JELENTÉS a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /26/19/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0198 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Hirka Mihály főtanácsadó Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Vida László számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok közművelődési és könyvtári feladatellátásáról és finanszírozásáról Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi- számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 63 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Az egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Varga Zoltán úr, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (4 oldal + 1 db melléklet) 7. számú Varga Zoltán úrnak, a Békés Megyei Közgyűlés elnökének írt válaszlevél (2 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Htv. Kbt. 1 Kbt. 2 Ksztv. Ötv. Számv. tv. Szoc. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Kincstár Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága SzMSz Békés Megyei Önkormányzat 7/1995. (V. 26.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend Békés Megyei Önkormányzati Hivatalnak ügyrendje, az SzMSz 8. számú függeléke Önkormányzat Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlés Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Önkormányzati hivatal Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Közgyűlés elnöke Békés Megyei Közgyűlés elnöke főjegyző Békés Megyei Önkormányzat főjegyzője Pénzügyi bizottság Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Gazdasági bizottság Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottsága Közbeszerzési bizottság Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Közbeszerzési Bizottsága Illetékhivatal Békés Megyei Illetékhivatal Pénzügyi osztály Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi, Beruházási és Vállalkozási Osztálya Intézményfelügyeleti Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Intézményfelügyeleti osztály Osztálya Titkársági osztály Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Titkársági Osztálya 3

6 Területfejlesztési osztály Ellenőrzési csoport MÉSZI vagyongazdálkodási rendelet Kórház Tüdőkórház KDB TEKI támogatás CÉDE támogatás SzCsM Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztálya Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi, Beruházási és Vállalkozási Osztály Ellenőrzési Csoportja Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Szabadkígyós Békés Megyei Önkormányzat 5/1994. (V. 27.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól Békés Megye Közgyűlése Pándy Kálmán Kórháza Békés Megyei Tüdőkórház Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás céljellegű decentralizált támogatás Szociális és Családügyi Minisztérium 4

7 JELENTÉS a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 lehetővé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások feltárását, megelőzését. Az ellenőrzött időszak: a év és I. félév, valamint az 1.5; ; és 3.3. ellenőrzési programpontok esetében ezen túlmenően a évek is. Békés megye népesség száma január 1-jén 394 ezer fő volt. A megye 75 településéből 18 város, ahol az összlakosság 70%-a él. Az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. A Közgyűlés elnökének a személye a évi önkormányzati választásokat követően változott, a főjegyző e munkakörét 1990 óta tölti be. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat a évben 33 költségvetési intézményt tartott fenn, amelyből 31 önállóan gazdálkodott. A feladatok folyamatos ellátásában egy közüzemi vállalat, két közhasznú társaság, négy közalapítvány és négy gazdasági táraság vett részt. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma fő volt, az Önkormányzati hivatalban 123 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben a zárszámadási rendelet szerint millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a év végén a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A Közgyűlés az Önkormányzat évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét millió Ft-tal hagyta jóvá. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó évi adatokat, mutatószámokat az 1. számú melléklet részletezi. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat rendelkezett a Közgyűlés által elfogadott a évekre szóló, ágazati célkitűzéseket, feladatokat meghatározó gazdasági programmal. A évi költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek számbavételével, valamint a gazdasági program figyelembevételével állították össze. A Közgyűlés elnöke a költségvetési koncepciókat az Áht-ban előírt határidőn belül, a Pénzügyi bizottság véleményének csatolásával terjesztette a Közgyűlés elé. A Közgyűlés a költségvetés készítésének további feladatairól határozatban döntött. A Közgyűlés elnöke a évi és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Áht-ban előírt határidőn belül a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményének csatolásával terjesztette a Közgyűlés elé. Előterjesztette továbbá azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. Az Önkormányzat meghatározta az Áht-ban előírt mérlegek és kimutatások közül a hitelek állományára, az összevont mérlegekre, valamint a többéves kihatással járó döntésekre vonatkozó tartalmi követelményeket, azonban elmaradt a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatás tartalmi követelményeinek a meghatározása. A vagyonkimutatás tartalmi követelményeinek előírásakor a Vhr-ben foglaltak ellenére nem vették figyelembe a 0 - ra leírt, de használatban lévő, illetve a használaton kívüli eszközök állományát, az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket. Az Áht. előírásait megsértve a címrendet a évi, valamint a évi költségvetési rendeletekben nem, csak a évi költségvetési rendelet első módosításakor határozták meg. A költségvetési rendeletekben rögzítették a költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat. A költségvetési rendeletek szerkezete megfelelt az Áht. és az Ámr. vonatkozó előírásainak. A költségvetések előterjesztésekor a Közgyűlés részére az Áht-ban szereplő mérlegek és kimutatások közül nem mutatták be a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást szöveges indoklással. A Közgyűlés a évi költségvetési rendeletét 14%- kal, míg a évit 6%-kal módosította. Az előirányzat változások hitelt érdemlően dokumentáltak voltak. A költségvetési rendeletmódosítások mindkét évben szabályszerűen, az Ámr. előírásait betartva történtek. Az Ámr-ben előírt szervezeti és működési szabályzatnak megfelelő ügyrendben határozták meg az Önkormányzati hivatal szervezeti felépítését, feladatait. Az ügyrend azonban nem tartalmazta az Ámr-ben előírtak közül, az alapító okirat keltét, számát, a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, a gazdasági szervezet felépítését. A gazdasági szervezet (Pénzügyi osztály) ügyrendjét elkészítették. A Közgyűlés elnöke és a főjegyző együttes rendelkezésben, az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően határozta meg a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket. A felhatalmazásokkal kapcsolatos utólagos beszámoltatási kötelezettség előírása és a beszámoltatás elmaradt. Az érvényesítésre jogosult munkaköröket a főjegyző belső szabályzatokban kijelölte, azonban a munkakört betöltő személyek írásbeli megbízása kétharmaduk 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK esetében a munkaköri leírásban nem szerepelt. A főjegyző január 1-től gondoskodott az Önkormányzati hivatalban a szakmai teljesítést igazolók kijelöléséről, azonban az Ámr-ben foglaltak ellenére elmaradt a szakmai teljesítés igazolás módjának meghatározása. A főjegyző az Illetékhivatalban az Ámrben előírtak ellenére nem gondoskodott az érvényesítők megbízásáról, nem szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját, és nem jelölte ki a szakmai teljesítést igazoló személyeket. A főjegyző kialakította az intézmények számviteli rendjét, azonban a Vhrben foglaltak ellenére nem alakította ki az Önkormányzati hivatal szervezeti egységét képező Illetékhivatal számviteli politikáját. A Vhr. előírásai ellenére a számviteli politikában nem határozták meg, hogy az Önkormányzati hivatal és az Illetékhivatal külön vezetett, két önálló könyvviteli nyilvántartásából, milyen szempontok figyelembevételével kell az egységes költségvetési beszámolót elkészíteni. A Vhr-ben foglaltak ellenére a évben az Önkormányzati hivatalnak nem volt leltározási és leltárkészítési szabályzata. A évben elkészült leltározási szabályzat hiányossága, hogy csak az ingatlanok, valamint a gépek, berendezések és felszerelések leltározását szabályozta, de nem tartalmazta a többi eszköz, illetve a források leltározásának szabályait. A Vhr-ben előírt önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya ellenére a mennyiségi leltározást kétévenkénti gyakorisággal határozták meg. Az eszközök és források értékelési szabályzatában a Vhr-ben foglaltakkal összhangban meghatározták az eszközök bekerülési értékébe beszámítandó kiadásokat. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét, az értékvesztés, és az értékvesztés visszaírásának rendjét a számviteli politikában szabályozták. Az Önkormányzati hivatalnak a Vhr. előírása ellenére a évben nem volt selejtezési szabályzata, a évtől hatályos szabályzat előírta a követendő eljárási rendet, a selejtezési bizottság feladatait, a döntéshozatalra jogosultak körét. Az Önkormányzati hivatal számlarendjében az analitikus nyilvántartások vezetését előírták, de a tárgyi eszközök és az értékpapírok kivételével a Vhrben foglaltakat figyelmen kívül hagyva nem írták elő azok tartalmát, formáját, az egyeztetések módját és dokumentálási formáját, nem határozták meg az összesítő kimutatások (feladások) elkészítésének határidejét. Nem vezettek analitikus nyilvántartást az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökről, a hitelekről, továbbá a részesedések analitikus nyilvántartása nem tartalmazta az állományváltozásokat. Az Illetékhivatalban a különböző időben, különböző áron beszerzett szoftverekről és számítástechnikai eszközökről nem vezettek egyedi nyilvántartást. A főkönyvi és analitikus nyilvántartások negyedévenkénti egyeztetését a Vhr-ben előírt belső szabályozás hiányában nem végezték el. A kiadások és bevételek könyvelése során a megfelelő főkönyvi számlákat jelölték ki, azonban az államkötvények bekerülési értékének elszámolása nem felelt meg a Vhr. előírásainak, mert az tartalmazta a vételárban megfizetett kamat összegét is. Az ellenjegyző, az érvényesítők és a szakmai teljesítést igazolók esetében a munkaköri leírásokban az ellenőrzési feladat nem szerepelt. Az Önkormányzati hivatal ellenőrzési nyomvonalát a főjegyző áprilisában elkészítette, amely az Áht-ban előírtak alapján tartalmazta a költségvetési tervezési, pénzügyi lebonyolítási, valamint az ellenőrzési folyamatok leírását. Az Önkormányzati hivatalban a könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a Számv. tv-ben előírt alaki követelmé- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nyeknek megfelelő bizonylatokat kiállították. Az Illetékhivatalban teljes körűen, az Önkormányzati hivatalban a évben a bizonylatokról a Számv. tv. előírásait megsértve hiányzott a szakmai teljesítést igazoló aláírás. Az Illetékhivatalban az írásbeli megbízás elmaradása miatt a bizonylatok érvényesítése elmaradt, valamint a bizonylatok 77%-án nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartási sorszámát. Az Önkormányzati hivatal esetében ez utóbbi a évben teljes körűen, a évben a bizonylatok 12%-ánál hiányzott. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során a kötelezettségvállalást, utalványozást az arra felhatalmazottak elvégezték. A pénztárellenőr feladatát ellátta. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál betartották az összeférhetetlenségi szabályokat. Az Ámr. előírásai ellenére nem történt meg az utalványozás ellenjegyzése az Önkormányzati hivatalnál a évben a bizonylatok 35%-a esetében. Az érvényesítők és az utalványozás ellenjegyzői a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget, az Ámr-ben előírt feladatukat nem teljesítették az Önkormányzati hivatalban, mert a évben nem kifogásolták, hogy a szakmai teljesítés igazolása elmaradt, nem észrevételezték, hogy az utalványokon nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát. Ellenőrzési kötelezettségüknek nem tettek eleget az Illetékhivatalban sem az ellenjegyzők, mert nem kifogásolták, hogy a szakmai teljesítés igazolása nem történt meg, az érvényesítők megbízása elmaradt, és a bizonylatok 77%-án nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartási sorszámát. Az Ámr. előírásai ellenére az Önkormányzati hivatalban a évben, az Illetékhivatalban a évben sem rendelkeztek olyan kötelezettségvállalási nyilvántartással, amelyből megállapítható az éves kötelezettségvállalás összege. Önkormányzati szinten a kiemelt előirányzatokat betartották. Az Önkormányzati hivatal a működési célú pénzeszközátadások előirányzatát lépte túl 0,5%-kal, az intézmények közül pedig tíz lépte túl előirányzatát, megsértve az Áht-ban foglalt előírásokat. A főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló elkészítésének informatikai támogatottsága biztosított volt, az analitikus nyilvántartások is számítógépes feldolgozással készültek. A pénzügyi és számviteli területen dolgozók rendelkeztek számítógéppel, az informatikai fejlesztések a gépek korszerűsítését segítették. Az informatikai rendszer üzemeltetési szabályzatában meghatározták a vezetők, a rendszergazda és a felhasználók jogait, kötelezettségeit. Az informatikai stratégiát elkészítették, katasztrófa elhárításra tervezet készült. A gazdálkodási és számviteli feladatok ellátásához használt szoftverekhez rendelkeztek az üzemeltetési dokumentációval és a felhasználói leírással. A pénzügyi és számviteli területen dolgozók egytizedének a munkaköri leírása tartalmazta az informatikai rendszer használatával kapcsolatos feladatokat. A számviteli nyilvántartásokban gondoskodtak az önkormányzati vagyon, ezen belül a törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról. A részesedések és a hitelek egyedi, analitikus nyilvántartását a Vhr-ben foglaltak ellenére azonban nem alakították ki. A gazdasági társaságok által működtetett, részükre hasznalatra átadott önkormányzati tulajdonú ingatlanok számviteli nyilvántartása nem felelt meg a Vhr. előírásainak, azokat nem az Önkormányzat, hanem a gazdasági társságok szerepeltették nyilvántartásaikban és számolták el utánuk az értékcsökkenést. Az Önkormányzat a két gazdasági társaság részére működtetésre, használatra átadott ingatlanok esetében a hasznosítás feltételeiről nem kötött szerződést, ezáltal nem biztosította az Önkormányzat tulajdono- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK si érdekeinek érvényesülését. A részesedések között nem mutatták ki az Önkormányzatnak egy vállalat jegyzett tőkéjéből való részesedését. Az eszközök év végi állományának megállapítása során a évben az Önkormányzati hivatal kezelésében lévő ingatlanok, valamint az egyéb tárgyi eszközök állományát a Vhr-ben előírtak ellenére az analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetésével állapították meg. Az Önkormányzati hivatal nem tett eleget a Számv. tv. előírásainak, mert az év végi értékelési feladatokat csak a követelések esetében végezte el, a részesedéseket és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat érintően nem. Az Illetékhivatalnál a Vhr-ben foglaltak ellenére csak a csőd-, a felszámolási, a végelszámolási eljárás alatt álló adósok év végi értékelését végezték el, az ennek során megállapított 48,2 millió Ft értékvesztés elszámolása indokolt volt. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket az Önkormányzat rendeletben szabályozta. A vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére vonatkozó döntés kivételével célszerűen alakították ki, azokat megosztották a Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke, a Gazdasági bizottság és az intézmények között. A nyilvános pályáztatási kötelezettséget a vagyongazdálkodási rendelet egy millió Ft értékhatár feletti vagyontárgyak esetében írta elő, nem szabályozta azonban a nyilvános pályáztatás eljárási rendjét. Meghatározták az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásának módját és eseteit. A követelésekről történő lemondás módját, eseteit rendeletben nem határozták meg, ezért a kölcsön elengedésével megsértették az Áht. előírását. A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések során a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott hatásköröket betartották, az előírt nyilvános pályáztatási kötelezettségnek eleget tettek. Az Önkormányzat ingatlanvagyonát érintő szerződésekben szerepeltek az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemek. Az Ötv. előírását megsértve, a Közgyűlés a költségvetési rendeletekben az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére az Önkormányzati hivatalt hatalmazta fel. Értékpapírok (államkötvények, diszkont kincstárjegyek) vásárlásáról és eladásáról, valamint a pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről a költségvetési rendeletek felhatalmazása alapján a Pénzügyi osztály vezetői döntöttek. A döntést megelőzően nem kértek ajánlatokat dokumentált formában több befektetési szolgáltatótól. Az értékpapír vásárlásoknál a befektetési kockázat csökkentése érdekében nem gondoskodtak a KELER Rt-nél az Önkormányzat nevére szóló értékpapír alszámla nyitásáról, és az együttes rendelkezési jog kikötéséről. Az Áht-ban foglalt előírást megsértve, a nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások és a nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű építési beruházások, szolgáltatás megrendelések, árubeszerzések esetében a szerződések egyes adatait nem tették közzé. Az Önkormányzat az Ötv. előírásai ellenére a pártok részére, a pártok helyiségbérleti díjában kedvezményeket, közvetett támogatást nyújtott, nem biztosította az alkotmányos jogegyenlőséget a bérlők között. Az Önkormányzat a évben céljelleggel nem szociális ellátásként 207 millió Ft támogatást biztosított működési és felhalmozási célra, mely összeg a költségvetési kiadások 1%-át jelentette. A támogatások 97%-áról a Közgyűlés, 3%-áról az egyes bizottságok döntöttek. A támogatások odaítélésének, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének eljárási rendjét a évben nem szabályozták, az a évben történt meg. Az Önkormányzati hivatal által alapítványok részére folyósított támogatásokról a Közgyűlés döntött. Egy 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK intézmény az Ötv. előírását megsértve alapítványnak is nyújtott támogatást. A költségvetési intézmények a Közgyűlés egyetértésével nyújtottak támogatást társadalmi szervezeteknek. Az Áht. előírásait megsértve a évben a támogatott szervezeteknek számadási kötelezettséget nem írtak elő. Nem tettek eleget a Ksztv. előírásainak, mivel a közhasznú szervezetekkel nem kötöttek támogatási szerződést, nem határozták meg a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A számadásra vonatkozó utólagos felhívás 22 esetben eredménytelen maradt, de megsértve az Áht. előírását ezekben az esetekben a támogatás visszafizetésére nem intézkedtek. Az Áht. előírását megsértve a támogatások célszerinti felhasználásának ellenőrzése elmaradt. A évben a támogatási megállapodásokat, a közhasznú szervezetekkel a szerződéseket megkötötték. A szerződések hiányossága, hogy a Gazdasági bizottság megállapodásait kivéve azokban az Áht-ban foglaltakat megsértve, csak tájékoztatási és nem számadási kötelezettséget írtak elő. Az Önkormányzat rendeletet, majd annak hatályon kívül helyezését követően közbeszerzési szabályzatot alkotott a közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályairól. Az Önkormányzati hivatal az értékhatárt elérő, felhalmozási célú beszerzések esetében lefolytatta a közbeszerzési eljárásokat. Az Önkormányzati hivatalnál a január május 1. közötti időszakban négy, míg a év első félévében 13 közbeszerzési eljárást indítottak. A közbeszerzésekről készült éves összegzést a Közbeszerzések Tanácsának elküldték. A közbeszerzési eljárás szabályszerűségét a Dél-Békési Oktatási Centrum létrehozása esetében ellenőriztük. A lefolytatott közbeszerzési eljárás, az eljárást lezáró döntéshozatal kivételével, szabályszerű volt a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot a Közbeszerzési bizottság hozta meg. A vizsgált időszakban lefolytatott közbeszerzési eljárások közül egynél kezdeményeztek jogorvoslati eljárásokat, melyek még nem zárultak le. A Közgyűlés elnöke az Áht-ban meghatározott határidőn belül terjesztette elő a évi zárszámadási rendelettervezetet, amelyet a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készítettek el. A címzett támogatás módosított előirányzataként azonban nem a Közgyűlés által elfogadott módosított előirányzatot szerepeltették a zárszámadásban, hanem a Kincstár által a legutolsó költségvetési rendelet módosítása után megküldött egyeztető kimutatásban szereplő, ténylegesen teljesített adatokat. A zárszámadási rendeletben az Ámrben foglaltak ellenére a felújítások teljesítésének célonkénti bemutatása az Önkormányzati hivatalra vonatkozóan megtörtént, azonban elmaradt az intézmények esetében. A zárszámadás előterjesztésekor az Áht-ban előírtak ellenére a Közgyűlés részére nem mutatták be a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást szöveges indoklással. A passzív pénzügyi elszámolások számbavétele nem felelt meg a Vhr. előírásainak, mert az illetékbevételek megosztását követően a mérlegkészítés időpontjáig nem vezették át az átfutó bevételekből az illetékbevételek közzé az Önkormányzatot megillető 19 millió Ft-ot. Emiatt a évi pénzmaradvány összege 817 millió Ft, szemben a zárszámadásban kimutatott 798 millió Ft-tal. Az intézmények évi beszámolóit az Önkormányzati hivatal Pénzügyi osztálya felülvizsgálta, és az intézmények vezetőit írásban értesítették az éves beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról, valamint a megállapított, módosított pénzmaradvány összegéről. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az SzMSz-ben, a feladatok ellátásának mértékét és módját a társadalmi- gazdasági programban és különböző ágazati koncepciókban határozta meg. A Közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátásáról költségvetési intézményeivel, társulásokkal, az általa alapított gazdasági társaságokkal, közhasznú társasággal, vállalatokkal, közalapítványokkal és feladat ellátási szerződés alapján közhasznú társaságokkal gondoskodott. Az Önkormányzat kötelező feladatai közül a Szoc. tv-ben előírtak ellenére nem gondoskodtak a hajléktalanok otthonának és a hajléktalanok rehabilitációs intézményének a működtetéséről. A Közgyűlés a I. félév között több alkalommal hozott döntést a feladatellátás egyes részterületeinek módosításáról, amelyek a vizsgált időszakot megelőzően végrehajtott jelentős intézményi struktúra átalakítást követően az ágazati törvényekben előírt feladatok ellátására, gazdasági integrációk megszüntetésére, valamint az Önkormányzat és két települési önkormányzat között a közoktatáshoz kapcsolódó feladatátvételre, illetve átadásra vonatkoztak. Az évi költségvetési rendeletekben a tervezett költségvetési bevételek és költségvetési kiadások összhangját biztosították, forráshiányt nem mutattak ki. Az egyensúly fenntartása nemcsak a tervezés szintjén, hanem a végrehajtás során is biztosított volt. Az Önkormányzat hangsúlyt fektetett a pályázatok adta lehetőségek minél jobb kihasználására, ezért megteremtette a pályázatok benyújtásához szükséges személyi, szakmai és szervezeti feltételeket. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás Ötv-ben előírt felső korlátját a évi hitelfelvételnél vizsgálták és betartották. A hitelfelvétel nem veszélyeztette az Önkormányzat fizetőképességét, működőképességét. A naturális mutatókkal mérhető nevelési, oktatási és szociális feladatok fajlagos kiadásai a években elsősorban a központi bérintézkedések hatására növekedtek. A feladatok finanszírozásában az állami hozzájárulások, támogatások aránya a évihez képest a évre az óvodai nevelésnél, az általános iskolai oktatásnál, a nappali szociális ellátásnál növekedett, a középiskolai oktatásnál és a bentlakásos szociális ellátásnál csökkent. A finanszírozási forrásokon belül az önkormányzati támogatás aránya a középiskolai oktatás kivételével csökkent. Az Önkormányzat az önként vállalt feladatokra a években az éves költségvetési kiadásának közel 5%-át fordította. Az önként vállalt feladatok a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a közintézmények akadálymentesítése érdekében szükséges felméréseket elvégezte, amely szerint a 170 önkormányzati tulajdonú középület 78%-ánál nem, vagy csak részben biztosított az akadálymentes megközelítési lehetőség. A felmérés szerint a középületek akadálymentessé tételéhez 1035 millió Ft szükséges. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtak ellenére 132 középületnél az akadálymentessé tételt január 1-ig nem biztosította. Az Önkormányzat a évben kialakította a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. Az intézmények ellenőrzését a Pénzügyi osztályhoz tartozó Ellenőrzési csoport, az Önkormányzati hivatal belső ellenőrzését áprilisától két fő belső ellenőr. A főjegyző megsértve az Áht-ban foglaltakat nem biztosította az Ellenőrzési csoport szervezeti független- 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ségét, megsértette továbbá a Htv. előírását, mert áprilisáig nem gondoskodott az Önkormányzati hivatal belső ellenőrzéséről. Az Önkormányzati hivatal két belső ellenőre részére elkészült és elfogadott belső ellenőrzési kézikönyv tartalma megfelelt a Ber. előírásainak, ugyanakkor az Ellenőrzési csoport számára a Ber-ben előírtak ellenére nem készült belső ellenőrzési kézikönyv. Mind az Önkormányzati hivatal, mind az intézmények ellenőrzését végzők számára elkészültek, és elfogadásra kerültek a Ber-ben előírt tartalommal a stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési tervek. Az intézmények és évi ellenőrzési terveit a Ber. előírásai ellenére a főjegyző helyett a Pénzügyi bizottság hagyta jóvá. A évi ellenőrzési tervben rögzített feladatokat az ütemezésnek megfelelően végrehajtották. Az ellenőrzési jelentések a évtől a Berben előírt tartalommal készültek. Az ellenőrzöttek az intézkedési terveket elkészítették, a hiányosságok megszüntetéséről utóellenőrzések során győződtek meg. Az éves ellenőrzési jelentést összeállították, de az a Ber.-ben előírtak ellenére nem tartalmazta az ajánlások hasznosulásának tapasztalatait, és az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Az intézményekben végzett ellenőrzések tapasztalatait a Közgyűlés felhatalmazása alapján a Pénzügyi bizottság tekintette át, feladatokat az ellenőrzés számára nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló az Önkormányzati hivatal és az intézmények öszszevont adatait tartalmazó éves beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az ÁSZ a évek között hét ellenőrzést végzett az Önkormányzatnál. Az ellenőrzési jelentések összesen 12 javaslatot tartalmaztak. A javaslatok közel nyolctizedét részben, vagy egészben megvalósították. A gazdálkodás átfogó ellenőrzése során tett javaslatokat kövatően a költségvetési és a zárszámadási rendeletek tartalmazták az Önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, a zárszámadási rendelet tartalmazta a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen. Elkészítették az Önkormányzati hivatal pénzkezelési szabályzatát, és a földterületek, parkok értékbecslését. A függetlenített belső ellenőrök foglalkoztatására április hónaptól kezdődően sor került, valamint a szabályzatok felülvizsgálata és folyamatos aktualizálása részben megtörtént. A szociális feladatok ellátásának ellenőrzésekor tett javaslatokat figyelembe véve módosultak a megkötött ellátási szerződések, négy szociális intézmény közül háromnál biztosították a szükséges szakmai létszámot, míg három intézménynél javították a dolgozók szakképzettségét. Két szociális intézménynél továbbra sem oldották meg az egy ellátottra jutó hat m²-nyi lakóterületet biztosítását, valamint a lakószobánkénti négy fős elhelyezést. A kötött felhasználású támogatások ellenőrzését követően a kapott költségvetési támogatások célszerinti felhasználását ellenőrizték. Az Illetékhivatal tevékenységére, a közművelődési feladatok ellátására, a címzett támogatásokból finanszírozott egészségügyi beruházások ellenőrzésére, valamint a felhalmozási célú támogatások ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatok javaslatokat nem fogalmaztak meg. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításának hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés gondoskodjon a Szoc. tv. 71/B. és 74/A. - aiban előírt kötelező szociális feladatok teljesítéséről a hajléktalanok otthona és a hajléktalanok rehabilitációs intézménye ellátásának megszervezésével; 2. gondoskodjon a középületek teljes körű akadálymentessé tételéről a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírtak végrehajtása érdekében; a munka színvonalának javítása érdekében 3. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet a határidők és a felelősök megjelölésével; a főjegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a gazdasági társaságok által működtetett önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok számviteli nyilvántartásba vételéről a Vhr ában foglaltak alapján, valamint azok analitikus nyilvántartásba-vételéről a Vhr. 49. (1) bekezdés alapján. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat rendelkezett a Közgyűlés 7/2003. (II. 7.) számú határozatával elfogadott gazdasági programmal, amely megfelelt az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtaknak. A Békés Megyei Önkormányzatnak a időszakra szóló társadalmigazdasági programja részletesen foglalkozott az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak a változásával, kapcsolatrendszerével, a feladataihoz kötődő fejlesztési irányokkal, a vagyon hasznosításának lehetőségeivel, a pályázati tevékenységgel, a hatáskörébe tartozó ágazati feladatok célkitűzéseivel, valamint a megye fejlesztésében való szerepével. A és a évi költségvetési koncepciók tervezetét az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elkészítette a főjegyző. A költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek számbavételével, valamint a gazdasági program figyelembevételével állították össze. A költségvetési koncepciók tartalmazták azok elkészítésének részletes menetét, a koncepciókban érvényesített, gazdasági programban elfogadott prioritásokat, az intézményhálózatot érintő változásokat, az adott év fő feladatait, valamint bemutatták az önkormányzati szintű várható bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási célokra bontva, illetve a hosszú távú kötelezettségeket. A bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság a évi és a évi költségvetési koncepciókat megtárgyalták, írásos véleményüket az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Közgyűlés elnöke csatolta az előterjesztéshez. A Közgyűlés elnöke a évi és a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidőn 3 belül november 13-án, illetve november 18-án terjesztette a Közgyűlés elé. 3 Az Áht a szerint a költségvetési koncepciót a Közgyűlés elnöke november 30-ig, az általános választás évében legkésőbb december 15-ig benyújtja a Közgyűlésnek. 15

18 A költségvetési koncepciók elfogadásával a Közgyűlés eleget téve az Ámr. 28. (4) bekezdése előírásainak határozatában 4 döntött a költségvetés készítés további munkálatairól. A évi és a évi költségvetési rendelettervezetekben az Ámr. 26. (3) (5) bekezdéseiben előírtak szerint meghatározták a bevételi és a kiadási előirányzatokat, továbbá érvényesítették az adott évi költségvetési koncepciók irányelveit. A költségvetési rendelettervezetekben szereplő intézményi bevételi és kiadási előirányzatokat az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtakkal összhangban a költségvetési szervek vezetőivel a főjegyző egyeztette. Az egyeztetések tartalmát, eredményét jegyzőkönyvekben rögzítették. Az Önkormányzat a költségvetési tárgyú előterjesztésekhez szükséges, az Áht a szerinti kimutatásokról szóló 7/2005. (III. 4.) számú rendeletében meghatározta az Áht a alapján a hitelek állományára, az összevont mérlegekre, valamint a többéves kihatással járó döntésekre vonatkozó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. A rendeletben a vagyonkimutatás tartalmi követelményeinek meghatározásakor nem vették figyelembe a Vhr január 1-től hatályos 44/A. (3) bekezdésében foglaltakat, mert nem írták elő a 0 -ra leírt, de még használatban lévő, illetve a használaton kívüli eszközök állományának, az Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományának, valamint a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségek bemutatásának a kötelezettségét. Az Áht ában előírtakat megsértve a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatás tartalmi követelményeit nem határozták meg. 5 A Közgyűlés elnöke a bizottságok által megtárgyalt és a Pénzügyi bizottság által véleményezett költségvetési rendelettervezeteket az Áht. 71. (1) bekezdésében rögzített határidőn belül január 29-én, illetve január 27-én terjesztette a Közgyűlés elé. A könyvvizsgáló a költségvetési rendelettervezeteket megvizsgálta és az Ötv. 92/C. (4) bekezdésének előírását betartva véleményéről írásban tájékoztatta a 4 A Közgyűlés 202/2003. (XI. 21.), és 242/2004. (XI. 26.) számú határozatai. 5 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: Intézkedtem annak érdekében, hogy az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul hiánytalanul bemutatásra kerüljenek az évi XXXVIII. törvény ában előírt mérlegek és kimutatások. A közgyűlés a október 7-én tartott ülésén megtárgyalta és kiegészítette az Önkormányzatnak az Áht ában előírt mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit meghatározó 7/2005. (III. 4.) számú rendeletét. A rendelet most már tartalmazza a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatás tartalmi követelményét, valamint a vagyonkimutatás tartalmának kiegészítését és így a vagyonkimutatás megfelel az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendeletben (továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak. 6 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerinti határidő a tárgyév február 15-e. 16

19 Közgyűlést, azt elfogadásra javasolta. Az Ámr. 29. (9) bekezdésének megfelelően a könyvvizsgálói jelentést a Közgyűlés elnöke az előterjesztéshez csatolta. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezettekkel együtt, és azt megelőzően az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket 7, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták, továbbá bemutatta a többéves elkötelezettségekkel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, ezen belül a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, az Áht. 71. (3) bekezdésének megfelelően. Az Áht. 67. (3) bekezdésében előírtakat megsértve a évi, valamint a évi költségvetési rendeletben nem határozták meg a címrendet. A évi költségvetési rendelet első módosításakor az Önkormányzat 12/2005. (VI. 3.) számú rendeletében utólag döntöttek a címrend meghatározásáról. A évi és a évi költségvetési rendelettervezet az Áht. 69. (1) és az Ámr. 29. (1) bekezdéseinek megfelelően tartalmazta az Önkormányzat bevételeit forrásonként, a működési előirányzatokat önkormányzatra összesen, továbbá önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a létszámkeretet, az Önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, az általános és céltartalékot, valamint a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen egymástól elkülönítetten, de együttesen egyensúlyban. Elkészítették továbbá az adott év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet, valamint bemutatták elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok bevételeit, kiadásait. A és a évi költségvetési rendeletben meghatározták a költségvetés végrehajtásával összefüggő szabályokat: a Közgyűlés megtartotta az előirányzatok átcsoportosítási jogát, a tartalékkal való rendelkezés jogát, illetve a költségvetési többlet felhasználásának a jogát; a központi és a saját hatáskörben végrehajtott költségvetési előirányzatok módosításának helyi rendjét, gyakoriságát az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően szabályozták, valamint meghatározták az intézményi többletbevételek feletti rendelkezési jogosultságot az Áht. 93. (4) bekezdése előírásainak figyelembevételével. A költségvetési rendeletek a költségvetési szervek vonatkozásában korlátozták az intézményi többletbevé- 7 Az előterjesztések alapján az Önkormányzat elfogadta a szociális biztonságról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 5/2002. (II. 22.) számú rendelet 21/2003. (XII. 12.) számú, 13/2004. (XII. 17.) számú, és a 4/2005. (II. 4.) számú módosításait, illetve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról alkotott 7/2003. (IV. 4.) számú rendelet 20/2003. (XII. 12.) számú és a 14/2004. (XII. 17.) számú módosításait. 17

20 telekből személyi juttatásokra és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékokra fordítható összegek nagyságát. Az Áht (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján a vagyongazdálkodási rendelet tartalmazta az Önkormányzat vagyonával és a vagyontárgyak feletti rendelkezési joggal kapcsolatos előírásokat. A és a évi költségvetés előterjesztésekor a Közgyűlés részére bemutatták az Áht ában előírt mérlegek és kimutatások közül az öszszevont mérlegeket, valamint a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését, évenkénti bontásban és összesítve, szöveges indoklással. Nem mutatták be a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással, amellyel megsértették az Áht ában foglaltakat. 8 Az Önkormányzat a évi költségvetést az 1/2004. (II. 6.) számú rendeletével, míg a évi költségvetést az 5/2005. (II. 4.) számú rendeletével fogadta el. A évi költségvetési rendeletben a bevételek és a kiadások főösszegét ,6 millió Ft-tal, azon belül a céltartalékok összegét 454,3 millió Ft-tal hagyták jóvá. A évi költségvetés bevételi és kiadási főösszege ,4 millió Ft, azon belül a céltartalékok összege 305,9 millió Ft volt. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletet négy alkalommal 9 módosította, melyek összegszerűségükben 2974,9 millió Ft-ot jelentettek, és az eredeti előirányzathoz képest 14,2%-os növekedésnek feleltek meg. A évi költségvetési rendeletet júliusáig egy alkalommal 10 módosították. A évi költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok főösszege a módosítások következtében 5,5%-kal (1336,1 millió Ft-tal) nőtt. Az előirányzatok évközi módosítását mindkét évben a központi költségvetésből kapott pótelőirányzatok, a saját bevételekben bekövetkezett változások, az előző évi pénzmaradvány igénybevétele, valamint a kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás indokolta. Az előirányzat módosításra irányuló előterjesztések részletes információt nyújtottak a Közgyűlés számára a pótelőirányzatok forrásairól, a módosítások okairól. Az előirányzat-változtatások hitelt érdemlően dokumentáltak, az azokról vezetett nyilvántartások teljes körűek, áttekinthetőek voltak. A költségvetési rendeletek módosítására előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosítási javaslatokat. 8 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: A közgyűlés a október 7-én tartott ülésén megtárgyalta és kiegészítette az Önkormányzatnak az Áht ában előírt mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit meghatározó 7/2005. (III. 4.) számú rendeletét. 9 Az Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 9/2004. (VI. 4.), 10/2004. (IX. 10.), 12/2004. (XII. 17.), 6/2005. (II. 4.) számú rendeletei. 10 Az Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 12/2005. (VI. 3.) számú rendelete. 18