Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében

Átírás

1 Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatási sikeressége érdekében Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda 2012.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. Törvényi háttér...3 II. Helyzetelemzés Az intézmény alapadatai és a gyermekek összetételére vonatkozó adatok vizsgálata A nevelés eredményességének vizsgálata A halmozottan hátrányos helyzető, illetve SNI gyermekek részvételi adatainak vizsgálata az óvoda nyújtotta programokban A nevelés feltételeinek vizsgálata az óvodában Személyi feltételek: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Az óvoda nevelési gyakorlatának vizsgálata, pedagógusok módszertani képzettsége Az óvodai ellátás biztosítása Az óvoda és szakmai-társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata...13 III. A helyzetelemzés összegzése...15 IV. Intézkedési terv Az intézkedési terv célja Értékeink, küldetésünk Összefüggés az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzéssel Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célmeghatározás Jövıképünk Céljaink rövid távon (egy éven belül) Céljaink középtávon (három éven belül) Céljaink hosszú távon (hat éven belül)...22 Akcióterv Kötelezettségek és felelısség Megvalósítás Megvalósulást segítı egyéb programok Kockázatelemzés Monitoring és nyilvánosság Konzultáció és visszacsatolás Szankcionálás A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv elfogadásának módja és dátuma

3 Bevezetés A Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda 2008 májusában készítette el Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervét. Jelen dokumentum erre alapozva, de a Minisztérium által 2010-ben kiadott új szakmai útmutató alapján készült, figyelembe véve az intézményi aktuális adatait, helyi pedagógiai programját, minıségirányítási programját, szervezeti és mőködési szabályzatát. I. Törvényi háttér A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) foglalkozik a tanulói jogokkal, a tanulói különös jogokkal, kimondja, hogy az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerő gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetı rendeltetésszerőnek, ha az e törvényben és a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvényben (továbbiakban: szakképzési törvény), illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésrıl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. A jogrend eddig is szabályozta az egyenlı bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, a szabályozás nem szankcionálta kellıképpen ezeknek a jogoknak a megsértését. Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: egyenlı bánásmódról szóló törvény) törekszik ezeknek a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. 3

4 A diszkrimináció és esélyegyenlıség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi elıírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létezı egyenlıtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlıségi politikára. Az egyenlı bánásmóddal szemben az esélyegyenlıségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket tegyenek a nık, a romák, a mélyszegénységben élık valamint a fogyatékossággal élık (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıségi politika tehát nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözıbb területein oktatás, egészségügy, munkaerıpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyek javításán azt kell érteni, hogy a fenntartó/ az intézmény hatékonyan eljuttatja az információkat az érintettekhez, javítja hozzáférésüket a már létezı szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el ıket. Halmozottan hátrányos helyzető gyermek, tanuló Hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. (A közoktatásról szóló törvén 121. (1) bek. 14. pontjában foglaltak szerint). Egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség, pozitív megkülönböztetés Az egyenlı bánásmódról szóló törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó szabályokat. 4

5 Az egyenlı bánásmód követelménye a kötelezettektıl azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetıen tehát az egyenlı bánásmód követelménye az egyik oldalon kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlı emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthetı igénye van arra, hogy ıt egyenlı méltóságú személyként kezeljék. Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illetı elvárhatja ennek betartását! Ezzel szemben az esélyegyenlıség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthetı igénye, hétköznapi nyelven ilyen elvárással nem léphet fel elmaradása esetén. Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam - közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy - közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). Az egyenlı bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: - az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, - az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, - a teljesítmények értékelése, - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, - az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, - a kollégiumi elhelyezés és ellátás, - az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, - a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint 5

6 - az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport: - jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, - olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha - közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, - felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. A fenti törvényi hivatkozások szellemében a Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda a következıkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlıségi Programját. 6

7 II. Helyzetelemzés 1. Az intézmény alapadatai és a gyermekek összetételére vonatkozó adatok vizsgálata Az intézmény OM azonosító száma: Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma*1 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma* Integráltan nevelt SNI gyermekek száma 0 1 Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Fıállású pedagógusok száma 9 9 *1, *2: Az óvodának nincs körzethatára, ezért ezek a kérdések nem értelmezhetıek. 7

8 A Fehér Kavics óvoda a XI. kerületben mőködik, elsısorban a Kelenföldi Református Egyházközséghez tartozó családok íratják be ide a gyerekeiket. Ennek megfelelıen a gyerekek többsége kerületi, de szomszédos kerületekbıl és közeli településrıl is járnak az intézménybe. Az óvodába jóval többen jelentkeznek, mint ahány gyermeket fogadni tudnak, a felvételnél az óvoda jellegébıl fakadóan az elsıdleges szempont a Kelenföldi Református Gyülekezethez való tartozás illetve a református nevelés iránti igény erıssége. (A felvétel során érvényesíthetı szempontokat részletesen rangsorolja az óvoda Szervezeti és Mőködési Szabályzata, túljelentkezés esetén figyelembe vehetı a felekezeti hovatartozás és a már odajáró testvér.) A kerületi óvodai körzetek az önkormányzati fenntartású óvodákra vonatkoznak, így a Fehér Kavics Óvodának nincs körzete, a gyermekek felvételekor szokásos kerületi egyeztetéseken nem vesznek részt. Ugyanakkor az Intézmény a hátrányos helyzető gyermekeknek és a gyermeküket egyedül nevelı szülıknek segítséget kíván nyújtani, így ezek a gyermekeket - szülıi nyilatkozat alapján - a felvételnél elınyben részesíti. A felvétel során tájékozódnak a gyermekek esetleges SNI besorolásáról is, annak érdekében, hogy az érintetteknek a megfelelı fejlesztı programokat tudják biztosítani. A halmozottan hátrányos helyzet az óvodába történı jelentkezésnél nem derül ki, így jelenleg errıl nyilvántartással az intézmény nem rendelkezik, a továbbiakban erre intézkedést kell tervezni. Az intézmény 98 férıhelyen jelenleg 101 gyermeket fogad, ebbıl 1 gyermek sajátos nevelési igényő, a hátrányos helyzető gyermekek száma: 5 fı. Halmozottan hátrányos helyzető gyermek nem jár az óvodába Óvodai csoport és neve) (foka Gyermeklétszám a csoportban Összesen HH/HHH SNI kicsi 25 2/0 középsı 25 0 nagy 25 2/0 vegyes csoport 26 1/0 1 8

9 Az óvoda négy csoporttal mőködik. A csoportok életkor szerint szervezıdnek, illetve van egy vegyes csoport. A vegyes csoportból néhány gyermek az adott tanévben iskolába megy, a többi gyermek még marad az óvodában, a nagycsoportból valamennyien iskolába mennek. Elıfordul, hogy egy-egy csoportban van néhány olyan gyermek, aki kora szerint nem abba a csoportba illene, más szempontok alapján viszont oda került (testvérek, csoportlétszám). A gyermekek csoportokba való beosztásánál a HH, HHH helyzet nem játszik szerepet, mindössze 5 HH gyermek jár jelenleg az intézménybe, egyik gyermek sem halmozottan hátrányos helyzető, 1 fı SNI gyermek integrált nevelését az intézmény biztosítja. A csoportok közötti szegregáció vizsgálata nem releváns, megállapítható, hogy az óvoda szegregált oktatásszervezési gyakorlatot nem folytat. 2 A nevelés eredményességének vizsgálata Az óvodában folyó pedagógiai munka az iskolai munkát jellemzı konkrét mérıszámok (lemorzsolódás, eredményesség, továbbtanulás, hiányzások) hiányában kevéssé mérhetı. Annyit leszögezhetünk, hogy az óvoda iránt folyamatos az érdeklıdés, a családok részérıl igény mutatkozik több gyermek elhelyezésére. Az itt beóvodázott gyerekek általában nem váltanak, innen mennek iskolába. Amennyiben halmozottan hátrányos helyzető gyermek kerül az óvodába (vagy pontosabb felmérés után a mostani óvodások közül bizonyul valamelyikük halmozottan hátrányos helyzetőnek), szociális hátrányaik kompenzálására, esélyeik növelésére az óvoda pedagógiai programja alapján alkalmasnak tekinthetı: nevelési alapelvei, különösen a társas együttéléshez szükséges alapvetı magatartásformák (másokat toleráló magatartás, segítıkészség, együttérzés) kialakítására való törekvés az esélyegyenlıség megteremtése irányába hatnak. 3 A halmozottan hátrányos helyzető, illetve SNI gyermekek részvételi adatainak vizsgálata az óvoda nyújtotta programokban A HH gyermekek az egész napos ellátás keretében minden segítséget megkapnak kiegyensúlyozott fejlıdésük érdekében. Az SNI gyermekek integrált nevelését az intézmény deklaráltan nem vállalja fel. Ennek ellenére minden évben van 1-1 gyermek, aki sajátos nevelési igényő, s az intézmény az ı gondozásukat-nevelésüket ellátja, biztosítja számukra a 9

10 szükséges szolgáltatásokat részben helyben saját jól képzett szakembereik által, részben külsı intézményi kapcsolatokon keresztül. A Fehér Kavics óvoda alapító okiratában nem szerepel a sajátos nevelési igényő gyermekek fogadása, az integrált nevelés feltételeit nem látják biztosítottnak. Ennek ellenére fogadtak már sajátos nevelési igényő gyermeket. Mivel a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése nem szerepel az óvoda rövid távú céljai között, az óvodapedagógusok által vállalt továbbképzések ez az irány eddig nem volt hangsúlyos. Miután a sajátos nevelési igény az esetek túlnyomó többségében nem jelenik meg 3 éves korban, az óvodába kerüléskor, csak késıbb, az óvodai évek alatt, így idırıl idıre adódik olyan helyzet, hogy integráltan nevelnek sajátos nevelési igényő gyermeket. Szükség esetén segítséget kapnak a kerületi nevelési tanácsadótól, illetve az óvodában van egy olyan pedagógus, akinek fejlesztıpedagógusi végzettsége is van, egy pedagógus pedig jelenleg folytatja tanulmányait fejlesztıpedagógia szakon. Valamennyi gyermek egyaránt részt vesz az intézmény által nyújtott programokban, valamennyi gyermek részesül az óvoda gazdag pedagógiai programja által nyújtott szolgáltatásokból, fejlesztésekbıl. Az óvoda pedagógiai programjának megfelelıen nagy hangsúlyt fektet a mozgásra: a mindennapos csoportszobai testnevelés mellett hetente egyszer van mód tornatermi foglalkozásra (a tornaterem az épület nemrég felújított szárnyában van, nagyszerő lehetıséget biztosít az óvodások mozgásfejlesztésére). Minden mozgásos program: tánc, foci, TSM, stb. a kiválóan felszerelt tornateremben zajlik. A gyerekek az idıjárástól függıen sok idıt töltenek szabad játékkal az udvaron. Az óvodai nevelés kiemelt területe a környezeti nevelés, ami a mindennapok gyakorlatába beépülve (például a szelektív hulladékgyőjtés illetve a kiskertek kialakítása révén) kiegészíti a környezı világ tevékeny megismerése területet. Mind a négy csoport hetente néptáncfoglalkozáson vesz részt, félévente 5 alkalommal kerül sor egyéb, minden csoport számára közös programokra. A kerülettel kötött közoktatási megállapodás keretében a kerületi logopédiai szolgálat biztosítja a nagycsoportosok logopédiai ellátását. Az óvoda kínál olyan programokat, amin a gyermekek a szülık választása alapján vehetnek részt (ovi-foci) és olyanokat, amelyeket a gyermekek állapotának szőrése alapján javasolnak. Az óvoda speciális szolgáltatásai közé tartozik a TSMT (tervezett szenzomotoros tréningidegrendszeri érésben elmaradott gyermekek számára). Az intézményben mindenkit kiszőrnek és helyben igénybe vehetı a szolgáltatás kedvezményes térítési díj ellenében. A szőrésen alapuló, illetve a csoportszinten választott tevékenységek esetében is biztosított a hátrányos helyzető gyerekek egyenlı hozzáférése. 10

11 4 A nevelés feltételeinek vizsgálata az óvodában 4.1. Személyi feltételek: Az óvónıi létszám megfelel a törvényi elıírásoknak, humánerıforrás hiány nincs az sokoldalúan képzettek. A 9 fıállású óvónı közül valamennyi felsıfokú óvodapedagógus végzettséggel rendelkezik, ezen belül 1 fı konduktori, 1fı pedig fejlesztı pedagógusi végzettséget is szerzett. További 1 fı jelenleg az ELTE PTK fejlesztıpedagógusi szakán folytatja tanulmányait, 2 pedagógus pedig hitoktatói végzettséggel rendelkezik. Heti 3 alkalommal jár az intézménybe utazó logopédus. Az XI. kerületi Önkormányzat biztosít az intézmény számára gyógy-testnevelıt, pszichológusi szolgáltatást pedig a kerületi Nevelési tanácsadó nyújt a gyermekeknek szükség esetén, helyben, az óvodában Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesítmény db gyermekek száma HH / HHH gyermekek száma SNI gyermekek száma logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintő) 3 Tornaterem /0 1 Az óvoda jelenleg egy korábban bölcsıdeként üzemelı épületben mőködik. Az épület 4 megfelelı csoportszobából, négy gyermek-vizesblokkból, fejlesztı szobából, szülıi fogadó szobából és kiszolgáló helyiségekbıl áll, a nemrég felújított szárnyban alakították ki a tágas, 11

12 90 nm-es tornatermet és egy áhítatos szobát. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az óvoda felszerelésének bıvítésére és korszerősítésére. 5 Az óvoda nevelési gyakorlatának vizsgálata, pedagógusok módszertani képzettsége Az óvodában alkalmazott korszerő pedagógiai módszerekre részben a pedagógiai programból, részben a választott módszertani továbbképzésekbıl következtethetünk. A helyi nevelési elvekben kiemelt helyen szerepel a differenciált, a gyermek egyéni adottságait figyelembe vevı fejlesztés. A különbözı tevékenységek tematikájában, illetve eszközrendszerében megjelenik az óvoda református jellege. Az óvoda valamennyi óvodapedagógusának fıiskolai végzettsége van. A pedagógusok sokféle továbbképzésen vettek részt: - Keresztyén nevelés - Komplex (katethetikai-mővészeti) tevékenységek egyházak és szerzetesrendek által fenntartott óvodák óvodapedagógusai számára - Zoopedagógia - Környezetkultúra az óvodában - Népi játszóház vezetı - Közoktatás vezetı szak (óvodavezetı) - Korszerő módszerek, technikák, eszközök a vizuális nevelésben. A továbbképzések tervezésénél elınyben részesítik a keresztyén nevelést. Az ilyen jellegő továbbképzések kiválasztásában és szervezésében a Református Pedagógiai Intézet nyújt segítséget. Az óvoda kiemelt programja a környezeti nevelés, ezt az óvodában a Környezı világ tevékeny megismerése munkacsoport koordinálja. Az óvoda keresztyén pedagógiájának súlypontja a szeretetre való képesség kialakítása, ennek érdekében az óvodapedagógusok keresztyén elkötelezettsége mellett a választott továbbképzések elsısorban azt szolgálják, hogy a gyerekek felé a keresztyén értékrendet hitelesen tudják közvetíteni. A hitéleti továbbképzéseket kiegészítik a modern pedagógia különbözı irányait képviselı továbbképzések, amelyeket az óvoda profiljának megfelelıen választanak ki. Az említett továbbképzések többsége jól 12

13 használható hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodai nevelésében is. 6 Az óvodai ellátás biztosítása Az óvodába jelenleg 98 férıhelyen 101 gyermeket fogad fenntartói engedéllyel, de a jelentkezık száma így is meghaladja a felvehetı gyermekek számát. Lenne igény további férıhelyek iránt. Az idei tanévben 28 gyermek jár az óvodába más településrıl/ kerületbıl. (Budaörs, Galgamácsa, Diósd, Érd, Zsámbék, Tárnok, Ócsa, Szigetszentmiklós, Biatorbágy, Sóskút). A gyerekek zöme jellemzıen a XI. kerületben lakik, az óvoda után általában a kerület különbözı általános iskoláiban kezdik meg iskolai tanulmányaikat. Az óvodának nem kerületi fenntartású intézmény lévén nincs körzete, a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek 3 éves kortól való óvodáztatása többnyire a körzeti óvodában történik, így nem valószínősíthetı a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek számának jelentıs növekedése. Az óvoda a szülık munkarendjéhez alkalmazkodva 7 órától óráig tart nyitva. 7 Az óvoda és szakmai-társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata Az óvoda rendszeres kapcsolatban áll a Gyermekjóléti szolgálattal és a védınıkkel, együttmőködnek a kerületi nevelési tanácsadóval. Református fenntartású intézmény lévén a kerületi szakintézmények mellett szakmai segítséget kaphatnak a Református Pedagógiai Szakszolgálattól is. Állandó kölcsönös kapcsolatban állnak a Kelenföldi Református Egyházközséggel, lévén, hogy a családok egy része ehhez a gyülekezethez tartozik. Részben ennek köszönhetı, hogy a szülıkkel az általában megszokottnál folyamatosabb kapcsolatot tartanak fenn. Az óvoda hitvallásának megfelelıen a szülıket partnernek tekintik, a családdal való együttmőködésre nagy hangsúlyt helyeznek. Óvodába kerüléskor minden kisgyerek családját meglátogatják, hogy jobban tudják segíteni az óvodáztatás indulását. Mindezek a tényezık halmozottan hátrányos helyzető gyerekek fogadásakor kedvezı feltételeket teremtenek az esélyegyenlıség biztosításához. Az óvodának nincs szoros kapcsolata a kerületi általános iskolákkal, a szülık iskolaválasztását a nevelési tanácsadó szakembere segítheti, illetve fontos hatása van az 13

14 informális információáramlásnak. Szorosabb a kapcsolat a fıvárosi református iskolákkal, illetve kerületi katolikus iskolával. A kerületi gyermekorvosi szolgálattal (XI: ker Gyógyír KHT) van szerzıdése az intézménynek, a védını is innen jár. Nevelési Tanácsadóval rendszeres az intézmény kapcsolata, a Gyermekjóléti szolgálattal alkalmanként, szükség esetén van kapcsolat. 14

15 III. A helyzetelemzés összegzése Az óvoda egyes csoportjai között a hátrányos helyzető gyerekek aránya kiegyenlített, a csoportszervezés módja szegregációra nem utal, így beavatkozásra nincs szükség. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek egyenlı hozzáférése az óvoda nyújtotta szolgáltatásokhoz elvileg biztosított, ám jelenleg nincs HHH gyermek az intézményben. Az óvoda csak bizonyos esetekben fogad sajátos nevelési igényő gyermekeket, ám azokat a gyermekeket, akiket az óvodai évek alatt minısítenek sajátos nevelési igényővé, az intézmény megfelelıen ellátja. Az óvodába járó 1fı sajátos nevelési igényő és részképesség-zavarokkal küzdı gyerek integrált nevelésben részesül. Az óvodában a megfelelı képzettségő szakemberek rendelkezésre állnak. Az óvoda infrastrukturális feltételei a nemrég lezajlott felújítás következtében jónak mondhatók. Az óvodában korszerő pedagógiát alkalmaznak, a továbbképzések sokfélesége a további fejlıdés záloga. Az óvoda rendszeres kapcsolatot tart fenn a környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel. A helyzetelemzés alapján elmondható, hogy az esélyegyenlıség terén azonnali beavatkozásra nincs szükség. 15

16 IV. Intézkedési terv 1. Az intézkedési terv célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az esélyegyenlıség mindannyiunk számára fontos érték. Az esélyegyenlıség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az óvodának is hosszú távú érdeke hozzájárul pedagógiai célkitőzései teljesítéséhez és növeli az óvoda versenyképességét. Az esélyegyenlıség biztosítása gyakran nem jár többletköltséggel: szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel az intézmény vezetése és dolgozói részérıl. A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv célja: a közoktatási esélyegyenlıség elısegítése az óvodában az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése a minıségi neveléshez való egyenlı hozzáférés biztosítása a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása a nevelési folyamatban (támogató lépések, olyan szolgáltatások bevezetése, amelyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják a késıbbi iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı oktatási orientációt) a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 2. Értékeink, küldetésünk A Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjának alapvetı célja, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést, a településen élı hátrányos helyzető gyerekek/ tanulók hátrányainak kompenzálását a beiratkozásnál 16

17 tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói elımenetelben a fegyelmezés, motiválás gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékkal élı gyermekeknek: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát, személyisége lehetı legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. 3. Összefüggés az Esélyegyenlıségi Helyzetelemzéssel 3.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta 2008 áprilisában készült el a Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja és a részét képezı Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés. Ezt követıen lényeges szervezeti változások nem történtek. 17

18 3.2. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlıségi terület 1 Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzető adatgyőjtés/nyilatkoztatás problémái Települési, intézményi szegregáció Teljes körő HHH nyilvántartás Az intézményben nincs HHH gyermek Esélyegyenlıségi terület 2 Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzető adatgyőjtés/nyilatkoztatás problémái Települési, intézményi szegregáció Szegregáció intézményi szinten Az intézményben nincs HHH gyermek, 1 fı SNI gyermek integrált nevelésben részesül. Rendelkezésre állnak-e az SNI gyermekek integrált neveléséhez jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok)? (1993.évi KT Tv. a 14/1994 MKM rend) Rendelkezésre állnak a megfelelı tárgyi, és személyi feltételek, biztosított. Amennyiben a jövıben ez releváns lesz, HHH gyerekek, és az SNI gyerekek csoportok közötti megoszlását figyelemmel kell kísérni. Az intézmény deklaráltan nem vállalja fel SNI gyermekek nevelését, de minden évben van 1-1 ilyen gyermek, ık a szükséges segítséget, szolgáltatásokat megkapják. 1 A táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ıket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 2 A táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ıket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 18

19 Esélyegyenlıségi terület 3 Feltárt probléma Szükséges beavatkozás A vizsgált intézményekben biztosított a HHH tanulók eredményes oktatása Az intézményben milyen mértékben alkalmaznak korszerő, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztı programokat a HHH tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében? Az intézmény pedagógusai sokoldalúan képzettek, azonban az óvodába nem járnak HHH gyermekek, így a pedagógusok nem ilyen irányú célzott továbbképzéseket preferálnak. az intézményi továbbképzési program kidolgozása során legalább egy célzott képzés vállalása (Drámapedagógia) 3 Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ıket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 19

20 Esélyegyenlıségi terület 4 Feltárt probléma Szükséges beavatkozás A HHH tanulók eredményes oktatásának további feltételei Megfelelı-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítı szakemberek? Megfelelıek-e az óvodai nevelés infrastrukturális feltételei az intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (csoportok között) a nevelımunka feltételei? Van-e rendszeres kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, civil szervezetek gyermekjóléti, stb) A szakos ellátottság megfelelı, képzett segítı szakemberek rendelkezésre állnak. Igen, nincs beavatkozásra okot adó probléma. Igen, azonban az esélyegyenlıségi célok elérése érdekében még tudatosabban kell mőködtetni a társadalmi és szakmai kapcsolatokat. Az Intézmény gyakorlatába épüljön be a szakmai társadalmi kapcsolatok tudatos, esélyegyenlıségi szempontú mőködtetése. 4 Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell ıket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 20