JELENTÉS. a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /37/26/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0265 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Schósz Attiláné számvevő tanácsos Tóth László számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentés: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma 0319 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 78 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Geiger Ferenc úr, a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának polgármestere által adott észrevétel (2 oldal) 7. számú Geiger Ferenc úr, a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának polgármestere által adott észrevétel kiegészítés (2 oldal) 8. számú Geiger Ferenc úr, a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának polgármesterének írt válaszlevél (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Fot. Hatv. tv. Htv. Kbt. Ksztv. Ltv. Nek. tv. Ötv. Ptk. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet helyi adórendelet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 38/2002. (XII. 20.) számú rendelete a helyi adókról helyiség bérbeadási rendelet 1 helyiség bérbeadási rendelet 2 helyiség elidegenítési rendelet 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet évi költségvetési rendelet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 15/1996. (III. 18.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 30/2004. (VI. 23.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 29/2004. (VI. 23.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 8/2006. (III. 19.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól 3

6 2005. évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet lakás bérbeadási rendelet 1 lakás bérbeadási rendelet 2 lakás elidegenítési rendelet 1 lakás elidegenítési rendelet 2 önkormányzati SzMSz támogatási rendelet temetőkről szóló Korm. rendelet vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 versenyeztetési rendelet Vhr. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 11/2005. (IV.3.) számú rendelete a évi költségvetésről és végrehajtási szabályairól Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 15/2006. (IV. 22.) számú rendelete a évi költségvetési zárszámadásról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 13/1996. (III. 18.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 39/2004. (V. 26.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 49/1996. (X. 11.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 31/2004. (IV. 23.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 50/2004. (VI. 18.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 5/2005. (VI. 19.) számú rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 2/1997. (I. 31.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 32/2004. (IV. 23.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 15/2004. (III. 63.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési eljárás szabályairól az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szórövidítések ÁSZ Állami Számvevőszék ESZI Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Intézménye FEUVE folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata 4

7 Galéria Kht. Gazdasági bizottság gazdálkodási jogkörök szabályzata hivatali SzMSz jegyző Képviselő-testület kisebbségi önkormányzatok Közbeszerzési Döntőbizottság Galéria 13 Soroksár Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági és Vagyonkezelő Bizottsága Hivatali SzMSz II/8. számú melléklete Szabályzat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a kötelezettségvállalás, a szakmai teljesítésigazolás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjéről Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata (a jegyző január 1-jén adta ki, a polgármester átruházott hatáskörben hagyta jóvá) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának jegyzője Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete Budapest Főváros XXIII. kerület Kisebbségi Önkormányzatai Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága közbeszerzési szabályzat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata KÖZGÉP Rt. KÖZGÉP Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. MÁK Magyar Államkincstár MÖS Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Népjóléti osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Népjóléti Osztálya Önkormányzat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Önkormányzati Kisdunáért Önkormányzati Társulás Társulás Pénzügyi bizottság Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága Pénzügyi osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi-gazdasági Osztálya polgármester Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala SBKÖ Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Bolgár Kisebbségi Önkormányzat SNKÖ Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Német Kisebbségi Önkormányzat SRKÖ Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Roma Kisebbségi Önkormányzat Szociális Foglalkoztató Soroksári Szociális Foglalkoztató Közhasznú Társaság 5

8 ügyrend Vagyongazdálkodási osztály Városfejlesztési osztály Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Pénzügyi-gazdasági Osztályának Ügyrendje (2003. szeptember 1-jétől hatályos) Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási Osztálya Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési osztálya 6

9 JELENTÉS a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év és a év első félév, az 1.5; ; és 3.3 programpontok esetében a évek is. A kerület lakosainak száma január 1-én fő volt. Az Önkormányzat 20 tagú Képviselő-testületének munkáját hét állandó bizottság segítette. A polgármester december 10. óta tölti be tisztségét, a jegyző személye február 1-től nem változott. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 7

10 BEVEZETÉS Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 12 költségvetési szervet működtetett, amelyekből három önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett két közhasznú társasága is. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél a december 31-én foglalkoztatott közalkalmazottak száma 517 fő, a köztisztviselők száma 133 fő volt. Az Önkormányzat a évben 5094 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 5279 millió Ft költségvetési kiadást teljesített, a év végén millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. A kerületben a évi választásokig kettő 3, a és a évi választásokat követően három 4 a megválasztott és működő kisebbségi önkormányzatok száma. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük, és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételeket a jelentés 6. és 7. számú melléklete, az azokra adott választ a 8. számú melléklete tartalmazza. 3 Soroksári Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Soroksári Német Kisebbségi Önkormányzat. 4 Soroksári Bolgár Kisebbségi Önkormányzat, Soroksári Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Soroksári Német Kisebbségi Önkormányzat. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évekre szólóan gazdasági programmal rendelkezett, eleget tett az Ötv-ben előírt kötelezettségének. A és a évi költségvetési koncepciók tartalma nem felelt meg az Ámr-ben foglaltaknak, mivel nem tartalmazták a helyi adóktól eltekintve a helyben képződő bevételek, a évben az ismert kötelezettségek számszaki bemutatását. A évi költségvetési koncepció készítése során a hiányosságokat pótolták. A polgármester a költségvetési rendelettervezetek beterjesztését megelőzően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. A polgármester a költségvetési rendelettervezetet mindkét évben a Pénzügyi bizottság, valamint a könyvvizsgáló véleményének csatolásával, de - az Áht-ban foglaltak ellenére - határidőn túl terjesztette elő. A és a évi költségvetési rendelet nem tartalmazta az Áht-ban foglaltak ellenére Önkormányzatra összesítve a személyi, a dologi és egyéb folyó kiadásoknak, az ellátottak pénzbeli juttatásainak, a munkaadókat terhelő járulékoknak a kiemelt előirányzati adatait. Nem tartalmazták a rendelettervezetek az Ámrben előírtaktól eltérően a működési, fenntartási előirányzatokat összesítve önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként. Az Áht. előírása ellenére rendeletben nem határozták meg a költségvetés (zárszámadás) előterjesztésekor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. A címrendben foglaltak ellenére a Polgármesteri hivatal gazdálkodásának adatai nem tartalmazták a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények adatait. A és a évi költségvetési rendeletekben az Áht-ban előírtaknak megfelelően bemutatták a hiányt. A évi költségvetési rendeletben a költségvetési bevételek és kiadások között, a évi költségvetési rendeletben a költségvetési kiadások között megsértve az Áht-ban előírtakat finanszírozási célú pénzügyi műveleteket vettek figyelembe. A költségvetési rendeletekben az Önkormányzat meghatározta a költségvetés végrehajtásának szabályait. A Képviselő-testület tájékoztatása céljából a költségvetési rendelettervezetek előterjesztése tartalmazta az Önkormányzat összevont mérlegét, a többéves kihatással járó döntések bemutatását számszerűsítve évenkénti bontásban és összesítve szöveges indoklással együtt, az Áht. előírásával szemben azonban nem tartalmazta a közvetett támogatások kimutatását és szöveges indoklását. A évi költségvetési rendeletmódosítások következtében az eredeti előirányzatok főösszege 0,3%-kal csökkent. A módosításra előterjesztett rendelettervezetek a költségvetéssel összehasonlítható módon tartalmazták a módosítási javaslatokat. Az előirányzat változtatásokat hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztották. A Képviselő-testület a évi költségvetési rendeletének egyes kiemelt előirányzatait, valamint a kisebbségi önkormányzatok előirányzatait az Ámr-ben előírt határidőn túl módosította. A hivatali SzMSz és a gazdasági szervezet ügyrendje megfelelt az Ámr-ben foglalt előírásoknak. A Polgármesteri hivatalban az operatív gazdálkodással és a 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK munkafolyamatba épített ellenőrzéssel összefüggő feladat- és hatásköröket a gazdálkodási jogkörök szabályzatában rögzítették. A polgármester és a jegyző az Ámr. alapján felhatalmazást adott kötelezettségvállalásra, utalványozásra, valamint ellenjegyzésre, melyek során az összeférhetetlenségi követelmények érvényesülését biztosították. A jegyző a kiadások esetében szabályozta a szakmai teljesítés igazolásának módját, míg ez a bevételek esetében elmaradt, mely nem felelt meg az Ámr-ben foglalt előírásnak. Az érvényesítők megbízása során a jegyző nem tartotta be az Ámr. pénzügyi-számviteli képesítésre vonatkozó előírását. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásáról a felhatalmazottak nem számoltak be, a beszámoltatás formáját és gyakoriságát nem szabályozták. A Polgármesteri hivatal számviteli politikája keretében elkészítették az eszközök és források leltározási és selejtezési szabályzatát, az eszközök és források értékelési szabályzatát, a pénzkezelési szabályzatot, valamint az önköltségszámítási szabályzatot. A Vhr. előírásait betartva elkészítették a Polgármesteri hivatal számlarendjét. A számviteli politikában nem szabályozták a jelentősnek minősített árfolyamváltozás összege meghatározásának szempontjait. A számviteli politika a Vhr. előírása ellenére nem tartalmazta a kisebbségi önkormányzati gazdálkodással összefüggő sajátos feladatokat. A szabályzatokban feltárt hibákat és hiányosságokat az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején kijavították, illetve pótolták. A jegyző gondoskodott a FEUVE megszervezéséről, de az Áht-ban előírtakat megsértve nem gondoskodott annak hatékony működtetéséről, mivel az ellenőrzési nyomvonal előírásait, valamint a kockázatkezelés rendjére vonatkozószabályokat nem alkalmazták. A költségvetést terhelő kötelezettségvállalásokat írásba foglalták, az elszámolt gazdasági műveletekről a bizonylatokat kiállították. A Számv. tv-t megsértve a gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok nem feleltek meg az alaki és tartalmi követelményeknek. Az Ámrben foglaltak ellenére a kötelezettségvállalást tartalmazó bizonylatok 9%-áról hiányzott a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjének aláírása, a bizonylatok 32%- ban nem tartalmazták a szakmai teljesítés igazoló aláírását, 10%-ánál a szakmai teljesítés igazolását jogosulatlanul gyakorolták. A bizonylatok 38%-án nem szerepelt az érvényesítő aláírása, 15%-án az utalvány ellenjegyzőjének és az utalványozónak az aláírása. A Számv. tv-t megsértve a bizonylatok 94%-a nem tartalmazta a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontját és a rögzítés igazolását, továbbá 98%-a esetében nem végezték el az elszámolásra szolgáló könyvviteli számlák kijelölését. Az utalványrendeleteken az Ámr. előírása ellenére az esetek 19%-ában nem tüntették fel a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi sorszámát. A munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataikat az Ámr. előírásai ellenére a kötelezettségvállalás ellenjegyzője a bizonylatok 9%-a esetében, a szakmai teljesítésigazolók 40%-a, az érvényesítők 53%-a, valamint az utalvány ellenjegyzői 58%-a esetében nem látták el. A házipénztárban a pénztárellenőr a pénzkezelési szabályzatban előírt ellenőrzési feladatainak eleget tett. A gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlása során betartották az Ámr-ben foglalt összeférhetetlenségi követelményeket. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A gazdasági események bizonylatainak adatait a Vhr-ben foglalt időpontoknak megfelelően rögzítették a könyvviteli nyilvántartásban. A főkönyvi és az analitikus nyilvántartás egyeztetése a számlarend előírásának megfelelően negyedévente megtörtént. Az egyes jövedelempótló támogatások esetében az Ámr-ben előírtak ellenére nem vezették a kötelezettségvállalásokról az analitikus nyilvántartást. A nyilvántartás az egyes jövedelempótló támogatásoktól eltekintve biztosította annak feltételeit, hogy a költségvetés végrehajtása során kötelezettségvállalás és utalványozás csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig teljesüljön. Az egyes jövedelempótló támogatásoknál a nyilvántartásból nem állapítható meg az évenkénti kötelezettségvállalások összege. A évi zárszámadási rendelet szerint önkormányzati szinten a költségvetési rendelet módosított előirányzatait a teljesítési adatok nem haladták meg, a költségvetési intézmények kiemelt előirányzataikon belül gazdálkodtak. A Polgármesteri hivatal az Áht. előírásait megsértve a speciális célú támogatások esetében a jóváhagyott kiadási előirányzatát 1,3%-kal (1,7 millió Ft-tal) túllépte. Ennek okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatalban a főkönyvi könyvelés és a beszámoló készítés számítógépes feldolgozással történt. A kapcsolódó analitikus nyilvántartások közül 13-at manuálisan vezettek. A főkönyvi és a számítógépes analitikus nyilvántartások közötti adatforgalmat megszervezték, azonban az adatfeldolgozási rendszerek integrációja nem történt meg. Az Önkormányzat rendelkezett a közép- és hosszú távú célkitűzéseket tartalmazó informatikai koncepcióval. Az informatikai biztonsági szabályokat, valamint annak részeként a katasztrófa elhárítás feladatait, az informatikai rendszer hozzáférési jogosultjainak program részletezésű nyilvántartását, illetve rendjét a hivatali SzMSz mellékleteit képező Informatikai Üzemeltetési Szabályzatban, valamint Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatban írták elő. A Polgármesteri hivatalban bemutatták a gazdálkodási és a számviteli feladatokhoz használt programok üzemeltetési dokumentációját és felhasználói leírását. A Pénzügyi osztály dolgozói rendelkeztek a programok használatához szükséges felhasználói ismeretekkel, munkaköri leírásaik tartalmazták programonként részletezve az informatikai rendszer használatának kötelezettségét. A Polgármesteri hivatal számviteli nyilvántartásaiban a Vhr-ben foglaltaknak megfelelően az önkormányzati törzsvagyon elkülönítéséről gondoskodtak. Az Önkormányzatnak két 100%-os tulajdonú közhasznú társasága volt, azonban a Vhr-ben foglalt előírás ellenére a Szociális Foglalkoztató törzstőkéjéből a pénzbeli vagyoni betétet nem egyéb tartós részesedésként vették nyilvántartásba, továbbá a nem pénzbeli betétet, valamint a Galéria Kht. törzstőkéjét nem vették nyilvántartásba és nem szerepeltették a mérlegben. Az eltérés nem jelentős összegű a számviteli politikában meghatározott jelentős összegű hiba mértékéhez képest. A leltározást a évben a Vhr. előírásainak megfelelően, a leltározási és selejtezési szabályzatban előírt módon végezték el. A követelések és részesedések értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre álltak. A évben a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követeléseknél a Vhr-ben és a számviteli politikában foglalt előírással ellentétben az értékvesztés elszámolásának szükségességét nem vizsgálták és nem számoltak el annak ellenére, hogy az egy éven túl fennálló követelések összege december 31-én 92 millió Ft volt, mely az Önkormányzat összes követelésének 38%-át tette ki. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket az Önkormányzat rendeletekben szabályozta. A vagyonnal való rendelkezési jogokat értékhatárhoz kötötten, március 26-tól osztották meg célszerűen a Képviselő-testület, a Gazdasági bizottság, a Pénzügyi bizottság, a polgármester, valamint az intézmények vezetői között. Az értékhatárhoz kötött döntési hatáskörök gyakorlásának március 25-ig nem volt meg az alapja, mivel nem írtak elő az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására vonatkozó szabályokat, illetve az Önkormányzat nem állapította meg a lakások kivételével azt az értékhatárt, amely felett csak nyilvános pályázat útján lehet a vagyont értékesíteni, a használat jogát átadni, mellyel megsértették az Áht. előírását. A versenyeztetési rendeletben március 26. napjától ingatlanvagyon esetében nettó 5 millió Ft-ban, ingó vagyon esetében nettó 3 millió Ft-ban állapították meg azt az értékhatárt, ami felett versenyeztetési eljárást kell lefolytatni. A versenyeztetési rendelet előírása lehetőséget biztosított az Áht-ban foglaltakat megsértve a versenyeztetés nélküli elidegenítésre, hasznosításra. Az Önkormányzat megsértette az Áht. előírását, mivel az általa nyújtott nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatások közzététele a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat nem tartalmazta. Az Önkormányzat a versenyeztetési rendelet hatályba lépését követően két esetben nem folytatott le versenyeztetési eljárást, megsértve az Áht-ban foglalt előírást. A Képviselő-testület egy ingatlan értékesítés esetében nem célszerű, egy másik esetben gazdaságilag nem megalapozott döntést hozott. A vagyongazdálkodási rendelet 1 hatásköri szabályait egy esetben nem vették figyelembe. Az Önkormányzat a temetőkről szóló Korm. rendelet előírása ellenére lezárt, de ki nem ürített temetőt adott bérbe, illetve értékesített, mely esetekben a megkötött bérleti, illetve adásvételi szerződés a Ptk. előírása alapján semmis. A évek között a Gazdasági bizottság forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó közterületet idegenített el, mellyel megsértette a Ptk. és az Ötv. előírását. Az apportálás és a haszonbérleti szerződések esetében a döntéshozatal a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 előírásainak betartásával történt. Az Önkormányzat egy gazdasági társaságban lévő törzsrészvényét az értékhatár meghatározásának hiánya miatt versenyeztetési eljárás elmulasztásával értékesített, megsértve az Áht. előírását. A polgármester egy részvényértékesítésre a Képviselő-testület döntésétől eltérő szerződést kötött. A években az Önkormányzat éven belüli pénzügyi befektetései célszerűek voltak, az elért hozamok megfelelő eredményességet biztosítottak. Kizárólag állampapírokra kötöttek adásvételi szerződéseket, azonban nem rendelkeztek alszámla nyitásról és az értékpapír-számlán való zárolt elhelyezésről, mellyel a befektetés kockázata mérsékelhető, biztonsága növelhető lett volna. A selejtezést a leltározási és selejtezési szabályzat előírásainak megfelelően végezték el. Az Önkormányzat a években nem nyújtott közvetett támogatást a kerületben működő pártszervezetek részére. Az Önkormányzat az Ltv. előírását megsértve nem adta át a Fővárosi Önkormányzatnak az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételek 50%-át. A I. félévben összesen 1148 millió Ft nettó értékű vagyon tulajdonjogát ruházták át ingyenesen. Az Önkormányzat víznyomócső tulajdonjogának ingyenes átadásáról döntött a Fővárosi Vízművek Rt. részére, mellyel megsértették az Ötv. és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény előírásait, mivel mindkét jogszabályhely szerint az önkormányzati törzsvagyon része a víziközmű. A Budapesti Rendőrfőkapitányság, az 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Fővárosi Önkormányzat részére történt ingyenes átadások megfeleltek az előírásoknak. Az Önkormányzat évi költségvetési rendelete az Áht. előírásának megfelelően a speciális célú támogatások előirányzatait működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadások részletezésben tartalmazta. A 114 támogatott szervezetből, illetve magánszemélyből működési célú támogatásban 66, felhalmozási célú támogatásban 48 szervezet, illetve magánszemély részesült. A polgármester megsértette az Ötv. előírásait, mivel alapítvány támogatásáról hozott döntést. Számadási kötelezettséget 14 támogatott esetében nem írtak elő, megsértve az Áht-ban foglaltakat. A közhasznú szervezetek harmadánál nem tettek eleget a Ksztv. előírásának, mivel nem határozták meg szerződésben a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. A évben támogatásban részesített szervezetek és magánszemélyek közül négy határidőben nem számolt el a kapott támogatás felhasználásáról, az Áht-ban előírtakat megsértve nem intézkedtek a támogatás összegének visszafizettetéséről. Az Önkormányzat a Soroksári Férfikar részére a évben 0,2 millió Ft támogatást, a polgármester 0,1 millió Ft támogatást nyújtott fellépő ruha vásárlása céljára. A június 21-én benyújtott számadást és a felhasználás jogszerűségét az ÁSZ a helyszínen ellenőrizte. A támogatást a felhasználásáról szóló elszámolásban szereplő számla, továbbá a helyszíni ellenőrzés alapján a támogatási célnak megfelelően, rendeltetésszerűen használták fel. Az Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, és erről a Közbeszerzések Tanácsát értesítette. Az Önkormányzat a évi összesített közbeszerzési tervét, valamint a közbeszerzési szabályzatát elkészítette. A évben öszszesen 52 közbeszerzési eljárást indítottak. Az Önkormányzat megsértette a Kbt-ben foglalt előírásokat, mert három, a közbeszerzési értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó beszerzés esetén nem folytatta le a közbeszerzési eljárást, és a három beszerzésből kettő vállalkozással kötött szerződések és megrendelések esetében nem érvényesítették az egybeszámítás követelményét, ezért az ÁSZ az ellenőrzés során a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezte. Az ÁSZ ellenőrzés által vizsgált közbeszerzési eljárás során a Kbt. előírásait betartották. A közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat a Polgármesteri hivatalnál belső ellenőrzés, valamint az Önkormányzat költségvetési szerveinél felügyeleti ellenőrzés keretében a Kbt-ben előírtakat megsértve nem vizsgálták. A Közbeszerzési Döntőbizottság a évben nem indított eljárást az Önkormányzat ellen. A évben egy esetben indult eljárás, de a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Képviselő-testület elé. A zárszámadás az Áhtban foglaltak ellenére nem a költségvetéssel összehasonlítható módon készült, mivel a köztisztviselők és a közalkalmazottak létszámának változását, valamint a működési és felhalmozási célú bevételeknek és kiadásoknak az alakulását mérlegszerűen bemutató mellékletek nem tartalmazták az eredeti előirányzati adatokat. A zárszámadási rendelet nem tartalmazta az Áht. előírásával ellentétesen a működési kiadások kiemelt előirányzati és teljesítési adatait Önkormányzatra összesítve. A zárszámadás előterjesztésekor a Képviselő-testület részére az Áht-ban előírtakat betartva bemutatták az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok összevont mérlegeit, az Önkormányzat vagyonkimu- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tatását. Az Áht. előírása ellenére nem mutatták be szöveges indoklással együtt a többéves kihatással járó döntéseket számszerűsítve, évenkénti bontásban és összesítve, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást szöveges indoklással. A Képviselő-testület a zárszámadási rendelettel egyidőben az Ámr-ben foglaltakkal ellentétben határozatában nem a Polgármesteri hivatal és az önállóan gazdálkodó intézmények Vhr-ben és Ámr-ben előírtak szerint meghatározott pénzmaradványát hagyta jóvá, hanem az intézmények és a Polgármesteri hivatal feladattal terhelt pénzmaradványát fogadta el. Az Ámr-ben előírtakat betartva határidőben elvégezték az intézmények költségvetési beszámolóinak a felülvizsgálatát, azok elfogadásáról, működésük elbírálásáról, a feladattal terhelt pénzmaradványról értesítették az intézményeket. Nem biztosították a évi zárszámadási rendelet és a központi információs rendszer keretében elkészített, a Polgármesteri hivatalra vonatkozó beszámoló tartalmi összhangját, mivel a zárszámadásban a Polgármesteri hivatal adatai nem tartalmazták a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó intézmények adatait. Az Önkormányzat a évben mindhárom kisebbségi önkormányzattal megkötötte az együttműködési megállapodást a gazdálkodási feladatok végrehajtására. Az együttműködési megállapodások szükséges felülvizsgálatát minden évben elvégezték, a és a években a megállapodásokat az előírt határidőig módosították. Az együttműködési megállapodások tartalmazták az Ámr. előírásainak megfelelően a jegyző felkérését a költségvetési- és a zárszámadási határozat-tervezetek előkészítésére, valamint a költségvetésről és a zárszámadásról szóló kisebbségi önkormányzati határozatoknak a kisebbségi önkormányzatok Képviselő-testülete részére történő benyújtási határidejét. Indokoltsága ellenére nem tartalmazták a költségvetési előirányzat módosítások rendjét, továbbá az arról szóló kisebbségi önkormányzati határozatok Önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait a Polgármesteri hivatal nyilvántartásain belül kisebbségi önkormányzatonként elkülönítetten vezették. A évtől a kisebbségi önkormányzatok esetében kötelezettségvállalás-nyilvántartást vezettek. A Polgármesteri hivatal biztosította a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit. Az Önkormányzat nem határozta meg a lakossági igényektől és anyagi lehetőségeitől függően a feladatai ellátásának mértékét és módját, mellyel megsértette az Ötv-ben foglalt előírást. A feladatok ellátását költségvetési szerveivel, közhasznú társaságaival, valamint megbízási és vállalkozási, továbbá közhasznú szervezetekkel kötött ellátási szerződésekkel biztosította. Az Önkormányzat feladatainak ellátásában meghatározó szerepe volt az általa alapított kettő önálló és a Polgármesteri hivatalhoz tartozó kilenc részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervnek. A évek között egy önkormányzati társulást hoztak létre. Az Önkormányzat a évek időszakában átfogóan nem, de az egyes részterületeket illetően különkülön vizsgálta és értékelte a feladatellátás mértékét és minőségét. A Képviselő-testület az Önkormányzat évi költségvetési rendeleteiben a költségvetés egyensúlyát hitel felvételével tervezte biztosítani. A költségvetési hiány összege folyamatosan nőtt, 119 millió Ft, 179 millió Ft és 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 629 millió Ft volt. Aránya a kiadási főösszeg 3%-át, 4%-át és 9%-át jelentette, amelynek oka az volt, hogy a felhalmozási célú bevételek 54%-ban, 60%-ban, illetve 71%-ban nyújtottak fedezetet a felhalmozási célú kiadásokra. A Képviselő-testület a tervezett működési többletet felhalmozási célú kiadásokra kívánta fordítani. A tervezetthez képest kedvezőbben alakult az Önkormányzat gazdálkodása, a és a években biztosították a bevételek és a kiadások egyensúlyát, a évben a realizált költségvetési bevételek nem fedezték a teljesített költségvetési kiadásokat a felhalmozási hiány miatt, a költségvetés egyensúlyát felhalmozási célú hitel felvételével teremtették meg. A költségvetés egyensúlyának, a pénzügyi helyzet javításának érdekében forrásbővítő, költségmegtakarító intézkedéseket adóbevétel növelés, lakás- és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, telkek értékesítése, pályázati pénzeszközök bevonása, kiemelt működési előirányzatokat érintő takarékossági intézkedések elrendelése, a beruházási-, felújítási feladatok ideiglenes leállítása tettek. Az Önkormányzat a évben vett fel fejlesztési célú hitelt az út- és csatornahálózat építési feladatainak a kiadásaihoz, vállalt kezességet az önkormányzati társulás hitelfelvételéhez. A Képviselő-testület az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról az Ötv-ben előírt felső határ betartása mellett döntött. A Pénzügyi bizottság eleget tett az Ötv-ben előírt kötelezettségének, kialakította a hitelfelvétellel, valamint a kezességvállalással kapcsolatos véleményét. A pénzállomány alakulásáról a jegyző likviditási tervet a évre készített, amelynek aktualizálása az Ámr-ben foglaltak ellenére elmaradt. Az Önkormányzat gazdálkodásához mind a három évben vettek fel likviditást biztosító hiteleket, amelyeket az adott éven belül visszafizettek. Az Önkormányzat illetékességi területén építményadót és telekadót vetett ki. A helyi adóbevételek az iparűzési adóval együtt szerepe az összes bevételen belül a és évek összehasonlításában nőtt, majd a megelőző évekhez viszonyítva a évben csökkent, a évben az összes önkormányzati bevétel 32%-a, a évben 36%-a, a évben 26%-a származott a helyi adók bevételéből. A helyi adórendelet a Hatv-ben rögzítetteken túl mentességeket és kedvezményeket biztosított az adóalanyok részére. Az Önkormányzat a feladatellátás finanszírozásához rendelkezésre álló forrásait működési és felhalmozási célú külső forrásokkal növelte. A felhalmozási bevételeken belül a külső forrás aránya a években 84%-ot, 73%- ot, 64%-ot tett ki. A felhalmozási célra biztosított külső források 79%-a, 80%-a, 71%-a pályázati úton jutott az Önkormányzathoz. A pályázatok alapján átvett források 33%-át a Fővárosi Önkormányzat, 29%-át a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyújtotta a csatornahálózat fejlesztéséhez. Az egyes naturális mutatókkal mérhető kötelező feladatok esetében a feladatok finanszírozását a fajlagos kiadások változása, az ellátottak számának és a kapacitások kihasználtságának alakulása határozta meg. Az egy ellátottra jutó kiadás a évről a évre a nappali szociális intézmény esetében növekedett a legnagyobb mértékben, 74%-kal, valamint a kapacitáskihasználtság is ezen ellátási formánál volt a legkisebb, 2003-ban 63%, 2005-ben 50%. A kiadások finanszírozásában a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás részaránya a és a években a bölcsődei, az óvodai ellátás esetében növekedett, az általános iskolai oktatás, valamint a nappali szociális- és a bentlakásos szociális intézményi ellátásnál csökkent. Az Önkormányzat az ön- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ként vállalt feladatok megvalósítására a években az éves költségvetési kiadások 8%-át, 7%-át és 6%-át fordította. Összegük folyamatosan emelkedett, a évi 320 millió Ft-ról 345 millió Ft-ra, majd a évben 362 millió Ft-ra. Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok ellátása a években nem veszélyeztette a kötelező feladatok megvalósítását. A Fot. előírása ellenére az Önkormányzat nem biztosította 25 középület akadálymentesítését. Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés ellátásának módja nem a Képviselőtestület döntésén alapult, megsértve ezzel az Ötv-ben foglalt előírást. Az Önkormányzat a Polgármesteri hivatalon belül kialakította a belső ellenőrzés szervezeti keretét, az ellenőrzési feladatok elvégzése érdekében egy fő belső ellenőrt foglalkoztatott. Az Önkormányzatnál a belső ellenőrök számát a Ber. előírása ellenére nem kapacitás-felmérés alapján állapították meg. A rendelkezésre álló belső ellenőri kapacitás nem állt arányban az ellátott ellenőrzési feladat mennyiségével és sokrétűségével. Az Önkormányzatnál a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét biztosították. A Ber. előírása ellenére a belső ellenőr által elkészített éves ellenőrzési terveket kockázatelemzéssel nem támasztották alá. A évi ellenőrzési tervben 18 ellenőrzési feladatot terveztek, melyeket elvégeztek és emellett nyolc soron kívüli ellenőrzést is lefolytattak. Az elvégzett 26 ellenőrzés 65%-a átfogó szabályszerűségi és pénzügyi jellegű ellenőrzés, 8%-a szabályszerűségi vizsgálat és 27%-a pénzügyi ellenőrzés volt. Az elvégzett ellenőrzésekről készített jelentések tartalma megfelelt a Ber-ben előírtaknak. Az ellenőrzöttek a Ber-ben előírtak ellenére intézkedési tervet nem készítettek. A belső ellenőr a évben egy esetben tárt fel kártérítési és egy esetben fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt. Az éves ellenőrzési jelentés nem felelt meg a Ber-ben foglalt tartalmi követelményeknek, mivel nem tartalmazta a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítását. A jegyző a évi költségvetési beszámoló keretében beszámolt a belső ellenőrzés működéséről, azonban az Áht-ban foglalt előírást megsértve a FEUVE működése tekintetében nem tett eleget beszámolási kötelezettségének. A polgármester a belső ellenőrzés évi munkájáról szóló éves ellenőrzési jelentést előterjesztette a Képviselő-testületnek, melyet az tudomásul vett. Az Önkormányzat eleget tett az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségének. A könyvvizsgáló a Polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények adatait összevontan tartalmazó évi egyszerűsített költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a évben ellenőrizte, a évtől a évig terjedő időszakban más ellenőrzést nem végzett. Az Önkormányzat gazdálkodásának vizsgálatáról készült számvevői jelentés javaslatainak hasznosítására intézkedési tervet készítettek, a javaslatok közel kétharmad része hasznosult, egy javaslatra nem intézkedtek. Az ÁSZ ellenőrzés során megfogalmazott javaslatok figyelembevételével gondoskodtak a költségvetési rendelettervezetek költségvetési szervek vezetőivel történő egyeztetésének írásbeli rögzítéséről, meghatározták az Önkormányzat gazdasági programját, a zárszámadási rendelet előterjesztésekor a Képviselő-testület részére bemutatták az Önkormányzat vagyonkimutatását, a Polgármesteri hivatalban eleget tettek az egyeztetéssel történő leltározási kötelezettségnek. Részben 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hajtották végre a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatására tett javaslatokat, mivel kettő esetben nem tartották be a részekre bontás tilalmát. A közbeszerzési eljárás mellőzésével lefolytatott három beszerzés esetében nem biztosítottak azonos feltételeket az esetleges ajánlattevőknek. A költségvetési, valamint a zárszámadási rendelettervezet benyújtásával kapcsolatos javaslatok részben hasznosultak, mivel a évi zárszámadási rendelet két melléklete nem a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készült, a évi költségvetési rendelet nem, csak a évi tartalmazta elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok költségvetését a kisebbségi önkormányzati határozatok szerint, változatlan formában. Az Önkormányzat nem utalta át a Fővárosi Önkormányzat elkülönített számlájára a években a lakásértékesítésből realizált bevétel 50%-át. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás szabályszerű kereteinek kialakítása során a) nyújtsa be a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidő betartásával a Képviselő-testületnek; b) kezdeményezze, hogy a költségvetési rendelet módosítására a jegyző által előkészített előterjesztés alapján az Ámr. 53. (6) bekezdésében előírt határidőn belül kerüljön sor; c) kezdeményezze, hogy a Polgármesteri hivatalnak és az önállóan gazdálkodó intézményeknek a Vhr aiban és az Ámr aiban foglaltak szerint meghatározott tárgyévi pénzmaradványát hagyja jóvá a Képviselő-testület a zárszámadási rendeletével egyidejűleg; 2. gondoskodjon az Ámr (2) bekezdésében előírtak alapján a bizonylatok hiánytalan utalványozásáról; 3. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) biztosítsa a vagyongazdálkodási rendelet 2 értékhatárhoz kötött hatásköri szabályainak betartását a vagyonértékesítések során; b) intézkedjen a Ptk (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a lezárt temetőkre kötött adásvételi, illetve bérleti szerződés felülvizsgálatáról; c) gondoskodjon arról, hogy az Ötv. 79. (1)-(2) bekezdése és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 6. (3) bekezdése előírásainak megfelelően az ingyenesen átruházott víziközművek önkormányzati tulajdonba kerüljenek; d) kezdeményezze a Képviselő-testületnél, hogy az Ltv. 63. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az Önkormányzat adja át a Fővárosi Önkormányzatnak az 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételnek az Ltv. 62. (5) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételrészt; 4. terjessze a Képviselő-testület elé döntéshozatal céljából az alapítványok támogatási kérelmét az Ötv. 10. (1) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében; 5. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a Fot. 29. (6) bekezdésében foglalt január 1-jei határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében 6. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak képviselő-testületi megtárgyalását, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; 7. biztosítsa, hogy a Képviselő-testület határozata szerint kerüljön sor a részvényértékesítési szerződések megkötésére; 8. gondoskodjon arról, hogy az értékpapír befektetési szolgáltató szervezetekkel kötött értékpapír vásárlás-eladás szerződéseknél az Önkormányzat kérje a KELER Rt-nél alszámla nyitását és az alszámla feletti biztonságos önkormányzati rendelkezés együttes zárolás-feloldás biztosítását; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési, illetve a zárszámadási rendelettervezet előkészítése során a) gondoskodjon az Áht. 69. (1) bekezdésében előírtak betartásáról, hogy a költségvetési rendeletben és a zárszámadásban mutassák be Önkormányzatra összesítve, együttesen is a személyi, a dologi és egyéb folyó kiadásoknak, a munkaadókat terhelő járulékoknak, az ellátottak pénzbeni juttatásainak a kiemelt előirányzati, valamint teljesítési adatait; b) intézkedjen az Ámr. 29. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak betartásáról, hogy a költségvetési rendelettervezetben mutassák be a működési, fenntartási előirányzatok összegét önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; c) biztosítsa az Áht ában előírtak érvényesülése céljából, hogy a zárszámadási rendeletet a költségvetési rendelettel összehasonlítható módon készítsék el; d) intézkedjen az Áht. 8/A. (7) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a költségvetési rendelettervezetben ne vegyenek figyelembe költségvetési kiadásként költségvetési hiányt módosító finanszírozási célú pénzügyi műveletet, hiteltörlesztést; e) intézkedjen, hogy az Áht ában előírtak alapján a költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor mutassák be a közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást szöveges indoklással, a zárszámadás előterjesztésekor a többéves kiha- 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve szöveges indoklással együtt; 2. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében a) biztosítsa, hogy az érvényesítési feladatok ellátásával az Ámr (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozót bízzon meg; b) gondoskodjon az Áht. 97. (1) bekezdésében előírtak szerint a FEUVE hatékony működtetéséről; c) gondoskodjon a Számv. tv (1) bekezdés h) és i) pontjainak előírása alapján arról, hogy a bizonylatokra vezessék fel az elszámolásra szolgáló könyvviteli számlákra történő hivatkozást, a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítésük időpontját és a rögzítés igazolását; d) gondoskodjon arról, hogy az Ámr (2), (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak alapján a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az Ámr (1) bekezdése alapján a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, a 137. (2) és (3) bekezdései alapján az utalványozás ellenjegyzése minden esetben megtörténjen és ezáltal a kötelezettségvállalás ellenjegyzője, a szakmai teljesítés igazoló, az érvényesítő, valamint az utalvány ellenjegyzője tegyen eleget munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatainak; e) gondoskodjon arról, hogy az Ámr (4) bekezdésében előírtak szerint a pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatain az érvényesítők a főkönyvi számlák kijelölését elvégezzék; f) gondoskodjon arról, hogy az Ámr (4) bekezdés h) pontjának előírása alapján az utalványokon tüntessék fel a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vételének sorszámát; g) gondoskodjon az Ámr (13) bekezdésében foglalt előírás alapján az egyes jövedelempótló támogatások esetében a kötelezettségvállalás nyilvántartásának vezetéséről; h) gondoskodjon az Áht. 12/A. (1) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a Polgármesteri hivatal költségvetésének végrehajtása során a tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaljanak, fedezet nélküli kötelezettség vállalására ne kerüljön sor, továbbá az előirányzatok túllépése esetén vizsgáltassa ki annak okait és indokolt esetben kezdeményezzen felelősségre vonást; 3. a szabályszerű vagyongazdálkodás érdekében a) gondoskodjon a Vhr. 31. (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a számviteli politikában foglalt előírások szerint a követelések értékvesztésének elszámolásáról; b) gondoskodjon az Áht. 15/A. (1) bekezdésében foglalt előírás betartása érdekében arról, hogy az Önkormányzat által nyújtott nem normatív, céljellegű fejlesz- 19