JELENTÉS a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /31/13/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0164 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Gyüre Lajosné számvevő Dr- Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Schósz Attiláné számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági tevékenységének évi ellenőrzési tapasztalatairól Jelentés az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 Jelentés a évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök ellenőrzéséről Jelentés a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 20 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 50 2.Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása 58 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 66 1

5 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal) 7. számú Szabó Imre úr a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének észrevétele (2 oldal) 8. számú Szabó Imre úr a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének írt válaszlevél (1 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. 1 a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Kbt. 2 a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet SzMSz Pest Megyei Önkormányzat 14/2001. (V. 15.) számú rendelete a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend 1 Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának március 1- től hatályos ügyrendje, az SzMSz 5. számú melléklete ügyrend 2 Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának június 1- től hatályos ügyrendje, az SzMSz 6. számú melléklete ügyrend 3 Pest Megyei Illetékhivatal január 1-től hatályos ügyrendje évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet közbeszerzési rendelet vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 lakás és helyiség bérletéről szóló rendelet ÁSZ OEP Önkormányzat Közgyűlés Pest Megyei Önkormányzat 2/2003. (III. 1.) számú rendelete a évi költségvetésről Pest Megyei Önkormányzat 5/2004. (III. 5.) számú rendelete a évi költségvetésről Pest Megyei Önkormányzat 14/2004. (VI. 18.) számú rendelete a évi zárszámadásról Pest Megyei Önkormányzat 8/2001. (IV. 20.) számú rendelete a közbeszerzéseiről és a beruházásairól Pest Megyei Önkormányzat 9/1996. (VI. 17.) számú rendelete a vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Pest Megyei Önkormányzat 11/2003. (VI. 20.) számú rendelete a vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól Pest Megyei Önkormányzat 11/1994. (V. 1.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről Állami Számvevőszék Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pest Megyei Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése 3

7 Pénzügyi bizottság Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Gazdasági bizottság Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági Bizottsága Közgyűlés elnöke Pest Megyei Közgyűlés elnöke főjegyző Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője Hivatal Pest Megyei Önkormányzat Hivatala Közgazdasági főosztály Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Főosztálya Elnöki iroda Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának Elnöki Irodája Főjegyzői titkárság Pest Megyei Önkormányzat Hivatalának Főjegyzői Titkársága Illetékhivatal Pest Megyei Illetékhivatal önkormányzati közüzemi Pest Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat vállalat EREK Kht. EREK Együtt a Régió Egészségéért Közhasznú Társaság Szimfonikus Zenekar Pest Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Társaság Kht. PEMPSZI Kht. Pest Megyei Pedagógiai Szak és Szakmai Szolgáltató Közhasznú Társaság PEMPSZI Pest Megyei Pedagógiai Szak és Szakmai Szolgáltató Intézet PM TEGYESZI Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Szent Rókus Kórház Pest Megyei Szent Rókus Kórház és Intézményei Flór Ferenc Kórház Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 4

8 JELENTÉS a Pest Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a év I. félév, az 1.5., és 3.3. programpontok tekintetében a évek is. Pest megye az ország legnépesebb megyéje, a népességszám január 1-jén 1108 ezer fő volt. A megyében 186 önkormányzat működött, s az urbanizáció fokát jelzi, hogy a lakosság 52,3%-a városokban él. A közgyűlési tagok száma 80 fő, akiknek a munkáját 10 állandó bizottság segítette. A Közgyűlés elnökének és három alelnökének személye a évi önkormányzati választásokat követően változott, a főjegyző április 1-től látja el feladatát. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

9 BEVEZETÉS Az Önkormányzat 73 költségvetési intézményt tartott fenn, amelyekből 59 önállóan gazdálkodott, s a feladatok ellátásában egy önkormányzati közüzemi vállalat, három közhasznú társaság, hét közalapítvány és egy alapítvány vett részt. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a évben 6838 fő volt, a Hivatalban 292 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a év végén millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó évi adatokat, mutatószámokat a 3. számú melléklet részletezi. 6

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés meghatározta az Önkormányzat évekre vonatkozó gazdasági programját az Ötv-ben előírt kötelezettségének megfelelve. A és a évi költségvetési koncepciót és rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke határidőben a Közgyűlés elé terjesztette. A költségvetési koncepciót a bizottságok véleményének ismeretében a Közgyűlés határozattal elfogadta a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek számbavételével. A Közgyűlés az Áht. előírásait megsértve nem határozta meg rendeletben a költségvetési és a zárszámadási rendeletek előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmát. A Közgyűlés részére a költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor tájékoztatásul nem mutatták be az Áht. előírását megsértve a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve szöveges indoklással. A és a évi költségvetési rendelettervezetek összeállításánál részben vették figyelembe az Ámr-ben előírtakat. Az intézményi előirányzatokat az intézményvezetőkkel egyeztették, melyet írásba foglaltak. A Közgyűlés a és a évi költségvetésben a bevételi és a kiadási előirányzatok között az Áht. előírásának megfelelően hiányt állapított meg, melynek finanszírozását hitelfelvétellel tervezték. A címrendet és a költségvetés végrehajtásával összefüggő végrehajtási szabályokat a költségvetési rendeletben meghatározták. Az Ámr. előírása ellenére nem mutatták be feladatonként a Hivatal költségvetését. Az önállóan gazdálkodó intézmények többletbevételének előirányzat módosítására vonatkozó jogkörének részletszabályait nem határozták meg az Áht. és az Ámr. előírása ellenére, valamint a Közgyűlés tájékoztatását az Ámr. előírása szerinti 30 napon belüli határidőtől eltérően évi három alkalomban írták elő. A költségvetési hiány finanszírozásával kapcsolatos hatásköröket az Áht. előírásának megfelelően határozták meg. A költségvetésekben elkülönítetten szerepeltek az Áht. előírásának megfelelően az általános- és céltartalékok. A Közgyűlés által külön rendeletben szabályozott Alapok nem rendelkeztek államháztartáson kívüli bevételekkel, ezért elnevezésük félreérthető, a tartalmuk alapján bizottsági felhasználású előirányzatok. A Közgyűlés a évi költségvetési rendeletet öt alkalommal módosította, melynek során az előirányzatok 13,9%-al nőttek. A Hivatal és az intézmények kiemelt előirányzataikat nem lépték túl, megvalósult az előirányzatokon belüli gazdálkodás. A évi költségvetési rendelet módosítása során az Ámr-ben előírt határidőt betartották. A Közgyűlés által elfogadott előirányzatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan nyilvántartották. A kiemelt előirányzatokat betartották. Az Önkormányzat SzMSz-e magában foglalta a Hivatal ügyrendjét. A Hivatal szervezeti egységeit, feladatait és működési rendjét nem szervezeti és működési szabályzatban, hanem ügyrendben határozták meg. Az ügyrendben nem részletezték az Ámr-ben előírtakat, az alapító okirat keltét, számát, az alaptevékenység forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét, a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával 7

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kapcsolatos előírásokat, feltételeket, a Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, azok pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását, a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el. A gazdasági szervezet (Közgazdasági főosztály) felépítését és feladatkörét az ügyrendben 1,2 rögzítették. Az Ámrben előírtak ellenére nem határozták meg a főosztály és szervezeti egységei és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által, továbbá a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó az Ámr. szerinti feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás és jogkörét. Az operatív gazdálkodással összefüggő jogkörök szabályozását a Közgyűlés elnöke a kiadmányozás rendjéről szóló utasításban, a főjegyző a pénzkezelési szabályzatban adta ki. A Közgyűlés elnöke az Ámr-ben és a Hivatal működési rendjéről szóló utasításban foglaltakkal ellentétben felhatalmazást adott a főjegyzőnek, hogy rendelkezzen a kötelezettségvállaló és az utalványozó személyek kijelöléséről. A főjegyző a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására a Közgazdasági főosztály vezetőjének, a sajtófőnöknek és az Elnöki iroda kabinetfőnökének, az utalványozásra a Közgazdasági főosztály vezetőjének adott felhatalmazást, ezzel nem vette figyelembe az Ámr-ben foglaltakat, mivel erre vonatkozóan jogszabályon alapuló felhatalmazással nem rendelkezett. Az Illetékhivatal gazdálkodási és ellenőrzési jogköreinek szabályozását a Közgyűlés elnöke és a főjegyző külön ügyrendben rögzítették. A Hivatalban az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések esetén a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, annak indokoltsága ellenére nem határozták meg. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök felhatalmazottainak kijelölésénél az összeférhetetlenségi követelményeket betartották, azonban nem számoltatták be a gazdálkodási jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottakat és nem szabályozták a beszámoltatás módját, formáját. A szakmai teljesítésigazolás módjáról, az azt végző személyek kijelöléséről a főjegyző belső szabályzatban nem rendelkezett, ezzel nem tett eleget az Ámr-ben előírt kötelezettségének. A Hivatal számviteli politikáját kialakították. Az Önkormányzat által alapított költségvetési intézmények számviteli rendjét a főjegyző nem alakította ki, ezzel megsértette a Htv. előírását. A számviteli politikában a Vhr. előírásai ellenére nem határozták meg a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges, illetve nem lényeges információkat, nem határozták meg a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő szempontokat. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata tartalmazta a leltározás előkészítésével, végrehajtásával a leltározás és a könyvvitel adatainak egyeztetésével kapcsolatos feladatokat, a felelősök megnevezését. Az eszközök és források értékelési szabályzatában részletesen meghatározták az eszközök bekerülési értékébe beszámítandó kifizetések, ráfordítások konkrét tartalmát, megnevezését, eszközcsoportonkénti részletezettségben, valamint a források értékelésének szabályait. A Vhr. előírása alapján, az indokoltság ellenére nem rögzítették az értékvesztés visszaírásának eszközcsoportonkénti rendjére vonatkozó szabályokat. A pénzkezelési szabályzatban meghatározták a megnyitható bankszámlák körét, rendeltetésüket, az azok feletti rendelkezési 8

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jogosultságokat, a házipénztári keret összegét, a készpénzfelvétel, a szállítás és őrzés rendjét, a pénztáros, a pénztárellenőr feladatait, az előlegek igénybevételének, nyilvántartásának, elszámolásának szabályait. A házipénztári keret maximális összege (1 millió Ft) a napi pénzforgalom figyelembevételével indokolatlanul magas volt. A felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata tartalmazta a felesleges vagyontárgyak feltárásának, hasznosításának, selejtezésének feladatait, felelőseit. A Hivatal számlarendje tartalmazta a főkönyvi számlák számjelét, megnevezését, tartalmát, értékváltozásának jogcímeit, a főkönyvi számlákat érintő gazdasági eseményeket, az analitikus nyilvántartások vezetésének a főkönyvi könyveléssel való egyeztetésének szabályait. Nem határozták meg a Vhr. előírása ellenére az analitikus nyilvántartások adataiból az összesítő feladások elkészítésének határidejét. A bizonylati rendet a számviteli politika részeként készítették el, melyben a Számv. tv-ben foglaltakat megsértve az analitikus nyilvántartások alapján készítendő feladások formáját nem határozták meg, nem írták elő a bizonylatok kiállításával, feldolgozásával, ellenőrzésével, szállításával, tárolásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályozásakor az ellenjegyzés és az érvényesítés esetén az ellenőrzési pontokat, az ellenőrzéskor elvégzendő műveleteket, az esetleges eltérések dokumentálásának rendjét, valamint a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés folyamatának szabályait nem határozták meg. A munkaköri leírásokban előírták a munkaköri feladatokat a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás egyeztetési, ellenőrzési kötelezettségét, a dolgozóik hatáskörét és felelősségét, nem rögzítették azonban a folyamatba épített ellenőrzési (ellenjegyzési) feladatokat. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatainak egyeztetését a számlarendben az egyéb gazdasági eseményeknél negyedéves gyakorisággal írták elő. A negyedéves egyeztetéseket a Számv. tv-ben és a számlarendben foglaltaknak megfelelően végezték el és dokumentálták. A könyvviteli nyilvántartásban elszámolt gazdasági eseményekről a Számv. tvben előírt bizonylatokat kiállították. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során az Ámr-ben rögzített összeférhetetlenségi követelményeket betartották. Az Ámr-ben előírtak ellenére a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok közül a szabályozás hiánya miatt elmaradt a szakmai teljesítés igazolása a kiadási bizonylatok 7,9%-ánál, a nem termékértékesítésből és nem szolgáltatásnyújtásból származó bevételek bizonylatainak teljes körénél, nem végezték el a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése a kiadási bizonylatok 17,1%-ánál hiányzott, nem teljesült ezeknél a bizonylatoknál a kiadási előirányzat által biztosított fedezet meglétének, a kötelezettségvállalás jogszerűségének és célszerűségének munkafolyamatba épített ellenőrzése. A Közgyűlés elnöke fedezet nélkül vállalt támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget 4 millió Ft összeg erejéig a és a években, ezzel megsértette az Áht. előírását. A kiadások teljesítésénél megsértették az Áht. kötelezettségvállalás írásban történő elvégzésére vonatkozó előírását a kifizetések 12,8%-ánál, mivel nem készítettek értékadatot is tartalmazó írásbeli kötelezettségvállalást, ezen belül a megrendelőket a rendelési érték meghatározása nélkül készítették el a kifizetések 3,6%-ánál. A megrendelt termék, szolgáltatás értékének feltüntetése nélküli kötelezettségvállalás- 9

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sal nem tettek eleget az Ámr-ben foglaltaknak. Ezen hiányossághoz kapcsolódóan a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget az érvényesítő. A házipénztárban nem tartották be a pénzkezelési szabályzat előlegek kifizetésére és elszámolására vonatkozó előírásait és ezt a pénztárellenőr a pénztárellenőrzés dokumentumai szerint nem kifogásolta. A főkönyvi könyvelésben karbantartások között számoltak el 1,5 millió Ft értékben felújítási feladatokat a Számv. tv. előírásait megsértve, nem növelték a felújítási munkák értékével az adott tárgyi eszközök értékét. A Hivatal pénzügyi-számviteli feladatait kiszolgáló informatikai rendszer és az ahhoz kapcsolódó eszközellátottság jól kiépített, azonban az Önkormányzat informatikai stratégiával nem rendelkezett, a váratlan események esetére a feladatokat tartalmazó katasztrófa elhárítási terv nem készült. A programok teljes lehetőségeit nem használták ki, egységes pénzügyi-számviteli program hiánya miatt a feladatok elvégzése párhuzamos adatrögzítést, folyamatos manuális egyeztetést igényelt. Az adatvédelmi szabályzatban előírták az adatvédelmi feladatok ellátásának kötelezettségeit, meghatározták a mentések gyakoriságát, módját. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírásai a felhasználók esetén tartalmazták a rendszer használatát, azonban az általuk végzett feladat leírását nem szerepeltették. A Hivatalban a vagyon nyilvántartási feladatokat a pénzeszközök esetében a főkönyvi számlák alábontásával, az ingatlanok, részesedések, rövid- és hosszúlejáratú követelések, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek esetében analitikus nyilvántartások vezetésével oldották meg. A évre a leltározási és leltárkészítési szabályzatban foglaltaktól eltérően a főjegyző leltározási ütemtervet nem hagyott jóvá. A évre vonatkozó mérleg alátámasztását leltárral és a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatással biztosították, annak ellenére, hogy a Közgyűlés egyetértésével nem rendelkeztek. Összesítő kimutatással helyettesítették a leltárt az ingatlanok, a részesedések és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök esetében. A rövid- és hosszú lejáratú követeléseket és a rövidlejáratú kötelezettségeket egyeztetéssel leltározták a Vhr. előírásának megfelelően. A követelések értékelését a mérlegkészítést megelőzően elvégezték. A részesedések esetében az év végi értékelési feladatok keretében értékvesztés elszámolásának szükségességét három társaságnál vizsgálták, ezeknél az értékvesztés elszámolásának feltételei nem álltak fenn. Egy társaságban lévő tulajdoni részesedése után a Hivatal a Számv. tv-ben előírtakat megsértve nem vizsgálta az értékvesztés elszámolásának szükségességét. A részesedések analitikus nyilvántartásában szerepeltettek egy közalapítvány részére átadott összeget, amely ellentétes a Vhr-ben foglalt előírással. A részesedések analitikus nyilvántartása tartalmazta két olyan gazdasági társasági befektetés értékét, melyeket felszámolás miatt már több éve töröltek a cégjegyzékből, ezáltal megsértették a Számv. tv-ben foglalt valódiság elvét. A mérlegben kimutatott és a tényleges részesedés közötti különbség nem minősült jelentős összegűnek a Hivatal számviteli politikájában meghatározottak alapján. Az Önkormányzat a vagyonnal való gazdálkodás szabályait a vagyongazdálkodási rendeletben 1,2, valamint a lakás és helyiség bérletéről szóló rendeletben határozta meg, melyek hatálya a teljes vagyoni körre kiterjedt. A vagyon- 10

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gazdálkodási rendeletben 1 a vagyonnal való döntési hatásköröket megosztották a Közgyűlés, a Hivatal, az intézmények, a közüzemi vállalat vezetői, a Közgyűlés elnöke, továbbá a bizottságok között. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási rendeletében 1 0,5 millió Ft-ban határozta meg azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános pályázat útján lehet értékesíteni a feleslegessé váló ingóvagyont. A vagyongazdálkodási rendelet 2 alapján fő szabályként csak nyilvános pályázat útján lehet a vagyont értékesíteni, a használat jogát átadni. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 előírásai alapján határozatokat hozott a vagyongazdálkodási irányelvekről, melyek tartalmazták az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére vonatkozó célkitűzéseket. Az Önkormányzat az ingatlanértékesítések során a vagyongazdálkodási irányelvekben foglaltakkal összhangban értékesítette az ingatlanokat a vagyongazdálkodási rendeletben 1,2 előírt szabályok betartásával. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadása során a lakás és helyiség bérbeadásáról szóló rendelet előírásainak megfelelően járt el. Az Önkormányzat vagyonában a évek között a könyvviteli mérlegadatok alapján folyamatos növekedés következett be, mely a évről a évre 26,6%, a évről a évre 35,7% volt. Az ingatlanok esetében a évről a évre kimutatott 70,2%-os növekedést a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok érték megállapítása okozta. Ennek figyelembevétele nélkül a tényleges növekedés 12,3% volt. A vagyon ingyenes átruházásának és a követelésről való lemondásnak a módjait, eseteit, ennek keretében a döntési hatásköröket szabályozták a vagyongazdálkodási rendeletben 1,2, mellyel eleget tettek az Áht-ban foglalt kötelezettségnek. A hatáskör Pénzügyi bizottságra és Gazdasági bizottságra való együttes átruházása során azonban nem szabályozták eltérő döntés esetén az eljárás rendjét. A vagyon ingyenes átruházása során a vagyongazdálkodási rendelet 1 előírásai alapján jártak el. A követelésről való lemondás a évben a vagyongazdálkodási rendelet 2 előírásainak megfelelően történt. Az Önkormányzat a évben céljelleggel nem szociális ellátásként 347,9 millió Ft támogatást biztosított működési és felhalmozási célra. A célhoz kötött támogatásokról szóló döntéseket a támogatási összeg 57,4%-a esetében a Közgyűlés, 33,8%-ában a hatáskörrel felruházott bizottságok és 8,8%-a esetében az elnöki, alelnöki keret terhére hozták. A és a évi költségvetési rendeletben nevesített támogatások és bizottsági jogkörben hozott döntések esetében az Áht. alapján előírták a számadási kötelezettséget a támogatott szervezetek részére. Az elnöki, alelnöki keretből nyújtott támogatások esetében nem írtak elő számadási kötelezettséget a évben és a év I. félévében, mellyel megsértették az Áht-ban foglalt előírást, továbbá nem kötöttek szerződést közhasznú szervezetekkel, mellyel megsértették a közhasznú szervezetekről szóló törvényben foglalt számadási kötelezettséget tartalmazó szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó előírást. A Közgyűlés elnöke, az alelnökök és a bizottságok a évben és a év I. félévében az alapítványok, közalapítványok számára is nyújtottak támogatást, mellyel megsértették az Ötv-ben foglalt azon előírást, mely szerint a Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadása. Az alelnökök esetében a költségvetési rendeletek a hatáskör átruházására vonatkozó rendelkezést nem tartalmaztak. Az alelnöki keret felhasználásáról az alelnökök döntöttek annak ellenére, hogy az Ötv. alapján nem rendelkezhetnek döntési hatáskörrel. A évi költségvetésben nevesített és a bizottsági 11

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hatáskörben hozott támogatások esetében a benyújtott számadásokat a becsatolt bizonylatok alapján ellenőrizték az illetékes szakirodák dolgozói, ezáltal az Önkormányzat eleget tett az Áht-ban előírt számadás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségének. A támogatások felhasználását a helyszínen nem ellenőrizték. Az ÁSZ helyszíni ellenőrzést folytatott két támogatottnál, amelyek a támogatást rendeltetésszerűen használták fel. Az Önkormányzat a céltól eltérő felhasználás miatt a támogatás összegét nem követelte vissza, mellyel megsértette az Áht-ban foglalt visszafizetési kötelezettségre vonatkozó előírást. A Hivatalban összesített nyilvántartás hiányában a évben egyeztetés útján kísérték figyelemmel, hogy a pályázó csak egy jogcímen részesüljön támogatásban. A Közgyűlés rendeletet alkotott az Önkormányzat és költségvetési szervei közbeszerzési eljárásainak helyi szabályairól. A lefolytatott közbeszerzési eljárások során az ajánlattételre, az ajánlatok felbontására, értékelésére és az eredményhirdetésre megállapított szabályokat, illetve határidőket betartották. A nyertes pályázók kiválasztásáról szóló döntést a Kbt 1 -et betartva a Közgyűlés elnöke hozta meg. A Kbt. 1 hatálya alá nem tartozó értékhatár alatti beszerzések rendjét, a minőségbiztosítási eljárásban határozták meg. Az ügyrend szabályozásának hiányossága, hogy a szakfőosztályok feladatellátásánál nem sorolta fel a közbeszerzésekért történő felelősséget, valamint az esetleges szerződésmódosításokat megelőzően a közbeszerzéssel kapcsolatos egyeztetési kötelezettséget a közbeszerzési referenssel. Ennek következményeként a évben a Hivatalnál nem történt meg a különböző közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések Kbt. 1 szerinti kategorizálása. A Hivatalban a évben a személygépkocsik cseréje, az irodaszer, nyomtatvány beszerzés, az őrző-védő tevékenység és három felújítás esetében a Kbt 1 -et megsértve nem folytatták le közbeszerzési eljárást. A Hivatal és az intézmények taneszköz- és egészségügyi gépműszer beszerzésénél a közbeszerzési eljárást centrálisan valósították meg és éltek a központosított közbeszerzési eljáráshoz való csatlakozás lehetőségével. Az Önkormányzat a évi zárszámadásról szóló rendeletet határidőben, a költségvetéssel összehasonlítható módon terjesztette be a Közgyűlés elnöke. Az Ámr. előírása ellenére a Hivatal felhalmozási kiadásainak bemutatásakor a felújítások között beruházásokat is feltüntettek, valamint nem mutatták be a Hivatal feladatonkénti teljesítési adatait. A zárszámadás elfogadásakor a Közgyűlés részére tájékoztatásul az Áht-t megsértve nem mutatták be a vagyonkimutatást, valamint a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, összesítve, szöveges indoklással. A pénzmaradvány elszámolást az Ámr. előírásai szerint készítették el. A Közgyűlés az Önkormányzat Ötv-ben részletezett feladatait az SzMSz-ben meghatározta. Az Önkormányzat a feladatellátási kötelezettségének költségvetési szervei, gazdasági társaságai és önkormányzati közüzemi vállalata útján tett eleget. A években a települési önkormányzatok kezdeményezésére 16 intézmény megyei fenntartásba vételéről döntött a Közgyűlés. Az önkormányzati feladatok ellátását hét közalapítvány és egy alapítvány segítette. Az Önkormányzat gazdálkodása a évi beszámolóinak teljesítési adatai alapján egyensúlyban volt, a költségvetési bevétel fedezetet nyújtott a 12

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK költségvetési kiadásokra, hitelt nem vettek fel. A évi működési célú bevételek és kiadások közötti egyensúly az illetékbevételek túlteljesítését, a évre tervezett feladatok szervezeti változtatással történt racionalizálását követően biztosított volt. Az Önkormányzat évek között pályázati forrásokat nyert el feladatellátása finanszírozására. Az OEP támogatáson felül a évben a ténylegesen átvett pénzeszközök összege 2140 millió Ft volt, mely az összes költségvetési bevétel 6,7%-át jelentette. Az Önkormányzat feladatainak ellátásához rendelkezésre álló források közül a évben az állami hozzájárulás az általános iskolai oktatás esetében 53,3%, a középiskolai oktatás esetében 60,4%, valamint a bentlakásos szociális intézményi ellátásnál 60,2% volt. Az általános- és középiskolai oktatás működési kiadásaihoz az intézményi saját bevételek a években közel azonos mértékben 2,2 2,3% járultak hozzá. A bentlakásos szociális intézményi ellátás kiadásainak finanszírozásában az intézményi saját bevételek a évben 28,4%-os részarányt képviseltek. A működési kiadások növekedéséhez hozzájárult a közalkalmazotti bérfejlesztés. Az Önkormányzat a kapacitáskihasználtság javítása érdekében a Hivatalban működtetett feladatfinanszírozási program segítségével a költségvetés elkészítése és az intézményvezetőkkel való egyeztetés során vizsgálta az oktatás területén az optimális osztályés pedagóguslétszámot, valamint a szociális feladatellátás területén az ellátottak számához szükséges szakemberek számát. A vizsgálat megállapításainak figyelembevételével az Önkormányzat a évben döntött egy szakmunkásképző iskola és kollégium jogutód nélküli megszüntetéséről, továbbá egy gimnázium működtetésének városi önkormányzat részére történő visszaadásáról. A gazdaságosabb működtetés érdekében január 1-től két szociális intézményt összevontak. Önként vállalt feladat volt évig az Önkormányzatnál egy általános iskola működtetése, valamint a céljelleggel nyújtott támogatások az államháztartáson kívülre irányuló működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások keretében. Az önként vállalt feladatok kiadása a évben 304,0 millió Ft, a évben 378,7 millió Ft és a évben 432,5 millió Ft volt. Ezen kiadások növekedése ellenére az összes költségvetési kiadáson belüli részaránya a és a évi 1,5%-ról a évre 1,4%-ra csökkent. Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok finanszírozása a években a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztette. A évben a tervezett likviditási hitelt nem vették igénybe. A főjegyző a évben nem, de a évben már likviditási tervet készített és azt havonta aktualizálta. Az Önkormányzat egyik intézménye, a Flór Ferenc Kórház a évben kölcsönszerződést kötött rövidlejáratú (25 napos) hitel felvételére. A hitelszerződés megkötésével és a hitel igénybevételével megsértette az Áhtban foglalt azon előírást, hogy költségvetési intézmény pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel. A Hivatalban a évben a kötelezettségvállalások közül csak a szerződéseken alapuló kötelezettségvállalásokat tartották nyilván. A kötelezettségvállalás nyilvántartását január 1-től vezették a Hivatalban, amelyben azonban az Ámr-ben előírtak ellenére nem tartották nyilván a személyi juttatásokat és járulékokat, továbbá a kötelezettségvállalások 5,0%-a a nyilvántar- 13

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tásban nem szerepelt, mely hiányosság miatt a nyilvántartás nem volt alkalmas a kötelezettségvállalás éves összegének megállapítására. Az Önkormányzat a évben kezességet vállalt a Szent Rókus Kórház részére 22,0 millió Ft összeg erejéig. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás során a felső korlátot betartották, annak 0,6%-át érték el. A kezességvállalás nem veszélyeztette az Önkormányzat fizető- és működőképességét. Az Önkormányzat a évben felmérést készíttetett a középületek akadálymentesítése céljából. A felmérés intézményenként mutatta be a megvalósítás műszaki lehetőségeit, a várható kiadásokat viszont nem tartalmazta. A középületek közül 49 megfelelt, 98 épület nem felelt meg az akadálymentesítési követelményeknek, melyből 53 épület nem alakítható át. A fennmaradó 46 épület akadálymentesítésének költségét a június 30-i kimutatás szerint 740,0 millió Ft-ban jelölték meg. Az eddigi ráfordításokat figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott január 1-i határidőre a feladatok elvégzése nem biztosítható. Az Önkormányzat az ügyrendben 1 kialakította az ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. Az ügyrendben 2 a évben a Ber. előírása ellenére a Hivatalon belüli független belső ellenőr a Közgyűlés elnökének alárendeltségébe került. Nem határozták meg a belső ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait, a belső ellenőrök számát, valamint nem jelölték ki a belső ellenőrzési vezetőt. A főjegyző ellenőrzési szabályzatban rendelkezett az intézményi és a belső ellenőrzési feladatok elvégzéséről. A Hivatalban a évben és I. negyedévében nem történt belső ellenőrzés az álláshely betöltetlensége miatt. Az intézményi ellenőrzések ellenőrzési munkaterv alapján, megbízólevél kiállításával valósultak meg, azokról minden esetben jelentés készült. A Közgyűlés elnöke és a főjegyző az ellenőrzési program aláírásakor nem vette figyelembe a évben a belső ellenőrzést végző szervezet Ber. szerinti önállóságát. Az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések megállapításaihoz intézkedési tervet készítettek. A Közgyűlés áttekintette az intézményi belső ellenőrzések tapasztalatait. Az Önkormányzat a évben a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval az összeférhetetlenségi követelmények figyelembevételével teljesítette. A könyvvizsgáló az Önkormányzat évi beszámolóját hitelesítő záradékkal látta el, az egyszerűsített éves beszámoló és a valóságos állapot között auditálási eltérést nem állapított meg. A korábbi számvevőszéki vizsgálatokról készült jelentéseket a Közgyűlés nem tárgyalta meg, a javaslatok hasznosítására intézkedési tervet a javaslatok 98,3%-ánál nem készítettek, a javaslatok 83%-át realizálták. 14

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) terjessze a Közgyűlés elé a főjegyző által előkészített, a költségvetési és zárszámadási rendeletek előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit meghatározó rendelettervezetet az Áht a alapján; b) tájékoztassa 30 napon belül a Közgyűlést a főjegyző előkészítésében az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatásáról az Ámr. 53. (6) bekezdése alapján; 2. a szabályszerű költségvetési gazdálkodás érdekében a) kezdeményezze az Ámr. 17. (4) bekezdésében foglaltak alapján a főjegyző előkészítésében a Hivatal szervezeti és működési szabályainak Közgyűlés által történő jóváhagyását, valamint az Ámr. 10. (4) bekezdés a), d), e), g j) pontjai szerinti kiegészítését az alapító okirat keltével, számával; az alaptevékenység forrásaival; a feladatmutatók megnevezésével, körével; a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal; a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokkal, feltételekkel; a Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolásával, azok pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározásával, a szervezeti egységek vezetőinek azon jogosítványaival, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el; b) kezdeményezze a főjegyző előterjesztésében elkészített SzMSz. 6. számú mellékletét képező ügyrend 2 módosítását annak érdekében, hogy a Ber. 6. (2) bekezdésével összhangban a Hivatal belső ellenőre a főjegyző közvetlen alárendeltségébe tartozzon, és ezáltal a főjegyző teljesíthesse az Áht. 121/A. (3) bekezdése szerint a belső ellenőrzés kialakítására vonatkozó kötelezettségét és érvényesíthető legyen az Áht. 97. (1) bekezdése alapján a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért való felelőssége; 3. a céljelleggel nem szociális ellátásként nyújtott támogatások esetében: a) kössön a számadási kötelezettséget is tartalmazó szerződést az elnöki keretből a közhasznú szervezetek részére nyújtott támogatásokra a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 14. (2) bekezdésében foglalt kötelezettség betartása érdekében; b) terjessze a Közgyűlés elé döntéshozatal céljából az alapítványok, közalapítványok támogatási kérelmét a főjegyző előkészítésében az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében; 15

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) gondoskodjon az Ötv. 9. (3) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében arról, hogy az alelnökök ne gyakoroljanak döntési hatáskört; a munka színvonalának javítása érdekében 4. gondoskodjon a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra felhatalmazottak beszámoltatásáról; 5. kezdeményezze a Közgyűlésnél a főjegyző által előkészített vagyongazdálkodási rendelet 2 kiegészítését arra vonatkozóan, hogy szabályozásra kerüljön a Pénzügyi bizottságra és a Gazdasági bizottságra együttesen átruházott döntési hatásköröknél eltérő döntés esetében az eljárás rendje; 6. kísérje figyelemmel a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírt január 1-i határidőre; 7. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak Közgyűlés általi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetés és zárszámadás elkészítésével, jóváhagyásával összefüggően: a) készítse el az Áht a alapján az Áht pontja szerint a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve tartalmazó kimutatást szöveges indoklással annak érdekében, hogy a Közgyűlés részére tájékoztatásul az éves költségvetési és zárszámadási rendelettervezetek előterjesztésekor bemutatásra kerüljön; b) mutassa be az éves költségvetési és zárszámadási rendelettervezetekben az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontja alapján a Hivatal költségvetését feladatonként; c) szabályozza a költségvetési rendelettervezetben az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek többletbevételeinek saját hatáskörben felhasználható körét és mértékét az Áht. 93. (4) bekezdése alapján, az Ámr. 53. (4) bekezdésének figyelembevételével; d) gondoskodjon arról, hogy a zárszámadási rendelettervezetben az Ámr. 29. (1) bekezdés c) pontja alapján a felújítási előirányzatok teljesítési adatai között ne szerepeltessenek felhalmozási (beruházási) teljesítési adatokat; e) gondoskodjon arról, hogy a zárszámadási rendelet előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatásra kerüljön a Közgyűlés részére az Áht a alapján az Áht pontja szerinti vagyonkimutatás; 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében a) egészítse ki az ügyrend 2 -ben a gazdasági szervezet ügyrendjét, hogy az tartalmazza a gazdasági szervezet és szervezeti egységei, valamint a pénzügyigazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által, továbbá a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó az Ámr. 17. (1) bekezdése szerinti feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét az Ámr. 17. (5) bekezdésének előírásainak megfelelően; b) rendelkezzen belső szabályzatban a szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről az Ámr (3) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve; c) intézkedjen a Htv (1) bekezdés c) pontjának előírása alapján a költségvetési intézményekre vonatkozó számviteli rend kialakításáról; d) szabályozza a számviteli politikában a Vhr. 8. (5) bekezdésében előírtak alapján a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges, illetve nem lényeges információkat, rögzítse a Vhr. 8. (5) bekezdés g) pontjában előírtak alapján a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő szempontokat, e) rögzítse az eszközök és források értékelési szabályzatában eszközcsoportonként az értékvesztés visszaírásának szabályait a Vhr. 8. (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján; f) gondoskodjon a Vhr. 49. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében a számlarend kiegészítéséről, az analitikus nyilvántartások adataiból készített összesítő kimutatások elkészítési határidejének előírásáról; a bizonylati rend kiegészítéséről a Számv. tv (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírás szerint az analitikus nyilvántartások alapján készítendő összesítő bizonylatok formájának meghatározásáról, a bizonylatok kiállításával, feldolgozásával, ellenőrzésével, szállításával, tárolásával, megőrzésével kapcsolatos feladatok meghatározásáról; g) intézkedjen az Ámr (7) bekezdésében foglaltak betartása érdekében, hogy az írásbeli kötelezettségvállalások bizonylatai tartalmazzák a megrendelt termék, szolgáltatás értékadatait; h) intézkedjen az Ámr (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, valamint az érvényesítő tegyen eleget a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatainak, a szakmai teljesítés igazolása alapján ellenőrizze az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az előírt alaki követelmények betartását; i) gondoskodjon arról, hogy az utalvány ellenjegyzése során tegyenek eleget az Ámr (3) bekezdésében előírt munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataiknak, az utalvány ellenjegyzése során győződjenek meg arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e; j) biztosítsa a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégeztetésével az Ámr (7) bekezdésének előírásai alapján, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére 17

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vonatkozó valamint az Áht. 98. (2) bekezdésében és az Ámr (1) és (2) bekezdésében foglalt írásbeli kötelezettségvállalásra vonatkozó előírások betartását; k) gondoskodjon az Áht. 12/A. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaljanak, hogy fedezet nélküli kötelezettség vállalására ne kerüljön sor; l) gondoskodjon arról, hogy az előlegek kifizetése során a pénzkezelési szabályzat pontja szerinti elszámolási határidőt tartsák be, valamint a pénztárellenőr folyamatosan ellenőrizze a pénzkezelési szabályzat előírásainak betartását; m) gondoskodjon arról, hogy a felújítási feladatok könyvelésekor a Számv. tv. 3. (4) bekezdés 8. pontjában foglalt előírásnak megfelelően járjanak el, az elvégzett felújítási munkák értékével növeljék az adott tárgyi eszköz értékét; n) o) gondoskodjon arról, hogy a Számv. tv. 54. (1) és (2) bekezdése alapján az év végi értékelési feladatok keretében vizsgálják a Kht-ban lévő részesedések esetében az értékvesztés elszámolásának szükségességét, továbbá töröljék a részesedések analitikus nyilvántartásából a Vhr. 19. (2) bekezdésének előírása alapján a közalapítvány részére átadott összeget, valamint a Számv. tv. 15. (3) bekezdése alapján a felszámolás miatt cégjegyzékből törölt gazdasági társasági befektetéseket; érvényesítse a céljelleggel nyújtott támogatásoknál a céltól eltérő felhasználás esetén az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján a visszafizetési kötelezettséget; p) gondoskodjon a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzéseknél és szolgáltatások megrendelésénél a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról, a Kbt ban előír- tak alapján; q) gondoskodjon a kötelezettségvállalás nyilvántartásának vezetéséről a személyi juttatások és a járulékok tekintetében és ezáltal biztosítsa, hogy a kötelezettségvállalás éves összege az Ámr (6) bekezdése alapján a nyilvántartásból megállapítható legyen; 3. a belső ellenőrzéshez kapcsolódóan kezdeményezze a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet jogállásának és feladatainak a Ber. 4. (2) bekezdésével összhangban lévő meghatározását, a Ber. 4. (5) bekezdése alapján a belső ellenőrzési vezető kijelölését, a Ber. 4. (6) bekezdése alapján a belső ellenőrök számának meghatározását, valamint biztosítsa a Ber. 6. (4) bekezdése alapján a belső ellenőrzési szervezet önálló eljárását a tevékenysége tervezése során; a munka színvonalának javítása érdekében 4. kezdeményezze a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a céljellegű tá- az Áht ában foglaltakkal nem mogatási előirányzatoknál a félreérthető és összhangban lévő Alap elnevezésű költségvetési előirányzatok elnevezésének meg- változtatását; 18

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. szabályozza az 50 ezer Ft-ot el nem érő kifizetések kötelezettségvállalásának rendjét és nyilvántartási formáját az indokoltság és az Ámr (4) bekezdésében biztosított lehetőség figyelembevételével; 6. gondoskodjon az ellenjegyzéssel felhatalmazott személyek beszámoltatásáról, a beszámoltatás módjának és formájának szabályozásáról; 7. határozza meg a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályozásakor az ellenjegyzés és az érvényesítés esetében az ellenőrzési pontokat és az ellenőrzéskor elvégzendő műveleteket, továbbá az eltérés dokumentálásának módját, valamint a kötelezettségvállalás és ellenjegyzés folyamatának szabályait; 8. vizsgálja felül a pénzkezelési szabályzatban meghatározott házipénztári keret nagyságrendjét és az indokoltság figyelembevételével módosítsa; 9. segítse elő a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatok ellátására egységes pénzügyi számviteli program alkalmazását, a párhuzamos adatrögzítéssel járó többletmunka és hibalehetőségek csökkentése érdekében; 10. készíttesse el a Hivatal informatikai rendszerének fejlesztésével kapcsolatos hosszú távú célkitűzéseket tartalmazó informatikai stratégiát és a folyamatos és zavartalan működés érdekében szükséges katasztrófa elhárítási tervet; 11. hagyja jóvá a leltározási és leltárkészítési szabályzat előírása alapján az évenkénti leltározás feladatait tartalmazó leltározási ütemtervet; 12. készítse elő az ügyrend 2 módosítását annak érdekében, hogy a szakfőosztályok feladatellátása tartalmazza a közbeszerzésekért való felelősséget és a szerződésmódosítást megelőzően a közbeszerzési referenssel való egyeztetési kötelezettséget; 13. alakítson ki együttes összesített nyilvántartást a céljelleggel juttatott támogatásokhoz kapcsolódóan elősegítve az Önkormányzat civil szerveződéseket támogató alapokról szóló 6/2004. (III. 19.) számú rendeletének azon előírását, hogy a pályázó csak egy jogcímen részesüljön támogatásban, továbbá gondoskodjon arról, hogy a támogatások felhasználását a helyszínen is ellenőrizzék. 19