JELENTÉS a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /25/15/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Nagy Istvánné dr. számvevő tanácsos Dér Géza számvevő Nagy László Csaba számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok tulajdonában lévő közutak, hidak, alagutak fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének vizsgálatáról Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyi helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálói kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 68 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes feladatok kiadásainak finanszírozása (1 oldal) 5. számú Kimutatás a jelentősebb önként vállalt feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal) 6. számú Steinerné dr. Török Katalin polgármester úrhölgy észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ksztv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Nek. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény Vt. a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Önkormányzat Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testület Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete IÜFB Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének Igazgatási és Ügyrendi Főbizottsága Pénzügyi bizottság Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi bizottsága Költségvetési bizottság Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Költségvetési bizottsága (a évi önkormányzati választásokig) Költségvetési és pénzügyi bizottság Képviselő-testületének Költségvetési és pénzügyi bizottsá- Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata ga (a évi önkormányzati választások után) GTB Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági és tulajdonosi bizottsága Közművelődési és oktatási bizottság Szociális bizottság Egészségügyi és sport bizottság Polgármesteri hivatal Pénzügyi iroda Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Közművelődési és oktatási bizottsága Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális bizottsága Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi és sport bizottsága Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatala Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Pénzügyi irodája 3

6 Vagyonhasznosítási iroda Számítástechnikai csoport MES iroda Polgármesteri iroda Jegyzői iroda VAMÜSZ GESZ uszoda KMO OMEGA Kht. SzMSz Polgármesteri hivatal SzMSz-e ügyrend vagyongazdálkodási rendelet Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Vagyonhasznosítási és ingatlan nyilvántartási irodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Pénzügyi irodájának Számítástechnikai csoportja Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Művelődési, egészségügyi és sport irodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Polgármesteri irodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Jegyzői irodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Vagyonkezelő Műszaki Szervezete Gazdasági Ellátó Szervezet Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Kispesti Uszodája Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Polgármesteri hivatal Munkásotthon Művelődési Háza OMEGA Kispest Foglalkoztatási Szolgálat Közhasznú Társaság Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (III. 17.) számú rendelete Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének a Polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/2000. (X. 20.) számú rendelete az SzMSz 9. számú melléklete: a Polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásáról, hivatali munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 7/1994. (VI. 13.) számú rendelete 4

7 JELENTÉS a Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A vizsgálatot a V /2003. számú ellenőrzési program alapján végeztük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I III. negyedév, az 1.7., , 3, ellenőrzési programpontok esetében a évek és a I III. negyedév. Budapest XIX. kerületet öt településrész Wekerle-telep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső Kispest, Hagyományos Kispest alkotja. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat 28 tagú Képviselő-testületének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. A polgármester személye a évi helyhatósági választások során változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében kilenc önállóan gazdálkodó és 41 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtet, valamint két gazdasági társasága és egy közhasznú társasága is részt vesz a feladatok végrehajtásában. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalma- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS zottak száma a évben 1778 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 250 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben 8031 millió Ft költségvetési bevételt, 7862 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, és a év végén 9068 millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. A kerületben a évi választásokig négy helyi kisebbségi önkormányzat, a évi választásokat követően pedig hét helyi kisebbségi önkormányzat 2 működött. 2 Görög, bolgár, lengyel, horvát, szerb, cigány és német. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági programját nem határozta meg, ezzel az Ötv. előírását megsértették. A és a évre vonatkozó költségvetési koncepciókat és költségvetési rendelettervezeteket a polgármester határidőre a Képviselő-testület elé terjesztette, a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott írásos véleményének a koncepció előterjesztéséhez történő csatolása elmaradt. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. előírását megsértve az Önkormányzatra összesítve nem tartalmazták a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és a speciális célú támogatásokat. Az Ámr. előírásait nem tartották be, mivel a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen nem valósult meg. A évi költségvetési rendelet előirányzat felhasználási ütemtervet nem tartalmazott az Ámr-ben előírtak ellenére. A évi költségvetési rendelethez csatolták az előirányzat felhasználási ütemtervet. A kötelezően előírt mérlegek, kimutatások közül tájékoztatásul nem mutatták be a közvetett támogatásokról szóló kimutatást, valamint az Önkormányzat összevont mérlegét. A költségvetés mellékleteként bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit nem határozták meg. A költségvetési rendeletben a bevételek és a kiadások különbségeként tervezett hiány összegét a és a évben nem mutatták be, ezzel megsértették az Áht. előírásait. Elmaradt a és a évi költségvetési rendelettervezetek költségvetési intézményvezetőkkel történő jegyző általi egyeztetése. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit kisebbségi önkormányzati határozatok alapján építették be az Önkormányzat és évi költségvetéseibe. A és a évi költségvetési rendeletekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályok között az Ámr. előírásaival ellentétesen szabályozták az önkormányzati költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásának költségvetési rendeleten történő átvezetésének határidejét. Az Ötv. előírását megsértve alapítványi támogatási hatáskört önkormányzati bizottságra ruházott a Képviselő-testület. Az Áht-ban foglaltakat megsértve elmaradt annak meghatározása, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú elismert tartozásállománya esetén kell a Képviselő-testületnek önkormányzati biztost kijelölnie. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletet a évben egy alkalommal módosította, nem tett eleget az Ámr-ben előírt gyakoriságú költségvetési rendeletmódosításnak. A évi költségvetési rendeletet utolsó alkalommal a évben határidőn túl a zárszámadási rendeletben módosították, megsértve ezzel az Ámr. előírásait. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek a zárszámadással egyidejűleg megállapított kiadási, valamint bevételi módosított előirányzataik főösszegén belül gazdálkodtak a felhalmozási kiadások kivételével. A jóváhagyott felhalmozási előirányzatokon rendelkezésre álló ösz- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szeg túllépésével hat költségvetési szerv megsértette az Áht. előírásait. A jóváhagyott előirányzatok túllépése miatt nem indult vizsgálat annak okainak megállapítására. Az előirányzaton belüli gazdálkodásra vonatkozó kötelezettség megszegése miatt felelősségre vonást nem kezdeményeztek. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak módosítását az előző évi pénzmaradvány felosztás kivételével azok határozatai hiányában vezették át az Önkormányzat költségvetési rendeletében. Az előirányzat változásokról a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítésének alakulásáról nyilvántartást nem vezettek, ezért az Áht-ban előírtakat megsértették. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási és az ellenőrzési jogkörök szabályozottak voltak. Nem a jogszabályi előírásokkal összhangban határozták meg az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések körét, az egyéni ügyvéd, ügyvédi iroda által készített szerződéseknél a kötelezettségvállalás ellenjegyzését, valamint az összeférhetetlenségi követelményeket. Nem megfelelő módon szabályozták a megrendeléseknél a kötelezettségvállalás ellenjegyzését. A szakmai teljesítésigazolást a szakmai irodavezetőkhöz, csoportvezetőkhöz rendelték. Az érvényesítési feladatok elvégzésének feladatait a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki. Nem szabályozták a kötelezettségvállalási, az utalványozási és az ellenjegyzési jogkörök felhatalmazottainak beszámoltatási módját és formáját. Hiányzott az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések nyilvántartásának szabályozása. A Polgármesteri hivatal számviteli politikájában a jelentős összeget a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni szigorú elszámolási igény mellett túlzottan magas összegben a könyvviteli mérleg főösszegének 2%-ában határozták meg. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási szabályai között nem írták elő az időarányos elszámolást. A számviteli politikában nem szabályozták a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő szempontokat. A mérlegkészítés időpontját, a könyvviteli helyesbítések elvégzésének határidejét rögzítették, és rendelkeztek arról, hogy az egységes számviteli rendszer kialakítása érdekében ezen előírások vonatkoznak az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. A számviteli politikához tartozó szabályzatokat elkészítették. Az értékelési szabályzatban rögzítették az eszközök bekerülési értékébe beszámítandó kifizetések, ráfordítások tartalmát, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az értékvesztés elszámolásának, illetve az értékvesztés visszaírásának rendjét. Nem szabályozták a követeléseknél az értékvesztés elszámolásának és az értékvesztés visszaírásának rendjét. A pénzkezelési szabályzatot nem egészítették ki a évtől alkalmazott üzemanyagkártya nyilvántartásának és kezelésének szabályaival. A számlarend tartalmi aktualizálásáról nem gondoskodtak és elmaradt a tárgyi eszközöknél és a belföldi szállítóknál, valamint az üzemeltetésre átadott eszközöknél a részletező nyilvántartás tartalmának kijelölése. A számlarendben nem határozták meg az analitikus nyilvántartások adataiból készített összesítő kimutatások elkészítésének határidejét, a főkönyvi könyveléssel való egyeztetés gyakoriságát és módját. A Pénzügyi iroda dolgozóinak munkaköri leírása tartalmazta az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés közötti egyeztetés határidejét, nem rendelkeztek az elvégzett egyeztetés igazolásának módjáról. A Pénzügyi iroda 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pénzügyi és számviteli tevékenységének folyamatszabályozását a minőségügyi rendszerdokumentáció tartalmazta. A rendszerdokumentáció magában foglalta a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás feladatain túl a bejövő és kimenő számlák feldolgozásának munkafolyamatát. A Polgármesteri hivatalban a munkafolyamatba épített ellenőrzések keretében a szerződések, a megrendelések 5,5%-ánál hiányzott a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Elmaradt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése a szakmai irodavezetők megrendelésein, valamint eseti jelleggel a megbízási és a szakértői szerződéseken. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésének hiánya miatt nem teljesült a kiadási előirányzat által biztosított fedezet meglétének ellenőrzése, a Gondnokság, a Piacfelügyelőség és a Városgazdálkodási iroda megrendeléseinél és eseti jelleggel a megbízási szerződéseknél. Nem látták el a pénzügyi érvényesítési feladatokat a költségvetési bevételeknél. A pénztárellenőr ellenőrizte a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatokat, a pénztárjelentést, valamint a rendelkezésre álló pénzkészletet, nem vizsgálta viszont a házipénztári keret betartását. A pénztári napok 40%-ánál túllépték a házipénztári keret szabályzatban rögzített mértékét. A számvitel területén a részletező és a főkönyvi nyilvántartások adatai közti egyeztetéseket, ellenőrzéseket írásban rögzítették. A Polgármesteri hivatalban az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiánya a belső szabályozás azon rendelkezésével függött össze, amely az 50 ezer Ft értékhatár kijelölése nélkül tette lehetővé az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetéseket. A kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező szakmai irodavezetők megrendelései a jogszabályi előírások megsértésével 23 esetben, a kiadási bizonylatok 3,4%-ánál nem tartalmazták a megrendelt árú, szolgáltatás érték adatait. Az érvényesítési feladatok keretében a könyvviteli elszámolás során a gazdasági események szakfeladati besorolása megfelelő volt. Elmaradt az utalványozás a nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó banki és pénztári bevételeknél. A Polgármesteri hivatal a számviteli nyilvántartásában a törzsvagyon, valamint a nem törzsvagyon részét képező eszközök elkülönítéséről nem gondoskodtak a főkönyvi számlák alábontásával, a évben a törzsvagyon elkülönített nyilvántartásának elkészítésére intézkedtek. A jogszabályi előírás ellenére az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartás módosítását határidőben nem készítették el. A könyvviteli mérlegben a Számv. tv. előírásait megsértve, az évben megépült csatornaközmű hálózat értékét nem mutatták ki a számviteli és ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásban, üzemeltetésre átadott eszköz a mérlegben nem szerepelt. A Polgármesteri hivatalnál az ingatlanok megállapított (becsült) teljes értékét a főkönyvi könyvelésben és a mérlegben nem mutatták ki. A tárgyi eszközök mennyiségi leltározását nem végezték el annak ellenére, hogy a jogszabály minden évben leltározást ír elő, azt összesítő kimutatások készítésével helyettesítették. A részesedések, követelések, pénzeszközök és kötelezettségek leltározása egyeztetéssel megtörtént. Az Önkormányzat vagyonértéke a évek között 3%-ot megközelítő évenkénti változó mértékben növekedett. Az eszközök összetétele a befektetett eszközök javára változott meg. A vagyonnal történő gazdálkodást a Képviselőtestület két rendeletben szabályozta, a két rendelet hatálya tekintetében átfedés volt. A vagyonértékesítésre vonatkozó döntési jogköröket értékhatárhoz kötöt- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ten rögzítették, megjelölték a döntéshozókat. Nem rögzítettek a rendeletek értékhatárt arra, hogy vagyont milyen értéktől lehet csak versenytárgyalás útján értékesíteni. Az Áht. előírását az önkormányzatoknál vagyont értékesíteni csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet megsértve két elidegenítés során pályázat kiírása nélkül történt 30, illetve 80 millió Ft értékű ingatatlanok értékesítése. Az Önkormányzat a Centrum Áruházak Rt. törzsrészvényeinek eladásáról döntött a évben, mivel a részvények tőkekivonás miatt leértékelésre kerültek volna. Ez a döntés gazdaságilag indokolt volt. Az Önkormányzat a kerületben működő pártok részére helyiséget biztosított az Alkotmánybírósági határozatot figyelmen kívül hagyva a jelképes bérleti díj kikötésével (ingatlanonként 10 Ft/év, 1 Ft/m 2 /hó áron). A Önkormányzatnál az Áht-t megsértve nem rendeletben szabályozták a követelésekről történő lemondás eseteit és módját polgármesteri és jegyzői utasításban határozták meg, ezekről történő lemondás mértéke az összes követeléshez viszonyítva 0,5% volt. A Polgármesteri hivatalnál az adókövetelések kivételével a követelések és a részesedések év végi értékelésének feladatait nem végezték el, értékvesztést nem számoltak el, ezért megsértették a Számv. tv. előírását. A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseik esetében indokolt lett volna értékvesztés elszámolása egy kft esetében, mert a saját tőke értéke alacsonyabb volt a jegyzett tőkénél, a tőzsdén jegyzett részvényeiknek a névértéke ezen tartották nyilván magasabb volt, mint a kialakult árfolyam. Az Önkormányzat által céljelleggel a sport, az egészségmegőrző, a közművelődési, a táboroztatási célú, civil szervezeteknek, a helyi kisebbségi önkormányzatoknak és az OMEGA Kht-nak nyújtott támogatásokról a támogatott szervezetekkel megállapodást nem kötöttek. A támogatottak között közhasznú szervezetek is voltak a évben 24, amelyek összesen 2,2 millió Ft támogatásban részesültek amelyekkel a Ksztv. előírásait megsértve nem kötöttek szerződést a támogatást biztosításáról. Az önkormányzati bizottságok, valamint a polgármester a évben 13 alapítványt, összesen 5,9 millió Ft támogatásban részesített az Ötv. előírásait megsértve. A közoktatási megállapodás alapján, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok részére és a polgármester által az egyéb támogatások keret terhére biztosított támogatások felhasználására számadási kötelezettséget nem írtak elő, ezért az Áht. előírásait megsértették. Az Önkormányzat a támogatott szervezetek által benyújtott számadásokat a sporttámogatások és az egyházi épületek, valamint a társasházak felújítására biztosított támogatások kivételével nem vizsgálta meg, illetve a támogatás felhasználását nem ellenőrizte, ezért az Áht. előírásait megsértették. Az Önkormányzat a évi gazdálkodása során a működési bevételeknél többlet realizálásával biztosította a működési kiadások fedezetét. Az Önkormányzat bevételei növelésének érdekében élt a helyi adó megállapításával, továbbá külső pénzügyi forrásokat fejezeti kezelésű előirányzatokból kapott támogatások, fővárosi átvett pénzeszközök is igénybe vett a feladatai finanszírozásához. Az önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények az év közi pénzállományuk alakulását havi aktualizálással figyelemmel kísérték, a jegyző az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról likviditási tervet készített. Az Ön- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kormányzat a évben adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást 39 millió Ft összegű célhitel felvételével tett, amelynek során az éves kötelezettségvállalási felső korlátot betartották. Az Önkormányzat a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseinek eljárási rendjét rendeletben szabályozta. A évben hatályos közbeszerzési rendelet a Kbt. előírásait megsértve szabálytalanul jelölte ki a rendelet alanyi hatályát, elmaradt a közbeszerzési törvénnyel összhangban lévő döntéshozatal szabályozása, valamint hiányzott az éves összegzés készítésének előírása és a teljesítésért felelős személy kijelölése. A közbeszerzési rendelet nem tartalmazta a belső felelősségi rend kialakításának módját. Az értékhatárt el nem érő beszerzések pályáztatási eljárási rendjét a törvényi előírásokat megsértve polgármesteri intézkedés szabályozta. A polgármester a Kbt. előírását megsértve, nem indított közbeszerzési eljárást a évben két szolgáltatásra, egy felújításra, valamint a részekre bontás tilalmát sértette meg a évben négy, a évben egy esetben. A polgármester, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy a évi közbeszerzési eljárásokról éves összegzést nem készített, ezzel a Kbt. előírását megsértette. A polgármester a zárszámadási rendelettervezetet az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon határidőre terjesztette a Képviselő-testület elé. A zárszámadási rendelet Önkormányzatra összesítve nem tartalmazta a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és a speciális célú támogatásokat, ezért megsértették az Áht-ban előírtakat. A részben önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szervek működési és fenntartási előirányzatainak teljesítését költségvetési szervenként nem mutatták be, ezzel nem tartották be az Ámr. előírásait. Nem tartalmazta a zárszámadási rendelet az Önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatainak mérlegszerű bemutatását, ezért nem tettek eleget az Ámr. előírásainak. A zárszámadási rendeletben tájékoztatásul bemutatták az Áht-ban előírt mérlegeket. A zárszámadási rendeletben az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó intézmények esetében a pénzmaradványt nem mutatták be és arról nem döntött a Képviselő-testület, a Polgármesteri hivatal ténylegesen felhasználható, módosított pénzmaradványa helyett halmozott pénzmaradványt hagyott jóvá a Képviselő-testület, ezért nem tettek eleget az Ámr. előírásainak. A években négy helyi kisebbségi önkormányzat horvát, szerb, cigány és német folyamatosan működött. A görög, a bolgár és a lengyel kisebbségi önkormányzat a évi helyi kisebbségi önkormányzati választások után alakult meg. A gazdálkodási feladatok végrehajtása érdekében az évben kötöttek együttműködési megállapodást a működő helyi kisebbségi önkormányzattal, a évben alakult helyi kisebbségi önkormányzatokkal a év végén kötöttek megállapodást, így nem tettek eleget az Ámr-ben foglaltaknak. A megállapodás nem rögzítette, hogy kötelezettségvállalás csak írásban történhet, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, valamint az előirányzat módosításról szóló kisebbségi önkormányzati határozatok átadásának határidejét, ezzel nem tettek eleget az Ámr. előírásainak. A helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét sem a 2002., sem a évi költségvetési koncepció tervezetéről nem kérték ki. A helyi kisebbségi önkormányzatok a fe- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ladataik ellátásához ingatlanvagyonnal nem rendelkeztek, a Nek. tv-ben foglalt előírások alapján a működés alapfeltételét jelentő helyiség- és irodahasználati jogot kaptak az Önkormányzattól. A helyi kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezették. A pénzforgalmának lebonyolítására alszámlát nyitottak, a pénzforgalom lebonyolítására a részükre megnyitott alszámlákat alkalmazták. A helyi kisebbségi önkormányzatok készpénz forgalmára önálló pénztárat működtettek, a pénztárat a Polgármesteri hivatalban kezelték. Az Önkormányzat kialakította közszolgálati feladatai ellátásának szervezeti struktúráját. A Képviselő-testület feladatainak ellátásában meghatározó szerepe az önkormányzati intézményeknek volt. Az önállóan gazdálkodó intézmények közül kettő a részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdasági és pénzügyi feladatait megállapodás alapján végezte. A szociális, egészségügyi ellátás feltételei biztosítottak voltak, nevelési-oktatási feladatait 16 napközi otthonos óvoda 12 általános iskola és egy gimnázium üzemeltetésével oldották meg. A közművelődési feladatokat 4 önállóan gazdálkodó intézménnyel látták el. A kommunális feladatai színvonalasabb ellátására közhasznú társaságot alapított. A lakossági közszolgáltatásokkal szembeni elvárások kielégítését szolgálták a létrehozott alapítványok és közalapítványok. A Képviselő-testület az elmúlt három évben átfogóan nem értékelte az intézmény-rendszer célszerűségét, egyedi döntés alapján egy óvodát megszüntetett, egy közalapítványt és egy közhasznú társaságot alapított. A Képviselő-testület az Önkormányzat SzMSz-ében nem rögzítette az önként vállalt feladatok körét és tartalmát. A terjedő időszak alatt az önként vállalt feladatok ellátására fordított kiadások növekedése, valamint a költségvetési kiadásokon belüli részarányuk emelkedése nem veszélyeztette a kötelező feladatok megvalósítását. A Polgármesteri hivatal a hosszú távú fejlesztéseket megalapozó Informatikai Stratégiával rendelkezik, azt időszakonként aktualizálta. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályzatokat elkészítették, az illetéktelen hozzáférés elleni védelem céljából kialakították a megfelelő jogosultsági rendszert. Az adatbiztonság érdekében működtetett eljárások jól kialakítottak. A Polgármesteri hivatal hardver és szoftver ellátottsága a pénzügyi gazdálkodási folyamatok rendszerszerű működését támogatta, a megfelelő üzemeltetői és felhasználói leírásokkal rendelkeztek. A Polgármesteri hivatal SzMSz-ében meghatározták az Önkormányzat intézményeinek pénzügyi-gazdasági és belső ellenőrzésének feladatait, ezt a feladatot két köztisztviselő látta el. Az Áht. előírását megsértve január 1-jét követően a függetlenített belső ellenőrzésre elkülönített szervezet nem volt. Az Önkormányzat ellenőrzési szabályzatát a év júniusában készítették el és adták ki. Az ellenőrzéseket a évekre a polgármester és a jegyző által jóváhagyott munkaterv alapján és egyedi megbízásoknak megfelelően végezték az ellenőrök. A szabályzatban nem rögzítették, a munkatervben nem írták elő az állami hozzájárulások és támogatások igénybevételét megalapozó adatok tételes ellenőrzését. Az elvégzett ellenőrzésekről készített jelentések a megállapításokhoz tartozó javaslatokat tartalmazták, de a felelősség jogi megalapo- 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zottsága hiányzott. Az ellenőrzött szervezetek a feltárt hiányosságok kijavítása érdekében teendő intézkedésekre a realizáló értekezleten utasítást kaptak, amelynek végrehajtását utóellenőrzés keretében ellenőrizték. A évben végzett ellenőrzésekről beszámolót készítettek. A Képviselő-testület a beszámolót nem tárgyalta, ezért az abban leírtakat nem értékelték, ezzel megsértették a Htv. előírását. Az Önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettségének megfelelő képesítésű könyvvizsgálóval tett eleget. A könyvvizsgáló a költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ két vizsgálatot folytatott, melynek a forgalomképtelen vagyontárgyak értéken történő nyilvántartására tett javaslatát az Önkormányzat megvalósította. A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) b) c) kezdeményezze a Képviselő-testületnél a jegyző által előkészített gazdasági programtervezet alapján az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programjának meghatározását az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében; csatolja a költségvetési koncepció tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleményét; terjessze a jegyző által készített előterjesztés alapján a Képviselő-testület elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet, kezdeményezze továbbá az Áht. 98. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével annak rendeletben történő meghatározását, hogy a költségvetési szervek milyen mértékű és időtartamú elismert tartozásállománya esetén kell a Képviselő-testületnek önkormányzati biztost kijelölnie; 2. gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok támogatása esetében a döntést a Képviselő-testület hozza meg az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében; 3. biztosítsa, hogy a Ksztv. 14. (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az Önkormányzat által közhasznú szervezetek részére céljelleggel megállapított támogatások folyósítása kizárólag írásbeli szerződés alapján történjen; 4. biztosítsa az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak betartása érdekében, hogy a tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállal- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK janak a költségvetési szervek, továbbá, hogy a költségvetési szervek az Áht. 93. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjanak; 5. kezdeményezze a vagyongazdálkodásról és a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletek hatálya összhangjának biztosítása érdekében azok módosítását; 6. kezdeményezze az Áht (1) bekezdése szerint a Képviselő-testületnél, hogy a vagyon-értékesítés és bérbeadás meghatározott értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás útján történhessen; 7. gondoskodjon a beruházási és a felújítási döntéseknél a részekre bontás tilalmára vonatkozó előírások következetes betartásáról a) b) május 1-jéig a Kbt. 5. (1) és (2) bekezdéseiben, illetve május 1-jétől a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 40. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak alapján; 8. gondoskodjon a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzéseknél, építési beruházásoknál és szolgáltatások megrendelésénél a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról a) b) május 1-jéig a Kbt. 2. (1) bekezdésében, illetve május 1-jétől a a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 2. (2) bekezdésében előírtak alapján; 9. intézkedjen a Kbt. 61. (9) bekezdése alapján a évre vonatkozó éves összegzés elkészítéséről és megküldéséről a Közbeszerzési Tanács részére; 10. intézkedjen a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó 5 24/2001. számú polgármesteri intézkedéssel kapcsolatban, a Kbt. 96. (2) bekezdés b) pontjában előírtak figyelembevételével; 11. kezdeményezze a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodás kiegészítését annak érdekében, hogy a) b) c) a kötelezettségvállalás az Ámr (2) és (4) bekezdéseinek megfelelően történhessen; a gazdálkodási jogosítványok gyakorlása során az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást szabályozzák, hogy a kötelezettségvállaló illetve az utalványozó az ellenjegyzést végzővel azonos személy ne legyen az Ámr (1) bekezdésének megfelelően, és hogy kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési feladatot ne végezzen az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el az Ámr (3) bekezdésének megfelelően; rögzítsék az Ámr. 29. (10) bekezdésének megfelelően az évközi előirányzatmódosításokról szóló helyi kisebbségi önkormányzati határozatok átadásának határidejét annak érdekében, hogy az Önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12. kezdeményezze a Képviselő-testületnél a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 11/1998. (III. 20.) számú rendelet módosítását annak érdekében, hogy a pártok részére megállapított díjtételeket az Alkotmánybíróság 47/2002. (X. 11.) AB. határozat döntésével összhangban állapítsák meg; 13. kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy rendeletben szabályozzák az Áht (2) bekezdés alapján a követelésről történő lemondás eseteit és módját; 14. gondoskodjon arról, hogy a Polgármesteri hivatal függetlenített belső ellenőrzése elkülönített szervezetként működjön az Áht. 121/A. (4) bekezdése alapján; 15. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület meghatározott időszakonként tekintse át az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait a Htv (1) bekezdés g) pontjában előírtaknak megfelelően; 16. kezdeményezze, hogy a Képviselő-testület az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján az SzMSz-ben rögzítse az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat és azok ellátásának módját; a munka színvonalának javítása érdekében 17. gondoskodjon a kötelezettségvállalást és az utalványozást átruházott jogkörben gyakorlók beszámoltatási módjának és formájának szabályozásáról; 18. intézkedjen annak érdekében, hogy a jóváhagyott költségvetési előirányzatok túllépése esetén annak okát vizsgálják és a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodási kötelezettség megszegése miatt felelősségre vonást kezdeményezzenek; 19. gondoskodjon az intézmény rendszer célszerűségének átfogó vizsgálatáról, annak érdekében, hogy a feladatellátásban a gazdaságosság érvényesüljön; a jegyzőnek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) b) c) gondoskodjon az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelettervezet önkormányzati intézményekkel történő egyeztetésének eredményét írásban rögzítsék; biztosítsa, hogy a költségvetési rendelet a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és a speciális célú támogatásokat Önkormányzatra összesítve tartalmazza, az Áht. 69. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; gondoskodjon az Ámr. 29. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartása érdekében, hogy a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen a költségvetési rendeletben bemutatásra kerüljenek; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK d) gondoskodjon arról, hogy az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetés bevételeinek és kiadásainak különbségeként tervezett hiány a költségvetési rendelet normaszövegében nevesítésre kerüljön; 2. a költségvetési rendelet módosításakor a) b) c) gondoskodjon a költségvetési rendelet negyedévenkénti módosításáról az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; gondoskodjon az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdésében foglaltak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelet utolsó módosítása határidőben megtörténjen; intézkedjen az Áht. 74. (3) bekezdésének figyelembevételével, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéseik év közbeni módosításáról határozzanak és az Önkormányzat költségvetését kizárólag azok határozatai alapján módosítsák; 3. gondoskodjon az Áht (1) (2) bekezdéseiben előírtak betartásáról, ennek érdekében intézkedjen, hogy folyamatosan tartsák nyilván a jóváhagyott előirányzatokat és azok teljesülését, a nyilvántartási kötelezettséget terjesszék ki a kiadási előirányzatot terhelő kötelezettségvállalások és a bevételi előirányzatok teljesítését előrejelző bevételi előírások nyilvántartására; 4. biztosítsa, hogy a költségvetési rendelet előterjesztésekor az Áht a alapján a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatásra kerüljenek a pontja szerinti önkormányzati összevont mérlegek, továbbá a pontja szerint a közvetett támogatásokról szóló kimutatás; 5. gondoskodjon arról, hogy a zárszámadási rendelet a) b) c) az Önkormányzatra összesítve tartalmazza az Áht. 69. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait és a speciális célú támogatásokat; az Ámr. 29. (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként tartalmazza a működési és fenntartási előirányzataik teljesítését; az Önkormányzatra vonatkozóan tartalmazza a működési és felhalmozási bevételeket, valamint kiadásokat mérlegszerűen az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontja szerint; 6. gondoskodjon arról, hogy az önállóan, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzmaradványa az Ámr. 66. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően bemutatásra és jóváhagyásra kerüljön; 7. kezdeményezze a nem önkormányzati oktatási intézményekkel kötött közoktatási megállapodások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokban a számadási kötelezettséget írják elő és rögzítsék az Önkormányzat által adott támogatások elszámolásának szabályait, valamint intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdése betartása ér- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dekében arról, hogy az Önkormányzat által juttatott támogatások esetében számadási kötelezettséget írjanak elő, a támogatások felhasználásáról benyújtott elszámolások és a támogatás felhasználásának ellenőrzése megtörténjen; 8. gondoskodjon a Gondnokság, a Piacfelügyelőség és a Városgazdálkodási iroda megrendeléseinél és megbízási szerződéseinél, hogy a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének felhatalmazásánál az Ámr (7) bekezdésében foglalt költségvetési ellenőrzési feladatok elvégzése teljesíthető legyen; 9. intézkedjen az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések a) b) szabályozásáról az 50 ezer Ft értékhatár kijelölésével az Ámr (4) bekezdésével összhangban; nyilvántartási rendjének szabályozásáról az Ámr (4) bekezdésében előírtak alapján; 10. intézkedjen a gazdálkodási és az ellenőrzési jogkörökre vonatkozó összeférhetetlenségi követelmények Ámr (1)-(3) bekezdésében előírtakkal összhangban történő szabályozásáról, valamint az Ámr (5) bekezdésében foglaltak előírásáról; 11. rendelkezzen a számviteli politikában a) b) az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási szabályai között a Vhr. 30. (2) bekezdése alapján a tényleges használatnak megfelelő, időarányos elszámolásáról; a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő szempontokról a Vhr. 8. (5) bekezdésében előírtak alapján; 12. gondoskodjon a számlarend a) b) tartalmi aktualizálásáról a folyamatos karbantartás követelményét előíró Vhr. 49. (5) bekezdése alapján; kiegészítéséről a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatára vonatkozóan az egyeztetések gyakoriságának és módjának előírásával a Számv. tv (2) bekezdés c) pontja alapján; 13. biztosítsa az Ámr.134. (7) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó előírások betartását a szakmai irodavezetők megrendeléseinél, a megbízási és a szakértői szerződéseknél; 14. tartassa be a pénzkezelési szabályzat II. fejezetének pontjában rögzített házipénztári keret mértékét; 15. intézkedjen, hogy a Számv. tv (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján az írásbeli kötelezettségvállalás bizonylatai tartalmazzák a megrendelt árú, szolgáltatás értékadatait; 16. gondoskodjon a költségvetési bevételeknek az Ámr (1)-(4) bekezdései szerinti érvényesítéséről, valamint az Ámr (1) és (6) bekezdésében foglaltak alapján a 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevételek utalványozásáról; 17. intézkedjen a törzs- valamint egyéb vagyon elkülönített számviteli nyilvántartására a Vhr. 9. számú melléklet 1. k) pont előírása szerint; 18. biztosítsa, hogy az ingatlanok bruttó értéke az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásba felvételre kerüljön az önkormányzatok tulajdonába lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése alapján; 19. intézkedjen a Számv. tv. 23. (1) bekezdése, valamint a Vhr. 15. (1) bekezdése alapján, hogy az Önkormányzat számviteli nyilvántartásában a korábban érték nélkül nyilvántartott eszközök értékét, valamint az évben elkészült csatornaközmű értékét az értékcsökkenés figyelembevételével mutassák ki; 20. gondoskodjon a tárgyi eszközök leltározásának elrendeléséről és annak végrehajtásáról a Vhr. 37. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően; 21. intézkedjen, hogy a követeléseknél és a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél vizsgálják meg és számolják el az indokolt értékvesztést a Számv. tv. 54. (1)-(3) bekezdésében és az 55. (1) bekezdésében, valamint az eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltak szerint; 22. intézkedjen a Htv (1) bekezdés h) pontjában előírt kötelezettsége teljesíthetősége érdekében, hogy az ellenőrzési szabályzat tartalmazza az állami hozzájárulások és támogatások igénybevételével és elszámolásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat; a munka színvonalának javítása érdekében 23. intézkedjen az értékelési szabályzat kiegészítéséről a követeléseknél az értékvesztés elszámolásának és az értékvesztés visszaírásának rendjére vonatkozóan; 24. intézkedjen a pénzkezelési szabályzat kiegészítéséről az üzemanyagkártya nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatban; 25. egészíttesse ki a számlarendet a tárgyi eszközök, üzemeltetésre áradott eszközök, valamint a belföldi szállítók részletező nyilvántartásának tartalmára vonatkozó előírásokkal; 26. gondoskodjon az ellenjegyzést átruházott jogkörben gyakorlók beszámoltatási módjának, formájának szabályozásáról; 27. biztosítsa a számviteli politikában a jelentős összeg nagyságrendjének olyan meghatározását, hogy az segítse a közpénzekkel történő gazdálkodás és szigorú elszámolás követelményének érvényesülését. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglaltakat megsértve, a Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági programját nem határozta meg. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidő 3 betartásával a november 20-i képviselő-testületi ülésre terjesztette elő. Az SzMSz 7. számú mellékletében a Képviselő-testület a költségvetési koncepció véleményezésére a Költségvetési bizottságot hatalmazta fel, amely a november 14-i ülésen kialakította állásfoglalását. A Költségvetési bizottság határozatokba foglalt véleményét a koncepció tervezet előterjesztéséhez mellékelték, ezzel eleget tettek az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtaknak. A költségvetési koncepciót a helyi kisebbségi önkormányzatok részére nem küldték meg, arról azok nem alakítottak ki véleményt. Az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltakat nem vették figyelembe, mivel nem csatolták a Képviselőtestület részére benyújtott költségvetési koncepció tervezethez a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét. 4 A Képviselő-testület a 805/2001. (XI. 20.) számú határozattal fogadta el a költségvetési koncepciót. Az előterjesztés tartalmazta a központi költségvetésből, illetve fővárosi forrásmegosztásból várható bevételi irányszámokat, a saját bevételek emelkedésének várható mértékét, a jogszabályi módosítások miatti közalkalmazotti, köztisztviselői illetményváltozások hatásait. Az egyes feladatokra tervezett kiadások előző évihez viszonyított növekedését bemutatták. Kiemelt célként rögzítették, hogy a költségvetés tervezése során a működési hiány a évi szinten maradjon. A költségvetési rendelettervezetben az Ámr ában foglaltak figyelembevételével, az abban előírt módon határozták meg a kiadási és bevételi előirányzatokat. 3 A következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a Képviselő-testületnek. 4 A számvevői jelentésre tett észrevételben a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy a kisebbségi önkormányzatoktól a évi költségvetési koncepcióról és rendeletről véleményt kértek. 19

22 A költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a jegyző nem egyeztette, ezért az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. A közbenső egyeztetés során adott polgármesteri észrevétel szerint: a költségvetési szervekkel Költségvetési és Pénzügyi Bizottsági egyeztetés történt meg. Az észrevétel nem megalapozott, mert a Költségvetési és pénzügyi bizottság egyeztetése nem felel meg a költségvetési rendelettervezet költségvetési szervek vezetőivel történő, az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírt jegyzői egyeztetésnek, ezért a megállapítást fenntartjuk. A költségvetési rendelettervezet elkészítésekor figyelembe vették a működési hiány mértéke tervezésének kivételével a költségvetési koncepcióban megfogalmazottakat. A Képviselő-testület a költségvetési koncepció elfogadásakor tervezési célként fogalmazta meg; törekedni kell arra, hogy a működési hiány ne haladja meg a 800 millió Ft-ot. A költségvetési rendelettervezetben a működési hiányt 993 millió Ft-ban rögzítették. A Költségvetési bizottság az SzMSz-ben kapott felhatalmazás alapján a december 13-i ülésén képviselő-testületi általános vitára a költségvetési rendelettervezet alkalmasságát véleményezte. A Költségvetési bizottság véleményét, valamint a könyvvizsgáló a költségvetési rendelettervezet alkalmasságát és szabályszerűségét megállapító jelentését a költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez csatolták, így eleget tettek az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglalt azon előírásnak, hogy a Képviselő-testület elé a Költségvetési bizottság által véleményezett és a könyvvizsgáló írásos véleményét tartalmazó költségvetési rendelettervezet kerüljön. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidő 5 betartásával a december 18-i képviselőtestületi ülésre terjesztette elő és a Képviselő-testület a évi költségvetéséről a 38/2001. (XII. 21.) számú rendeletével döntött. A költségvetési rendelet az Önkormányzat bevételeit a következő csoportosításban tartalmazta: szabályozott bevételek, Polgármesteri hivatal saját bevételei, önállóan gazdálkodó intézmények saját bevételei, hozam típusú bevételek, vagyoni típusú bevételek. Az egyes bevételi címeken belül a bevételi forrásokat az Ámr. 29. (1) bekezdés a) pontjában előírt részletezettségben mutatták be: a szabályozott bevételek között a központi költségvetési normatív hozzájárulásokat, a személyi jövedelemadót, (az átvett pénzeszközöket, támogatásokat, a fővárosi forrásmegosztás keretében kapott pénzeszközöket); a Polgármesteri hivatal saját bevételein belül a helyi adót, egyéb saját bevételeket, valamint a gépjárműadó bevételeket; a bérleti díj, az osztalék és a kamat bevételeket a hozami típusú bevételek között; 5 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a határidő a tárgyév február 15-ig. 20