Az óvoda. Csernátoni Katalin május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Átírás

1 Az óvoda Csernátoni Katalin május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

2 Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kezdődhet, ötéves korától azonban kötelező. Ekkor a gyermek a nevelési év kezdő napjától köteles napi négy óra óvodai nevelésben részt venni. Az itt zajló nevelési folyamatok alapvető hatásúak az iskola kezdőszakaszára is. - Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.

3 Ennek értelmében.. A Közoktatásról szóló módosított évi LXXIX. törvény 24. -a értelmében az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Kt. 65. (1) Az óvodai felvétel, átvételt szabályozza. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A 3-5 éves korúak közel 90%-a óvodás, a felelősség nagy,különösen a hátránnyal indulóknál

4 Az óvodai élet szervezése. - a szülők igényei szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok, - igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni,

5 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; - egészséges életmód, - érzelmi nevelés és a szocializáció, - értelmi fejlesztés, nevelés,

6 Az óvodás korú gyermek szükségletei Eric Berne alapszükséglet elmélete szerint az ember három legfontosabb alapszükséglete - a stimuláció, - az elismerés - és az időstruktúrák utáni éhség.

7 Óvodai felvétel ( Kt. 5. (1) A szülő bármikor kérheti, Folyamatosan, jelentkezés alapján történik, Meghirdetett időpontban, a lakóhely szerinti körzetileg illetékes vagy választott óvodába lehet ( 11/1994. (VI.) MKM rendelet 15.,Kt.65. (2)), Szükséges dokumentumok: - A szülő, gyermek személyazonossága, - Lakcím igazolása, - Születési anyakönyvi kivonat, - SNI esetén szakértői bizottság javaslata, A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, illetve a végrehajtására megjelent rendeletek az óvodába lépést nem kötik sem szobatisztasághoz, sem higiéniai vagy egyéb szokás kialakulásához. Ilyen követelményeket az óvodák működését szabályozó hatályos rendelkezések nem tartalmaznak. A szobatisztaság fogalmát a jogszabályok nem használják. (Óvodai Jogfutár márciusi szám, 12. oldal)

8 Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése (Kt. 15. (1)) (2) Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját - a határidő előtt legalább harminc nappal - köteles nyilvánosságra hozni. (3)-(4) (5) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, c) javasolja, hogy a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.

9 Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnése (Kt. 74. ) (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján; b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon; c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján; d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján; e) a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti. (2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. (3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. -ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

10 Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony megszűnése (Kt.28. ) (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - a közoktatási törvény 74. (3) bekezdésében foglaltak kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

11 Tankötelezettség (Kt.24. (5)) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti, - abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, - és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet,

12 A különleges gondozáshoz való jog (Kt. 30. ) (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek,tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították..

13 A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását érintő változások a) az SNI igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt ( SNI-a ) b) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt ( SNI-b ) c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (BTM).

14 Az óvodáztatási támogatás Feltételek: A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt) A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

15 Az óvodáztatási támogatás összege Első alkalommal: Ft További alkalmakkor: Ft Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben Először: júniusában Kivéve: természetben a helyi önkormányzat rendelete alapján a beíratást követő 7. munkanapon belül Hatályba lépés: január 1., de akik már ezt megelőzően is beíratták, azoknak is jár Ft júniusában

16 Egységes óvoda-bölcsőde Új többcélú intézménytípus a Kt ában Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.

17 Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 114. (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) az óvodában - az óvodai foglalkozások [24. (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, - a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, - az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

18 A gyermek, tanuló kötelességeinek teljesítése 20. (1) A beteg gyermek, (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. 20/A. Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 20/B. (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. - (2) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

19 Szabályozás évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés alapprogramjának kiadásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet módosítása 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet: Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,

20 Köszönjük, hogy vigyáztok ránk!