JELENTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről szeptember

Átírás

1 JELENTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről szeptember

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /25/16/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0271 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos Csényi István számvevő Iszakné Dóczé Katalin számvevő A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről Jelentés a címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások; a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása. sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 68 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (3 oldal) 6. számú Kuti Csaba úr, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke által adott észrevétel (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áfa tv. Áht. Art. Htv. Kbt. Ksztv. Kt. Ktv. Ötv. Számv. tv. Szoc. tv. az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Vhr. Szórövidítések aljegyző ÁSZ ESzCsM FEUVE főjegyző FVM Gazdasági bizottság Veszprém Megyei Önkormányzat 8/2002. (IX. 20.) számú rendelete a vagyonáról és a vagyonkezelés, gazdálkodás szabályairól Veszprém Megyei Önkormányzat 12/2005. (X. 21.) számú rendelettel módosított 8/2002. (IX. 20.) számú rendelete a vagyonáról és a vagyonkezelés, gazdálkodás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Veszprém Megyei Önkormányzat aljegyzője Állami Számvevőszék Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Veszprém Megyei Önkormányzat főjegyzője Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Veszprém Megyei Önkormányzat Gazdasági és Közbeszerzési Bizottsága 3

6 Gazdasági iroda Hivatal Illetékhivatal KDB Kórház Közgyűlés Közgyűlés elnöke KSH OEP Önkormányzat Pénzügyi bizottság SzCsM SzMSz 1 SzMSz 2 Szociális bizottság Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlési Hivatal Gazdasági Irodája Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Veszprém Megyei Illetékhivatal Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézete Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Központi Statisztikai Hivatal Országos Egészségbiztosítási Pénztár Veszprém Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottsága Szociális és Családügyi Minisztérium Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 4

7 JELENTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzést az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján végeztük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év és a I. negyedév; az 1.5, és a 3.3 ellenőrzési programpontok esetében a évek is. Veszprém megye lakosainak száma január 1-jén fő volt. A megye 217 településének 6,4%-a város, a 14 városban a lakosság 59,4%-a élt. A megye településeinek 46%-a 500 fő alatti lakosságszámmal rendelkező község volt, ahol a lakosság 7,8 %-a élt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetében egységesen a törvénysértő megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját 10 állandó bizottság segítette. A főjegyző április 1-jétől, a Közgyűlés elnöke az évi önkormányzati választások óta látja el feladatát. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmények száma a évben 46 (ebből öt részben önállóan gazdálkodó) volt. Az Önkormányzatnak január 1-jén nyolc gazdasági társaságban volt 1252,8 millió Ft könyvszerinti értékű részesedése, amely december 31-re, értékesítések következtében 29,4 millió Ft-ra csökkent. A évben az Önkormányzat millió Ft 3 költségvetési bevételből gazdálkodott, a évre millió Ft bevételt terveztek. A teljesített költségvetési kiadás a évben millió Ft 4, a könyvviteli mérlegben kimutatott önkormányzati vagyon értéke december 31-én millió Ft volt. A december 31-én a Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma 120 fő volt, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben 4388 fő közalkalmazott látta el a különböző közszolgáltatási feladatokat. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei tartalmazzák. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a Közgyűlés elnöke arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 3 A évi költségvetési bevétel elemi beszámolóban szerepeltetett adata tartalmazza az intézmények egymás közötti pénzeszköz átadását-átvételét, valamint az intézmények előző évi alul és túl finanszírozásának összegét, (amelyek együttes összege 155 millió Ft). 4 A évi költségvetési kiadás elemi beszámolóban szerepeltetett adata is tartalmazott halmozódást, amely egyenlegében 565 ezer Ft-ot jelentett (a bevételnél jelzett adatokon túl a kiadás összegét növelte a 700 ezer Ft összegben vásárolt forgatási célú értékpapír). 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés az Ötv. előírása alapján a évben fogadta el az önkormányzati képviselő-választási ciklus idejére vonatkozó gazdasági programját, amely alkalmas volt az évenkénti tervezőmunka megalapozásához. A Közgyűlés elnöke az Áht-ban előírt határidőket betartva terjesztette a Közgyűlés elé a és a évi költségvetési koncepciókat, valamint a és a évi költségvetési rendelettervezeteket. Az Ámr. előírásaival ellentétben azonban nem csatolta a költségvetési koncepciók előterjesztéséhez és a évi költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét. A költségvetési koncepciók az Ámr-ben előírtaknak megfelelő tartalommal készültek, amelyek alapján a Közgyűlés döntött a költségvetés készítéssel kapcsolatos további feladatokról. A főjegyző a költségvetési rendelettervezetek beterjesztése előtt azokat a költségvetési szervek vezetőivel az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően egyeztette. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket a Közgyűlés elnöke az Áht-ban és az Ámr-ben az előirányzatok meghatározására és az előterjesztés benyújtásának határidejére vonatkozóan előírt követelményeket betartva terjesztette a Közgyűlés elé. A költségvetési rendelettervezetekben az Áht-ban előírtakat megsértve a tervezett hiányt a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként nem állapították meg, valamint finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezetek benyújtásakor előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. A többéves kihatással járó fejlesztési feladatok későbbi évekre vonatkozó kihatásait a évben nem mutatták be, a évben ez már megtörtént. A költségvetési rendeletekben meghatározták a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, azonban az Ámr-ben előírtak ellenére a vállalkozási tartalék felhasználásáról nem rendelkezett a Közgyűlés. A költségvetés főösszege a évi költségvetési rendelet módosításai során 19,4%-kal növekedett. A Közgyűlés elnöke által a évi utolsó költségvetési rendeletmódosítást követően engedélyezett központi költségvetésből kapott pótelőirányzatokkal az Ámr. előírásai ellenére elmaradt a költségvetési rendelet Közgyűlés által történő módosítása. A Hivatal rendelkezett az Ámr-ben előírtaknak megfelelő SzMSz-szel. A gazdálkodási feladatokat és azok felelőseit a gazdasági szervezet ügyrendjében, valamint a Közgyűlés elnöke és főjegyző által kiadott szabályzatokban rögzítették. Az Ámr-ben foglalt előírásoknak megfelelően a Közgyűlés elnöke és a főjegyző a távollétekre és az összeférhetetlenségre tekintettel elkészítette a kötelezettségvállalásra, utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó személyre szóló felhatalmazásokat. A főjegyző írásban megbízta az érvényesítést végzőket, meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának módját és kijelölte a szakmai teljesítést igazoló személyeket. Az érvényesítéssel megbízottak rendelkeztek az 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK előírt iskolai végzettséggel és szakmai képzettséggel. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során betartották az összeférhetetlenségi követelményeket. A főjegyző kialakította a költségvetési szervek egységes számviteli rendjét, valamint jóváhagyta a Hivatal számviteli politikáját, amely összhangban volt a Vhr. előírásaival. A számviteli politika részeként elkészítették az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát. A leltározási szabályzatban előírták az évenkénti leltározási kötelezettséget, az tartalmazta a leltározás módját, a leltározás munkaszakaszait, a leltározásban résztvevők feladatait, felelősségét. Az eszközök és források értékelési szabályzata a Vhr. előírásai szerint eszközcsoportonkénti részletezettségben írta elő az értékelés szabályait, az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának rendjét, a terven felül értékcsökkenés elszámolásának feltételeit. Meghatározták a követelésekre és ezen belül május 15-től az illetékkövetelésekre vonatkozó értékelési eljárásokat. A pénzkezelési szabályzatban rögzítették a bankszámlaforgalommal és az ügyfélterminál kezelésével, valamint a készpénzforgalommal kapcsolatos szabályokat. Elkészítették a felesleges vagyontárgyak feltárásáról, hasznosításáról és a selejtezésről szóló szabályzatot, mely előírta az eljárási rendet, annak bizonylatait, meghatározta a minősítésre, döntésre jogosultakat. A Hivatal számlarendje tartalmazta az alkalmazandó könyvviteli számlák számát, megnevezését, valamint a számlaosztályokra, a főkönyvi számlák tartalmára, kapcsolatára, értékváltozására vonatkozó előírásokat. A számlarendben meghatározták az analitikus nyilvántartások tartalmát, formáját, az analitikus nyilvántartások adataiból készített összesítő kimutatások, feladások elkészítésének határidejét, továbbá a főkönyvi könyveléssel való egyeztetésének módját, gyakoriságát, az egyeztetés dokumentálásának formáját. A Hivatal pénzügyi-gazdasági tevékenységének szabályzatai egymással és a jogszabályi előírásokkal összhangban voltak, a gazdálkodási feladatokat ellátók munkaköri leírásai tartalmazták a feladat- és hatásköröket. A főjegyző az Áht. előírásainak megfelelően gondoskodott a FEUVE megszervezéséről és működtetéséről, az Ámr. előírásaira figyelemmel a Hivatal tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatait leíró ellenőrzési nyomvonal elkészítéséről és az Ámr. előírásainak megfelelő kockázatkezelési rendszer kialakításáról és működtetéséről. A pénzforgalommal járó gazdasági események számviteli bizonylatainak 17%-a a Számv. tv. előírásait megsértve nem felelt meg az alaki és tartalmi követelményeknek, mivel az érvényesítésre is alkalmazott utalványrendeleteken az érvényesítve megjelölést és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot a évben és a év I. negyedévében nem tüntették fel, továbbá a bizonylatok 5%-án nem rögzítették a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, valamint a szakmai teljesítés igazolása a bevételek beszedését megelőzően nem történt meg. A bevételeknél a szakmai teljesítés igazolását végzők, az érvényesítők és az utalvány ellenjegyzői nem tettek eleget a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataiknak. Az Önkormányzatnál a gazdasági események főkönyvi elszámolása a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően történt, azonban a Vhr. előírása ellenére négy felhalmozási célú pénzeszköz átadást működési célú pénzeszköz átadásként számoltak el, valamint a bérbeadással hasznosított eszközöket az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között mutatták ki. A kötelezettségvállalások nyilvántartása megfelelt 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az Ámr. előírásainak. A évi gazdálkodás során a kiemelt előirányzatokat önkormányzati szinten betartották, de az intézmények 39%-a a részére meghatározott kiemelt kiadási előirányzatokat túllépte. Az előirányzat túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonást nem kezdeményeztek. Az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi könyvelés és a költségvetési beszámoló elkészítésének informatikai támogatottsága biztosított volt. A Hivatal informatikai stratégiáját elkészítették, melyet figyelembe véve történt a számítástechnikai felkészültség fejlesztése. Az informatikai rendszer biztonságos üzemeltetésének feltételeit biztosították, az adatvédelem, az adattárolás, és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásának rendszerét a főjegyző által kiadott üzemeltetési és adatvédelmi szabályzatban rögzítették. Az informatika területére vonatkozó katasztrófa elhárítási tervvel, s a gazdálkodási, számviteli feladatok ellátásához használt szoftverekhez üzemeltetési dokumentációval, felhasználói leírásokkal rendelkeztek. A pénzügyi és számviteli területen dolgozó felhasználók munkaköri leírásai tartalmazták az informatikai rendszer használatát, feladataik leírását. Az Önkormányzat gondoskodott számviteli analitikus és főkönyvi nyilvántartásaiban a törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyak elkülönített nyilvántartásáról. A Hivatal az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között a Vhr. előírásai ellenére bérbeadás útján hasznosított eszközöket is nyílván tartott. A leltározási kötelezettséget a leltárkészítési és leltározási szabályzat előírásai alapján teljesítették, leltáreltérést nem állapítottak meg. Az értékelési feladatokat a követelések, részesedések és értékpapírok esetében elvégezték, azonban a követelések értékelése során nem alkalmazták az eszközök és források értékelési szabályzatában az illetékkövetelésekre és a kisösszegű követelésekre vonatkozó rendelkezéseket. Az Önkormányzatnál a kötvénykibocsátásból származó, év óta változatlan összegben az évenkénti könyvviteli mérlegben nyilvántartott 500 ezer Ft kötelezettség rendezése érdekében nem intézkedtek, az év végi értékelését a Vhr. előírása ellenére nem végezték el. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodás és a vagyonnyilvántartás szabályait rendeletekben rögzítette. A vagyongazdálkodási rendelet 1,2 a teljes vagyoni körre kiterjedt, rendelkezett a vagyon forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módjáról. A tulajdonnal való rendelkezési hatásköröket értékhatárhoz kötötten megosztották a Közgyűlés, a bizottságok, illetve a Közgyűlés elnöke között. A vagyongazdálkodási rendelet 2 az Áht. előírásait megsértve meghatározott esetekben lehetővé tette a versenyeztetés mellőzését. A szabályozás nem segítette a közvagyonnal történő gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyon ingyenes átadásának módját és eseteit az Áht. előírásának megfelelően rendeletekben szabályozta az Önkormányzat, valamint előírta, hogy követelésről lemondani nem lehet. Az Önkormányzat az 5 millió Ft feletti szerződéseinek, illetve 200 ezer Ft-ot meghaladó fejlesztési célú támogatások szerződéseinek adatait az Áht. előírásainak megfelelően honlapján közzétette. Az Önkormányzat vagyona a évről a évre 4627 millió Ft-tal nőtt, amelyet több mint 90%-ban az értékpapírok és a gazdasági társasági részesedés részletre történt eladása miatt a követelések év végi állományának ötszörösére történt emelkedése eredményezett. Az Önkormányzat vagyongazdálko- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dási célkitűzéseivel összhangban hozták meg a vagyonnal kapcsolatos döntéseiket a hatáskörrel rendelkezők. Az Önkormányzat a vizsgált ingatlanértékesítések esetén a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó előírásait betartotta. Egy ingatlan értékesítésénél nem a nyertes ajánlattevővel kötöttek szerződést, továbbá a szerződés módosítása során eltértek a versenykiírásban rögzített feltételektől. Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéseinél kettő (2003. és 2005.) év alatt 42 millió Ft többletforrást ért el. Az állampapír vásárlások során nem kérték az értékpapír forgalom KELER Rt-nél megnyitott, az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű értékpapír alszámlán történő vezetését, amellyel a pénzügyi befektetések kockázata mérsékelhető, biztonsága növelhető. Az értékpapírok vétele-eladása, valamint a kapcsolódó szerződések során követendő eljárási rendet nem szabályozták. A bérbeadási tevékenységet, a selejtezéseket a döntéshozatali hatáskörökkel rendelkezők döntései alapján végezték. Az Önkormányzat költségvetési rendeletében a központilag kezelt kiadásai között felhalmozási és működési célú támogatásokra szolgáló előirányzati keretet alakított ki. A támogatások 67%-a közgyűlési döntésen alapult, 28%- ánál a támogatott szervezetről a kijelölt bizottságok, 5%-ról a Közgyűlés elnöke döntött. Összesen 1036 esetben nyújtottak támogatást 446 millió Ft összegben. Az Ötv. előírásait megsértve március 31-ig a Közgyűlés elnöke és a Szociális bizottság 1,3 millió Ft összegben döntött alapítványok támogatásáról. Ezt követően alapítványok támogatásáról a Közgyűlés döntött. A támogatásban részesített szervezetekkel a Közgyűlés elnöke támogatási szerződést kötött, amelyben meghatározták a támogatás célját és a számadási kötelezettséget. A számadási kötelezettséget határidő után teljesítette 254 szervezet, 22 szervezet elmulasztotta. A számadási kötelezettséget nem teljesítők esetében a támogatás visszafizettetésének elmulasztásával, és a további támogatás felfüggesztésével megsértették az Áht-ban előírtakat. Helyszíni ellenőrzést 108 esetben tartottak, céltól eltérő felhasználást nem állapítottak meg. A számadások felülvizsgálatát a Hivatalban elvégezték. A határidőn túli elszámolásokat elkerülendő, január 1-jétől a Közgyűlés a támogatások utófinanszírozásáról döntött. A Közgyűlés a évben hagyta jóvá az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatát, amelyben a Kbt. előírásai alapján meghatározták a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat, felelősségi köröket. Rendelkeztek az eljárásokban közreműködők szakértelmének biztosításáról és az összeférhetetlenség szabályairól. A Hivatalnál a évben 48 közbeszerzési eljárást indítottak, amelyek az Önkormányzat és intézményei feladatellátásához (beszerzésekhez, fejlesztésekhez, hitel felvételekhez) kapcsolódtak. A közbeszerzési eljárásokban a Kbt. előírásainak megfelelő eljárási rendet alkalmaztak. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések közül három esetben (árubeszerzésnél, ingatlan bérleti jogának megszerzésénél, önkormányzati biztos kiválasztásánál) a Kbt. értékhatárra vonatkozó előírásai ellenére nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. Az Önkormányzatnál a lefolytatott közbeszerzési eljárásokat a Hivatalban és az intézményeknél a belső ellenőrzés keretében vizsgálták. Az Önkormányzat évi közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban nem volt jogorvoslati eljárás. A költségvetéssel összehasonlítható módon összeállított zárszámadási rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke az előírt határidőn belül terjesztette a Köz- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gyűlés elé. A működési-fenntartási előirányzatokat és teljesítésüket a zárszámadási rendelettervezetben az Ámr-nek megfelelően részletezték. A zárszámadás előterjesztésekor az Áht-ban előírtak ellenére nem történt meg a többéves kihatással járó fejlesztési döntések számszerű bemutatása évenkénti bontásban, valamint összesítve, szöveges indokolással együtt. A Hivatal költségvetési beszámolójában szerepeltetett pénzmaradvány nem egyezett meg a Közgyűlés által jóváhagyott pénzmaradvánnyal. A Hivatal pénzmaradványa a Vhr. előírásaival ellentétben tartalmazta a tárgyévet megelőző években képzett, a tárgyév végéig fel nem használt tartalékok összegét, valamint a forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetett összeget. A pénzmaradvány költségvetési szervenként történő jóváhagyásával egyidejűleg a Közgyűlés döntött annak felosztásáról. A Hivatal az intézmények elemi beszámolóit felülvizsgálta. A főjegyző az Ámr-ben foglaltak alapján az intézményvezetőket írásban értesítette az éves számszaki beszámoló és a működés elbírálásáról, jóváhagyásáról. Az Önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatait az SzMSz 1 ben rögzítette. A Közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátásáról költségvetési intézményeivel, feladat ellátási szerződés alapján más önkormányzatok intézményében (szociális ellátás területén) és közoktatási közalapítványával gondoskodott. A vizsgált időszakban az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt. Az Ötv. és a Szoc. tv. előírásai ellenére, a hajléktalanok otthoni és rehabilitációs intézményi ellátását nem biztosították. A gyermek- és ifjúságvédelem, illetve az egészségügyi szakellátás területén szakmai és gazdaságossági szempontok alapján négy intézményt integráltak már működő önálló gazdálkodási jogkörű intézmények irányítása alá. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt kötelezettsége alapján közoktatási feladatokat ellátó intézményeket vett át működtetésre. Az átvett közoktatási feladatokat ellátó intézmények jelentős létszám- és kiadástöbblettel jártak, amely miatt intézmények átszervezéséről döntött a Közgyűlés. A közoktatás és a közművelődés területén hat intézményfenntartó társulásban vett részt az Önkormányzat. Önként vállalt feladatként kettő színházat működtetett, hét közalapítvány tevékenységét támogatta, a kultúra, az idegenforgalom, a vállalkozásfejlesztés, a tűzvédelem területén. A években az Önkormányzat költségvetési rendeleteiben a jóváhagyott bevételek nem nyújtottak fedezetet a jóváhagyott kiadásokra, így a pénzügyi egyensúly biztosítása céljából hitelfelvétellel számoltak. A költségvetések végrehajtása során nem volt szükség a működési és a fejlesztési célú kiadásokhoz hitel felvételére. Hiányt a évben a működési célú kiadásoknál, a évben csak a felhalmozási célú kiadásoknál, illetve a évben a működési célú és a felhalmozási célú kiadásoknál is terveztek. A tervezett hiány oka alultervezés volt, az illetékbevételekből, az intézményi bevételekből, az előző évi pénzmaradvány igénybevételekből és a kamatbevételekből minden évben a tervezettnél többletet realizáltak. A kiadások-bevételek egyensúlyának javítása érdekében éltek a bevétel növekedést eredményező vagyonértékesítés lehetőségével. A pénzügyi egyensúlyt javította, az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetési hozama. Az ebből származó hozamok meghaladták az intézményi (Kórház) forráshiány pótlására felvett rövid lejáratú folyószámlahitelek után felszámított kamatokat. A Kórház évek óta pénzügyi forráshiánnyal küzd, a folyamatosan fennálló fizetési nehézségek kezelését az Önkormányzat 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK minden évben likvidhitel felvételével segítette. A Kórház működésében jelentkező zavarokat a folyószámlahitel nem oldotta meg, az adósságállományon belül a 30 napon túli szállítói állomány közel 100 millió Ft-os nagyságrendje miatt önkormányzati biztos kirendeléséről döntött a Közgyűlés. Az Önkormányzat ezen túlmenően kezességet vállalt az intézményi folyószámla- és fejlesztési hitelekkel kapcsolatosan, melyek során betartották az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra vonatkozó, az Ötv-ben meghatározott felső határt. A felhalmozási, felújítási célkitűzések megvalósítását a kiépített pályázatfigyelési rendszer segítségével elért külső források cél-címzett és CÉDE támogatások igénybevétele elősegítette. A naturális mutatókkal mérhető oktatási és szociális feladatok fajlagos kiadásai között az általános iskolai oktatás esetén 2%-kal, a középiskolai oktatás esetén 11%-kal, a nappali szociális ellátásnál 22%-kal, míg a bentlakásos szociális ellátás esetében 17%-kal növekedtek. A feladatok finanszírozásában az állami hozzájárulások, támogatások részaránya volt meghatározó, az oktatási ágazatban az aránya növekedő tendenciát mutatott, a szociális ellátásoknál csökkent. Az Önkormányzat az átlagosnál nagyobb arányban az általános iskolai oktatást és a nappali szociális intézményi ellátást finanszírozta. A középiskolai oktatáshoz és a bentlakásos szociális ellátáshoz a magasabb intézményi saját bevételek miatt az Önkormányzat hozzájárulásának mértéke alacsonyabb volt. Az önként vállalt feladatokra a években az éves költségvetési kiadások 4,5-5%-át fordították, azok a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a középületek akadálymentesítése érdekében a szükséges felméréseket elvégezte, amely szerint a tulajdonában lévő középületek 52%- a volt akadálymentes a évben. A felmérés szerint a középületek akadálymentessé tételéhez 360 millió Ft-ra lenne szükség. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi előírások érvényesülését január 1-jéig a középületek 48%-ánál nem biztosította. Az Önkormányzatnál a évben kialakították a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásának szervezeti kereteit, gondoskodtak annak működtetéséhez szükséges források biztosításáról. A belső ellenőrzési kézikönyvet elkészítették, azt a főjegyző jóváhagyta, tartalma megfelelt a Ber. előírásainak. A Berben előírt tartalommal elkészítették és elfogadták a stratégiai és az éves ellenőrzési terveket. Az ellenőrzési tervet a évre a főjegyző, a évre a Közgyűlés az Ötv-ben előírt határidőn belül hagyta jóvá. A évi ellenőrzési tervben rögzített feladatokat az ütemezésnek megfelelően végrehajtották, az ellenőrzésekről készített jelentésekben értékelték az ellenőrzött szervek működését, gazdálkodását. Az ellenőrzöttek az intézkedési terveket elkészítették, a hiányosságok megszüntetéséről az ellenőrzést végzők az intézkedési tervek végrehajtásáról készített beszámolók, valamint utóellenőrzés keretében győződtek meg. A főjegyző az Áht-ben előírtak alapján elkészítette a Hivatal és az intézmények évi belső ellenőrzésének tapasztalatairól a beszámolót. A Közgyűlés elnöke az Ötv-ben foglaltak alapján a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Közgyűlés elé terjesztette a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőr- 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zési jelentést. A Közgyűlés a Htv-ben foglaltak alapján áttekintette az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, az ellenőrzési munka színvonalának további javítása érdekében követelményeket, elvárásokat nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett. A könyvvizsgáló a Hivatal és az intézmények összevont adatait tartalmazó éves beszámolónál auditálási eltérést nem állapított meg, a beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzatnál az előző négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések 29 szabályszerűségi javaslatát kettő kivételével, amelyeket csak részben teljesítettek végrehajtották. A gazdálkodás évi átfogó ellenőrzése kapcsán tett tíz szabályszerűségi javaslat közül nyolc megvalósult, melynek következtében javult a gazdálkodás szabályozottsága és szabályossága. Részben teljesítették a gazdasági események számviteli elszámolására vonatkozó kettő szabályszerűségi javaslatot. A helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről a évben készített jelentés nyolc, a gyermekvédelmi szakellátások végrehajtásának ellenőrzése tárgyában a évben készített jelentés egy szabályszerűségi javaslatot tartalmazott. A két ellenőrzés során tett kilenc szabályszerűségi javaslatot megvalósították, ezáltal javult a szociális és a gyermekvédelmi intézmények működésének színvonala. A címzett támogatásból finanszírozott egészségügyi beruházások, rekonstrukciók ellenőrzése tapasztalatairól készített jelentés hét, a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzéséről készített jelentés három szabályszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok megvalósításával a címzett támogatásra benyújtott pályázatok megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, a támogatással való elszámolások az előírt határidőn belül megtörténtek. A célszerűségi javaslatok megvalósítási lehetőségét minden esetben megvizsgálták, s azok 91%-át végrehajtották. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. csatolja a Pénzügyi bizottság véleményét a költségvetési koncepció előterjesztéséhez az Ámr. 28. (3) bekezdésének megfelelően, valamint a költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez az Ámr. 29. (9) bekezdése alapján; 2. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény. 29. (6) bekezdésében előírtakra; a munka színvonalának javítása érdekében: 3. kezdeményezze a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát és kiegészítését annak érdekében, hogy az a hajléktalanok otthoni és rehabilitációs intézményi feladatok ellátását tartalmazza; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet a határidők és a felelősök megjelölésével. 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A Közgyűlés elnökének előterjesztése alapján a évben 5 a Közgyűlés elfogadta az Önkormányzat évekre szóló gazdasági programját az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően. A gazdasági programban megfogalmazottak szerint az Önkormányzatnál első helyen a kötelezően ellátandó feladatok álltak, az önként vállalt feladatok pedig elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek, települések felzárkóztatását szolgálták. Az Önkormányzat feladatellátásával kapcsolatban a gazdasági program konkrét célkitűzéseket tartalmazott, amelynek alapján alkalmas volt arra, hogy részét képezze az éves gazdálkodást megalapozó költségvetési tervező munkának. A gazdasági program Önkormányzatra és intézményeire vonatkozó része tartalmazta az egészségügyi és szociális szakellátások, a gyermekvédelem, az oktatás és képzés, a közművelődés, a kultúra, a sport, a turizmus, a vagyongazdálkodás területére vonatkozó célkitűzéseket, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekkel összefüggő feladatokat. A programban meghatározták az Önkormányzat pénzügyi helyzetével kapcsolatos feladatokat, a bevételek növelésére, illetve a kiadások racionalizálására tervezett intézkedéseket. A és a évi költségvetési koncepciókat a gazdasági programban meghatározott feladatok mellett az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltakat betartva a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek alapján állították össze, figyelembe véve a központi szabályozás változásából eredő, illetve az Önkormányzat által vállalt kötelezettségeket. A koncepciókban bemutatott kiadási igények mindkét évben meghaladták a várhatóan rendelkezésre álló forrásokat. A költségvetési koncepciók tervezetét az Önkormányzatnál működő bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták, azokról véleményt az elfogadott bizottsági határozatokban nyilvánítottak. A Közgyűlés elnöke az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak ellenére a Pénzügyi bizottság írásos véleményét a költségvetési koncepció előterjesztéséhez egyik évben sem csatolta. A bizottsági vélemény a Közgyűlés napján a napirend előtt ke- 5 A Közgyűlés 177/2003. (VI. 12.) számú határozata az Önkormányzat gazdasági programjáról. 15

18 rült kiosztásra, majd a Közgyűlésen szóban is ismertette a Pénzügyi bizottság elnöke. A Közgyűlés elnöke a és a évekre szóló költségvetési koncepciókat az Áht ában előírt határidőt 6 betartva (2004. november 29-én, illetve november 28-án) nyújtotta be a Közgyűlésnek. A koncepciók elfogadásáról hozott közgyűlési határozatokban 7 az Ámr. 28. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkeztek a költségvetés-készítéssel kapcsolatos elvárásokról. Az Önkormányzat - előterjesztés hiányában - a évi költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit 8. az Áht ában előírtakat a megsértve rendeletben nem határozta meg. A főjegyző a és a évi költségvetési rendelettervezeteket egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, amelynek eredményét az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak alapján mindkét évben írásban is rögzítették. A Közgyűlés elnöke az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak eleget téve a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatokat megalapozták 9. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket a Közgyűlés elnöke az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőn belül 10, február 7-én, illetve február 6-án nyújtotta be a Közgyűlésnek. A Közgyűlés elnöke az Ámr. 29. (9) bekezdésének előírása ellenére a Pénzügyi bizottság 6 Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Közgyűlésnek benyújtani. 7 A Közgyűlés 148/2004. (XII. 9.) és 136/2005. (XII. 8.) számú határozatai. 8 Az Önkormányzat az Áht a szerinti felhatalmazás alapján az Áht , 9., 10., pontjaiban meghatározott mérlegek és kimutatások, valamint a 9., 10., pontokban foglalt kimutatások szöveges indokolásának tartalmát és követelményeit a évi költségvetés elfogadását követően rendeletben meghatározta. 9 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke és a főjegyző által adott észrevétel szerint a 8/2005. (VI. 24.) számú rendelettel módosított közoktatási intézmények térítési- és tandíjáról szóló 2/2004. (II. 24.) rendelet keret-jelleggel határozta meg az egyes közoktatási szolgáltatásokért fizetendő térítési díjat. A rendeletben foglaltak alapján az Önkormányzatnál a közoktatási intézmények állapítják meg minden évben a térítési díjat, amelynek alapja az egy tanulóra jutó kiadás. A feladatmutatóra jutó kiadásokat intézményenként az Önkormányzat évről szóló költségvetési rendelete tartalmazta. 10 Az Áht. 71. (1) bekezdés szerinti határidő a tárgyév február 15-e. 16

19 írásos véleményét nem csatolta 11 az előterjesztésekhez, azt a Közgyűlés ülésein szóban ismertette. A Közgyűlés elnöke a és a évi költségvetési rendelettervezetek előterjesztéseihez az Ötv. 92/C. (2) bekezdése alapján elkészített könyvvizsgálói jelentést csatolta. Az Önkormányzat a Közgyűlés elnökének előterjesztését elfogadva alkotta meg a 1/2005. (II. 23.) számú, illetve 1/2006. (II. 23.) számú rendeletét a és a évi költségvetésekről. A Közgyűlés a évi költségvetési rendeletben a bevételeket és kiadásokat is millió Ft-ban, a évi költségvetési rendeletben a bevételeket és a kiadásokat millió Ft-ban hagyta jóvá. A és a évi költségvetési rendeletekben a költségvetési hiányt a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként nem mutatták be 12, amellyel megsértették az Áht. 8. (1) bekezdésében előírtakat. A bevételek előirányzatában, megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglaltakat mindkét évben finanszírozási célú pénzügyi műveletet (hitel felvételt) vettek figyelembe. A évben 200 millió Ft 13, a évben 1370 millió Ft 14 hitel felvételét tervezték meg a bevételek között. Az Önkormányzat és évi költségvetési rendeletei tartalmazták a címrend meghatározását az Áht. 67. (3) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően. Meghatározták a költségvetésekben az Áht. 69. (1) bekezdésében foglaltak alapján a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat Önkormányzatra összesítve, ezen belül a személyi jellegű juttatásokat, munkaadókat terhelő járulékokat, dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, valamint évtől új kiemelt előirányzatként a természetben nyújtott egyéb támogatásokat 15. A többéves kihatással járó fejlesztési feladatok éves előirányzatait szerepeltették, amelyek esetében az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtakat megsértve a kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait a évben nem mutatták be, a évben ez már megtörtént. 11 A Pénzügyi bizottság évi költségvetésről kialakított véleményét a 3/2005. (II. 16.) számú, a éviről a 2/2006. (II. 3.) számú, és a 4/2006. (II. 16.) számú határozat tartalmazta. 12 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke és a főjegyző által adott észrevétel keretében tájékoztatást adtak arról, hogy az Önkormányzat módosította a évi költségvetéséről szóló rendeletet a 8/2006. (VI. 20.) számú rendelettel, amelyben bemutatták a évi hiány összegét. 13 A évben a költségvetési hiány fedezetére tervezett hitel összegéből 100 millió Ft felhalmozási célú, 100 millió Ft működési célú volt. 14 A évben a költségvetési hiány fedezetére tervezett hitel összegéből 1220 millió Ft felhalmozási célú, 150 millió Ft működési célú volt. 15 A természetben nyújtott egyéb támogatások között az iskolatej vásárlásával (bonyolításával) kapcsolatos kiadásokat tervezték. 17

20 A és a évi költségvetési rendelet-tervezetek benyújtásakor az Áht. 71. (3) bekezdésében foglaltak szerint bemutatták a és a évet követő két év várható bevételi és kiadási előirányzatait. Bemutatták az Önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó intézmények bevételeit forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, a működési-fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, azon belül kiemelt előirányzatonként, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként részletezve az Ámr. 29. (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltaknak megfelelően. A költségvetések az Ámr. 29. (1) bekezdés e)-h) és j) pontjaiban előírtak alapján tartalmazták a Hivatal költségvetését feladatonként, külön tételben az általános és a céltartalékot, az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, az előirányzat-felhasználási tervet az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről. A költségvetési rendeletekben a költségvetés végrehajtására vonatkozó helyi szabályokat meghatározták: a Közgyűlés az Áht. 74. (2) bekezdésében foglaltak alapján felhatalmazta a Közgyűlés elnökét a központi költségvetésből kapott évközi pótelőirányzatok és a pályázat útján elnyert összegek miatti előirányzat módosításra, amelyekről a soron következő költségvetési rendelet módosításakor köteles volt a Közgyűlést tájékoztatni; a Közgyűlés rendelkezett az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat-módosítási jogosultságáról az Ámr. 53. (4) bekezdése alapján, a saját bevételi többleteik terhére a költségvetésük módosítását, a kiemelt előirányzataik között átcsoportosítást kezdeményezhettek; a vállalkozási-tartalék felhasználásának szabályairól az Ámr. 69. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem rendelkezett a Közgyűlés 16 ; a Közgyűlés az általános tartalékból való átcsoportosításra 500 ezer Ft értékhatárig, beszámolási kötelezettség mellett felhatalmazta a Közgyűlés elnökét az Áht. 73. (3) bekezdésében foglaltak alapján; rendelkezett a Közgyűlés az egyéb működési bevételek és többletek felhasználásáról, amelyekről a évben az intézmények teljes egészében dönthettek, a évben a többletbevételek eléréséhez szükséges kiadások figyelembevétele után fennmaradó összeg 30%-a illeti meg az intézményeket; 16 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke és a főjegyző által adott észrevételben tájékoztatást adtak arról, hogy az Önkormányzat módosította a évi költségvetéséről szóló rendeletet a 8/2006. (VI. 20.) számú rendelettel, amelyben meghatározták a vállalkozási tartalék felhasználásának szabályait. 18

21 a Közgyűlés a hiány finanszírozásának módjaként mindkét évben a működési és felhalmozási célú hitelt határozta meg. A évben tervezett hitelek felvételére vonatkozó intézkedések megtételével megbízta a Közgyűlés elnökét, a évi hitel igénybevétele közgyűlési hatáskörben maradt. A évben a Közgyűlés rendelkezett a Kórház likviditásának biztosításához folyószámlahitel felvételéről; az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának módjaként államilag garantált értékpapír vásárlást határozta meg a Közgyűlés, amelynek lebonyolításával a főjegyző ellenjegyzése mellett a Közgyűlés elnökét bízta meg; meghatározta a Közgyűlés az intézmények pénzellátásának szabályait, amely önkormányzati kiskincstári finanszírozási formában az intézmények által havonta készített, a Hivatal részére megküldött, majd az intézménynek visszaigazolt likviditási terv alapján, napi pénzellátással történt. A évi költségvetés előterjesztésekor az Áht ában előírtakat megsértve a Közgyűlés részére nem mutatták be tájékoztatásul a többéves kihatással járó fejlesztési döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, összesítve, szöveges indokolással, valamint a közvetett támogatásokat szöveges indokolással. A évi költségvetésben megtörtént a többéves kihatással járó fejlesztési döntések, és a közvetett támogatások bemutatása, amelynek során az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletei egyes mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló 10/2005. (IX. 16.) számú rendeletben előírtak szerint jártak el. A költségvetési előirányzatokat nyilvántartották, az évközi előirányzat változásokat hitelt érdemlően dokumentálták és a nyilvántartáson átvezették. A nyilvántartás alkalmas volt az előirányzatok alakulásának folyamatos nyomon követésére, a különböző információs igények kielégítésére. Az Önkormányzat a évi költségvetését hét alkalommal 17 módosította. A módosítások következtében a költségvetés bevételi és kiadási főösszege 3740 millió Ft-tal (19, 4%-kal) nőtt. A rendelet-módosításokat a költségvetéssel összehasonlító módon terjesztették elő és hagyta jóvá a Közgyűlés. A évi költségvetési rendeletet az Önkormányzat nem módosította az Ámr. 53. (2) bekezdésében 18 foglaltak ellenére az 52 millió Ft összegben kapott központi pótelőirányzatokkal. 17 Az Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 3/2005. (IV. 21.) számú, 4/2005. (V. 27.) számú, 6/2005. (VI. 24.) számú, 9/2005. (IX. 16.) számú, 11/2005. (X. 21.) számú, 21/2005. (XI. 15.) számú, 22/2005. (XII. 14.) számú rendeletek. 18 Az Ámr. 53. (2) bekezdése alapján a kapott pótelőirányzatok miatt a Közgyűlésnek negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal kell dönteni a költségvetési rendelet módosításáról. 19

22 A évre vonatkozó utolsó költségvetési rendeletmódosítás során jóváhagyott millió Ft költségvetési főösszeggel szemben a március 24-én a MÁK-hoz megküldött az Önkormányzat évi költségvetési gazdálkodásáról készített elemi beszámolóban szerepeltetett adatok szerint a évi költségvetés bevételének és kiadásának módosított előirányzata millió Ft volt. A Közgyűlés által elfogadott költségvetési rendelet szerinti módosított előirányzathoz képest az eltérés 52 millió Ft, amely megegyezett az utolsó december 31-éig a központi költségvetésből kapott pótelőirányzatok összegével. Az előirányzatok módosítását az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló rendelet 7. (2) bekezdése alapján a Közgyűlés elnöke engedélyezte, amelyről az Önkormányzat évi zárszámadása keretében, április 10-én tájékoztatta a Közgyűlést A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége Az SzMSz 1 9. számú mellékletét képezte az SzMSz 2, amelyben az Ámr. 17. (4) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően rögzítették a Hivatal gazdasági szervezetének felépítését és feladatát. Az SzMSz 2 az Ámr. 10. (4) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően a Hivatalra vonatkozóan tartalmazta az alapító okirat keltét, számát, az f) pont alapján a szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek megnevezését, a g) pont alapján a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, továbbá a h) pontnak megfelelően a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását. A Hivatal Gazdasági Ügyrendjének számú mellékletét képezte a Gazdasági iroda mint a Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendje. A Gazdasági iroda ügyrendjében az Ámr. 17. (5) bekezdés előírásainak megfelelően meghatározták a Hivatal gazdasági szervezetében pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek által, továbbá a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó feladatokat, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét. Az operatív gazdálkodással összefüggő jogkörök és feladatok szabályozását a Hivatal Gazdasági Ügyrendjének 7. pontja, a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjének szabályzata, valamint a szakmai teljesítés igazolásának szabályzata 21 tartalmazta. A szabályozások értelmében: 19 A főjegyző a 05/170/2006. szám alatt, május 22-én intézkedett a kapott pótelőirányzattal a költségvetési rendeletet negyedévenként, de legkésőbb december 31-i hatállyal történő módosításáról. 20 A vizsgált időszakban hatályos ügyrendet a főjegyző a 05/490-1/2005. számú intézkedésében hagyta jóvá. 21 A vizsgált időszakra vonatkozó szabályzatokat a Közgyűlés elnöke és a főjegyző április 1-jén helyezte hatályba. 20