Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Átírás

1 A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest, október Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János

2 1. Jogszabályi felhatalmazás MUNKAANYAG I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) évi LXXXLII. törvénnyel történt módosításának egyik kiemelt célja az esélyteremtés, amely a pedagógiai szakszolgálatok közül markánsan a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és a nevelési tanácsadók tevékenységét érinti. 2. Tartalmi összefoglaló A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók köre szeptember 1-jétől megváltozott. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége új fogalomként került be a közoktatási törvénybe. A pszichés fejlődési zavar miatt január 1-je előtt - sajátos nevelési igényű körbe sorolt gyermekek, tanulók teljes körének felülvizsgálata december 31-én fejeződik be. A felülvizsgálat eredményeként meghatározásra kerülő új besorolás kötelezettsége mellett a gyermekek, tanulók ellátására vonatkozó szabályok is módosultak, melyek alkalmazására szeptember 1-jétől kerül sor. A hatályos rendelkezések módosítása ezért két lépésben indokolt. A jelen előterjesztés - az egységes fogalomhasználat, és az annak alkalmazását biztosító; - a széleskörű előzetes szakmai egyeztetés nélkül is vállalható, és - a tanév közben is bevezethető módosításokra tesz javaslatot. A Kt szeptember 1-jén hatályba lépő, a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységével összefüggő rendelkezéseihez kapcsolódó, továbbá a pedagógiai szakszolgálatok munkája egységesítését, minőségének javítását szolgáló szakmai kérdések szabályozására széles körben megvitatásra kerülő szakmai koncepció alapján kerülhet sor legkésőbb első negyedévében. E körbe tartozik többek között a Kt. 95/A (5) bekezdésében a közoktatás feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak a szakvélemények felülvizsgálatával kapcsolatos feladata, a rendelet mellékleteként kiadásra kerülő szakmai és az eljárási szabályok, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, vagy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló fejlesztő foglalkoztatása, az iskolapszichológiai szolgáltatás szakmai tartalma, stb.. Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János2

3 Az oktatási és kulturális miniszter /2007. ( ) OKM rendelete a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 97. -ának b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. -a (1) bekezdésének b), d), pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok: a) az értelmi fogyatékosság, b) az autizmus, c) a beszédfogyatékosság, d) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének megállapítása vagy kizárása. (2) Az R ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek, tanuló halmozottan fogyatékos - a szülő egyetértésével kezdeményezi az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó bizottságnál a kiegészítő vizsgálat elvégzését. 2. Az R a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik: "(10) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességének megállapításához - a vizsgálat részeként - gyermek- és ifjúság pszichiátriai szakorvosi vagy gyermekneurológiai szakorvosi vizsgálat, az autizmus megállapításához gyermek- és ifjúság pszichiátriai szakorvos vizsgálat lefolytatása is szükséges. 3. Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János3

4 Az R a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) Ha a sajátos nevelési igény megállapítására a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt kerül sor, a szakértői vélemény nem tartalmazhat iskolakijelölést." 4. Az R ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló fejlődését a tanuló tíz éves koráig minden tanévben, ezt követően minden második tanévben, az e bekezdésben nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. -ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul, valamint - a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha a tanuló már nem tanköteles. Nappali rendszerű oktatásban részt vevő, nem tanköteles korú tanuló esetében felülvizsgálatra a szülő és az iskola együttes kezdeményezése esetén kerülhet sor. A felülvizsgálat időpontjáról és helyéről a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján a gyermek, tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény legalább egy héttel a felülvizsgálat időpontja előtt értesíti a szülőt. A felülvizsgálat során a 13. (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Erre a tényre a szülő figyelmét az értesítésben fel kell hívni. 5. Az R a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó feladatának megvalósítása során a) éves munkatervének részeként az ellenőrzésben részt vevő szakember(ek) nevét, az ellenőrzés időpontját tartalmazó tanévenként valamennyi érintett gyermekre, tanulóra vonatkozó - ütemtervet készít, melyről az érintett intézmények vezetőit tájékoztatja; az ütemterv a 23. (5) bekezdése szerinti kötelező felülvizsgálatokat is tartalmazza; b) az ellenőrzés során a tanuló fejlesztő foglalkoztatásával, értékelésével, az értékelés tapasztalatainak a nevelő, oktató munka folyamatába való visszacsatolásával kapcsolatos dokumentumelemzést végez, hospitál; c) az ellenőrzés megállapításai alapján javaslatot fogalmaz meg a további fejlesztésekkel, együttműködésekkel (intézmény, pedagógus, szülő stb.) kapcsolatban. 6. Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János4

5 (1) Az R. 23. (1) bekezdésének d) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:] "d) annak megállapítását, hogy a gyermek a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkoztatásra, e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő - képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. - foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét," (2) Az R. 23. (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [) A nevelési tanácsadó] "c) a fejlesztő foglalkoztatásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát nyilvántartási lapon kíséri figyelemmel." (3) Az R. 23. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - a fejlesztő foglalkoztatás fennállása alatt - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja. 7. Az R a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: "(12) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló a Kt. 78. (7) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján - nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, a sajátos nevelési igény megállapításának kérdésében, - térítés ellenében - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény) jár el." 8. Az R. 26./A -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (1) A szakértői és rehabilitációs bizottságok a pszichés fejlődési zavar miatt (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek, tanulók esetén a március 31. és július 10. között hivatalból indított eljárás keretében lefolytatott vizsgálat eredményei alapján október 26-ig megállapítják a) a sajátos nevelési igény fennállását aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János5

6 ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását. 9. (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) január 1-jén lép hatályba az e rendelet 1. -ának (1) bekezdésével megállapított R ának (2) bekezdése. (3) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 8. (6) bekezdésének harmadik mondatából a feltéve, hogy a fejlesztési évből legalább hat hónap még hátra van. szövegrész, valamint e bekezdés utolsó mondata, és 17. (3) bekezdésének utolsó mondata. (4) január 1-jén hatályát veszti az R.10. -a (1) bekezdésének d) pontja, és a 10. (3) bekezdése. Készítette: Nagy Gyöngyi Mária Látta: Csillag Márta főosztályvezető Jóváhagyta: Dr. Szüdi János6