KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI

Átírás

1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat B á r c z i G é z a Á l t a l á n o s I s k o l a 1039 Budapest, Bárczi Géza u E mail: b arczi-a@kszki.h u H onlapunk: ww w.b arczigai.suli net.h u O M : KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM A program idıszakra vonatkozóan kerül elfogadásra. Budapest, november 26. Farkasné Horváth Mira igazgató A programot a fenntartó részérıl ellenjegyzi: 1

2 1. HELYZETELEMZÉS A Bárczi Géza Általános Iskola fenntartója Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. ben 64 fıállású pedagógus végez oktató-nevelı tevékenységet. Az Általános Iskolában 554 gyermek tanul, közülük a sajátos nevelési igényő tanulók száma 18 fı. ben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma a 2007/2008-as tanévben 9 fı. A sajátos nevelési igényő gyermekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt. Más településrıl bejáró tanulók száma 70 fı. Közülük 47-en használják a tömegközlekedést, a többi tanulót (fıleg az alsó tagozaton) személygépkocsival szállítják szüleik. Az iskola elsı négy évfolyamán párhuzamosan három-három, a felsı tagozaton (5-8. évfolyam) párhuzamosan négy-négy osztály mőködik, tehát összesen 28 tanulócsoportban folyik az oktatás. Az anyagilag nehéz helyzető, illetve a rászorultsági kategóriába tartozó családok arányára vonatkozó adatok eredete ismeretlen, viszont a Minıségirányítási Program kb. 10 %- ra teszi a veszélyeztetett, 58 %-a hátrányos körülmények között élık számát. (A veszélyeztetettség oka pl. a szülık munkanélkülisége, egészségkárosodás, alkoholizálás, gondozatlanság). Ugyanez a forrás arról tájékoztat, hogy tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd a tanulók kb. 20 %-a. Az alapvetı adatokból kitőnik, hogy az iskola nem követ olyan oktatás-szervezési gyakorlatot, amely a sajátos nevelési igényő, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek szegregációjára utalna. Az iskola egyes évfolyamaira vonatkoztatott adatok alapján kijelenthetı, hogy a sajátos neveléső tanulók és a hátrányos helyzető tanulók arányát illetıen kiegyenlítettek a viszonyok. A szolgáltatatott adatok alapján a szakos ellátottság megfelelı számítástechnikai szaktanteremmel, és 8 logopédiai foglalkoztató- egyéni fejlesztı helyiséggel, valamint 2 tornateremmel rendelkezik. A szaktantermek (11) és osztálytermek (26) használata a halmozottan hátrányos helyzető és az SNI tanulók számára egyenlı hozzáféréssel biztosított. A modern (legalább P4-es) gépek száma 30, amelyek közül mindegyik rendelkezik internet hozzáféréssel. Az iskolaépület felújítása részben megvalósult, 1 akadálymentesített mellékhelyiséggel rendelkezik. A 1 A program közoktatási szakember bevonásával készült. 2

3 szolgáltatott adatok alapján az oktatás infrastrukturális feltételei megfelelıek. Az adatok alapján kijelenthetı, hogy az intézményen belül kiegyenlítetten biztosítottak az oktatás feltételei továbbtanulási mutatói a 2006/2007. tanévben: gimnázium 32 %, szakközépiskola 54 %, szakiskola 14 %. A kompetenciamérések vizsgálata során kitőnik, hogy az intézmény teljesítménye mind a szövegértés, mind a matematikai-logikai gondolkodás terén megfelelı eredményeket mutat. Az adatokból egyértelmően levonható következtetés az is, hogy az intézmény tanulói 2004-ben még az országos átlag felett teljesítettek (kb 20 pont), viszont 2006-ban igen csekély az eltérés az országos átlaghoz képest (az is elıfordul, hogy alatta marad az országos átlagnak az iskola eredménye). A 2006-os eredmények elemzése után az iskola intézkedési tervet készített, amelynek célkitőzései és feladatmutatói elégségesek lehetnek a jobb teljesítmény elérésére. A halmozottan hátrányos helyzető és az SNI tanulók teljesítményérıl nem rendelkezünk adatokkal, viszont így is leszögezhetı a kompetenciamérések alapján a Bárczi Géza Általános Iskolában folytatott oktatási gyakorlat eredményessége. Az adatok alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres abban a tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következı iskolatípusba való lépésre. Az évfolyamismétlések száma évenként hasonló értéket mutat (9-10 fı/tanév), a halmozottan hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában nem rendelkezünk adatokkal A tanórán kívüli programokra vonatkozó információkból az a következtetés vonható le, hogy az iskolai munkában fontos szerepet kap a napközi (a tanulók mintegy 50%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást, bár jelentısen csökkent a résztvevık száma az elızı évhez képest). Tartalmi információk a napközis foglalkozásokról nem állnak rendelkezésre, de az alapvetıen megállapítható, hogy ez szolgáltatás az esélykülönbségek kompenzálása szempontjából alapvetı fontosságú. Érdemes a napközi mőködésével és az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban további információk beszerzése (pl. tartalmi tevékenységre, készségfejlesztésre, differenciálásra vonatkozó adatok). A szakköri foglalkozásokon résztvevı tanulók száma évenként növekszik, és meghaladta a 2007/2008-as tanévre vonatkozóan a 100%-kos értéket. A nyári táborok és az erdei 3

4 iskolák programjaiban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részt vesznek, bár részvételi arányok javíthatónak tőnik. A tanórán kívüli programok pedagógiai alapelve az értékközvetítés, a képességfejlesztés és az önmővelés igényének kialakítása. Kihangsúlyozandó az a gyakorlat, amit az iskola a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés terén alkalmaz (komplex szemlélet a tanulói tevékenységekben, a testi, lelki és a szociális fejlıdés biztosítása). Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel csak két tanulót érint a Bárczi Géza Általános Iskolában. Az Útravaló, és az Arany János Programban, 1-1 tanuló vesz részt, ebbıl az egyik halmozottan hátrányos helyzető. Az egyéb iskolán kívüli segítı programokban egyetlen gyermek sem vesz részt. Összességében elmondható, hogy az intézmény számos tanórán kívüli programot szervez tanulóinak, ezeken a programokon jelentıs létszámban vesznek részt az iskola tanulói A Bárczi Géza Általános Iskola pedagógiai munkájában jelentısnek mondható az integrált nevelésben megfelelı szakmai képzettséggel rendelkezı pedagógus alkalmazottak szerepe. Oligofrén pedagógusból, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakosból, logopédusból, és pszichopedagógusból is 1-1 fıt foglalkoztat az intézmény. A 18 sajátos nevelési igényő, és a 9 halmozottan hátrányos helyzető gyermek szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az iskolai nevelésben, oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg. Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulója is van az intézménynek (1 fı), a súlyos tanulási és magatartási zavarral küzdı gyermekek száma pedig 3 fı. A diszlexiás tanulók száma 6 fı, középsúlyos értelmi fogyatékos pedig nincsen az intézményben. A tanulási zavarral küzdı tanulók a fejlesztı pedagógusok és logopédus vezetésével egyéni és kiscsoportos képességfejlesztésen vesznek részt. rendelkezik egyéni fejlesztı szobával, és több olyan helyiséggel, amely a fejlesztı tevékenységre is alkalmas lehet. Mindezek alapján elmondható, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált oktatásának és szakszerő ellátásának a feltételei az intézményben adottak. 1.6 pedagógusai közül a szolgáltatott adatok alapján Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzésen 2 fı, Egyéni haladási ütemet segítı differenciált 4

5 tanulásszervezés képzésen 21 fı, míg kooperatív tanulás képzésen 32 fı vett részt, hála az intézmény önfejlesztésre törekvı pedagógiai továbbképzési gyakorlatának. Tehát igen jelentıs (minimum 32 fı) azoknak a száma, akik részt vettek olyan típusú továbbképzésen, amelynek közvetlen célja a hátrányos helyzető, vagy sajátos nevelési igényő tanulók pedagógiai irányú segítését is célul tőzte ki. ben az országos átlagot közelítı az említett kategóriákba tartozó tanulók száma, és alapvetıen szükséges, hogy felzárkóztatásuk, segítésük érdekében szakmai ismeretekkel rendelkezı pedagógus álljon rendelkezésre Az iskola az 1980/81-es tanévben kezdte mőködését. A kezdetektıl mőködik egy olyan osztály (1-8. évfolyam), amelyben emelt szintő oktatás folyik testnevelésbıl. Az 5-8. évfolyamon 1-1 osztályban emelt szintő oktatás folyik matematikából. minıségirányítási programjából kitőnik, hogy a tanulási problémák hatékony javítása érdekében az egyéni bánásmódot igénylı tanulók munkáját a szaktanárok és az osztályfınökök, fejlesztı pedagógusok folyamatosan figyelik, a szülıket értesítik. A tehetséges tanulók tevékenységét elsısorban a szakkörök, csoportbontások keretében szervezik meg. A tehetséggondozás sikeresen zajlik, különösen a sport terén elért eredményekre lehet büszke az iskola. A versenyekre való felkészítésnek, és az eredményes tanórán kívüli felkészítéseknek nagy hagyománya van az intézményben. A tehetséges tanulók fejlesztése érdekében emelt szintő oktatást biztosítanak testnevelésbıl és matematikából. Változatos és korszerő tanítási módszereket alkalmaznak Az oktatás központi célja, hogy a tanulók a megszerzett ismereteket alkalmazni is tudják, másrészt a tanítási órákon komplex (tantárgyak szintézisét eredményezı) ismereteket közvetítsenek a tanárok rendszeres kapcsolatot ápol a védınıkkel, míg alkalomszerő az együttmőködés a Családsegítıvel és a Gyermekjóléti Szolgálattal. nem tart fenn kapcsolatot a Cigány kisebbségi önkormányzattal, amit célszerő pótolni. 5

6 2. A PROGRAM CÉLJA 2.1 A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programnak alapvetı célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Ezen belül alapvetı, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlı hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálására Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató nevelı munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói elımenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. 3. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELİSSÉG 3.1 vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ı felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak tartalmát ismertessék. 3.2 vezetıje felelıs a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomonkövetéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 6

7 3.3 A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 3.4 Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt. 4. AKCIÓTERV 4.1. Azonnali beavatkozást igénylı folyamatok: Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı (különös tekintettel a évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. Minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Az iskolában 1994 óta integrált oktatás folyik, ezért ilyen eljárásokat, és folyamatokat nem tapasztaltunk. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítı egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlı hozzáférés a halmozottan hátrányos 7

8 helyzető tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk, már csak azért sem, mert halmozottan hátrányos helyzető tanuló nem jutott be az utóbbi évben az intézménybe. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényő (SNI) és a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentısen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %- nál). Az érintett gyermekek aránya az intézményben 4% alatti, ezért nincs szükség speciális intézkedésekre. 8

9 4.2. Akcióterv ütemezése Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás A kompetenciaméréseken nyújtott teljesítmény az országos átlag körüli értéket mutat, holott ben még kb 5%-al felülteljesített az intézmény. Az iskolán kívüli segítı programokban való részvétel Az Útravaló, a Tanoda, és az Arany János Programban, valamint az egyéb iskolán kívüli segítı programokban részt vevı tanulók száma alacsony, holott magas az SNI tanulók, a HHH tanulók, és Cél konkrét szöveges megfogalmazása Javítani kell kompetenciaméréseken nyújtott teljesítményen. A hozzáadott értékindexet is figyelembe véve. Növelni kell a részvételt az iskolán kívüli segítı programokban. Ez különösen a halmozottan hátrányos helyzető, illetve a sajátos nevelési igényő, valamint az egyéb okból rászoruló tanulók számára fontos. Intézkedés leírása a tanórán kívüli programjaiban helyezze elıtérbe az alapkészségek fejlesztését. A napköziben, a délutáni foglalkozásokon szakkörökön kerüljenek feldolgozásra a kompetenciamérés hez kapcsolódó tartalmak is. A pedagógusokat és a diákokat meg kell ismertetni az iskolán kívüli segítı programokkal, ösztönözni kell a részvételt. Az intézkedés felelıse Az intézmény vezetıje vezetıje Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérı indikátor rövidtávon (1 év) Nem romlik a kompetenciamérés eken nyújtott teljesítmény. A hozzáadott értékindexet is figyelembe véve mérıszámokkal rendelkezik az intézmény Minden iskolán kívüli segítı programtípus mőködésével megismerkedhesse nek a diákok. Az intézkedés eredményessé gét mérı indikátor középtávon (3 év) A kompetenciam éréseken nyújtott teljesítmény 3-5 %-al javul. A hozzáadott értékindexet is figyelembe véve a mérıszámok szintén mértékben javulnak. ilyen Minden iskolán kívüli segítı programban vegyen részt tanuló. Az intézkedés eredményes ségét mérı indikátor hosszútávon (6 év) A kompetenciaméréseken nyújtott teljesítmény 5 % feletti értékkel javul. A hozzáadott értékindexet is figyelembe véve a mérıszámok szintén ilyen mértékben javulnak. Minden iskolán kívüli segítı programban vegyen részt az tanulók legalább 50%-a. érintett 9

10 az egyéb szempontból rászoruló tanulók száma az iskolában. A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók részvétele az erdei iskolai programokban és a nyári táborokban alacsony. együttmőködésen alapuló külsıs kapcsolatai nem elég kiterjedtek. Nincs együttmőködés a cigány kisebbségi Az erdei iskolai programok és a nyári táborok a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók szocializációja, és személyiségfejlesztése szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be. Lehetıséget kell teremteni, hogy részt tudjanak venni az ilyen programokon. Szükséges a civil szervezetekkel való kapcsolatok bıvítése, mivel a prevenciós tevékenységben, illetve a tanórán kívüli foglalkozások lebonyolításában kiváló eredményeket lehet velük elérni. tartson fent kapcsolatot a A sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára olyan lehetıség biztosítása amelyek segítségével különösen kedvezı feltételekkel vehetnek részt az erdei iskolai programokon és a nyári táborokon. bıvítse a civil kapcsolatait és vegye igénybe a prevenciós tevékenység, illetve a tanórán kívüli foglalkozások lebonyolítása folyamán azokat. Kapcsolat kiépítése és fenntartása a cigány kisebbségi Az intézmény vezetıje Az intézmény vezetıje Az intézmény vezetıje Megkeresni a forráslehetıséget, a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók támogatására (pályázatok, Alapítványi támogatás, stb.). Az említett programokban legalább 5-5 sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanuló részvétele biztosított legyen legalább egy civil szervezettel szorosabb együttmőködést alakít ki. Folyamatos tartson fent kapcsolatot a Az említett programokon vegyen részt a sajátos nevelési igényő és halmozottan hátrányos helyzető tanulók legalább 50%-a. a több civil szervezettel szorosabb együttmőködést alakít ki, azokat a prevenciós, szemléletformál ó, és tanórán kívüli programjaiba bevonja. tartson fent kapcsolatot a Az említett programokon vegyen részt a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók legalább 65%-a. tartson fent kapcsolatot a 10

11 önkormányzattal. Az épület állagmegóvására fokozatosan ügyelni szükséges. cigány kisebbségi önkormányzattal. folyamatosan alkalmas legyen az oktató-nevelı munkára. önkormányzattal. Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése. cigány kisebbségi önkormányzattal. Fenntartó Folyamatos alkalmas legyen az oktató-nevelı munkára cigány kisebbségi önkormányzattal. alkalmas legyen az oktató-nevelı munkára. cigány kisebbségi önkormányzattal. alkalmas legyen az oktató-nevelı munkára. 11

12 5. MEGVALÓSÍTÁS - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlıségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. különös figyelemmel kíséri a településen élı halmozottan hátrányos helyzető tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttmőködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzırendszer mőködtetésében., vezetıjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élı halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének javítása céljából., vezetıjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítı esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. belsı esélyegyenlıségi monitoring rendszert és szülıi/gondviselıi panasztételi mechanizmust mőködtet az intézményen belül. A belsı monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában. lehetıséget biztosít a szülık, illetve a gondviselık részére az iskolai esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos panasztételre. minden szülıi, gondviselıi panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos minden panasztételrıl, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselıjét és a panasztevı felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményébıl következı döntések végrehajtásáért az intézmény vezetıje felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevı ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétıl függetlenül a szülı/gondviselı hatósági (Egyenlı Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja. befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, éves munkahelyi esélyegyenlıségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitoring alá vesz. 12

13 biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a mőködésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minıségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések. A stratégia dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum ellenırzılistájának használja fel. Értékeli és beépíti jelen program ellenırzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következı oktatási idıszak vonatkozásában elfogadásra kerülı közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programjába. biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlıség területére. 6. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG folyamatosan belsı monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselıi, a szülık/gondviselık, illetve képviselıik, valamint a fenntartó és a társintézmények részérıl kerülnek elıterjesztésre. fenntartója felé biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlıségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. esélyegyenlıségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítésérıl az intézmény vezetıje saját felelısségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetıség szerint külsı szakértıt kér fel az intézmény. az elkészült monitoring jelentéseket a fenntartó felé továbbítja. 13

14 Jelen programot érintı éves felülvizsgálati monitoring fı tartalmi elemei: t, a hátrányos helyzető tanulókat érintı programok és tevékenységek, valamint az ıket érintı fıbb intézményi változások bemutatása. A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók intézményi oktatási esélyegyenlıségi helyzetének bemutatása. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzésérıl Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos szülıi/gondviselıi panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeirıl. A következı idıszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. A nyilvánosság biztosítása: A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus formában az önkormányzat honlapján közzé teszi. A monitoring jelentésnek, illetve összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzé tételével kapcsolatos felelısség a fenntartót terheli. a tanulónak, vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel. az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra, vagy más az intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. a monitoring jelentést a szülık/gondviselık, illetve az általuk kijelölt, ıket képviselı személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetıvé teszi, észrevételeiket, javaslataikat írásba foglalja, azokat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti. az éves monitoring jelentést nyomtatott formában a településen mőködı oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti. 14

15 A monitoring jelentés kihelyezésével, a szülık, gondviselık és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetıje felel. jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelmérıl a magasabb szintő jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelybıl akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülıjének, gondviselıjének írásos nyilatkozata alapján győjthetı, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés nyilvánosan hozzáférhetı változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendı. i adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetıje, a fenntartóiadat- és információkezelésért a fenntartó felel. 7. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS A közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel és képviselıikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. a tanulónak, vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel. A programmal kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló, vagy képviselıje, ez esetben, kérésére javaslatát írásba kell foglalni és a javaslattevı ellenjegyzése után a belsı monitoring rendszer részére dokumentálni. az éves monitoring jelentéssel kapcsán a szülık/gondviselık, illetve az általuk kijelölt, ıket képviselı személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti. az éves monitoring jelentés kapcsán a településen mőködı oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja, 15

16 észrevételeiket, javaslataikat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti. 8. SZANKCIONÁLÁS i közoktatási esélyegyenlıség megsértését érintı eseteket és panasztételeket az intézmény vezetıje köteles kivizsgálni a fenntartó képviselıjének és a panasztevınek, továbbá, ha szükséges, független szakértı bevonásával. Az esélyegyenlıség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlıséget sértı intézkedést, programot, vagy állapotot megszüntetni. Ellenkezı esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetıjével szemben saját hatáskörében eljárni. A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelısségi körében jelentkezı mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal, vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el. 16