JELENTÉS a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /28/18/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0165 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Huberné Kuncsik Zsuzsanna tanácsadó Mohl Anna számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági tevékenységének évi ellenőrzési tapasztalatairól Jelentés az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról sorszáma Jelentés a közbeszerzési törvény végrehajtásának ellenőrzéséről 0109 Jelentés a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerőpiaci igények kielégítésében Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 16 1.A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 48 2.Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása 56 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 64 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes feladatok és kiadásainak finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Szabó Gábor polgármester úr észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ksztv. a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Ktv. a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék MÁK Magyar Államkincstár Fejér Megyei Területi Igazgatósága Önkormányzat Fejér Megyei Önkormányzat Önkormányzat hivatala Fejér Megyei Önkormányzat Hivatala Közgyűlés Fejér Megyei Közgyűlés Közgyűlés elnöke Fejér Megyei Közgyűlés elnöke főjegyző Fejér Megyei Önkormányzat főjegyzője SzMSz a Fejér Megyei Önkormányzat 6/2003. (IV. 24.) számú rendelete a Fejér Megyei Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend 1 az SzMSz 6. sz. melléklete a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ügyrendjéről ügyrend 2 a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke és főjegyzője által kiadott 121/2003. számú ügyrend a Fejér Megyei Önkormányzat Gazdálkodási főosztályának működéséről vagyongazdálkodási rendelet közbeszerzési rendelet Illetékhivatal Oktatási bizottság Környezetvédelmi bizottság Pénzügyi bizottság Szociális bizottság Fejér Megyei Önkormányzat 14/2003. (IV. 24.) számú rendelete a vagyonáról és annak hasznosításáról Fejér Megyei Önkormányzat 5/1996. (III. 28.) számú rendelete az Önkormányzat és szervei közbeszerzéséről Fejér Megyei Illetékhivatal Fejér Megyei Közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottsága Fejér Megyei Közgyűlés Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Bizottsága Fejér Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága Fejér Megyei Közgyűlés Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága 3

6 Elnöki kabinet Gazdálkodási főosztály Humán főosztály Ellenőrzési szervezet Ellátó szervezet Kórház VVSI OEP ESzCsM Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalának Elnöki Kabinetje Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalának Gazdálkodási Főosztálya Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalának Humán Főosztálya Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalának Költségvetési és Belső Ellenőrzési Szervezete Fejér Megyei Önkormányzat önállóan gazdálkodó Ellátó Szervezete Fejér Megyei Önkormányzat önállóan gazdálkodó Szent György Kórháza Fejér Megyei Önkormányzat önállóan gazdálkodó Velencei-tavi Vízi Sportiskolája Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 4

7 JELENTÉS a Fejér Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.5, és a 3.3 ellenőrzési pontok esetében ezen túlmenően a évek. Fejér megye a Dunántúl közép-keleti részén terül el. A megye 109 településén a népességszám a évben 433 ezer fő volt, s a lakosság 53 %-a a városokban élt. A 40 tagú Közgyűlés munkáját 10 állandó bizottság, és az Önkormányzat hivatalában 145 fő köztisztviselő segítette. A évi választásokat követően a Közgyűlés elnökének személye változott, a főjegyző az Önkormányzat megalakulása óta látja el feladatát. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 27 önállóan gazdálkodó és 7 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett, amelyekben a különböző szakmai és gazdasági feladatokat a évben 4921 közalkalmazott látta el. Az Önkormányzat a évben a 3. számú mellékletben részletezettek szerint millió Ft költségvetési bevételt, millió Ft költségvetési kiadást teljesített és a év végén millió Ft könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Közgyűlés a évek közötti időszakra vonatkozóan ciklusprogramot fogadott el, melyben a szükséges források megjelölése nélkül gazdasági célkitűzéseket is meghatároztak. Gazdasági programot megsértve az Ötv. előírását az Önkormányzat nem készített. A költségvetés tervezése során betartották az Áht. előírásait, a költségvetési koncepciót és a rendelet tervezetet határidőben terjesztették a Közgyűlés elé. A Pénzügyi bizottság koncepcióról és költségvetési rendelettervezetről alkotott véleményét csatolták az előterjesztésekhez az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően. A költségvetési koncepciót a gazdálkodást meghatározó prioritásokat, a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve állították össze. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. és az Ámr. előírásainak megfelelően tartalmazták a működési és a felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat elkülönítetten és mérlegszerűen bemutatva, a kiemelt előirányzatokat intézményenként és Önkormányzatra összesítve. A és a évi költségvetési rendeletek az Áht. előírásait megsértve a bevételek és kiadások különbségeként a hiányt nem mutatták be, a költségvetési bevételekkiadások finanszírozási célú pénzügyi műveleteket is tartalmaztak. A költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit megsértve az Áht. előírásait a vagyonkimutatás kivételével rendeletben nem határozták meg, valamint a költségvetés előterjesztésekor és a zárszámadáskor nem mutatták be a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással. A és a évi költségvetési rendeletekben a céljelleggel juttatott támogatásokra alap elnevezéssel költségvetési előirányzatokat alakítottak, azonban az alap kifejezés használata félreérthető, mivel azok nem felelnek meg az Áht. követelményeinek. A Közgyűlés az Ámr-ben foglalt előírásokat betartva módosította az éves költségvetési rendeleteket. Az Önkormányzat költségvetési intézményei közül hét az éves előirányzat-gazdálkodás során nem tartotta be a költségvetési rendeletben jóváhagyott módosított kiadási előirányzatot a dologi, a személyi juttatások és járulékaik, az ellátottak pénzbeli juttatása, a felújítási és beruházási kiadások tekintetében, ezzel megsértették az Áht. előírásait. A jóváhagyott előirányzatok túllépése miatt nem indult vizsgálat az okok megállapítására, a gazdálkodási kötelezettségeket megszegőkkel szemben felelősségrevonást nem kezdeményeztek. Az Önkormányzat hivatalának szervezeti felépítését és feladatait az SzMSz-ben meghatározta a Közgyűlés. A gazdasági szervezet feladatait a Közgyűlés elnöke és a főjegyző az ügyrend 2 -ben rögzítette. Az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatás- és jogköröket az Önkormányzati hivatalban az Ámr-ben előírtak figyelembe vételével alakították ki. Nem rendelkeztek a szakmai teljesítés igazolásának módjáról, nem jelölték ki az azt végző személyeket. A főjegyző nem alakította ki az intézmények egységes számviteli rendjét a Htv. előírásait megsértve. Az Önkormányzat hivatalában 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az operatív gazdálkodást érintő szabályzatokat elkészítették. A számviteli politika keretében hagyták jóvá a számlarendet, az eszközök és források értékelési szabályzatát, valamint a leltározási és pénzkezelési szabályzatot. Nem tettek eleget a Vhr. előírásának, mivel a leltárkészítési és leltározási szabályzatot nem egészítették ki az ingatlanok piaci értékelésének tartalmi követelményeivel annak ellenére, hogy az ingatlanok esetében a piaci értékelés évenkénti elvégzéséről döntött a Közgyűlés. Az Önkormányzat hivatalának működésével, épületének fenntartásával kapcsolatos dologi kiadások bonyolítása az Ellátó szervezetnél történt. Az Ellátó szervezet által az Önkormányzat hivatalát érintő feladatellátás megosztását és az együttműködés módját nem szabályozták. Az Ellátó szervezetnél alkalmazott, de az Önkormányzat hivatalában dolgozók az Ellátó szervezet alapító okiratában nem nevesített igazgatási feladatokat végeztek, az általuk ellátott feladat alapján a besorolásuknál, valamint esetükben a munkáltatói jogkör gyakorlásánál megsértették a Ktv-ben és az Ötv-ben előírtakat. A pénzügyi és számviteli feladatok munkafolyamatát az ügyrend 2 -ben szabályozták. Az egyes munkafázisokhoz rendelt ellenőrzési kötelezettségeket és a végrehajtandó feladatokat az éves ellenőrzési tervben határozták meg. A munkaköri leírásokban nem rögzítették az eltérés megállapításának viszonyítási alapját és dokumentálásának módját, valamint az eltérés esetén szükséges eljárási rendet. A Gazdálkodási főosztályon gondoskodtak a gazdasági események adatainak könyvviteli rögzítéséről. A gazdasági műveletek bizonylatai közül a kötelezettségek és követelések számviteli bizonylatai az Önkormányzat hivatalában 25,6%-ban, az Ellátó szervezetnél 29,4%-ban nem feleltek meg a Számv. tv-ben előírt alaki és tartalmi követelményeknek. Az Ellátó szervezetnél a pénztári kifizetések kötelezettségvállalását az Ámr-ben előírtak ellenére 32%-ban nem dokumentálták (kis értékű eszközbeszerzések, kisjavítások, rendezvények esetében), a kötelezettségvállalás ellenjegyzése mindkét szervezetnél a pénztári kifizetések 61,6%-nál (támogatási szerződéseknél, kiküldetési rendelvényeknél, szolgáltatások megrendelésénél) elmaradt. A kötelezettségvállalásokról az Önkormányzat hivatalánál nem vezettek teljes körű nyilvántartást, az Ellátó szervezetnél ennek kialakításáról nem gondoskodtak. Az Ámr. előírásai ellenére 17%-ban nem a szakmai teljesítés igazolása alapján történt az érvényesítés, továbbá az utalványozás ellenjegyzése (banki bevételek, intézményfinanszírozások, hiteltörlesztések) a nem termékértékesítésből és szolgáltatás-nyújtásból származó banki bevételek 8,4%-ánál, a pénzforgalmi bizonylatok 14%-ánál elmaradt. A gazdasági események bizonylatainak adatait a készpénzforgalomnál és a banki tételeknél a Vhr-ben előírtak ellenére 5-15 napos késéssel rögzítették a könyvvitelben. A nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő külföldi kiküldetéshez felvett előlegek elszámolása 75%-ban nem határidőre valósult meg. Az Önkormányzat nem élt az Ámr-ben foglalt lehetőséggel, a költségvetésen kívüli idegen pénzeszközök kezelésére nem nyitott alszámlát. Az Önkormányzat hivatalában kiépített számítógép hálózat működött. A pénzügyi és számviteli területen számítógépen, különféle szoftverek segítségével látják el a feladatokat. Biztosították az információs rendszer védelmét, az alkalmazott számítástechnikai eszközökről, a programokról és a felhasználók jo- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gosultságáról nyilvántartást vezettek, az adatállomány mentéséről és tárolásáról gondoskodtak. A pénzügyi számviteli területen alkalmazott szoftverek 50%- ánál a MÁK által adott szoftvereknél hiányzott a rendszer és működési leírás, a felhasználói leírásokat valamennyi programhoz biztosították. A feladatellátás érdekében évente fejlesztették, bővítették a számítógépes ellátottságot és az alkalmazott szoftvereket. Jelentős előrelépés volt a költségvetés tervezéséhez és a beszámoltatáshoz kapcsolódó program kifejlesztése és használatának bevezetése. Az Önkormányzat hivatala nem rendelkezett informatikai stratégiával, valamint a folyamatos és biztonságos munkavégzés érdekében szükséges katasztrófa elhárítási tervvel. Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartásáról a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokkal, valamint az ingatlanvagyon kataszter vezetésével gondoskodtak. Elkülönítetten tartották nyilván az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a évi mérleg készítésekor az értékadatok egyezőségét biztosították a főkönyvi és a kapcsolódó analitikus nyilvántartások között. Az Önkormányzat élt az ingatlanok esetében a piaci értékelés lehetőségével, a Számv. tv-ben előírt értékeléseket a szabályozás hiánya ellenére a év végén elvégezték. A Közgyűlés elnöke és a főjegyző intézkedett a évi leltározás végrehajtásáról. A évi leltározási feladatokat az immateriális javak, az ingatlanok, beruházások, az üzemeltetésre átadott eszközök, a részesedések és az értékpapírok esetében a Vhr-ben és a leltározási szabályzatban foglaltaktól eltérően, a Közgyűlés egyetértése nélkül, a részletező nyilvántartásokból öszszesítő kimutatás készítésével végezték el. A Számv.tv. előírásait megsértve, elmulasztották az év végi értékelési feladatokat, nem vizsgálták az értékvesztés elszámolásának a szükségességét a követelések, értékpapírok és részesedések esetében. A követelések és az értékpapírok esetében értékvesztés elszámolása nem volt indokolt. A vagyongazdálkodás szabályait a Közgyűlés vagyongazdálkodási rendeletben szabályozta. A hatáskörökkel való rendelkezés szabályozása célszerűen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével történt, azonban nem írták elő az átruházott hatáskörrel rendelkezők beszámoltatását, ennek rendjét nem szabályozták. A vagyontárgyak értékesítése, apportálása, bérbeadása, ingyenes és kedvezményes átadása a rendeletben meghatározott hatáskörök betartásával valósult meg. A vagyonhasznosítás nyilvánosságát szabályozta a Közgyűlés, melynek érvényesülését a években biztosították. Követelés elengedésére nem került sor. Az Ellátó szervezet vezetője a Közgyűlés elnökével történő egyeztetést követően öt pártszervezet részére biztosított kedvezményes bérleti díj mellett helyiségeket, amely sérti az Ötv. előírásait. A Közgyűlés elnöke a vagyongazdálkodási rendelet előírását figyelmen kívül hagyva döntött az átmenetileg szabad pénzeszközökből államilag nem garantált nyílt végű befektetési jegy vásárlásáról. Az Önkormányzat a céljellegű támogatások rendjét szabályozta. Az elkülönített támogatási keretek felhasználásának egységes nyilvántartási feladatait, továbbá a kiutalt támogatásokról készített számadások ellenőrzési módját, feltételeit nem határozta meg. Megsértve az Ötv. előírását az alelnökök részére is biztosítottak hatáskört a támogatási keretek felhasználásához kapcsoltan. Az alapítványok és közalapítványok támogatásáról az Ötv. előírását betartva Közgyűlés döntött. Az Áht-ban foglaltakat megsértve, három támogatás eseté- 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ben nem írtak elő számadási kötelezettséget. A támogatások felhasználásának ellenőrzését nem végezték el. A számadás elmulasztása esetén nem intézkedtek a visszafizettetésre, a további finanszírozást, támogatást nem függesztették fel. A közhasznú szervezetek esetében a támogatási szerződések tartalma megfelelt a Ksztv-ben foglaltaknak. A Közgyűlés az évben rendeletet alkotott a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól, ebben azonban nem rögzítették az eljárásba bevont személyek szakmai felkészültségére vonatkozó követelményeket, az eljárást lezáró határozatot hozó személy helyett a Kbt. elírásait megsértve, bíráló bizottság hatáskörébe rendelték az ajánlatok elbírálását. Az Önkormányzat az évtől csatlakozott a központosított közbeszerzéshez, azonban az intézmények részére eseti felmentést biztosítottak az aktuális piaci árnál 5%-kal kedvezőbb árubeszerzés esetén. Az Önkormányzat megsértve a Kbt. előírásait nem határozta meg az azonos vagy hasonló tárgyú beszerzések körét, a tulajdonában lévő épületek felújítása, és az Ellátó szervezetnél az őrzés-védelem, valamint a takarítás megrendelése nem közbeszerzési eljárás keretében történt, a Közbeszerzések Tanácsa részére éves összegzést a évben nem készítettek. Az intézményi konyhák üzemeltetésének vállalkozásba adásakor az előkészítés és lebonyolítás során a Kbt-ben és a közbeszerzési rendeletben előírtak érvényesültek, a tárgyalásos eljárás kiválasztása indokolt volt. A zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon készítették el. A pénzmaradvány megállapítását, elszámolását és felhasználását a Vhr-ben és az Ámr-ben foglaltaknak megfelelően mutatták ki. A zárszámadási rendelet előterjesztésekor, megsértve az Áht. előírását nem készítettek szöveges indoklást a többéves kötelezettségek alakulásáról. A Gazdálkodási főosztály az ügyrend 2 -ben meghatározottak szerint elvégezte az előirányzatok és a teljesítési adatok egyeztetését, az intézmények elemi beszámolóinak felülvizsgálatát. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a Közgyűlés az Ötv. figyelembe vételével az SzMSz-ben határozta meg. Az Önkormányzat kötelező feladatait döntően költségvetési intézményei útján biztosította. Az Önkormányzat a években egy intézmény létrehozásáról döntött, az intézményhálózat szervezeti kereteit érintően átszervezésre és megszüntetésre nem került sor. Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódóan az Önkormányzat kettő gazdasági és egy közhasznú társaság megszüntetését kezdeményezte. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a likviditási mutatók alapján romlott, a költségvetésekben folyamatosan forráshiány jelentkezett, amely állandósult. A likviditási problémák jelezték, hogy a több területet érintő, a költségek csökkentésére, az intézmények hatékonyabb működtetésére irányuló intézkedések nem bizonyultak elegendőnek, a pénzügyi helyzet azok eredményeként alapvetően nem javult. Az Önkormányzat működési bevételei a években meghaladták a működési kiadásokat, a felhalmozási jellegű feladatok bevételei a felhalmozási célú kiadásokat a és a évben nem fedezték. A évben a felhalmozási kiadások 22,1%-kal haladták meg a teljesített felhalmozási célú bevételeket, a finanszírozási szükségletet a működési bevételi többlet bevonásával, értékpapír eladásával biztosították. A tervezett fejlesztéseknél jellemző volt az elmaradt bevételek miatt fejlesztési feladatok elhagyása, 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK átütemezése. A súlyosbodó gazdálkodási nehézségek miatt az államháztartáson belüli szervezetek által kiírt pályázati lehetőségek kihasználása érdekében kialakították az ehhez szükséges pályázat-figyelő és nyilvántartási rendszert. A külső források igénybe vételénél, a pályázatok benyújtásához kapcsolódó döntéseknél a központi és a helyi szabályozásban meghatározott hatásköri előírásokat betartották. A szociális és oktatatási ágazatot érintő feladatok finanszírozása összességében a években döntően állami támogatásból valósult meg, melynek aránya folyamatosan csökkent. Az egy általános iskolai oktatottra jutó kiadások 76,3%-kal, a középiskolai oktatás területén 35,6%-kal, a bentlakásos szociális intézményeknél 63,7%-kal növekedtek az ellátotti létszám minimális (1,1-9,4%) változása mellett. A működési kiadások meghatározó része (71,7-77,5%) személyi juttatás és a hozzá kapcsolódó járulék, amely a központi bérpolitikai intézkedések hatására emelkedett. Az Önkormányzat az önként vállalt feladatait az SzMSz-ben rögzítettek szerint látta el. Jelentősebb önként vállalt kiadásként a velencei sportiskola működtetése és az óvodai, iskolai egészséggondozó, tehetség menedzselő diáksport fejlesztése, támogatása, valamint a különféle szervezetek céljellegű támogatása jelentkezett. Az Önkormányzat a költségvetési kiadások 1,4-1,6%-át fordította ezekre a célokra, amely nem veszélyeztette a kötelező feladatok ellátását. A főjegyző elkészítette az Ámr-ben előírt likviditási terveket és gondoskodott annak aktualizálásáról. A évben és a megelőző két évben év végén rendelkeztek rövid lejáratú hitelállománnyal, a folyószámla hitelkeret összegét folyamatosan növelték, annak jóváhagyott összege a évben a hitelfelvételi korlát 98%-a volt. Az Önkormányzat a évben adósságot keletkezető kötelezettségvállalásról nem döntött, erre a évben került sor. A fejlesztési feladatok megvalósításához 700 millió Ft-os kötvényt bocsátottak ki, ennek során az előírásokat betartották. A kötvénykibocsátásból származó forrásokat a Közgyűlés által meghatározott célnak megfelelően használták fel. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása céljából a évi beruházások és felújítások során az Önkormányzat akadálymentesítésre saját forrásaiból 34,4 millió Ft-ot fordított. Ezek eredményeként a középületek 41%-ában megoldott az akadálymentesítés. Az intézményi adatszolgáltatások alapján a megoldásra váró feladatok pénzügyi kihatása 2334 millió Ft. Az eddigi ráfordításokat figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott január 1-i határidőre a feladatok elvégzése nem biztosítható. Az Önkormányzat biztosította az ellenőrzési szervezet függetlenségét, az ellenőrzési szabályzatban meghatározták az Önkormányzat hivatala belső ellenőrzési, valamint az intézmények ellenőrzési feladatait. Az elvégzett ellenőrzések megállapításait hasznosították, az ellenőrzött szervezetek a megállapításokat elfogadták. Az ellenőrzési szabályzatnak az ellenőrzési tervek, programok elkészítésére, jóváhagyására, valamint a részben önállóan gazdálkodó intézmények ellenőrzésének megszervezésére irányuló rendelkezései nincsenek összhangban a Ber. előírásaival. A Közgyűlés által átadott hatáskör alapján az el- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lenőrzések tapasztalatait tartalmazó beszámolót a Pénzügyi bizottság tárgyalta meg. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tett, a könyvvizsgáló az éves beszámolót hitelesítő záradékkal látta el. Az Önkormányzat a korábbi számvevőszéki vizsgálatok megállapításait hasznosította, a javaslatok 85%-át megvalósították, ennek eredményeként az ellenőrzésekkel érintett önkormányzati feladatellátás törvényessége, szabályozottsága, a feladatellátás színvonala javult. A javaslatoknak megfelelően intézkedési tervek készültek, amelyek megvalósítását figyelemmel kísérték. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a Közgyűlésnél - a főjegyző által előkészített gazdasági programtervezet alapján - az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programjának meghatározását az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében; 2. terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Áht ban előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; 3. intézkedjen annak érdekében, hogy az Áht. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak betartása érvényesüljön, a költségvetési intézmények az Áht. 93. (1) bekezdésében foglaltakat betartva a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaljanak tárgyévi fizetési kötelezettséget. Az előirányzat-túllépések okait vizsgálják felül, indokolt esetekben kezdeményezzen személyes felelősségrevonást; 4. tartsa be az értékpapírok vételénél a vagyongazdálkodási rendelet 14. l) pontjában foglalt, államilag garantált értékpapírok vásárlására lehetőséget biztosító korlátozást; 5. biztosítsa, hogy írják elő a támogatottak számadási kötelezettségét az Áht. 13/A. (2) bekezdése alapján; 6. kezdeményezze a Közgyűlésnél az alelnökök döntési hatáskörébe tartozó céljelleggel juttatott támogatási keretek megszüntetését az Ötv. 9. (3) bekezdésében előírtak betartása érdekében; 7. gondoskodjon arról, hogy a pártok részére biztosított helyiségek bérleti díja összhangba kerüljön a Közgyűlés lakás és helyiség hasznosítási rendeletével az Ötv. 1. (2) bekezdésében, Ötv. 78. (1) bekezdésében és az Alkotmány 70/A. -ában foglaltaknak megfelelően; 8. gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását végző dolgozók az Önkormányzat hivatalában kerüljenek alkalmazásra az Ötv a, valamint a Ktv. 1. (7) bekezdése b) pontjának előírásai betartása érdekében; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 9. kezdeményezze az Önkormányzat hivatala és az önállóan gazdálkodó Ellátó szervezet közötti feladatellátás megosztásának, az együttműködés módjának a szabályozását, intézkedjen az Ellátó szervezet által végzett tevékenység és az alapító okiratban meghatározott feladatok összhangjának biztosítása érdekében; 10. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az általa átruházott vagyongazdálkodási jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottak beszámoltatásának rendjét meghatározza; 11. kísérje figyelemmel a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében meghatározott január 1-i teljesítési határidőre; 12. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak közgyűlési megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. az éves költségvetés tervezése során gondoskodjon arról, hogy az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetési bevételek és kiadások különbségeként a tervezett hiány a költségvetési rendelettervezetben bemutatásra kerüljön; 2. készítse el a költségvetési és zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor az Áht a alapján tájékoztatásként bemutatandó kimutatásokat a közvetett támogatásokról és azok szöveges indoklását, valamint a zárszámadás előterjesztésekor a többéves kötelezettségek alakulásáról szóló kimutatáshoz a szöveges indoklást; 3. a gazdálkodási és a pénzügyi-számviteli feladatok szabályozása tekintetében a) alakítsa ki a Htv (1) bekezdés c) pontja alapján a költségvetési intézmények számviteli rendjét; b) egészítse ki a leltározási szabályzatot a piaci értékelésbe bevont ingatlanok esetében a Vhr. 32/A (1) bekezdésében foglalt követelményekkel; c) jelölje ki az Ámr (6) bekezdésének előírásait figyelembe véve a szakmai teljesítés igazolását végzőket és határozza meg a szakmai teljesítés igazolásának módját; d) gondoskodjon az Ámr (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően a kötelezettségvállalások nyilvántartási rendjének kialakításáról, vezetéséről oly módon, hogy abból az évenkénti kötelezettségvállalás összege megállapítható legyen; e) biztosítsa az Ámr (7) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó előírások betartását; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK f) gondoskodjon az Ámr (1) és (6) bekezdésében foglaltak alapján a nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó banki bevételek utalványozásáról, utalvány ellenjegyzéséről; g) gondoskodjon arról, hogy az utalványozásra szolgáló írásbeli rendelkezésen az Ámr 136. (4) bekezdés h) pontja előírásainak megfelelően tüntessék fel a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát; h) biztosítsa a számviteli bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Számv. tv (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események, bizonylatok adatai késedelem nélkül rögzítésre kerüljenek, készpénzforgalom esetében a pénzmozgással egyidejűleg, a bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; i) intézkedjen, hogy az év végi értékelési feladatokat elvégezzék a követelések, értékpapírok és részesedések esetében, vizsgálják meg az értékvesztés elszámolásának szükségességét a Számv. tv. 55. (1) bekezdése és a Számv. tv. 54. (1) bekezdése és (2) bekezdése c) pontjában és (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően; 4. biztosítsa, hogy az Önkormányzatnak az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjéről szóló 11/2002. (VI. 20.) számú rendelete 7. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően a külföldi kiküldetésére felvett előlegekkel történő elszámolás a kiküldetés befejezésétől számított 15 napon belül megtörténjen; 5. gondoskodjon a nem szociális célra nyújtott céljellegű támogatások esetén az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat által juttatott céljellegű támogatások felhasználásáról benyújtott számadások és a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése megtörténjen, intézkedjen számadás elmulasztása esetén a támogatás visszafizetetésére, a további finanszírozás, támogatás felfüggesztésére; 6. a közbeszerzések bonyolítása esetében a) gondoskodjon a közbeszerzési értékhatárt elérő árubeszerzéseknél, építési beruházásoknál és szolgáltatások megrendelésénél a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 2. (2) bekezdésében előírtak alapján; b) gondoskodjon arról, hogy szabályozzák a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. tv. 8. (1) bekezdésben előírtak alapján a közbeszerzési eljárásba bevont személyek szakmai felkészültségére vonatkozó követelményeket, valamint a 16. (1) bekezdése alapján évente készített összegző jelentést küldjék meg a Közbeszerzések Tanácsa részére; 7. gondoskodjon arról, hogy az ellenőrzési szabályzatban a Ber. 6. (4)-(5) bekezdéseiben az ellenőrzési terv és program-készítésre előírtak érvényesüljenek, valamint kezdeményezze a Ber. 36. (2) bekezdése alapján az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek belső ellenőrzési feladatainak közös megszervezését; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 8. intézkedjen annak érdekében, hogy a Pénzügyi és Katasztrófa Elhárítási Alap költségvetésen kívüli pénzeszközeit elkülönített számlán kezeljék; 9. terjessze a főjegyző által készített előterjesztés alapján a Közgyűlés elé az Önkormányzat hivatala és az önállóan gazdálkodó Ellátó szervezet közötti feladatellátás megosztását oly módon, hogy az megfeleljen az Áht. és az Ámr. operatív gazdálkodásra vonatkozó előírásainak, továbbá biztosítsa az Ellátó szervezet által végzett tevékenység és az alapító okiratban meghatározott feladatok összhangját; 10. határozza meg a céljelleggel nyújtott támogatások egységes nyilvántartási feladatait, határozza meg a számadások ellenőrzésének módját, feltételeit, feladatait, hatásköri és felelősségi rendjét; 11. kezdeményezze a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a félreérthető és az Áht-ban foglaltakkal nem összhangban lévő önkormányzati pénzalapok elnevezésének a megváltoztatását; 12. gondoskodjon a Gazdálkodási főosztály dolgozóinak munkaköri leírása kiegészítéséről annak érdekében, hogy azokban a megállapított eltérések esetén az eljárási és dokumentálási rend szerepeljen; 13. gondoskodjon az Önkormányzat hivatala informatikai rendszerével történő biztonságos munkavégzés érdekében a váratlan események esetére katasztrófa elhárítási terv, továbbá az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó informatikai stratégia elkészítéséről; 14. gondoskodjon arról, hogy az Ellátó szervezetnél megállapított hiányosságok megszüntetését, a megtett intézkedések eredményességét az Ellenőrzési szervezet belső ellenőrzés keretében vizsgálja meg. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A Közgyűlés erre vonatozó előterjesztés hiányában az Önkormányzat gazdasági programját nem határozta meg, ezzel megsértette az Ötv. 91. (1) bekezdésének előírását, valamint nem tett eleget az SzMSz 27. -ban foglaltaknak. A évekre kidolgozott ciklusprogramot a Közgyűlés a 63/2003. (IV. 24.) számú határozatával fogadta el, mely 14 területen határozott meg konkrét feladatokat az elérendő megyei stratégiai célokhoz, programokhoz igazodóan. Az általános megyepolitikai célokon túl a program kiemelte: a szakképzési struktúra átalakítása érdekében az intézmények működésének felülvizsgálatát, a fogyatékos és szociálisan rászoruló személyek intézményes ellátásának fejlesztését, a szenvedélybetegek ellátásának megoldását, a turisztikai célok megvalósítását célzó támogatások biztosítását, a kistérségi tevékenységek fejlesztését és koordinálását; az ETALONSPORT program 3 folytatását, a civil kapcsolatok erősítését önálló támogatási alap létrehozásával, a pályázati lehetőségek jobb kihasználását, a szükséges önerő biztosítását, önálló pályázat-előkészítő csoport létrehozását, a vagyongazdálkodás megújítását, az ellenőrzési rendszer erősítését; az Önkormányzat hivatalában a munka javításaként a szervezet racionalizálását, a továbbképzések, a nyelvtanulás támogatását, a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztését. A határozatban döntöttek arról, hogy a ciklusprogram végrehajtását a Közgyűlés évente megtárgyalja, döntéseivel elősegíti annak tervszerű és eredményes megvalósítását. A tervek gazdasági megalapozottsága érdekében azonban a megvalósítás várható pénzügyi kihatását és a finanszírozás forrásösszetételét nem mutatták be, arról a Közgyűlés az éves költségvetésekben a mindenkori pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével döntött. 3 A program célja a megye települési önkormányzatainál az óvodai és iskolai egészséggondozó, tehetség menedzselő diáksport fejlesztése, támogatása, sportóvodák létesítése, melynek érdekében az Önkormányzat megállapodást kötött az ETALONSPORT Rt-vel arról, hogy a program megvalósítását december 31-ig összesen 125 millió Ft-tal támogatja. 16

19 A közbenső egyeztetés során a Közgyűlés elnöke által adott észrevétel szerint: Az Ötv. 91. (1) bekezdése valóban előírja ezt a kötelezettséget, de a gazdasági programot nem definiálja, vonatkozási időszakát, tartalmát nem határozza meg. Véleményünk szerint a Közgyűlés elé terjesztett és általuk elfogadott éves költségvetések tartalmazzák az önkormányzat gazdasági programját. A gazdasági programmal kapcsolatos észrevétel nem megalapozott, mivel a gazdasági programot nem helyettesíthetik a Közgyűlés által elfogadott éves költségvetések. Az Ámr. 24. (1) bekezdés d) pontja alapján a költségvetés készítés első szakaszában a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállításához alapadatokat kell szolgáltatnia az önkormányzati gazdasági programnak. A szakmai ágazati koncepciókban megfogalmazott célkitűzések szolgálhatnak alapul a hosszabb távú gazdasági program-tervezet összeállításához, amelynek elkészítése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény 140. (1) bekezdés a) pontja alapján a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre. Az önkormányzatoknál a évben lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai alapján a belügyminiszternél kezdeményeztük az Ötv. gazdasági program készítését előíró követelményének kiegészítését, pontosítását. A Közgyűlés elnöke a évi költségvetési koncepciót, betartva az Áht ában előírtakat, határidőben 4, december 7-én nyújtotta be a Közgyűlés részére. A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek, és az ismert kötelezettségek figyelembe vételével állították össze. Az Önkormányzat bizottságai megtárgyalták a költségvetési koncepciót, azt a Pénzügyi bizottság változtatás nélkül elfogadásra javasolta a Közgyűlésnek. A Pénzügyi bizottság véleményét a többi szakbizottságéval együtt írásban csatolták a koncepció tervezet előterjesztéséhez, betartva az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtakat. A Közgyűlés a 178/2002. (XII. 19.) számú határozattal elfogadta a költségvetési koncepciót, és döntött a költségvetés-készítés további munkálatairól. A Közgyűlés a koncepcióról hozott határozatában elfogadta a csatolt mellékletekben bemutatott előirányzatokat, irányelveket, egyben felkérte a Közgyűlés elnökét, hogy a költségvetési rendelettervezet benyújtásáig tekintse át a lehetséges csökkentések jogcímeit a tartalékok növelésének érdekében. A koncepcióban a működési forráshiány finanszírozására 500 millió Ft hitelbevételt terveztek, bemutatták az állami támogatások előző évhez viszonyított növekedését jogcímenkénti részletezésben (1018 millió Ft), valamint a szeptember 1-től hatályos központi bérfejlesztés évi hatását (1329 millió Ft). A Közgyűlés elnöke a évi költségvetési koncepciót a határidőt betartva november 13-án, határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé, melyet a Közgyűlés a 174/2003. (XI. 27.) számú határozatával fogadott el. A költségvetési koncepció tervezethez a Pénzügyi bizottság és az Önkormányzat szakbizottságainak véleményét írásban csatolták. 4 A költségvetési koncepciót a Közgyűlés elnökének az Áht a alapján november 30-ig, az önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell benyújtania a Közgyűlésnek. 17

20 A költségvetési koncepció tartalmazta a gazdálkodást meghatározó alapelveket, így az Önkormányzat fizetőképességének megőrzését, az intézmények biztonságos működését, a vagyonfelélés elkerülését. További célkitűzések voltak: a vagyonhasznosítási koncepció végrehajtásából származó bevételek kötelező intézményi feladatokra és fejlesztésekre fordítása, a fejlesztéseknél előnyt élvez a pályázattal külső forrásokat is elnyert munkák megvalósítása, szükséges a kiskincstári finanszírozási rend újraszabályozása; a hitelfelvételi halmozódásokkal korrigált költségvetési főösszeg az előző évhez viszonyítva nem nőhet, költségcsökkentő intézkedések szükségesek egyes feladatok más szervezeti keretekben történő megoldásával, az intézményi struktúra átalakításával; a évi költségvetési koncepcióban 830 millió Ft hitelbevételi előirányzattal számoltak, amelyet az intézmények zavartalan működésének biztosításához a takarékossági követelmények érvényesítése mellett is szükségesnek tartottak. A évi költségvetési rendelettervezetben az Ámr. 26. (2) és (6) bekezdésében előírt alap-előirányzatot, a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összegeként, a kiadási és bevételi többleteket a költségvetési évben jelentkező feladatváltozások alapján határozták meg. A költségvetés kimunkálásához az intézmények és az Önkormányzat hivatalának szervezeti egységei részletes tervezési utasítást kaptak. A főjegyző eleget tett az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltaknak, mivel a költségvetési rendelettervezetet az intézmények és az Önkormányzat hivatala szervezeti egységeinek vezetőivel egyeztette, írásban rögzítette és annak eredményét a Közgyűlés elnökével és bizottságaival ismertette. A Pénzügyi bizottság február 13-i ülésén véleményezte a bizottságok által megtárgyalt költségvetési rendelettervezetet, azt a Közgyűlés általános vitájára alkalmasnak minősítette, és írásbeli állásfoglalásával 5 elfogadásra javasolta. A bizottságok állásfoglalását és a könyvvizsgáló írásos jelentését csatolták a Közgyűlés részére készített költségvetési rendeletalkotási javaslathoz, ezzel eleget tettek az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglaltaknak. A Közgyűlés elnöke a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőn belül, 6 február 1-én terjesztette a Közgyűlés elé, amelyről az Önkormányzat a 4/2003. (II. 20.) számú rendeletével döntött. A évi költségvetési rendelet kiadási és bevételi főösszege millió Ft volt, mely megsértve az Áht. 8/A. (7) bekezdésének előírását finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitelek felvétele és hitel törlesztése) is tartalmazott. A bevételek-kiadások különbségeként az Áht A Pénzügyi bizottság 3/2003. (II. 13.) számú állásfoglalása. 6 A főjegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a Közgyűlés elnökének az Áht. 71. (1) bekezdése alapján február 15-ig kell benyújtania a Közgyűlésnek. 18

21 (1) bekezdésében foglaltakat megsértve a hiányt nem mutatták be. A működési célú hitel felvételét 500 millió Ft-ban határozták meg, hitelek törlesztésére 423 millió Ft-ot terveztek, melyből 400 millió Ft a december 31-i likvid hitelállomány visszafizetési kötelezettsége, 23 millió Ft a korábbi években felvett fejlesztési hiteleknek a évben esedékes törlesztőrészlete. Az Önkormányzatnak a MÁK felé leadott eredeti és módosított költségvetési előirányzatok teljesítési adatait a csatolt 2. számú melléklet tartalmazza. Az abban foglaltaktól a évi költségvetési rendeletben elfogadott bevételi és kiadási főösszeg eltér, 141,7 millió Ft-tal több. Az eltérést az okozta, hogy az Önkormányzat a költségvetési rendeletében olyan céltámogatást és céljellegű decentralizált támogatást is szerepeltetett, amelyek támogatási szerződéseit még nem kötötték meg. Az Önkormányzat költségvetési rendeletének szerkezete megfelelt az Ámr. 29. (1) bekezdésében előírtaknak, a bevételeket és a kiadásokat a rendelet mellékleteiben részletezték. Az Önkormányzat hivatala és intézményei (önállóan és részben önállóan gazdálkodó) bevételeit a költségvetési rendelet a következő csoportosításban tartalmazta: működési bevételek (ellátottak térítési díja, egyéb működési bevétel, vállalkozási bevétel), központi támogatás, intézményi támogatás (működésre, felhalmozásra), felhalmozási és tőkejellegű bevétel, átvett pénzeszköz (működésre, felhalmozásra), hitel, és pénzmaradvány. Az illetékbevételeket az Önkormányzat hivatalánál az egyéb működési bevételek, az OEP finanszírozás összegét a Kórháznál az átvett pénzeszközök tartalmazták. A működési és fenntartási előirányzatokat intézményenként és összesítve, ezen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, továbbá az Önkormányzat hivatala előirányzatait feladatonként mutatták be. Meghatározták az általános és céltartalékot, valamint az éves létszámkeretet, a év várható bevételeiről és kiadásairól előirányzat felhasználási ütemtervet készítettek. A költségvetési rendeletben az Áht. 67. (3) bekezdésében előírtakat betartva meghatározták a címrendet. A működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások évi alakulását bemutató mérleget mellékletként csatolták, ezzel eleget tettek az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában, valamint az Áht. 71. (3) bekezdésében előírtaknak. A évi költségvetési rendelet mellékletében az Áht. 71. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bemutatták a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, továbbá az Áht. 71. (3) bekezdése figyelembevételével a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések alapján állapítottak meg. Az Áht pontjában előírtaknak megfelelően az Önkormányzat tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó összevont mérleget a költségvetési rendelet tartalmazta. A költségvetési és zárszámadási rendelet előterjesztésekor tájékoztatásként bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit az Áht ában előírtakat megsértve rendeletben nem határozták meg, valamint nem mutatták be az Áht pontjában meghatáro- 19

22 zott közvetett támogatásokat (bérletidíj-kedvezmények) tartalmazó kimutatást és annak szöveges indoklását. Az Önkormányzat a költségvetési rendelet előterjesztésekor jóváhagyta azokat a rendeleteket 7, amelyek a javasolt költségvetési előirányzatokat megalapozták. A költségvetési rendeletben meghatározták az illetményalapot (50 ezer Ft), a Ktv. előírásaival összhangban az illetménykiegészítés és a vezetői illetménypótlék mértékét, az intézményeknél alkalmazható nyersanyagköltségeket korcsoportonként, valamint a képviselők és bizottsági tagok járandóságait (tiszteletdíjakat, költségtérítéseket). Az Önkormányzat céltartalékba vonta a kötött felhasználású központi támogatásokat, az üres állások bérét, a jubileumi jutalmakat, a dolgozók képzési költségét, a nevelőszülői hálózat bővítésére és a pályázatok önrészére szolgáló elkülönített keretek előirányzatát. Meghatározták a tartalékkal történő rendelkezés módját, az évközben befolyó többletbevételek terhére vállalható feladatokat. A költségvetési rendeletben meghatározták a végrehajtással kapcsolatos legfontosabb szabályokat: a feladatellátás és az önkormányzati intézmények finanszírozásának módját a kiskincstári rendszer és a likviditási ütemtervtől eltérő előfinanszírozási lehetőség alkalmazásával; az Áht ában előírt hitelműveletekre 700 millió Ft összeghatárig 8 a Közgyűlés elnökének biztosítottak hatáskört a Közgyűlés soron következő ülésén történő tájékoztatási kötelezettség mellett; a céltartalékba vont előirányzatok felhasználásáról a jogszabályi előírások, valamint a Pénzügyi bizottság előzetes véleményének figyelembe vételével, a Közgyűlés elnöke dönthetett; a támogatások nyújtásával kapcsolatos döntési jogköröket decentralizáltan határozták meg a felhasználható keretösszegek megjelölésével; a jogszabályi előírások és a költségvetési rendeletben elfogadott bérfejlesztések végrehajtását az intézményi dolgozók esetében az intézményvezetők, az Önkormányzat hivatalának köztisztviselőit érintően a Közgyűlés elnöke és a főjegyző hatáskörébe utalták; 7 Az Önkormányzat 2/2003. (III. 1.) számú rendelete a fenntartásában működő gyermekvédelmi intézmények térítési díjáról, a 3/2003. (III. 1.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról. 8 A költségvetési rendeletben határoztak arról, hogy a felhalmozási kiadások és a fedezetükre szolgáló felhalmozási célú bevételek tervtől eltérő teljesülése esetén 12 hónapon belüli visszafizetési kötelezettséggel, évközben 200 millió Ft fejlesztési hitel vehető igénybe. Ezt a keretösszeget a költségvetés nem tartalmazta, abban az 500 millió Ft működési forráshiányt finanszírozó hitelt szerepeltették az egyensúly biztosítása érdekében. 20