JELENTÉS. a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről július

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /21/20/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0268 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Lingné Rajz Borbála számvevő Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Újvári Józsefné számvevő A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatoknak bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásnak vizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása; a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások; normatív kötött felhasználású támogatások. sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 85 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (7 oldal) 6. számú Csabai Lászlóné úrhölgy, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterének észrevétele (3 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények: Áht. Hat. tv. Htv. Kbt. Költségvetési tv. Ksztv. Ltv. Nek. tv Ötv. Ptk. Számv. tv. Vt. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. Törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény Rendeletek: Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetés rendelet évi költségvetés rendelet évi zárszámadási rendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 7/2003. (III. 1.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 8/2004. (II. 12.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 5/2005. (II. 17.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 3/2006. (II. 9.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a évi költségvetési gazdálkodás végrehajtásáról szóló 15/2005. (IV. 28.) számú rendelete 3

6 SzMSz vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Informatikai szabályzat Szórövidítések: ÁSZ FEUVE Önkormányzat Közgyűlés Polgármesteri hivatal polgármester jegyző Gazdasági bizottság Gyermek, ifjúsági és sport bizottság Pénzügyi bizottság Szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság Városfejlesztési bizottság Ellenőrzési iroda Gazdasági iroda Oktatási, kulturális és sport iroda Vagyongazdálkodási iroda MÁK Nyírinfo Kht. Nyírségvíz Rt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999. (III. 1.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a vagyon meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI. 24.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának a vagyon meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI. 24.) számú rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatal Informatikai, Adatvédelmi és Biztonsági Szabályzata Állami Számvevőszék folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városfejlesztési Bizottsága Nyíregyháza Megyei Jogú Városi Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési és Minőségügyi Irodája Nyíregyháza Megyei Jogú Városi Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Irodája Nyíregyháza Megyei Jogú Városi Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális és Sport Irodája Nyíregyháza Megyei Jogú Városi Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodája Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága Nyíregyházi Informatikai Közhasznú Társaság Nyíregyháza és Térsége Víz-és Csatornamű Részvénytársaság 4

7 JELENTÉS a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, az 1.5, és 3.3 ellenőrzési pontok esetében ezen túlmenően a évek is. Nyíregyháza megyei jogú város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. A város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A Közgyűlés tagjainak száma 35 fő, munkáját 10 állandó bizottság támogatja. A polgármestert aki az év óta tölti be tisztségét két főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármester segíti feladatai ellátásában. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS A jegyző január 1-jétől vezeti a Polgármesteri hivatalt. A városban hat kisebbségi 3 önkormányzat működik. Az Önkormányzat a évben millió Ft bevételből gazdálkodott, a teljesített kiadás ,2 millió Ft volt. A kiadások 78%-át működési, 22%-át felhalmozási célra fordították. A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyonának értéke millió Ft-ot tett ki. A városban és a vonzáskörzetében élőknek nyújtott közszolgáltatásokhoz összesen 69 intézményt (ebből 29 részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezőt) tartottak fenn a évben. Az intézményracionalizálási intézkedések következtében a év folyamán az intézmények száma 67-re csökkent, melyből 38 intézmény rendelkezik részben önálló gazdálkodási jogkörrel. Ezen kívül hat gazdasági társaságnak és öt közhasznú társaságnak 100%-ban tulajdonosa az Önkormányzat, amelyek közreműködnek a kötelező feladatok, a különböző közszolgáltatások ellátásában. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma a évben 327 fő volt, az intézményekben 4079 fő közalkalmazott látta el a különböző közszolgáltatásokat, és az azokhoz kapcsolódó gazdálkodási teendőket. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 1. számú melléklete tartalmazza. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester úrhölgy arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. 3 Cigány, lengyel, örmény, szlovák, német, ukrán. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat rendelkezett gazdasági programmal, melyben a helyi gazdasági, társadalmi adottságok figyelembevételével a évekre meghatározták az Önkormányzat stratégiai céljait. A és a évi költségvetési koncepciókat az Ámr. előírásának megfelelően a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit az Ámr-ben foglaltak ellenére a koncepció kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről nem tájékoztatták. A határidőben beterjesztett költségvetési koncepciókhoz a polgármester az Ámr. előírása ellenére nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét. A költségvetési koncepciók alapján a Közgyűlés határozatokban döntött a költségvetés készítésének további munkálatairól. A polgármester a és a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőben a Közgyűlés elé terjesztette, azonban az Ámr. előírása ellenére a rendelettervezethez nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét, valamint a könyvvizsgáló írásos jelentését. A évi költségvetési rendeletben az Áht-ban foglaltakat megsértve a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek, valamint a és a években nem mutatták be a tervezett hiány összegét. A költségvetési rendelettervezetek előkészítése során az Ámr-ben meghatározott, a költségvetés szerkezetére vonatkozó előírásokat a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de együttesen egyensúlyban történő bemutatása kivételével figyelembe vették. A költségvetés előterjesztésekor az Áht-ban előírt mérlegeket és kimutatásokat kivéve a közvetett támogatásokat szöveges indokolással bemutatták, de azok tartalmi követelményeit az Áht. előírása ellenére rendeletben nem határozták meg. Az Ámr. előírását figyelmen kívül hagyva a működő hat kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó adatokat az Önkormányzat költségvetésébe a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeinek a költségvetésről történő határozathozatala nélkül építették be. A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok között a Közgyűlés a évben nem, azonban a évben már rendelkezett az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat módosítási jogkörének meghatározásáról. A Közgyűlés a évi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatait év közben összesen 3%-kal, 925 millió Ft-tal növelte. Az Önkormányzat a költségvetési előirányzatok módosításáról az Ámr-ben foglalt előírásokat betartva döntött. A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését a cigány kisebbségi önkormányzat kivételével az Áht. előírását megsértve a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeinek határozatai nélkül módosították. A Polgármesteri hivatal rendelkezett a Közgyűlés által jóváhagyott, szervezetére és működésére vonatkozó szabályzattal, amely az SzMSz mellékletét képezte. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az SzMSz az Ámr. előírásai ellenére nem tartalmazta a Polgármesteri hivatal alapító okiratának keltét, számát, a költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv megjelölését, valamint ezen szervnél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének és munkakörének meghatározását. A Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete ügyrendjében az Ámr. előírása ellenére nem határozták meg a Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv tekintetében ellátandó feladatokat. A költségvetési gazdálkodást érintő gazdálkodási jogkörök szabályozását polgármesteri és jegyzői együttes utasítás tartalmazta, továbbá a jegyző szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját, gondoskodott az azt végző személyek kijelöléséről. Az érvényesítést végzők írásos kijelölése a jegyző részéről megtörtént, amely során az érvényesítők iskolai végzettségre és szakmai képesítésre vonatkozó előírásait betartotta. A gazdálkodási jogkörök gyakorlására történő felhatalmazásoknál utólagos beszámolási kötelezettséget nem írtak elő, beszámoltatásra nem került sor. A Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodási jogkörei gyakorlásának szabályait a felelősségvállalás és a munkamegosztás rendjéről szóló megállapodás tartalmazta, ehhez azonban a Vhr. előírásai ellenére nem rendelkeztek a felügyeleti szerv egyetértésével. A jegyző a Htv-ben foglaltak ellenére nem alakította ki az önkormányzati intézmények egységes számviteli rendjét. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat. A számviteli politikában meghatározták, hogy a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős és nem jelentős összegnek. A Vhr. előírása ellenére nem rögzítették, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak, a jelentősnek minősített árfolyamváltozás öszszegének meghatározásánál. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata tartalmazta az évenkénti leltározás előkészítésével, megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az értékelési szabályzatban a Vhr. előírása ellenére nem rögzítették az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét, valamint követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait. A pénzkezelési szabályzatban rögzített házipénztári keret maximális összege a házipénztár átlagos napi pénzforgalma figyelembevételével indokolatlanul magas volt. Az eszközök hasznosítási, selejtezési szabályzata tartalmazta a selejtezéssel kapcsolatos eljárási szabályokat, hatásköröket. A számlarendben a Vhr-ben foglaltak ellenére nem rögzítették az analitikus nyilvántartások főkönyvi könyveléssel való egyeztetésének dokumentálási módját, nem határozták meg az analitikus nyilvántartásokból készítendő összesítő kimutatások (feladások) formáját, tartalmát. A Polgármesteri hivatal számviteli politikája, számlarendje a Vhr. előírásai ellenére nem tartalmazta a kisebbségi önkormányzatok számviteli elszámolási, nyilvántartási és pénzkezelési szabályait. A számvitel rendjét, a gazdálkodási jogköröket meghatározó szabályzatok előírásai egymással, valamint az ügyrenddel összhangban voltak. A FEUVE rendszer elemeit képező, a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátásra készített szabályzatokban az Ámr. előírása ellenére a jegyző nem szabályozta a 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A pénzügyi-számviteli dolgozók munkaköri leírásaiban az egyeztetési, folyamatba épített ellenőrzési feladatokat meghatározták, azonban ezek szabályzatokkal való összhangját nem biztosították. Az Ámr. előírása alapján a jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát, azonban az Ámr. előírása ellenére az nem képezi az SzMSz mellékletét. Az Ámr-ben előírtak ellenére a jegyző nem alakította ki és nem működtette a kockázatkezelés rendjét. A könyvviteli nyilvántartásban elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a Számv. tv-ben előírt számviteli bizonylatokat kiállították, azonban a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok a Számv. tv-ben foglaltakat megsértve nem tartalmazták a könyvviteli rögzítés időpontját, a rögzítés elvégzésének igazolását, valamint a bizonylatok 53%-ában nem tüntették fel az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozást. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát a bizonylatok 77%-ában nem tüntették fel az utalványrendeleten. A költségvetést terhelő kötelezettségvállalások 18%-át az Ámr. előírása ellenére nem foglalták írásba. A kiadási bizonylatok 39%-ánál elmaradt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az ellenjegyzésre jogosult nem tett eleget az Ámr-ben előírt ellenőrzési feladatának. A bizonylatok 61%-ánál elmaradt a szakmai teljesítés igazolása, amely esetekben az Ámr-ben foglalt előírás ellenére nem végezték el a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az ellenőrzési feladatokat. Az érvényesítő a bizonylatok 53%-ában nem igazolta aláírásával az ellenőrzési feladat elvégzését, továbbá nem tett eleget az Ámr-ben foglalt munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének, mert annak ellenére érvényesítette a kiadási bizonylatokat, hogy hiányzott a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának feltüntetése, a szakmai teljesítés igazolása, valamint a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Az utalványozás ellenjegyzője a bizonylatok 7%-ában az Ámr. előírása ellenére nem igazolta aláírásával az ellenőrzési feladat elvégzését, az ellenjegyzett bizonylatok esetében az utalványrendeleteket aláírásával ellátta, azonban elmulasztotta az Ámr-ben előírt ellenőrzési feladatok elvégzését azokban az esetekben, ahol hiányzott a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának feltüntetése, a szakmai teljesítés igazolása vagy az érvényesítés. A bizonylatok 7%-a a banki bevételek bizonylatai az Ámr. előírása ellenére nem tartalmazta az utalványozó aláírását. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket a pénztári és a bankszámla pénzmozgások bizonylatain, illetve az utalványrendeleteken az arra jogosultak gyakorolták. A bizonylatokban foglalt gazdasági események könyvviteli elszámolása során a Vhr. előírásával ellentétesen a negyedévenként készített összesítésben az analitikus nyilvántartások adatait összevontan a növekedés-csökkenés jogcímeinek részletezése nélkül szerepeltették, továbbá a Polgármesteri hivatal könyveiben előirányzat nélkül számolták el az előző évi költségvetési tartalék igénybevételét. A Polgármesteri hivatalban a kötelezettségvállalásokról rendelkeztek nyilvántartással, de abból az Ámr-ben foglaltak ellenére nem volt megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalások, illetve a rendelkezésre álló kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatok összege, nem volt biztosított annak feltétele, hogy a költségvetés végrehajtása során kötelezettségvállalás és 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. Önkormányzati szinten a évi kiemelt előirányzatokon belül gazdálkodtak, azonban az Áht. előírását megsértve 18 költségvetési szerv az intézményi szintű módosított előirányzatot, a Polgármesteri hivatal és 38 intézmény pedig a kiemelt előirányzatok valamelyikét túllépte. Az előirányzat túllépések okait a évi ellenőrzési tervben szereplő intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzése keretében és a személyi juttatással való gazdálkodás ellenőrzése során vizsgálta a Polgármesteri hivatal. A többieknél a túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. Az Önkormányzat, a Polgármesteri hivatal informatikai eszközökkel való ellátottságának biztosítására, az informatikai rendszer működtetésére a évben közhasznú társaságot alapított. A Polgármesteri hivatal bérleti és szolgáltatási szerződést kötött a Nyírinfo Kht-val, melynek keretében a társaság bérbeadás útján biztosítja a feladatellátáshoz szükséges számítástechnikai eszközöket, az azokat működtető programokat és ellátja a rendszer működtetését. A Polgármesteri hivatalban a részesedések, értékpapírok nyilvántartásának kivételével az analitikus nyilvántartásokat számítógépes programok segítségével vezették. A Polgármesteri hivatal rendelkezett a Közgyűlés által jóváhagyott informatikai stratégiával, jegyző által hatályba léptetett informatikai és biztonsági szabályzattal, katasztrófa elhárítási tervvel, de nem határozták meg a pénzügyi- és számviteli rendszerek működését biztosító szerveren elvégzendő mentések gyakoriságát. A szabályzatban megfogalmazott informatikai feladatok és azok ellátására kötött szolgáltatási szerződés tartalma nem volt összhangban egymással. Az informatikai szabályzatok, az üzemeltetési dokumentációk együttesen tartalmazták a biztonságos feladatellátást segítő üzemeltetés feltételeit. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer program részletezésű jogosultsági rendszerét kialakították, azonban nem dokumentálták, hogy az egyes számítógépes programok kezelésére mely munkakörben foglalkoztatottak jogosultak. Az önkormányzati vagyont forgalomképesség szerint elkülönítetten tartották nyilván, ezzel eleget tettek a Vhr-ben foglalt előírásoknak. A évi leltározási tevékenység végrehajtására készített leltározási utasítás, az ütemterv és a leltározási tevékenység végrehajtása megfelelt a Vhr-ben foglaltaknak. Az ingatlanok, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározását mennyiségi felvétellel, a részesedések, értékpapírok, követelések és kötelezettségek leltározását az analitikus nyilvántartások követelések esetében egyenlegközlő levél alapján egyeztetésével végezték. A negyedévenkénti értékvesztés elszámolásához a százalékos értékvesztési mutatókat adónemenként, minősítési kategóriánként, tapasztalati adatok alapján a Vhr-ben foglalt előírásoknak megfelelően meghatározták. A követelések értékvesztésének megállapítását nem a Vhr-ben előírt határidőben végezték, ezért az értékvesztés Vhr. által előírt negyedévenkénti elszámolására és visszaírására nem került sor. Az adósok, vevők és egyéb követelések év végi értékelését a Vhr-ben foglaltaknak megfelelően elvégezték. A 25% alatti tulajdoni részaránnyal rendelkező gazdasági társaságok közül egy társaság értékeléséhez, a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban levő valamennyi részesedés értékeléséhez rendelkezésre álltak a szükséges információk. Az értékelést és az értékvesztés elszámolását a Számv. tv. előírását megsértve, annak indokoltsága ellenére nem végezték el négy gazda- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sági társaságban lévő részesedés esetében. A szükséges információk hiányában tíz társaságban lévő részesedés esetében sem végezték el az értékelést. Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás szabályait, a döntési jogköröket a vagyongazdálkodási, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendeletekben határozta meg. A vagyongazdálkodási hatásköröket vagyoncsoportonként, értékhatártól függően, a hasznosítás módjára tekintettel, differenciáltan, célszerűen állapították meg. A vagyongazdálkodási rendeletben nem határozták meg, hogy mely szervezetek tartoznak az egyéb gazdálkodó szervezetek, valamint a kezelő szervezetek közé. A vagyonhasznosítás nyilvánossága érdekében előírták, hogy az pályáztatás útján, vagy liciteljárás keretében történhet. A vagyongazdálkodási rendeletben nem szabályozták a vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módját. Meghatározták az ingyenes vagyonátadásra, követelésről való lemondásra jogosultak körét, de az Áht. előírását megsértve nem határozták meg azok eseteit. A vagyongazdálkodási rendelet a Vt. előírásaitól eltérően szabályozta a víziközmű vagyonnal való gazdálkodást, mivel lehetővé tette annak gazdasági társaságba történő apportálását. Az ingatlanok tulajdonjogának átadásához, a forgalmi érték megállapításához nem írtak elő értékbecslési kötelezettséget. Az Önkormányzat vagyongazdálkodással kapcsolatos döntései a költségvetésben megfogalmazott programcélokkal összhangban voltak. A vagyont érintő döntések során betartották a vagyongazdálkodási rendeletben rögzített hatásköri szabályokat. Az ingatlanok értékesítése során három esetben a versenyeztetés mellőzésével megsértették az Áht. előírását, két esetben pedig a forgalomképtelen vagyon értékesítése miatt megsértették az Ötv. és a vagyongazdálkodási rendelet előírásait. Az Önkormányzat a fejlesztési célú támogatások és a vagyonváltozást érintő az Áht-ban meghatározott értékhatár feletti szerződések közzétételi kötelezettségét a évben megkötött szerződések kivételével utólag, a helyszíni ellenőrzés ideje alatt teljesítette, azonban a nyilvánosságra hozatali kötelezettség helyi szabályairól, felelőseinek kijelöléséről nem rendelkeztek. Az Önkormányzat az SzMSz-ben rögzített szabályok alapján biztosított helyiségeket négy párt részére díjmentesen, egy pártszervezet részére pedig kedvezményes bérleti díjat állapított meg. Az Önkormányzat térítésmentes vagy kedvezményes helyiséghasználat biztosításával az Ötv. előírásai ellenére nem közfeladat ellátásához nyújtott támogatást a pártok részére, és nem biztosította az alkotmányos egyenlőséget a bérlők között. Az Önkormányzatnál a céljellegű támogatások egységes pályáztatási, igénylési rendszerét nem alakították ki. A támogatott szervezetek részére a nem szociális jelleggel nyújtott támogatások folyósításának szabályait, a számadási kötelezettség teljesítésének, a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének helyi szabályait, felelőseit, a kapcsolódó analitikus nyilvántartás tartalmi követelményeit indokoltsága ellenére nem szabályozták. A évi költségvetési rendeletben megtervezett, nem szociális jellegű támogatások fedezetére szolgáló előirányzatok felett a civil keret kivételével a rendelkezésre jogosultak körét meghatározták. A Közgyűlés, a bizottságok és a polgármester összesen 976 alkalommal döntött nem szociális jellegű működési és fejlesztési célokat szolgáló támogatások fo- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lyósításáról. A évben közhasznú szervezeteknek, gazdasági társaságoknak, alapítványoknak, közalapítványoknak, egyházaknak, társadalmi szervezeteknek, és magánszemélyeknek összesen 2401 millió Ft céljellegű támogatást adott. A támogatás 68%-a működési, 32%-a fejlesztési célokat szolgált. A bizottságok és a polgármester az Ötv. előírását megsértve döntöttek alapítványok részére nyújtott támogatásokról. Az Önkormányzatnál a Ksztv. előírása ellenére a támogatottak 88%-a esetében nem rögzítették támogatási szerződésben a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A támogatottak 28%-a részére az Áht. előírását megsértve nem határozták meg a támogatás célját, nem írtak elő számadási kötelezettséget. Az előírt számadási kötelezettség teljesítését figyelemmel kísérték, a beérkezett dokumentumokat alakilag és tartalmilag ellenőrizték, azonban a cél szerint felhasználást a megküldött számadások 63%- át érintően az Áht-ban foglaltakat megsértve nem ellenőrizték. A lefolytatott ellenőrzések során hét esetben céltól eltérő felhasználást állapítottak meg. A céltól eltérő felhasználás és a számadási kötelezettség elmulasztása esetén az Áht. előírását megsértve nem kezdeményezték a támogatás visszafizetését. A közbeszerzési eljárás helyi szabályainak meghatározására a Közgyűlés közbeszerzési szabályzatot fogadott el, melyben meghatározták a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával, ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi és dokumentálási rendet. A évben a Polgármesteri hivatal 41 közbeszerzési eljárást folytatott le. A közbeszerzési eljárások során betartották a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírásait. A közbeszerzési eljárás során vizsgálták az előkészítésben részt vevők összeférhetetlenségét, az eljárást lezáró határozatot hozó döntést a Közgyűlés határozatának megfelelően a polgármester hozta meg. A szerződéskötés az ajánlati felhívás tartalmának, illetve az adott ajánlat tartalmának megfelelően történt. Szerződésmódosításra nem került sor. A közbeszerzési tevékenység ellenőrzését a Kbt. és a közbeszerzési szabályzat előírása ellenére nem végezték el. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága egy alkalommal marasztalta el az Önkormányzatot a Kbt. megsértése miatt. A polgármester az Áht-ban meghatározott határidőn belül terjesztette elő a zárszámadási rendelettervezetet. A zárszámadási rendeletet az Áht. előírása ellenére nem a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készítették el, mivel nem mutatták be a működési és fenntartási célú bevételi és kiadási előirányzatokat részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, azon belül kiemelt előirányzatonként. Az Áht-ban foglaltakat megsértve a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, szöveges indokolással, valamint a közvetett támogatást tartalmazó kimutatás szöveges indokolását. Az Áht-ban foglaltakat megsértve a helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadása a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei zárszámadást elfogadó határozata hiányában került beépítésre. Az önkormányzati szintű költségvetési pénzmaradványt és a vállalkozási tevékenység eredményét a Vhr. és az Ámr. előírásainak megfelelően határozták meg. Az intézményi beszámolókat az előírt határidőben felülvizsgálták, azonban a beszámoló elfogadásáról és a működés elbírálásáról az Ámr. előírása ellenére az intézményeket írásban nem értesítették. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a Nek. tv-ben foglaltak ellenére az SzMSz-ben nem rögzítette, hogy milyen módon biztosítja a kisebbségi önkormányzatok részére, a testületi működésük feltételeit. Az Önkormányzat valamennyi helyi kisebbségi önkormányzattal megkötötte az Áht-ban és az Ámr-ben előírt együttműködési megállapodást. Az Ámr. előírásával szemben az együttműködési megállapodások felülvizsgálatát nem végezték el és nem módosították annak ellenére, hogy az indokolt lett volna. A megállapodásokban meghatározták de az Ámr. előírása ellenére nem konkrét időpont megjelölésével a költségvetési és a zárszámadási előterjesztések benyújtásának és a határozatok meghozatalának határidejét. A megállapodások a kisebbségi kormányrendelet előírása ellenére nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok előirányzatait módosító határozatok átadásának idejét. A megállapodásban nem szabályozták a jegyző által elkészítendő költségvetési, előirányzat módosítási, zárszámadási határozattervezetek kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásának időpontját. A jegyző a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásához kapcsolódóan az Ámr. előírása ellenére nem szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját és belső szabályzatban nem jelölte ki a szakmai teljesítés igazolását végző személyeket. Az együttműködési megállapodások nem biztosították maradéktalanul az Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi előírásoknak megfelelő együttműködését a költségvetés tervezése, a zárszámadás és az operatív gazdálkodás területén. A Polgármesteri hivatal a Nek. tv. rendelkezésének megfelelően biztosította a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit. A Polgármesteri hivatal a kisebbségi önkormányzatok előirányzatairól, kötelezettségvállalásairól analitikus nyilvántartást az Áht. és az Ámr. előírásai ellenére nem vezetett. Az Önkormányzat az Ötv. előírása ellenére nem határozta meg, hogy a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az Önkormányzatnál a feladatok ellátását alapvetően költségvetési intézmények útján biztosították. A közművelődési, szociális, sport, ifjúsági, egészségügyi alapellátási, és közszolgáltatási területeken közalapítványok, közhasznú társaságok, egyéni vállalkozások, valamint önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások vettek részt a kötelező és önként vállalt feladatok elvégzésében. A feladatellátás szervezeti kereteiben történő változtatások a feladatok megoldásának saját intézményi területét érintették elsősorban. Egy-egy költségvetési intézményt szüntettek meg a közoktatási, kulturális ágazatban, a gazdálkodási jogkörök jelentős átszervezéséről döntöttek a évben. A évben végrehajtott szervezeti változások végrehajtásának eredményeit a Közgyűlés nem értékelte. Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlya az elmúlt három évben nem volt biztosított, a költségvetési rendeletekben tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A évben a tervezett hiány összege 2444 millió Ft volt, ez a költségvetés főösszegének 7%-át alkotta. Az Önkormányzatnál a forráshiány között állandósult, melyet a tervezett és teljesített felhalmozási célú kiadások okoztak. A működési célú bevételek ugyanezen időszakban minden évben meghaladták a működési célú kiadásokat, a többletet felhalmozási célú kiadásokra fordították. A növekvő likviditási problémák megoldására a folyószámla hitelkeretet évente növelték, ennek összege a évben 1700 millió Ft volt. Az év végi rövid lejáratú hitelállomány között folyamatosan nőtt, a év vé- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gén 1559 millió Ft éven belül nem törlesztett hitellel rendelkeztek. A tervezett felhalmozási kiadások finanszírozásához a évben több évre szóló fizetési kötelezettséget vállaltak további hitelek felvételével. A hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök állománya a év végén 4920 millió Ft volt. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az Ötv-ben előírt felső határt betartották. Az Önkormányzat a években a tervezett felhalmozási feladatok megoldása érdekében több alkalommal hozott kiadáscsökkentő és forrásbővítő intézkedéseket. Intézmények megszüntetéséről, átszervezéséről döntöttek, létszámcsökkentést hajtottak végre, vagyonhasznosításra irányuló döntéseket hoztak és ingatlanokat értékesítettek. Az Önkormányzat a bevételek növelése érdekében a évben új helyi adónemet (idegenforgalmi adó) vezetett be, a helyi adó bevételek a évben a költségvetési bevételek 13%-át alkották. Az iparűzési adónál a törvényi maximumot alkalmazták, az építményadó mértéke 0,2%-kal marad el a törvényi maximumtól, az idegenforgalmi adó mértéke a törvényi maximum 33%-a. A Hat. tv-ben meghatározottakon túlmenően is megállapítottak adókedvezményeket, mentességeket. A naturális mutatókkal mérhető feladatok (bölcsődei ellátás, óvodai nevelés, általános és középiskolai ellátás, nappali szociális és bentlakásos szociális intézményi ellátás) egy főre jutó kiadásai a évről a évre 0,1-20%-kal emelkedtek. A legalacsonyabb emelkedés a bölcsődéknél, a legmagasabb a bentlakásos szociális intézménynél volt. A kapacitás kihasználtság az oktatási intézményeknél nőtt, a szociális intézményeknél kismértékben csökkent. A kiadások finanszírozásában a évben az Önkormányzat részesedése képviselt meghatározó súlyt, a nappali szociális intézményi ellátásban 55%, a bölcsődei ellátásban 47%, az óvodai nevelésben 44% volt. Az állami hozzájárulás és támogatás az általános iskolai oktatáshoz 71%-ot, a középiskolai oktatáshoz 89%-ot biztosított. Az intézményi saját bevétel aránya csak a nappali és a bentlakásos szociális intézményi ellátásban jelentett a évben 10% feletti arányt (17, illetve 30%-ot). Az önként vállalt feladatok finanszírozására a költségvetési kiadások 11%-9%-9%-át fordították a években. Az önként vállalt feladatok főleg a kulturális, sport és ifjúsági területeken történő intézmény fenntartást, illetve a nem feladat-ellátási szerződéseken alapuló céljellegű támogatást tartalmazták, az önként vállalt feladatok az Önkormányzat működőképességét nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedésének segítése érdekében felmérte a várható kiadásokat, mely szerint a teljes akadálymentesítés kiadásai 933 millió Ft-ot tesznek ki. A években 69 millió Ft-ot fordítottak akadálymentesítésre. A 137 önkormányzati tulajdonú középületből 65 épületben biztosított a teljes akadálymentesítés, az épületek 53%-ában, 72 épületben nem biztosított a mozgássérült személyek akadálymentes közlekedése. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtakat figyelmen kívül hagyva a január 1-jei határidőre a feladatok elvégzését nem biztosította. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat kialakította a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket. A Polgármesteri hivatal és az intézmények ellenőrzési feladatainak ellátására az Áht-ban foglaltaknak megfelelően, közvetlenül a jegyzőnek alárendelve a Közgyűlés a évben létrehozta az Ellenőrzési irodát. Az Áht. előírása ellenére nem biztosították az Ellenőrzési iroda funkcionális függetlenségét, mert az ellenőrzési tevékenység végzése mellett, egyéb feladatok ellátásába is bevonták. Az ellenőrzési feladatokat az Ellenőrzési irodán belül tíz fő látta el. A belső ellenőrzési vezető a Ber-ben előírtak alapján elkészítette a belső ellenőrzési kézikönyvet. Az éves ellenőrzési terv a Berben foglaltak ellenére nem tartalmazta az ellenőrizendő időszak megjelölését, az ellenőrzések ütemezését, nem terveztek soron kívüli feladatokra kapacitást. A évben 30 alkalommal végeztek az intézményeknél pénzügyi-gazdasági, informatikai ellenőrzést és témavizsgálatot, továbbá hat alkalommal a Polgármesteri hivatalban belső ellenőrzést. Az ellenőrzésről készült jelentéseket a Ber-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal készítették le. A jegyző az Áhtban foglalt kötelezettségének eleget téve beszámolt a Közgyűlésnek a Polgármesteri hivatalnál és intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól. A Közgyűlés a Htv-ben foglaltaknak megfelelően áttekintette az elvégzett ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzési munkával kapcsolatos feladatot, követelményt, elvárást nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv. előírása alapján könyvvizsgálatra volt kötelezett. A könyvvizsgáló kiválasztásánál és megbízásánál a szakmai követelményekre és az összeférhetetlenségre vonatkozó Ötv. előírásokat betartották. A könyvvizsgáló a Polgármesteri hivatal és intézmények összevont adatait tartalmazó évi egyszerűsített költségvetési beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el, a évi könyvviteli mérleg adataira, illetve a évi pénzmaradvány összegére vonatkozóan auditálási eltérést nem állapított meg. Az elmúlt három évben kilenc alkalommal folytatott az ÁSZ vizsgálatot az Önkormányzatnál. A gazdálkodás átfogó ellenőrzéséről készített jelentésben megfogalmazott javaslatok háromnegyede valósult meg. A javaslatok alapján kiegészítették a munkaköri leírásokat, megteremtették az analitikus nyilvántartás és az ingatlanvagyon-kataszter összhangját, a zárszámadási rendelethez csatolták az Önkormányzat vagyonkimutatását, kialakították a belső ellenőrzés új szervezeti rendszerét. Elkészítették a Polgármesteri hivatal informatikai stratégiáját, kidolgozták a katasztrófa elhárítási tervet, kialakították a szoftverekhez való hozzáférési szinteket. Részben valósult meg a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok kiegészítése. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása során az ellenjegyzés és érvényesítés teljes körűvé tételére, illetve az Ámr-ben megfogalmazott tartalommal történő végrehajtására tett javaslat nem realizálódott. A pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodás ellenőrzése során két szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslat került megfogalmazásra, melyből egy szabályszerűségi az értékelési szabályzat kiegészítésére vonatkozó javaslat megvalósult, a befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartásának tartalmi kiegészítése részben valósult meg. Célszerűségi javaslat az osztalékot nem eredményező részesedések értékesítésének kezdeményezésére irányult, mely részben realizálódott. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi normatív kötött felhasználású támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzéséről készült számvevői jelentés tíz szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslatot tartalmazott. A javaslatok alapján intézkedés történt a költségvetési szervek felé, az igénybevett, kötött felhasználású támogatások felhasználásáról folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartás vezetése érdekében. A közcélú foglalkoztatás helyi szabályainak kialakítására, a Városüzemeltetési Kht-val kötött szerződés a közcélú foglalkoztatottakhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokkal történő kiegészítésére tett javaslatok nem realizálódtak. Célszerűségi javaslatként tartalmazta a jelentés a szociális juttatásban részesülőkről vezetett analitikus nyilvántartás szoftverrel való alátámasztását és a meglevő szoftverek korszerűsítését, melyek nem valósultak meg. A normatív állami hozzájárulások ellenőrzése során tett javaslat mely szerint a jegyző a normatív költségvetési hozzájárulásokkal történő elszámolás keretében gondoskodjon az igénybejelentéshez és az év végi elszámoláshoz kapcsolódó intézményi adatszolgáltatás felülvizsgálatáról megvalósult. A számvevői jelentés nem tartalmazott javaslatot a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának, a bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások, a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatainak ellenőrzése, a szakképzési struktúra szerepe a munkaerőpiaci igények kielégítésében és a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatása témakörben végzett vizsgálatok esetében. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében a céljellegű támogatások esetében a számadási kötelezettség előírásáról, továbbá kezdeményezze, hogy az Ötv. 10. (1) bekezdésének d) pontja alapján az alapítványoknak nyújtott támogatások odaítéléséről a Közgyűlés döntsön; 2. rendelkezzen a számadási kötelezettség elmulasztása, a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatás visszafizetési kötelezettségéről az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltak betartása érdekében; 3. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el; 4. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében foglalt január 1-i határidő lejárt; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 5. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére a határidők és a felelősök megjelölésével készíttessen intézkedési tervet; 6. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet kiegészítését az értékpapírok vételének, eladásának és a pénzügyi befektetések rendjének a meghatározásával; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor a) tájékoztassa az Ámr. 28. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a költségvetési koncepció helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről; b) kezdeményezze az Ámr. 32. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, hogy az Önkormányzat költségvetésének jóváhagyását előzze meg a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeinek a költségvetésről történő határozathozatala, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok előirányzat-módosítási kötelezettségeiknek az Áht. 74. (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tegyenek eleget és az Önkormányzat zárszámadási rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadásai a képviselő-testületek zárszámadást elfogadó határozatai alapján kerüljenek beépítésre; c) gondoskodjon az Áht ában előírtaknak megfelelően arról, hogy a költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor tájékoztatásul mutassák be a közvetett támogatásokat szöveges indokolással; d) biztosítsa, hogy az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a tervezett hiány bemutatásra kerüljön; e) gondoskodjon arról, hogy az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint a költségvetési rendelettervezet előterjesztésekor a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerűen egymástól elkülönítetten, de együttesen egyensúlyban bemutatásra kerüljenek; 2. szabályozza az Ámr. 145/A. (5) bekezdésében előírtak alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét; 3. gondoskodjon arról, hogy a Vhr. 9. számú melléklet 14. e) pontjában foglaltaknak megfelelően a költségvetésben bemutatásra kerüljön a költségvetési tartalék előirányzata; 4. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) gondoskodjon a Számv. tv. 16. (1) bekezdésében foglalt előírás alapján arról, hogy a tulajdoni részesedések év végi értékelését elvégezzék és az értékvesztés 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK összege, valamint annak visszaírása a Vhr. 51. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartásával nyilvántartásba vételre kerüljön; b) alakítsa ki és működtesse a szabályozás olyan rendszerét, amely biztosítja, hogy az Ötv. 79. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó ingatlanok értékesítésére ne kerüljön sor, valamint gondoskodjon a kialakított szabályozás érvényesülésének ellenőrzéséről; c) gondoskodjon arról, hogy a versenyeztetésre vonatkozó előírások betartásával kerüljön sor vagyonértékesítésre, az Áht (1) bekezdésében és a vagyongazdálkodási rendeletben foglaltaknak megfelelően; 5. gondoskodjon arról, hogy a Ksztv. 14. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a támogatott közhasznú szervezetek támogatással való elszámolásának feltételeit és módját szerződésben rögzítsék; 6. biztosítsa, hogy megtörténjen a közbeszerzési eljárás ellenőrzése a Kbt (2) bekezdésében és a közbeszerzési szabályzat III/6 pontjában foglalt előírásnak megfelelően; 7. készítse elő és kezdeményezze a Nek. tv. 27. (1) bekezdésének megfelelően az SzMSz kiegészítését annak meghatározásával, hogy az Önkormányzat milyen módon biztosítja a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit; 8. készítse elő és kezdeményezze az Ámr. 29. (11) bekezdésében foglalt határidőt betartva a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapítások módosítását és kiegészítését annak érdekében, hogy az tartalmazza a) az Ámr. 29. (10) bekezdésének megfelelően a költségvetési és zárszámadási határozatok elfogadásának és benyújtásának konkrét határidejét; b) az Ámr. 53. (8) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az előirányzatmódosító határozatok elfogadásának és a helyi önkormányzatok részére történő átadásának határidejét; a munka színvonalának javítása érdekében 9. vizsgáltassa meg a Materiál Kft. részére értékesített ingatlannak a Közgyűlés határozatában megjelölt összegnél alacsonyabb összegben történő értékesítési körülményeit, és indokolt esetben kezdeményezzen felelősségre vonást; 10. kezdeményezze a kisebbségi önkormányzatokkal kötött megállapodások módosítását annak érdekében, hogy az tartalmazza a jegyző által elkészítendő költségvetési, előirányzat módosítási, zárszámadási határozat-tervezetek kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásának konkrét időpontját. 18