7. A technológiai folyamat környezeti, gazdasági és biztonsági problematikája

Átírás

1 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa 7. A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa Mint iseretes, az anyagi avak előállitása, vagyis a terelés, egy bizonyos terészeti, gazdasági és társadali környezetben tőrténik. Tehát, a technológiai folyaatnak valailyen szinten kapcsolata van, úgy a környezettel, int a társadali szférával. Ezen kapcsolatok iserete, úgy a érnők szakeeber int a enedzser unkakörébe tartozik. Kapcsolatok felérése, azok kölcsönhatásának iserete, káros hatások elháritása ind szakeberi feladat. Épp ezért egy rövid áttekintés szükséges ezen a szinten is A technolgiai folyaat és a környezzet kapcsolata Iseretes, hogy inden terelési folyaat egy terészeti beatvakozást elent, ég akkor is, ha a feldolgozandó alapanyagot ne közvetlenül a terészetből veszi. Az energetikai és ellékanyag áraokon keresztül azonban a technológiai folyaat a terészettel kounikál, és akarva akaratlan erre behatással van. A behatás legkárosabb egnyilvánulása a környezeti szennyezés. Ez történhet, úgy közvetlenül, int közvetve. Ai a közvetlen szennyezést illeti ez a levegő, a tala és víz szennyezésében nyilvánul eg. A közvetett szennyezés a nyersanyagokon és a terékeken keresztül valósul eg. A közvetlen szennyezés a fel ne dolgozott áraok hatására történik, elyek a légtérben, a folyókban vagy, a lerakókon keresztül, a talaban fetik ki káros hatásukat. Terészetesen, hogy ne inden kibocsátott koponens káros hatású, de nagyon sok az. A légszennyeződés szepontából a legkárosabb koponensek a különböző savas esőt okozó oxidok (kén, nitrogén), a halogének és vegyületei, de ide tartoznak a szénhidrogének, szerves gőzök, a széndioxid és az ózon is. A szennyező anyagok közé sorolhatók a nehéz féek gőzei is és porszecséi. Ai a vizekre gyakorolt hatást illeti, eg kell elíteni a szervetlen vegyületeket, elyek közül a nehéz féionok, a savak, savanhidridek nagyon nagy hatással vannak a vízi életre, úgy a növényvilágra, int az állatvilágra. A szerves anyagok is, főleg azok, aelyek biológiailag le ne bonthatók káros hatással vannak a vizek állatálloányára. Ai a szilárd hulladékokat illeti, ezeknek hatásuk a leghosszabb ideig eltarthat. Igaz, rövidtávon kisebb a környezeti hatásuk, de ivel úgy a levegőt, int a vizeket is szennyezhetik, káros hatásukat nehéz felértékelni. 140

2 A technológia folyaat elezése és szintézise A technológiai folyaat, int iseret, terékorientált. A cél egy bizonyos tuladonságokkal rendelkező terék előállítása. Ezért egy strukturált rendszert építünk fel, aelyben nyers vagy alapanyagokon kívül ellékanyagokat és energiahordozót viszünk be. Az eredény a célterék, aely piaci igények kielégítését szolgála, és több kienő ára. Ezen áraok egy része értékesíthető, s épp ezért ellékterék néven elleezzük, ás része valailyen okból kifolyólag ne. Ez az utóbbi képezi a hulladékot (ivel a terészeti átalakulások ne isernek hulladékot, kielenthető, hogy a hulladék az eberi beavatkozás eredénye, vagyis az eber terészetodelláló unkáának a teréke). A hulladék ennyisége és inősége az alkalazott technológiától függ, vagyis a felhasznált nyers/alap-, ellékanyagoktól, az alkalazott vegyi úttól és a folyaatok paraétereitől. Más technológiai folyaat alkalazásával a ellékterék vagy a hulladék inősége és ennyisége változhat, nőhet vagy csökkenhet. Az olyan technológiákat, aelyek csak a célterékért űködtetünk, alaptechnológiának nevezünk. Ilyenkor a ellékterékkel és a hulladékkal ás, int a folyaatból való eltávolítás, ne történik. Vannak azonban olyan technológiai folyaatok, aelyeknek a céla a hulladékkezelés. Az ilyen technológiai folyaatokat hulladékkezelési technológiai folyaatoknak nevezzük. Ilyen technológiai folyaatok űködhetnek önállóan vagy az alaptechnológiához kapcsolva. Ilyenkor kapuk az un. kiegészített technológiai folyaatot vagy a koplex technológiai folyaatot. Ebben az utóbbi esetben elképzelhető, hogy a hulladék feldolgozó technológiai ne csak az alaptechnológia áraát, hane ás technológiából kapott hulladékot is feldolgozza. A hulladék szepontából a technológiákat hulladékutatóval elleezzük. Ez ne ás, int az összes hulladék ennyiségét a belépő összes anyag ennyiséghez viszonyítuk: H i hi (7.1) Abban az esetben, aikor a száláló értéke nulla, akkor hulladékentes technológiáról beszélünk. Ez azonban rendkívül ritka. Minél kisebb a hulladékutató értéke annál obban egfelel a technológiai terészetbaráttechnológia elzőnek. A technológiai folyaatra ne csak a hulladékutató ellező, hane ás globális utatóval is élünk. Ilyenek a főterék-utató és a ellékterék-

3 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa utató. Az első az összes főterék töegének és a bevitt összes anyagtöegének az aránya, vagyis: F F t (7.2) 0 A ellékterék-utató pedig az összes ellékterék és a bevitt összes anyag aránya: M i i (7.3) Sok esetben használák ég a koplexitási utatót, vagyis az áruvá alakítható összes terék és a bevitt összes anyag arányát: K F M Ft i i 0 (7.4) Ha ne keletkezik ellékterék, akkor a technológiai kevésbé koplex, ugyanis: M 0 K F 0 F (7.5) Ha a hulladékutatót is figyelebe vesszük, akkor fel lehet írni: F M H K H 1 (7.6) Jól isert dolog, hogy a hulladék, anyag, energia és élőunka tartala következtében valailyen értékkel rendelkezik. Minősége és értéke az, ai lehetővé teszi feldolgozását. Ez két ódon is egvalósítható, éspedig úgy kezelve, int alapanyag, vagy int fűtőanyag. Gyakorlati tapasztalat azt utata, hogy a hulladék alapanyagként való kezelése gazdaságosabb, int fűtőanyagként való feldolgozása. Így, a hulladékkezelési technológiákban indég az anyag hasznosítását kell előtérbe helyezni az égetéssel. Ez az utóbbi csak akkor alkalazzuk, aikor ár ás egoldást ne kaptunk. Az is tudott dolog, hogy a hulladékfeldolgozás ne egy olcsó folyaat. Általában társadali hozzáárulás nélkül ne is gazdaságos. Épp azért indent eg kell tenni a hulladék ennyiségének csökkentésére. A hulladék ennyiségének csökkentése, nagyobb hatásfokot, több teréket elent (az 1 % anyagkihozatal növekedés 3-5% terelékenység növekedést is elenthet). Csökkentve az alaptechnológia hulladék ennyiségét - csökken az anyag és energiaköltség,

4 A technológia folyaat elezése és szintézise - nő a célterék ennyiség, - csökken a szükséges raktárkészlet, - csökken a forgóalap nagysága, - nőhet a nyereség, - csökkennek a hulladékkezeléssel felerülő gondok (gyűtés, szállítás, raktározás, ártalatlanítás, birság értéke stb.), - csökken a hulladék okozta környezetterhelés, - csökken a terészeti erőforrások használata. A hulladék ennyiségének eghatározására több ódszert alkalazhatunk. Egyik legisertebb ódszer az anyagérlegre alapozott odell. Mint a folyaatok anyagérlegénél ár elítettük, az anyagérleg a töegegaradás törvényére alapul. Ezek szerint, ha a rendszerben nincs forrás vagy nyelés, ez pedig stacioner állapotban így van, akkor a belépő anyagok ennyisége egyenlő a rendszert elhagyó anyagokéval. Az anyagérleget háro ódszerrel tuduk ábrázolni: - táblázat foráában, - grafikus forában, - Sankey diagra forában. Mindháro ódszer alkalas a rendszer input és output anyagennyiség egyenlőségének a beutatására, a változások feltüntetése nélkül. Egy ilyen anyagérleget utat be az 7.1 táblázat. Megnevezés 7.1.Táblázat. Anyagérleg. Belépés Mennyiség Átváltási szorzó, kg Megnevezés Kilépés Mennyiség, kg Átváltási szorzó, kg ME Érték ME Érték ME Érték Érték 1. Anyag 3 48 kg/ 3 1/24 2 Főterék kg 20 1 kg/kg Anyag 6,25 kg/ 0,8 5 Mellékterék /24 5 kg/ 2 3. Anyag kg 8 kg/kg 1, Hulladék L 4 2kg/L 8 4. Anyag 2 1,25 kg/ 2 4, Hulladék L 1,6 1,25 kg/l 2 5. Anyag 2 25 kg/ 2 0,2 5 Összesen Anyag L 8,0 kg/l 1,25 10 Összesen 35 Felérve a technológiai folyaatból kilépő áraok káros hatását a környezetre, ár a últ században egszülettek a különböző elhárítási ódszerek. Eleinte az un. hígítási ódszereket alkalazták. Ezek igazából ne is oldották 143

5 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa eg a szennyezés probléáát, legfennebb áshol szennyeztek és ne az egység közvetlen közelében. Miután ár ez se volt alkalazható (a egszorítások túl szigorúak lettek), rátértek a kilépő áraok kártalanítására. Csak ezek után alakultak ki az un. iniális kienetelű technológiák, aikor a folyaatot úgy tervezik, hogy a lehető legkisebb értékben károsítsa a terészetet. Mint isert, a legobb környezetvédeli stratégia az, aikor ne terelünk hulladékot. Tehát, a szakeber céla egy olyan technológiai folyaat egvalósítása, ahol a kienő áraok, ind piacképesek. Terészetesen ez ne indég árható út. Ha ne tudunk olyan átalakítási és elválasztási ódozatot egvalósítani, aelynek nulla hulladék az eredénye, akkor legalább a iniális hulladék kienetelre kell törekedni. Ez feltételezi, hogy a folyaatokat eltoluk a terodinaikai és kinetikailag egengedett határérték felé. Ilyenkor a paraéterek, a katalizátorok, reaktortípusok egválasztásával nagyobb hatásfokot érhetünk el s így csökkenthessük a kienő áraok veszélyességét. Ai a terodinaikai és kinetikai határon túl van, azt csak ás folyaatok bekapcsolásával tuduk egoldani. Ezek a folyaatok lehetnek ás terékre összpontosítva, ilyenkor a potenciális hulladék alapanyagét szerepel, vagy a cél a hulladék olyan neű anyaggá való átalakítása, aely kevésbé káros a terészetre. Az első esetben a potenciális hulladék értékes koponenseit dolgozzuk fel, íg a ásodik esetben a veszélyes koponenseket ártalatlanítuk. Míg az első esetben egy nagyobb terelési struktúra szintén olduk eg a hulladék probléáát, addig a ásodik stratégia a legkézenfekvőbb, hisz csak annyira törekszünk, hogy a szabályzatoknak egfelelővé tegyük a kienő áraot. Ez első látszatra a legolcsóbb, de ha a szabályozásokat szigoríták, ár ez is drága lesz a terelőnek. Isert az is, hogy a iniális kilépési technológiai folyaat feltételezi a ól egszervezett terelési rendszert. Az-az, a terelési egység inél obban autoatizált és száítógépes vezényléssel rendelkezik annál kisebb az esélye, a közvetlen és közvetett hulladékterelésre. Ugyanakkor, a berendezés űködésének energia szükségletét is figyelebe kell tartani, hisz a iniális falagos hő és elektroos energia használat közvetve környezet védelet is elent. A technológia felesztés eredényeként a piacon egy-időben több elárás és az azokat egvalósítható folyaatok léteznek. A terék orientált gyártástechnológia kiválasztásában ár elég nagyszáú variáns áll a rendelkezésre. Melyiket is alkalazzuk a sok közül? A legegfelelőbb technológiai folyaat kiválasztása ne csak inforáció kérdése, hane elég sok helyi, technikai és gazdasági tényező együttes 144

6 A technológia folyaat elezése és szintézise figyelebe vételét elenti. Egy gyártási technológia a iniális falagos anyag és energia kihasználás ellett, a iniális szennyező áraokat és a legnagyobb unkabiztonságot kell biztosítsa. Mindezeket egy olyan technikai rendszer esetén, aely agas terelékenységgel űködik. Az elvárások egvalósítása feltételezi az állandó inőségű nyers vagy alapanyag biztosítást, a ó inőségű energiahordozókat, a ól képzett szakebereket és terészetesen a egfelelő technikai berendezést. Ai a kilépések inializálását illeti, itt eg kell elíteni a különböző szintű lépéseket: - először a technológiai folyaatot úgy tervezzük, hogy a lehetőleg legkevesebb kilépő áraa legyen, - ha ez ne lehetséges, akkor úgy olduk eg az elválasztást, hogy a kilépő áraok inél gazdagabbak legyenek a hasznos koponensbe, így egteretve ezek felhasználásának a lehetőségét, - aikor ne lehet inden áranak valailyen terék inőséget hozzárendelni, vagy a piaca leesett, akkor eg kell keresni az áraok ás úton való hasznosítási ódát, - a legutolsó lépés kell legyen az un. kárelhárítási ódszer, azaz a kilépő áraok veszélyes koponenseinek a selegesítése és az úonnan kapott áraok elhelyezése. Iserve atechnológiai folyaat utatóit, a technológia kiválasztása könnyebb, hisz két hasonló főterék-utatóú technológia közül azt választuk, aelyiknek a hulladék-utatóa kisebb 7.2. A terelési költségek felérése A versenyképes terék előállítása feltételezi ne csak a inőségi utatók kézben tartását, hane a terék költségek alacsony szintét is. De eddig is lehet a költségeket csökkenteni? Hol van a iniális szint? Ha ól eg nézzük a költségparaétert, akkor látuk, hogy ez a különböző falagos ráfordításokból tevődik össze. Gondolunk itt a nyersanyag/alapanyag költségére, a ellékanyagok, az energia költségére, a unkaerővel kapcsolatos közvetlen (bérek) és közvetett költségekre (állai kötelezettségek, tanítási és továbbképzési költségek, szabadidő kihasználással kapcsolatosak). Ugyancsak ide soroluk a környezeti követelényeknek egfelelő kilépő áraok feldolgozására fordított költségeket, az áru piaci helyzetét egtartó költséget (kutatás, reklá, piackutatás, beutatás, vásárló kiképzés stb.). Egy külön csoportot elent a 145

7 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa berendezés, a terelőcsarnokok, az épületek aortizációát képező költségek, az adók és helyhatósági illetékek. A biztonságos terelésre fordított költségek egy külön tételt képviselnek (a veszély egelőzési, soros és évi avítások, a tűzvédeli és a unkavédeli közvetett és közvetlen költségek). Az utolsó csoportba soroluk az adinisztrációs költségeket és a ne a közvetlen terelést szolgáló költségeket, int például a területek külalakával való költségek, a övő unkaerőképzésben való részvételt (a tanulók gyakorlati képzése, az ösztöndíak biztosítása, szponzori tevákenység) és több ás. Aíg az anyagáraokkal, energiaáraokkal kapcsolatos költségek, az aortizáció és a bérezéssel kapcsolatosak könnyen felérhetők, addig a többi költségek nehezebben, tapasztalatra alapozva érhetők. Épp ezért, sokszor ezeket ás csoportosításban találuk, éspedig, terelési alrendszer költségei, int pld. a terelési csarnok, a gyáregység vagy az egész gyár különleges költségei. Mint látható a nyers/alapanyagok és az energia és energia hordozók költségeit a falagos anyag és energiahasználat és az ár szorzatából kapuk, addig a bérezés költségeit a terelésben résztvevők bérének összegét osztuk a terelt áru értékével. Az aortizációt is úgy száítsuk, hogy eghatározzuk a befektetés egtérítésének időtartalát és az összértéket pedig osztuk az évi tereléssel. Ugyancsak így árunk el a többi éves, kirótt vagy felbecsült, költségekkel is. A költségek összege egada az összes ráfordításokat. Ez szolgál alapul a terelési egység gazdasági utatói eghatározásának. Ezek közül néhányat tartalaz a 7.2 táblázat. Ha ól egfigyelük, a példában beutatott szakaszos terelés elég sok elő unka költséget feltételez. Az eléleti anyagszükséglet értéke sokkal kisebb, int a gyakorlati (0,99 illetve 0,84 az 1,2 és az 1,25 hőz viszonyítva), tehát ebből a szepontból se gazdaságos a terelés. Épp ezért, ég van sok lehetőség a költségek csökkentésére. Így a felesztésre és kutatásra kiírt költségeknek van értele. A költségek csökkentésére több lehetőség adódik, éspedig: - a falagos anyag használat csökkentése (szakérnöki feladat); - a falagos energia szükséglet csökkentése (ugyancsak szakérnöki feladat); - a rendszer autoatizálásával keletkezett élőunka csökkentése (enedzseri feladat); - a berendezések biztonságának növelése (szakérnöki feladat); - a unkaszervezés egváltoztatása, aely általában nagyobb terelékenységet s így kisebb ráfordítást eredényez (enedzseri feladat); 146

8 A technológia folyaat elezése és szintézise - a technológiai folyaat folytonos felesztése, ú elválasztási ódszerek bevezetése, ely a ellékterék hasznosításával egvalósíthata a terék falagos költség csökkentését (szakérnöki feladatkörbe tartozik) Táblázat. Gazdasági utatók. Mutatók Összefüggés ME A szereplő ennyiségek értelezése A berendezés extenzív kihasználási utatóa A berendezés intenzív kihasználási utatóa Aortizáció Munka terelékenysége Egy unkásra utó terelés MI E 100 KI I A MI Ei NMI T O E T O E T A Óra/óra MI- űködési idő (a kalendáriui időből kivonuk az ünnepeket, a avítási időt és a egállásokat), nap/óra KI- kalendáriui idő, nap/óra kg/nap - az össz-terelés, kg Le/év kg/óra Lei/óra Le/alkalazott E- a berendezés értéke, le NMI noratív űk0dési idő, év - terelt ennyiség, kg O- évi óraszá, E terelt érték, le A-alkalazottak száa 7.3. A technológiai folyaat és a biztonságos terelés A kéiai és rokonipari technológiák az anyag vegyi összetételét változtaták különböző reakció körülényeken (hőérséklet, nyoás, elektroos vagy ágneses tér elenlétében). A inőségi terék előállítására különböző oldószereket, energiahordozókat és közvetítőket alkalaznak. Maga az anyagok egyik helyről a ásikra való szállítása ár veszélyt hordoz agával (gondolunk csak a veszélyes anyagok szállítására), hát akkor a paraéterek változtatása, energia közvetítés stb. ennyi veszéllyel ár. Ai a vegyipari terelésre ellező 147

9 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa az, hogy a veszélyt ár a terék és a reakció elegy agával hozza, és azt csak fokozza a különböző transzport és átviteli folyaat. A balesetek, érgezések, katasztrófák (ilyenekről is volt példa a történeleben) stb. egelőzése ár a terék tervezés pillanatában a folyaat veleáróa. A laboratóriui, félüzei és üzei szintű kutatás a felvetődött kérdésekre való felelet adást is kell elentse. Bárilyen tapasztalt is lehet a tervező a veszélyek elhárítási ódozataiban, a technológiai folyaat alkalazása eberi tevékenységet is feltételez, ai egy úabb rizikótényezőt elent. Épp azért, ivel eberekkel olduk eg a terelési probléát, a unkavédelere is nagy hangsúlyt kell fektetni. Mint isert, a unkavédele a terelési folyaat szerves része. Épp azért úgy ogilag, int egészségileg és űszakailag eg kell olda a folyaatban részvevő szeély és a folyaat kapcsolatát. Ai a ogi/törvényes oldalát illeti, a unkavédele agában foglal egy csoport törvényt és szabályozásokat, aelyek érvényesek és kötelezők a unkában résztvevő szeélyekre. Ezek a torvények kiondák, hogy a unkavédele szerves része a terelési folyaatnak, ai azt feltételezi, hogy nélküle nincs terék előállítás. A unkavédele szepontából hazánkban a legfontosabb szabályzás az un 90/ 1996 os törvény. Ez kionda, hogy a unkavédele indazokat a ogi, egészségügyi és űszaki előírásokat elenti, aelyek céla a belesetek és a professzionális egbetegedések elkerülése, ás szóval olyan unkakörülények biztosítása, aely kizára a unkából való kiesést. A unkavédeli előírások kötelezők indazokra ogi vagy fizikai szeélyre - akik valailyen okból, valailyen tevékenységek elvégzésére unkást alkalaznak. A unkavédeli előírások úgy a unkáltatót, int a unkavállalót érintik. Az elsőt kötelezik a unkavédeli előírásoknak egfelelő körülények biztosítására, a ásodikat pedig a űszaki, egészségügyi stb. előírások betartására. A unkavédeli előírásoknak egfelelő körülények hiányát 3 hónaptól 3 évig teredő fegyházzal is bünteti a törvény, íg az előírások be ne tartását, 2 hónaptól 2 évig teredő fegyházzal. Meg kell egyezni, hogy a törvény akkor is büntet, ha eg se történt a baleset vagy a professzionális egbetegedés, csak a létezik annak az esélye, hogy egtörténen. A unkavédeli törvény előíra, hogy ki a felelős a szabályzatok szerkesztésében, azok széleskörű isertetésében, és elsaátításuk felülbírálásában. A legfensőbb szintű felelős a MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Ez, az EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUMMAL együttesen országos érvényű NORMATIVÁKAT ad ki. Ezek képezik a Minisztériuok és ás központi szervek által egszerkesztett un. DEPARTAMENTÁLIS NORMATIVÁKAT. 148

10 A technológia folyaat elezése és szintézise Minden egyes vállalat vagy intézény köteles a központi vagy speciális noratívák alapán, MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATOT kiadni. Ezt periodikusan oktató órákon elsaátíttata az alkalazottakkal és feléri annak iseretét és az előírások alkalazásának szintét. A törvény előíra, hogy ikor, ennyi ideig kell a unkavédeli előírásokat elsaátítani? Terészetesen, az alkalazáskor a unkába álláskor, azután a unkahelyi viszonyoknak egfelelően inden hónapban vagy félévben egyszer és valahányszor, aikor a unkakörben, technológiai folyaatban, berendezésben változtatás történt. Ugyanakkor, kötelező a unkavédeli oktatás egisétlése olyankor, aikor az alkalazott balesetet vagy egbetegedést szenvedett, vagy aikor több int 30 napot volt távol a unkahelyétől. A unkavédeli törvény szerint baleset alatt a szervezet olyan unkával kapcsolatban történt károsodását/ sérülését értük, aely legkevesebb 1 napi pihenőt igényel. A professzionális egbetegedés is unkával van kapcsolatban, s a unkahelyi ikroklía behatására történő egbetegedést elenti, aelynek eredénye a unkaerő gyengülése vagy a teles kiaradása (egbetegedés). A balesetek lehetnek egyéniek (egy szeélyt érint), kollektívek (egyszerre ugyanazon okból több szeély sérült) vagy halálosak. A balesetet kötelesek beelenteni indazok, akik tudoást vettek róla. A unkavezető elentést tesz a főnőkének, az pedig a unkáltatónak. A balesetről a egyei unkavédeli igazgatóságot is tudaták. A baleset kivizsgálása közvetlen a baleset után kezdődik. Épp azért senkinek se áll ogában a baleseti helyzeten változtatni, kizárva azokat az eseteket, aikor ennek fönntartása veszélyeztetné a berendezés biztonságát, többi unkavállalót vagy a kivizsgáló bizottság tagait. A kivizsgáláson részt vesz a unkavédeli biztos, a dolgozók képviselőe, a területi unkavédeli ügynökség szakebere, és a kollektív balesetről vagy halálos balesetről van szó a belügyi szervek és az ügyészségi szervek. A kivizsgálás egy egyzőkönyvvel zárul, aely tartalazza a baleset leírását, okait, a be ne tartott előírások leírását, a egszegett, a tőrvényekben előirt cikkek listáát és, terészetese, azon szeélyek nevét, akik hibásak a baleset egtörténésében. Ugyancsak a egyzőkönyvnek tartalaznia kell indazokat a lépéseket, aelyek egtevése kötelező, azért hogy a övőre nézve elhárítható legyen az ilyen neű baleset. Ai a unkavédeli törvény űszaki oldalát illeti, ez tartalazza indazokat a területeket, aelyekre kötelezően ki kell dolgozni a szabályokat és előírásokat. Ezek agukba foglalák az üzei/ intézényi közlekedést, az anyagozgatást, a űveletekkel és berendezésekkel kapcsolatos unkavédeli szabályokat, egészen a terák szállítás és raktározási előírásokig. Ugyancsak itt 149

11 A technológiai folyaat környezeti, gazdasági és biztonsági probleatikáa van szabályozva a unkaruha inősége, alaka, színe stb., szavatossági periódusa és viselésének ódozata. A törvény előíra ki, hogyan készíthet, forgalazhat unkavédeli eszközöket, ik a teendők az iport unkagépek, berendezések és technológiai rendszerek esetén. Milyen engedélyeket kell beszerezni a gyártónak, forgalazónak, iportőrnek. A törvény eghatározza a unkavédeli szakfelügyelő ogkörét és feladatát, vagyis, hogy ikor és hogyan engedélyezheti vagy, ellenkezőleg, leállíthata a terelési folyaatot, ilyen felelőssége van az inforáció tovább adásában, az oktatásban s főleg az előre be ne elentett felülvizsgálatban. 150

12 A technológia folyaat elezése és szintézise Felhasznált irodaloegyzék 1. Winacker K és Kühler P., Tehnologie Chiică Anorganică, Ed. Tehnica Bucuresti, Siiniceanu I., Bazele tehnologiei chiice anorganice, IP Iaşi, Tudose R.Z., Ingineria proceselor fizice din industria chiică, Editura Acadeiei, București, Curievici I. Bazele tehnologiei chiice, IP. Iasi, Calistru C. és Leonte C, Tehnologia substanţelor anorganice, Ed. D.P., Bucureşti, Fonyó Zsolt és Fábri György, Vegyipari űvelettani alapiseretek, Nezeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998/ Mihăilă Gh. és Bilba N., Tehnologie chiica generală, Univ. A. I Cuza Iaşi, Szebényi I és Czencz M, Általános Kéiai Technológia, Tankönyvkiadó Budapest, Borda J., Műszaki Kéia II, Kossuth Egyetei Kiadó, Debrecen, Danciu T.D., Postelnicescu, P., Duitrescu, M.A., Onofrei, S., Bazele ingineriei chiice,vol. I., Editura Fair Partners, Bucureşti, Teodosiu C., Tehnologia apei potabile şi industriale, Ed. MatrixRo, Bucuresti, Leonte C. Szép Al., Balasanian I., Ifri L. és Calistru C., Tehnologie chiica anorganică, IPIasi, *** Perry s Cheical Engineering Handbook, ed.viii. Mc.Graw-Hill Book Co., New York, Singh P., Heldann R. D., Introduction to Food Engineering, Elsevier,