JELENTÉS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3 Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /34/16/2003. Témaszám: 635 Vizsgálat-azonosító szám: V0102 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Kenéz Sándor számvevő tanácsos Dr. Szűcs Zoltán számvevő tanácsos Valu Tibor tanácsadó A témához kapcsolódó az elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az önkormányzati feladatellátás szervezeti formáiról és működésük célszerűségének ellenőrzéséről Jelentés a közbeszerzésekről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A munkafolyamatba épített ellenőrzések szabályozottsága és gyakorlati működése a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatellátás területén A bizonylati rend szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának és leltározásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat és döntési hatáskörök szabályozottsága, a vagyonváltozást előidéző intézkedések szabályszerűsége, célszerűsége Az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokkal történő elszámoltatás szabályszerűsége A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének szabályszerűsége A működési és felhalmozási bevételek, kiadások alakulása A költségvetés egyensúlyának helyzete A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége Egyes kiemelt önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei Egyes naturális mutatókkal mérhető feladatok bevételei és kiadásai A jelentős ráfordítást igénylő önként vállalt feladatok ellátása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az Önkormányzat informatikai rendszerének szabályozottsága, működése A helyi ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 54 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Gazda László elnök úr észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Sztv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet SzMSz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 2/1999. (II. 5.) számú önkormányzati rendelet vagyongazdálkodási rendelet ÁSZ TÁH OEP Önkormányzat Közgyűlés Közgyűlés elnöke főjegyző Gazdasági és vagyonbizottság Pénzügyi bizottság Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló többször módosított 9/1997. (VII. 4.) számú önkormányzati rendelet Állami Számvevőszék Területi Államháztartási Hivatal Országos Egészségbiztosítási Pénztár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat főjegyzője Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Gazdasági és Vagyonbizottsága Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága Önkormányzat hivatala Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Hivatala ügyrend A főjegyző által kiadott 2-2/1998. számú rendelkezés Pénzügyi és vagyongazdálkodási osztály Illetékhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatalának Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztálya Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Illetékhivatal Ellátó szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ellátó Szervezete 3

6 4

7 JELENTÉS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatósága a V /2003. számú ellenőrzési program figyelembe vételével vizsgálta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 1 megfelelően segítették-e a végrehajtást; az Önkormányzat által ellátandó feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló pénzforrások összhangja biztosított volt-e. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. negyedév, az 1.7., , ellenőrzési programpontok esetében a évek. Az Önkormányzat földrajzi elhelyezkedése, a megyében lévő települési önkormányzatok száma, valamint a kötelező és önként vállalt koordinációs feladatok miatt fontos szerepet tölt be a megye önkormányzatai között. A megye az ország legkeletibb megyéje, ahol a évi önkormányzati képviselő választásokat követően 229 települési önkormányzat van, e tekintetben az ország ötödik legnagyobb megyéje. Kötelező feladatai a területi szolgáltatást végző intézmények fenntartása és működtetése. Az önként vállalt koordinációs feladatai körében érdekérvényesítési, érdekképviseleti feladatokat lát el. A Közgyűlés tagjainak száma 48 fő, munkáját 13 állandó bizottság segíti. A megye lakosainak száma 600 ezer fő. Az Önkormányzat évi költségvetésének főösszege 27 milliárd Ft, számviteli mérlegének főösszege pedig a év végén 24 milliárd Ft volt. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 6 Az Önkormányzat intézményeinek száma 43, valamennyi önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Az Önkormányzat hivatalában és intézményeiben foglalkoztatottak száma a 2003-ra jóváhagyott költségvetés szerint 6515 fő, ebből 197 fő köztisztviselő. Az önkormányzati egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődési feladatellátást segíti öt közalapítvány.

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat gazdálkodásában döntően érvényesültek a központi jogszabályi előírások, azonban a költségvetési és zárszámadási önkormányzati rendeletek és a számviteli szabályzatok, az eszközök és források értékelésére, valamint a pénzkezelésre vonatkozó szabályzatok kivételével, hiányosak. Ezek negatívan hatottak a szabályszerű gazdálkodás feltételeinek és körülményeinek a kialakítására, a tervezésre, az operatív gazdálkodásra, a számviteli rend- és a beszámolási kötelezettség teljesítésére. A feladatokat több évre kijelölő gazdasági program céljainak megfelelő munkaprogrammal rendelkezik az Önkormányzat. A évre szóló költségvetés tervezése és a költségvetési rendelet alkotása során az Önkormányzatnál két eset kivételével betartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A költségvetési rendelettervezet előkészítése során a tervezés módszerére és a költségvetési javaslat kidolgozására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsértették azzal, hogy a rendelet tervezethez nem csatolták a Pénzügyi bizottság véleményét, valamint a rendelet tervezetben az Önkormányzat hivatalának költségvetését nem feladatonként mutatták be. Az Önkormányzat három költségvetési szerv esetében a jogszabályi előírás ellenére nem a Közgyűlés által jóváhagyott előirányzatokat szerepeltette a központi pénzügyi információs rendszer számára megküldött költségvetési tájékoztatóban. A évi költségvetési, valamint az előirányzat módosításokat jóváhagyó közgyűlési rendeletek együttesen teljes körűen tartalmazták a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, lényeges szabályokat. A Közgyűlés a jogszabályban előírtak ellenére önkormányzati rendeletben nem határozta meg a költségvetés és a zárszámadás jóváhagyása során a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások részletes tartalmi követelményeit 2. E hiányosság ellenére a költségvetési és a zárszámadási rendelet tervezetek tartalmazták a jogszabályban előírt mérlegeket, kimutatásokat. A Közgyűlés a évre vonatkozó költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat nyolc alkalommal módosította. A Közgyűlés a február 14-én tartott ülésén az Országgyűlés, a Kormány, valamint költségvetési fejezet és elkülönített állami pénzalap által az Önkormányzat részére biztosított pótelőirányzatokon túlmenően a jogszabályban foglaltakat megsértve egyéb 2 A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés részére a követelmények meghatározására vonatkozó javaslatot nem terjesztett elő. 7

10 bevételi és kiadási előirányzatot is módosított visszamenőlegesen december 31-i hatállyal. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokat, azok változásait önkormányzati szinten, azon belül költségvetési szervenként, kiemelt előirányzati bontásban nyilvántartották. A zárszámadási rendeletben szereplő önkormányzati szintű módosított előirányzatokat a teljesítési adatok nem haladták meg, de a költségvetési szervek szintjén több intézménynél egyes kiemelt kiadási előirányzatot túlléptek. A túllépések okait az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat hivatala részéről nem vizsgálták, ennek következtében felelősségre vonásra sem került sor. A főjegyző kialakította és szabályozta az Önkormányzat hivatala számviteli politikáját és elkészítette az annak részét képező számviteli szabályzatokat. A számviteli politika nem tartalmazza, hogy a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá nem jelentős és jelentős összegnek. A szabályozási hiányosság jogszabályi előírásokba ütköző. A főjegyző a jogszabályi előírást megsértve nem készítette el a számlarendet. A leltározási szabályzatban meghatározta, hogy a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített öszszegző kimutatás, a jogszabályban foglaltakat megsértette, mivel ehhez a Közgyűlés egyetértését nem kérte. A gazdálkodás szabályszerű lebonyolítása érdekében a Közgyűlés elnöke és a főjegyző utasításokat, intézkedéseket, rendelkezéseket adott ki. A Önkormányzat hivatala mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv a jogszabályban előírt SzMSz-szel nem rendelkezik. A szabályzatok tartalmazzák a helyi sajátosságokat, de a szabályozás nem terjedt ki az ellátandó feladat teljes folyamatára, amelynek hiánya a munkavégzés során is éreztette hatását. A gazdálkodás végrehajtásának szabályait tartalmazó, a Közgyűlés elnöke és a főjegyző által kiadott együttes rendelkezés ellentétes a jogszabályban, az SzMSz-ben és az Ellátó szervezet alapító okiratában foglaltakkal, mivel abban egy másik, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény, az Ellátó szervezet részére is meghatároztak gazdálkodási kötelezettségeket, jogosultságokat. Előírták részére, hogy az Önkormányzat hivatalának költségvetésében előirányzott felhalmozási jellegű kiadásokból és egyes dologi kiadásokból megvalósítandó feladatokat lebonyolítsa és vezesse a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat. Elmaradt azonban az analitikus nyilvántartás és az Önkormányzat hivatalában vezetett főkönyvi számlák közötti kapcsolat szabályozása, az ezzel összefüggő gazdálkodási, ellenőrzési feladatok hatásköri rendezése. Az Önkormányzat hivatala pénztárosának munkaköri leírása az Önkormányzat hivatalának hatáskörébe nem tartozó tevékenység elvégzésének kötelezettségét az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény, az Ellátó szervezet, pénztárosi feladatainak ellátását is tartalmazza. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzési feladatok szabályozási keretét a főjegyző által kiadott ellenőrzési szabályzat adja meg. Az ügyrend melléklete részletesen tartalmazza az ellenőrizendő feladatot, a feladat ellátásáért felelős belső szervezeti egységet, az ellenőrzést végző személyt. A szabályzat a ve- 8

11 zetői ellenőrzés eszközeit, a munkafolyamatba épített ellenőrzés követelményeit foglalja magába. A Pénzügyi és vagyongazdálkodási osztály köztisztviselőinek munkaköri leírásaiban az egyeztetési feladatok előírásai jelentették a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget, ezek dokumentálásának módját viszont nem határozták meg. Szabályozatlan a szakmai teljesítés igazolásának módja. A jogszabályban foglaltakat megsértve az előírt esetekben a bevételek nem kerültek utalványozásra és ellenjegyzésre. Az Önkormányzat hivatalában a bizonylati rendet és az alkalmazandó nyomtatványokat a főjegyzőnek a számviteli rend szabályozásáról szóló rendelkezése tartalmazta. Az Önkormányzat hivatala és az Ellátó szervezet közötti elszámolás során a gazdasági események belső bizonylataként olyan számviteli bizonylatokat is használtak, amelyek nem feleltek meg a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek. A költségvetés végrehajtása során alkalmazott további számviteli bizonylatok megfeleltek az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A kötelezettségvállalásokon az ellenjegyzés nem történt meg maradéktalanul, a kötelezettségvállalások nyilvántartását nem szabályozták. A bizonylatokat minden esetben a teljesítések szakmai igazolását követően érvényesítették. A kiadások utalványozása és annak ellenjegyzése megtörtént. A gazdasági események számviteli nyilvántartásban történő rögzítése során a számviteli alapelvek érvényesültek, a könyvvezetés a számviteli előírásoknak megfelelően, rendezett formában történt. A vagyon számviteli analitikus nyilvántartásával kapcsolatos feladatok szabályozása a jogszabályi előírást megsértve, nem történt meg. Az önkormányzati vagyon számviteli analitikus nyilvántartását a költségvetési intézmények végzik. Az Önkormányzat hivatala költségvetésében szereplő előirányzatok terhére megvalósított beruházásokkal összefüggő, a vagyon változását érintő gazdasági események bizonylatait az Önkormányzat hivatalának főkönyvi könyvelésében rögzítik, az ezzel összefüggő analitikus nyilvántartást az Ellátó szervezetnél és az intézményeknél végzik. Az analitikus és főkönyvi könyvelés, valamint az ingatlanvagyon-kataszter adatainak egyeztetését a évben elvégezték. Az ingatlanvagyon-kataszter vezetése az Önkormányzat hivatalánál történik. A törzsvagyon elkülönített nyilvántartása a számviteli analitikus nyilvántartásokban és az ingatlanvagyon-kataszterben is megtörténik. A évi leltározási kötelezettséget az üzemeltetésre átadott eszközök kivételével a leltározási szabályzatban foglaltak szerint teljesítették. A évi zárszámadás mellékleteként bemutatott vagyonkimutatás, az analitikus és főkönyvi nyilvántartások valamint az ingatlanvagyon-kataszter adatai között december 31-én az egyezőség fennállt. A január 1-jei ingatlanstatisztika értékadatai az ingatlanvagyon-kataszter adataival megegyeztek. Az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartás jogszabályoknak megfelelő kiegészítése a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékének megállapítása tekintetében megtörtént. Az értékcsökkenések elszámolásánál betartották a jogszabályi előírásokat. A Közgyűlés rendeletet alkotott a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. Meghatározták a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket, valamint az eszközök törzsvagyonba és egyéb vagyonba történő besorolásának szempontjait, a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módját. A vagyongazdálkodásról szóló rendelet előírásai tartalmaz- 9

12 zák a vagyoncsoportok teljes körű felsorolását, az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos jogköröket. Az Önkormányzat eszközeinek értéke 2000-ről 2002-re 49%-kal növekedett, ezt meghaladóan az immateriális javak, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök, forgóeszközökön belül a követelések és az ennek részeként a kisértékű követelések is, valamint pénzeszközök értéke emelkedett. A Közgyűlés, a bizottságok és a Közgyűlés elnöke által juttatott működési célú támogatások 23%-ánál megsértették az államháztartásról és a közhasznú szervezetekről szóló jogszabályokban foglaltakat, nem írták elő a számadási kötelezettséget a támogatott szervek részére, nem határozták meg a rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésének módját. A Közgyűlés döntése alapján az Önkormányzat hivatala, a bizottságok és a bizottsági megbízás alapján eljáró közalapítvány, valamint a Közgyűlés elnöke a működési célú támogatások 77%-a esetében előírtak számadási és beszámolási kötelezettséget, amelynek a támogatott szervek bizonylatokkal, illetve Közgyűlés részére átadott részletes beszámolóval eleget tettek. A felhalmozási célú pénzeszközátadás az árvízkárosult családok részére bútorvásárlás céljára történt, amelyről a megyei Helyreállítási és újjáépítési bizottság és az érintett települési önkormányzatok együttesen döntöttek, akik a cél szerinti felhasználást ellenőrizték. Az önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatásokról vezetett analitikus nyilvántartása nem tartalmazza az elszámolási kötelezettség határidejét, illetve annak teljesítését. A követelés elengedésével kapcsolatos szabályokat a vagyongazdálkodási rendelet tartalmazza, ezt figyelembe véve a évben 743 ezer Ft követelés intézményi térítési díj elengedésére került sor. A követelések, részesedések, értékpapírok év végi értékelésének, értékvesztésének elszámolási szabályozása megtörtént, ugyanakkor a évi könyvviteli mérleg készítéséhez az Önkormányzat hivatala nem kérte be a követelések, részesedések értékeléséhez szükséges bizonylatokat a kisértékű követelések értékelését nem végezték el. Az Önkormányzat követelésállománya a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és azokhoz rendelkezésre álló saját pénzforrások összhangja a működési célú feladatokat tekintve biztosított volt. A költségvetési beszámolók évi teljesítési adatai szerint önkormányzati szinten a működési célú bevételek mindegyik évben fedezték a működési célú kiadásokat. Az Önkormányzat hivatala által és évben igénybe vett működési célú hitelből egy intézmény Szatmár-Beregi Kórház átmeneti likviditási gondjait oldották meg. Forráshiány a fejlesztési célú feladatokkal kapcsolatban keletkezett, amelyet középlejáratú hitelfelvétellel rendezett az Önkormányzat. A hitelfelvétellel kapcsolatos előterjesztésben számítás anyagként, összegszerűen az adóságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás jogszabályban meghatározott felső határát nem mutatták be. Az Önkormányzat által vállalt, évenkénti adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás során betartották az Ötv. vonatkozó előírását. A tervezett évi feladatok zavartalan ellátása, a biztonságos pénzgazdálkodás alátámasztása érdekében a pénzállomány alakulásáról likviditási tervet készítettek. Az Önkormányzat hivatalában a jogszabályban foglaltakat megsértve nem szabályozták a kötelezettségvállalások nyilvántartási formáját, 10

13 tartalmát és nem vezettek olyan nyilvántartást, amelyből megállapítható a költségvetési évet terhelő kötelezettségvállalások összege. A Közgyűlés megalkotta a közbeszerzési eljárás helyi szabályairól szóló rendeletét, de a évben érvényben lévő szabályozás nem terjedt ki a közbeszerzési eljárásban résztvevők összeférhetetlensége igazolásának módjára. Az Önkormányzat hivatala a közbeszerzési eljárást szabályszerűen folytatta le. A közbeszerzési eljárás lezárásáról a határozatot Kbt. előírásait megsértve nem személy, hanem a Közgyűlés hozta meg. A Közgyűlés elnöke az előírt határidőn belül nyújtotta be a Közgyűlés részére a főjegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, amely szerkezetében azonos volt a költségvetési rendelet szerkezetével, ezen okból meg is ismételte a költségvetési rendelet hibáit. A zárszámadáshoz csatolták az előírt mérlegeket, kimutatásokat. A vagyonkimutatás azonban az ingatlanok kivételével nem nyújtott részletes információt, mivel nem részletesen, hanem összevontan mérlegcsoportonként tartalmazott értékadatokat. A zárszámadást tárgyalásával egyidejűleg a Közgyűlés módosította az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendeletét, amelynek melléklete ingatlanonként tartalmazza az ingatlan címét, helyrajzi számát, területét, tulajdoni arányát, ingatlan kataszteri sorszámát, számviteli bruttó értékét és megállapított becsült értékét. A Közgyűlés zárszámadási rendeletében jóváhagyta az önállóan gazdálkodó költségvetési szervei évi pénzmaradványát. Az Önkormányzat által felhasználható, továbbá az intézményektől elvont, valamint a feladattal terhelt pénzmaradványt önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerinti bontásban bemutatták. Az Önkormányzat a kötelező feladatok ellátásáról saját intézményhálózat és közalapítványok útján gondoskodott. A költségvetési intézmények gazdasági vezetőinek 35%-a rendelkezett a jogszabály által előírt iskolai végzettséggel és szakmai képesítéssel. A vizsgált időszakban a Demecser városban működő Vári Emil Gimnázium működtetését a városi Önkormányzat kezdeményezésére évben adta át az Önkormányzat. Az intézmények feladatellátásával kapcsolatos módosításokról a Közgyűlés egyedi előterjesztések alapján döntött, együttesen nem értékelte a kialakított szervezeti rendszer működésének célszerűségét. A Közgyűlés működésének anyagi, technikai feltételeit biztosító Ellátó szervezet alapító okiratában meghatározott feladatokon túlmenően a Közgyűlés elnöke és főjegyzője által kiadott együttes rendelkezésben jogszabályban foglaltakat megsértve további feladatokat határoztak meg. Az Ellátó szervezet az Önkormányzat hivatalának költségvetésében szereplő feladatokat is ellát, az ott szereplő kiadási előirányzatok teljesítésére kötelezettséget vállalt, Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közgyűlés nem hagyta jóvá. Az önként vállalt feladatok költségvetési kiadáson belüli aránya a vizsgálattal érintett években nem érte el az egy százalékot, így az nem veszélyeztette az Önkormányzat működését és a kötelező feladatok ellátását. A Közgyűlés rendeleteiben nem nevesítette az önként vállalt és kötelezően ellátandó feladatait. Az Önkormányzat hivatala a hivatalra vonatkozó informatikai stratégia elkészítését a évben PHARE támogatáshoz készült pályázat benyújtásakor 11

14 elkészítette. A váratlan események esetére nem készítettek katasztrófa elhárítási tervet, nem szabályozták az informatikai rendszer hozzáférési jogosultságát, nem határozták meg az engedélyezési jogköröket, a dolgozók nem rendelkeznek informatikai-számítástechnikai képzettséggel. Az adatbiztonság érdekében a főjegyző május 23-án közszolgálati adatvédelmi szabályzatot adott ki. Az informatikai rendszerről üzemeltetési leírás nem készült. A Közgyűlés a felügyeleti és belső ellenőrzés szervezeti kereteit, feltételeit kialakította, az éves költségvetési rendeletekben a létszámot és a költségvetési előirányzatot az ellenőrzések végrehajtásához biztosította. A Közgyűlés nem határozta meg az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerveknél elvégzendő pénzügyi ellenőrzés gyakoriságát. A főjegyző a Közgyűlés felhatalmazása nélkül önálló intézkedésben állapította meg az Önkormányzat ellenőrzési szabályzatát, amely tartalmazza az ellenőrzés feladatait, az ellenőrzések típusait, a lebonyolítás szabályait, az Önkormányzat hivatala belső ellenőrzését, az ellenőrzéssel kapcsolatos feladat és hatásköröket, az összeférhetetlenség szabályait, valamint az ellenőrzések nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzésekről készült jelentések megfelelő információt szolgáltattak a Közgyűlésnek és szerveinek, az ellenőrzött szervezeti egységeknek pedig segítséget jelentettek a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésében. A Közgyűlés a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait évente a zárszámadás keretében a főjegyző részletes beszámolója alapján áttekintette. Az Önkormányzat hivatalának belső ellenőrzési rendszerét a főjegyző az Önkormányzat hivatala ügyrendjében szabályozta, amely tartalmazza az ellenőrizendő feladatot, a feladat ellátását és az ellenőrzést végző belső szervezeti egységet, munkaköri megnevezéseket. Az ÁSZ által végzett korábbi ellenőrzésekről készült számvevői jelentéseket a Közgyűlés elé terjesztették, a jelentésekben megfogalmazott javaslatok alapján minden esetben intézkedtek a hiányosságok megszüntetésére. A helyszíni ellenőrzés megállapításai mellett a gazdálkodás szabályszerűségének és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk: a Közgyűlés elnökének: a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. terjessze a Közgyűlés elé az Áht ában előírt mérlegek és kimutatások tartalmának meghatározására vonatkozó rendelettervezetet; 2. csatolja a költségvetési koncepcióhoz a Pénzügyi bizottság írásos véleményét a költségvetési koncepció tervezetéről az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak betartása érdekében; 3. a szabályszerű költségvetési gazdálkodás biztosítása céljából: a) gondoskodjon arról, hogy a Közgyűlés, a bizottságok és a Közgyűlés elnöke által céljelleggel juttatott nem szociális jellegű támogatások esetében az Áht. 12

15 13/A. (2) bekezdésében, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 14. (2) bekezdésében előírtak betartása érdekében a számadási kötelezettség előírása és a kapott elszámolás szerinti felhasználás ellenőrzése megtörténjen; b) c) d) biztosítsa, hogy az alapítványok, közalapítványok támogatásáról az Ötv. 10. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Közgyűlés döntsön; intézkedjen az Önkormányzat gazdálkodása végrehajtásának szabályai -t tartalmazó Közgyűlés elnöke és főjegyző által közösen kiadott 1-4/2000. (VIII. 15.) számú rendelkezés felülvizsgálatára és módosítására annak érdekében, hogy a feladatok, jogkörök, hatáskörök meghatározásánál az Ámr (1)-(3) bekezdésében foglaltak betartása kerüljenek; gondoskodjon arról, hogy az Ámr ában foglaltaknak megfelelően a bevételek a termékértékesítésből és szolgáltatásból befolyó bevételek kivételével utalványozásra kerüljenek; 4. kezdeményezze a Közgyűlés a közbeszerzésekről szóló 15/1999. (IX. 23.) számú rendeletének kiegészítését a Kbt. 31. (2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség igazolás formájának meghatározásával; 5. gondoskodjon arról, hogy a közbeszerzési eljárások esetében az eljárást lezáró határozatot a Kbt. 31. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően személy hozza meg; 6. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 92. (2) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése érdekében határozza meg az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerveknél elvégzendő pénzügyi ellenőrzés gyakoriságát; 7. kezdeményezze, hogy az intézmények leltározási és leltárkészítési szabályzataik elkészítése során a Vhr. 37. (4) bekezdésében leírt leltározási módszer igénybevételi lehetőségéről a Közgyűlés hozza meg döntését; a munka színvonalának javítása érdekében: 8. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek: a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betartása érdekében: 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet elkészítése során az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjában előírtak betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat hivatalának költségvetése feladatonként meghatározásra kerüljön; 2. a költségvetési gazdálkodás szabályszerű végrehajtása érdekében: a) biztosítsa a költségvetési előirányzatok módosítására irányuló rendelettervezetek előkészítése során, hogy az Ámr. 53 (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően 13

16 a költségvetési előirányzatok tárgyévet követő időben december 31-i hatállyal történő módosítására csak az államháztartás többi alrendszere által biztosított pótelőirányzatok esetében kerüljön sor; b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) biztosítsa az Ámr. 43. (3) bekezdésében előírt tartalmi és formai szempontok alapján megvalósított ellenőrzés elvégzésével, hogy a költségvetési szervek által összeállított költségvetés és az államháztartási pénzügyi információs rendszer részére küldendő adatszolgáltatás tartalma azonos legyen a Közgyűlés által elfogadott költségvetési rendeletben foglaltakkal; kísérje figyelemmel az intézmények gazdálkodását, előirányzat túllépés esetén a Htv (1) bekezdés e) pontjában biztosított jogkörében eljárva vizsgálja meg azok okait és indokolt esetben tegyen javaslatot felelősségvonásra; készítse el és kezdeményezze az Ámr. 10. (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az Önkormányzat hivatalának, mint önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását; kezdeményezze az az Ámr. 10. (4) bekezdésében foglaltak alapján az Ellátó szervezet Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását; vizsgálja felül az Önkormányzat hivatalában pénztárosi munkakört ellátó dolgozó munkaköri leírását, biztosítsa, hogy abban kizárólag az Önkormányzat hivatala pénztárának kezelésével kapcsolatos feladatok szerepeljenek; alakítsa ki az Önkormányzat hivatalának a Vhr. 49. (1) bekezdésben előírt számlarendjét; rendelkezzen az Ámr (3) bekezdésében foglaltak alapján a szakmai teljesítések igazolásának módjáról; szerezzen érvényt annak, hogy az Önkormányzat hivatala és az Ellátó szervezet elszámolásai során alkalmazott számviteli bizonylatok feleljenek meg a Sztv és aiban foglaltak alaki és tartalmi követelményeknek, kifizetéseket az Önkormányzat hivatalának költségvetéséből csak ilyen bizonylatok ellenében teljesítsenek; biztosítsa a kötelezettségvállalások nyilvántartásának az Ámr (6) bekezdésében előírt módon történő vezetését és az Ámr (4) bekezdése alapján szabályzatban rögzítse a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartásának formáját; gondoskodjon arról, hogy az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalására vonatkozó előterjesztésekben bemutatásra kerüljön a kötelezettségvállalásnak az Ötv. 88. (2) bekezdés szerint meghatározott felső határa; biztosítsa a Sztv. 54. (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a részesedések évenkénti értékelését; 14

17 m) végezze el a Sztv. 55. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a követelések minősítését, értékelését; n) kezdeményezze, hogy a kisösszegű és behajthatatlan követelésállomány nyilvántartásánál érvényesüljenek a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi LXII. törvény 7. (1) bekezdésében, valamint az Áht (4) bekezdésében foglaltak; 3. gondoskodjon arról, hogy az Ötv. 92. (2) bekezdésében előírt belső ellenőrzési feladatok elvégzésre kerüljenek; a munka színvonalának javítása érdekében: 4. biztosítsa, hogy az önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások analitikus nyilvántartásából az Áht. 13/A. -ban előírt számadási kötelezettség határideje és annak határidőn belüli teljesítése, valamint a felhasználás és a számadás ellenőrzésének elvégzése megállapítható legyen; 5. kezdeményezzen intézkedéseket a követelésállomány csökkentése érdekében; 6. szabályozza az informatikai rendszer hozzáférési jogosultsági rendszerét és dokumentálja az engedélyezési jogköröket; 7. támogassa az informatikai képzettség javítása érdekében a dolgozók továbbképzésen, tanfolyamon való részvételét. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetés tervezésének, a költségvetési rendelet megalkotásának, elfogadásának szabályszerűsége Az Ötv. 91. (1) bekezdése a helyi önkormányzatok részére gazdasági program készítését írja elő. A Közgyűlés a vizsgált időszakot megelőzően a évekre vonatkozó középtávú célkitűzéseit a 26/2000. (V. 5.) határozatával jóváhagyott a gazdasági program céljainak megfelelő munkaprogramban határozta meg. A munkaprogram és mellékletei stratégiai jelleggel tartalmazzák az Önkormányzat legfontosabb területfejlesztéssel, gazdálkodással, egészségüggyel, szociális feladatokkal, gyermekvédelemmel, közoktatással, közművelődéssel, sporttal és nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatait, célkitűzéseit és meghatározzák az Önkormányzat kötelező és a megye fejlődését elősegítő önként vállalt feladatai ellátásához kapcsolódó prioritásokat. A munkaprogramban foglaltak végrehajtását a Közgyűlés a évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásokat megelőzően szeptember hónapban tartott ülésén tárgyalta és a 71/2002. (IX. 27.) számú határozatával fogadta el a beszámolót, illetve a megválasztandó Közgyűlés számára ajánlásokat fogalmazott meg. A megválasztott új Közgyűlés az SzMSz 15. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a megbízatásának időtartamára, évekre a február 14-én tartott ülésén hozott 5/2003. (II. 14.) számú határozatával elfogadott munkaprogramban határozta meg cselekvésének fő irányait, amely alkalmas arra, hogy szabályozza a feladatok rangsorolását és ezáltal a tervszerű feladat meghatározást és végrehajtást. A helyzetelemzés keretében a Közgyűlés tájékoztatást kapott a megye gazdasági viszonyairól, társadalmi- és életkörülményekről, az önkormányzati működés feltételrendszeréről. A program célkitűzései a területfejlesztési, pénzügyi, gazdálkodási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, közoktatási, közművelődési, sport, turisztika- idegenforgalom feladatainak ellátásával megvalósuló együttműködés meghatározásával, társadalmi szervekkel kapcsolatosak, valamint védelmi feladatokra irányultak. A program tartalmazza a megvalósítás lehetséges forrásait is. A Közgyűlés elnöke a évekre vonatkozó a főjegyző által elkészített költségvetési koncepciót (előzetes számítási anyagot) határidőben az Áht ában előírt november 30-ai határidőt betartva november 27-én terjesztette a Közgyűlés elé. 16

19 Az előterjesztést megelőzően a Közgyűlés bizottságai köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták a költségvetési koncepciót, azonban a Pénzügyi bizottság írásos véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtakat megsértve nem csatolták az előterjesztéshez, azt a bizottság elnöke az ülésen terjesztette elő. A Közgyűlés a 124/2000. (XI. 27.) számú határozatával fogadta el az Önkormányzat évekre vonatkozó költségvetési koncepcióját, amelyben az OEP finanszírozásából átvett pénzeszközzel és azok kiadásai kivételével számba vette a várható önkormányzati bevételeket, kiadásokat és az ellátandó feladatokat. A évre várható bevételeket az előterjesztés mellékletében jogcímenként csoportosították, külön részletes kimutatatásban a bevételek 71%-át kitevő központi költségvetésből származó támogatásokat és szja-t. A kiadásokat működési és fejlesztési szempont szerint prognosztizálták, külön kiemelve az önként vállalt feladatok kihatásait. A koncepció 106 millió Ft forráshiányt tartalmazott, alapvető irányelvként az intézmények működőképességének a biztosítása került meghatározásra. Ennek érdekében prioritásként határozta meg a koncepció a fizető- és hitelképesség megőrzését, a saját- és működési bevételek reális tervezését, növelését, az intézmények alkalmazotti létszámának egyedi felülvizsgálatát, annak lehetőség szerinti csökkentését, a pályázat útján megvalósításra tervezett fejlesztések előkészítését, azok fenntartási, működési kiadási többletének finanszírozását, valamint az önkormányzati vagyon besorolásának felülvizsgálatát, a vállalkozói vagyon körének bővítését. A évekre vonatkozó költségvetési rendelettervezet előkészítése során, ezen belül az Önkormányzat hivatala és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatainak meghatározásakor, a költségvetési javaslat előirányzatainak számszerű kimunkálását az Ámr ában előírtak szerint végezték el. A rendelettervezet javasolt előirányzatait a hivatkozott jogszabályban foglaltak alapján a tervévet megelőző év eredeti előirányzatából kiindulva, a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított, valamint az előirányzati többlettel növelt összegben készítették elő. A évekre vonatkozó költségvetési rendelettervezetben szereplő intézményenkénti támogatás, saját bevétel, kiadás, kiemelt előirányzatok és létszám az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírt egyeztetésének eredményét írásban dokumentálták. A Közgyűlés elnöke a évekre vonatkozó költségvetési rendelettervezetet a Közgyűlés február 19-i ülésére terjesztette elő, amelyet a Közgyűlés az 5/2001. (II. 22.) számú rendeletével fogadott el. A rendelettervezetet a Közgyűlés bizottságai köztük a Pénzügyi bizottság megtárgyalták. A rendelettervezet beterjesztését megelőzően a Közgyűlés döntött azokban a kérdésekben, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták. A rendelettervezet előterjesztéséhez a könyvvizsgáló írásos jelentését igen, de a Pénzügyi bizottság véleményét tartalmazó dokumentumot nem csatolták, megsértve az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtakat. 17

20 A Közgyűlés az Áht ában előírtak ellenére önkormányzati rendeletben nem határozta meg a költségvetés (és a zárszámadás) mellékleteként tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. E hiányosság ellenére a költségvetési rendelettervezet tájékoztatási céllal tartalmazta az Áht ában előírt mérlegeket, kimutatásokat. A költségvetési rendelettervezet, illetőleg a jóváhagyott költségvetési rendelet szerkezete, tartalma tekintetében megsértették az Ámr. 29. (1) bekezdés e) pontjában előírtakat a következő hiányosság miatt: a rendelet 3-as számú mellékletei a Közgyűlés, az Önkormányzat hivatala és az Önkormányzat hivatalának belső szervezeti egységeként működő illetékhivatal költségvetési előirányzatait csak kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben tartalmazzák, így az Önkormányzat hivatala költségvetését feladatonkénti bontásban a rendelet nem tartalmazza. Önkormányzati szinten működési hiány nélküli költségvetést fogadott el a Közgyűlés, a fejlesztési forráshiány összegét 162,9 millió Ft-ban határozta meg, amelyre a tervezett fejlesztési célú hitel felvétele nyújtott fedezetet. A Közgyűlés az Önkormányzat hivatalának kiadásai között a 45,4 millió Ft általános tartalékon kívül közalkalmazottak és köztisztviselők évi bérfejlesztésének, közoktatási közalapítvány szakmai tevékenységének, valamint pedagógiai szakszolgálat megszervezésének fedezetére összesen 345,9 millió Ft előirányzatot különített el céltartalék címén. A évi költségvetési rendelet a költségvetés operatív végrehajtásának elősegítésére tartalmazott a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos szabályokat, mint az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörének gyakorlását; az intézmények év közbeni férőhely kihasználtságának csökkenése esetén alkalmazandó finanszírozási gyakorlatot; az önkormányzati biztos kirendelésének feltételeit; az intézmények által végezhető vállalkozási tevékenység engedély útján történő gyakorlásának feltételeit, valamint felhatalmazta a Közgyűlés elnökét és a főjegyzőt a bevételek kedvezőtlen alakulása esetén szükséges hitel felvételére. A Közgyűlés az SzMSz 75. (6) bekezdésében foglaltak alapján a rendelet mellékletében meghatározott összeghatárig az Áht. 74. (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján előirányzat felhasználási hatáskört engedett át, illetőleg egyes előirányzatokra rendelkezési jogosultságot biztosított a bizottságok és a Közgyűlés elnöke részére, azonban a hozott döntésekről történő beszámolás rendjét nem írta elő. Az Önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján a költségvetési szervek költségvetési adatszolgáltatásait a Pénzügyi és vagyongazdál- 18

21 kodási osztály tartalmi és formai szempontból ellenőrizte és a költségvetési alapokmányokat az Ámr. 43. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően továbbították a TÁH részére. Ennek ellenére a költségvetésről szóló adatszolgáltatás három költségvetési szerv esetében számszakilag eltért a Közgyűlés által elfogadott költségvetéstől. A TÁH részére átadott költségvetési szervenkénti alapokmányokban szereplő önkormányzati szintű és nettósított (intézményfinanszírozás nélküli) költségvetési főösszeg 914,5 millió Ft-tal, ezen belül a személyi kiadások összege 400,1 millió Ft-tal, a munkaadót terhelő járulékok összege pedig 206,3 millió Ft-tal, a dologi kiadások összege pedig 308,1 millió Ft-tal volt több mint a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat. Az eltérés oka, hogy az OEP által finanszírozott három kórház a Közgyűlés által február hónapban a költségvetési rendeletben évre jóváhagyott előirányzatokat az eltelt időszak alatt az általuk ellátott feladatok nagyságrendjében bekövetkezett változások miatt saját hatáskörben megváltoztatta A költségvetési előirányzatok módosításának szabályszerűsége A Közgyűlés a évre vonatkozó költségvetési rendeletében jóváhagyott előirányzatokat nyolc alkalommal, összesen 6932,4 millió Ft-tal módosította. A főösszeget érintő módosítások az eredeti előirányzat 35,6%-át tették ki. Ezen kívül végrehajtottak 368,2 millió Ft főösszeget nem érintő előirányzatok közötti átcsoportosítást, amely az eredeti előirányzatok összegének 1,9%-át jelentette. A költségvetési előirányzatok módosítására előterjesztett rendelettervezetek csak az eredeti előirányzatokat tartalmazó, ún. alap-költségvetési rendelet megváltoztatására irányultak. A két évre szóló költségvetés jóváhagyását követő egy év alatt bekövetkezett változások miatt első alkalommal a évi költségvetés jóváhagyásának időszakában a Közgyűlés február 8-án az 1/2002. (II. 11.) számú rendeletével módosította a két évre szóló költségvetés évi ütemét, a költségvetés főösszegét 1665,8 millió Ft-tal felemelte, amely az éves előirányzat növekedésének 24%-át tette ki. A módosítás keretében elsősorban az átvett pénzeszközök előirányzata került felemelésre 1110,8 millió Ft-tal, de növekedett 206,6 millió Ft-tal az Önkormányzat sajátos működési bevétele, 180 millió Ft-tal a felhalmozási és tőkejellegű bevétel, 140,1 millió Ft-tal a költségvetési támogatás, 60 millió Ft-tal a felhalmozási célú hitel előirányzata, a működési bevételek eredeti előirányzata pedig 31,7 millió Fttal csökkent. A módosítás összegét meghaladta a működési kiadások többlete, amely 1703,3 millió Ft-ot tett ki, míg a felhalmozási kiadások 200,8 millió Ft-os növelése mellett a tartalékokból összesen 238,3 millió Ft-ot használtak fel. A évi költségvetés előirányzatait a Közgyűlés utolsó alkalommal a február 14-én tartott ülésén alkotott 1/2003. (II. 17.) számú rendelettel módosította, így a határidő tekintetében betartották az Ámr. 53. (6) bekezdésében előírtakat. 19

22 A megállapított módosított előirányzatoktól 272,5 millió Ft-tal többet szerepeltettek a zárszámadásról alkotott rendelet 1-es számú mellékletében, mivel az intézményi pénzmaradványok összegeivel az előirányzatokat a Közgyűlés és az intézmények is saját hatáskörben felemelték. Az előirányzat módosítások során az Önkormányzatnál betartották az Áht ában előírtakat. A költségvetési kiadások teljesítésének szabályszerű elszámolása érdekében gondoskodtak a központi költségvetésből juttatott pótelőirányzatoknak, az OEP-től és más szervektől átvett pénzeszközöknek, a saját bevételi többleteknek, az előző évi pénzmaradvány igénybevételének, a Közgyűlés rendelkezése alapján a bizottságok és a Közgyűlés elnöke saját hatáskörében hozott döntéseiknek a költségvetési rendeleten történő átvezetéséről. Az önkormányzati intézmények a költségvetési rendelet 19. d) pontjában meghatározott időpontig jelezték saját hatáskörű előirányzat módosításaikat, amely éves szinten 2332,3 millió Ft volt, így azokat a Közgyűlés a költségvetési rendelet módosításaival utólag jóváhagyta. A Közgyűlés a évi költségvetési előirányzatok módosítása tárgyában alkotott nyolc rendelete közül egy az 1/2003. (II. 17.) számú rendelet sérti az Ámr. 53. (2) bekezdésében foglaltakat, mert december 31-ét követően a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének határideje előtt az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap által az Önkormányzat részére biztosított pótelőirányzattal lehet a költségvetési előirányzatokat december 31-i hatállyal módosítani. A Közgyűlés február 14-én tartott ülésen hozott 1/2003. (II. 17.) számú rendelet 3. -ában a Felhalmozási és tőkejellegű bevétel és az Átvett pénzeszközök terhére összesen 148,6 millió Ft-tal emelte fel a fejlesztési célú kiadási előirányzatot. Az előirányzat módosításokat dokumentumokkal alátámasztották, ezek megalapozását tartalmazó iratokat rendezetten, áttekinthetően nyilvántartották. A bizottsági hatáskörben hozott döntéseket a bizottsági határozatok, a Közgyűlés elnöke által saját hatáskörben hozott döntéseket amelyeknek kihatása évben 12,2 millió Ft volt belső bizonylatok rögzítették. A Közgyűlés döntését igénylő előirányzat-módosítások indokát belső feljegyzések, átiratok támasztották alá, illetve a Közgyűlés döntését nem igénylő, központi költségvetési kapcsolatokból eredő változásokat leiratok igazolták. A költségvetési rendelet módosítására benyújtott előterjesztések részletesek voltak, azok alapján a Közgyűlés a beterjesztett módosításokat jóváhagyta. A jóváhagyott előirányzatokat, azok változásait önkormányzati szinten, azon belül költségvetési szervenként, illetve kiemelt előirányzati bontásban nyilvántartották. Az Önkormányzat hivatalának költségvetési előirányzatait a főkönyvi nyilvántartásban is rögzítették, e nyilvántartási rendszer keretében biztosították az előirányzatok változásának folyamatos, naprakész követését. 20

23 A évi költségvetési beszámoló, illetve zárszámadási rendelet szerint a költségvetési rendelet módosított előirányzatait, ezen belül a kiemelt előirányzatokat a teljesítési adatok önkormányzati szinten nem haladták meg. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szintjén viszont az engedélyezett előirányzatokat, ezen belül egyes kiemelt kiadási előirányzatokat a teljesítési adatok több intézménynél meghaladták. Ezen intézmények megsértették az Áht a (1) bekezdésében foglaltakat, nem a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak. A zárszámadási rendelet melléklete szerint a 43 önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közül hat költségvetési szervnél a személyi juttatások, 13 költségvetési szervnél a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát, míg 22 költségvetési szervnél pedig a módosított kiadási előirányzatot haladta meg a teljesítés összege. Egy költségvetési szervnél a személyi juttatások módosított előirányzatát 13,5%-kal lépték túl. A túllépések okait az Önkormányzat, illetve az Önkormányzat hivatala részéről nem vizsgálták, ennek következtében felelősségre vonásra sem került sor. A évi zárszámadás teljesítési adatai alapján észlelve a túllépéseket a Közgyűlés az 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet 3. -ban intézkedett a túllépések jövőbeni megszüntetése érdekében A gazdálkodás szabályozottsága, szabályszerűsége A Közgyűlés az operatív gazdálkodással összefüggő rendelkezéseket az SzMSz 1. számú mellékletében fogalmazott meg, amely szerint átruházott hatáskörben a Közgyűlés bizottságai a befektetett eszközök beszerzésével, értékesítésével, közbeszerzési eljárások, illetve közbeszerzési értékhatárt el nem érő, 5 millió Ft-on felüli beruházások, felújítások versenytárgyalásainak lefolytatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére kaptak felhatalmazást; döntenek az éves költségvetési rendeletekben hatáskörükbe utalt források elosztásáról, valamint az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek, intézmények SzMSz-eit az ügyrendi és jogi bizottság jogosult jóváhagyni; Közgyűlés elnöke rendelkezik az éves költségvetésben jóváhagyott a évben 9 millió Ft elnöki keret felhasználásáról; jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése szerint vagyonhasznosítási jogügyletek, a nem intézményi használatban lévő bérleti és a Közgyűlés Pénzügyi bizottsága véleményének figyelembevételével biztosítási szerző- 21

24 déseket kötni, átmenetileg szabad pénzeszközöket egy évnél rövidebb lejáratú időtartamra lekötni; hatáskörébe tartozik az 5 millió Ft értékhatár alatti, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása, valamint jóváhagyja az önkormányzati vagyont használó intézmény vezetőjének kérelmére a használatában, kezelésében lévő 2 millió Ft értéket meg nem haladó egyedi ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog adás-vételét és a 30 ezer Ft egyedi értéket meg nem haladó elavult, kiselejtezett ingóságok értékesítését. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről egy kivételével a Közgyűlés soron következő ülésein megtörtént a beszámolás. A Közgyűlés elnöke a részére jóváhagyott elnöki keret felhasználásáról csak egy alkalommal, a évet követően a zárszámadást tárgyaló Közgyűlésen számolt be. A gazdálkodás szabályszerű lebonyolítása érdekében szabályzatokat és belső rendelkezéseket (Közgyűlés elnöki, főjegyzői utasítás, intézkedés, főjegyzői rendelkezés) adtak ki. Az Önkormányzat gazdálkodása végrehajtásának szabályait a Közgyűlés elnöke és a főjegyző a közösen kiadott 1-4/2000. (VIII. 15.) számú rendelkezésben szabályozta, amely kiterjed többek között a gazdálkodás lebonyolításának rendjére. A rendelkezés 5/c pontja szerint felhalmozási jellegű kiadások, egyes dologi kiadások technikai lebonyolítása és analitikus nyilvántartása az Ellátó szervezet feladata. Ennek fedezetét külön igénylőlevél alapján tényleges számlák figyelembevételével az Önkormányzat hivatala Pénzügyi és vagyongazdálkodási osztálya utalja át. A feladat meghatározásakor nem egyértelműsítették, hogy mely beruházásokkal, illetve dologi kiadásokkal kapcsolatos az Ellátó szervezet felhatalmazása, és a kiadások technikai jellegű lebonyolítása milyen operatív gazdálkodási és ellenőrzési feladatokat jelent az Ellátó szervezet számára, valamint az Önkormányzat hivatala az Ellátó szervezet által kért összeg átutalását megelőzően milyen gazdálkodási, ellenőrzési feladatok elvégzésére jogosult, illetve köteles. E feladatok az Ellátó szervezet alapító okiratában nem szerepelnek. A Közgyűlés 11/2003. számú Önkormányzat hivatalának alapító okiratát jóváhagyó határozata szerint az Önkormányzat hivatala a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A Közgyűlés határozatában foglaltak és a Közgyűlés elnöke és a főjegyző által közösen kiadott rendelkezés közötti összhang nem biztosított. A Közgyűlés elnöke az Ámr (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az 1-4/2002. (VI. 5.) számú rendelkezésével külföldi kiküldetés időtartamára a Pénzügyi bizottság elnökét, az 1-5/2002. (XI. 5.) számú és az 1-7/2002. (XII. 12.) számú rendelkezéseivel pedig a két főállású alelnököt hatalmazta fel távollétében a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörök gyakorlásával. A kötelezettségvállalások és utalványozások ellenjegyzésével a főjegyző a 2-7/2001. (X. 1.) számú rendelkezésével tartós távolléte, illetve személyét érintő kifizetések esetére az aljegyzőt bízta meg. 22