JELENTÉS. a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

Átírás

1 JELENTÉS a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /33/33/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0276 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Berényi Magdolna főtanácsadó Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó Dr. Lacó Bálintné főtanácsadó A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nyugat-dunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma Jelentés a Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzéséről 0339 Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról 0416 Jelentés a középfokú oktatás feltételei alakulásának ellenőrzéséről 0445 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 83 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (6 oldal) 6. számú Az Önkormányzat évi portfoliókezelési szerződésének következményei (8 oldal) 7. számú Dr. Fodor Tamás polgármester úr észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények: Áht. Htv. Hat. Kbt. Költségvetési törvény Ksztv. Ktv. Nek. tv. Ötv. Számv. tv. Szoctv. Vt. Rendeletek: évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2004. (III. 1.) számú rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 12/2005. (III. 7.) számú rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 13/2006. (V. 8.) számú rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 4/2006. (III. 9.) számú rendelete Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet Önkormányzat SzMSz-e vagyongazdálkodási rendelet 1 a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 40/2003. (X. 31.) számú rendelete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/1997. (III. 25.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, hatályos május 31-ig 3

6 vagyongazdálkodási rendelet 2 Vhr. Szórövidítések: ÁSZ Bíráló bizottság DOMB Rt. Döntéselőkészítő bizottság Egyetem Erzsébet Kórház Főépítészi iroda GYIK Kht. Házgondnokság Holding Zrt. Hulladékgazdálkodási társulás Idegenforgalmi és kulturális bizottság jegyző Jegyzői iroda Jogi és ügyrendi bizottság KDB Kistérségi társulás Konferencia Központ Kft. Költségvetési iroda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2006. (VI. 1.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Bíráló Bizottsága DOMB Gazdasági Tanácsadó Részvénytársaság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Döntéselőkészítő Bizottsága Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, a Debreceni Egyetem Orvos- Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodája Gyermek és Ifjúsági Központ Közművelődési Közhasznú Társaság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodájának Házgondnoksága Sopron Holding Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Idegenforgalmi és Kulturális Bizottsága Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Jegyzői Irodája Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága Sopron és Környéke Kistérségi Társulás SOPRONI KONFERENCIA KÖZPONT, Turizmus és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Költségvetési Irodája közbeszerzési szabályzat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Közbeszerzési Szabályzata Közgyűlés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése MÁK Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága 4

7 Oktatási, sport és ifjúsági bizottság OTP Önkormányzat Pénzügyi bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsága Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e Polgármesteri iroda Pro Kultura Kht. Raabersport Kft. RDMB Kft. SIK Kft. Sportclub Sportfelügyeleti csoport Sportrendelet SVÜ Kft. Többcélú kistérségi társulás Tulajdonosi bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala részére a polgármester által augusztus 30-i hatállyal jóváhagyott /2001. számú Szervezeti és Működési Szabályzat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Irodája PRO KULTURA SOPRON Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság RAABERSPORT Sporttevékenységet Végző és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság RDMB Szállodafejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Soproni Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Heavy Tools Sportclub Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodájának Sportfelügyeleti Csoportja Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi sportélet támogatásáról szóló 2/2002. (I. 31.) számú rendelete Soproni Városüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társaság Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága Városfejlesztési bizottság Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városfejlesztési Bizottsága Városüzemeltetési iroda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési Irodája Vízmű Rt. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Részvénytársaság 5

8 6

9 JELENTÉS a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, 1 szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 lehetővé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások feltárását, megelőzését; Az ellenőrzött időszak: a év és a I. félév, az 1.5, és 3.3 ellenőrzési programpontok esetében ezen túlmenően a évek is. Sopron megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megye második legnagyobb települése. A város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A Közgyűlés tagjainak száma 26 fő, munkáját kilenc állandó bizottság támogatja. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 7

10 BEVEZETÉS A városban két településrészi 3 és öt kisebbségi 4 önkormányzat működik. A polgármester a év óta töltötte be tisztségét, tevékenységét kettő főállású alpolgármester, valamint az Önkormányzat SzMSz-ének 24. -ában foglaltak alapján öt tanácsadó segítette. A évi önkormányzati képviselő és polgármesteri választásokat követően a polgármester személye változott. A évi önkormányzati képviselő választások óta a jegyző személyében három alkalommal történt változás. A jelenlegi jegyző március 1. óta vezeti a Polgármesteri hivatalt. Az Önkormányzat a évben millió Ft bevételből gazdálkodott, a teljesített kiadás ,3 millió Ft, melynek 77%-át működési, 23%-át felhalmozási célra fordították. A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyon értéke december 31-én millió Ft volt. Az Önkormányzat a évben összesen 36 (ebből 13 részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező) intézményt tartott fenn. Ezen kívül 13 gazdasági társaságban rendelkezett tulajdoni részesedéssel és kettő közhasznú társaságnak 100%-ban a tulajdonosa. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatottak létszáma december 31-én 224 fő, az intézményekben foglalkoztatottak létszáma 2601 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 1-3. számú mellékletei tartalmazzák. A Polgármesteri hivatal a évben megszerezte az EN ISO 9001:2000 előírásainak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester úr arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 7. számú melléklete tartalmazza. 3 Sopron-Balf, Brennbergbánya Ó-Hermes Új-Hermes Görbehalom. 4 Bolgár, cigány, görög, horvát, német. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat július 1-től rendelkezik gazdasági programmal, amelyben meghatározták a stratégiai célokat, a fejlesztendő területeket, a célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket. A polgármester a és a évi költségvetési koncepciókat az Áhtban előírt határidőben terjesztette a Közgyűlés elé. A koncepciókat azonban az Ámr. előírása ellenére nem a helyben képződő bevételek és ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit tájékoztatták a költségvetési koncepciókban foglaltakról. Az előterjesztésekhez az Ámr. előírása ellenére a polgármester nem csatolta a kisebbségi önkormányzatok és a Pénzügyi bizottság véleményét, az utóbbit a bizottság elnöke a Közgyűlésen szóban ismertette. A költségvetési koncepciók alapján a Közgyűlés döntött a költségvetés készítésének további munkálatairól, melyet a Polgármesteri hivatal a költségvetési rendelettervezetek készítésénél figyelembe vett. A polgármester a évi és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé. A polgármester az Ámr. előírása ellenére a költségvetési rendelettervezetekhez nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét és a könyvvizsgáló írásos jelentését, mely utóbbit a Közgyűlésen osztottak ki. Az Áht-ben előírt kötelezettség ellenére rendeletben nem határozták meg a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A költségvetési rendeletekben az Áht-ben foglaltakat megsértve - a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek, a hiány összegét nem mutatták be. A és a évi költségvetési rendeletekből az Ámr-ben előírtak ellenére nem állapítható meg önkormányzati szinten a működési- és fenntartási előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontásban. Az Áht-ben előírtak ellenére a költségvetés előterjesztésekor elmaradt a közvetett támogatások, valamint azokról és a többéves kihatással járó döntések számszerű kimutatásáról a szöveges indoklás bemutatása. A Közgyűlés a költségvetésről szóló rendeleteiben meghatározta a költségvetés végrehajtásának szabályait. Az Önkormányzat a évi költségvetéséről szóló rendeletét három alkalommal módosította, a módosítások során az eredeti előirányzatok főösszegét 9%-kal növelte. A évi költségvetést a Közgyűlés az I. félév végéig egyszer módosította, a módosítással a költségvetési bevételek és kiadások összege 3%-kal nőtt. A költségvetési rendeletek módosítása során az Ámr-ben előírt határidőket nem tartották be, a polgármester nem intézkedett negyedéven belül a költségvetési rendeleteknek a központi költségvetésből engedélyezett pótelőirányzatokkal történő módosítására, valamint a Közgyűlés a évi költségvetési rendelet utolsó módosításáról a Vhr-ben rögzített határidőn túl döntött. Az előirányzatok módosítására vonatkozó előterjesztések megfelelő információt 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK biztosítottak a Közgyűlés számára a módosítás indokairól, azok az eredeti költségvetéssel összehasonlítható módon készültek. A Polgármesteri hivatal rendelkezett SzMSz-szel, amely azonban az Ámr. előírásai ellenére nem tartalmazta az alapító okirat keltét, számát, a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, a Polgármesteri hivatalhoz rendelt, részben önállóan gazdálkodó szervezetek felsorolását, valamint nem történt meg a gazdasági szervezet kijelölése. A gazdasági szervezeti feladatokat ellátó szervezeti egység (Költségvetési iroda) rendelkezett ügyrenddel. A költségvetési gazdálkodást érintő gazdálkodási jogkörök szabályozását a polgármester és a jegyző együttes utasításban rögzítette. A jegyző az Ámr-ben előírtak ellenére a szakmai teljesítés igazolásra jogosultakat, és a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére felhatalmazottakat, valamint a polgármester a kötelezettségvállalásra felhatalmazottakat nem személyre szólóan, hanem a munkakörök megnevezésével jelölte ki, hatalmazta fel, valamint a jegyző a szakmai teljesítés igazolásának módját nem határozta meg. Az érvényesítést végzők megbízása megtörtént, amelynek során az érvényesítők iskolai végzettségére és szakmai képesítésére vonatkozó előírásokat a jegyző betartotta. A gazdálkodási jogkörök gyakorlására történő felhatalmazásoknál utólagos beszámoltatási kötelezettséget nem írtak elő, beszámoltatásra nem került sor. A jegyző a Htv-ben foglaltak ellenére nem alakította ki az önkormányzati költségvetési szervek egységes számviteli rendjét. A jegyző elkészítette a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat, amelyeket Polgármesteri hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre is kiterjesztett, azonban ehhez a Vhr. előírása ellenére a Közgyűlés egyetértésével nem rendelkezett. A leltározás rendjéről szóló szabályzatban a Vhr. előírása ellenére a tárgyi eszközök leltározására nem évenkénti, hanem 5-7 évenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározást írtak elő. A Vhr. előírása ellenére nem szabályozták az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásával kapcsolatos teendőket. Az adók módjára behajtható követelések kivételével a követelések egyedi értékelését írták elő. A Vhr. előírása ellenére nem rögzítették az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, az áruszállításból és szolgáltatás nyújtásból származó követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét, az adósminősítés szempontjait, a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait. A Vhr. előírása ellenére az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, valamint az adók és adók módjára behajtható köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésére az értékvesztési mutatókat adónemenként, minősítési kategóriánként, tapasztalati adatok alapján nem határozták meg. A Polgármesteri hivatal rendelkezett számlarenddel. A Vhr-ben foglaltak ellenére a számlarend és a számviteli politika sem rendelkezett arról, hogy az abban foglaltak alkalmazandók-e és milyen eltéréssel a kisebbségi önkormányzatok számviteli elszámolásaira. A Polgármesteri hivatalban az Ámr-ban előírtaknak megfelelt a költségvetés tervezési és beszámolási folyamatára elkészített ellenőrzési nyomvonal. Az Ámr. előírása ellenére azonban a jegyző nem készített a Polgármesteri hivatal pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamataira ellenőrzési nyomvonalat, 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem alakította ki a tevékenységben, gazdálkodásban rejlő kockázatokra a kockázatkezelés helyi rendjét, a gazdálkodás során nem működtette az Áht. előírásától eltérve a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést. A pénzügyi-számviteli dolgozók munkaköri leírásában a gazdálkodással összefüggő hatáskörök gyakorlásával összefüggő, a főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetésével kapcsolatos feladatokat előírták, az ellenőrzési pontokat azonban nem határozták meg. A könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a Számv. tv-ben előírt számviteli bizonylatokat kiállították, azonban a könyvviteli nyilvántartást közvetlenül alátámasztó bizonylatok a Számv. tvben foglaltakat megsértve nem tartalmazták a könyvviteli rögzítés időpontját, a könyvviteli rögzítés elvégzésének igazolását. Az Ámr-ben foglaltak ellenére a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát nem tüntették fel az utalványrendeleteken. A költségvetést terhelő kötelezettségvállalások 72%-át elsősorban az 50 ezer Ft alatti kifizetéseknél az Ámr. előírása ellenére nem foglalták írásba. A bizonylatok 100%-ánál elmaradt a szakmai teljesítés igazolása, amely esetekben az Ámr-ben foglalt előírás ellenére nem végezték el a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése előtt az ellenőrzési feladatokat, az érvényesítő nem tett eleget az Ámr-ben foglalt munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének, annak ellenére érvényesítette ezen kiadási bizonylatokat, hogy hiányzott a szakmai teljesítés igazolása. Az utalványozás ellenjegyzője az utalványrendeleteket aláírásával ellátta, azonban elmulasztotta az Ámr-ben előírt ellenőrzési feladatok elvégzését, mivel nem észrevételezte az írásbeli kötelezettségvállalás és annak ellenjegyzésének, valamint az elvégzett kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámának a hiányát az utalványrendeleten, a szakmai teljesítés igazolásának és az érvényesítésnek a hiányát a bizonylatok 100, illetve 28%-ánál, továbbá a szakmai teljesítés igazolási mód meghatározásának a hiányát. A nem termékértékesítésből és szolgáltatásból befolyó bevételek és kiadások 27%-ánál utalványrendelet az Ámr. előírása ellenére nem készült A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket a pénztári és a bankszámla pénzmozgások bizonylatain, illetve az utalványrendeleteken az arra jogosultak igazolták.. A Polgármesteri hivatal a kiadásokat és bevételeket a főkönyvi könyvelésben a közgazdasági és funkcionális osztályozási mód szerint elszámolta, azokat a költségvetés szerkezeti rendjében meghatározottak figyelembevételével könyvelték. A Polgármesteri hivatalban a kötelezettségvállalásokról rendelkeztek nyilvántartással, de abból az Ámr-ben foglaltak ellenére nem volt megállapítható az éves kötelezettségvállalások, illetve a rendelkezésre álló, kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzatok összege, nem volt biztosított annak feltétele, hogy a költségvetés végrehajtása során a kötelezettségvállalás és utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. Önkormányzati szinten a évi kiemelt előirányzatokon belül gazdálkodtak, a költségvetési szervek a kiemelt előirányzatokat betartották. A Polgármesteri hivatalban az analitikus nyilvántartásokat számítógépes programok segítségével vezették. A főkönyvi könyvelés és a beszámoló a január 1-jén bevezetett új integrált könyvelési, pénzügyi rendszer műkö- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK désének problémái miatt részben számítógépes feldolgozással, részben kézi öszszesítéssel készült. A Polgármesteri hivatal rendelkezett a Közgyűlés által jóváhagyott informatikai stratégiával, a polgármester által jóváhagyott informatikai és biztonsági szabályzattal, katasztrófa elhárítási tervvel. Az informatikai biztonsági szabályzat nem tartalmazta az Internet használatára vonatkozó szabályozást, a személyi biztonsági kérdéseket, a vírusok elleni védekezést. A számítógépekhez és a programokhoz való illetéktelen hozzáférés kizárásához a jogosultsági rendszert kialakították, azonban nem dokumentálták, hogy az egyes programok kezelésére mely munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak. A pénzügyi-számviteli területen alkalmazott főkönyvi és pénzügyi modulhoz nem rendelkeztek felhasználói leírással és üzemeltetési dokumentációval. A pénzügyi-számviteli programokat alkalmazók a számítógépes feladat ellátásához szükséges alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkeztek, munkaköri leírásaik azonban nem tartalmazták a számítástechnikai rendszer használatát és az elvégzendő feladatokat. Az önkormányzati vagyont forgalomképesség szerint elkülönítetten tartották nyilván. A évi leltározási tevékenység végrehajtása az ingatlanok és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök esetében nem felelt meg a Vhr-ben foglaltaknak, mivel ezen vagyontárgyak leltározása nem mennyiségi felvétellel történt. A követelések esetében egyenlegközlő levél alapján, annak egyeztetésével végezték a leltározást. A negyedévenkénti értékvesztések megállapításához a százalékos értékvesztési mutatókat adónemenként, minősítési kategóriánként tapasztalati adatok alapján a Vhr-ben foglaltak ellenére nem határozták meg. A követelések értékvesztésének megállapítását nem a Vhr-ben előírt határidőben végezték. A helyi adók és adók módjára behajtandó köztartozások év végi értékelése keretében értékvesztésként leírt követelések estében a Vhr. előírása ellenére a behajthatatlanság tényét és mértékét nem bizonyították. A Számv. tv. előírása ellenére a évek között nem végezték el az év végi értékelést. Az 50%-nál alacsonyabb tulajdoni részesedést biztosító társaságok értékelésének elvégzéséhez szükséges pénzügyi beszámolókkal nem rendelkeztek. Az 50%-nál magasabb önkormányzati részesedésű gazdasági társaságoknál az értékeléshez szükséges információk rendelkezésre álltak, ennek ellenére az értékelést nem végezték el, az adatok alapján értékvesztés elszámolása nem volt indokolt. Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás szabályait vagyongazdálkodási rendeletben, valamint a lakások és helyiségek elidegenítéséről, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló külön rendeletekben rögzítette. A vagyongazdálkodási rendeletben a vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módját a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra nem szabályozták. A vagyongazdálkodási hatásköröket értékhatártól függően, a hasznosítás módjára tekintettel differenciáltan állapították meg. A vagyonhasznosítás nyilvánossága érdekében előírták, hogy 10 millió Ft feletti vagyon értékesítése pályáztatás útján, vagy liciteljárás keretében történhet. A vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben az önkormányzati vagyon elidegenítésére, használatának, hasznosítási jogának átengedésére az Áht. előírását megsértve meghatározott esetekben lehetővé tették a versenyeztetés mellőzését. A szabályozás nem segítette a vagyongazdálkodás átláthatóságát, nyilvánosságát. Az Áht. előírását megsértve nem határozták meg az ingyenes vagyonátadás eseteit, továbbá a követelésről való lemondás módját és eseteit. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ingatlanok tulajdonjogának átadásához előírták a forgalmi érték megállapításának értékbecslési kötelezettségét, az üzletrészek értékesítésekor az értékelési kötelezettséget, továbbá az értékpapírok értékelésének módját. A vagyongazdálkodás során a polgármester megsértette az Áht. előírását vagyon ingyenes átadásával, mivel a vagyongazdálkodási rendelet nem tartalmazta az ingyenes vagyonátadás eseteit, és a követelés ingyenes átadását felhatalmazás, hatáskör hiányában végezte. A Közgyűlés a vagyongazdálkodási rendeletben korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozónak minősített ingatlan értékesítését engedélyezte anélkül, hogy az elidegenítési döntést megelőzően a vagyongazdálkodási rendelet módosításával az ingatlant forgalomképessé átminősítették volna. Az üzletrészek értékesítésénél egy esetben, továbbá az ingatlanok elidegenítésénél, az Áht. előírását megsértve az értékesítésről a Közgyűlés a versenyeztetési eljárás mellőzésével, az üzletrész esetében 9,1 millió Ft vagyonvesztéssel döntött. A versenyeztetés nélküli elidegenítés nem segítette a vagyongazdálkodás átláthatóságát, nyilvánosságát. A vagyongazdálkodási rendelet előírása ellenére nem végeztek értékbecslést a mobil műjégpályáért csereszerződés keretében elidegenített ingatlanok közül négy ingatlan esetében, valamint a mobil műjégpálya beszerzése nem szerepelt az éves költségvetésben meghatározott célkitűzések között. A pártok részére kedvezményesen nyújtott ingatlanhasználattal megsértették az Ötv-t, mivel a pártok támogatása nem tartozik a helyi közügyek körébe, a bérleti díjkedvezményen keresztül számukra nyújtott közvetett támogatás az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokat nem szolgálja. A Polgármesteri hivatal a évben egy-egy alkalommal államkötvényt vásárolt, amelynek hozama meghaladta az adott időszakra vonatkozó referencia hozamot. A Önkormányzat az értékpapírok vásárlása során a befektetési kockázat csökkentését elősegítő lehetőséggel nem élt, a befektetési szolgáltatónál nem kezdeményezte a befektetések biztonságának növelése és a kockázat csökkentése érdekében az értékpapír forgalomnak a KELER Zrt-nél megnyitott, az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámla vezetését. Az Önkormányzat portfolió kezeléshez kapcsolódó gazdasági és jogi ügyleteknél a Polgármesteri hivatalban nem tartották be a vagyongazdálkodási rendelet üzleti értékelésre és nyilvános versenyeztetésre vonatkozó előírásait, mivel a társasági részesedésekről az értékesítéseket megelőzően üzleti értékelések nem készítettek; az értékpapírok és részesedések értékesítésére nyilvános versenytárgyalást nem folytattak le. A portfoliókezelő által el nem ismert követelést a Számv. tv. előírása ellenére szerepeltették az évek könyvviteli mérlegeiben. A Vhr. előírása ellenére a évtől elmulasztották a követelések előírt értékelését. A portfolió kezeléséhez kapcsolódó vagyonelem az Önkormányzat könyvviteli mérlegében a évtől már nem szerepelt, a gazdasági és jogi ügyletek 1116,0 millió Ft összegű bevételeinek és 1646,5 millió Ft összegű kiadásainak a különbözete 530,5 millió Ft volt. Az Önkormányzatnál a céljellegű támogatások egységes pályáztatási, igénylési rendszerét nem alakították ki. A támogatott szervezetek részére a nem szociális jelleggel nyújtott támogatások folyósításának szabályait, a számadási kötelezettség teljesítésének, a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének helyi szabályait, felelőseit, a kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésének tartalmi követelményeit indokoltsága ellenére nem szabályozták. A 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK támogatások feletti rendelkezésre jogosultak körét, a költségvetési rendelet tartalmazta. Az Önkormányzat a évi költségvetéséből gazdasági társaságoknak, közhasznú társaságoknak, alapítványoknak, közalapítványoknak, egyházaknak, egyesületeknek, magánszemélyeknek összesen 1427 millió Ft céljellegű támogatást adott, a támogatás 77%-a működési, 23%-a felhalmozási célokat szolgált. A támogatásokra vonatkozó döntésnél a bizottságok és a polgármester megsértették az Ötv. előírását, mivel alapítványok és közalapítványok részére nyújtott támogatásokról döntöttek. A támogatások 50%-ára, az Áht. előírását megsértve nem határozták meg a támogatás célját és nem írtak elő számadási kötelezettséget, nem határozták meg a számadási kötelezettség módját, határidejét. Az előírt számadási kötelezettség teljesítését sem kísérték figyelemmel, a számadásokat és a támogatások cél szerinti felhasználását az Áht, előírásait megsértve nem ellenőrizték, a számadási kötelezettséget határidőre nem teljesítők esetében nem intézkedtek a támogatás összegének visszafizetésére, valamint a további támogatás felfüggesztésére. Megsértették a Ksztv-t, mert a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatások esetében nem rögzítették írásban a támogatás felhasználásának feltételeit. A közbeszerzési eljárás szabályainak meghatározására a polgármester és a jegyző által jóváhagyott szabályzatot készítettek, melyben meghatározták a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával, ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi és dokumentálási rendet. A évben az Önkormányzat 35 közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárások során a Kbt. előírásai ellenére az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegzést a távollévő ajánlattevőknek két napon belül nem küldték meg, az eljárás eredményét a Közbeszerzési Értesítőben nem tették közzé, nem tartották be a közbeszerzési eljárás dokumentálására vonatkozó helyi szabályozást. A közbeszerzési eljárás során vizsgálták az előkészítésben résztvevők összeférhetetlenségét, az eljárást lezáró döntést a helyi szabályozásban foglaltaknak megfelelően a polgármester hozta meg. A szerződéskötés az ajánlati felhívás tartalmának, illetve az adott ajánlat tartalmának megfelelően történt. Szerződésmódosításra nem került sor. A közbeszerzési tevékenység ellenőrzését a Kbt. és a helyi közbeszerzési szabályzat előírása ellenére nem végezték el. A KDB három alkalommal hozott intézkedést az Önkormányzat által indított közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban, egy alkalommal marasztalta el az Önkormányzatot a Kbt. megsértése miatt. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ben előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, azonban ahhoz, az Ámr-ben előírtak ellenére, nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét. A zárszámadási rendelettervezetet az Áht. előírása ellenére nem a költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el. Az előterjesztés a költségvetési rendelettel ellentétben nem tartalmazta az önkormányzati feladatok többéves kihatását bemutató költségvetési előirányzatokat, a Polgármesteri hivatal kiemelt előirányzatainak teljesítését összesítve, valamint az EU támogatásával megvalósuló projektek előirányzatainak teljesítését. Az Áht. előírása ellenére a zárszámadási rendelet előterjesztésekor tájékoztatásul nem mutatták be a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, annak szöveges indoklását, valamint a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és öszszesítve, szöveges indoklással. A évi zárszámadási rendeletben jóváhagyott bevételek és kiadások, valamint a pénzügyi információ keretében közölt önkormányzati szintű bevételek és kiadások adatai között eltérés volt, mivel a 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zárszámadási rendeletben a vagyonmozgással kapcsolatos pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat nem szerepeltették. A Polgármesteri hivatal az intézmények vezetőit az éves beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról, a jóváhagyott pénzmaradvány összegéről írásban tájékoztatta. Az Önkormányzat a Nek. tv-ben foglaltak ellenére nem rögzítette az Önkormányzat SzMSz-ében a kisebbségi önkormányzatok testületi működéséhez szükséges feltételek biztosításának módját. Az Önkormányzat az Áht-ban előírt együttműködési megállapodásokat a kisebbségi önkormányzatokkal megkötötte. Az együttműködési megállapodások a hiányosságok ellenére elősegítették az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok központi és a helyi előírásoknak megfelelő együttműködését a költségvetés tervezése, a zárszámadás elkészítése és az operatív gazdálkodás területén. A megállapodások nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatok költségvetéssel kapcsolatos határozatainak meghozatalára és átadására vonatkozó időpontokat. A gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos jogköröket a szakmai teljesítések igazolásának kivételével az Ámr. előírásainak megfelelően szabályozták. Az Ámr. előírása ellenére a kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalásairól nem vezettek olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a kötelezettségvállalással nem terhelt szabad előirányzatok összege. A Polgármesteri hivatal az Ámr. előírását betartva elkülönítetten vezette a kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait, a Nek. tv. alapján biztosította a helyi kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feltételeket, feladatokat. Az Önkormányzat az Ötv. előírása ellenére nem határozta meg, hogy a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A feladatok ellátását alapvetően költségvetési intézmények működtetésével biztosították. Az Önkormányzat a Szoc. tv-ben foglalt előírás ellenére nem gondoskodott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséről, nem működtette a szenvedélybetegek átmeneti otthonát. A közművelődési, sport, ifjúsági, egészségügyi alapellátási és a közszolgáltatási területeken közhasznú társaságok, egyéni vállalkozások, valamint önkormányzati többségi tulajdonú társaságok is részt vettek a feladatok elvégzésében. A racionálisabb feladatellátás érdekében között két költségvetési intézményt megszüntettek, a közoktatási intézmények kapacitását az ellátotti létszámváltozással összhangban csökkentették. A végrehajtott szervezeti változások eredményeit a Közgyűlés azonban nem értékelte. A Többcélú kistérségi társulás feladatainak ellátásában megállapodás alapján az Önkormányzat intézményei is részt vállaltak. Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlya az elmúlt három évben a tervezéskor nem volt biztosított, a költségvetési rendeletekben tervezett bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett kiadásokra, a hiány alapvetően a felhalmozási kiadásokat érintette. A fejlesztéseket, beruházásokat a pályázati úton elnyert pénzeszközökből, hitel felvételével és a saját bevételek bevonásával tervezték megvalósítani. A teljesítési adatok szerint az Önkormányzatnál a működési bevételek minden évben meghaladták a működési célú kiadásokat, a tervezett beruházások jelentős időbeli késéssel valósultak meg. Az Önkormányzatnál között a forráshiány állandósult, melyben szerepet játszott a korábbi években felvett hitelek, kibocsátott kötvények visszafizetése is. A felhalmozási kiadások finanszírozásához felvett hiteleken túl a növekvő lik- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK viditási problémák megoldására a folyószámla hitelkeretet évente növelték. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásoknál az Ötv-ben előírt felső határt betartották. A Közgyűlés több esetben vállalt a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok által felvett hitelekért készfizető kezességet. Kezesség beváltása miatt az Önkormányzatnak a évben 600 millió Ft fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet újabb hitel felvételével egyenlített ki. A pénzügyi egyensúly javítása érdekében az Önkormányzat több alkalommal hozott kiadáscsökkentő és forrásbővítő intézkedéseket. Az Önkormányzat a Hat-ben foglalt felhatalmazás alapján építményadót, iparűzési adót, a vállalkozások kommunális adóját, valamint idegenforgalmi adót vezetett be. A évben a helyi adóból származó bevételek tették ki az összes költségvetési bevétel 13%-át. Az iparűzési adónál a törvényi maximumot alkalmazták, a többi adónemnél az adó mértékét a törvény szerint alkalmazható felső érték alatti összegben határozták meg. A Hat-ban meghatározottakon túlmenően is megállapítottak adókedvezményeket, mentességeket. A években az Önkormányzat saját bevételeit pályázati forrásokkal egészítette ki. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök aránya az összes költségvetési bevételen belül a évben 4%, a évben 2%, a évben 10% volt. A naturális mutatókkal mérhető feladatok (bölcsődei ellátás, óvodai nevelés, általános- és középiskolai oktatás-nevelés, bentlakásos szociális intézményi ellátás) egy főre jutó kiadásai a évről a évre 5-23%-kal emelkedtek. A legalacsonyabb emelkedés a bölcsődei ellátásnál (5%), a legmagasabb az általános iskolai oktatásnál volt. A kiadások finanszírozásában a évben az önkormányzati saját források részesedése 50%-ot meghaladó a bölcsődei ellátásnál volt, az állami hozzájárulás és támogatás az általános iskolai oktatáshoz 70%-ot, a középiskolai oktatáshoz 67%-ot biztosított. Az önként vállalt feladatok finanszírozására között a költségvetési kiadások 7-10%-át fordították. Az önként vállalt feladatok főleg a kulturális, sport és ifjúsági területeken a nem feladatellátási szerződéseken alapuló céljellegű támogatásokkal, a nem kötelező feladathoz kapcsolódó beruházások megvalósításával kapcsolatosak. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat működőképességét nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott személyek biztonságos és akadálymentes közlekedésének biztosítására a évekre kiterjedő programot dolgozott ki, amelynek becsült költsége 479 millió Ft. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtakat figyelmen kívül hagyva a január 1-jei határidőre a feladatok elvégzését az intézményi telephelyek 92%-ánál (71 intézményi telephelynél) nem biztosította. Az Önkormányzat kialakította a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket, gondoskodott az ellenőrzési feladatok megszervezéséről és végrehajtásáról. A Polgármesteri hivatal belső ellenőrzési és a saját intézmények pénzügyi ellenőrzési feladatainak ellátására az évben önálló Ellenőrzési irodát hoztak létre. Az ellenőrzési feladatokat az irodán belül négy fő látta el. Az Ellenőrzési iroda az Áht-ban foglaltaknak megfelelően közvetlenül a jegyzőnek alárendelve végezte feladatait, biztosították a belső el- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lenőrök Áht. által előírt funkcionális függetlenségét. A belső ellenőrzési vezető a Ber-ben foglaltaknak megfelelően elkészítette a belső ellenőrzési kézikönyvet. A évben öt alkalommal végeztek belső ellenőrzést. A Polgármesteri hivatal belső ellenőrzései a gazdálkodásának általános szervezettségére és a pénzügyi szabályozás hatására, a karbantartási feladatok tervezésére, végrehajtására, pénzügyi elszámolására, illetve a munkaerő és bérgazdálkodására terjedtek ki. Áthúzódó vizsgálatként fejeződött be a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások tartalmának és betartásának vizsgálata. A jegyző tájékoztatta a Közgyűlést a Polgármesteri hivatalnál és az intézményeknél végzett ellenőrzések, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatairól, azonban az Áht-ban foglaltak ellenére a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés működtetéséről nem számolt be. A Közgyűlés a Htv-ben foglaltaknak megfelelően áttekintette az általa alapított intézményeknél és a Polgármesteri hivatalban végzett belső ellenőrzések tapasztalatait, az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatot, követelményt, elvárást nem fogalmazott meg. Az Önkormányzat az Ötv. előírása alapján könyvvizsgálatra volt kötelezett. A könyvvizsgáló kiválasztásánál és megbízásánál a szakmai követelményekre és az összeférhetetlenségre vonatkozó Ötv. előírásokat betartották. A könyvvizsgáló a Polgármesteri hivatal és intézményei összevont adatait tartalmazó évi egyszerűsített költségvetési beszámolót korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el, a 2005 évi könyvviteli mérleg adatainál 2793 ezer Ft auditálási eltérést állapított meg egy intézménynél. Az elmúlt három évben öt alkalommal folytatott az ÁSZ vizsgálatot az Önkormányzatnál. A gazdálkodás átfogó ellenőrzéséről készített jelentésben megfogalmazott javaslatok 33%-a valósult meg. A költségvetés tervezése során érvényesítették az óvatosság számviteli törvény alapelvét, felülvizsgálták az ingatlanvagyon kataszter nyilvántartását (tartalma egyezik a számviteli nyilvántartásokkal) vezetését átadták az Önkormányzat gazdasági társaságának. A Globex Rt-vel szembeni követelésállomány a évi könyvviteli mérlegben nem szerepel, a szabályozási terveknél a közbeszerzési törvény értékhatárra vonatkozó előírásait betartották, elkészítették a gazdasági programot. Részben valósult meg a számviteli politika és a számlarend aktualizálása, a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata és módosítása, egy intézmény kivételével betartották a költségvetési előirányzatokat. Az Áht-ban előírt mérlegek és kimutatások teljes körűen nem készültek el, nem szabályozták a követelésekről történő lemondás módját és eseteit. Nem rögzítették a kötelező és az önként vállalt feladatok körét, nem vizsgálták felül az önként vállalt feladatok körét és mértékét, az intézmények hatékonysági vizsgálatát külső szervvel elvégeztették, azonban a Közgyűlés nem tárgyalta meg. Nem készítették el a Soproni Ipari és Innovációs Park Kft. beruházás folytatásának, üzemeltetésének és hasznosításának hosszú távú elemzését. A korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapításairól a Közgyűlést nem tájékoztatták, és nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatok ellenőrzése során megfogalmazott két szabályszerűségi javaslat hatására megtörtént a környezetvédelmi jogszabályok megsértése esetén a szennyvízcsatornára való bekötés el- 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rendelése és intézkedtek a szennyvízcsatornára való rákötés növelése érdekében. A középfokú oktatás feltételeinek alakulásáról készült jelentés négy célszerűségi javaslatot fogalmazott meg, melyek nem valósultak meg. Nem tekintették át középfokú oktatás helyzetét, nem erősítették meg az intézmények felügyeletét és az intézményirányítói munka személyi feltételeit. A Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzési jelentése két szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslata ellenére nem történt meg a fertőrákosi tájrendezés aktiválása, nem kísérték figyelemmel az utókezelési tervben előírtakat, és nem tartották be a szennyvíz kibocsátásánál az OVH rendelkezésben foglaltakat. A Nyugatdunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzéséről készült jelentés két célszerűségi javaslatából egy valósult meg. Meghatározták az energiafelelős feladatait, azonban a beruházások előkészítésénél nem készültek energia megtakarítási és környezetvédelmi elemzések. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. gondoskodjon az Ámr. 28. (3) bekezdés alapján a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a kisebbségi önkormányzatok arról alkotott véleményének csatolásáról, valamint az Ámr. 29. (9) bekezdésében, az Ötv. 92/A. (1) bekezdésében foglaltak alapján a zárszámadási rendelettervezetekhez a Pénzügyi bizottság véleményének és a könyvvizsgálói jelentésnek a csatolásáról; 2. intézkedjen, hogy az Ámr (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kötelezettségvállalások írásba foglalása, valamint az Ámr (2) bekezdés szerinti utalványozás a nem termékértékesítésből, szolgáltatásból befolyó bevételeknél megtörténjen; 3. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet 2 módosítását annak érdekében, hogy az ne tartalmazzon az Áht (1) bekezdésében előírtaktól eltérő esetekben a versenyeztetési kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; 4. írjon elő az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján a nem szociális céljellegű támogatások esetében számadási kötelezettséget a juttatott összeg rendeltetésszerű felhasználásáról, a számadási kötelezettséget határidőre nem teljesítők esetében intézkedjen a támogatás összegének visszafizetésére, valamint a további támogatást függessze fel; 5. biztosítsa, hogy az alapítványoknak nyújtott támogatások odaítéléséről az Ötv. 10. (1) bekezdésének d) pontja alapján a Közgyűlés döntsön; 6. kezdeményezze a Nek. tv. 27. (1) bekezdésének megfelelően az Önkormányzat SzMSz-ének kiegészítését annak meghatározásával, hogy az Önkormányzat milyen módon biztosítja a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit; 7. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján határozza meg, hogy a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el; 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. tv. 29. (6) bekezdésében előírt január 1-i határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében: 9. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatait a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; 10. számoltassa be a felhatalmazottakat a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkörök gyakorlásáról; 11. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés rendeletben szabályozza a korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatási módját, és biztosítsa az abban foglaltak végrehajtását; 12. kezdeményezze az értékpapír befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlási szerződéseknél a pénzügyi befektetések biztonságának növelése és a kockázat csökkentése érdekében az értékpapír forgalomnak a KELER Rt-nél megnyitott, az Önkormányzat nevére szóló, együttes rendelkezésű (zárolású) értékpapír alszámlán történő vezetését; a jegyzőnek: a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében: 1. biztosítsa a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor, hogy az Áht. 8. (1) bekezdése és a 8/A. (7) bekezdése alapján a költségvetési bevétel és költségvetési kiadás ne tartalmazzon finanszírozási célú bevételeket és kiadásokat, valamint azok különbségeként a tervezett hiány bemutatásra kerüljön; 2. kezdeményezze rendelettervezet előkészítésével az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglalt előírások betartása érdekében, hogy a kapott pótelőirányzatok miatti előirányzatmódosítás negyedéven belül megtörténjen, valamint kezdeményezze, hogy a költségvetési rendelet utolsó módosításáról a Vhr. 10. (1) bekezdésében rögzített február 28-i határidőn belül döntsön a Közgyűlés; 3. a költségvetési gazdálkodás szabályozottsága, a gazdálkodási és a kapcsolódó ellenőrzési jogkörök gyakorlása, szabályszerűségének biztosítása érdekében: a) alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontja alapján az Önkormányzat költségvetési szerveinek egységes számviteli rendjét, valamint kezdeményezze a Vhr. 8. (13) bekezdés alapján a Közgyűlés egyetértését a számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok kiterjesztéséhez a Polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre; b) biztosítsa a Vhr. 37. (5) bekezdés alapján, hogy a leltározás rendjéről szóló szabályzat tartalmazza az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának feladatait, valamint rendelje el a leltározás rendjéről szóló szabályzat módosításával a 19