JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /23/15/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bauer Lajosné számvevő tanácsos Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Molnár Gyula Mihály számvevő Schósz Attiláné számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyának helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 48 2.Egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Egyes naturálismutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása 55 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 61 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Kimutatás a jelentősebb önként vállalt feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal) 2

5 BEVEZETÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ltv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék TÁH Területi Államháztartási Hivatal OEP Országos Egészségügyi Pénztár Önkormányzat Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testület Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete Pénzügyi bizottság Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága, illetve november 7-étől Pénzügyi és Stratégiai Bizottsága Ellenőrző bizottság Képviselő-testület Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága Polgármesteri hivatal Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztály Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal Adó és Pénzügyi Osztálya GAMESZ Belváros-Lipótváros Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) BLESZ Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat (önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) SzMSz A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 23/1995. (IX. 18.) számú önkormányzati rendelet ügyrend Az SzMSz 9. számú melléklete a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 3

6

7 JELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92. (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 120/A. (1) bekezdése alapján Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V /2003. számú ellenőrzési program figyelembe vételével vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok megfelelően segítették-e a végrehajtást; az önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e; a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: év, valamint a I. negyedév, az 1.7., 2.1., 2.2., 2.3.,3,2., 3.3. és 3.4. ellenőrzési programpontok esetében évek Az Önkormányzat kiemelt szerepet tölt be a kerületi önkormányzatok között a közhivatalok elhelyezkedése, az üzleti élet és az idegenforgalom szempontjából. A kerület lakosainak száma megközelíti a 31 ezer főt. Az Önkormányzat évi költségvetésének főösszege 12 milliárd Ft, számviteli mérlegének főösszege év végén 22 milliárd Ft. Az Önkormányzat intézményeinek száma 24, ebből öt intézménye gazdálkodási szempontból önállóan gazdálkodó. Az Önkormányzatnál foglalkoztatottak száma a év végén 1379 fő, ebből 204 fő a köztisztviselők száma. Az Önkormányzat tulajdonában lévő öt gazdasági társaság is tevékenyen részt vesz az önkormányzati feladatok ellátásában. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat gazdálkodásában nem érvényesítették a központi jogszabályi előírásokat, az önkormányzati rendeletek és szabályzatok hiányosak, ezért a szabályszerű gazdálkodás feltételeit és körülményeit csak részben biztosították. A tervezés, az operatív gazdálkodás, a beszámolási kötelezettség teljesítése során a jogszabályokban és a belső szabályzatokban, valamint a számviteli rendben megfogalmazott előírások egy részét nem tartották be. A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok azoknak részbeni kialakítása miatt nem segítették a végrehajtást. Az önkormányzati feladatokat több évre kijelölő gazdasági programmal az Önkormányzat nem rendelkezett. A évre szóló költségvetés tervezése és a költségvetési rendelet alkotása során az Önkormányzatnál megsértették a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A koncepció előterjesztéséhez nem csatolták a Pénzügyi bizottság koncepció-tervezetről alkotott véleményét. A költségvetési rendelettervezet előkészítésekor nem vették figyelembe a tervezés módszerére, azaz a költségvetési javaslat kidolgozására az Ámr-ben előírtakat. A költségvetési rendelettervezet szerkezetének kialakításakor hiányosan tettek eleget az Ámr. vonatkozó előírásainak, mert az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit költségvetési szervenként külön-külön, azon belül forrásonként nem mutatták be. A Polgármesteri hivatal, valamint az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények vonatkozásában elmaradt az egyensúlyban lévő költségvetések bemutatása. A Polgármesteri hivatal bevételei nem tartalmazták a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti díjbevételeit és a bérbeadással összefüggő kiadásokat. A működési és felhalmozási célú, együttesen egyensúlyban lévő önkormányzati szintű költségvetés bemutatásakor korrekciót alkalmaztak, amellyel a működési forráshiányt kedvezőbb állapotban, 1682,6 millió Ft-tal alacsonyabb összeggel mutatták be. A rendelettervezet nem tartalmazta kisebbségenként a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését. A költségvetési rendelettervezet intézményi egyeztetésének eredményét nem dokumentálták. A rendelettervezetben előfordult hiányosságok ismétlődtek az elfogadott költségvetési rendeletben. A költségvetési rendelet összevontan igen, de részleteiben nem tartalmazta az Áht. szerinti speciális célú támogatásokat. A költségvetési rendeletben nem határozták meg a költségvetés címrendjét. A költségvetési rendelet nem céltartalékként tartalmazta az igazgatási feladatok előirányzatában jóváhagyott, a tartalmában céltartaléknak minősülő képviselő-testületi, polgármesteri és egyéni képviselő keretek címén, valamint a rendőrség, közbiztonság támogatására elhatározott irányzatokat. Az államháztartás információs rendszere keretében a költségvetésről nyújtott adatszolgáltatás eltért, 211,7 millió Ft-tal több volt a Képviselő-testület által elfogadott költségvetéshez képest. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Képviselő-testület az Áht-ban előírtak ellenére önkormányzati rendeletben nem határozta meg a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A évi költségvetési rendelet tartalmazott a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, de lényeges szabályokat nem rögzített. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a évi költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat öt alkalommal módosította. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról, azok változásairól az Áht-ban előírt követelményeknek megfelelő analitikus nyilvántartást nem vezettek, nem biztosították a változások folyamatos, naprakész követését még a polgármesteri, saját hatáskörű előirányzat-változtatások, továbbá a helyi döntést nem igénylő, a központi költségvetési kapcsolatokból származó pótelőirányzatok eseteiben sem. Önkormányzati szinten és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szintjén is a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak, de nem kísérték figyelemmel a bevételi előirányzatok teljesülését és így kötelezettséget vállaltak olyan feladatokra, kiadásokra is, melyekre a teljesült bevételek nem nyújtottak fedezetet. Az Önkormányzat zárszámadási rendeletében rögzítették, hogy az egyéb sajátos bevételek nem tartalmazzák a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. által kezelt lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadásával kapcsolatos bevételek teljesítési adatait, így a vonatkozó előírások ellenére nem mutatták be az Önkormányzat e feladatához tartozó bevételeket és kiadásokat. A zárszámadási rendelet szerkezete azonos volt a költségvetési rendeletével, de ez okból meg is ismételte a költségvetési rendelet hibáit, hiányosságait. Nem tartalmazta a tényleges létszámadatokat a részben önállóan gazdálkodó intézményekre nézve. A zárszámadáshoz csatolták az Áht-ban előírt mérlegeket, kimutatásokat, viszont a többéves kihatással járó döntések bemutatása nem volt teljes. A Képviselő-testület zárszámadási rendeletében jóváhagyta az Önkormányzat azon belül az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei évi pénzmaradványát, azonban elmaradt a részben önállóan gazdálkodó intézmények intézményenkénti pénzmaradványának a meghatározása. Az Önkormányzat költségvetési rendelete a pénzmaradvány elszámolását nem szabályozta, és a zárszámadási rendeletben sem rögzítették az elvonás jogcímét. Az Önkormányzat által felhasználható költségvetési pénzmaradványt, továbbá az intézményektől elvont pénzmaradványt, valamint a feladattal terhelt visszaosztandó és fel nem osztott (általános tartalékba helyezendő) pénzmaradványt önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerinti bontásban bemutatták. A GAMESZnak, mint önállóan gazdálkodó intézménynek és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézményeknek a költségvetési pénzmaradványát a költségvetési rendelet szerkezeti, tartalmi hibája következtében külön-külön nem mutatták be, ezért a költségvetési szervenkénti pénzmaradvány elvonás a zárszámadási rendeletből nem állapítható meg. A zárszámadási rendelet hiányossága az is, hogy nem tartalmazta kisebbségi önkormányzatonként a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzmaradványát. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat teljesítette a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. Ennek keretében a könyvvizsgáló auditálási eltérés és korlátozás nélkül hitelesítette az egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolót. A gazdálkodás szabályozottsága és szabályszerűsége érdekében szabályzatokat készítettek, a polgármester és a jegyző utasításokat, intézkedéseket, körleveleket adott ki. A szabályzatok esetenként nem terjedtek ki az ellátandó feladat teljes folyamatának szabályozására, amelynek hiánya a gyakorlati munkavégzés során is éreztette hatását. A gazdálkodási jogköröket szabályozó két polgármesteri és jegyzői együttes utasítást egymástól független utasításként készítették el. Az utasítások tartalmuk szerint egymásra épültek, de a feladatok és a jogkörök nem egyértelmű meghatározása miatt nem tekinthetők az általános (kötelezettségvállalás és annak ellenjegyzése, utalványozás és annak ellenjegyzése), illetve a különös esetre előírt (kötelezettségvállaláson belül a szerződéskötések) szabályozásnak. Az egyes jogkörök jogosultjait nem lehet egyértelműen megállapítani, ami gátolta az utasítások szabályszerű végrehajtását. A pénzkezelési szabályzatban nem határozták meg a pénztárellenőrzés gyakoriságát és módját, és nem is végezték el a pénztárellenőrzés feladatát. A számlarend nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal gazdálkodásához megnyitott összes főkönyvi számlát, az azokhoz kapcsolódó szabályozást és analitikus nyilvántartást. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzést keretjellegűen a belső ellenőrzési szabályzat írta elő. Az ügyrendben nem határozták meg a konkrét ellenőrzési feladatokat és az egyes osztályok közötti kapcsolódási, ellenőrzési pontokat. A Pénzügyi osztály dolgozóinak munkaköri leírásaiban a különböző egyeztetési feladatok előírása jelentette a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget. Az elvégzett egyeztetések dokumentálásának módját nem határozták meg. A könyvviteli munkafolyamatokba épített ellenőrzés elvégzését a helyesbítések tanúsították. A gazdálkodási jogkörökhöz kapcsolódó ellenőrzési jogkörök kötelezettségvállalás ellenjegyzése, utalványozás ellenjegyzése érvényesülését a belső szabályozás hiánya, illetve hiányosságai nehezítették. Elmaradt a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és a kapcsolódó dokumentumok tartalmi követelményeinek a meghatározása 1. A számviteli és a bizonylati fegyelem szabályozása nem volt teljes körű a Polgármesteri hivatalban. A számlarendben nem határozták meg a bizonylati rendet, ezen belül a számviteli bizonylatok körét. Számviteli bizonylatként olyan testületi rendeletet, határozatot is használtak, amelyek nem feleltek meg a Számv. tv-ben a számviteli bizonylatra előírt követelményeknek. A kötelezettségvállalásokról teljes körű nyilvántartást nem vezettek. Az ellenőrzött bizonylatokhoz csatolt kötelezettségvállalásokon az ellenjegyzés nem történt meg maradéktalanul. A kifizetéseket minden esetben érvényesítették a teljesítésigazolásokat követően. Az utalványozás és annak ellenjegyzése megtörtént. A számviteli politikában, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatában az január 1-től az Ámr. 10. (5) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettség. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenését a jogszabályi előírástól eltérően az elhasználódási időtől függően, lineáris elszámolási móddal határozták meg. Az önkormányzati vagyon nyilvántartását az analitikus és főkönyvi könyvelés, valamint az ingatlanvagyon kataszter vezetésével biztosították, azonban a törzsvagyon elkülönített nyilvántartása csak az ingatlanvagyon kataszterben valósult meg. Az évenkénti leltározási kötelezettséget nem teljesítették teljes körűen, mert az üzemeltetésre átadott eszközök leltározása elmaradt. A leltározási szabályzatban nem határozták meg a mérlegsorok alátámasztásához készítendő összesítő kimutatások tartalmát, formáját, kellékeit. A évi zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások és az ingatlanvagyon kataszter adatai között december 31-én az egyezőség fennállt. A január 1-i állapotra vonatkozóan készített ingatlanstatisztika bruttó érték adata 617,4 millió Ft-tal alacsonyabb volt a december 31-re vonatkozó ingatlanvagyon kataszteri részletes nyilvántartásban szereplő összes bruttó értéknél. Az eltérést az okozta, hogy az ingatlanstatisztika a Belváros- Lipótváros Vagyonkezelő Rt. által párhuzamosan vezetett és a Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaival nem egyeztetett ingatlanvagyon kataszter adatai alapján készült. Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás jogszabályoknak megfelelő kiegészítése a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok vonatkozásában az értékkel való ellátás tekintetében dokumentáltan nem történt meg, az aktiválás elmaradt. Az Önkormányzat rendeletet alkotott a vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól. Ebben szabályozták a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket, valamint az eszközök törzsvagyonba és egyéb vagyonba történő besorolását. A vagyongazdálkodásról szóló rendeletből hiányzott a készletekkel, követelésekkel, az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos gazdálkodási jogkörök kijelölése, továbbá nem szabályozták a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját. Nem rendelkeztek teljes körűen a vagyonnyilvántartás szabályairól, a követelés állomány kezeléséről. Az Önkormányzat eszközeinek értéke 2000-ről 2002-re 33,5%-kal növekedett, az immateriális javak, a befektetett pénzügyi eszközök ezen belül az egyéb tartós részesedések, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értéke emelkedett ezt meghaladóan. A vagyoni helyzet bemutatása nem volt teljes minden eszközre nézve, mivel az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökön önkormányzati felhalmozási célú pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra gazdasági társaságainál hagyott osztalékból megvalósított beruházások, felújítások értékét nem számolták el, és nem mutatták be. A kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő részesedés és értékpapírállomány kezelését nem bízta befektetési vállalkozásra. Az értékesítésre és a vásárlásra vonatkozó döntéseket szabályosan hozták meg. A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályozása nem terjedt ki a terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés elszámolási és visszaírási kötelezettségre. A évi mérleg készítéséhez nem álltak rendelkezésre ezen eszközök értékelésére vonatkozó bizonylatok, nyilvántartások. Az 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Önkormányzatnál nem éltek az eszközök piaci értéken való értékelésének lehetőségével. A céljelleggel juttatott támogatások közül csak a társasházak pályázat útján való támogatására írt elő az Önkormányzat megállapodási kötelezettséget. Az egyházakat, társadalmi és civil szervezeteket, közalapítványokat, alapítványokat, valamint a társasházakat a pályázat útján való támogatás esetében elszámolási kötelezettség terhelte. A többi, céljelleggel juttatott támogatásra az eljárási szabályokat az Önkormányzat nem határozta meg. Az egyházak, a társadalmi és civil szervezetek, valamint az alapítványok pályázat útján juttatott támogatásokra benyújtott számadásainak ellenőrzése nem volt dokumentálva. Az Önkormányzat által alapított közalapítványok a gazdálkodásukról szóló éves beszámoló keretében elszámoltak a kapott támogatással. Az alapítványoknak, közalapítványoknak a pályázaton kívül juttatott támogatásáról a Képviselő-testület utólag, a kiutalást követően hozta meg döntését. Az Önkormányzat Képviselő-testülete megalkotta a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól szóló rendeletét, de a 2002-ben érvényben lévő szabályozás nem terjedt ki arra, hogy a közbeszerzési eljárásban résztvevők milyen módon igazolják összeférhetetlenségüket. Nem készítették el az Önkormányzat évi közbeszerzési tervezetét. A vizsgált közbeszerzési eljárást szabályszerűen folytatták le. Az Önkormányzat a felügyeleti és belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította, ellenőrzési csoportot hozott létre. A felügyeleti és belső ellenőrzési feladatokat a Ktv. előírásait megsértve megbízásos jogviszony keretében látják el. Az ellenőrök a évben nem vizsgálták az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt szolgáltattak, az ellenőrzött szervezeti egységeknek segítséget jelentettek a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésében. Az Ellenőrzési bizottság áttekintette az intézmények felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatait, ugyanakkor az arról szóló tájékoztatót nem terjesztette a Képviselő-testület elé. Az ÁSZ számvevői által folytatott korábbi ellenőrzések javaslatai részben teljesültek. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja a költségvetési év egészét tekintve biztosított volt. Az Önkormányzat költségvetése működési forráshiányos volt. Az önkormányzati költségvetési beszámolók évi teljesítési adatai szerint a működési célú bevételek egyik évben sem fedezték a működési célú kiadásokat. A felhalmozási és tőke jellegű bevételekből egészítették ki a működési célú bevételeket, és ezzel biztosították a működési célú kiadásaik fedezetét. Az Önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolításához a évben hitelt nem vett fel. Az Önkormányzat által betervezett évi feladatok zavartalan ellátása, a biztonságos gazdálkodás alátámasztása érdekében a pénzállomány alakulására nézve a jegyző eleget tett likviditási terv készítési feladatának. Az Önkormányzat a évben az Ötv-ben nevesített adósságot keletkeztető kötelezettségeket nem vállalt. A Polgármesteri hivatalban nem szabályozták az 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK írásbeli és az előzetes, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások nyilvántartását, nem vezettek olyan nyilvántartást, amelyből a költségvetési évet terhelő kötelezettségvállalások összege megállapítható. Az Önkormányzat számítástechnikai ellátottsága megfelelő volt. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályozást azonban nem alakították ki. Nem készítettek informatikai stratégiát és katasztrófa-elhárítási tervet, nem alakították ki az informatikai rendszer adatbiztonsági eljárásait. Nem szabályozták a hozzáférési jogosultsági rendszert, és nem dokumentálták az engedélyezési jogköröket. Az Önkormányzat a kötelező feladatok ellátásáról, a kommunális és a vagyongazdálkodási feladatok kivételével, saját intézményhálózata útján gondoskodott. A kommunális és vagyongazdálkodási feladatok ellátását az Önkormányzat saját tulajdonú gazdasági társaságainak közreműködésével oldotta meg. A vizsgált időszakban a Képviselő-testület döntött két intézmény összevonásáról, egy feladat átadásról, egy-egy bölcsőde, óvoda, általános iskola megszüntetéséről, két közalapítvány létrehozásáról és egy gazdasági társaság alapításáról. Döntéseit egyedi előterjesztések alapján hozta, együttesen nem értékelte a kialakított szervezeti rendszer célszerűségét. A Képviselő-testület a naturális mutatókkal mérhető feladatok területén az összes és a fajlagos kiadások csökkentése érdekében intézmény racionalizási és költségcsökkentő intézkedéseket hozott. Ennek eredményeként a bölcsődei ellátásnál az összes és a fajlagos kiadások, míg a nappali szociális ellátásnál az összes kiadás csökkent. Az önként vállalt feladatok összes költségvetési kiadáson belüli aránya 2000-ben 52,8%, 2002-ben 46,5% volt. Az önként vállalt feladatok kiadásának magas részaránya az érintett időszakban nem veszélyeztette az Önkormányzat működését és a kötelező feladatok ellátását. A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása során részben juttatták érvényre az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásait. Elmaradt a kisebbségi önkormányzatok és a kerületi önkormányzat közötti megállapodások megkötése. A kerületi önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket biztosította. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladataikat megállapodás hiányában is a Polgármesteri hivatal útján látták el. A Polgármesteri hivatal belső szabályzatait nem egészítették ki, ezért azok nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását érintő szabályokat. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozataikat (a évben egy kivétellel, és a évben kivétel nélkül) olyan határidőben hozták meg, hogy az beépíthető lett volna a költségvetési rendeletbe. A költségvetési rendeletben azonban kisebbségi önkormányzatonként nem mutatták be a költségvetések bevételi és kiadási előirányzatait, mindössze az összevont kiadási előirányzatokat szerepeltették. A kisebbségi önkormányzatok által hozott költségvetést módosító határozatokat beépítették a költségvetési rendeletbe. A pótlólagosan kapott állami támogatások miatt nem minden kisebbségi önkormányzat változtatta meg a költségvetési 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK határozatát, ennek ellenére a költségvetési rendeletben módosították a kisebbségi önkormányzatok összesített kiadási előirányzatát. A kisebbségi önkormányzatok jegyzői irat alapján a évi zárszámadási, és a pénzmaradványt elfogadó határozataikat a zárszámadási rendelet elfogadását követően hozták meg. A zárszámadási rendeletben bemutatott kisebbségi önkormányzati teljesítési adatok az államháztartás információs rendszere keretében továbbított költségvetési beszámolóban foglaltakon alapult. Az operatív gazdálkodás során a Polgármesteri hivatalban betartották a jogszabályi előírásokat, elkülönítetten vezették a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, a pénzforgalmat elkülönítetten banki alszámlán és külön pénztárban bonyolították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett a törvényesség biztosítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek: 1. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű helyi kereteinek kialakítása céljából, hogy az a) b) c) alkossa meg az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programját; határozza meg az Áht a alapján rendeletben az Áht pontja szerinti mérlegek, kimutatások tartalmát, és az alapján terjessze elő azokat az éves költségvetési rendelettervezettel; írja elő az Áht ában foglaltak alapján költségvetési rendeletében a költségvetés címrendjét; 2. a szabályszerű költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából a) b) c) gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által nem pályázati úton, céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok, közalapítványok támogatása esetében a döntést a Képviselő-testület a pénzügyi teljesítést megelőzően hozza meg az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében; intézkedjen a jegyző felé a Htv (1) bekezdés d) pontjában és a 140. (1) bekezdés k) pontjában előírtak betartása érdekében a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás kiegészítéséről, figyelemmel az Ámr (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokra; gondoskodjon az Ámr. 10. (5) bekezdése c) pontjában előírtak betartása érdekében arról, hogy a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában, vagy annak mellékletében szabályozzák a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK d) e) f) g) h) i) j) kezdeményezze, hogy kössék meg a kisebbségi önkormányzatokkal az Áht. 66. és 68. (3) bekezdésében meghatározott megállapodásokat, figyelemmel az Ámr. 36. (4) és (5) bekezdésében foglaltakra is; kezdeményezze a Képviselő-testületnél az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló többször módosított 18/1995. (VI. 10.) számú képviselő-testületi rendelet módosítását és kiegészítését az alábbiakkal: a vagyoncsoportok teljes körű felsorolása; az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogkörök meghatározása; a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módja; a vagyonnyilvántartás teljes körű szabályozása; a követelés állomány kezelésére vonatkozó előírások kialakítása; 3. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a közbeszerzés helyi szabályairól szóló rendelet kiegészítését a Kbt. 31. (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség igazolás formájának meghatározásával; 4. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a Htv (1) bekezdés g) pontja előírásának betartása érdekében annak meghatározását, hogy milyen gyakorisággal tekinti át az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; a jegyzőnek: 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) b) c) d) e) csatolja a koncepcióhoz az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési koncepció tervezetéről a Pénzügyi bizottság írásos véleményét; intézkedjen, hogy a tervév költségvetési javaslatainak kimunkálását az Ámr ában előírtak szerint végezzék el; intézkedjen, hogy az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési rendelettervezet önkormányzati intézményekkel történő egyeztetésének eredményét írásban rögzítsék; csatolja a rendelettervezethez az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtak betartása érdekében a költségvetési rendelettervezetről alkotott Pénzügyi bizottsági véleményt; gondoskodjon a költségvetés végrehajtását meghatározó rendelkezések beépítéséről a rendelettervezetbe, kiemelt figyelemmel az Áht. 74. (2) bekezdésében, 93. (1) bekezdésében és a 98. (6) bekezdésében, valamint az Ámr. 53. (4) bekezdésében, 66. (6) bekezdése g) pontjában előírtakra; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK f) g) h) gondoskodjon az Áht. 69. (1) bekezdésében, illetve az Ámr. 29. (1) bekezdésében a rendelet tartalmára, szerkezetére előírtak teljes körű betartásáról; gondoskodjon az Áht. 73. (1) bekezdésében előírtak betartásáról a céltartalék előirányzatok teljes körű elkülönítése érdekében; intézkedjen az Ötv. 82. (1) bekezdése b) pontjában meghatározottak alapján a lakás- és nem lakás célú helyiségek bérleti díjának önkormányzati bevételek közötti számbavételéről; 2. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás biztosításához a) b) c) d) e) f) g) h) gondoskodjon az Ámr. 43. (3) bekezdésében foglaltak betartásáról a költségvetési adatszolgáltatás és a Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés számszaki egyezősége tekintetében; gondoskodjon az Áht (1)-(2) bekezdéseiben előírtak betartásáról, ennek érdekében intézkedjen, hogy folyamatosan tartsák nyilván a jóváhagyott előirányzatokat és azok teljesülését, a nyilvántartási kötelezettséget terjesszék ki a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző bevételi előírások nyilvántartására; határozza meg a számlarendben teljes körűen Számv. tv (2) bekezdés c) pontja alapján a Vhr. 49. (2) bekezdésére figyelemmel az analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát és azok vezetésének módját; gondoskodjon a bizonylati rend kialakításáról és azzal a számlarend kiegészítéséről a Számv. tv (2) bekezdése d) pontja alapján; gondoskodjon arról, hogy az eszközök értékcsökkenésének elszámolása a Vhr. 37. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően időarányosan és az előírt kulcsok alapján történjen; módosítsa a számviteli politikában, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatában az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenésére vonatkozó előírásokat annak érdekében, hogy azok feleljenek meg a Vhr. 30. (2) és (10) bekezdéseiben, továbbá a követelések, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása tekintetében a Vhr ában foglaltaknak; határozza meg a Vhr. 37. (5) bekezdése alapján a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítő, a részletező nyilvántartásokon alapuló összesítő kimutatások tartalmát, formáját és kellékeit; szabályozza az Ámr (6) bekezdése értelmében a kötelezettségvállalások nyilvántartását, ennek során vegye figyelembe az Ámr (2) és (4) bekezdéseiben előírtakat is, és határozza meg a gazdasági eseményenként Ftot el nem érő, írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK i) j) gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatásokra megállapodásokat kössenek, betartva az Áht. 13/A. (2) bekezdésének a számadási kötelezettségre és az ellenőrzésre vonatkozó előírásait; kezdeményezze a polgármesternek a Htv (1) bekezdés d) pontjában és a 140. (1) bekezdés k) pontjában előírtak betartása érdekében a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás kiegészítését, figyelemmel az Ámr (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokra; 3. a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor gondoskodjon arról, hogy a) b) c) mutassák be teljes körűen az Ámr. 29. (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az éves létszámkeret előirányzatának teljesítését; mutassák be hiánytalanul az Áht ában meghatározott mérlegeket, kimutatásokat, szöveges indokolásokat; mutassák be az Ámr. 66. (4) bekezdésében és (6) bekezdése g) pontjában előírtaknak megfelelően a pénzmaradvány elszámolását; 4. intézkedjen a hiányosságok megszüntetése, a vagyoncsoportok teljes körű felsorolása érdekében az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló többször módosított 18/1995. (VI. 10.) számú képviselő-testületi rendelet kiegészítésének, módosításának előkészítéséről: a) b) c) d) az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogkörök meghatározásával; a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjával; a vagyonnyilvántartás teljes körű szabályozásával; a követelés állomány kezelésére vonatkozó előírások kialakításával; 5. gondoskodjon a Kbt. 31. (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség igazolása formájának meghatározása érdekében a közbeszerzés helyi szabályairól szóló rendelet kiegészítésének előkészítéséről; 6. intézkedjen az ingatlan kataszteri nyilvántartás kiegészítéséről a 48/2001. (III. 27.) Korm. rendelettel módosított 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásainak maradéktalan betartása érdekében; 7. a számviteli elszámolások szabályszerűségének biztosításához gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat számviteli nyilvántartásaiban az önkormányzati lakások lakbérbevétele, valamint az önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel az Ötv. 82. (1) bekezdése b) pontjában és a Vhr. 49. (1) bekezdése alapján a 9. számú melléklet 14. b) pontjában foglaltak szerint az egyéb sajátos folyó bevételek között kerüljön kimutatásra, továbbá a számviteli nyilvántartásban szerepeljenek az e feladattal összefüggő kiadások; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8. gondoskodjon arról, hogy a belső és a pénzügyi (felügyeleti) ellenőrzési feladatok ellátása a Ktv. 1. (8) bekezdésében előírtak alapján közszolgálati jogviszony keretében valósuljon meg. A munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk a polgármesternek: 1. kezdeményezze, hogy a számvevői jelentést a Képviselő-testület tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készítsenek intézkedési tervet; 2. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Önkormányzat által ellátandó feladatokat kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban határozza meg az SzMSz-ében; 3. kezdeményezze a Képviselő-testület arra vonatkozó határozathozatalát, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál az átadott pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra a társaságoknál hagyott osztalékból finanszírozott, üzemeltetésre átadott vagyonnal kapcsolatos beruházásokat és felújításokat elszámolják annak érdekében, hogy azok szerepeljenek az Önkormányzat számviteli nyilvántartásában; 4. kezdeményezze a Képviselő-testületnél az önkormányzati vagyon fokozottabb védelme érdekében, hogy az üzemeltetésre átadott eszközökön önkormányzati forrásból megvalósított beruházások és felújítások aktiválását végezzék el az Önkormányzatnál; 5. kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy a vagyonkezelési szerződésekben foglaltak alapján határozza meg a vagyonkezelési díjak összegét; 6. intézkedjen a jegyző felé a szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről szóló 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás felülvizsgálatát az utasításban foglaltak teljes körűsége érdekében, továbbá, hogy az abban foglaltak legyenek összhangban a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglaltakkal; a jegyzőnek: 1. az operatív gazdálkodás területén a) indítványozza a polgármesternek a szerződéskötésekről és a beruházások rendjéről szóló 2/1997. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasítás felülvizsgálatát az utasítás teljes körűsége érdekében, továbbá, hogy az utasításban foglaltak legyenek összhangban a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkör gyakorlását szabályozó 4/1996. számú polgármesteri és jegyzői együttes utasításban foglaltakkal; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK b) c) gondoskodjon a pénzkezelési szabályzat kiegészítéséről annak érdekében, hogy a pénztárellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések tartalmazzák a pénztárellenőrzés gyakoriságát és módját; gondoskodjon a gazdálkodást érintő belső szabályozások kiegészítéséről annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásához kapcsolódó feladatokat, esetleges eltéréseket; 2. a vagyongazdálkodást és a számvitelt érintően a) b) c) d) e) gondoskodjon a Képviselő-testület számára határozati javaslat előkészítéséről annak érdekében, hogy megtörténjen az Önkormányzatnál és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál is az átadott pénzeszközökből és az Önkormányzatot megillető, de fejlesztési célra a társaságoknál hagyott osztalékból finanszírozott, üzemeltetésre átadott vagyonnal kapcsolatos beruházások és felújítások elszámolása; gondoskodjon az Önkormányzat éves közbeszerzési tervére vonatkozó szabályok maradéktalan betartásáról; intézkedjen az év végi eszközértékelési feladatoknak a terven felüli értékcsökkenés és értékvesztések elszámolása, valamint azok visszaírása az előírásoknak megfelelő és dokumentált elvégzéséről; gondoskodjon a számlarend kiegészítéséről annak érdekében, hogy az valamennyi, a Polgármesteri hivatalban alkalmazott főkönyvi számlát, valamint az azokhoz kapcsolódóan kialakított és vezetett analitikus nyilvántartást tartalmazza; gondoskodjon arról, hogy a leltározási szabályzatban és leltározási ütemtervben előírt leltározásokat végezzék el; 3. a belső ellenőrzés területén a) b) c) tegyen javaslatot az ügyrend kiegészítésére annak érdekében, hogy az tükrözze a Polgármesteri hivatalon belül a pénzügyi-gazdasági munkafolyamatokhoz kapcsolódóan a szervezeti egységek közötti munkakapcsolatokat, meghatározva az ellenőrzési pontokat, valamint az osztályokon belüli munkafolyamatba épített ellenőrzési pontokat; gondoskodjon a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok dokumentálási rendjének kialakításáról és biztosítsa annak gyakorlati érvényesülését és dokumentálását; gondoskodjon a pénztár ellenőrzési feladatok dokumentált elvégzéséről; 4. gondoskodjon az informatikai stratégia és katasztrófa-elhárítási terv elkészítéséről, alakítsa ki az informatikai rendszer adatbiztonsági eljárásait, szabályozza a hozzáférési jogosultsági rendszert és dokumentálja az engedélyezési jogköröket. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. (1) bekezdése a helyi önkormányzatok részére gazdasági program készítését írja elő. A törvényi előírás ellenére a Képviselő-testület nem határozta meg az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programját, évekre gazdasági programmal nem rendelkezett. Így elmaradt az éves költségvetések megalapozása, a követendő irányok, prioritások előzetes kijelölése. A évi önkormányzati választásokat követően megalakult Képviselőtestület a 192/2003. (III. 13.) számú határozatában az Önkormányzat évi költségvetési gazdálkodásához helyzetelemzést és intézkedési tervet fogadott el, amely intézkedési terv 1. pontja október havi határidőre előírta a évekre szóló gazdasági program megalkotását. Az Önkormányzat polgármestere a évi költségvetési koncepciót határidőben az Áht ában előírt november 30-ai határidőt betartva terjesztette a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést megelőzően az Önkormányzatnál működő bizottságok, köztük a Pénzügyi bizottság is, megtárgyalták a költségvetési koncepciót, azonban a Pénzügyi bizottság írásos véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolták az előterjesztéshez. A Képviselő-testület az 1611/2001. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta az Önkormányzat költségvetési koncepcióját, amelyben a lakás és nem lakás célú helyiségek bérleti díja és az azokkal kapcsolatos kiadások kivételével számba vette a várható önkormányzati bevételeket és kiadásokat, az ellátandó feladatokat. A várható költségvetési bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási szempontból csoportosították, továbbá a működési és felhalmozási költségvetésen belül bemutatták a kötelező és az önként vállalt feladatok költségvetési kihatásait is. A koncepció 814,2 millió Ft forráshiányt tartalmazott. A Képviselő-testület az 1598/2001. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta a Pénzügyi bizottság ajánlását nullszaldós költségvetési tervezet készítésére, de annak eléréséhez konkrétumokat (egyes kiadások csökkentésére, bevételek növelésére stb.) a költségvetési tervezet előkészítői számára nem határozott meg. A költségvetési rendelettervezet előkészítése során, ezen belül a Polgármesteri hivatal és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatainak meghatározásakor, a költségvetési javaslat előirányzatainak számszerű kimunkálását nem az Ámr ában előírtak szerint végezték el. A rendelettervezet javasolt előirányzatait nem a hivatkozott előírásban foglaltak alapján a tervévet megelőző év eredeti előirányzatából kiindulva, a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított, valamint az előirányzati többlettel nö- 18

21 velt összegben készítették elő. A tervezett bevételi előirányzatok közül az egyszeri jellegű bevételek így az ingatlan értékesítésekből származó bevételek terhére olyan működési kiadások finanszírozását tervezték, amelyek rendszeres működési kiadások és nem egyszeri jellegűek voltak. A bevételi többlet kifogásolt módszer szerinti felhasználása nem felelt meg az Ámr. 26. (6) bekezdésében foglaltaknak, miszerint a bevételi többlet költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál. A költségvetési rendelettervezet intézményi egyeztetésének eredményét írásban nem dokumentálták, ezzel a költségvetési rendelettervezet előkészítési folyamatában nem érvényesült az Ámr. 29. (4) bekezdésének előírása. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt február 15-ei határidőt betartva terjesztette a Képviselő-testület elé, azonban azt a Képviselő-testület a 117/2002. (II. 12.) számú határozatával nem fogadta el tárgyalásra. A rendelettervezetet a Pénzügyi bizottság a február 6-i és 27-i ülésein tárgyalta, a bizottság véleményét határozatokban rögzítették. A költségvetési rendelettervezetet a Képviselő-testület többi bizottsága is tárgyalta, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok a cigány kisebbségi önkormányzat kivételével időben meghozták költségvetési határozataikat. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a Képviselő-testület döntött azokban a kérdésekben, amelyek a betervezett előirányzatokat megalapozták. A rendelettervezet előterjesztéséhez a könyvvizsgáló írásos jelentését igen, de a Pénzügyi bizottság véleményét tartalmazó dokumentumot nem csatolták, ezért megsértették az Ámr a (9) bekezdésében előírtakat. A Képviselő-testület az Áht ában előírtak ellenére önkormányzati rendeletben nem határozta meg a Képviselő-testület részére a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. E hiányosság ellenére a költségvetési rendelettervezet részben tartalmazta tájékoztatási céllal az Áht ában előírt mérlegeket, kimutatásokat, elmaradt azonban a közvetett támogatások kimutatásának és az abban foglaltak szöveges indokolásának a bemutatása, amelyet az Áht pontja ír elő. A költségvetési rendelettervezet, illetőleg a jóváhagyott költségvetési rendelet szerkezete, tartalma részben felelt meg az Ámr. 29. (1) bekezdésében, illetve az Áht. 69. (l) bekezdésében előírtaknak a következő hiányosságok miatt: Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a Polgármesteri hivatal és az intézmények bevételeit költségvetési szervenként ((Áht. 69. (1) bekezdése és az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pont) külön-külön, azon belül forrásonként az Ötv ában meghatározott részletezettségben nem mutatták be. Az intézmények vonatkozásában csak az intézményi bevételek összesen adatát szerepeltették jogcímenkénti részletezés nélkül, elmaradt az intézményi bevételeket a kiadások szintjére kiegészítő ön- 19

22 kormányzati támogatások, valamint a költségvetési szervenkénti, egyensúlyban lévő költségvetések bemutatása. A Polgármesteri hivatalnak, mint költségvetési szervnek a költségvetését külön, a bevételek és kiadások egyensúlyban lévő állapotában nem mutatták be (Áht. 69. (1) bekezdése), továbbá a saját bevételek tervezett előirányzata nem tartalmazta az Ötv. 82. (1) bekezdése b) pontjában előírtaknak megfelelően teljes körűen a bérleti díjakból származó bevételeket. Erre utalást tartalmazott a költségvetési rendelettervezet 2/a. számú mellékletének a lábjegyzete, miszerint az egyéb sajátos bevételeket a B-L Vagyonkezelő Rt. nélkül szerepeltették. A Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: B-L Vagyonkezelő Rt.) az Önkormányzat többségi (100%-os) tulajdonában álló gazdasági társaság. Az Önkormányzat által ezen gazdasági társaságára rábízott, szerződésben rögzített feladatok között szerepel az önkormányzati bérlakások és a nem lakás célú helyiségek kezelése is. A bérlakások lakbérbevételét és a nem lakás célú helyiségek bérleti díj bevételét, továbbá a kapcsolódó kiadásokat 2 a tervezett előirányzatokban nem szerepeltették. A bevételek között a vagyonkezelési szerződés alapján meghatározott vagyonkezelési díjat sem vették figyelembe. E hiányosságra az ÁSZ korábbi vizsgálati jelentéseinek 3 ellenőrzési megállapításaiban rámutatott, és javasolta a törvényes állapot helyreállítását, intézkedés nem történt. A GAMESZ és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények költségvetését költségvetési szervekként külön-külön nem mutatták be (Ámr. 29. (1) bekezdés a) pont). A 19 részben önállóan gazdálkodó intézmény pénzügyi-gazdasági teendőinek ellátására kijelölt GAMESZ költségvetését bemutató táblázat nem tartalmazta külön-külön ezen intézmények egyensúlyban lévő költségvetését. E hiányosság következtében nem teljesült az Ámr. 29. (1) bekezdése f) pontjának előírása sem, mert az éves létszámkeretet a részben önállóan gazdálkodó intézmények bontásában nem mutatták be. A működési és felhalmozási célú megbontásnál sajátos korrekciót alkalmazva mutatták be mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, és együttesen egyensúlyban lévő állapotban a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. A vagyongazdálkodással kapcsolatos, 1682,6 millió Ft összegű működési kiadást a működési kiadásokból levonták, az összeggel a felhalmozási kiadásokat megnövelték, s ezzel 2 Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt évi mérleg és eredmény-kimutatás beszámoló adatai szerint a bevételek között a évi terv és tény adatok lakásbérlet esetében 80, illetve 81 millió Ft, nem lakás célú helyiségek bérlete esetében 2906, illetve 2927 millió Ft volt. 3 Számvevői jelentés a Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata vagyonszerkezetének, vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységének ellenőrzéséről (készült évben); Számvevői jelentés Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata évi zárszámadásának ellenőrzési tapasztalatairól (készült évben). 20