JELENTÉS a Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről február

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /21/21/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Nagy Istvánné dr. számvevő Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Schósz Attila Ferencné számvevő A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a települési önkormányzatok tulajdonában lévő közutak, hidak, alagutak fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének vizsgálatáról Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Jelentés az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyi helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Az egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Az egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálói kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 59 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Az Önkormányzat és évi rövid távú pénzügyi befektetéseinek kronológiája (2 oldal) 5. számú Egyes feladatok kiadásainak finanszírozása (1 oldal) 6. számú Kimutatás a jelentősebb önként vállalt feladatok költségvetési súlyáról (1 oldal) 7. számú Horváth Csaba polgármester úr észrevétele (1 oldal) 8. számú Horváth Csaba polgármester úr észrevételére adott válaszlevél (1 oldal) FÜGGELÉKEK 1. számú: Az Önkormányzat rövid távú pénzügyi befektetései a I. félév közötti időszakban (5 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet kisebbségi kormányrendelet ÁSZ Önkormányzat Képviselő-testület Pénzügyi bizottság Költségvetési bizottság KKS bizottság Közbeszerzési bizottság Egészségügyi és szociális bizottság GTB Polgármesteri hivatal Pénzügyi iroda Vagyonhasznosítási iroda Számítástechnikai csoport INTELIG a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Állami Számvevőszék Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Budapest Főváros II. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének Pénzügyi bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének Költségvetési bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Közoktatási, közművelődési és sport bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Közbeszerzési bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Egészségügyi és szociális bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének Gazdasági és tulajdonosi bizottsága Budapest Főváros II. kerület Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Pénzügyi irodája Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Vagyonhasznosítási és ingatlan nyilvántartási irodája Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Polgármesteri hivatal Pénzügyi irodájának Számítástechnikai csoportja Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Intézményeit Ellátó Igazgatóság 3

6 GAMESZ SzMSz ügyrend BUDSZOLG Kft. BER-ÚT Kht. BUDÉP Kft. ISM MEH K&H Rt. vagyongazdálkodási rendelet Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Polgármesteri hivatalának Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezete Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1992. (VII. 1.) számú rendelete az SzMSz 9. számú melléklete: a Polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásáról, hivatali munkarendjéről és ügyfélfogadási rendjéről Budai Karbantartó és Felújítási Szolgáltató Kft. BER-ÚT Közútkezelő, Ingatlanberuházó, Tanácsadó és Szolgáltató Közhasznú Társaság BUDÉP Budai Épületfenntartó Kft. Ifjúsági- és Sport Minisztérium Miniszterelnöki Hivatal Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Képviselőtestületének 57/1996. (XII. 27.) számú rendelete 4

7 JELENTÉS Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A vizsgálatot a V /2003. számú ellenőrzési program alapján végeztük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodása során érvényesültek-e az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásai. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.7., , ellenőrzési programpontok esetében a évek. Budapest II. kerületét alkotó három településrész Viziváros, Rózsadomb, Pesthidegkút a főváros északnyugati részén fekszik. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. Az Önkormányzat 30 tagú Képviselő-testületének munkáját tíz állandó bizottság segítette. A évi önkormányzati választásokat követően a polgármester személye változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében nyolc önállóan gazdálkodó és 34 részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtet, valamint három gazdasági társasága és egy közhasznú társasága is részt vesz a feladatok végrehajtásában. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalma- 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS zottak száma a évben 2225 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 303 fő köztisztviselő dolgozott. Az Önkormányzat a évben millió Ft költségvetési bevételt, millió Ft költségvetési kiadást teljesített, és a év végén millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. A kerületben a évi választásokig hat kisebbségi önkormányzat, a évi választásokat követően pedig 10 kisebbségi önkormányzat működött. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági programját nem határozta meg. A gazdasági program elkészítésére vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás nem biztosította, hogy a gazdasági program hosszabb távra vonatkozzon. A és a évre vonatkozó költségvetési koncepciókat a polgármester határidőre a Képviselő-testület elé terjesztette, azonban a Költségvetési bizottság, valamint a kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott írásos véleményének a koncepció előterjesztéséhez történő csatolása elmaradt. A és a évi költségvetési rendeletek a jogszabályban előírt szerkezetben készültek, azonban a kötelezően előírt mérlegek, kimutatások közül tájékoztatásul nem mutatták be a közvetett támogatásokról szóló kimutatást. A vagyonkimutatás kivételével a költségvetés mellékleteként bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit nem határozták meg. A költségvetési rendeletben a bevételek és a kiadások különbségeként tervezett hiány összegét a évben nem mutatták be, valamint a hitelfelvételt bevételként szerepeltették, ezért megsértették az Áht. előírásait. Elmaradt a és a évi költségvetési rendelettervezetek költségvetési intézményvezetőkkel történő jegyző általi egyeztetése, a Költségvetési bizottság rendelettervezetről kialakított véleményének csatolása. Egyes kisebbségi önkormányzatok késedelmes döntései és intézkedései miatt a cigány, a szerb, a horvát és a román kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit kisebbségi önkormányzati határozatok hiányában építették be az Önkormányzat évi költségvetésébe. A költségvetési rendeletben az alapok keretében jóváhagyott előirányzatokat a pénzeszköz átadásoknál és nem a céltartalék között különítették el, ezért megsértették az Áht. előírásait. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletet a évben hat alkalommal módosította, az utolsó előirányzat módosítás nem a jogszabályban előírt határidő betartásával történt. Az előirányzat változásokról nyilvántartást vezettek. Az Önkormányzat, valamint az önállóan gazdálkodó szervek szintjén a kiemelt előirányzatokon belül gazdálkodtak. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatainak központi támogatás növekedése miatti módosítását nem azok határozatai alapján vezették át az Önkormányzat költségvetési rendeletében. A Polgármesteri hivatalban a gazdálkodási és az ellenőrzési jogkörök szabályozottak voltak. A polgármesteri és a jegyzői intézkedések hatásaként a szabályozás a célszerűség irányába változott, elmaradt azonban a költségvetési bevételekkel összefüggő ellenőrzési jogkörök rögzítése. A kötelezettségvállalási és az ellenjegyzési jogköröknél a felhatalmazásokat írásban rögzítették, nem szabályozták a felhatalmazottak beszámoltatásának módját, formáját. A helyszíni ellenőrzés ideje alatt hatályba lépett számviteli politikában pótolták a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának hiányzó szabályait. A számviteli poli- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tika nem tartalmazott szabályozást arra vonatkozóan, hogy az egységes számviteli rendszer kialakítása érdekében mely szabályozási elemek vonatkoznak valamennyi költségvetési szervre. A leltározási szabályzat nem tartalmazta a leltározási körzetek kijelölését, az ütemterv készítését, a leltárt helyettesítő öszszesítő kimutatás tartalmát, formáját, a leltár és a számvitel adatainak egyeztetési kötelezettségét, a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározását, egyeztetési és ellenőrzési szabályait, valamint a leltározás lezárását. A selejtezési szabályzatban nem rendelkeztek a selejtezendő vagyontárgyak feltárási rendjéről, a selejtezési jegyzőkönyv bizonylati útjáról, a selejtezett eszközök nyilvántartásból történő kivezetésének kötelezettségéről, a megsemmisítés módjáról és dokumentálásáról. A felesleges eszközök hasznosításának rendjét nem szabályozták. A pénztári és pénzkezelési szabályzatban nem határozták meg a pénztárellenőrzés gyakoriságát. A Polgármesteri hivatalban a munkafolyamatba épített ellenőrzések keretében a kötelezettségvállalás ellenjegyzését nem végezték el a megbízási szerződéseknél és két megállapodásnál, ezáltal nem teljesült a kiadási előirányzat által biztosított fedezet meglétének ellenőrzése. Nem látták el a pénzügyi érvényesítési feladatokat a költségvetési bevételeknél. A pénztárellenőr a bevételi és a kiadási pénztárbizonylatokat, a pénztárjelentést, valamint a rendelkezésre álló pénzkészletet ellenőrizte, nem vizsgálta a házipénztári keret betartását. Rendszeresen túllépték a házipénztári keret szabályzatban rögzített mértékét. A számvitel területén az elvégzett ellenőrzéseket és az egyeztetéseket a évtől írásban rögzítették. A Polgármesteri hivatalban a kiadásokkal kapcsolatos gazdasági események az 50 ezer Ft-ot el nem érő beszerzéseknél hiányzó megrendelés kivételével kötelezettségvállaláson alapultak. A készpénzben folyósított előlegek elszámolását a pénztári és pénzkezelési szabályzat előírásai szerint végezték. Elmaradt az utalványozás a nem termékértékesítésből és szolgáltatás nyújtásból származó banki bevételeknél. A feladatellátás szakmai teljesítés igazolása megfelelő volt. Az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete tartalmazta a vagyongazdálkodással összefüggő feladat- és döntési hatásköröket. Hiányzott a követelésekről történő lemondás eseteinek szabályozása. Az ajánlatkérésre beérkezett pénzintézeti ajánlatok értékeléséről, a legkedvezőbb ajánlatra vonatkozó döntésről a célszerűség ellenére írásos dokumentum sem február elején, sem május közepén nem készült. Az Önkormányzat képviseletében a polgármester értékpapír-, értékpapír letéti- és ügyfélszámla szerződést kötött a jegyző ellenjegyzése mellett a K&H Rt.-vel. A szerződésben az aláírók arról rendelkeztek, hogy a K&H Rt. az Önkormányzat megbízásait sajátszámlás megbízásként, illetve más megbízásokkal összevonva teljesíti. A polgármester a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményét fokozottabban elősegítő nevesített alszámla nyitási (K&H Rt. üzletszabályzata, II. különös rész, pont), illetve a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 144. (1) bekezdése szerinti zárolt értékpapír alszámla vezetési lehetőségével nem élt. A I. félévi rövid távú 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK befektetéseknél a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül vásárolta meg a K&H Rt. Pénzpiaci Alapjának befektetési jegyeit 2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról a törzsvagyon elkülönítésével gondoskodtak. A kialakított vagyon-nyilvántartási rendszerből hiányzott az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok tulajdoni részesedéseit jelentő befektetések egyedi nyilvántartása. A Polgármesteri hivatal évi könyvviteli mérlegének alátámasztásához a jegyző a leltározás végrehajtására a leltározási szabályzatban előírtak ellenére leltározási utasítást nem adott ki. Mennyiségi leltározást a Polgármesteri hivatalban őrzött részvényeknél és kárpótlási jegyeknél végeztek. A leltárt helyettesítő összesítő kimutatások készítésének feltételei nem álltak fenn, mivel a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett a Képviselő-testület egyetértésével, valamint nem volt biztosított a vagyonvédelem a számítástechnikai eszközök és a szervezeti egységek közti eszközmozgatások terén. Az Önkormányzat tulajdonában lévő, de üzemeltetésre kezelésre átadott eszközök a Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásában és könyvviteli mérlegében szerepeltek. Az ingatlanvagyon-kataszter december 31-i bruttó érték adata 2470 millió Ft-tal volt alacsonyabb a évi költségvetési beszámoló megfelelő adatánál. A Polgármesteri hivatal az ingatlanvagyon-értékeléssel összefüggő teljes körű egyeztetéssel az előírt határidőre nem készült el. A évi könyvviteli mérleg összeállításának értékelési feladatai során az értékvesztés elszámolásának szükségességét az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél nem vizsgálták. Az Önkormányzat egy gazdasági társaságára vonatkozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésének könyv szerinti és piaci értéke között tartós és jelentős összegű veszteségjellegű különbözet ellenére értékvesztést nem számoltak el. Az értékpapírok értékelését az előírásoknak megfelelően végezték el. A testületi döntésen alapuló, céljelleggel juttatott támogatások esetében a évben a Szociálpolitikai Alapból biztosított támogatások kivételével a támogatás felhasználására és elszámolásra vonatkozó szabályokat megállapodásban rögzítették. A benyújtott elszámolásokat a BER-ÚT Kht. elszámolása kivételével a Polgármesteri hivatal szakmai irodái ellenőrizték. Az elszámolások felülvizsgálata alapján két társadalmi szervezetnek és egy kisebbségi önkormányzatnak kellett a fel nem használt támogatást visszafizetnie. A közoktatási megállapodás alapján juttatott támogatások felhasználására elszámolási kötelezettséget nem írtak elő és az elszámolás sem történt meg a támogatott szervezetek részéről, az Áht. vonatkozó előírását megsértve a támogatás felhasználását nem ellenőrizték. Az önkormányzati bizottságok, valamint a polgármester a évben 12 alapítványt összesen 3,6 millió Ft támogatásban részesített, az Ötv. vonatkozó előírását megsértve. Az Önkormányzat az általa támogatott szervezetek számadását a benyújtott elszámolások és bizonylatok alapján ellenőrizte, helyszíni ellenőrzést nem végzett. 2 Az egyeztetés során a polgármester ezen megállapítással kapcsolatban észrevételt tett, melynek összegzése a Jelentés oldalain, a részletes megállapítások fejezet 1.7 pontjában található. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatal a törvényben előírtak ellenére az önkormányzati lakásértékesítésből származó bevétel fővárosi önkormányzatot megillető részét a év végén 1029,0 millió Ft-ot nem utalta át. Az Önkormányzat a évi költségvetésének elfogadásakor a felhalmozási bevételi többlettel biztosította a működési oldalon jelentkező forráshiányt. Az évközi gazdálkodás során a működési kiadások visszafogásával, valamint a működési bevételeknél többlet realizálásával biztosított volt a működési kiadások fedezete. Az Önkormányzat bevételei növelésének érdekében élt a helyi adó megállapításával, továbbá külső pénzügyi forrásokat cél-címzett támogatások, fővárosi átvett pénzeszközök is igénybe vett a feladatai finanszírozásához. Az önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények az év közi pénzállományuk alakulását negyedéves aktualizálással figyelemmel kísérték, a jegyző az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról likviditási tervet nem készített. Az Önkormányzat év végi likviditási helyzetének javítása céljából hitelt vett fel, azonban annak felvétele likviditási helyzetére hivatkozással nem volt indokolt. Az Önkormányzat a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzéseinek eljárási rendjét rendeletben szabályozta. A évben hatályos rendelete nem megfelelően jelölte ki a rendelet alanyi hatályát, mivel azt kiterjesztette az Önkormányzatra is. Nem a törvényi előírásnak megfelelően szabályozták a döntéshozatalt, mivel nem személyhez rendelték, hanem a évben a Beruházási zsűri, a évben a Közbeszerzési bizottság hatáskörébe utalták 3. Nem határozták meg az éves összegzés készítési rendjét és a teljesítéséért felelős személyt. A Polgármesteri hivatal a évi közbeszerzési eljárásairól éves összegzést nem készített. Egy felújítási feladat (játszótér felújítás) kivételével az előírt értékhatárt elérő beszerzéseknél a közbeszerzési eljárást lefolytatták. Egy nyílt előminősítési eljárással induló közbeszerzési eljárásnál megsértve a rendeletet döntési hatáskörrel nem rendelkező személy hozta meg a döntést az ajánlati szakasz lezárásáról. Egy közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárás, amelynek során a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalta és 1 millió Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte az Önkormányzatot, mivel az ajánlati felhívás nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az Önkormányzat a kisebbségi önkormányzatokkal nem kötötte meg a költségvetés tervezetének összeállítására, a költségvetési rendelet megalkotására és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szervére vonatkozó együttműködési megállapodást. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladataikat megállapodás hiányában is a Polgármesteri hivatal útján látták el. Az Önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetéről a kisebbségi önkormányzatok véleményét nem kérték ki. A költségvetési rendeletben kisebbségenként külön-külön mutatták be a kisebbségi önkormányzatok kiadási és bevételi előirányzatait. Az Önkormányzat a évben és a Az egyeztetés során a polgármester a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól alkotott önkormányzati rendelettel kapcsolatos megállapításokra észrevételt tett, melynek öszszegzését a Jelentés oldalai tartalmazzák. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK évben is szerepeltette azon kisebbségi önkormányzatok költségvetését rendeletében, amely kisebbségi önkormányzatok késve hozták meg határozatukat, illetve nem adták át a jegyző számára az előírt határidőben. Az Önkormányzat ezzel megsértette azon jogszabályi előírást, hogy a Önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése annak határozata alapján épül be. A kisebbségi önkormányzatok által hozott költségvetést módosító határozatokat nem építették be két esetben, egy esetben nem a határozatban foglaltaknak megfelelően építették be a költségvetési rendeletbe. A zárszámadási rendeletben bemutatott kisebbségi önkormányzati teljesítési adatokat a számviteli nyilvántartások alapján határozták meg, mivel a kisebbségi önkormányzatok határozatot nem hoztak. A kisebbségi önkormányzati vagyon analitikus nyilvántartását folyamatosan nem vezették, egy eszköz állományba vétele és egy eszköz állományból történő kivezetése elmaradt. A polgármester a zárszámadási rendelettervezetet az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható szerkezetben határidőre terjesztette a Képviselőtestület elé. A zárszámadáskor nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsített hatásait, a közvetett támogatásokat, valamint a Képviselő-testület tájékoztatására a vagyoni állapotot tükröző kimutatást. A zárszámadási rendeletben az önkormányzati szintű, valamint az önállóan gazdálkodó költségvetési intézményi pénzmaradványokat a Képviselő-testület jóváhagyta. A részben önállóan gazdálkodó intézmények esetében a pénzmaradványt nem mutatták be és arról nem döntött a Képviselő-testület. A Képviselő-testület a pénzmaradvány felosztásáról külön rendeletet alkotott. Az Önkormányzat feladatai ellátását elsősorban saját intézményhálózatával oldotta meg, emellett gazdasági társaságai és közhasznú társasága is részt vettek a feladatellátásban. Az Önkormányzat szolgáltatásvásárlás, valamint a társulásos feladatellátás lehetőségével is élt. A Képviselő-testület a külső feladat ellátók tevékenységét azok beszámolói révén figyelemmel kísérte, értékelte. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait az SzMSz-ben nem határozta meg, a közoktatás területén a közoktatási intézkedési tervében ilyen feladatként a gimnáziumi oktatást és a központi műhely fenntartását jelölte meg. Az önként vállalt feladatok finanszírozásába külső forrásokat is bevont az Önkormányzat, így az önkormányzati saját pénzeszközökkel együtt ezek pénzügyi fedezete biztosított volt. A kötelező feladatellátást az önként vállalt feladatok finanszírozása nem veszélyeztette. Az Önkormányzat a évben a fogyatékos személyek érdekében a középületek akadálymentesítésére vonatkozóan szakvéleményt készíttetett, a költségvetésében a tényleges akadálymentesítésre előirányzatot nem tervezett. Az Önkormányzat teljesítette a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. A könyvvizsgáló auditálási eltérésekkel, korlátozás nélkül hitelesítette az egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolót. Az Önkormányzat az SzMSz-ben a Polgármesteri hivatal szervezeti egységei között a belső ellenőrzést a polgármesterhez rendelte, ellenben nem jelenítette meg a felügyeleti ellenőrzést. A Képviselő-testület nem határozta meg, hogy milyen gyakorisággal tekinti át az Önkormányzat által alapított és fenntartott 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK költségvetési szervek ellenőrzéseinek tapasztalatait és nem is tekintette át azokat. Az ellenőrzési feladatok ellátását közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott ellenőrökkel valósították meg. Az önkormányzati intézmények nagy száma nyolc önállóan gazdálkodó, 34 részben önállóan gazdálkodó miatt a felügyeleti ellenőri feladatok teljes körű elvégzésére az egy fő ellenőri létszám nem elegendő. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt szolgáltattak, az ellenőrzött szervezeti egységeknek segítséget jelentettek a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésében. Az Önkormányzat számítástechnikai ellátottsága megfelelő volt. Az informatikai rendszerrel összefüggő szabályozás nem volt teljes körű, mert az Önkormányzat nem rendelkezett informatikai stratégiával és katasztrófa elhárítási tervvel. A közbenső egyeztetés során a polgármester észrevételben fejtette ki véleménykülönbségét, amellyel kapcsolatos véleményt a részletes megállapítások 1.7. pontja tartalmaz. A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a polgármesternek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása céljából a) b) c) d) kezdeményezze a Képviselő-testületnél a jegyző által előkészített gazdasági programtervezet alapján az Önkormányzat több évre szóló gazdasági programjának meghatározását az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében; csatolja a költségvetési koncepció tervezethez az Ámr. 28. (3) bekezdése szerint a Költségvetési bizottság, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleményét; terjessze a jegyző által készített előterjesztés alapján a Képviselő-testület elé az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások tartalmának meghatározásáról szóló rendelettervezetet; csatolja a költségvetési rendelettervezethez a bizottsági véleményeket az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglaltak alapján; 2. intézkedjen, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 63. (1) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzatot megillető lakásértékesítésből származó bevételi rész átutalásra kerüljön; 3. intézkedjen az Ötv. 78. (2) bekezdése alapján a vagyonállapotot tartalmazó vagyonkimutatás éves zárszámadáshoz csatolásáról; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 4. gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat által céljelleggel juttatott támogatások közül az alapítványok, közalapítványok támogatása esetében a döntést a Képviselőtestület hozza meg az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában előírtak betartása érdekében; 5. kezdeményezze, hogy kössék meg a kisebbségi önkormányzatokkal az Áht. 68. (3) bekezdésében meghatározott megállapodásokat, ennek során az Áht a alapján határozzák meg a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szervét; 6. intézkedjen a Kbt. 2. (1) bekezdésének, továbbá a Képviselő-testület 2/2003. (I. 28.) számú rendeletének hatálya alá tartozó árubeszerzéseknél, építési beruházásoknál és szolgáltatásoknál a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról; 7. gondoskodjon a közbeszerzési eljárás rendjéről szóló 2/2003. (I. 28.) számú rendelet 2. -ában az ajánlatkérő nevében eljáró személyre vonatkozó előírások következetes betartásáról; 8. kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy határozzák meg, milyen gyakorisággal tekintik át a Htv (1) bekezdés g) pontja előírásának betartása érdekében az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait; a munka színvonalának javítása érdekében 9. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak képviselő-testületi megtárgyalását, a feltárt hiányosságok megszüntetésére készíttessen intézkedési tervet; 10. kezdeményezze a jegyző által előkészítettek alapján az SzMSz módosítását a gazdasági programra vonatkozó szabályozás tekintetében; 11. biztosítsa a pénzügyi befektetések szerződéskötései során a befektetések elkülönített, nevesített vagy zárolt alszámlán történő vezetését a fokozott vagyonvédelem és az ellenőrzési lehetőség érdekében, valamint gondoskodjon a vagyonváltozásra vonatkozó döntések dokumentálásáról az ideiglenesen szabad pénzeszközök rövid távú befektetésénél; 12. tartsa be a rövid távú pénzügyi befektetésekre vonatkozóan a döntéshozatala során a Képviselő-testület által előírt feltételeket; 13. kezdeményezze az SzMSz kiegészítését az Önkormányzat által önként vállalt feladatok nevesítésével; 14. kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy az SzMSz-ben jelenítsék meg a felügyeleti ellenőrzést; 15. gondoskodjon a kötelezettségvállalást és az utalványozást átruházott jogkörben gyakorlók beszámoltatási módjának, formájának szabályozásáról; 16. vegye figyelembe a középületek akadálymentesítésének tervezése és annak végrehajtása során a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében foglalt határidőt; 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a jegyzőnek a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor a) b) c) gondoskodjon az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelettervezet önkormányzati intézményekkel történő egyeztetésének eredményét írásban rögzítsék; intézkedjen, hogy a költségvetési rendelettervezetbe a kisebbségi önkormányzatok költségvetése az Áht. 65. (3) bekezdésében foglaltak betartásával a kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján épüljenek be, gondoskodjon az alapoknak a céltartalék előirányzatok közötti elkülönítéséről az Áht. 73. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően; 2. a költségvetési rendelet módosításakor a) b) gondoskodjon az Ámr. 53. (2) és (6) bekezdésében foglaltak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelet utolsó módosítása határidőben megtörténjen; intézkedjen az Áht. 74. (3) bekezdésének figyelembevételével, hogy a kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit kizárólag azok határozatai alapján módosítsák, illetve a kisebbségi önkormányzatok költségvetéseit módosító határozatokat az Önkormányzat költségvetési rendeletén vezessék át; 3. biztosítsa, hogy a költségvetési és a zárszámadási rendeletek előterjesztésekor az Áht a alapján a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatásra kerüljön a pontja szerint a közvetett támogatásokról szóló kimutatás, továbbá zárszámadáskor a pontja szerinti vagyonkimutatás, és a pontja alapján a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban; 4. gondoskodjon arról, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzmaradványa az Ámr. 66. (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően bemutatásra és jóváhagyásra kerüljön; 5. kezdeményezze a nem önkormányzati oktatási intézményekkel kötött közoktatási megállapodások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokban rögzítsék az Önkormányzat által adott támogatások elszámolásának szabályait, összhangban az Áht. 13/A. (2) bekezdésében foglaltakkal, intézkedjen továbbá, hogy az Önkormányzat által juttatott támogatások felhasználásáról benyújtott elszámolások ellenőrzése megtörténjen; 6. készítse el az Ámr a alapján az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról a likviditási tervet és ennek tartalmát vegye figyelembe a hitel igénybevételére vonatkozó döntési javaslat előkészítésekor; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7. gondoskodjon az Ámr (1)-(4) bekezdéseiben és a 136. (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak alapján az ellenőrzési jogkörök költségvetési bevételekre vonatkozó kiegészítéséről; 8. intézkedjen a Htv (1) bekezdés c) pontjának betartása érdekében az egységes számviteli rendszer kialakításáról, a költségvetési intézményekre vonatkozó szabályozási elemek kijelölésével; 9. gondoskodjon a Vhr. 37. (4) bekezdése szerint a leltározási szabályzat kiegészítéséről a leltárt helyettesítő, részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatás tartalmára, formájára vonatkozóan a felügyeleti szerv egyetértésének, a tulajdon védelmének, a részletező nyilvántartások vezetésének biztosítása mellett; 10. tartassa be a pénztári- és pénzkezelési szabályzat II. fejezetének 2.1. pontjában rögzített házipénztári keret mértékét; 11. intézkedjen, hogy az Ámr (2) bekezdésében, valamint a vonatkozó polgármesteri intézkedésben foglaltak alapján a banki és a pénztári kifizetések írásbeli kötelezettségvállaláson alapuljanak; 12. gondoskodjon az Ámr (7) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére vonatkozó előírások betartásáról a megbízási szerződéseknél és a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásoknál; 13. intézkedjen a költségvetési bevételeknek az Ámr (1)-(4) bekezdései szerinti érvényesítéséről, valamint az Ámr (6) bekezdésében foglaltak alapján a nem termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevételek utalványozásáról; 14. intézkedjen a Vhr. 49. (1) és (2) bekezdése alapján a tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletező nyilvántartásának kialakításáról, és gondoskodjon az értékelési feladatok keretében ugyanezen eszközök piaci értékének vizsgálatáról a Számv. tv. 54. (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a Vhr ában az értékvesztés elszámolására előírtak betartása érdekében; 15. intézkedjen az Áht (2) bekezdésében foglaltak alapján a követelésekről való lemondás eseteinek (ok, feltétel, körülmény) szabályozásáról; 16. gondoskodjon az Önkormányzat számviteli és ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásában az ingatlanok bruttó érték adatai egyezőségének biztosításáról az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet; 17. gondoskodjon a Vhr. 37. (1) bekezdésében, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak alapján a leltározási utasítás kiadásáról és a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források évenkénti leltározásáról; 18. gondoskodjon a Vhr. 47. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kisebbségi önkormányzatok vagyonára vonatkozó analitikus nyilvántartásának folyamatos vezetéséről; 19. készítse elő a közbeszerzésekről szóló 2/2003. (I. 28.) számú rendelet módosítását annak érdekében, hogy a rendelet alanyi hatályát a Kbt. 96. (2) bekezdésével 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK összhangban szabályozzák, a döntéshozatalt a Kbt. 31. (3) bekezdése szerint határozzák meg; 20. gondoskodjon a Kbt. 61. (9) bekezdésében előírt éves összegzés elkészítéséhez a teljesítésért felelős személy kijelöléséről és az adatszolgáltatás belső rendjének szabályozásáról; 21. biztosítsa az Ámr. 36. (5) bekezdése alapján,hogy a kisebbségi önkormányzatok zárszámadásai azok határozatai alapján épüljenek be az önkormányzati zárszámadási rendeletbe; a munka színvonalának javítása érdekében 22. gondoskodjon az informatikai stratégia és a katasztrófa elhárítási terv elkészítéséről; 23. vizsgálja felül az ellenőrzési szabályzatot annak érdekében, hogy a szabályozás és annak érvényesülése összhangban legyen a megbízólevél és a megismerési záradék tekintetében; 24. gondoskodjon, hogy az Önkormányzat által biztosított támogatások felhasználása és elszámolása jogszerűségét helyszíni ellenőrzés keretében is vizsgálják; 25. gondoskodjon a felügyeleti ellenőrzés személyi feltételeinek javításáról az ellenőrzési feladatok teljes körű elvégzése érdekében; 26. rendelkezzen a leltározási szabályzatban a leltározási körzetek kijelöléséről, ütemterv készítéséről, a leltározás és a számvitel adatainak egyeztetési kötelezettségéről, a leltározási különbözetek megállapításáról, rendezéséről, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásáról, egyeztetési és ellenőrzési szabályairól, valamint a leltározás lezárásáról; 27. gondoskodjon a selejtezési szabályzat kiegészítéséről a selejtezendő vagyontárgyak feltárási rendjére, a selejtezési jegyzőkönyv bizonylati útjára, a selejtezett eszközök nyilvántartásból való kivezetésének kötelezettségére, a megsemmisítés módjára és dokumentálására, valamint a feleslegessé vált eszközök hasznosítási rendjére vonatkozóan; 28. gondoskodjon az ellenjegyzést átruházott jogkörben gyakorlók beszámoltatási módjának, formájának szabályozásáról; 29. határozza meg a pénztári és pénzkezelési szabályzatban a pénztárellenőrzés gyakoriságát. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁR- SZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglaltakat és az önkormányzati szabályozást megsértve a Képviselő-testület az Önkormányzat gazdasági programját nem határozta meg. Az SzMSz a 67. -ban előírta, hogy a Képviselőtestület rendeletben évenként meghatározza gazdasági programját és költségvetését. Az SzMSz-ben foglalt szabályozás alapján nincs biztosítva az, hogy a gazdasági program hosszabb távra vonatkozzon. Az Önkormányzat egyes kiemelt feladatokra, ágazatokra képviselő-testületi határozat formájában koncepciókat (intézkedési tervet) hagyott jóvá: lakáskoncepció, egészségpolitikai koncepció, közoktatási intézkedési terv. Ezen dokumentumok tartalmaztak hosszabb távra vonatkozóan meghatározott feladatokat, prioritásokat. A koncepciók az önkormányzati szintű gazdasági programot nem pótolták. Az Önkormányzat a és a évek tekintetében két évre vonatkozóan határozta meg a költségvetési koncepcióját. A polgármester a és a évi költségvetési koncepciót az Áht ában előírt határidő november 30. betartásával a november 23-i képviselő-testületi ülésre terjesztette elő. Az SzMSz 7. számú mellékletében foglaltak alapján a költségvetési koncepció véleményezésére a Költségvetési bizottság kapott felhatalmazást. A Költségvetési bizottság a november 20-i ülésen kialakította állásfoglalását. A Költségvetési bizottság véleményét a koncepciót tárgyaló képviselő-testületi ülésen a Költségvetési bizottság elnöke ismertette. Az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtakat megsértették, mivel a bizottság írásos véleményét nem csatolták a koncepció előterjesztéséhez. A költségvetési koncepciót a kisebbségi önkormányzatok részére megküldték, azonban írásos véleményüket nem kérték ki. Az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltakat megsértették, mivel nem csatolták a Képviselő-testület részére benyújtott költségvetési koncepció tervezethez a kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét. A Képviselő-testület a 467/2000. (XI. 23.) számú határozattal fogadta el a költségvetési koncepciót. Az előterjesztés a központi költségvetési elképzelések bemutatása mellett tartalmazta az önkormányzati elképzeléseket, többek között a központi jogszabályi módosulások miatti közalkalmazotti, köztisztviselői illetményváltozások biztosításának módját, valamint elvi szintű meghatározását annak, hogy az önkormányzati intézményrendszer működőképességének fenntartását tekintik a legfontosabbnak. A Képviselő-testület a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény ában kapott felhatalmazással élve kétéves költségvetést fogadott el a március 8-i ülésen. 17

20 A költségvetési rendelettervezetben az Ámr ában foglaltak figyelembevételével történt a kiadási és bevételi előirányzatok meghatározása. A költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a jegyző az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak ellenére nem egyeztette. A költségvetési rendelettervezet elkészítésekor figyelembe vették a költségvetési koncepcióban megfogalmazottakat. A Költségvetési bizottság a költségvetési rendelettervezet alkalmasságát képviselő-testületi általános vitára véleményezte a február 8-i és 15-i ülésén, és a költségvetési rendelettervezettel kapcsolatosan beérkezett módosító indítványokról a március 7-i ülésen alakította ki véleményét. A rendelettervezet általános vitája során a Költségvetési bizottság mellett a Pénzügyi, az Oktatási, az Egészségügyi és szociális, valamint a Jogi bizottság véleményét is a képviselő-testületi ülésen ismertették. Az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglalt előírást megsértették, mely szerint a költségvetési bizottsági véleményt a rendelettervezethez kell csatolni. Az Önkormányzat és évi költségvetéséről szóló 8/2001. (III. 12.) számú rendelete az Áht. 69. és az Ámr a szerinti szerkezetben készült, tartalmazta a címrendet, a működési előirányzatokat kiemelt előirányzatonként és a létszámkeretet Önkormányzatra összesen és költségvetési szervenként, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a Polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, az általános és céltartalékot, elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését, az előirányzat felhasználási ütemtervet. A helyi kisebbségi önkormányzatok közül a cigány és a szerb az Önkormányzat által meghatározott határidőhöz képest késve hozta meg határozatát költségvetéséről, a román és a horvát pedig nem továbbította határidőben. Emiatt az Önkormányzat költségvetésében az Áht. 65. (3) bekezdésében foglaltakat megsértve, a kisebbségi önkormányzat határozata nélkül alakították ki és építették be ezen kisebbségi önkormányzatok bevételi és kiadási előirányzatait. Az Áht. 71. (3) bekezdése figyelembevételével bemutatták a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. A költségvetési rendelet a évben ,7 millió Ft bevételt és kiadást irányzott elő. A Képviselő-testület a bevételi források között 30,5 millió Ft működési célú hitelfelvételt, valamint 1110,8 millió Ft felhalmozási célú hitelfelvételt hagyott jóvá. A költségvetési rendelet elfogadásakor nem tartották be az Áht. 8. (1) bekezdésében foglaltakat, mivel a hiányt nem mutatták be a költségvetési rendelet normaszövegében. Megsértették továbbá az Áht. 8/A. (7) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a hitelfelvételt költségvetési bevételként vették számításba. A Képviselő-testület a évi költségvetési rendeletében a közművelődési, oktatásfejlesztési, valamint a sport és tömegsport támogatására támogatási kereteket hagyott jóvá. Az adott célokra szolgáló pénzügyi előirányzatokat Oktatásfejlesztési Alapként, Közművelődési Alapként, valamint Sport- és Tömegsport Alapként nevesítették. Az alapok az Önkormányzat költségveté- 18

21 sének támogatási keretei, elkülönített előirányzatai voltak, tartalmukat tekintve valójában céltartalékok, amelyek felhasználásáról átruházott hatáskörben az éves költségvetési rendeletben felhatalmazott bizottságok döntöttek. Az Önkormányzat az alapok keretében jóváhagyott előirányzatokat a pénzeszköz átadások között és nem a céltartalékoknál különítette el, ezzel megsértette az Áht. 73. (1) bekezdésében a céltartalék előirányzatok elkülönítésére vonatkozó előírást. A vagyonkimutatás kivételével a költségvetéssel egyidejűleg tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit az Áht ában előírtak ellenére nem határozták meg rendeletben. A szabályozási mulasztás ellenére a költségvetési rendelettervezet melléklete az Áht ában előírt mérlegek, kimutatások közül az összevont pénzügyi mérleget, a kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, valamint a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését tartalmazta. Az Áht ában előírtakat megsértve nem mutatták be az Áht pontjában előírt közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A költségvetési rendeletben meghatározták a végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat: a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzat módosítási hatásköröket, illetve az átruházott jogköröket, a költségvetési szervek vezetőinek előirányzat módosítási hatásköreit, a tartalékkal történő rendelkezés és az évközi szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait, az intézményfinanszírozás rendjét. A Képviselő-testület fenntartotta magának a költségvetés bevételi és kiadási főösszegek, a költségvetési rendeletben meghatározott átruházott hatáskörök kivételével a kiemelt előirányzatok, valamint a létszámkeretek tekintetében a kizárólagos előirányzat módosítási jogot. A polgármesternek előirányzat módosítási jogot biztosítottak a Polgármesteri hivatal igazgatási tevékenysége és az egyéb önkormányzati feladatokra vonatkozó működési kiadásokon belüli kiemelt előirányzatok átcsoportosítására. A költségvetési intézmények vezetői a jóváhagyott intézményi bevételi előirányzatot meghaladó többletbevételből kiadási előirányzataikat emelhették meg. A működési kiemelt kiadási előirányzatokon belül a részelőirányzatok között a vásárolt élelmezésre tervezett előirányzat kivételével átcsoportosítási jogot kaptak. A polgármester kapott felhatalmazást az év során átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítására (betétként történő lekötésére, illetve államilag garantált értékpapír vásárlásra). A Képviselő-testület a hitelműveletekkel kapcsolatos jogköröket saját hatáskörében tartotta annak kivételével, hogy a polgármester részére biztosította a likvidhitel felvételéről való döntést (a jóváhagyott éves költségvetési kiadások legfeljebb 5%-áig). 19

22 Az önkormányzati biztos kirendelésére vonatkozó szabályokat külön rendeletben 4 határozta meg a Képviselő-testület. A polgármester a évi költségvetési koncepciót az Áht ában meghatározott határidőn 5 belül, a Képviselő-testület december 13-i ülésére nyújtotta be, azonban annak tárgyalását a Képviselő-testület ezen a napon nem tűzte napirendjére. A költségvetési koncepciót a december 19-i ülésén a Képviselő-testület az 582/2002. (XII. 19.) számú határozatával fogadta el. A koncepció elfogadásának időpontjában az önkormányzati bizottságokat még nem hozták létre, így a koncepcióról bizottsági vélemény nem születhetett. Az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtakat megsértették, mivel a költségvetési koncepció tervezethez a Költségvetési bizottság véleményét nem csatolták. A kisebbségi önkormányzatok véleményét a költségvetési koncepció tervezetről nem kérték ki, és nem csatolták a Képviselő-testület elé kerülő koncepció tervezethez, ezzel megsértették az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltakat. A évi költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a jegyző az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltak ellenére nem egyeztette. A polgármester a évi költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében meghatározott határidőn 6 belül a február 13-i testületi ülésre terjesztette be a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület ezen ülésén a költségvetési rendelettervezet vitáját nem tűzte napirendjére. A Képviselőtestület a 8/2003. (III. 14.) számú rendeletével fogadta el a évi költségvetését. A költségvetési rendelettervezettel egyidejűleg az Áht ában előírtakat megsértve nem mutatták be tájékoztatásul az Áht pontjában előírtaknak megfelelően a közvetett támogatások kimutatását és az abban foglaltak szöveges indoklását. A Képviselő-testület a évi költségvetés kiadási főösszegét millió Ft-ban, a bevételi főösszegét millió Ft-ban, a hiány összegét 1502 millió Ft-ban állapította meg. A Képviselő-testület a költségvetési hiány finanszírozási módjaként középlejáratú hitel felvételét határozta meg. A évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat az előző évi költségvetési rendeletben foglaltakkal megegyezően határozták meg A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A Képviselő-testület a évi költségvetésének a évi előirányzatait már a évben is módosította két alkalommal. Ezen előirányzat módosítások a bevételek alakulásának felülvizsgálata, valamint a fővárosi forrásmegosztás kerületre vonatkozó hatására váltak szükségessé. A Képviselő- 4 Az Önkormányzat 27/1997. (VII. 7.) számú rendelete az önkormányzati biztos kirendelésének helyi szabályairól. 5 A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig. 6 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a határidő a tárgyév február 15-e volt. 20