább csökkentette a tranzakciókat végrehajtó befektetési szolgáltató által a nála vezetett számlára terhelt a évi 36 millió Ft tranzakciós díj, a halasztott pénzügyi teljesítéssel történő értékpapír vásárlásra irányuló keretszerződés (hitelkeret szerződés) alapján keletkezett 49 millió Ft kamatköltség, összesen 85 millió Ft-os összege, valamint a évi kamat 11 millió Ft-os összege. Az Önkormányzat számára tényleges veszteséget jelentett az állampapír piacon elérhető hozam elmaradása is. Ennek összege az adott időszakban az OTC részvények nélküli átlagosan lekötött tőke és az Államadósság Kezelő Központ által közzétett három, illetve hat hónapos állampapír referenciahozamok figyelembevételével 400 millió Ft-ot tett ki. Az Önkormányzatot legkevesebb 493 millió Ft veszteség érte a portfoliókezelés miatt. 2 A közbenső egyeztetés során a polgármester által tett észrevételeket és az azokkal kapcsolatos ÁSZ álláspontot a jelentés II. részletes megállapítások című fejezete tartalmazza. 3 A KŐBETA Rt. az egyes befektetési intézkedések után az állampapírok esetében az adott ügylet árfolyamértékének 0,2% + áfa, a részvények esetében 0,5% + áfa tranzakciós díjat számolt fel. A díj a részvények esetében tartalmazta az engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató 0,4%-os jutalékát is. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármester a Képviselő-testület 665/2000. (VII. 11.) számú határozatának végrehajtása érdekében az Önkormányzat nevében befektetési tanácsadásra irányuló megbízási szerződést és ügyfélszámla szerződést kötött a K & H Befektetési Rt-vel. A szerződések alapján a letétbe helyezett vagyon feletti rendelkezésre kizárólag a megbízónak (az Önkormányzatnak) volt joga. A befektetési tanácsadásra irányuló megbízási szerződés és az ügyfélszámla szerződés megkötése során a polgármester a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményének érvényesülését fokozottabban elősegítő lehetőséggel nem élt. Nem nyittatott a befektetési szolgáltatóval az Önkormányzat nevére a KELER Rt-nél 4 értékpapír alszámlát. Nem kérte az alszámla zárolását, annak érdekében, hogy kizárólag az önkormányzat és a letétkezelő együttes rendelkezése alapján kerülhessen terhelésre a számla. Erre egyébként a megbízó egyedi megbízása esetén az ügyfélszámla szerződés 1.1. pontja is lehetőséget adott volna. A április 28-ig lebonyolított ügyletek az állampapír piacon elvárható hozamot biztosították. Az ezt követően adott befektetési megbízásokat a K & H Equities Rt. már nem teljesítette. A K & H Equities Rt. és a K & H Bank Rt. képviselőivel augusztusában lezajlott egyeztetés alapján az Önkormányzat különböző jogcímeken 2,8-3 milliárd Ft-os követelést mutatott ki, amelynek érvényesítése érdekében október 6-án keresetet nyújtottak be a Pénz és Tőkepiaci Választott Bírósághoz. A év július 3-án megkötött ügyfélszámla szerződés 1.3. pontja alapján a befektetési szolgáltató vállalta az értékpapírokon alapuló követelések beszedését, ennek megtörténtéről azonban nem értesítette az Önkormányzatot. A Polgármesteri hivatal nem kísérte figyelemmel a Richter Gedeon Rt. osztalékfizetésre vonatkozó hirdetményeit, nem kérte a és a évben az Önkormányzatnak járó 66 millió Ft osztalék befektetését, vagy kifizetését, ezt az igényét csak év augusztusában jelezte a K & H Equities Rt-nek. Az Önkormányzat a saját alapítású alapítványok és közalapítványok kivételével számadási kötelezettséget tartalmazó megállapodás alapján nyújtott támogatást alapítványoknak, egyesületeknek és más társadalmi szervezeteknek. A támogatásokhoz kapcsolódó elszámolás rendjét az éves költségvetési rendeletben szabályozták. A támogatott szervezetek számadásait a szakmai irodák ellenőrizték. A támogatott szervezetek elszámolási kötelezettségeiknek eleget tettek. Az Önkormányzat a támogatások felhasználását helyszíni ellenőrzés útján nem vizsgálták. Két gazdasági társaság esetében értékvesztést számoltak el, ezt szabályosan rögzítették a főkönyvben és az egyedi nyilvántartásban. A évi könyvviteli mérleg összeállításának értékelési feladatai során az értékvesztés elszámo- 4 Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt., amely többek között a függelékben érintett tőzsdére bevezetett részvények értékesítésének és vásárlásának a központi elszámolását is végzi. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lásának szükségességét a Számv. tv-t és a Vhr-t megsértve nem vizsgálták és nem számolták el a követeléseknél és a kárpótlási jegyeknél. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja folyószámlahitellel biztosított volt. A év végi hitelállomány 639 millió Ft volt. Az Önkormányzat költségvetése működési forráshiányos volt. Az önkormányzati költségvetési beszámolók évi teljesítési adatai szerint a működési célú bevételek nem fedezték a működési célú kiadásokat, a felhalmozási célú bevételekből egészítették ki a feladat-ellátási kötelezettségek pénzügyi teljesítése érdekében. A költségvetési-, valamint a likviditási egyensúly biztosításához a folyószámla-hitel igénybevételére egész évben de nem folyamatosan szükség volt. Hitelállomány az Önkormányzat év végi mérlegében szerepelt. A folyószámlahitel a évben és a év I. félévében az időszakok közel 90%-ában fennállt, ezért az nem átmeneti, hanem tartós finanszírozási problémák megoldását biztosította. Az Önkormányzat által tervezett feladatok folyamatos ellátásának finanszírozása érdekében a jegyző likviditási tervet készített, azt folyamatosan aktualizálta. Az Önkormányzat bevételeinek növelése érdekében a helyi adókról szóló törvényben biztosított felhatalmazás alapján a vagyoni típusú adók közül építményadót és telekadót vezetett be. Az Önkormányzat megvalósította a kiskincstári rendszer-finanszírozási lehetőségeket. Az Önkormányzat a évben adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról a likvid hitel kivételével nem döntött, fejlesztési, beruházási hiteleket nem vett fel. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos eljárás rendjét az évben meghozott közbeszerzési rendeletben szabályozták, amelyet szeptember 30-ig nem aktualizáltak. A szabályozásban nem rendelkeztek az eljárás indításával és lezárásával összefüggő feladatokról, hatáskörökről, a kiíró nevében eljáró személyekről, akik az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit gyakorolják. Nem a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozták a döntéshozatalt, mivel nem személyhez rendelték, hanem a Képviselőtestület hatáskörébe utalták, nem rendelkeztek az éves összegzés elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás belső rendjéről. A Polgármesteri hivatal a évben lefolytatott nyolc közbeszerzési eljárás során megsértve a közbeszerzési törvény és a közbeszerzési rendelet előírását az eljárásban résztvevők esetében az összeférhetetlenség fennállását nem vizsgálta, valamint az eljárást lezáró döntést nem személy hozta meg. Az előírt közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzéseknél két szolgáltatási feladatnál nem folyatták le a közbeszerzési eljárást a lakás rehabilitáció felújítási munkái és a térfigyelő rendszer üzemeltetési feladatainak ellátása ezzel megsértették a Kbt-t. A kerületben a évi kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásokig hét görög, horvát, cigány, német, örmény, román, lengyel helyi kisebbségi önkormányzat működött. A lengyel kisebbségi önkormányzat nem alakult újjá, viszont megalakult a ruszin kisebbségi önkormányzat. A polgármester valamennyi helyi kisebbségi önkormányzat elnökével együttműködési megállapodást kötött a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására. A 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Polgármesteri hivatal a megállapodásban foglaltak alapján elvégezte a kisebbségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával összefüggő könyvelési, pénzkezelési feladatokat, valamint egyéb operatív teendők ellátásának feltételeit biztosították. A helyi kisebbségi önkormányzatok a évi költségvetés önálló határozatban történő megállapítási kötelezettségének határidőt követően tettek eleget, a évben költségvetési határozataikat határidőben hozták meg. A évi zárszámadás tartalmazta a Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat költségvetési szerveinek teljesítési adatait külön-külön és összevontan. A zárszámadáskor az Áht. előírásait megsértették, mivel a kimutatások és mérlegek közül kettőt nem csatoltak a beszámolóhoz (a hosszú lejáratú hitelállományt évenkénti bontásban és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást). Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények pénzmaradványának számszaki ellenőrzését elvégezték, annak jóváhagyott összegéről írásban értesítést kaptak az intézmények vezetői. A tárgyévi helyesbített pénzmaradványt terhelő elvonást megállapították, a befizetési kötelezettséget az előírt határidő után teljesítették a Magyar Államkincstárnak, a késedelmi pótlékkal együtt. A Képviselő-testület az önkormányzati szintű, valamint az önállóan gazdálkodó költségvetési intézményi pénzmaradványokat rendelettel jóváhagyta. A helyi adók és egyéb bevételek hó végén rendelkezésre álló összegét év közben a tárgyhót követő hó 10. napjáig nem utalták át a költségvetési elszámolási számlára, az Ámr-ben előírtak ellenére. Az Önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatait az általa alapított költségvetési szervei, gazdasági társaságai, közhasznú szervezete, alapítványok, közalapítványok és a Budapest Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai útján biztosította. A Képviselő-testület a nevelési és oktatási tevékenységet ellátó intézményeken kívül nem tekintette át és nem értékelte az intézmények, és társas vállalkozások feladatellátásban betöltött szerepét, eredményességét, a szervezeti rendszer célszerűségét. Az Önkormányzat a kötelező feladatain túlmenően önként vállalat feladatokat is ellátott. Az önként vállalt feladatok körét a Képviselő-testület az SzMSz-ben nem rögzítette. A nem kötelező feladatok kiadásainak finanszírozására az Önkormányzat külső forrásokat is igénybe vett. A kötelező feladatok végrehajtását az Önkormányzat vállalt feladatainak ellátása nem veszélyeztette. Az Önkormányzat számítástechnikai ellátottsága megfelelő volt. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályozás nem volt teljes körű, mert nem készítettek informatikai stratégiát és katasztrófa-elhárítási tervet. Az informatikai szabályzaton belül a mentések, az adatvédelem szabályozása általános, a feladatok ellátásának kötelezettségét írja elő, de nem határozták meg a mentések gyakoriságát, az alkalmazandó mentési eljárásokat, módokat és eszközöket, valamint a mentett adatok megőrzésének idejét. Az informatikai eszközök (szoftverek és hardverek) nyilvántartásáról a számviteli nyilvántartások keretében gondoskodtak. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban kialakították a belső- és a felügyeleti ellenőrzés rendszerét, azonban az Áht. előírásait megsértve nem biztosították a független belső ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzés önálló szervezeti egységként történő kialakítását és működését. Az Önkormányzat rendszeresen és megfelelő színvonalon teljesítette a felügyeleti ellenőrzési kötelezettségét, a hiányosságok felszámolása amelyek a többéves rendszeres ellenőrzés eredményeként nem számottevőek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. A Polgármesteri hivatal függetlenített belső ellenőre éves munkaterv szerint szabályszerűségi ellenőrzéseket végzett. Az ellenőrzések megállapításai alapján tett javaslatok az azok hasznosulását vizsgáló utóellenőrzések szerint maradéktalanul nem teljesültek, az irodavezetők határidőn belül nem tájékoztatták a belső ellenőrt a megtett intézkedésekről. A belső ellenőr esetenként részt vett a Polgármesteri hivatal operatív munkavégzésében, amely sérti az Áht. előírásait. A központi támogatások, a központosított előirányzatok, valamint a szociális ágazatot érintő normatív állami hozzájárulások ellenőrzését nem végezték el. A Képviselő-testület rendszeresen áttekintette a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait, a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzéséről tájékoztatást nem kapott. A korábbi ÁSZ vizsgálatokban megállapított hiányosságokat két kivétellel megszüntették, a javaslatok hasznosultak. A helyi adózási tevékenység során a Képviselő-testület tájékoztatását célzó megállapítások nem hasznosultak, mivel elmaradt a közvetett támogatások bemutatása a zárszámadáskor, valamint a jegyző beszámoltatása az adóztatásról. Az Önkormányzat teljesítette a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a Képviselő-testületnek: a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. határozza meg évente a vagyongazdálkodás irányelveit a vagyongazdálkodási rendelet 26. -ában előírtaknak megfelelően; 2. tegyen eleget az előző ÁSZ vizsgálat által javasoltak érdekében a jegyző beszámoltatása útján Htv (3) bekezdése g) pontjában előírt adóztatást érintő ellenőrzési kötelezettségének; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 3. vizsgálja felül az önkormányzati portfolióvagyon kezelésének, hasznosításának jelenlegi gyakorlatát. Olyan megoldást válasszon, amely biztosítja az önkormányzati érdekek érvényesülését, az elvárható hozambevétel realizálását; 4. kezdeményezze a KŐBETA Rt-vel szemben az önkormányzatot ért veszteség megtérítését; a polgármesternek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. csatolja az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint az éves költségvetési koncepcióhoz a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét, valamint az Ámr. 29. (9) bekezdése szerint a költségvetési rendelet előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság véleményét; 2. terjessze be a Képviselő-testületnek az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelet tervezetet; 3. biztosítsa, hogy a költségvetés végrehajtása során a kötelezettségvállalás az Áht. 12/A. (1) bekezdésében rögzítettek szerint a költségvetési szerveknél a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig terjedjen; 4. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a közbeszerzési rendelet aktualizálását, alakítsa ki a közbeszerzési adatszolgáltatás belső rendjét a Kbt. 61. (9) bekezdésének megfelelően, gondoskodjon arról, hogy a Kbt. 31. (3) bekezdésében előírtak szerint az eljárást lezáró határozatot személy hozza meg; 5. nyújtson be előterjesztést a Képviselő-testület számára az Áht. 121/A. (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Polgármesteri hivatal szervezetén belül a belső ellenőrzés önálló szervezeti egységként történő kialakítására; a munka színvonalának javítása érdekében 6. kezdeményezze a jelen számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak képviselői-testületi megtárgyalását a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; 7. számoltassa be a felhatalmazottakat a végrehajtott kötelezettségvállalásokról, utalványozásokról; 8. gondoskodjon arról, hogy a jövőben az értékpapír kereskedő cégekkel kötött értékpapír- alszámla szerződéseknél az Önkormányzat kérje a KELER Rt-nél az Önkormányzat nevére külön alszámla megnyitását és az alszámla feletti biztonságos önkormányzati rendelkezés együttes zárolás-feloldás biztosítását; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a szervezeti rendszer célszerűségének, az intézmények és társas vállalkozások önkormányzati feladatellátásában betöltött szerepének értékelését és az elfogadott döntések végrehajtását; 10. kezdeményezze a Képviselő-testületnél az önként vállalt feladatok meghatározásával az SzMSz kiegészítését; a jegyzőnek: a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor: a) b) c) az Áht ában előírt címrend összeállításáról; az Áht a alapján az évközben kialakuló hiány finanszírozási módjának meghatározásáról; az Áht. 8. (1) bekezdése és az Áht. 8/A. (7) bekezdésének megfelelően a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások, valamint azok különbségeként a tervezett hiány szöveges indoklással történő bemutatásáról; 2. biztosítsa, hogy a költségvetési előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdéseiben meghatározott határidő betartásával történjen; 3. gondoskodjon az Áht. 93. (1) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodásról és biztosítsa, hogy a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzésekor az Ámr (7) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően győződjenek meg arról, hogy a kötelezettségvállalás megtörtént-e és a kapcsolódó kiadási előirányzat biztosítja-e a fedezetet; 4. alakítsa ki az 50 ezer Ft-ot el nem érő előzetes írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjét az Ámr (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; 5. határozza meg az Ámr (3) bekezdésének megfelelően a teljesítés-igazolás módját; 6. alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontjának betartása érdekében a költségvetési szervekre vonatkozóan az egységes számviteli rendet; 7. határozza meg a Vhr. 37. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az eszközök és források, ezen belül az üzemeltetésre átadott eszközök leltározási feladatait; 8. gondoskodjon a számlarend kiegészítéséről oly módon, hogy az tartalmazza a Számv. tv (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a főkönyvi számlák értéknövekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való összhangját, valamint a Vhr. 49. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9. mutassa be a költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez az Áht ában előírtaknak megfelelően, az Áht pontja alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok elkülönített mérlegeit, az Áht pontja alapján a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, valamint a zárszámadáskor az Áht pontja alapján a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve; 10. gondoskodjon a Vhr. 37. (3) bekezdésében foglaltak szerint az immateriális javak és a tárgyi eszközök, valamint az üzemeltetésre átadott eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározásáról; 11. biztosítsa, hogy az önkormányzati alapítású alapítványok és közalapítványok részére a céljelleggel nyújtott támogatások esetében az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számadási kötelezettség előírásra, továbbá valamennyi esetben a számadások, valamint a felhasználások ellenőrzésre kerüljenek. 12. intézkedjen a követelések értékelésénél a Számv. tv. 55. (1) bekezdése alapján, hogy elszámolásra kerüljön az értékvesztés; 13. gondoskodjon a Vhr. 32. (1) bekezdése előírásainak megfelelően a kárpótlási jegyek év végi értékelésének elvégzéséről; 14. gondoskodjon arról, hogy a bérleti díjak beszedésekor a számla elkészítése azonos időben történjen a bevételek befizetésével a Számv. tv (1) bekezdése szerint; 15. gondoskodjon a Kbt. 2. (1) bekezdésében előírt közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzéseknél a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról; 16. gondoskodjon a Kbt. 31. (2) bekezdésében foglaltak alapján a közbeszerzési eljárásban közreműködők összeférhetetlenségének vizsgálatáról, betartásáról; 17. intézkedjen az Ámr (1) bekezdés rendelkezései szerint, hogy a helyi adók és egyéb adó és bevételek hó végén rendelkezésre álló teljes összegét a tárgyhót követő hó 10. napjáig a költségvetési elszámolási számlára utalják át; 18. gondoskodjon az Áht. 121/A. (3) és (4) bekezdés e) pontja alapján a belső ellenőr funkcionális függetlenségéről; 19. készítsen előterjesztési javaslatot a Képviselő-testület részére a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének tapasztalatairól a Htv (1) bekezdés g) pontjában foglaltak végrehajtása érdekében; a munka színvonalának javítása érdekében 20. gondoskodjon a költségvetési szerveknél az előirányzat túllépés esetén a felelősség megállapításáról; 21. számoltassa be az ellenjegyzéssel felhatalmazottakat végrehajtott ellenjegyzésekről; 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 22. módosítsa a számviteli politikát annak érdekében, hogy a mérlegtételek értékelésénél a jelentős összegű eltérés mértéke célszerűen feleljen meg a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni fokozott és szigorú elszámolás igényének; 23. kezdeményezze a készpénzforgalom helyett korszerű fizetési módok alkalmazását, a lakásbérleti jog megváltása és a dolgozók személyi jellegű kifizetéseinél; 24. gondoskodjon az Önkormányzat tulajdonában levő részvények utáni osztalékfizetésre vonatkozó hirdetmények figyelemmel kíséréséről, az ebből eredő követelések érvényesítéséről; 25. biztosítsa, hogy a pénzmaradványt terhelő elvonást határidőn belül utalják át a Magyar Államkincstárnak; 26. határozza meg az adatvédelem biztonsága érdekében az informatikai szabályzaton belül a mentések gyakoriságát, az alkalmazandó mentési eljárásokat, módokat és eszközöket, valamint a mentett adatok megőrzésének idejét; 27. gondoskodjon az Önkormányzat informatikai katasztrófa elhárítási tervének elkészítéséről; 28. biztosítsa, hogy a központi támogatások a központosított előirányzatok, valamint a szociális ágazatot érintő normatív állami hozzájárulások ellenőrzését elvégezzék; 29. intézkedjen, hogy az érintett irodavezetők tartsák be az 1/1999. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglalt azon kötelezettségüket, hogy a megadott határidőn belül írásban tájékoztassák a belső ellenőrt a hiányosságok felszámolására tett intézkedésekről. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtakat megsértve az Önkormányzat az évekre szóló gazdasági programját nem határozta meg. A évi választásokat követően kidolgozták az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programját, melyet a Képviselő-testület a 2100/2002. (XII. 19.) számú határozatával fogadott el. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az előírt november 30-i határidőn belül terjesztette a Képviselő-testület elé, a évi költségvetési koncepciót az Áht ában rögzített határidőben december 12-én nyújtotta be a Képviselő-testületnek megtárgyalásra. Az előterjesztést megelőzően az Önkormányzatnál működő bizottságok tájékoztatást kaptak a költségvetési koncepcióról, a Pénzügyi bizottság véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésének előírásával ellentétben az előterjesztéshez mellékletként nem csatolták, azt a Képviselő-testületi ülésen szóban ismertették. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatták a költségvetési koncepció-tervezetnek a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részeiről, az előterjesztéshez az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem mellékelték a helyi kisebbségek koncepcióról alkotott véleményét. A Képviselő-testület 1023/2001. (XI. 16.) számú határozattal elfogadta a évi költségvetési koncepciót, amelyben figyelembe vette a helyben képződő bevételeket és az ellátandó feladatok kiadási szükségletét, a működési célú bevételek és kiadások különbözeteként jelentkező 1400 millió Ft működési forráshiányt, melyet felhalmozási célú bevételből tervezett biztosítani. A polgármester a és a évi költségvetési rendelettervezetét az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőt 6 betartva nyújtotta be a Képviselőtestületnek. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a Képviselő-testület döntött azokban a kérdésekben, amelyek a tervezett előirányzatokat megala- 5 A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig. 6 A költségvetési rendelettervezet benyújtási határideje február

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK pozzák. Az Áht. 71. (3) bekezdése figyelembe vételével bemutatták a költségvetési évet követő két év előirányzatait. A és a évi költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület elé terjesztés előtt a jegyző az intézményvezetőkkel megvitatta, az egyeztetés eredményét írásban rögzítette. A és a évi költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez az Ámr. 29. (9) bekezdés előírása ellenére nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét, azt a Képviselő-testület ülésén a bizottsági elnök szóban ismertette, a könyvvizsgáló írásos jelentését csatolták. Az Önkormányzat költségvetésébe a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéséről hozott határozatokat nem építették be, ezért megsértették az Áht. 65. (3) bekezdésében foglaltakat. Az Önkormányzat által a helyi kisebbségi önkormányzatok részére biztosított támogatás összegét céltartalékban szerepeltették a évi költségvetésben. A évi költségvetési rendelet-tervezetben a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését, azok határozatai alapján, változatlan összegben, elkülönítetten beépítették az Ámr. 29. (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően. A Képviselő-testület rendeletben nem határozta meg a és a évi költségvetési és zárszámadási rendeletek előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit, ezzel megsértették az Áht ában előírtakat. A költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor tájékoztatásul elkülönítetten nem mutatták be, a helyi kisebbségi önkormányzatok elkülönített mérlegeit és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, ezzel megsértették az Áht és 10. pontokban előírtakat. Bemutatták az Áht pontjában előírtak alapján a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve. Az Önkormányzatnál a címrendet a és a évben az Áht. 67. (3) bekezdésében foglaltakat megsértve nem határozták meg. Az Önkormányzat a és a évi költségvetési rendelettervezetei az Áht. 69. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdése szerinti szerkezetben készültek, tartalmazták a működési előirányzatokat kiemelt előirányzatonként és a létszámkeretet önkormányzatra összesen és költségvetési szervenként, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a Polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, az általános és céltartalékot. A Képviselő-testület a évi költségvetést az 57/2001. (XII. 18.) számú rendeletével fogadta el, amely a költségvetési koncepcióban előirányzott működési hiány nélkül millió Ft bevételi és kiadási előirányzatot tartalmazott. A költségvetési rendeletben meghatározták a végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat: a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat módosítási hatásköröket, illetve az átruházott jogköröket, a költségvetési szervek vezetőinek előirányzat módosítási hatásköreit, a tartalékkal történő rendelkezés és az intézményfinanszírozás rendjét. A Képviselő-testület fenntartotta magának a költségvetés bevételi és kiadási főösszegek, a költségvetési rendeletben meghatározott átruházott hatáskörök kivételével a kiemelt előirányzatok, valamint a létszámkeretek tekintetében a kizárólagos előirányzat módosítási jogot. 20

23 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A polgármesternek előirányzat módosítási jogot biztosítottak a Polgármesteri hivatal igazgatási tevékenysége és az egyéb önkormányzati feladatokra vonatkozó működési kiadásokon belüli kiemelt előirányzatok átcsoportosítására. A költségvetési intézmények vezetői a jóváhagyott intézményi bevételi előirányzatot meghaladó többletbevételből kiadási előirányzataikat emelhették meg. A működési kiemelt kiadási előirányzatokon belül a részelőirányzatok között átcsoportosítási jogot kaptak. A polgármester kapott felhatalmazást az év során átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítására. A Képviselő-testület a hitelműveletekkel kapcsolatos jogköröket saját hatáskörében tartotta annak kivételével, hogy a polgármester részére biztosította a likvidhitel felvételéről való döntést. Az Áht. 98. (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével rendeletben 7 szabályozták, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú tartozásállománya esetén kell a Képviselő-testületnek önkormányzati biztost kijelölnie. A és a évi költségvetés végrehajtásához kapcsolódóan az évközben kialakuló hiány finanszírozásának módját nem határozták meg, ezért megsértették az Áht ában előírtakat. A Képviselő-testület a évi költségvetést a 7/2003. (II. 20.) számú rendelettel fogadta el millió Ft előirányzati főösszeggel, bevételként 2000 millió Ft hitel igénybevételt vettek figyelembe. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletben a bevételi és kiadási előirányzat különbségét a hiányt nem mutatta be, megsértették az Áht. 8. (1) bekezdés és az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A Képviselő-testület a évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat összesen 4806 millió Ft-tal (34,1%-kal) módosította, az előirányzat-módosításról és átcsoportosításról két rendeletet alkotott 8. Az Ámr. 53. (2) bekezdését a negyedévenkénti költségvetési rendeletmódosításra vonatkozó előírást megsértették. Az utolsó alkalommal a Képviselő-testület a 10/2003. (III. 20.) számú rendelettel módosította a kapott központi költségvetési pótelőirányzatokkal és az intézményi saját hatáskörű előirányzat változtatással a évi költségvetési rendeletét. Az utolsó előirányzat módosítás során nem 7 Az Önkormányzat 34/2000. (VII. 11.) számú rendelete az Önkormányzat önállóan gazdálkodó intézményei tartozás-állományának rendszeréről, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről. 8 Az Önkormányzat 22/2002. (IX. 17.) és 10/2003. (III. 20.) költségvetési előirányzat módosításairól szóló rendeletei. 21