JELENTÉS a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről december

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /27/13/2004. Témaszám: 692 Vizsgálat-azonosító szám: V0160 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bialkó Zsolt számvevő tanácsos Klinga László számvevő tanácsos A témához kapcsolódó elmúlt három évben készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának vizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi címzett és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a megyei, fővárosi illetékhivatali tevékenység ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatok tartós szociális ellátási feladatainak ellenőrzéséről az idősek otthonainál Jelentés a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységének ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 38 2.Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja A feladatok meghatározása és szervezeti keretei A költségvetés egyensúlyának helyzete A feladatok finanszírozása 46 3.A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 52 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (2 oldal) 6. számú Gyárfás Ildikó úrhölgy, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Ötv. a helyi Önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 1/1995 (I. 26.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról közbeszerzési rendelet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 12/1997 (XI. 14.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és intézményei közbeszerzéseiről vagyongazdálkodási rendelet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 16/1995 (XII. 1.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Állami Számvevőszék Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ÁSZ Önkormányzat Önkormányzat hivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Közgyűlés elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke főjegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat főjegyzője Pénzügyi bizottság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága Foglalkoztatási és vállalkozási bizottság Ügyrend gazdasági szervezet ügyrendje 1 gazdasági szervezet ügyrendje 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Foglalkoztatási és Vállalkozási Bizottsága Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hivatalának március 26-án a főjegyző által kiadott ügyrendje Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdasági szervezetének január 1-től a főjegyző által kiadott ügyrendje Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdasági szervezetének január 1-től a főjegyző által kiadott ügyrendje 3

6 Közgazdasági főosztály Kincstári osztály Illetékhivatal Megyei kórház ESzCsM Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgazdasági Főosztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgazdasági Főosztály Kincstári Osztálya Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Illetékhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése szerint az Önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzés elvégzése az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján történt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 2 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év illetve a I. negyedév, az 1.5, és 3.3 programpontok esetében a évek is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, lakosainak száma január 1-jén fő volt. A megyében 358 önkormányzat működött, ami országos viszonylatban a legmagasabb. Az Önkormányzat 59 tagú Közgyűlésének munkáját 11 állandó bizottság segítette. A évi önkormányzati választásokat követően a Közgyűlés elnökének személye, valamint február 1-től a főjegyző személye változott. 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 5

8 BEVEZETÉS Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 64 önállóan gazdálkodó intézményt működtet, valamint egy gazdasági társaságban van 100%-os, háromban többségi, míg további négyben kisebbségi részesedése. A feladatok ellátására foglalkoztatott közalkalmazottak száma a évben 8224 fő volt, az Önkormányzat hivatalában 193 fő dolgozott. Az Önkormányzat a évben 34,1 milliárd Ft kiadást teljesített és a év végén a könyvviteli mérleg szerint 19,9 milliárd Ft értékű vagyonnal rendelkezett. (Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatokat, mutatószámokat a jelentés 3. számú melléklete tartalmazza.) Az Önkormányzat hivatala a évben az EN ISO 9001:2000 előírásainak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett. A tanúsítvány kiterjedt az Önkormányzat hivatalának feladataihoz kapcsolódó döntések szakmai és jogi előkészítésére, illetve a végrehajtás szervezésére, ellenőrzésére. 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat gazdasági programját a évekre a Közgyűlés meghatározta. A és a évi költségvetési koncepciót és rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke határidőben a Közgyűlés elé terjesztette. A költségvetési koncepciót a bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság is megtárgyalták, de írásos véleményüket az Ámr-ben előírtak ellenére nem csatolták az előterjesztéshez, azt a Közgyűlésen szóban ismertették. A költségvetési koncepciót a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével állították össze. A és a évi költségvetési rendelettervezeteket az Ámr-ben előírtak betartásával állították össze. Az intézményi előirányzatokat az intézményvezetőkkel egyeztették. A rendelettervezethez a könyvvizsgáló jelentését csatolták, de a Pénzügyi bizottság véleményét az Ámr-ben foglaltak ellenére nem csatolták. A címrendet és a költségvetés végrehajtásával összefüggő végrehajtási szabályokat a költségvetési rendeletben meghatározták. A működési célú pénzeszközátadást Mecénás Alap elnevezéssel költségvetési címen tervezték. Az alap kifejezés használata félreérthető, mivel nem felel meg az Áht. követelményeinek. A költségvetés és a zárszámadás előterjesztésekor bemutatandó, Áht-ban előírt, mérlegek, kimutatások tartalmai követelményeit a évben rendeletben meghatározták. A vagyonkimutatás tartalmi követelményeit a vagyongazdálkodási rendelet tartalmazta. A tájékoztatásul bemutatott mérleg közül, a többéves kihatással járó döntésekről nem készítettek szöveges indoklást. A 13. havi illetményt az Ámr. előírásával ellentétben nem teljes összegben tervezték a költségvetés összeállításakor, azt év közben módosított előirányzatként építették be a költségvetési rendeletbe. A Közgyűlés a költségvetési rendeletet a évben négy alkalommal módosította, melynek következtében az előirányzatok 12,5%-al nőttek. Az Önkormányzat hivatala és az intézmények kiemelt előirányzataikat nem lépték túl, az előirányzatokon belüli gazdálkodás megvalósult. Kötelezettségvállalás és utalványozás a jóváhagyott előirányzatok mértékéig történt. A évi költségvetési rendelet módosítása során az Ámr-ben előírt határidőt betartották. A Közgyűlés által elfogadott előirányzatokban bekövetkezett változásokat a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásokban folyamatosan nyilvántartották. Az Önkormányzat hivatala önálló SzMSz-szel nem rendelkezett. Az Önkormányzat SzMSz-e magába foglalta az Önkormányzat hivatalának szervezeti és működési szabályzatát, mely az Ámr-ben részletezett előírásokat nem tartalmazta. A gazdálkodással összefüggő döntési hatásköröket és ellenőrzési jogköröket az Ügyrendben a Közgyűlés elnöke és a főjegyző együttesen szabályozta. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása és a felhatalmazások szabályai megfeleltek az Ámr-ben előírt követelményeknek, azok összhangja a pénzkezelési szabályzattal és az Ügyrenddel biztosított volt. A gazdasági szervezet ügyrendjét az Ámr. előírásainak megfelelően elkészítették. A teljesítések szakmai igazolá- 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sának módját meghatározták, annak felelőseit kijelölték. Az előzetes írásbeliséget nem igénylő 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, tartalmi követelményeit a főjegyző belső szabályzatban a évtől írta elő. Az előzetes írásbeliséget igénylő kötelezettségvállalásokat írásba foglalták. A kötelezettségvállalások nyilvántartásba vételi sorszámát a pénztári és a banki bizonylatokon az Ámr-ben előírtaknak megfelelően feltüntették. A főjegyző kialakította és szabályozta az Önkormányzat hivatalának számlarendjét, számviteli politikáját és elkészítette annak részét képező szabályzatokat. Az intézmények számviteli rendjét kialakították. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatának évi módosítása nem tartalmazta a Vhr-ben előírt mennyiségi leltározásra vonatkozó új szabályokat, a pénzkezelési szabályzatban nem határozták meg a külső pénzkezelő helyként működő üdülők pénzforgalmával kapcsolatos szabályokat. A pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó dolgozók munkaköri leírással rendelkeztek, azok tartalmazták az ügyrendben meghatározott hatásköröket. A kötelezettségvállalás és utalványozás ellenjegyzésével felhatalmazottak munkaköri leírásában nem írták elő a feladat elvégzését, illetve abban kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása szerepelt, melynek gyakorlására az Ügyrendben nem kaptak felhatalmazást. A kötelezettségvállalást, utalványozást, ellenjegyzést, érvényesítést, a teljesítések szakmai igazolását a banki és pénztári bizonylatok esetében az arra feljogosított dolgozók végezték. A bizonylatok 1%-nál a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, míg 1,5%-ánál a teljesítések szakmai igazolása maradt el. Az utólagos elszámolásra kiadott előlegek visszafizetésére, a forint pénztár esetében 31%-nál, míg a valutapénztár esetében 75%-nál az elszámolási határidő után került sor. Nem határozták meg a munkafolyamatba épített ellenőrzés során feltárt hiányosságok dokumentálásának módját, a jelzési kötelezettséget. Az eszközökről és forrásokról a számlarendben előírt tartalmú analitikus nyilvántartást vezettek, kialakították a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok közötti egyeztetési pontokat. A évi beszámoló főkönyvi kivonattal alátámasztott volt, azzal számszakilag megegyezett. Az előírt számviteli bizonylatokat kiállították, a főkönyvi könyvelésben idősorosan és számlasorosan folyamatosan rögzítették, azok a Számv. tv-ben előírt alaki és tartalmi követelményeknek megfeleltek. Az egyéb gazdasági eseményekről analitikus nyilvántartást vezettek, azokat negyedévente könyvelték. A pénztárjelentést dekádonként zárták, amit a pénztárellenőr folyamatosan ellenőrzött. Az Önkormányzat hivatalában a részesedésekről, részvényekről, adott kölcsönökről manuálisan, míg a többi eszközről és forrásról számítógépen vezették az analitikus nyilvántartásokat. A főkönyvi könyvelés számítógépes támogatottsága biztosított volt. A számviteli politika keretében elkészített szabályzatok módosításával egyidejűleg a pénzügyi-számviteli feladatokat támogató programokat is módosították. Informatikai stratégiával, katasztrófa elhárítási tervvel nem rendelkeztek. Az adatvédelmi szabályzat nem terjedt ki két pénzügyi-számviteli területen alkalmazott program adatainak mentésére, annak elvégzését azonban a felhasználó biztosította. A számítógépes hozzáférési jogosultsági rendszert nem szabályozták, de a hozzáférések jogosultjait kijelölték. Működési leírás, felhasználói leírás, üzemeltetési dokumentáció minden alkal- 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mazott program esetében megtalálható volt, rendszerleírás egy alkalmazott programnál hiányzott. Az Önkormányzati hivatal dolgozóinak 58%-a, míg a Közgazdasági főosztály dolgozóinak 65%-a rendelkezett a számítógép kezeléséhez szükséges informatikai képesítéssel. A Vhr-ben előírtaknak megfelelően gondoskodtak a törzsvagyon és a nem törzsvagyon elkülönített nyilvántartásáról. Az Önkormányzat hivatalánál mennyiségi leltározást a Vhr-ben és a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak ellenére az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöknél nem végezték el. Az eszközcsoport a év végén a Közgyűlés egyetértése nélkül, a részletező nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások alapján került leltározásra. A Számv. tv. előírásait megsértve a követelések értékelését nem végezték el. Az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának szükségességét a részvények, részesedések esetében vizsgálták, egy-egy esetben került sor értékvesztés elszámolására, illetve értékvesztés visszaírására a Számv. tv. előírásainak megfelelően. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat, döntési hatásköröket célszerűen szabályozva a vagyongazdálkodási rendeletben rögzítették. A évben az Áht. hatálya alá tartozó 5 millió Ft-ot elérő szerződést hat esetben kötöttek, amit az Önkormányzat honlapján és hirdetőtáblán közzétettek. Az önkormányzati vagyon értéke a évről a évre 43,1%-kal emelkedett. Egy esetben nem tartották be a vagyongazdálkodási rendelet előírását, mivel három darab személygépjármű értékesítésekor a döntést nem az arra felhatalmazott bizottság hozta meg. A követelésekről történő lemondás és a tulajdonjog ingyenes átruházásának módjait, eseteit a vagyongazdálkodási rendeletben és az SzMSz-ben egyaránt meghatározták, gyakorlati végrehajtásuk a szabályozásnak megfelelően történt. Az Önkormányzat hivatala a évben működési célra 291,3 millió Ft támogatást adott közalapítványok, alapítványok, egyesületek, egyházak, vállalkozások, különféle szervezetek, magánszemélyek részére. Az államháztartáson kívüli szervezeteknek céljelleggel juttatott pénzeszközökkel kapcsolatos számadási kötelezettséget az Áht. előírásaival összhangban határozták meg. Az Áht. előírásait megsértve a évben nyolc esetben folyósítottak támogatást olyan szervezetek részére akik a évben folyósított támogatással nem számoltak el. Egy esetben a finanszírozott szervezet a megállapodásban előírtak ellenére a számlamásolatokat nem csatolta, a felhasználás ellenőrzését az Áht. előírásait megsértve nem végezték el. A megállapodásokban előírt elszámolási határidőnek negyven támogatott szervezet nem tett eleget. Az alapítványi, közalapítványi támogatások során 78 esetben sértették meg az Ötv. át nem ruházható hatáskörökre vonatkozó előírásait. Ezekben az esetekben a döntést nem a Közgyűlés, hanem a Közgyűlés elnöke és az erre kijelölt bizottság hozta meg. A évben az alapítványi, közalapítványi támogatások odaítéléséről az Ötv. előírását betartva a Közgyűlés döntött. A támogatások felhasználása a megállapodásokban rögzített célokra történt, a támogatott szervezeteknél helyszíni ellenőrzés nem volt. A Közgyűlés rendeletet alkotott az Önkormányzat és költségvetési szervei közbeszerzési eljárásainak helyi szabályairól. A lefolytatott közbeszerzési eljárások során az ajánlattételre, az ajánlatok felbontására, értékelésére és az 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK eredményhirdetésre megállapított szabályokat, illetve határidőket betartották. A nyertes pályázók kiválasztásáról szóló döntést a Kbt-t betartva a Közgyűlés elnöke hozta meg. A közbeszerzésekről szóló rendeletben előírták a törvény hatálya alá nem tartozó, értékhatár alatti beszerzések rendjét, annak részletes eljárási szabályait rögzítették. Az önálló jogi személyiségű intézményeknél megteremtették a jogi feltételeit a központosított közbeszerzési eljáráshoz való csatlakozásra, a közbeszerzési eljárás önkormányzati szinten összevont megvalósításának lehetőségét nem vizsgálták. Az Önkormányzat a évi zárszámadásról szóló rendeletet határidőben, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon fogadta el. A zárszámadás elfogadásakor a Közgyűlés részére az Áht-t megsértve nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve, szöveges indoklással. A zárszámadáskor a vagyonkimutatást a Közgyűlésnek nem a vagyongazdálkodási rendeletben előírt módon mutatták be. A pénzmaradvány elszámolást az Ámr. előírásai szerint készítették el. A Közgyűlés az Önkormányzat Ötv-ben részletezett feladatait az SzMSz-ében meghatározta. A kötelező feladatok ellátásáról döntő mértékben az általa alapított és fenntartott költségvetési intézményekkel és a tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal gondoskodott. Az Önkormányzat évi működési célú bevételei és kiadásai közötti egyensúly az illetékbevételek túlteljesítését, a évre tervezett feladatok részben évre történő átcsoportosítását, valamint ÖNHIKI igénybevételét követően biztosított volt. A folyamatos fizetőképességet a évtől csak likviditási célú hitel felvételével tudták megőrizni, amelynek legnagyobb értéke 148 millió Ft volt. A felhalmozási célú kiadások a évben a évhez képest 40%-kal emelkedtek, az összes kiadások 8,4%-át alkották. A növekvő mértékű felhalmozási kiadásokat eladósodás nélkül tudták teljesíteni. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalása nem veszélyeztette a működőképességet a évben. A évre vonatkozóan az Áht. előírásait betartva gondoskodtak olyan kimutatásról, melyből megbízhatóan megállapítható az éves kötelezettségvállalások összege. Az Önkormányzat évek között sikeresen vont be pályázati forrásokat feladatellátása finanszírozására. Az OEP támogatáson felül a évben átvett pénzeszközök összege 1157 millió Ft volt, mely az összes költségvetési bevétel 3,2%-át tette ki. A kötelező feladatok ellátásának finanszírozásában az Önkormányzat fokozott szerepvállalásra kényszerült. A feladatmutatókkal mérhető feladatok fajlagos kiadásai az inflációt meghaladóan nőttek a vizsgált időszakban. A változást elsősorban a központi bérintézkedések miatti személyi jellegű kiadások növekedése idézte elő. Az általános iskolai oktatás és bentlakásos szociális intézményi ellátás finanszírozásában az önkormányzat szerepe nőtt, míg a középfokú oktatásban az összes működési kiadás csökkenő részarányát biztosította önkormányzati forrás. Az Önkormányzat intézményei akadálymentesítési munkálatai a évi felmérés alapján 200 millió Ft kiadást igényel, a feladat elvégzésére év 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK végéig 39,3 millió Ft-ot fordított az Önkormányzat. A középületek akadálymentesítése kapcsán a években megtett intézkedéseket, az eddigi ráfordításokat és az időarányos teljesítéseket figyelembe véve a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott január 1-i határidőre a feladatok elvégzése nem biztosítható. A főjegyző ellenőrzési szabályzatban rendelkezett az intézményi és a hivatali belső ellenőrzési feladatok elvégzéséről. Az ellenőrzésekre az ellenőrzési munkaterv alapján, megbízólevél kiállításával került sor, azokról minden esetben jelentés készült. Az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések megállapításai alapján intézkedési tervet készítettek. Az intézményi ellenőrzésekről és a hivatali belső ellenőrzésekről készült jelentések jól hasznosíthatók, a hiányosságok megszüntetésének kezdeményezésre és a gazdálkodás szabályszerűségének javítására alkalmasak voltak. A hivatali belső ellenőr feladatát a Közgyűlés elnökének, majd április 1-től a főjegyzőnek közvetlenül alárendelve látta el. Az Áht november 27-től hatályban lévő előírását megsértve a belső ellenőrt az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába is bevonták. A Ber. előírásával ellentétben a belső ellenőrzést végzők kötelezettségét, jogállását és feladatait az Önkormányzat hivatalának szervezeti és működési szabályzatában nem írták elő. A Ber. előírásaival ellentétben a évtől a belső ellenőrzési szervezetet nem alakították ki, a belső ellenőrzési vezető személyét nem jelölték ki. A Közgyűlés áttekintette az ellenőrzések tapasztalatait az intézményi ellenőrzések tekintetében, de a hivatali belső ellenőrzések esetében megsértve a Htv. előírását nem. Az Önkormányzat eleget tett könyvvizsgáló alkalmazási kötelezettségének. A könyvvizsgáló az egyszerűsített tartalmú költségvetési beszámolót felülvizsgálta, és korlátozás nélküli hitelesítő záradékkal látta el. A korábbi ÁSZ vizsgálatok tapasztalatainak, javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervekben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. A javasolt intézkedések 92%-át hasznosították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Közgyűlés elnökének a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. csatolja az Ámr. 28. (3) bekezdése és az SzMSz 2. számú melléklete szerint a költségvetési koncepció tervezethez az Önkormányzatnál a működő bizottságok koncepcióról alkotott véleményét; 2. csatolja az Ámr. 29. (9) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési rendelettervezethez a Pénzügyi bizottság véleményét; 3. kezdeményezze, hogy a belső ellenőrzési tapasztalatokat a Közgyűlés értékelje az ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint, ezzel eleget téve a Htv (1) bekezdés g) pontjában előírtaknak; 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a munka színvonalának javítása érdekében 4. kezdeményezze, hogy az ÁSZ jelentést a Közgyűlés tárgyalja meg, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; 5. kísérje figyelemmel a középületek akadálymentessé tételét, tekintettel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 29. (6) bekezdésében meghatározott január 1-i teljesítési határidőre; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások betartása érdekében 1. készítse el az Áht a alapján a költségvetési rendeletek előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatott a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban tartalmazó kimutatás szöveges indoklását, illetve a zárszámadási rendelet előterjesztésekor mutassa be a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban szöveges indoklással együtt; 2. biztosítsa, hogy zárszámadáskor a vagyonkimutatás a vagyongazdálkodási rendeletben előírt tartalommal kerüljön bemutatásra; 3. gondoskodjon a 13. havi illetmény költségvetésben történő eredeti előirányzatként megtervezéséről az Ámr. 37. c) pontjának előírása szerint; 4. kezdeményezze az Önkormányzat SzMSz-ének az Önkormányzati hivatalra vonatkozó részeinek az Ámr. 10. (4) bekezdés a), b), d), e), g), i), j) pontjai szerinti kiegészítését az alapító okirat keltével, számával; az alap- és kiegészítő tevékenységek körével, forrásaival; a feladatmutatók megnevezésével, körével; a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal; az áfa alanyiság tényével; a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokkal, feltételekkel; a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványaival, amelyek körében az Önkormányzati hivatal képviselőjeként járhat el; 5. intézkedjen a Vhr. 37. (3) bekezdésében előírtak szerint az eszközök, ezen belül az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök és források leltározásának mennyiségi felvétellel történő végrehajtása érdekében. Ezzel összhangban módosítsa az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát; 6. alakítsa ki a Vhr. 8. (4) bekezdés d) pontjában előírt pénzkezelési szabályzatban a külső pénzkezelési helyként működő üdülők pénzforgalmával kapcsolatos (pénzfelvétel, elszámolás) szabályokat; 7. gondoskodjon arról, hogy az Ámr (3) bekezdésében előírt kötelezettségvállalás ellenjegyzése, illetve az Ámr (1) bekezdésében előírt teljesítések szakmai igazolása minden banki és pénztári kifizetés esetében megtörténjen; 8. végeztesse el a Számv. tv. 55. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a követelések minősítését, értékelését; 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9. biztosítsa a vagyongazdálkodási rendelet előírásainak megfelelően, hogy a vagyonértékesítések során az arra jogosultak döntsenek; 10. biztosítsa az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások esetében az Áht. 13/A. (2) bekezdésének betartását, annak érdekében, hogy olyan szervezetnek ne folyósítsanak támogatást, amely azt megelőzően nem tett eleget számadási kötelezettségének, nem számolt el a támogatással, intézkedjen a visszafizetési kötelezettség érvényesítéséről; 11. biztosítsa az Áht. 121/A. (4) bekezdés e) pontjának betartása érdekében a belső ellenőr funkcionális függetlenségét; 12. kezdeményezze, hogy az Önkormányzati hivatal SzMSz-ében a Ber. 4. (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a belső ellenőrzést végzők kötelezettsége, jogállása és feladatai előírásra kerüljenek; a munka színvonalának javítása érdekében 13. teremtse meg a munkaköri leírások és az ügyrend összhangját a kötelezettségvállalás és az utalványozás tekintetében; 14. gondoskodjon az utólagos elszámolásra felvett előlegek határidőben történő elszámoltatásáról; 15. gondoskodjon az informatikai stratégia és a katasztrófa elhárítási terv elkészítéséről; 16. rögzítse az informatikai rendszer program részletezésű hozzáférési jogosultsági rendszerét az engedélyezési jogköröket; 17. gondoskodjon arról, hogy az adatvédelmi szabályzat a pénzügyi-számviteli területen alkalmazott lakásprogram és vagyonnyilvántartó program mentésére is kiterjedjen; 18. intézkedjen annak érdekében, hogy az Önkormányzat által céljelleggel nem szociális ellátásként juttatott támogatások esetében, azok rendeltetésszerű felhasználását a helyszínen is ellenőrizzék; 19. kezdeményezze a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a céljellegű támogatási előirányzatoknál (Mecénás Alap) a félreérthető és az Áht-ban foglaltakkal nem összhangban lévő önkormányzati pénzalap elnevezésének a megváltoztatását; 20. gondoskodjon arról, hogy az értékesítéshez kapcsolódó szerződések az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket tartalmazzák. 13

16 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának és betartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat az Ötv. 91. (1) bekezdésében előírt, a helyi önkormányzatokra vonatkozó gazdasági program készítési kötelezettségének eleget tett. A Közgyűlés a évekre szóló célkitűzéseit a 64/2003. (VI. 26.) számú határozattal jóváhagyott a gazdasági programnak megfelelő tartalmú programban határozta meg. A program tartalmazta a megye helyzetelemzését, a területfejlesztés és területrendezés, az önkormányzati gazdálkodás helyzetét, a kötelező közszolgáltatási feladatait, önként vállalt feladatainak kijelölését, azok megoldási koncepcióit és forrásait, továbbá a megyei önkormányzat kapcsolatrendszerét, nemzetközi kapcsolatait. A főjegyző által készített évre szóló költségvetési koncepció tervezetet a Közgyűlés elnöke az Áht ában előírt határidőt 3 betartva november 27-én a Közgyűlés elé terjesztette. A Közgyűlés az SzMSz 2. számú mellékletében rendelkezett arról, hogy a költségvetési koncepció összeállításához valamennyi bizottság véleményt ad, és azokat a koncepcióhoz csatolni kell. A bizottságok köztük a Pénzügyi bizottság a költségvetési koncepciót az előírtaknak megfelelően megtárgyalták, de írásos véleményt az Ámr. 28. (3) bekezdésében előírtak ellenére nem csatoltak az előterjesztéshez. A bizottságok elnökei az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket a Közgyűlésen szóban ismertették. A Közgyűlés az Önkormányzat évi költségvetési koncepcióját a 122/2002. (XII. 12.) számú határozattal elfogadta, és az Ámr. 28. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározta a költségvetés-készítés további munkálatait. A költségvetési koncepciót a Közgyűlés korábbi rendelkezéseit figyelembe véve a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével, az Ámr. 28. (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően állították össze. 3 Az Áht. 70. előírása szerint a költségvetési koncepciót november 30-ig, a Közgyűlés tagjai általános választásának évében december 15-ig kell benyújtani a Közgyűlésnek. 14

17 A évi költségvetési rendelettervezetben az Ámr. 26. (1)-(7) bekezdéseiben előírtak szerint meghatározták a bevételi és a kiadási előirányzatokat, továbbá érvényesítették a költségvetési koncepció irányelveit. A költségvetési rendelettervezetben szereplő intézményi bevételi és kiadási előirányzatokat az Ámr. 29. (4) bekezdésében előírtakkal összhangban, a költségvetési szervek vezetőivel egyeztették. A Közgazdasági főosztály által a főjegyző írásos felhatalmazása alapján végzett egyeztetések tartalmát jegyzőkönyvekben rögzítették. A Közgyűlés elnöke a bizottságok által megtárgyalt és a Pénzügyi bizottság által véleményezett rendelettervezetet az Áht. 71. (1) bekezdésében rögzített február 15-i határidőn belül, február 12-én terjesztette a Közgyűlés elé. A könyvvizsgáló a költségvetési rendelettervezetet megvizsgálta, és az Ötv. 92/C. (4) bekezdésének előírása szerint írásban tájékoztatta a Közgyűlést. A könyvvizsgálói jelentést a költségvetési rendelettervezethez csatolták, az Ámr. 29. (9) bekezdésével ellentétesen a Pénzügyi bizottság véleményét azonban nem. A bizottsági véleményeket a bizottsági elnökök a rendelettervezet tárgyalásának ülésén szóban ismertették. A címrendet az Áht. 67. (3) bekezdésével összhangban meghatározták. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények, az Önkormányzat hivatala, a Közgyűlés kiadásai, a felújítások, beruházások különkülön alkottak egy-egy címet. Egyes feladatok (27 jogcímen meghatározott feladat) alcímet alkottak az Önkormányzati hivatala költségvetésén belül. A költségvetésen belül elkülönített pénzügyi keretösszeg Mecénás Alapként történő elnevezése sérti az Áht-ban foglaltakat, mert az elkülönített állami pénzalapokra az Áht. szóhasználatával röviden az alap kifejezést használja, amelyekre az Áht. meghatározza azok létrehozásának, gazdálkodásának feltételeit. Ezen feltételeknek az Önkormányzat által létrehozott Mecénás Alap nem felel meg, a kifejezés félreérthető. Az államháztartás rendszerében a meghatározott feltételekhez kötött fogalmaknak eltérő tartalmú alkalmazása bizonytalanságot, az egyértelműség hiányát okozza. A évi költségvetési rendeletben a költségvetés operatív végrehajtásának elősegítésére meghatározták a költségvetés végrehajtásával összefüggő helyi szabályokat. A Közgyűlés az előirányzat átcsoportosításokra vonatkozó jogát az Áht. 74. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Közgyűlés elnökére, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításokra 10 millió Ft erejéig átruházta. Az Áht. 93. (1) bekezdése alapján meghatározták az intézményi többletbevételek feletti jogosultságot és az Ámr. 53. (6) bekezdésével összhangban szabályozták az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzat-módosítási jogkörét és a végrehajtás rendjét. Az Áht. 8/A. (1) bekezdése alapján a Közgyűlés felhatalmazta a Közgyűlés elnökét, hogy a költségvetési többletet tartós betétben vagy államilag garantált értékpapírban kamatoztassa. 15

18 A Közgyűlés az Áht. 75. alapján meghatározta a költségvetési hiány fedezésének módját, (ÖNHIKI, BÉRHIKI, hitel) továbbá a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskör gyakorlásával felhatalmazta a Közgyűlés elnökét; Az Önkormányzat céltartalékot nem tervezett, általános tartalékra 30 millió Ft-ot irányoztak elő, melynek felhasználásáról a Közgyűlés dönt. Nem rendelkeztek az Ámr ában előírtakkal ellentétben a vállalkozási tartalék felhasználásának szabályairól (vállalkozási tevékenységet két önállóan gazdálkodó kórház folytat). A költségvetésben az Áht. 8/A. (3)-(7) bekezdéseiben előírtakat betartva költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként finanszírozási célú pénzügyi műveleteket nem mutattak ki. A Közgyűlés a évi költségvetéssel egyidejűleg tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit az Áht ában előírtakat megsértve nem határozta meg rendeletben, ez alól kivételt képez az Áht pontjában előírt önkormányzati vagyonkimutatás, melynek tartalmi követelményeit a vagyongazdálkodási rendelet tartalmazta. A szabályozási mulasztás ellenére az Áht ában előírt kimutatásokat tartalmazta a költségvetési rendelet. Az Önkormányzat az Áht ában rögzítettek közül az Áht pontjában előírt többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban tartalmazó kimutatást tájékoztatásul bemutatták, de ahhoz a törvényt megsértve szöveges indoklást nem csatoltak. Az Önkormányzat a évben a költségvetési és a zárszámadási rendeletek előterjesztésekor csatolt kimutatások és mérlegek formájáról és tartalmáról szóló 11/2004 (VI. 13.) számú rendeletében meghatározta az Áht ában előírt mérlegek és kimutatások tartalmi és formai követelményeit. A Közgyűlés elnöke a költségvetési rendelettervezettel együtt vagy azt megelőzően az Áht. 71. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően előterjesztette azokat a rendelettervezeteket 4, melyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, továbbá a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait az Áht. 71. (3) bekezdésének megfelelően bemutatták. A évi költségvetési rendelettervezetben ,8 millió Ft bevételt és ,6 millió Ft kiadást irányoztak elő, amit a Közgyűlés az Áht. 65. (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján megtárgyalt, és az 1/2003. (III. 3.) számú rendeletével jóváhagyott. A költségvetésben bemutatott 1040,9 millió Ftos hiány a költségvetési főösszeg 3,3%-ának felelt meg. (2. számú melléklet) Az intézmények elemi költségvetéseiben, ellentétben az Ámr. 37. c) pontjában előírtakkal a évben a 13. havi illetmény fedezetére egyheti, míg a évben kétheti összegnek megfelelő előirányzatot terveztek. A költségvetési szerv elemi költségvetésének tartalmaznia kell többek között a költségvetési szerv 4 Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények nyersanyagnormájának megállapítása. Az Önkormányzat hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők illetmény kiegészítése, a vezetői illetménypótlék megállapítása. A Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjpályázat megyei támogatása. 16

19 személyi juttatásainak összegét, melynek körét az Ámr. 58. (3) bekezdése határozza meg. A 13. havi illetmény fedezetének előirányzatát év közben kiadási megtakarításból, bevételi többletből keletkezően módosított előirányzatként beépítették a költségvetésbe. A főjegyző által elkészített, a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek számbavételével összeállított, évre szóló költségvetési koncepciót a Közgyűlés elnöke november 12-én az Áht ában előírt határidőt betartva terjesztette a Közgyűlés elé. A koncepcióról az előző évhez hasonlóan a bizottságok véleményét a bizottságok elnökei szóban ismertették, a Pénzügyi bizottság véleményét nem csatolták az előterjesztéshez. A Közgyűlés a évi költségvetési koncepciót a 107/2003. (XI. 27.) számú határozatával elfogadta. A évi költségvetési rendelettervezetet az előző évhez hasonlóan a bizottságok véleményezték, és elfogadásra javasolták. A könyvvizsgáló a rendelettervezetről jelentést készített, amit ahhoz csatoltak. A rendelettervezetet a Közgyűlés elnöke február 4-én, határidőben a Közgyűlés elé terjesztette. A költségvetési rendelettervezet előterjesztésével kapcsolatosan a évre vonatkozóan megállapított hiányosságok a Pénzügyi bizottság véleménye csatolásának hiánya, a többéves kihatással járó döntéseket szövegesen nem indokolták, a vállalkozási tartalék felhasználásának szabályairól nem rendelkeztek a évben is fennálltak. A költségvetés végrehajtási szabályai nem változtak az előző évhez képest. A évi költségvetést ,1 millió Ft bevétellel és ,7 millió kiadással hagyta jóvá a Közgyűlés. A tervezett hiány 1094,6 millió Ft volt, ami a költségvetési főösszeg 3,4%-ának felelt meg. A Közgyűlés az előirányzat-módosításokra vonatkozóan az Áht. 74. (1) bekezdése alapján a Közgyűlés elnöke részére a költségvetési rendeletben előirányzat átcsoportosítási hatáskört engedett át. A kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást két közgyűlés között 10 millió Ft erejéig a Közgyűlés elnöke végrehajthatott, amit a Közgyűlés következő ülésén jóváhagyásra elő kellett terjeszteni. Az átcsoportosítási hatáskör kiterjedt az általános tartalékkal való rendelkezésre is. A hatáskör gyakorlása új feladat vállalásával nem járhatott. A Közgyűlés elnöke a évben az előirányzat átcsoportosítási hatáskörével nem élt. A Közgyűlés a évre vonatkozóan négy alkalommal 5 módosította költségvetési rendeletét. Az előterjesztett előirányzat-módosítási javaslatokat a bizottságok is megtárgyalták. Az előirányzatokat az első negyedévben nem módosították, mivel a évre érintően központilag kezdeményezett előirányzat módosítás nem volt, illetve az intézmények saját hatáskörű előirányzat módosítási igényt nem jeleztek. 5 Az Önkormányzat évi költségvetésének módosításáról szóló 6/2003 (IV. 22.), 10/2003 (IX. 17.), 13/2003 (XI. 27.), 3/2004 (III. 5.) számú rendeletei. 17

20 A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága április 15-én kelt levelében értesítette az Önkormányzatot először tárgyévi pótelőirányzat kiutalásáról. A évre vonatkozó utolsó előirányzat-módosításra az Ámr. 53. (2),(6) bekezdéseiben előírt, a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésére külön jogszabályban 6 meghatározott február 28-i határidőt betartva került sor. A Közgyűlés a évet érintő utolsó előirányzat-módosításokat december 31-i hatállyal a február 19-én megtartott ülésén (a rendelet kihirdetésének időpontja március 5.) fogadta el. A költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok főösszege a módosítások következtében 3 953,2 millió Ft-tal (12,5%-kal) nőtt. A Közgazdasági főosztály a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatokról és az azokban bekövetkezett változásokról önkormányzati és az Önkormányzat hivatalának szintjén is az Áht (1) és (2) bekezdéseiben előírt tartalmú nyilvántartást vezetett. Az analitikus nyilvántartások teljes körűek és áttekinthetőek, azok adatai megegyeztek a beszámolóban szerepeltetett kiemelt előirányzatok számadataival. Az előirányzatmódosításokat a főkönyvi könyvelésben folyamatosan rögzítették. A költségvetési rendelet módosítására készített előterjesztések a költségvetési rendelet szerkezetével azonos részletezettségben tartalmazták a módosítási javaslatokat. A évi költségvetési rendelet 13. -ában rögzítették, hogy az intézmények előirányzat módosítási jogkörüket (saját hatáskörű előirányzat-módosítás) úgy gyakorolhatják, hogy azt negyedévenként, de legkésőbb október 30-ig jelezzék az Önkormányzat hivatala felé. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításaikat a költségvetési rendeletben előírtak szerint jelezték, melyről a Közgyűlés elnöke a soron következő Közgyűlésen az Ámr. 53. (6) bekezdésének előírását betartva (30 napon belül) a Közgyűlést tájékoztatta. A jelzett előirányzat-módosítási igényeket a Közgyűlés jóváhagyta. Az Önkormányzat június 30-ig két alkalommal 7 módosította a évi költségvetési rendeletét. Tárgyévi előirányzat módosításra a évben is fennálló okok miatt az első negyedévben nem került sor. Az Önkormányzat hivatala és az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a Közgyűlés által jóváhagyott kiemelt előirányzataikat betartották. Az Önkormányzatnál megvalósult az Áht. 93. (1) bekezdésében előírt, a jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás követelménye. Kötele- 6 A Vhr. 10. (1) bekezdése. 7 Az Önkormányzat évi költségvetés módosításáról szóló 5/2004. (IV. 15.) számú és 12/2004. (VI. 30.) számú rendeletei. 18

21 zettségvállalásra, utalványozásra az Áht. 12/A. (1) bekezdésében előírtak szerint a jóváhagyott előirányzatok mértékéig került sor A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége Az Önkormányzat SzMSz-e magába foglalta az Önkormányzat hivatalának mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatát. Az SzMSz 37. -ában a Közgyűlés meghatározta, hogy az Önkormányzat hivatalának belső szervezeti felépítését, szervezeti egységeinek feladatait az ügyrendben kell szabályozni, ami megtörtént. Nem tartalmazta az Ámr. 10. (4) bekezdés a), b), d), e), g), i), j) pontjaiban előírtak ellenére: az alapító okirat keltét, számát; az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését, a feladatok, tevékenységek forrásait; a feladatmutatók megnevezését, körét; a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot, az általános forgalmi adó alanyiságának tényét; a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket; a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el. Az Önkormányzat hivatala gazdasági szervezetének ügyrendjét 1 az Ámr. 17. (5) bekezdésének előírását betartva elkészítették, abban részletesen szabályozva a pénzügy-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személyek feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét, továbbá az Ámr. 17. (1) és (4) ekkor még hatályos bekezdéseiben előírtak szerint a gazdasági szervezet felépítését és feladatait. Az operatív gazdálkodással összefüggő döntési és ellenőrzési hatásköröket az Önkormányzat hivatala ügyrendjében, a következők szerint szabályozták: a Közgyűlés elnöke a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására kötöttségek nélkül a főjegyzőt hatalmazta fel; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a főjegyző a Közgazdasági főosztály vezetőjét, és a főosztályvezető akadályoztatása esetén a Közgazdasági főosztály osztályvezetőit hatalmazta fel; a Közgyűlés elnöke az utalványozási jogkör gyakorlására a főjegyzőt hatalmazta fel. A főjegyző akadályoztatása esetén az aljegyző volt jogosult utalványozásra; 19

22 az utalványozás ellenjegyzésére a Közgazdasági főosztály vezetőjét, távolléte esetén a Közgazdasági főosztály osztályvezetőit hatalmazták fel. A gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlására vonatkozóan az Ámr (5) bekezdésében és az Ámr (1)-(3) bekezdéseiben rögzített összeférhetetlenségi követelményeket a hatáskörök gyakorlói részére előírták. A hatáskörrel felhatalmazottak beszámoltatásának rendjét nem szabályozták, de a beszámoltatás szóban megtörtént. Az érvényesítési feladatokról, az arra kijelölt személyekről a gazdasági szervezet ügyrendjében 1 rendelkeztek. A feladat elvégzésére az Ámr (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező öt fő kapott írásban megbízást a főjegyzőtől. A teljesítések szakmai igazolására jogosultakat a főjegyző a gazdasági szervezet ügyrendjében 1 kijelölte, annak módját az Ámr (2) bekezdésében előírtak szerint külön rendelkezésben június 1-től meghatározta. A főjegyző az Önkormányzat hivatalában történő teljesítések szakmai igazolására egységes szövegezésű bélyegző kiadását és használatát rendelte el az arra kijelöltek részére. Az előzetes írásbeliséget nem igénylő 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját az Ámr (4) bekezdésében előírtak ellenére a évben nem rögzítették, de a január 1-től hatályba lépett gazdasági szervezet ügyrendjében 2 eleget tettek szabályozási kötelezettségüknek. A főjegyző a Htv (1) bekezdés c) pontjában előírtakkal összhangban az Önkormányzat hivatalának számviteli rendjét kialakította. Az intézmények számviteli rendjének kialakítása, a gazdálkodást segítő szabályzatok elkészítésének segítése, kezdeményezése az ügyrend előírása szerint a Kincstári osztály feladata volt. A Kincstári osztály az intézmények részére a évben az önkormányzati szintű egységes szabályozás érdekében a számviteli politika részeként előírt szabályzatokról szabályzatmintákat és számlarend-mintát adott ki. Az intézmények az adaptálás, átdolgozás tényét tanúsítvány formájában igazolták. A Vhr. 8. (4) bekezdésében a számviteli politika részeként előírt az eszközök és források leltározási és leltárkészítési, az eszközök és források értékelési, a pénzkezelési szabályzatokat a főjegyző január 1-gyel léptette hatályba. A szabályzatok elkészítésénél a helyi sajátosságokat figyelembe vették. Elkészítették továbbá a Vhr. 37. (5) bekezdésében meghatározott felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát. Az Önkormányzat hivatala rendszeres termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást nem végzett, ezért önköltség-számítási szabályzattal nem rendelkezett. A évben a szabályzatok átdolgozása a jogszabályi változásoknak megfelelően megtörtént, melyeket a főjegyző jóváhagyásával január 1-től hatályba léptettek. A szabályzatok a gazdasági szervezet ügyrendjének 2 előírásaival összhangban voltak. 20

23 A számviteli politikában a Vhr. 8. (8) bekezdésében foglaltak alapján előírták, hogy a könyvekben a tárgyévet követő időszakban február 15-ig végezhetők helyesbítések a tárgyévre vonatkozóan. Rögzítették a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében a kis értékű tárgyi eszközök, a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében figyelembe veendő szempontokat. Nem határozták meg azonban a Vhr. 8. (5) bekezdésében előírtakkal ellentétben, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős és nem jelentős összegnek. A január 1-től hatályba lépett szabályzatban kiküszöbölték a fenti hiányosságot. A számviteli elszámolás szempontjából jelentős összegű hibának minősült a mérleg főösszeg 2%-át, vagy 100 millió Ft-ot meghaladó hiba. A jelentős összegű hiba nagyságrendje túlzó mértékű, figyelembe véve a közpénzekkel történő gazdálkodással szembeni fokozott és szigorú elszámolási igényt. A Vhr. 8. (4) bekezdés a) pontjában előírtak alapján elkészített eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata tartalmazta a leltározással kapcsolatos szabályokat. Mennyiségi leltárfelvételt írtak elő ötévenként az ingatlanok, kétévenként a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és az üzemeltetésre kezelésre átadott eszközök esetében. A január 1- től hatályba lépett szabályzatban nem vették figyelembe, hogy a Vhr. 37. (3) bekezdése rögzíti, hogy az eszközök kivéve az immateriális javak, a követelések, a kölcsönök, a beruházási előlegek, az aktív pénzügyi elszámolások leltározását évente mennyiségi felvétellel kell elvégezni. A Vhr. 8. (4) bekezdés b) pontjában előírtak alapján elkészített eszközök és források értékelési szabályzatában a követelések értékelését kivéve meghatározták a Vhr ai alapján az értékelés szabályait, kijelölték az eljárások dokumentálásáért, bizonylatolásáért és elkészítéséért felelősöket. A követelések értékelésének, minősítésének szabályait a január 1-től hatályba lépett szabályzatban meghatározták. A Vhr. 8. (4) bekezdés d) pontjában előírtak alapján elkészített pénzkezelési szabályzat tartalmazta a bankszámla és a készpénzforgalom szabályait, azok kapcsolatrendszerét, a készpénz felvételének rendjét, a házipénztár keretösszegét, az utólagos elszámolásra adott összegek nyilvántartásának, elszámolásának a készpénz szállításának, őrzésének, kezelésének, ellenőrzésének rendjét. A pénztáros és helyettesei megbízólevéllel, felelősségvállalási nyilatkozattal rendelkeztek. A pénztárellenőr személyét kijelölték. A pénztáros dekádonként volt köteles pénztárzárást készíteni. A szigorú számadású nyomtatványok kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat előírták. Nem szabályozták azonban a külső pénzkezelői helyként működő üdülők Balatonalmádi és Mezőkövesd pénzforgalmával kapcsolatos szabályokat, a pénzfelvétel és az elszámolás rendjét. Az Önkormányzat január 1-jével történt számlavezető pénzintézet váltása miatt megváltozott bankszámlaszámokat a szabályzaton átvezették. A Vhr. 37. (5) bekezdésének megfelelően elkészítették a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatát. A szabályzat tartalmazta a felesleges vagyontárgyak feltárásának rendjét, a feleslegessé válás ismérveit, a hasznosítás során követendő eljárási rendet, az ármegállapítás 21