JELENTÉS a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /33/18/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0206 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Csapó Anna tanácsadó Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Papp József számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a szakképzési struktúra szerepéről a munkaerő-piaci igények kielégítésében Jelentés a települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 7 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 74 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Botka Lajosné polgármester úrhölgy észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Htv. Kbt. 1 Kbt. 2 Ktv. Ltv. Nek. tv. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Kök. a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rt. részvénytársaság kft. korlátolt felelősségű társaság kht. közhasznú társaság áfa általános forgalmi adó EU Európai Unió ÁSZ Állami Számvevőszék Önkormányzat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlés Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Polgármesteri hivatal Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala polgármester Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere jegyző Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzője VMZK Kht. Városi Művelődési és Zenei Központ Közhasznú Társaság PHESZ Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellátó és Szolgáltató Szervezete 3

6 SzMSz Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 31/2002. (XII. 19.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról ügyrend 1 Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének és jegyzőjének I. 1986/2003. számú együttes utasítása a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjéről ügyrend 2 Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének és jegyzőjének I /2005. számú együttes utasítása a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjéről közbeszerzési rendelet Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 16/2001. (V. 29.) számú rendelete a közbeszerzési eljárás részletes szabályairól vagyongazdálkodási rendelet ellenőrzési szabályzat belső ellenőrzési szabályzat belső ellenőrzési kézikönyv PEB Költségvetési bizottság IBSZ Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 25/2003. (VII. 9.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere és jegyzője által kiadott I számú együttes utasítás 6. számú melléklete a jegyző hatáskörébe tartozó pénzügyi-gazdasági ellenőrzések Ellenőrzési Szabályzatáról Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének I. 37/1999. számú utasítása a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Belső Ellenőrzési Szabályzatáról Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának I /2004. számú Belső Ellenőrzési Kézikönyve Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Költségvetési Bizottsága Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata jegyzőjének I. 3640/2004. számú utasítása a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Informatikai Biztonsági Szabályzatáról 4

7 JELENTÉS Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 lehetővé tették-e a szabálytalanságok, hiányosságok, gazdaságtalan megoldások feltárását, megelőzését. Ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. félév, az 1.5., és 3.3. programpontok esetében a évek is. Szolnok Megyei Jogú Város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, lakosainak száma január 1-jén fő volt. A 27 képviselőből álló Közgyűlés munkáját hat állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat a évben a Polgármesteri hivatalon kívül 42 önállóan gazdálkodó és két részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt működtetett, továbbá öt gazdasági és há- 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS rom közhasznú társaságban rendelkezett többségi tulajdonnal, amelyek részt vettek a feladatok ellátásában. Az Önkormányzat a évben millió Ft kiadást tervezett. Az önkormányzati feladatok ellátásához foglalkoztatott közalkalmazottak létszáma január 1-jén 3429 fő volt, a Polgármesteri hivatalban 268 fő köztisztviselő dolgozott, a könyvviteli mérlegben kimutatott önkormányzati vagyon értéke millió Ft volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A évi helyhatósági választások során a polgármester, valamint július 14-én a jegyző személye változott. Az Önkormányzatnál a évi önkormányzati választásokat követően két helyi kisebbségi önkormányzat működött (cigány és lengyel). A Polgármesteri hivatal a évben megszerezte az EN ISO 9001:2000 előírásainak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük és a kapcsolódó javaslatot elhagytuk. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az Ötv-ben foglaltak alapján a évben a városfejlesztési célkitűzéseket és azok megvalósításának feltételrendszerét tartalmazó gazdasági programot határozott meg. A polgármester a és a évi költségvetési koncepciókat az Áht-ban előírt határidőben terjesztette a Közgyűlés elé, azonban az Ámr. előírása ellenére nem csatolta a költségvetési koncepciók előterjesztéseihez a Költségvetési bizottság véleményét, hanem azokat a Közgyűlésen osztották ki. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit tájékoztatták a költségvetési koncepciók rájuk vonatkozó célkitűzéseiről, azonban erről a kisebbségi önkormányzatok írásbeli véleményt nem készítettek. A beterjesztett költségvetési koncepciók alapján a Közgyűlés döntött a költségvetés készítés további munkálatairól, melyet a Polgármesteri hivatal a költségvetési rendelettervezetek készítésénél figyelembe vett. A polgármester a költségvetési koncepciók elfogadását követően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozták. A polgármester a évi és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Áht-ban előírt határidőben a Közgyűlés elé terjesztette, azonban az Ámr. előírása ellenére a rendelettervezetekhez a könyvvizsgáló és a Költségvetési bizottság írásos véleményét nem csatolta, hanem azokat a Közgyűlésen osztották ki. A évi és a évi költségvetési rendeletekben tervezett költségvetési bevételek nem fedezték a költségvetési kiadásokat, a hiányzó összeget más, egyensúlyt teremtő intézkedések mellett hitel felvételével tervezték biztosítani. Az Önkormányzat évi költségvetési rendelete az Áht-ban és az Ámr-ben előírtak ellenére nem tartalmazta elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok költségvetését. A évi önkormányzati költségvetésbe már az Ámr. előírásának megfelelően a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületeinek határozatai alapján építették be a kisebbségi önkormányzatok költségvetését. A Polgármesteri hivatal költségvetésén belül különböző feladatok támogatási keretösszegét alap elnevezéssel határozták meg, a költségvetésen belül elkülönített pénzügyi keretösszegek alapként történő elnevezése az Áht-ban meghatározott feltételeknek, a Környezetvédelmi Alap kivételével nem felel meg, a kifejezés félreérthető. A Közgyűlés a költségvetési rendeletekben a költségvetés végrehajtásának szabályait meghatározta. Az Áht-ban előírtaknak megfelelően az Önkormányzat rendeletben rögzítette a költségvetések és a zárszámadások előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeit. Az Áht-ban előírt mérlegeket és kimutatásokat a költségvetési rendeletek mellékleteként bemutatták. Az Önkormányzat a költségvetési rendelet főösszegét a évben a módosítások során 4%-kal növelte. A költségvetési rendeletmódosításoknál az Ámr-ben előírt határidőket betartották, a módosításra vonatkozó előterjesztések megfelelő információt biztosítottak a Közgyűlés számára. Az Önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült kisebbségi önkormányzati előirányzatok módosítását az Áht-ban foglaltakat megsértve a kisebbségi önkormányzatok határozata nélkül vezették át az Önkormányzat bevételi-kiadási előirányzatain. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatal rendelkezett a feladatokat meghatározó szabályzatokkal. A pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét az ügyrend 1 -ben, május 1-től az ügyrend 2 -ben, illetve július 27-től a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában határozták meg. A polgármester és a jegyző együttes utasításban rögzítette az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket. A jegyző a szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről, valamint az érvényesítők megbízásáról gondoskodott. A felhatalmazottak beszámoltatási módjának szabályozása és a beszámoltatás nem történt meg. A polgármester és a jegyző az operatív gazdálkodással kapcsolatos hatásköröket tartalmazó együttes utasításában az előzetes írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját rögzítette. A jegyző kialakította a Polgármesteri hivatal és az intézmények számviteli rendjét. A számviteli politikában rögzítették, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekintenek lényeges, illetve nem lényeges információnak, valamint jelentős, illetve nem jelentős összegnek. A leltározási és leltárkészítési szabályzatban az évenkénti leltározási kötelezettséget és annak módját meghatározták. Az eszközök és források értékelési szabályzatában az adókövetelések csoportos értékelését választva a dokumentálás szabályait is rögzítették. A pénzkezelési szabályzatban rögzítették a bankszámlák kezelésével kapcsolatos szabályokat, valamint megállapodás alapján a készpénzfizetések sajátos a PHESZ önállóan gazdálkodó költségvetési szerv házipénztárában történő lebonyolításának rendjét. A Polgármesteri hivatal számviteli szabályzatai nem tartalmazták a kisebbségi önkormányzatokkal összefüggő sajátos feladatokat. Az Ámr. előírása ellenére a kisebbségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatok ellátását az együttműködési megállapodások és saját számviteli szabályzatai alapján a PHESZ önállóan gazdálkodó költségvetési szerv végezte. Az eszközökről és forrásokról a számlarendben előírt tartalmú analitikus nyilvántartásokat vezették. Az egyeztetési feladatokat a Számv. tv-ben és a számlarendben foglaltaknak megfelelően, dokumentáltan elvégezték. A könyvviteli nyilvántartásokban elszámolt gazdasági műveletekről, eseményekről a Számv. tv. előírásait betartva a számviteli bizonylatokat kiállították, azok adatait a könyvvitelben rögzítették. A készpénzforgalom lebonyolítását házipénztár kezelés együttműködési szabályzat alapján, a kiskincstári rendszerben, az igényelt pénzfelvétel fedezetének folyamatos biztosítása mellett a PHESZ önállóan gazdálkodó költségvetési szerv házipénztárában végezték. A Polgármesteri hivatalban a kötelezettségvállalásokról az Ámr-ben előírtaknak megfelelően olyan analitikus nyilvántartást vezettek, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A gazdálkodási hatásköröket az arra jogosultak gyakorolták. Az érvényesítés a szakmai teljesítés igazolásán alapult. A munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének a kötelezettségvállalás ellenjegyzője, a szakmai teljesítést igazoló, az érvényesítő és az utalvány ellenjegyzője, valamint a PHESZ-nél a pénztárellenőr eleget tett. Önkormányzati szinten és a Polgármesteri hivatalnál a évben a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodtak, azonban az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek 40%- ánál az Áht. előírását megsértve, a kiemelt előirányzatokat 0,1-14,5% közötti mértékben túllépték. Az előirányzat túllépések okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Polgármesteri hivatalban a főkönyvi könyvelés és a beszámoló készítés informatikai támogatottságát biztosították, azonban az analitikus nyilvántartásoknál manuális és számítástechnikai megoldásokat egyaránt alkalmaztak. Informatikai stratégiával, a szükséges üzemeltetési dokumentációval, valamint az alkalmazott programok felhasználói leírásával rendelkeztek. A folyamatos és biztonságos munkavégzéshez az informatikai katasztrófa elhárítási tervet júliusában elkészítették. Meghatározták a hozzáférési jogosultságot biztosító adatbiztonsági rendszert. A pénzügyi-számviteli területen dolgozók munkaköri leírása a ténylegesen ellátott feladatok részletezésével tartalmazta az informatikai rendszer használatát. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, ezen belül a törzsvagyon elkülönítéséről gondoskodtak. A évi leltározási feladatokat a Vhr., valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint végezték. A leltárak kiértékelése megtörtént, ennek alapján az eltérések számviteli rendezését elvégezték. Az eszközök és források értékelésekor a Számv. tv-ben foglaltakat érvényesítették. Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás szabályait, a gazdálkodás döntési hatásköreit a vagyongazdálkodási, valamint lakás- és helyiséggazdálkodási rendeleteiben határozta meg. A vagyonhasznosítás nyilvánosságának biztosítása érdekében előírták, hogy az főszabályként pályázati, vagy liciteljárás keretében történhet. A szabályozás azonban lehetőséget adott a versenyeztetés mellőzésével való értékesítésre, hasznosításra is, ezzel megsértették az Áht. előírásait. A szabályozás nem segítette a köztulajdonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendeletben rögzítették a vagyon ingyenes átruházásának módját, eseteit, azonban az Áht. előírását megsértve a követelésekről való lemondás módjáról és eseteiről nem rendelkeztek. Célszerűsége ellenére nem határozták meg a vagyongazdálkodás során figyelembe veendő értékbecslések érvényességének határidejét. Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartás szerinti értéke a közötti években megháromszorozódott, millió Ft-ról millió Ft-ra növekedett, döntően az ingatlanok értékének a növekedése miatt, melyet háromnegyed részben a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok értékmegállapítása okozott. Az Önkormányzat vagyonhasznosítási döntései a költségvetésben megfogalmazott programcélokkal összhangban voltak. A vagyonhasznosítási döntések során betartották a vagyongazdálkodási rendeletben rögzített hatásköri szabályokat. Kettő ingatlanértékesítés esetében a versenyeztetés mellőzésével megsértették az Áht. előírását. Az adásvételi szerződésekben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket rögzítették, meghatározták a fizetési feltételeket, a szerződéstől való elállás eseteit, a birtokbaadás és a tulajdonjog bejegyzés feltételeit. A liciteljárásokban az előírt eljárási rendet betartották. Az Önkormányzat a fejlesztési célú támogatások és a vagyonváltozást érintő az Áht-ban meghatározott értékhatár feletti szerződések közzétételét biztosította, az erre vonatkozóan önkormányzati rendeletben előírt nyilvántartás vezetéséről azonban nem gondoskodtak. Az Önkormányzat két párt részére, a bérbe adott helyiség bérleti díjában kedvezményeket biztosított, ezzel közvetve támogatást adott részükre a nem közfeladathoz nyújtott támogatással, nem tett eleget az Ötv. előírásainak, valamint nem biztosította az alkotmányos egyenlőséget a bérlők között. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a évi költségvetéséből összesen 669,2 millió Ft céljellegű támogatást nyújtott. A Közgyűlés bizottságai és a polgármester a támogatási keretek költségvetési rendeletben és a Közgyűlés határozataiban meghatározott felhasználási szabályait betartva döntöttek a támogatások odaítéléséről. Az alapítványok, közalapítványok támogatásainak 53%-ában az Ötv. előírásait megsértették, mivel arról nem a Közgyűlés döntött. A döntéshozók között koordinációra nem került sor, így a támogatott szervezetek az év folyamán több forrásból részesültek támogatásban. A támogatottakkal a támogatás célját, összegét, a felhasználás jogcímeit, a számadás kötelezettségét, módját, határidejét tartalmazó megállapodást kötöttek. Az előírt számadási kötelezettség teljesítését figyelemmel kísérték, a beérkezett dokumentumot tartalmilag és formailag ellenőrizték, azonban a célszerinti felhasználást helyszínen nem ellenőrizték. Megsértették az Áht. előírását a költségvetési szervek által történt társadalmi szervezetek támogatásakor, mivel az nem a Közgyűlés hozzájárulásával történt. Az ÁSZ által helyszínen ellenőrzött Szolnok Város Közbiztonságáért Közalapítvány a támogatás célszerinti felhasználását biztosította és az előírt számadási kötelezettségének eleget tett. Az Önkormányzat május 31-ig rendeletben szabályozta a közbeszerzés és az értékhatár alatti beszerzések helyi rendjét. A közbeszerzési rendeletben foglaltak alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásoknál a törvényben és az önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat betartották. Az Önkormányzatnál a május 1. utáni időszakban a Kbt 2 -ben biztosított lehetőséggel élve általános érvényű helyi közbeszerzési szabályokat nem alkottak, az eljárások lefolytatása esetén egyedi előírásokat fogalmaztak meg. Az Önkormányzatnál 2004-ben összesen 12 közbeszerzési eljárást folytattak le 1664,1 millió Ft összértékre, amelyből két eljárás indult a Kbt. 1 hatálya alatt, egy eljárás pedig 933 millió Ft értékű banki hitel felvételére irányult. A év I. negyedévben 12 közbeszerzési eljárás indult, ezek összértéke 229,4 millió Ft volt. A polgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé. A zárszámadási rendelettervezet azonban az Áht-ban előírtakat megsértve nem tartalmazta a Polgármesteri hivatalra vonatkozóan a munkaadót terhelő járulékok, a dologi jellegű kiadások, a speciális célú támogatások előirányzatainak teljesítését, valamint a tényleges létszámkeretet. A zárszámadás előterjesztésekor a Közgyűlés részére bemutatták az Áht. előírása alapján az összevont mérlegeket Önkormányzatra és elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatokra, a vagyonkimutatást, szöveges indoklással együtt a többéves kihatással járó döntésekre vonatkozó kimutatást számszerűsítve évenkénti bontásban, valamint összesítve, illetve a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást. A Közgyűlés a évi zárszámadási rendeletben a költségvetési szervek Ámr-ben és Vhr-ben foglaltak figyelembevételével számított évi pénzmaradványát jóváhagyta. Az Ámr-ben előírtaknak megfelelően az intézményeket éves számszaki beszámolójuk és működésük elbírálásról, jóváhagyásáról írásban értesítették. Szolnok városban a évben két kisebbségi önkormányzat működött, amelyekkel az együttműködési megállapodást megkötötték. A Polgármesteri hivatal kisebbségi önkormányzatok munkáját segítő feladatait a Nek. tv. előírásának megfelelően az SzMSz-ben meghatározták. Az együttműködési megállapodásokban az Áht-ban foglaltakat megsértve rögzítették, hogy a kisebbségi 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK önkormányzatok költségvetési és gazdálkodási feladatait a PHESZ látja el a Polgármesteri hivatal helyett, valamint az Ámr. előírása ellenére a kötelezettségvállalások, utalványozások ellenjegyzési feladatainak elvégzésével a jegyző helyett a PHESZ vezetőjét hatalmazták fel. A költségvetési előirányzatok évközi módosításáról szóló kisebbségi önkormányzati képviselő-testületi határozatok Önkormányzat részére átadásának határidejét az Ámr. előírása ellenére nem határozták meg az együttműködési megállapodásokban. A kisebbségi önkormányzatok esetében az Ámr-ben előírtak ellenére belső szabályzatban a jegyző nem adott megbízást az érvényesítés végzésére, és nem jelölte ki a szakmai teljesítést igazoló személyeket. Az együttműködési megállapodások a költségvetésre és a zárszámadásra vonatkozó előírások kivételével nem voltak alkalmasak arra, hogy az Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok együttműködése az operatív gazdálkodás területén a központi előírásoknak megfelelő legyen. A Polgármesteri hivatal nyilvántartásain belül a kisebbségi önkormányzatok számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezették, azonban a kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalásairól az Ámr. előírása ellenére nem vezettek nyilvántartást. Az Önkormányzat programjaiban, helyi szabályozásában nem rögzítette kötelező és önként vállalt feladatainak körét, mértékét, ezzel megsértette az Ötv. előírásait. A feladatok ellátásáról az Önkormányzat költségvetési intézmények, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok alapításával, valamint szolgáltatókkal kötött koncessziós szerződések, közszolgáltatási szerződések és megállapodások megkötésével gondoskodott. A feladatellátás szervezeti kereteinek alakulását és az intézmények kapacitáskihasználását folyamatosan figyelemmel kísérték, szükség szerint gondoskodtak azok módosításáról. Ennek keretében történt meg a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer áttekintése, valamint az óvodai és iskolai intézményrendszer befogadóképességének ellátotti létszámhoz igazodó felülvizsgálata. A változásokat elemző munka, valamint társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. Az egyes ellátási területeken felszabaduló erőforrások átrendezésével új szakmai programok indításának és a méretgazdaságossági szempontok érvényesítésének feltételeit teremtették meg. A városkörnyék 17 önkormányzatával közösen a évben megalakították a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulást, az érdemi munka azonban nem kezdődött meg az eredetileg vállalt időpontban. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteit forráshiánnyal hagyta jóvá, a hiány fedezetéül hitelfelvételt tervezett. A költségvetések tényadatai alapján költségvetési egyensúlyhiány a évben a működési célú bevételeknél és kiadásoknál keletkezett, az összege a tervezettnél alacsonyabb volt, mert a fejlesztési kiadások áthúzódtak a következő évre. A és a évben a teljesített bevételek fedezték a kiadásokat. A költségvetés egyensúlyát a saját bevételek tervhez viszonyított többleteiből, a feladatok átszervezésével létrejött megtakarításokkal teremtették meg. A fejlesztéseket, beruházásokat a pályázati úton elnyert pénzeszközökből, hitelek felvételével, és a saját bevételek bevonásával valósították meg. A fejlesztési kiadások áthúzódtak a következő évre, annak következtében, hogy az ISPA támogatással, címzett támogatásokkal, valamint a céljellegű decentralizált támogatásokkal kapcsolatos döntések elhúzódtak. A jegyző a pénzállomány várható alakulásáról az Ámr. előírása ellenére likviditási tervet nem készített. Az Önkormányzat a likviditási gondok kezelésére a évben 500 millió Ft, a évben 1470 mil- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lió Ft, a évben 1754 millió Ft folyószámlahitelt vett igénybe. A Közgyűlés a vizsgált időszakban adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról döntött, felhalmozási célú hitelt vett fel, kezességet vállalt és garanciavállalást tett. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások közül a hitel visszafizetési kötelezettség az Ötv-ben előírt felső határérték egyharmadát érte el, a felső határra vonatkozó előírást betartották. Az adósságot keletkeztető kötelezettség vállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat működőképességét. Az Önkormányzat a saját bevételek növelése érdekében 1992-től az iparűzésiés az építményadó, 2004-től az idegenforgalmi adó bevezetéséről rendelkezett. A helyi adóbevétel aránya a években az Önkormányzat összes költségvetési bevételén belül növekedett, ami a szerepének kismértékű emelkedését jelentette. A megállapított adómérték az iparűzési és az építményadónál az alkalmazható mérték maximuma, az idegenforgalmi adónál mintegy kétharmada volt. A helyi adóról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően megállapítottak kedvezményeket, mentességeket. Az Önkormányzat naturális mutatókkal mérhető feladatainak fajlagos kiadása a évben nőtt, amit elsősorban az összes működési kiadáson belül a személyi jellegű kiadások központi intézkedések miatti emelkedése okozott. A kiadások finanszírozásában a bölcsődei ellátásnál az önkormányzati támogatás, az óvodai nevelés, az általános iskolai és középiskolai oktatás, a nappali és a bentlakásos szociális intézményi ellátás feladatoknál az állami hozzájárulás részaránya volt a meghatározó. A Közgyűlés a évben áttekintette a közoktatási intézményhálózat kapacitás kihasználását a feladatmutatók alakulásának értékelésével, megfogalmazta 2007-ig az új feladatokat, átszervezéseket, korszerűsítéseket. A Szigligeti Színház fenntartására, mint önként vállalt feladatra a években 2128,9 millió Ft-ot fordítottak, ez, valamint a további önként vállalt feladatokra fordított kiadások a pénzügyi egyensúlyt és a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztették. Az Önkormányzat a fogyatékos személyek mozgásának segítése érdekében a középületek akadálymentesítésére a évben felmérést készíttetett. A 98 közintézmény akadálymentesítésének becsült költsége 297 millió Ft volt. A év végére a középületek közül ötnél volt biztosított az akadálymentes megközelítés lehetősége. A fennmaradó 93 épületre vonatkozóan, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben előírtaknak nem tettek eleget, a meghatározott január 1-jei határidőre a feladatok elvégzését nem biztosították. Az Önkormányzat az Ötv-ben előírt belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez a szervezeti keretek kialakításáról az SzMSz-ben gondoskodott. Az ügyrend 1,2 -ben, illetve július 27-től a Polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában rögzítették a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végzők jogállását és feladatait. A jegyző az önkormányzati intézmények ellenőrzési feladatait az önálló szervezeti egységként működő Ellenőrzési osztálylyal, valamint a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzését az osztályszervezetbe nem tartozó belső ellenőrrel, összesen kilenc fővel látta el, a belső ellenőrzési vezetőt július 27-i hatállyal jelölte ki. Az Ellenőrzési osztály vezetője és a 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK belső ellenőr számára biztosították a funkcionális és szervezeti függetlenséget. A jegyző a belső ellenőrzési kézikönyvet elkészíttette, a stratégiai tervet, a középtávú ellenőrzési tervet valamint a és a évi ellenőrzési tervet jóváhagyta. Ellenőrzési program rendszeres használatára a jegyző augusztus hóban intézkedett. A jelentéseket a Ber-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal készítették el. A jelentések javaslatai a gazdálkodás szabályszerűségének javítására, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség érvényesülésének előmozdítására alkalmasak voltak. A Közgyűlés a PEB véleményét is tartalmazó polgármesteri előterjesztés útján folyamatosan áttekintette az ellenőrzések tapasztalatait. A jegyző 2005 júliusában készítette el éves ellenőrzési jelentését, valamint ekkor számolt be a Közgyűlésnek a Polgármesteri hivatalnál és az Önkormányzat intézményeinél a évben végzett ellenőrzési tevékenységről. Az Önkormányzat a évben, a törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval teljesítette. A Polgármesteri hivatal és intézményei összevont adatait tartalmazó évi egyszerűsített költségvetési beszámolót a könyvvizsgáló korlátozott záradékkal látta el, mert a Polgármesteri hivatalnál a leltározás és kiértékelés zártságáról, teljes körűségéről meggyőződni nem tudott. A könyvvizsgáló auditálási eltérést nem állapított meg. A korábbi hat számvevőszéki ellenőrzés 18 szabályszerűségi és 16 célszerűségi javaslatának mintegy kilenctizedét hasznosították. A korábbi átfogó ellenőrzés témaköreit érintő javaslatok megvalósítása során gazdasági programot készítettek, kiegészítették a számviteli szabályzatokat és az analitikus nyilvántartásokat, számba vették az önkormányzati vagyont, bővítették a költségvetési ellenőrzési szempontokat, a pénzügyi-számviteli munkakörökben dolgozók munkaköri leírásaiban részletezték a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat. A kiemelt előirányzatok betartását az intézményeknél nem biztosították, a túllépések okait nem vizsgálták, valamint a kötelező és önként vállalt feladatokat nem nevesítették, azok helyett a szakfeladatokat sorolták fel. A foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználásához a közhasznú és közcélú foglalkoztatás elszámolását kialakították, az önkormányzati koordináláshoz az információs bázist létrehozták. A pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodáshoz a vagyoni jog gazdasági társaságban gyakorlásának szabályozását, az analitikus nyilvántartások kiegészítését, a számviteli politika módosítását, a mérleg pontos alátámasztását, az értékvesztések elszámolását és a kiegészítő mellékletben a részesedések arányának bemutatását megvalósították. A piacképes szakmák oktatása érdekében az Önkormányzat és az érintett szervek és intézmények együttműködése a szakképző intézmények személyi, tárgyi feltételeinek ütemezett biztosítása megvalósult. A szakképzés gazdaságosságának javítására irányuló tanulmány elkészítésére megbízást adtak, azonban a felmerült kiadások oktatott szakmánkénti gyűjtését és az egyes szakmák képzési költségigényét nem határozták meg. Ezt a feladatot a Közgyűlés által januártól létrehozni tervezett szervezet feladatkörébe kívánják beilleszteni. A szennyvízközmű fejlesztés során elkészült beruházás átadás-átvételét végrehajtották, valamint a csatorna-hálózatba be nem kötött ingatlanok bekötésének támogatását kezdeményezték. A beruházásokhoz és rekonstrukciókhoz nyújtott felhalmozási célú támogatásoknál a támogatási és a finanszírozási szerződéseket megkötötték. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. a költségvetési gazdálkodás jogszabályszerű kereteinek kialakítása érdekében csatolja az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési koncepció előterjesztéséhez a Költségvetési bizottság tervezetről alkotott véleményét, valamint az Ámr. 29. (9) bekezdése alapján a költségvetési rendelettervezet előterjesztéséhez a Költségvetési bizottság véleményét és a könyvvizsgáló jelentését; 2. intézkedjen az Áht. 93. (1) bekezdésében, illetve az Áht. 12/A. (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében, hogy az önkormányzati költségvetési intézmények a jóváhagyott előirányzatokon belül gazdálkodjanak, előirányzat túllépések esetén kezdeményezzen vizsgálatot, illetve felelősségre vonást; 3. intézkedjen az Ötv. 78. (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében arról, hogy a pártok részére megállapított helyiségbérleti díj összhangba kerüljön az Önkormányzat által a hasonló adottságú helyiségek esetében kialakított piaci alapú bérleti díjjal; 4. biztosítsa, hogy az Ötv. 10. (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően az alapítványok, a közalapítványok támogatásáról a Közgyűlés döntsön; 5. intézkedjen az Áht. 94. (1) bekezdésében foglaltak alapján, hogy az Önkormányzat költségvetési intézményei társadalmi szervezeteket csak közgyűlési hozzájárulással támogassanak; 6. kezdeményezze, hogy a Közgyűlés az Ötv. 8. (2) bekezdésében foglaltak alapján rögzítse az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait és azok ellátásának módját és mértékét; 7. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében előírtakra; a munka színvonalának javítása érdekében 8. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatait a Közgyűlés tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készítsen intézkedési tervet; a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon az önkormányzati költségvetési rendelet módosításának előkészítése során arról, hogy az Áht. 74. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a helyi ki- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sebbségi önkormányzati előirányzatokat kizárólag a helyi kisebbségi önkormányzatok határozata alapján módosítsák; 2. gondoskodjon a zárszámadási rendelettervezet előkészítésekor az Áht. 69. (1) bekezdésének előírása alapján a Polgármesteri hivatal vonatkozásában a munkaadót terhelő járulék, a dologi jellegű kiadás, a speciális célú támogatás előirányzatai teljesítésének, és a tényleges létszámkeretnek a bemutatásáról; 3. készítse elő és kezdeményezze a kisebbségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások módosítását annak érdekében, hogy az tartalmazza: a) az Áht ában foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerveként a Polgármesteri hivatal kijelölését; b) az Áht. 74/A. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzési feladatainak végzésére a jegyző jogosultságát; c) az Ámr. 53. (8) bekezdésének előírása alapján a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról szóló kisebbségi önkormányzati képviselő-testületi határozatok Önkormányzat részére történő átadásának a határidejét; 4. adjon megbízást az Ámr (2)-(3) bekezdésében előírtak alapján belső szabályzatban a kisebbségi önkormányzatok esetében az érvényesítés végzésére, valamint gondoskodjon a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyek kijelöléséről; 5. gondoskodjon az Ámr (13) bekezdésében foglaltak alapján a kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalásaihoz kapcsolódóan olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege; 6. készítse el az Ámr (1) bekezdése alapján az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról a likviditási tervet és gondoskodjon annak szükség szerinti aktualizálásáról; a munka színvonalának javítása érdekében 7. kezdeményezze a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a félreérthető önkormányzati pénzalapok elnevezésének a megváltoztatását. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége A Közgyűlés a 236/2004. (X. 28.) számú határozatával elfogadta Szolnok Város Gazdaságfejlesztési Programját, amely tartalmazta a városfejlesztési célkitűzéseket (munkahelyteremtés, lakosság jövedelmi helyzetének javítása, városi kötődés elősegítése) és azok megvalósításának feltételrendszerét. Ezzel az Önkormányzat eleget tett az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt gazdasági program meghatározási kötelezettségének. A gazdasági program az infrastruktúrafejlesztés és városrendezés, a városháztartási és közigazgatási reform, Szolnok megítélésének és imázsának javítása, a társadalmi szféra fejlesztése csoportosításban bemutatta az Önkormányzat stratégiai céljait. A Közgyűlés által elfogadott és évi költségvetési koncepciókban 3 az Ámr. 28. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a gazdasági program célkitűzéseit, a helyben képződő bevételeket és az ismert kötelezettségeket figyelembe vették. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit tájékoztatták az Ámr. 28. (6) bekezdése alapján a költségvetési koncepció-tervezet rájuk vonatkozó célkitűzéseiről, azonban erről a kisebbségi önkormányzatok nem adtak írásos véleményt. A költségvetési koncepciók tervezetét a bizottságok köztük a Költségvetési bizottság 4 előzetesen megismerték, javaslataikat határozatokban rögzítették, melyeket az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglaltak ellenére a polgármester nem csatolt az előterjesztésekhez, hanem azokat a Közgyűlésen osztották ki. 3 A Közgyűlés a évi költségvetési koncepcióról a 271/2003. (XI. 27.) számú, a évi költségvetési koncepcióról a 250/2004. (XI. 25.) számú határozattal döntött november 30-ig elnevezése az SzMSz 6. (1) bekezdése szerint Költségvetési és városfejlesztési bizottság. 16

19 A polgármester az Áht ában előírt határidőt 5 betartva november 13-án, illetve november 25-én nyújtotta be a Közgyűlésnek a jegyző által elkészített és évi költségvetési koncepciókat. A költségvetési koncepciókról szóló előterjesztésekben bemutatták a várható működési és felhalmozási bevételek-kiadások alakulását, valamint a hitelek állományát és törlesztésének ütemezését, a kezességvállalás összegét. Mindezek alapján megállapították, hogy a tervezett bevételek nem elegendőek a tervezett kiadásokra, ezért külső forrás (hitel) igénybevétele szükséges. A költségvetési koncepciókról szóló határozatokban az Ámr. 28. (4) bekezdésében előírtakra figyelemmel a Közgyűlés határozott a költségvetés készítés további munkálatairól. A költségvetési koncepciók főbb célkitűzései: a évben a pénzügyi egyensúly megteremtése és megőrzése, az adósságállomány növekedésének megállítása; a évben a költségvetési intézményeknél a források elosztásával ösztönözni a feladatokkal arányos kapacitások kialakítását. A és a évi költségvetési rendelettervezetekben a Polgármesteri hivatal és az intézmények kiadási és bevételi előirányzatait az Ámr. 26. (2) bekezdésének előírását betartva, az előző évi eredeti előirányzatból kiindulva, a szerkezeti változások, szintre hozások és előirányzati többletek kimunkálásával határozták meg, továbbá érvényesítették a költségvetési koncepció irányelveit. A jegyző a és évi költségvetési rendelettervezeteket az Ámr. 29. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egyeztette a költségvetési szervek vezetőivel, melynek eredményét intézményenként írásba foglalták. A polgármester a és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőt 6 betartva február 12-én, illetve február 11-én nyújtotta be a Közgyűlésnek, amely azokat elfogadva alkotta meg az 5/2004. (II. 27.) számú, illetve az 5/2005. (II. 28.) számú rendeletét. A rendelettervezet előterjesztéséhez az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírtak ellenére nem csatolták a Költségvetési bizottság véleményét, és a könyvvizsgáló írásos jelentését, hanem azokat a Közgyűlésen osztották ki. A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott észrevétel szerint: Az Ámr. 28. (3) bekezdése értelmében a polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2002. (XII. 19.) számú KR. rendelet 52. -ban foglalt rendelkezések alapján a bizottságok, azon előterjesztéseket, melyek az SzMSz melléklete szerint véleményezési jogkörükbe tartoznak, kötelesek véleményezni. Valamennyi bizottság feladat és hatáskörében szerepel a költségvetési koncepció és költségvetési 5 Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a Közgyűlésnek benyújtani. 6 Az Áht. 71. (1) bekezdése szerint a határidő a tárgyév február

20 rendelet tervezetének véleményezése, melyet a vizsgált időszak tekintetében valamennyi bizottság megtett. A véleményekről bizottsági határozatok születtek. A bizottsági határozatokban foglalt véleményeket a Polgármester a napirendi ponthoz csatoltan, annak tárgyalásakor szóban is ismertette, melyet az egyes közgyűlési jegyzőkönyvek rögzítettek, és tartalmaznak. A költségvetési koncepció előterjesztéséhez megfogalmazott javaslat ügyviteli szempontból elfogadható, a működési mechanizmust tekintve nem. A közgyűlésről készített jegyzőkönyvek bekötött példányaiban a költségvetési bizottság véleménye nem a költségvetési koncepció mögött található. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel sérült az Ámr. 28. (3) bekezdésében foglalt előírás. Az Ötv. 10. (1) bekezdés b) pontja értelmében a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik működési rendjének meghatározása. A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2002. (XII. 19.) számú KR. rendelet 16. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a közgyűlés munkaterve tartalmazza: a) az ülések időpontját (hónap és nap megjelölésével); b) az ülések napirendjét, továbbá az előterjesztések előadóit; c) az előterjesztés előkészítésében közreműködő szerv, vagy személy megnevezését; d) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megjelölését; e) azon témák megjelölését, amelyek előkészítésénél lakossági fórum összehívása szükséges; f) kétfordulós tárgyalásra javasolt előterjesztések megjelölését. Ennek alapján elfogadott munkatervek szerint a hónap utolsó csütörtöki napján kerül sor a Közgyűlés soros ülésének összehívására. A vizsgált időszakban érvényes volt az a szabály, hogy a közgyűlést megelőző héten, illetve a közgyűlési hét hétfői napján zajlottak le a bizottsági ülések. Valamennyi bizottság önálló napirendként tárgyalta a költségvetési koncepciót és alakította ki állásfoglalását, hozta meg döntését. Az Ámr. 29. (9) bekezdésének véleményem szerint a költségvetési rendelettervezet tárgyalására vonatkozó eljárásrendünk megfelel. Ennek megfelelően a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett rendelettervezetet, a közgyűlésen az előterjesztéshez csatoltan az előbbiekben említettek szerint szóban ismerteti a bizottsági határozatokba foglalt véleményeket, és az Ötv. 92/A-92/C. -ok alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatolja. Tekintettel arra, hogy az Ámr. hivatkozott bekezdései nem tartalmaznak részletes szabályokat arra vonatkozóan, hogy mit jelent a csatolás szó tartalma, így azt sem határozza meg, hogy a csatolást milyen formában kell megvalósítani. Mindezeket figyelembe véve véleményem szerint a témában alkalmazott eljárásrendünk a hatályos jogszabályoknak megfelel. Az észrevétel nem megalapozott, mert az Ámr. 28. (3) bekezdése és az Ámr. 29. (9) bekezdése előírja, hogy a polgármester Közgyűlés elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett költségvetési koncepciókat, valamint költségvetési rendelettervezeteket. A hivatkozott jogszabályból egyértelmű, hogy a Közgyűlés elé a koncepció tervezet, és a rendelettervezet beterjesztésével egyidejűleg kell a pénzügyi bizottság véleményét is csatolni, ezzel biztosítva elegendő felkészülési időt a képviselők számára, hogy az Önkormányzat életében az egyik legfontosabb éves döntéshozatalra megfelelő módon fel tudjon készülni. A költségvetési koncepciókról és rendelettervezetekről alkotott költségvetési bizottsági vélemények előterjesztései és tárgyalásai közötti időszakot tekintettel a képviselők felkészülési idejére az SzMSz-ben a Közgyűlés maga határozza meg. A Közgyűlésen a költségvetési koncepció tervezetről és a költségvetési rendelettervezetről történő átgondolt, megalapozott képviselői döntéshez szükséges a Költségvetési bizottság ezekről alkotott véleményének ismerete. A Költségvetési bizottsági véleménynek a költségvetési koncepció tervezeteket és a költségvetési rendelettervezeteket napirendként tárgyaló Közgyűlésen történő kiosztása és szóban is történő ismertetése nem felel meg az Ámr. 28. (3), valamint az Ámr. 29. (9) bekezdésében előírt követelményeknek, mert nem biztosít elegendő felkészülési időt a képviselői vélemény átgondolt kialakításához, ezért javaslatunkat fenntartjuk. 18

21 Az éves költségvetési rendelettervezetekben az Áht. 67. (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Közgyűlés meghatározta a címrendet, mely szerint a Polgármesteri hivatal és az önállóan gazdálkodó intézmények egy-egy címet alkottak. A polgármester az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a költségvetési rendelettervezetek előterjesztését megelőzően, a Közgyűlés elé terjesztette azokat a rendelettervezeteket, amelyek a tervezett előirányzatokat megalapozták 7. Bemutatta továbbá a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, illetve az Áht. 71. (3) bekezdésében előírtakkal összhangban a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. A és a évi költségvetési rendelettervezetek az Áht. 69. (1) bekezdésében és az Ámr. 29. (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tartalmazták: az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételeit forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben; a működési, fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként; a Polgármesteri hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatait elkülönítetten, valamint külön tételben a céltartalékot; a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztatási jelleggel mérlegszerűen egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban; az éves létszámkeretet önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként és összesen; a többéves kihatással járó feladatokat éves bontásban. 7 Az előterjesztések alapján az Önkormányzat elfogadta a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások intézményi térítési díjainak megállapításáról szóló 50/2003. (XII. 22.) számú, valamint a 2/2005. (I. 31.) számú; az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 48/2003. (XII. 22.) számú, valamint a 36/2004. (X. 29.) számú; a helyi iparűzési adóról szóló 52/2003. (XII. 22.) számú, valamint a 48/2004. (XII. 18.) számú; az építményadóról szóló 53/2003. (XII. 22.) számú, valamint a 47/2004. (XII. 18.) számú; az idegenforgalmi adóról szóló 54/2003. (XII. 22.) számú, valamint a 49/2004. (XII. 18.) számú rendeleteket. 19