JELENTÉS a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről november

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /21/21/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0170 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Kőrös István számvevő tanácsos Nagy László Csaba számvevő tanácsos Schósz Attiláné számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági tevékenységének évi ellenőrzési tapasztalatairól Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 17 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 47 2.Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása 56 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 63 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 3. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal és mellékletei 8 oldal) 4. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 5. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 6. számú Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester észrevétele (1 oldal) FÜGGELÉKEK 1. számú Nyilatkozat: Az I. ker. Cigány Kisebbségi Önkormányzat állami támogatása (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. 1 a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Kbt. 2 a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXXIV. Törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Nek. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Ptv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXIII. törvény Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Korm. rendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék MÁK Magyar Államkincstár Önkormányzat Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testület Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi bizottság Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi bizottsága Tulajdonosi bizottság Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének Tulajdonosi bizottsága Kulturális, oktatási és sport bizottság Népjóléti bizottság Polgármesteri hivatal Pénzügyi igazgatóság Gazdasági iroda Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének Kulturális, oktatási és sport bizottsága Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének Népjóléti bizottsága Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri hivatalának Pénzügyi igazgatósága Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Pénzügyi Igazgatóság Gazdasági Irodája 3

6 GAMESZ Házgondnokság Kft. Olimpia Kft. Közhasznú társaság SzMSz Polgármesteri hivatal ügyrendje kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendjének szabályzata évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet vagyongazdálkodási rendelet közbeszerzési rendelet BRKÖ Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezete Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Házgondnokság Kft. Olimpia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Budai Várgondnoksági Közhasznú Társaság Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 14/1995. (VIII. 10.) számú rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat polgármestere és jegyzője által január 3-án kiadott Polgármesteri hivatal ügyrendje A Polgármesteri hivatal gazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendjének szabályzata a Polgármesteri hivatal ügyrendjének 6. számú melléklete melyet a polgármester és a jegyző február 15-én adott ki Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 4/2003. (II. 28.) számú rendelete a Budavári Önkormányzat évi költségvetéséről Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 2/2004. (III. 1.) számú rendelete a Budavári Önkormányzat évi költségvetéséről Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 16/1995. (XI. 30.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdoni jogok gyakorlásáról Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzatának 9/1997. (IV. 2.) számú rendelete a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről Budavári Roma Kisebbségi Önkormányzat 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a év I. negyedév, az 1.5; 2.1; 2.3. és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében, ezen túlmenően a évek. Budapest főváros I. kerületét öt településrész Krisztinaváros, Tabán, Gellérthegy, Vár, Víziváros alkotja. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A évi önkormányzati választásokat követően a polgármester és jegyző személye nem változott. A 24 tagú Képviselő-testület munkáját hat állandó bizottság, a polgármester munkáját három alpolgármester segítette. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében hét önállóan gazdálkodó és 16 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett és emellett egy gazdasági társasága is részt vett a feladatok végrehajtásában. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a évben 692 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 97 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben 6497 millió Ft költségvetési bevételt, 5900 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a kiadások 80,4%-át működési, 19,6%-át felhalmozási és fejlesztési célra fordította, a könyvviteli mérleg szerint a év végén millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A kerületben a évi önkormányzati választásokig hat 3, a évi választásokat követően kilenc 4 kisebbségi önkormányzat működött. 3 Lengyel, német, örmény, roma, szerb, szlovák és kisebbségi önkormányzat működött. 4 Bolgár, görög, lengyel, német, örmény, román, roma, szerb, szlovák kisebbségi önkormányzat. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évekre szóló gazdasági programmal rendelkezett. A polgármester a és a évre szóló költségvetési koncepciókat és költségvetési rendelettervezeteket határidőben beterjesztette a Képviselő-testület elé. A költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint a gazdasági program figyelembevételével az Ámr. előírásainak megfelelően készítették el. Az Ámr. előírásait nem tartották be, mivel a költségvetési koncepciókhoz, a költségvetési rendelettervezetekhez nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét. A kisebbségi önkormányzatok a költségvetési koncepcióról nem készítettek írásos véleményt. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. előírásait megsértve a hiányt a rendelet normaszövegében nem mutatták be, a hitelfelvételt költségvetési bevételként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként hiányosan mutatták be. Az Önkormányzat az Áht. előírását megsértve - a vagyonmérleg kivételével - nem határozta meg rendeletben a költségvetés és a zárszámadás mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. Az Önkormányzat évi költségvetési rendelettervezete nem tartalmazta a BRKÖ évi költségvetését, mivel a BRKÖ Képviselő-testülete azt nem hagyta jóvá és nem küldte meg a polgármester részére. A jegyző a és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Ámr. előírásainak megfelelően a költségvetési intézmények vezetőivel egyeztette, ennek eredményét írásban rögzítették. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletet a évben három alkalommal módosította, ezáltal nem tett eleget az Ámr-ben előírt negyedévenkénti költségvetési rendeletmódosításnak. A költségvetési rendeletmódosításokat az eredeti költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el. Az előirányzat módosításokat hitelt érdemlően dokumentálták. Az Önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok előirányzatait a kisebbségi önkormányzatok határozatai nélkül módosította, mellyel megsértette az Áht. előírásait. A jegyző felhívta a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek figyelmét a költségvetéssel kapcsolatos határozatok meghozatalára. A hatályos számlarendben a főkönyvi előirányzati számlák kijelölésén túl nem határozták meg a költségvetési előirányzatok analitikus nyilvántartásának módját. Ennek elmulasztásával megsértették az Áht-ban foglaltakat, mivel a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok teljesülését, valamint a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat az analitikus nyilvántartások nem tartalmazták. A Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek megnevezését az Ámr-ben foglaltakkal ellentétesen nem az SzMSz-ben, hanem a Polgármesteri hivatal ügyrendjében szabályozták. Nem határozták meg az Ámr-ben foglaltak ellenére az alapító okirat keltét, számát, az alaptevékenység forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét és a tervezéssel, végrehajtással kapcsolatos előírásokat, feltételeket. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének, a Pénzügyi Igazgatóságnak a felépítését és fe- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ladatait az Ámr. rendelkezése ellenére nem az SzMSz-ben, hanem a Polgármesteri hivatal ügyrendjében határozták meg. A polgármester a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra, a jegyző az ellenjegyzésre a jogszabályi előírások figyelembevételével adott felhatalmazást. A jegyző a szakmai teljesítés igazolás módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a kiadások esetében rendelkezett, a bevételek beszedéséhez kapcsolódóan nem rendelkezett belső szabályzatban, ezáltal nem tett eleget az Ámr-ben előírt kötelezettségének. A számviteli politikában a Vhr-ben előírtak ellenére nem rögzítették, hogy az Önkormányzat a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekint nem lényegesnek. A április 1-jétől hatályos számviteli politikában nem határozták meg mit tekintenek jelentős összegű hibának és a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának. Az Önkormányzat a Vhr-ben előírt szabályzatokkal rendelkezett. A számviteli politika keretében elkészítették a leltározási és leltárkészítési, az eszközök és források értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatot és elrendelték azok alkalmazását. A Vhr-ben előírt szabályozási kötelezettségüknek az alábbi kivételekkel tettek eleget. A évben hatályos leltározási és leltárkészítési szabályzatban nem rendelkeztek a leltárt helyettesítő összesítő kimutatás tartalmáról, formájáról és alkalmazásának feltételeiről. Elmaradt az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának szabályozása. A évben a leltározásra vonatkozó szabályozást nem aktualizálták a Vhr. bekövetkezett változása ellenére. Nem szabályozták az értékvesztés visszaírásának eszközcsoportonkénti rendjét, a házipénztáron kívüli pénzkezelés, valamint az értékcikk kezelés szabályait. Nem rögzítették a tevékenység ellenőrzésével megbízott személyek jogait és az összesítő bizonylatok elkészítésének határidejét. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzatában az ellenőrzési pontokat és az ellenőrzéskor elvégzendő feladatokat az érvényesítés esetében nem határozták meg. Nem szabályozták az eszközök és források értékelési szabályzatában, továbbá a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendjének szabályzatában az eltérés megállapításának és dokumentálásának módját, valamint eltérés esetén a jelzési kötelezettséget. Az operatív gazdálkodás, illetve a számviteli politika különböző területeinek rendjét meghatározó szabályozatok megalkotása során a Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését figyelembe vették. A szabályzatok előírásai összhangban voltak a Pénzügyi igazgatóság ügyrendjével és egymással. Az analitikus nyilvántartások a kötelezettségvállalás nyilvántartás kivételével megfeleltek az előírásoknak. A gazdasági műveletekről, eseményekről a számviteli bizonylatot kiállították. Az utalványokon nem tüntették fel az Ámr. előírása ellenére az utalvány szót. A gazdasági események bizonylatainak adatait a könyvvitelben rögzítették. A banki kiadási bizonylatok esetében az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások 6,5%-át nem foglalták írásba és arról az Ámr-ben előírt nyilvántartást nem vezették. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése a banki kiadási bizonylatok 12,3%-ánál hiányzott, a szakmai teljesítésigazolás a banki bevételi bizonylatok 2,1%-ánál, a banki kiadási bizonylatok 6,5%-ánál maradt el, ezáltal nem tettek eleget az Ámr-ben foglaltaknak. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az utalványozott banki és pénztári bizonylatokon eseti jelleggel (2,4%) hiányzott az utalványozás ellenjegyzése. Azokban az esetekben, ahol hiányzott a szakmai teljesítés igazolás, az érvényesítő és az utalványozás ellenjegyzője nem tett eleget az Ámr-ben előírt munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során betartották az összeférhetetlenségi követelményeket. A könyvelést a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően végezték a teljesített működési bevételek és kiadások, valamint a teljesített felhalmozási bevételek esetében. A felhalmozási kiadásoknál két esetben az érvényesítő helytelenül tett eleget az Ámr-ben foglalt főkönyvi számla kijelölési feladatának, és ezáltal könyveikben feladat megrendelést támogatásként mutattak ki, mely nem felelt meg a Vhr. számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásnak. A pénztárellenőr naponta elvégezte a pénzkezelési szabályzatban előírt ellenőrzési feladatait. A Polgármesteri hivatalban a pénzügyi-számviteli feladatellátás számítógépes támogatottságát biztosították, melynek során több együttműködő egységből álló számítógépes pénzügyi programot, ettől függetlenül működő egyedi számítógépes programokat és számítógépen vezetett analitikus nyilvántartásokat használtak. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások programjai egymással nem voltak összhangban, ezért a pénzügyi rendszerből nyerhető listák alapján kézi feladásokat készítettek a főkönyvi könyvelés számára és az azzal párhuzamosan vezetett előirányzat, valamint kötelezettségvállalás nyilvántartáshoz. A főkönyvi, valamint a mérlegbeszámoló rendszer programfrissítései rendelkezésre álltak. A pénzügyi programrendszerben a módosított belső szabályzatok változásainak követése megtörtént. A Polgármesteri hivatal informatikai stratégiával és az informatikai rendszer működtetésének feltételeit meghatározó szabályzatokkal rendelkezik, melyek a rendszer üzemeltetési leírásának kivételével - teljes körűen tartalmazzák a biztonságos és hatékony üzemeltetés feltételeit. Az adatbiztonsági és a katasztrófa esetén alkalmazandó eljárásokat, a hozzáférési jogosultságok kiadásának rendjét szabályozták. A pénzügyi-számviteli informatikai rendszert alkalmazók a szükséges számítógép-kezelői ismeretekkel rendelkeztek. A felhasználók munkaköri leírásai tartalmazzák az informatikai rendszer használatát és benne az általuk elvégzendő feladatok leírását. Az Önkormányzat eszközeinek számviteli nyilvántartás szerinti értéke a évek között 23,5%-kal emelkedett. Nőtt a befektetett eszközök aránya, ezen belül a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre átadott eszközök értéke, csökkent a követelések összege. A Polgármesteri hivatal gondoskodott az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, számbavételéről, a törzsvagyon elkülönítéséről. Az ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök, az üzemeltetésre átadott eszközök főkönyvi számláihoz tartozó analitikus nyilvántartásokat kialakították és megfelelően vezették. A jegyző a évi könyvviteli mérlegének alátámasztásához a leltározási és leltárkészítési szabályzatban előírtak ellenére a évre leltározási utasítást és ütemtervet nem adott ki. A év végi leltározást az eszközöknél az analitikus nyilvántartásokból készített öszszesítő kimutatás alapján egyeztetéssel végezték el. A leltárt helyettesítő összesítő kimutatás készítésének feltételei nem álltak fenn, mivel a Képviselő-testület egyetértésével nem rendelkeztek. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatal az eszközök és források értékelési követelményének eleget tett. A Számv. tv. előírásait megsértették, mivel egy gazdasági társaságban a saját tőke értéke alacsonyabb volt a jegyzett tőkénél, ami az értékvesztés elszámolását indokolta volna, ezen értékvesztés összege az Önkormányzat vagyonához viszonyítva nem volt jelentős. A évi beszámoló adatai szerint értékpapírral nem rendelkeztek. Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete a vagyongazdálkodással összefüggő feladat- és döntési hatásköröket megfelelően szabályozta. A Képviselő-testület a bizottságokat és a polgármestert értékhatártól függően döntési hatáskörrel ruházta fel. A években értékesített ingatlanoknál a hozott döntések megfeleltek a vagyongazdálkodási rendelet előírásainak. Az adásvételi szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket alkalmazták. Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásának, valamint a követelésről lemondás eseteit a vagyongazdálkodási rendeletben szabályozták. A követelés lemondás módját és mértékét az éves költségvetési rendeletben határozták meg. A céljelleggel nem szociális ellátásként nyújtott támogatások esetében a társasházi támogatások odaítéléséről a Társasházak Támogatását Elbíráló Munkacsoport döntött a évben, megsértve az Ötv. előírását, mivel az Önkormányzat a döntési hatáskört nem ruházta át. A munkacsoport a év első negyedévében döntést nem hozott. A támogatott szervezetek számára az Önkormányzat számadási kötelezettséget írt elő. A benyújtott számadásokat a Polgármesteri hivatal szakmai irodái ellenőrizték. Az önkormányzati bizottságok és a polgármester a évben 14 alapítványt összesen 1560 ezer Ft támogatásban részesített, mellyel megsértették az Ötv. előírását. A polgármester és az önkormányzati bizottságok a év első negyedévében döntést nem hoztak. A Polgármesteri hivatalban nem vezettek olyan analitikus nyilvántartást, melyből megállapítható lenne egy-egy szervezetnek folyósított valamenynyi támogatás. A Képviselő-testület rendeletet alkotott az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek közbeszerzési eljárásainak helyi szabályairól. A Polgármesteri hivatal ügyrendje, valamint az egyes eljárásokhoz kiadott Polgármesteri utasítások szabályozták a végrehajtással kapcsolatos feladatokat, melyek alapján a közbeszerzés törvényes lebonyolításának eljárási és elbírálási rendszere a évben biztosított volt. Az Önkormányzat a évben hatályon kívül helyezte a közbeszerzési rendeletet. A és a évben egy-egy esetben megsértették a Kbt-t, mert nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. Egy közbeszerzési értékhatár alatti beszerzés esetében a közbeszerzési rendelet előírását megsértve az egyszerűsített eljárás mellőzésével folytattak árubeszerzést. A polgármester a zárszámadási rendelettervezetet az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon határidőre a Képviselő-testület elé terjesztette. A zárszámadási rendeletben a működési és felhalmozási előirányzatok teljesítését Önkormányzatra összesen, továbbá költségvetési szervenként mutatták be az Áht. előírásai szerinti részletezettségben. A Képviselő-testület tájékoztatására szolgáló mérlegeket és kimutatásokat az Áht-ban előírtak szerint mutatták be. A zárszámadási rendelet az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények pénzmaradványait megállapította az Ámr. előírásainak megfelelően. A Képviselő-testület a zárszámadá- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK si rendeletben a pénzmaradványt költségvetési szervenként hagyta jóvá. A Polgármesteri hivatal az önállóan gazdálkodó intézmények féléves és éves beszámolóinak ellenőrzését az előírt határidőre az Ámr-nek megfelelően elvégezte. Az Önkormányzat területén kilenc helyi kisebbségi önkormányzat működik, amelyek közül három a évi helyhatósági választásokat követően alakult. A kisebbségi önkormányzatok közül egy a BRKÖ a évi helyhatósági választásokat követően nem készített költségvetést, ténylegesen nem működött. Az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok megállapodásban rögzítették a költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. Az együttműködési megállapodásokat nem vizsgálták felül, nem módosították, a 2002-ben alakult kisebbségi önkormányzatok esetében az Ámr. előírását figyelmen kívül hagyva az előírt határidő után kötötték meg. A Polgármesteri hivatal biztosította a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, viselte annak költségeit. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának lebonyolításával kapcsolatos feladatait a megkötött együttműködési megállapodások alapján két kivétellel a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte el a Polgármesteri hivatal. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak nyilvántartásán az Áht. előírásait megsértve a módosításokat határozataik hiányában vezették át. A BRKÖ állami támogatását a Korm. rendelet előírásait figyelmen kívül hagyva a és a évben nem utalták át a kisebbségi önkormányzat számlájára. Az önkormányzati kötelező feladatok ellátásában a költségvetési szerveknek volt meghatározó szerepük, melyből hét intézmény önálló és 16 intézmény részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezett. A évek között egy gazdasági társaságot megszüntettek, mely bérlakások és helyiségek kezelésével foglalkozott. A szabálysértési ügyek elbírálására, valamint a fogyatékos személyek ellátásának biztosítására fővárosi kerületi önkormányzatokkal társultak. Közoktatási megállapodást kötöttek a Magyar Bencés Kongregációval. Ellátási szerződést kötöttek a hajléktalanok nappali melegedője és utcai szociális munka feladatra, a szenvedélybetegek intézményének működtetésére, valamint a gyermekek átmeneti otthona feladatellátására. Az egy tanulócsoportra jutó kiadás a középiskolai oktatás területén a évről a évre 73,7%-kal növekedett. A Képviselő-testület az intézményhálózatot érintő döntés meghozatala előtt átvilágíttatta az önkormányzati intézményeket, melyek eredményeként a évben meghozta kiadáscsökkentő és intézmény racionalizálási intézkedéseit. A realizálásra a évben kerül sor. Az Önkormányzat a évi költségvetésének egyensúlyát külső források segítségével biztosította. Nőtt a pótlólagos központi támogatások szerepe, a Fővárosi Önkormányzattól átvett pénzeszközök összege, melyek az önkormányzati feladatok ellátásához is hozzájárultak. Az Önkormányzat bevételei a évek között folyamatosan emelkedtek. A működési bevételek fedezték a működési kiadásokat. A felhalmozási bevételek meghaladták a felhalmozási kiadásokat. A évi adóbevételek a működési bevételek növekvő arányát (27,0 30,0%) képviselték. Az Önkormányzat feladatai ellátásához hitelt nem vett igénybe. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok finanszírozása a években nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. Részarányuk az összes költségvetési kiadáson belül a évben 16,2%, a évben 16,5% és a évben 17,8% volt. Az Önkormányzat a évekre szóló gazdasági programjában stratégiai célkitűzésként fogalmazta meg az önként vállalt és a kötelezően ellátott feladatok közötti összhang megteremtését. A jegyző az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról a évben elkészítette a likviditási tervet és azt év közben aktualizálta. A Polgármesteri hivatal a kötelezettségvállalásokra több nyilvántartást vezetett, melyekből a kötelezettségvállalás évenkénti összegét nem lehetett megállapítani, ezáltal nem felelt meg az Ámr. előírásának. Az Önkormányzat a évben személygépkocsik és fénymásoló gépek beszerzésére kötött lízingszerződést, továbbá a Közbiztonsági Alapítványa részére vállalt kezességet. A Képviselő-testület számára az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát az Ötv. előírásai alapján bemutatták. A Képviselő-testület az adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláskor egyik esetben sem lépte túl a kötelezettségvállalás felső határát. A évről készült éves költségvetési beszámoló tartalmazta az Önkormányzat adósságszolgálatának alakulását. Az Önkormányzat a évben a költségvetésben a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésének megvalósítására 5 millió Ft-ot különített el. A évben készült felmérés szerint a feladat 128,3 millió Ft-ot igényel. A tervezett előirányzat és a felmérés adatai alapján az összes épület akadálymentesítése nem valósul meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXIV. törvényben foglalt január 1-jei határidőre. Az Önkormányzat kialakította a feladatkörébe utalt ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. Az Önkormányzat az SzMSzben a belső ellenőrzés megszervezését és irányítását a polgármester feladatává tette, mellyel megsértették az Áht. azon előírását, hogy a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős. A belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy jogállását, feladatait nem az SzMSz-ben, hanem a Polgármesteri hivatal ügyrendjében szabályozták, mely elnevezésében nem, de tartalmát tekintve megfelelt a Ber-ben előírtaknak. A Polgármesteri hivatal belső és az intézmények gazdálkodásának ellenőrzési tapasztalatainak áttekintését az SzMSz-ben a Pénzügyi bizottságra ruházta át az Önkormányzat. A évben a Pénzügyi bizottság az ellenőrzési jelentéseket ülésein külön-külön megtárgyalta és elfogadta, ezzel eleget tett kötelezettségének. A évi ellenőrzési munkatervet és a középtávú ellenőrzési tervet a Pénzügyi bizottság hagyta jóvá a költségvetési szerv vezetője helyett, ezáltal nem tartották be a Ber-ben előírtakat. A évre szóló éves ellenőrzési terv és ellenőrzési program tartalma nem felelt meg a Ber-ben előírt követelményeknek. A Polgármesteri hivatalban november 30-tól március 11-ig belső ellenőrt nem foglalkoztattak, megsértve az Áht. belső ellenőrzés működésére vonatkozó előírást. A évben két alkalommal hirdették meg a belső ellenőri munkakört, mely eredménytelenül zárult. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló megfelelő képesítéssel rendelkezett, a költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ az utóbbi négy évben két alkalommal végzett vizsgálatot az Önkormányzatnál. A év októberében ellenőrizte a Budavári Önkormányzat évi gazdálkodását, valamint a év május hónapban a évi normatív állami hozzájárulás igénybevételét és elszámolását. A évi vizsgálat a törvényes és szabályszerű rend helyreállítására 10, a munka színvonalának növelésére 11 javaslatot tett. Ezek alapján a polgármester intézkedési tervet készített, melyben foglaltakat a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságának javítása érdekében tett javaslat kivételével végrehajtották. Az ÁSZ évi vizsgálati javaslatai alapján a normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának belső rendjét megváltoztatták, adatainak helyességét a helyszínen rendszeresen ellenőrizték. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) b) c) csatolja a költségvetési koncepció tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdés szerint a Pénzügyi bizottság koncepció tervezetről szóló véleményét, továbbá a költségvetési rendelettervezethez az Ámr. 29. (9) bekezdés szerint a Pénzügyi bizottság véleményét; terjessze a jegyző által elkészített előterjesztés alapján a Képviselő-testület elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; terjessze a Képviselő-testület elé az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglalt előírások betartása érdekében negyedévenként a költségvetési előirányzatok módosításáról szóló rendelettervezetet, amennyiben évközben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít; 2. gondoskodjon a közbeszerzési eljárásoknak a Kbt (1) és (2) bekezdéseiben előírtak szerinti kiírásáról és lefolytatásáról; 3. kezdeményezze az SzMSz módosítását a Képviselő-testületnél, hogy az Áht. 97. (1) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért a jegyző legyen a felelős, egyúttal terjessze az Ámr. 10. (4) bekezdése alapján jóváhagyásra a Képviselő-testület elé a jegyző által elkészített Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát; 4. gondoskodjon az Ámr. 29. (11) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokat évente vizsgálják felül, és amennyiben szükséges módosítsák január 15-ig; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 5. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak Képviselő-testületi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; 6. kísérje figyelemmel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírtak alapján a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a január 1-i határidőre; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) b) gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezet elkészítése során a költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbségeként tervezett hiányt az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési rendeletben mutassák be, biztosítsa, hogy a költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjában előírt felhalmozási kiadások feladatonkénti bemutatását terjesszék a Képviselő-testület elé; 2. intézkedjen a költségvetési rendelet módosításakor, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit kizárólag azok határozatai alapján módosítsák, továbbá a kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit módosító határozatokat az Önkormányzat költségvetési rendeletén az Áht. 74. (3) bekezdésében előírtak szerint vezessék át; 3. készítse el az Ámr. 10. (4) bekezdése alapján a Polgármesteri hivatal SzMSz-ét és abban rögzítse a Pénzügyi igazgatóság felépítését és feladatait az Ámr. 17. (4) bekezdése alapján; 4. a számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok felülvizsgálata során a) b) c) rögzítse a számviteli politikában a Vhr. 8. (5) bekezdése alapján, hogy mit tekint nem lényegesnek; a Vhr pontja alapján, hogy mit tekint jelentős öszszegű hibának, és a 10. pontja alapján a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának; intézkedjen, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél számolják el az indokolt értékvesztést a Számv. tv. 54. (1) és (2) bekezdés c) pontjában előírtaknak megfelelően; módosítsa a leltározási és leltárkészítési szabályzatát, a Vhr. 37. (1) és (3) bekezdéseinek előírásait figyelembe véve évenkénti, mennyiségi felvétellel történő leltározást írjon elő az immateriális javak és a követelések kivételével az eszközökre, valamint egyeztetéssel történő leltározást írjon elő a csak értékben kimutatott eszközökre és forrásokra, és egyúttal gondoskodjon a szabályozásban foglaltak végrehajtásáról; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK d) rögzítse az eszközök és források értékelési szabályzatában a Vhr. 32. (2) bekezdésében foglaltak alapján az értékvesztés visszaírásának eszközcsoportonkénti rendjére vonatkozó szabályait továbbá a számlarendben a Vhr. 49. (4) bekezdésében foglalt előírás alapján az összesítő bizonylatok elkészítésének határidejét; 5. a költségvetési gazdálkodás és ellenőrzési jogkörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében a) b) c) d) e) f) rendelkezzen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendjének szabályzatában az Ámr (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében a bevételek beszedéséhez kapcsolódóan a szakmai teljesítésigazolás módjáról és az azt végző személyekről, továbbá intézkedjen, hogy a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek végezzék el az Ámr (1) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a kiadások teljesítése és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az ellenőrzést, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, a megrendelés, a megállapodás teljesítését; gondoskodjon az előirányzatok és évközi módosításuk Áht (1) és (2) bekezdésében előírtak szerinti vezetéséről annak érdekében, hogy az előirányzatokat, azok teljesítését, valamint a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat a nyilvántartások tartalmazzák; gondoskodjon arról, hogy az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalásokról az Ámr (4) bekezdésében foglaltak alapján nyilvántartást vezessenek, továbbá arról, hogy a kötelezettségvállalás nyilvántartása alkalmas legyen az Ámr (6) bekezdésében foglaltak alapján a kötelezettségvállalás évenkénti öszszegének megállapítására; gondoskodjon az Ámr (7) bekezdése alapján, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzője a banki kiadási bizonylatok ellenjegyzését végezze el; gondoskodjon arról, hogy az érvényesítő az Ámr (1) bekezdésében foglaltak alapján ellenőrizze az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az alaki követelmények betartását, továbbá az Ámr (4) bekezdésében foglaltak alapján a főkönyvi számla kijelölési feladatának helyesen tegyen eleget, és a Vhr. 9. számú melléklet 3. e) pontja alapján feladat megrendelést ne mutasson ki támogatásként; gondoskodjon az Ámr (4) bekezdés b) pontja alapján, hogy az utalványokon tüntessék fel az utalvány szót, továbbá arról, hogy az utalványozás ellenjegyzője az Ámr (3) bekezdésében foglaltak alapján győződjön meg arról, hogy a szakmai teljesítés igazolás és az érvényesítés megtörtént-e; 6. hagyja jóvá a Ber a alapján az éves ellenőrzési tervet, és gondoskodjon arról, hogy az éves ellenőrzési terv a Ber. 21. (3) bekezdés d) pontja alapján tartalmazza az ellenőrizendő időszakot, és a g) pontja alapján tartalmazza az ellenőrzések ütemezését, továbbá biztosítsa, hogy az ellenőrzési program tartalmazza a Ber. 23. (4) bekezdés c), pontjában foglaltak alapján az ellenőrzés tárgyát, e) pontja alapján az ellenőrzés célját, g) pontja alapján az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi hivatkozást, valamint k) pontja alapján a jelentés elkészítésének határidejét; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7. gondoskodjon arról az Áht (1) bekezdésében foglaltak betartása érdekében, hogy a kisebbségi önkormányzatok jóváhagyott előirányzatainak és azok teljesülésének alakulásáról a nyilvántartást a kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján vezessék, továbbá gondoskodjon a Korm. rendelet 15. -ában foglaltak végrehajtása érdekében a kisebbségi önkormányzatot megillető állami támogatás elkülönített nyilvántartásáról és összegének átutalásáról a BRKÖ számlájára; a munka színvonalának javítása érdekében 8. a költségvetési gazdálkodás szabályozottságának javítása céljából a) b) c) d) e) alakítson ki olyan analitikus nyilvántartást a céljelleggel juttatott támogatásokhoz kapcsolódóan, amelyből megállapítható önkormányzati szinten egy-egy támogatott költségvetési éven belüli valamennyi támogatás; határozza meg a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzatában az érvényesítés esetében az ellenőrzési pontokat és az ellenőrzéskor elvégzendő műveleteket, továbbá az eltérés megállapításának és dokumentálásának módját, valamint a jelzési kötelezettséget; szabályozza az eszközök és források értékelési szabályzatában az eltérés megállapításának és dokumentálásának módját, valamint a jelzési kötelezettséget, továbbá határozza meg a pénzkezelési szabályzatban a házipénztáron kívüli pénzkezelés, valamint az értékcikk kezelés szabályait; rögzítse a felesleges vagyontárgyak hasznosításának selejtezésének szabályzatában a tevékenység ellenőrzésével megbízott személyek jogait, továbbá szabályozza a leltározási és leltárkészítési szabályzatban az üzemeltetésre és kezelésre átadott eszközök leltározásának módját; segítse elő, hogy a költségvetési előirányzatok és azok teljesítésének követéséről, valamint a költségvetési előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokról a nyilvántartást számítógépes programokkal biztosítsák, továbbá határozzák meg a számlarendben a költségvetési előirányzatok analitikus nyilvántartásának módját. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A Képviselő-testület a évekre szóló gazdasági programját a 65/2003. (III. 27.) számú határozatával fogadta el, eleget téve az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt kötelezettségének. Az Önkormányzat a évek közötti időszak legfontosabb feladatainak a vagyongazdálkodást és vagyonhasznosítást, az intézmények működésének racionalizálását, továbbá a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok közötti összhang megteremtését határozta meg. A évre szóló költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek, valamint a gazdasági program figyelembevételével az Ámr. 28. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően készítették el. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit a évre szóló költségvetési koncepció kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részeiről 5 az Önkormányzat tájékoztatta, ezáltal eleget tett az Ámr. 28. (6) bekezdésében előírtaknak. A költségvetési koncepciót a bizottságok megtárgyalták 6, állásfoglalásukat írásba foglalták. A polgármester az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtaknak nem tett eleget, mivel a Képviselő-testület részére benyújtott, a költségvetési koncepció tervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét nem csatolta, az a képviselő-testületi ülésen került kiosztásra. A kisebbségi önkormányzatok a költségvetési koncepcióról nem készítettek írásos véleményt. A polgármester a költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidőn belül december 12-én terjesztette a Képviselő-testület elé, melyet az a 306/2002. (XII. 12.) számú határozatával fogadott el. 5 Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletében elfogadta, hogy a kisebbségi önkormányzatok pályázat alapján vehetik igénybe az Önkormányzat támogatását. 6 Az SzMSz-ben rögzítetteknek megfelelően a költségvetési koncepciót a Közigazgatási bizottság, a Kulturális, oktatási és sport bizottság, a Népjóléti bizottság, a Pénzügyi bizottság, a Tulajdonosi bizottság, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság véleményezte. 7 Az önkormányzati választás évében legkésőbb december 15-ig. 17

20 A évi költségvetési rendelet tervezetének elkészítésekor a bevételi és kiadási előirányzatokat az előző évi tényadatokból kiindulva, a várható változások figyelembevételével alakították ki. A rendelettervezetet a jegyző a költségvetési intézmények vezetőivel február 12-én egyeztette, melynek eredményét írásban rögzítették az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően. A polgármester a Pénzügyi bizottság véleményét nem csatolta a rendelettervezethez, ezáltal nem tett eleget az Ámr. 29. (9) bekezdésben előírtaknak. A költségvetési rendelettervezet az Ámr. 29. (1) bekezdés i) pontjában előírtak ellenére nem tartalmazta a BRKÖ évi költségvetését, mivel a kisebbségi önkormányzat Képviselő-testülete a jegyző által elkészített határozat tervezetet nem hagyta jóvá. A BRKÖ elnöke az Ámr. 29. (3) bekezdésében előírtak ellenére a költségvetési határozatot a polgármester részére nem küldte meg. Az Önkormányzat költségvetésébe a nyolc kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát változatlan formában építették be. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésben előírt február 15-i határidőn belül, február 12-én nyújtotta be a Képviselő-testület számára. A évi költségvetési rendelet 6077,0 millió Ft bevételt és kiadást irányzott elő. A bevételi források között hitelfelvétel címén 325,7 millió Ft előirányzatot hagyott jóvá a Képviselő-testület, de a hiányt a rendelet normaszövegében nem mutatták be, megsértve az Áht. 8. (1) bekezdésében leírtakat. A hitelfelvétel költségvetési bevételként való bemutatásával az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglaltakat sértették meg. A Polgármesteri hivatal a felhalmozási kiadásait feladatonként hiányosan mutatta be. A tárgyi eszközbeszerzés megjelölés általános jellege miatt nem minősül feladat meghatározásnak, ezáltal nem tettek eleget az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjában előírtaknak. A polgármester a évben négy személygépkocsit szerzett be, melyre pénzügyi lízingszerződést kötött. A 6/2003. (V. 6.) számú rendeletben a Képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy legfeljebb 30 millió Ft erejéig fejlesztési célú hitelszerződést kössön legfeljebb ötéves lejárati időre hivatali célú tárgyi eszköz beszerzésére. A beszerzendő eszközöket az előterjesztésben nem határozták meg. A évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályok az intézmények finanszírozási rendjére, a polgármester átcsoportosítási hatáskörére 8, az általános és céltartalék kezelésére, az előirányzatok módosításának határidejére, a költségvetés hiányának finanszírozására 9 terjedtek ki. A Polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe tartozó előirányzatok átcsoportosítását a Képviselő-testület az ágazatilag illetékes bizottságok állásfoglalásához kötötte. A bizottsági keretek felhasználásáról az átcsoportosítás jogát gyakorló bizottságok döntenek. 8 A polgármester a költségvetési szervek között, velük egyeztetve esetenként és legfeljebb 5 millió Ft erejéig átcsoportosítást engedélyezhet. 9 A Képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a forráshiány mértékéig likvid hitelt vegyen fel. 18

21 A kisebbségi önkormányzatok kulturális rendezvényeinek támogatására előirányzott 4,5 millió Ft összeget a Kulturális, oktatási és sport bizottság hatáskörébe utalták a céltartalékok között. Az általános tartalék (polgármesteri keret) felhasználásáról a polgármester dönt, a felhasználásról félévenként tájékoztatja a Képviselő-testületet. A polgármester átcsoportosítási joga 20 millió Ft keretösszeg felhasználásáig terjedt. Az általános tartalék 20 millió Ft-ot meghaladó részének felhasználása a Képviselő-testület döntési hatáskörébe tartozott. A céltartalékok között a polgármestert 20 millió Ft összegű vis maior tartalék átcsoportosítási jogával is felruházta a Képviselő-testület. A költségvetési rendeletben a költségvetés előterjesztésekor az Önkormányzat összes bevételeit és kiadásait, azok finanszírozását, a pénzeszközök változását bemutatták a Képviselő-testület számára. A költségvetéssel egyidejűleg tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit a vagyonmérleg kivételével az Áht ában előírtakat megsértve önkormányzati rendeletben nem határozták meg. A Képviselő-testület meghatározta az Áht. 67. (3) bekezdés szerint előírt címrendet, mely szerint az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidőben, a Képviselő-testület november 27-i ülésére terjesztette elő, melyet a Képviselő-testület a 276/2003. (XI. 27.) számú határozatával fogadott el. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit a költségvetési koncepció tervezetről az Ámr. 28. (6) bekezdésében előírtaknak eleget téve tájékoztatták. A kisebbségi önkormányzatok elnökei írásos véleményt nem készítettek, erre a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodás sem tartalmazott előírást. A költségvetési koncepciót a bizottságok megtárgyalták, állásfoglalásukat írásba foglalták. A Pénzügyi bizottság a november 24-i ülésén tárgyalta meg a koncepciót, melyet a 200/2003. (XI. 24.) számú állásfoglalásával fogadott el. A polgármester a évi költségvetési koncepció előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolta, az a Képviselő-testületi ülésen került kiosztásra. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt február 15-i határidőn belül terjesztette a Képviselőtestület elé. A évi költségvetési rendeletet a évivel azonos szerkezetben készítették el. Az Önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak meghatározásakor az előző évi tényadatok alapján végrehajtott intézményi racionalizálás 10 hatásainak számszerű eredményeit is figyelembe vették. A Képviselő-testület a évi költségvetési rendeletében a évi költségvetési bevételi és kiadási főösszegét 6236,4 millió Ft-ban állapította meg. A költségvetési 10 Az oktatási intézményekben ellátottak számának csökkenése miatt végrehajtott intézményi racionalizálással a kiadások mérséklését irányozták elő. 19

22 rendeletben a bevételek és a kiadások különbözetét 200,0 millió Ft-ot, mint forráshiányt a rendelet normaszövegében nem mutatták be, ezáltal megsértették az Áht. 8. (1) bekezdésében előírtakat, valamint a hitelfelvétel költségvetési bevételként való tervezésével az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtakat. A jegyző a kisebbségi önkormányzatok évi költségvetéséről december 15-én egyeztető megbeszélést tartott, melyen a kilenc kisebbségi önkormányzatból két kisebbségi önkormányzat képviselője jelent meg. A könyvvizsgáló a rendelettervezetről írásos véleményét január 18-án készítette el. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel február 24-én egyeztette, erről a Polgármesteri hivatalban jegyzőkönyv készült. A évi költségvetésről szóló rendelettervezetet a Képviselő-testület bizottságai megtárgyalták, véleményüket írásba foglalták. A Pénzügyi bizottság a évi költségvetési rendelettervezetet a 9/2004. (II. 27.) számú állásfoglalásával fogadta el. A Pénzügyi bizottság véleményét a polgármester nem csatolta a rendelettervezet előterjesztéséhez, ezáltal nem tett eleget az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtaknak. Az Önkormányzat a évben a kisebbségi önkormányzatokat összesen 4,0 millió Ft kulturális rendezvényekre pályázaton elnyerhető támogatásban részesítette, a évi költségvetésében valamennyi kisebbségi önkormányzatnak 0,3 millió Ft támogatást irányzott elő. A évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályok között a céltartalékok bizottsági kereteken belüli átcsoportosítás jogát a bizottságok és a polgármester gyakorolta. Az 5,0 millió Ft-ot meghaladó saját erő biztosítása esetén az illetékes szakbizottságok jóváhagyó határozatát követően a polgármester, az 5,0 millió Ft-ot meg nem haladó összeg esetén a bizottságok döntöttek az átcsoportosításról. A Képviselő-testület a évi költségvetésének előirányzatait ez év során három alkalommal, a költségvetés bevételi és kiadási főösszegeit 6077,0 millió Ft-ról 6 796,0 millió Ft-ra, azaz 11,2%-kal növelte meg 11. A módosításokat az eredeti költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el. Nőtt a fővárosi forrásmegosztásból az iparűzési adó bevétele, a normatív és központosított állami támogatás bevétele, továbbá az intézmények pályázatokon elnyert pénzeszközei is növelték a bevételeket. A Képviselő-testület a módosított bevételi előirányzatokkal egyidejűleg kiadási előirányzatait is megnövelte. A Képviselő-testület nem döntött negyedévenként a költségvetési rendeletének módosításáról az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglalt előírások ellenére. Az utolsó előirányzat módosításról az Önkormányzat február 28-án az Ámr. 53. (2) bekezdésében előírt határidőn belül hozott döntést. A módosítás során a bevételi költségvetési előirányzatokat, illetve a kiadási előirányzatokat 80,9 millió Ft-tal növelték meg. A bevételek között az Önkormányzat saját működési bevételeit 11,0 millió Ft-tal, a központosított előirányzatokat 26,9 millió Ft-tal, a normatív kötött felhasználású támogatásokat 13,6 millió Ft-tal, a céltámogatásokat 3,2 millió Ft-tal és az átvett pénzeszközö- 11 Az Önkormányzat a évi költségvetéséről szóló rendeletét a 11/2003. (VII. 2.), a 27/2003. (XII. 4.) és az 1/2004. (III. 1.) számú rendeletekkel módosította. 20