JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről április

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /34/19/2004 Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0167 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Vécsey László főtanácsadó Berényi Magdolna főtanácsadó Heller Ildikó külső szakértő A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzésérő Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása Belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 67 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Balogh József úr, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (1+7 oldal) 7. számú Balogh József úr, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének írt válaszlevél (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. Áht. Számv. tv. Kbt. 1 Kbt. 2 Htv. Vhr. Ktv. Nek. tv. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. Törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Önkormányzat Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Polgármesteri hivatal Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala polgármester Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere jegyző Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője SzMSz Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2003. (IV. 4.) számú rendelete ügyrend a polgármester és a jegyző által 1/2003. (IX. 1.) szám alatt jóváhagyott, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje vagyongazdálkodási rendelet közbeszerzési szabályzat Pénzügyi bizottság Tulajdonosi bizottság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 16/2001. (IV. 10.) számú rendelete a vagyon meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közbeszerzési Szabályzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tulajdonosi Bizottsága 3

6 Gazdasági bizottság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága Pénzügyi iroda Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája Városépítési iroda Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városépítési Irodája Ellenőrzési iroda Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Irodája ESZI Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye Gazdasági Ellátó Központ Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Ellátó Központja ÖKÖ Győr Megyei Jogú Város Örmény Kisebbségi Önkormányzata elnök Kisebbségi önkormányzatok elnöke FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ISPA Instrument for Structural Policies for Pre-Accession környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató előcsatlakozási alap KOMSZOL Kft. Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság INSZOL Rt. Győri Önkormányzati Ingatlanközvetítő és Szolgáltató Részvénytársaság JÓSZÍV Kft. JÓSZÍV Temetkezési, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság GYŐRHŐ Kft. Győri Hőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a év I. félév, az 1.5, és 3.3 ellenőrzési programpontok esetében a évek is. Győr megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A város lakosainak száma január 1-jén fő, január 1-jén fő volt. A Közgyűlés tagjainak száma 36 fő, munkáját 12 állandó bizottság támogatja. A polgármestert aki a harmadik általános képviselő-választási ciklusban áll a város élén két főállású és két társadalmi megbízatású alpolgármester segíti feladatai ellátásában. A jegyző óta vezeti a Polgármesteri hivatalt. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS A városban négy kisebbségi 3 és hét településrészi 4 önkormányzat működik. Az Önkormányzat a évben millió Ft, a évben millió Ft költségvetési bevételből gazdálkodott. Könyvviteli mérlegében kimutatott vagyonának értéke a évben millió Ft-ot tett ki, ami a évben millió Ft. A kiadások 78%-át működési, 22%-át felhalmozási célra fordították a évben, ami a évben 85%-ra, illetve 15%-ra módosult. A városban és a vonzáskörzetében élőknek nyújtott közszolgáltatásokhoz összesen 88 intézményt (ebből 42 részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezőt) tartottak fenn a évben, ami a évben egy részben önálló intézménynyel csökkent. Ezen kívül öt olyan gazdasági társaságban van 100%-os, kettőben többségi, illetve meghatározó részesedése az Önkormányzatnak, amelyek közreműködnek a különböző közszolgáltatások ellátásában. A Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma 2003-ban 365 fő volt, az intézményekben 5352 fő közalkalmazott látta el a különböző közszolgáltatásokat, az azokhoz kapcsolódó gazdálkodói teendőket. A évben a köztisztviselők száma 381 főre, míg a közalkalmazottaké 5324 főre módosult. (Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat a jelentés 3. számú melléklete tartalmazza.) 3 lengyel, német, örmény, roma 4 Bácsa, Gyirmót, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Pinnyéd, Szentiván 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés az Ötv. előírásainak megfelelve a évben elfogadta a választási ciklus idejére vonatkozó Várospolitikai és Gazdasági Programját, ami alkalmas volt az éves tervezőmunkák megalapozásához. A polgármester az Áhtban előírt határidőket betartva terjesztette a Közgyűlés elé a és a évi költségvetési koncepciókat, valamint költségvetési rendelettervezeteket. Az Ámr. előírásai ellenére a polgármester nem csatolta a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét, valamint nem csatolta a költségvetési rendelettervezetekhez a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló véleményét, hanem azok a Közgyűlésen kerültek kiosztásra. A költségvetési koncepciók az Ámr-ben előírtaknak megfelelő tartalommal készültek és az elfogadáskor a Közgyűlés döntött a részletes költségvetés kimunkálásával kapcsolatos elvárásokról. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet beterjesztése előtt a költségvetési szervek vezetőivel az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően egyeztette. A Közgyűlés a költségvetés benyújtását megelőzően jóváhagyta azokat az adózással kapcsolatos rendelettervezeteket, melyek a költségvetés megalapozását biztosították. Az Áht-ban foglaltakat megsértve a és a évi költségvetési rendeletekben a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyban, a évben ,2 millió Ft, míg a évben ,9 millió Ft összegben, a hiány bemutatása nélkül hagyta jóvá a Közgyűlés annak következtében, hogy finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe költségvetési bevételként, illetve kiadásként. Az Áht. előírásait megsértve, előterjesztés hiányában a Közgyűlés nem határozta meg a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit, valamint az Önkormányzat összes működési és felhalmozási célú bevételét és kiadását, továbbá a közvetett támogatásokat. A Polgármesteri hivatal és az intézmények bevételi-kiadási előirányzatait az Ámr. előírásainak megfelelően mutatták be. A felújítási és felhalmozási előirányzatokat célonként és feladatonként határozták meg, s az Ámr. előírásai szerint mutatták be a Közgyűlésnek az EU-s támogatásokkal megvalósuló projektek tervezett pénzügyi teljesítését. Bemutatták a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését határozataik szerinti, változatlan tartalommal. Az Ámr-ben előírtaknak megfelelően csatolták a költségvetésekhez az előirányzatok várható felhasználási ütemét bemutató tájékoztatást is. A és a évi költségvetésekben az Ámr-ben előírtak ellenére az általános és céltartalék mellett a Polgármesteri hivatal előirányzatai között további tartalékösszegeket is képeztek. A tervezési hibák ellensúlyozására, az előre nem tervezhető beszerzési szükségletekre, felújítási-karbantartási igényekre, az árváltozások ellensúlyozására is képeztek tervezési tartalékot amellett, hogy a tisztségviselői, képviselői, bizottsági keretek, az alapok, valamint a településrészi önkormányzatok kiadásaihoz képzett keretek is meghatározott feltételek mellett, év közben történő döntés alapján felhasználható keretösszegek voltak. A költségvetési rendelettervezet előterjesztése alapján a Közgyűlés az alpolgár- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mestereknek és a képviselőknek történő keret-meghatározással és annak felhasználásáról történő döntési jog biztosításával megsértette az Ötv-t, valamint a kötelezettség-vállalásra történő felhatalmazással és a szakmai teljesítésigazolási jogosultság biztosításával nem az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően rendelkezett. A költségvetésben idegenforgalmi céllal elkülönített összeg alapként történő megjelölése félreérthető, mivel nem felel meg az Áht. követelményeinek. A és a évi költségvetésekben részletesen meghatározták a végrehajtására vonatkozó szabályokat. A Közgyűlés a költségvetési rendelet végrehajtási szabályai között, az elkészített előterjesztés alapján, az Ámr-ben előírtaktól eltérően nem negyedévenkénti gyakoriságot írt elő a kapott központi pótelőirányzatok miatt kötelező költségvetési rendeletmódosításokra. Az évközi módosításoknál az év közben két alkalommal történő módosítási gyakoriság miatt, továbbá az előírt határidő utáni költségvetési rendeletmódosítással a Közgyűlés eltért az Ámrben előírtaktól. Önkormányzati szinten a módosított kiemelt előirányzatokat betartották a teljesítés során, azonban az intézmények 31,8%-a a kiemelt költségvetési előirányzatait átlagosan 0,3%-kal (összesen 58,6 millió Ft-tal) túllépte, megsértve ezzel az Áht-ban foglalt előírásokat. A túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A költségvetési előirányzatokról, azok változásáról folyamatosan vezették a nyilvántartást, de az Áht-t megsértve nem tartották nyilván folyamatosan a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat és a bevételi előirányzatok teljesítését előre jelző a teljesítés várható időpontja szerint rögzített bevételi előírásokat. Ennek hiányában a nyilvántartás nem biztosított információt a szabad, felhasználatlan előirányzatokról. A Polgármesteri hivatal az Ámr-ben előírt szervezeti és működési szabályzattal nem rendelkezett, hanem ügyrendben határozták meg a Polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működési rendszerét, szervezeti egységeinek megnevezését. A Polgármesteri hivatal alapító okiratában foglaltakat az Ámr-ben előírtak ellenére szabályzatban nem részletezték. A gazdasági szervezetben a pénzügyigazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét az Ámr-ben előírtak ellenére ügyrendben nem határozták meg. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályait polgármesteri-jegyzői együttes szabályzatban rögzítették. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörrel történő felhatalmazásoknál, megbízásoknál az összeférhetetlenségi követelményeket betartották, s az érvényesítési feladatok kijelöltjeinél az iskolai végzettségre vonatkozó követelmények betartása biztosított volt. A Htv. előírásait megsértve a jegyző nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy szabályozza az Önkormányzatra és intézményeire vonatkozó számviteli rendet. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos sajátos szakmai feladatokra a Vhr-ben előírtak ellenére a Polgármesteri hivatal számviteli politikája nem tartalmazott előírásokat. A Polgármesteri hivatal valamennyi, a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó szabályzattal rendelkezett. A számviteli politikában a Vhr-ben előírtak ellenére nem szabályozták a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges és nem lényeges információk tartalmát, s a vagyoni értékű jogok minősítésénél figyelembe veendő szempontokat, a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének, dokumentálásának szabályait. A leltározási szabályzat öt éves gyakoriságot írt elő 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK egyes eszközök (ingatlanok, gépek, üzemeltetésre átadott eszközök) leltározására, ami nem felelt meg a Vhr-ben foglaltaknak. A pénzkezelési szabályzat, indokoltsága ellenére, nem tartalmazta az ÖKÖ bankszámlájának számát, valamint a bankszámlák felett rendelkezni jogosultak nevét, aláírását. A selejtezési szabályzat összhangban volt a vagyongazdálkodási rendelet szabályozásával. A számlarendben, a Számv. tv-t megsértve nem rögzítették a főkönyvi számlák megnevezését, tartalmát, az értékváltozások jogcímét, a Vhr. előírásai ellenére a kapcsolódó analitikus nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének módját, az összesítő bizonylatok elkészítésének határidejét. A munkaköri leírásokban az elvégzendő tevékenységet megelőző folyamat ellenőrzési kötelezettségét, felelősségi körét nem rögzítették. Nem tértek ki az ellenőrzések elvégzési határidejére, az egyeztetések gyakoriságára, az eltérések dokumentálásának módjára. A főkönyvi számlákhoz analitikus nyilvántartást vezettek. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetését elvégezték. A könyvviteli mérleget és a pénzforgalmi elszámolásokat főkönyvi kivonattal alátámasztották. A gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál betartották az összeférhetetlenségi szabályokat. Az Ámr-ben előírtak ellenére a szakmai teljesítés igazolása a bizonylatok 71%-ánál nem történt meg, s az érvényesítő nem ellenőrizte annak meglétét. Az utalványok 84%-át felhatalmazással nem rendelkező irodavezető helyettes ellenjegyezte, az utalványozandó bevételek ellenjegyzését a jegyző helyett a Pénzügyi irodavezető végezte, felhatalmazás nélkül. A felhatalmazottak beszámoltatása nem történt meg. A gazdasági események rögzítése a Vhr. előírásainak megfelelő időpontban történt. A gazdasági eseményeket közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint elszámolták és a pénzeszköz átadások kivételével a tartalmuknak megfelelően rögzítették a könyvviteli nyilvántartásokban. A szolgáltatás elvégzését tartalmazó számlák szerinti összegeket három szervezet esetében pénzeszközátadásként könyvelték, megsértve ezzel a Számv. tv-t. A pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatokat a Pénzügyi irodán több elemből álló informatikai, ügyviteli rendszer segítségével látták el. A rendszer elemei azonos törzsadatokat használtak, de a programok között a közvetlen adatátvitel nem volt megoldott. Az analitikus nyilvántartásokat számítógépen, valamint manuálisan vezették. A beszámoló készítés számítógépes megalapozottsága biztosított volt. A felhasználói programokhoz az üzemeltetési dokumentációk rendelkezésre álltak. A Polgármesteri hivatal rendelkezett informatikai stratégiával. A biztonságos munkavégzés folyamatos feltételét biztosító katasztrófa-elhárítási tervet nem készítettek. A Pénzügyi iroda munkatársainak munkaköri leírása nem tartalmazta az informatikai rendszer működtetéséhez szükséges munkaköri feladatokat. A Pénzügyi iroda számítástechnikai eszközökkel való ellátottsága a évi új beszerzések következtében az integrált nyilvántartási rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeknek megfelelt. Az önkormányzati vagyon nyilvántartását, a törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint az egyéb vagyon elkülönítését a főkönyvi könyvelésben biztosították. Az ingatlanok és az üzemeltetésre átadott eszközök évi könyvviteli mérlegben szereplő értékét összesítő kimutatással támasztották alá, annak ellenére, hogy az ilyen módon történő leltározáshoz nem rendelkeztek a Vhr-ben előírt közgyűlési egyetértés- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sel. Az egyéb követelések és kötelezettségek egyeztetéssel történő leltározását, egyedenkénti értékelését elmulasztották, megsértve ezzel a Számv. tv-t. Az egyéb tartós részesedések esetében az év végi egyeztetéshez, értékeléshez szükséges adatok rendelkezésre álltak. Az értékelési szabályzatban foglaltak alapján elvégezték az értékpapírok (részesedések) értékelési feladatait, az értékvesztések elszámolását, és megvizsgálták az értékvesztés visszaírásának lehetőségét is, de az nem volt indokolt. A több éve fennálló követeléseket nem értékelték, az értékelési szabályzatban és a évi költségvetési rendeletben foglalt előírás ellenére értékvesztést nem számoltak el. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, hatásköröket valamennyi vagyonelemre vonatkozóan vagyongazdálkodási rendeletben rögzítették. A vagyonnal való gazdálkodási jogosultságokat célszerűen szabályozták. Értékhatártól függetlenül, fő szabályként valamennyi vagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalási (pályáztatás és licit kötelezettséget) írtak elő, azonban lehetőséget biztosítottak a Közgyűlés számára a versenyeztetés mellőzésére. A versenyeztetési eljárás mellőzésének szabályozásban foglalt lehetősége nem biztosította a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát és sértette az Áht előírását. A közpénzek felhasználására, a köztulajdon használatának nyilvánosságára, átláthatóbbá tételére, ellenőrzésére és közzétételére vonatkozó, az Áht-ban foglalt előírásoknak eleget tettek, mivel a Közgyűlés az Áht. rendelkezéseit szigorítva, összeghatártól és céltól függetlenül, valamennyi támogatásra és szerződésre kötelezővé tette és biztosította annak nyilvánosságra hozatalát. Az ingatlan értékesítések, vásárlások, bérleti szerződések garanciális elemeket tartalmaztak. A törzstőke emelések, a Polgármesteri hivatalban lefolytatott selejtezési eljárások, a forgatási céllal vásárolt értékpapírok vásárlása és eladása esetében betartották a vagyongazdálkodási rendeletben, a selejtezési szabályzatban, illetve az éves költségvetési rendeletben foglalt hatásköri szabályokat. Az egy évnél régebben fennálló követelések esetében a hátralékosok felszólítására intézkedtek, azonban az Önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt eljárási szabályok ellenére nem készítettek előterjesztést a be nem hajtható követelések rendezésére. Az Önkormányzat külső szervek részére a évben 1546,7 millió Ft, a évben 1439,1 millió Ft célhoz kötött támogatást nyújtott. A támogatásokról egységes analitikus nyilvántartást nem vezettek, így nem biztosították annak lehetőségét, hogy ugyanazon szervezet részére a különböző alcímeken elkülönített keretekből az eltérő döntési jogkörrel rendelkezők előzetes egyeztetés, rangsorolás után nyújtsanak támogatást. Az alapítványoknak nyújtott támogatásokról minden esetben a Közgyűlés határozott. A céljelleggel nyújtott támogatásoknál előírták a támogatás célját, összegét, a folyósítás ütemét, a felhasználásról való számadási kötelezettség teljesítésének módját, formáját, határidejét. A támogatásban részesültek számadásainak tartalmi és formai ellenőrzését a hitelesített számlamásolatok alapján elvégezték, de a támogatás felhasználását a feladat-ellátási megállapodáson alapulók kivételével az Áht-t megsértve nem ellenőrizték. A számadási kötelezettséget nem teljesítő szervezetek, az Önkormányzat kht-ja kivételével, a I. félévben nem kaptak támogatást. Megsértették az Áht-ban foglaltakat, mivel ezen kht. esetében nem függesztették fel a további támogatást, továbbá a számadási kötelezettséget nem teljesítő szervezetek felé nem intézkedtek a visszafizetés iránt. A Polgármesteri hivatal mellett a költségvetési intézmények is támogattak külső szerve- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ket, melynek során a költségvetési rendeletben előírtak ellenére hat közoktatási intézmény és a Sportigazgatóság vezetője közgyűlési felhatalmazás nélkül nyújtott támogatást. A támogatásokkal kapcsolatos számadási kötelezettséget előírták, de a támogatások felhasználását az Áht. előírását megsértve az intézmények és a Sportigazgatóság nem ellenőrizték. A Közgyűlés a május 1-ig hatályban volt közbeszerzési rendeletében szabályozta a Polgármesteri hivatal és az intézmények közbeszerzéseinek rendjét. A rendeletben a Közbeszerzések Tanácsa ajánlását nem megfelelően értelmezve valamennyi részben önálló intézményt a Kbt. 1 önálló alanyává minősítették, melynek hatására az intézmények közös beszerzése, s közbeszerzés lefolytatása nem vált kötelezővé. A Polgármesteri hivatalban indokoltsága ellenére nem jelölték ki a közbeszerzési eljárásokat irányító, koordináló, felügyelő szervezeti egységet. Egy intézményi közbeszerzési eljárásban azzal sértették meg a Kbt. 1 előírásait, hogy az eljárásról nem jelentették meg az éves összegzést a következő év március 31-ig. A költségvetéssel összehasonlítható módon összeállított zárszámadási rendelettervezetet a polgármester az előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, mely arról rendeletet alkotott. Az előterjesztés megfelelt a működésifenntartási előirányzatok zárszámadásban történő részletezésére vonatkozó, az Áht-ban és az Ámr-ben foglalt előírásoknak. Az Áht-ban foglaltakat megsértve nem mutatták be ugyanakkor a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését éves bontásban, valamint összesítve, szöveges indoklással, és a közvetett támogatásokat szöveges indoklással együtt. A zárszámadás az Áht. előírásait betartva tartalmazta változtatás nélkül a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit. A Polgármesteri hivatal pénzmaradványának megállapítása, valamint az intézményi pénzmaradványok felülvizsgálata, jóváhagyása megfelelt a Vhr. és az Ámr. előírásainak. Az Ámr-ben előírtakkal ellentétben az intézményeket éves számszaki beszámolójuk és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban nem értesítették. A településen a évben négy kisebbségi önkormányzat működött, melyekkel együttműködési megállapodásokat kötöttek. A megállapodásokban rögzítették a kisebbségi önkormányzatok koncepciója, költségvetése, zárszámadása elkészítésére és elfogadására vonatkozó szabályokat, az előirányzatok módosításának rendjét azonban nem szabályozták. Nem határozták meg a szakmai teljesítés igazolásának módját. A kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzését a Pénzügyi iroda vezetője az Ámr. előírása ellenére felhatalmazás nélkül végezte. Az Áht. előírását megsértve a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan kötelezettségvállalási nyilvántartást nem vezettek. Az Önkormányzat a kisebbségi önkormányzatok működését segítette. Testületi működésükhöz támogatást, önálló elhelyezést, tárgyi eszközöket biztosított. A feladatok ellátását alapvetően az Önkormányzat által alapított 88 intézmény útján biztosítják, de közszolgáltatásokat nyújt hét olyan gazdasági társaság is, melyekben az Önkormányzatnak %-os tulajdonosi részesedése van. A legnagyobb volumenű feladatot a közoktatás, közművelődés jelenti. A évben jelentős változást okoztak az e területen végrehajtott racionalizálási intézkedések, melyek két iskola és egy óvoda megszüntetését, s a felszabaduló épületek eladását, illetve funkciójuk megváltoztatását eredményezték. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés döntött egy szakközépiskola július 1-gyel történő megszüntetéséről is. Az intézkedések a gyermeklétszám csökkenése miatt indokoltak voltak. A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakellátások, valamint az egészségügyi alapellátás szervezett megoldásában változás nem következett be az elmúlt három évben. Egy-egy alapítvány és civil szervezet, s az egészségügyi szolgáltatások terén 106 egyéni és két társas vállalkozás segíti a közszolgáltatások megoldását. A szervezeti feltételek adottak ahhoz, hogy a közoktatás, közművelődés és a szociális ellátások tekintetében is önként vállalt közszolgáltatásokat tudjon nyújtani az Önkormányzat. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény előírását megsértették azzal, hogy nem biztosították január 1-től a kötelező szociális feladatok közül a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását, illetve ugyanezen betegek átmeneti gondozóházban történő elhelyezésének, valamint a fogyatékos személyek átmeneti gondozóházban történő elhelyezésének feltételeit. Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi egyensúlyát az elmúlt három évben biztosította. Az évente megalapozatlanul tervezett hitel igénybevételére, az átmeneti likviditási hitelek kivételével, nem került sor, s a év végén nem volt több évre kiterjedő hiteltartozása az Önkormányzatnak. A évben megvalósult nagy értékű fejlesztések céljára igénybe vették a korábban képződött tartalékokat és a működési célú bevételekből is átcsoportosítottak felhalmozási célú kiadásokra. Ez az év volt hosszú idő óta az első, amikor a fizetőképesség átmeneti zavarainak áthidalásához folyószámlahitelt vettek fel. A felhalmozási kiadások összes költségvetési kiadáson belüli részaránya a évben elérte a 22%-ot, amelynek finanszírozásához a helyi adók és az átvett pénzeszközök is szükségesek voltak. A helyi adók a költségvetési bevétel 19,2%- át biztosították. A megállapított adómérték az iparűzési és az idegenforgalmi adónál az alkalmazható mérték maximuma, az építményadónál 77,8%-a volt. A helyi adóról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően is megállapítottak kedvezményeket, mentességeket. A feladatok finanszírozását befolyásolta, hogy egyes naturális mutatókkal mérhető kötelező feladatok esetében a fajlagos kiadások, az ellátottak számának csökkenése következtében a évben jelentősen (óvodai nevelésnél 32,8%-kal, általános iskolai oktatásnál 25,8%-kal) emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Az intézményátszervezések hatására a kapacitás kihasználtság a bölcsődei ellátás, az óvodai nevelés és a középfokú oktatás esetében javult, melynek hatására és az ellátottak számának növekedése miatt a bölcsődei ellátásnál és a középfokú oktatásnál a évek között a működési kiadások növekedésénél (26,8%; 64,6%) kisebb mértékben (16,0%; 56,9%) emelkedtek az egy főre jutó kiadások. Az óvodai nevelésnél a neveltek száma a évek között folyamatosan csökkent, emiatt az egy főre jutó kiadások növekedése meghaladta az összes működési kiadás emelkedését. A Közgyűlés az ellátandó kötelező és önként vállalt feladatokat és azok ellátásának módját az Ötv. előírásait megsértve nem rögzítette. Az önként vállalt feladatok finanszírozására az éves költségvetések növekvő (10,7%; 13,0%; 15,7%) hányadát fordították, de ez nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. Az önként vállalt feladatok kiadásai elsősorban kulturális intézmények fenntartását, valamint fejlesztéseket (fürdőközpont, egyetemi csarnok, repülőtér) szolgáltak. A pénzállomány várható alakulásáról a jegyző az Ámr. előírásai ellenére nem készített likviditási tervet. A Közgyűlés a évben adósságot keletkeztető kö- 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK telezettségvállalásról nem döntött. A Polgármesteri hivatalnál az Ámr. előírásai ellenére nem vezettek analitikus nyilvántartást a kötelezettségvállalásokról, nem biztosították annak feltételeit, hogy kötelezettségvállalásra és utalványozásra csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig kerüljön sor. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek mozgásának segítése érdekében a középületek akadálymentesítésére a évben felmérést készíttetett. A költségvetésében a évben e feladatra elkülönített előirányzatot nem alakított ki. A évi költségvetésben 20 millió Ft-ot irányoztak elő a városháza akadálymentesítésére. A áprilisában a középületek 13,4%-a felelt meg az akadálymentes megközelíthetőség követelményének. A fennmaradó 187 épületre vonatkozóan, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtakat megsértve, a meghatározott január 1-i határidőre a feladatok elvégzését nem biztosították. Az ügyrendben és az ellenőrzési szabályzatban határozták meg az intézmények és a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzési feladatait, melyet hét fő látott el. A Ber. előírása ellenére november 27-ét követően az SzMSz-ben nem írták elő a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző szervezet jogállását, feladatait. Az ellenőrök a évi feladatokat ellenőrzési munkaterv alapján végezték. A évi ellenőrzési munkatervet a Ber. előírásától eltérően nem a jegyző, hanem a Pénzügyi bizottság hagyta jóvá. Az ellenőrzési jelentésekben javaslatokat fogalmaztak meg. Az ellenőrzött szervezetek a hiányosságok kijavítására intézkedési tervet készítettek, melynek megvalósulását utóellenőrzés keretében vizsgálták. A Közgyűlés az ellenőrzésekről szóló beszámolót megtárgyalta, eleget téve a Htv. előírásának. Az ellenőrzés funkcionális függetlenségét a évtől nem biztosították, mivel az ellenőrzési tevékenységen kívül más munkával a közbeszerzési eljárások folyamatosan történő ellenőrzésével is megbízták a belső ellenőröket, megsértve az Áht-ban foglaltakat. A jegyző a évben az ellenőrzési kézikönyvet elkészítette, az ellenőrzési nyomvonalat meghatározta. Az Önkormányzat a évben a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval az összeférhetetlenségi követelmények figyelembevételével teljesítette. A könyvvizsgáló auditálási eltéréseket nem állapított meg. Korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el a Polgármesteri hivatal és intézményei összevont adatait tartalmazó és évi egyszerűsített költségvetési beszámolókat. Az Önkormányzatnál az előző négy évben végzett számvevőszéki ellenőrzések szabályszerűségi és célszerűségi javaslatainak 45%-át teljes mértékben, 20%-át részben végrehajtották, amelyek eredményeként javult a feladatellátás törvényessége és szabályozottsága. A javaslatokat figyelembe véve elvégezték a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások főkönyvi könyveléssel történő egyeztetését; önkormányzati bevételként illetve kiadásként számolták el az önkormányzati lakások és lakáscélú bérlemények hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat; a közoktatás-közművelődés intézményeit átszervezték; intézményeket integráltak; három intézmény oktatási funkcióját megszüntették; a normatív állami hozzájárulások jogszerű elszámolásának feltételeit javították; az intézmények pontosabb adatszolgáltatása érdekében intézkedtek; az osztalékbevétele- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ket a évi beszámolóban a követelések között bemutatták; az értékelési szabályzatot módosították; a szennyvízcsatornára való rákötések növelése érdekében megalkották a talajterhelési díjról szóló 26/2004. (V. 26.) számú rendeletet. A javasolt intézkedések részben valósultak meg az önkormányzati szabályzatok jogszabályi előírásoknak megfelelő módosítására, a könyvviteli mérleg elkészítésénél az értékelési szabályzatban foglalt előírások betartására; a költségvetési és zárszámadási rendelet elkészítésénél a jogszabályi előírások betartására; a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokban és gazdálkodásukban a jogszabályi előírások betartására vonatkozóan. Nem valósult még meg a kötelezettségvállalásokról az analitikus nyilvántartás vezetésére; a költségvetés tervezésekor a bevételek és a kiadások reális szintjének felmérésére; a normatív állami támogatások és elszámolások felülvizsgálatának dokumentálására; az alapfokú művészetoktatás mutatószámának tervezéséhez részletesebb adatlap összeállítására; az osztalékbevételek pontosabb tervezésére és a Közgyűlés részére a könyvviteli mérlegben szereplő részesedésekről részletező információ bemutatására vonatkozó javaslat. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. terjessze a költségvetési gazdálkodás jogszerű kereteinek kialakítása céljából a jegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; 2. intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján, hogy a támogatott szervezetek eleget tegyenek a részükre meghatározott számadási kötelezettségnek, a számadási kötelezettséget nem teljesítők esetében intézkedjen a támogatás összegének visszafizetésére, valamint a további támogatást függessze fel, s az intézmények vezetőinek figyelmét hívja fel, hogy csak a Közgyűlés felhatalmazása alapján nyújtsanak támogatást, valamint írják elő a támogatásoknál a számadási kötelezettséget, ellenőrizzék a felhasználást; 3. intézkedjen, hogy a költségvetési intézmények a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzések, szolgáltatások, építési beruházások esetében a Kbt (2) bekezdésében előírtak alapján folytassák le a közbeszerzési eljárásokat; 4. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés gondoskodjon a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 90. (2) bekezdésében előírt kötelező szociális feladatok teljesítéséről a szenvedély és pszichiátriai betegek nappali, illetve átmeneti gondozóházban történő ellátásának, valamint a fogyatékos személyek átmeneti gondozóházban biztosított ellátásának megszervezésével; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján rögzítse az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját; 6. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírtakra; a munka színvonalának javítása érdekében 7. terjessze a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés elé, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet határidők és a felelősök megjelölésével; 8. számoltassa be a felhatalmazottakat a kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlásáról; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a gazdálkodási és pénzügyi- számviteli feladatok szabályozása tekintetében a) kezdeményezze a Polgármesteri hivatal SzMSz-ének az Ámr. 10. (4) bekezdés a), b), d), e), g), i), j) pontjai szerinti kiegészítését az alapító okirat keltével, számával; az alap és kiegészítő tevékenységek körével, forrásaival; a feladatmutatók megnevezésével, körével; a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal; a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokkal, feltételekkel; a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványaival, amelyek körében a Polgármesteri hivatal képviselőjeként járhat el; b) intézkedjen a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglaltak szerinti ügyrendjének elkészítésére; c) tegyen eleget a Htv (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az Önkormányzatra és intézményeire vonatkozó számviteli rend kialakítása kötelezettségének; d) egészítse ki a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és biztosítsa, hogy az szabályozza a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges és nem lényeges információk tartalmát a Vhr. 8. (5) bekezdésének a) és b) pontja szerint, valamint a Vhr. 8. (7) bekezdésében foglaltak alapján a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének, dokumentálásának szabályait, továbbá a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan a Vhr. 8. (3) bekezdése szerinti szakmai feladatokat és sajátosságokat; e) gondoskodjon arról, hogy a Polgármesteri hivatal leltározási szabályzata a Vhr. 37. (1) bekezdése alapján előírja a mérlegben kimutatott eszközök és források Vhr. 37. (3) bekezdésében előírt módon történő leltározását, és szerezzen érvényt a szabályzatban foglaltak betartásának; 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK f) egészítse ki a Polgármesteri hivatal számlarendjét a Számv. tv (2) bekezdésének a)-b) pontjában előírtak alapján a főkönyvi számlák megnevezésével, tartalmával, növekedésének és csökkenésének jogcímeivel, valamint a Vhr. 49. (2)-(4) bekezdése alapján az analitikus nyilvántartások formájára, tartalmára, azok vezetésének módjára, elkészítési határidejére vonatkozó előírásokkal; 2. szerezzen érvényt az Ámr (2) bekezdése alapján annak, hogy az utalványok ellenjegyzési feladatait csak az arra felhatalmazott gyakorolja; 3. szerezzen érvényt annak, hogy az érvényesítő az Ámr (1) bekezdése szerint a szakmai teljesítés megtörténtének ellenőrzése után érvényesítse a bizonylatokat; 4. biztosítsa, hogy a szolgáltatás igénybevételével összefüggő kiadások pénzeszközátadás helyett dologi kiadásként kerüljenek számbavételre a Számv. tv. 16. (3) bekezdésében foglalt alapelv betartása érdekében; 5. az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2004. (II. 20.) számú rendeletében foglaltak alapján, az éves költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan készítse el a be nem hajtható követelések rendezésére vonatkozó gazdasági bizottsági, illetve közgyűlési előterjesztés tervezetét; 6. intézkedjen az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat által juttatott céljellegű támogatások felhasználásáról benyújtott számadások és a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése megtörténjen; 7. intézkedjen, hogy a zárszámadási rendelethez az Áht alapján tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások közül mellékeljék a többéves kihatással járó döntések hatásainak számszerűsítését éves bontásban, valamint összesítve, szöveges indoklással és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással; 8. intézkedjen annak érdekében, hogy az intézmények az Ámr (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően, éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról, jóváhagyásáról írásban értesítést kapjanak; 9. készítse elő és kezdeményezze a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások Ámr. 29. (11) bekezdésében foglalt határidőn belüli módosítását annak érdekében, hogy abban az Ámr (3) bekezdésében előírtak alapján a szakmai teljesítés igazolására jogosult kijelölésre kerüljön; 10. készítse el az Ámr alapján az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról a likviditási tervet és gondoskodjon annak szükség szerinti aktualizálásáról; 11. biztosítsa a belső ellenőrzés funkcionális feladatköri függetlenségét, figyelemmel az Áht. 121/A. (4) bekezdés e) pontjában és a Ber. 6. (3) bekezdésében foglaltakra; 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 12. számoltassa be a felhatalmazottakat az ellenjegyzési jogkörök gyakorlásáról; 13. gondoskodjon a Polgármesteri hivatal informatikai rendszerének folyamatos és zavartalan működése érdekében katasztrófa-elhárítási terv elkészítéséről; 14. egészítse ki a Pénzügyi irodán dolgozó köztisztviselők munkaköri leírását az informatikai rendszerek használatához kapcsolódó feladatokkal; 15. vizsgálja felül a Pénzügyi iroda dolgozóinak munkaköri leírásait és gondoskodjon arról, hogy azokban szerepeljen az elvégzendő ellenőrzési feladat, annak határideje, gyakorisága, az eltérés dokumentálásának módja; 16. egészítse ki a Polgármesteri hivatal pénzkezelési szabályzatát az ÖKÖ bankszámlájának számával és a bankszámlák felett rendelkezni jogosultak nevével, aláírásával. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A Közgyűlés az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelve a évben elfogadta a polgármester előterjesztése alapján az Önkormányzat Várospolitikai és Gazdasági Programját. A gazdasági programban megfogalmazták a választási ciklusban megvalósítani kívánt főbb stratégiai célokat, amelyek az Önkormányzat elfogadott szakmai programjai (lakásgazdálkodási, környezetvédelmi, oktatási, idegenforgalmi) alapján, azokkal összehangoltan kerültek rögzítésre. A gazdasági program alkalmas volt arra, hogy alapját képezze az egyes évek gazdálkodását megalapozó költségvetési tervező munkának. A gazdasági program tartalmazta az oktatás, kultúra, városüzemeltetés, közlekedés, vagyongazdálkodás, lakásgazdálkodás, idegenforgalom, sport, önkormányzati szolgáltató társaságok, egészségügy, szociális ellátások, környezetvédelem, városrendezés, EU-s integrációra való felkészülés, a város régióban betöltött szerepének erősítése, a gazdaságfejlesztés, valamint külön a feladatellátás szervezeti struktúrája felülvizsgálata érdekében szükséges teendőket, azok fő irányait és céljait. A polgármester az Áht ában előírt határidőket 5 betartva december 12-én, illetve november 13-án nyújtotta be a Közgyűlésnek a jegyző által elkészített és évi költségvetési koncepciót. A koncepció összeállítása előtt a jegyző az Ámr. 28. (2) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatta a kisebbségi önkormányzatok elnökeit a koncepció őket érintő részéről. A költségvetési koncepciók tervezetét a bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok előzetesen megismerték, arról írásban véleményt nyilvánítottak, melyeket az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglal- 5 Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Közgyűlésnek benyújtani. 18

21 tak ellenére a polgármester nem csatolt az előterjesztésekhez, hanem azok a Közgyűlésen kerültek kiosztásra 6. A költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, azokat a Közgyűlés elfogadta és döntött a költségvetés-készítés további munkálatairól. A költségvetési koncepciókról szóló előterjesztésekben részletesen bemutatták a várható működési és felhalmozási bevételek-kiadások alakulását, melynek alapján azt állapították meg, hogy a költségvetés nem lesz egyensúlyban, szükség lesz külső forrás (hitel) igénybevételére. A Közgyűlés az ésszerűsítéssel, racionalizálással, takarékossággal kapcsolatosan konkrét elvárásokat fogalmazott meg a költségvetés készítéséhez, a költségvetési egyensúly javítása, a külső források (hitel) minél alacsonyabb szintre történő visszaszorítása céljából. A polgármester a költségvetési rendelettervezeteket az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőt 7 betartva február 13-án, illetve február 12-én nyújtotta be jóváhagyásra a Közgyűlésnek, amely azokat elfogadva alkotta meg 5/2003. (II. 21.) számú, illetve 3/2004. (II. 20.) számú rendeletét a és a évi költségvetésekről. A jegyző a és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, melynek eredményét intézményenként írásba foglalták. Az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglalt kötelezettség ellenére a polgármester a Pénzügyi bizottság és a könyvvizsgáló írásos véleményét a költségvetési rendelettervezetek előterjesztéséhez nem csatolta. Az ülésekről készített jegyzőkönyv tanúsága szerint a képviselőknek egy héttel korábban kiküldött előterjesztésekhez nem csatolták az említett dokumentumokat, hanem azok a Közgyűlést közvetlenül megelőzően kerültek átadásra. 8 Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait a évi költségvetési rendeletben ,2 millió Ft-ban, a évi költségvetési rendeletben ,9 millió Ftban hagyta jóvá a Közgyűlés. Az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltakat meg- 6 A közbenső egyeztetés során a polgármester és a jegyző által közösen aláírt észrevétel szerint: a közgyűlés részére november 25-én benyújtott évi költségvetési koncepcióhoz annak szerves részeként csatolásra került a Pénzügyi bizottság és a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleménye. 7 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a határidő a tárgyév február 15-e. 8 A polgármester és a jegyző mellékelt tájékoztatása szerint: Pénzügyi Bizottság és a könyvvizsgáló véleményének az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtak szerinti csatolása a város (3/2005. (II. 25.) Ök. sz. rendeletével elfogadott) évi költségvetési rendelettervezetéhez megtörtént. 19

22 sértve egyik évben sem mutattak be költségvetési hiányt 9 annak ellenére, hogy a tervezett kiadások mindkét évben meghaladták a tervezett bevételeket. Finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitelfelvételt, illetve hiteltörlesztést) vettek figyelembe bevételeik és kiadásaik megtervezésénél, megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglaltakat. A és a évi költségvetésekben az Önkormányzat és az intézmények bevételeit a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, a működési-fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, azon belül kiemelt előirányzatonként részletezve bemutatták, megfelelve ezzel az Ámr. 29. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtaknak. Az Ámr. 29. (1) bekezdése c) és d) pontjában előírtak szerint részletezték a felújítási és felhalmozási előirányzatokat célonként, illetve feladatonként. Az Ámr. 29. (1) bekezdésének e)-k) pontjainak megfelelően mutatták be: a Polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben az általános és céltartalékot, az éves létszámkeretet önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, a többéves kihatással járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, ezen belül az Áht. 71. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait éves bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételi-kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését, az előirányzat-felhasználási ütemtervet, valamint az EU-s támogatással megvalósuló projektek bevételeit-kiadásait. A polgármester előterjesztésének hiányában a Közgyűlés a és a években nem határozta meg a költségvetés és zárszámadás előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit, amivel megsértették az Áht ában előírt kötelezettséget. Az Áht. 69. (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsértve mindkét évben elmulasztották bemutatni az Önkormányzat összes működési és felhalmozási célú bevételeit és kiadásait, s az Áht pontjában fog- 9 A polgármester és a jegyző mellékelt tájékoztatása szerint: a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként a tervezett hánynak a bemutatása (az Áht. 8. -ában foglalt előírásokra figyelemmel) a évi költségvetési rendelet előterjesztésekor külön mérlegszerű mellékletben, s a rendelet szövegében is megtörtént. 20