Ember a természetben. Célok és feladatok

Átírás

1 Eber a terészetben Az Eber a terészetben űveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvető célja, hogy egalapozza a tanulók terészettudoányos isereteit a szűkebb és a tágabb környezetükről. Továbbá feladata az élő és élettelen terészet szoros kapcsolatának, az eber és a terészet összetartozásának, egyásrautaltságának, az eber terészetben betöltött helyének és szerepének felisertetése. A terészetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudoányos beutatása, odellezése, agyarázata. Pozitív attitűdök kialakítása, tudatosan cselekvő eberek forálása. A űveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a terészet egszerettetéséhez, az értékeinek egóvása iránti felelősség alakulásához. A Nezeti alaptanterv lehetővé teszi, hogy az Eber a terészetben űveltségi területben egfogalazott tartalak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek. Az 1 4. évfolya terészet- és társadaloiseret tantárgya integráltan tartalazza az Eber a terészetben űveltségi terület adott életkorra egfogalazott isereteit és feladatait, elyhez szervesen kapcsolódnak az Eber és társadalo űveltségi terület társadali környezetet beutató eleei. Az 5 6. évfolya terészetiseret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza eg a fizikai, a biológiai és a kéiai önálló tantárgyainak terészettudoányos isereteit úgy, hogy tartalában és szeléletében szervesen épül a terészet- és társadaloiseret tantárgyára. Az 1 6. évfolyaok alapvető feladata az elei terészettudoányos nevelés. A tanulók egfigyelik saját testük űködését, közvetlen terészeti és társadali környezetüket, tapasztalatokat gyűjtenek, egyszerű vizsgálódásokat, éréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetővé az éltkornak egfelelő egiserési ódszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését. A 7 8. évfolya fizikai, biológiai és kéiai tantárgyi órakeretében bár külön tantárgyként tanítva, de égis egységben lehetőség van a korszerű terészettudoányos szeléletód fokozatos kialakítására. A tanulók életkorának egfelelően ód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló tanuláshoz, önűveléshez szükséges iseretek, képességek egalapozására. Célok és Az alapozó és a fejlesztő szakasz szervesen folytatja az 1 4. évfolyaon egkezdett nevelőoktató unkát, a készségek és képességek fejlesztését. A űveltségi terület tartala biztosítja a korszerű terészettudoányos űveltség, világkép, szeléletód kialakítását. A tanulók egiserkednek a közvetlen, ajd a tágabb környezetük anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, a terészeti környezetük változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségekkel és törvényszerűségekkel. Az alapozó és a fejlesztő szakasz egyástól pedagógiailag jól elkülönül, ert az 5 6. évfolya tanulóinak gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épít, ajd a 7 8. évfolyaon előtérbe kerül az elvont fogali és az elező gondolkodás. A tanterv ezt a pedagógia kettőséget jól tükrözi, ert a terészetiseret integrált, a fizika, a biológia és a kéia önálló tantárgyként alapozza eg a tanulók terészettudoányos isereteit. A nevelő-oktató unka lehetőséget biztosít az általános terészettudoányos fogalak, eljárások és szeléletódok forálására, a tudoányos kutatás, int társadali tevékenység beutatására. A terészettudoányos egiserési ódszerek fejlesztésére, az önálló egfigyelések, vizsgálódások, kísérletek, érések végzésére, gyakorlatias tudás egszerzésére. 482

2 A űveltségterület tantárgyi rendszere és óraszáai Évfolya A B A B A B A B Terészetiseret 2 1,5 2 1,5 Biológia ,5 Fizika 2 1,5 2 1,5 Kéia 2 1,5 2 1 Összesen 2 1,5 2 1, A tantárgyak kétféle éves óraszáa az iskoláknak választási lehetőséget biztosít arra, hogy a száukra kedvezőbb óraszáú tantervet illesszék a pedagógiai prograjukba. A tanulók értékelése Az eredényes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyaatos ellenőrzése és értékelése. Módszerét tekintve belső értékelés. Foráját tekintve félévkor és tanév végén írásos összegző értékelés, a tanulók az iskola pedagógiai prograjában elfogadottak alapján szöveges értékelést vagy érdejegyet kapnak 5 6. évfolyaokon, tanévsorán értékeljük a tanulók szóbeli egnyilvánulását, írásbeli teljesítényét, anuális tevékenységét. A szóbeli értékelése egész évben folyaatosan történik. A szóbeli értékelés alapjai lehetnek: a tanuló tényisereti szintje, a szaknyelv használata, az iseretek alkalazása, a egfigyelési tapasztalata, a vizsgálódás eredénye, a gyűjtőunkája, az órai aktivitása. Egy-egy téakört téazáró teszt vagy feladatlap íratásával zárjuk. A 7 8. évfolyaokon ivel követelényként jelenik eg az egyszerű vizsgálatok és kísérletek elvégzése, így szükséges a gyakorlati tevékenységek egyéni értékelése. A kounikációs képességek fejlesztése szepontjából fontos a lehetőségekhez érten a rendszeres rövid szóbeli felelet, az írásbeli szövegalkotás fejlesztése érdekében a téaközi rövid írásos beszáoló és a téazáró teszt vagy feladatlap íratása. A at feladatbankból érdees kiválasztani, ert így a ért eredény összevethető az ott található szórástáblázatban foglaltakkal. Nagyértékű eltérés esetén az okokat feltárva ég a tanenet ódosítása korrekciós óra beiktatása is elfogadható. 483

3 A tanterv alkalazásához szükséges speciális képesítési követelények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek Az ötödik hatodik évfolyaon a terészetiseret tantárgyhoz a ne szakrendszerű oktatásban tanító, illetve konduktori, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak egfelelő szakos tanári vagy űveltségi területnek egfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettség szükséges. Ne szakrendszerű oktatásban a tanár akkor oktathat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátittotta a hat tizenkettő éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai isereteket és az eredényes felkészítéshez szükséges ódszereket. A hetedik nyolcadik évfolyaon a fizika, biológia, kéia tantárgynak egfelelő képesítést nyújtó tanári végzettség szükséges. Tárgyi feltételek Az iskolában ár eglévô tanári és tanulói deonstrációs eszközök (kiegészítve szükség szerint saját készítésű eszközökkel); szaktanterek; iskolai könyvtár (lehetőség szerint), egfelelve a 11/1994. MKM rendeletnek. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tanterv egvalósulásához a következő tartali és inőségi kritériuokat javasoljuk figyelebe venni. A egfelelő tankönyv isérvei: a jól strukturált szerkezet, egfelelő betűtípus, betűéret, az iseretátadása érthető, a egfogalazás nyelvezete az adott életkornak egfelelő, alkalas a követelényekben egfogalazott készségek és képességek fejlesztésére, az iseretanyag feldolgozása tevékenykedtető, a tananyag ennyisége és tartala egfelel a tanulók életkorának, a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált oktatást, a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadaloban és az eberi kapcsolatokban az eligazodást, a iniu- és a többletkövetelények elkülönülnek, az alkalazott kieelési eljárások egfelelőek, az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalához, és esztétikus külső és belső egjelenítés. Jó, ha a tankönyvhöz készültek tanítást segítő eszközök, pl. tanári kézikönyv. 484

4 Tantárgyi tantervek Terészetiseret Célok és A terészetiseret tantárgy tartalában, szeléletében az 1 4. évfolya terészet- és társadaloiseret tantárgyára épül, azzal egységet alkot. A tantárgy legfontosabb célja és feladata az 1 4. évfolyaokon elsajátított elei szintű terészettudoányos iseretek bővítése, a kialakult jártasságok, készségek, képességek továbbfejlesztése és a terészettudoányos gondolkodáshoz szükséges képességek egalapozása. Ne cél az elvont tudoányos fogalak eghatározása, definíciószerű egtaníttatása. Kívánatos, hogy a tanulók szeélyes tapasztalatok útján jussanak el a terészet szépségeinek, értékeinek egiseréséhez. Az isereteik alapján elvárható a terészeti jelenségek elei szintű értelezése, a bekövetkező változások feliserése, a terészeti jelenségek, folyaatok oksági összefüggéseinek egértése, a lényeges elkülönítése a lényegtelentől. Tegye lehetővé a tanulók száára, hogy alapfokon egiserjék, elsajátítsák a terészettudoányos kutató ódszereket: a vizsgálódást, a egfigyelést, a érést, a kísérletezést, az összefüggések feliserését, az eredények elezését és értékelését, továbbá biztosítsa a tapasztalatokat szakszerű egfogalazását szóban, rögzítését írásban, rajzban. Fejlessze a tanulók tanulási képességeit. Ösztönözze a tanulókat a taneszközökön kívüli iserethordozók használatára és az önálló iseretszerzésre. Követelények 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoány és a tudoányos egiserés terészetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudoányos eredényeket az adott technikai és társadali kérdésekkel. Tudja eleezni a környezetre kifejtett eberi és társadali hatásokat, e hatások által okozott probléákat, iserje fel és keressen egoldási ódokat ezekre a probléákra. Hasonlítsa össze saját elképzeléseit a tudoányos elképzelésekkel. Lássa a tudoányos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát és fejlődését. Iserje eg a terészettudoány néhány jeles képviselőjének életét és unkásságát. Alkalazza a egisert terészeti törvényszerűségeket a technikai eszközök űködésének és a folyaatok agyarázatára. 2. Terészettudoányos egiserés Tudja egfogalazni és elondani a terészeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyaatokkal összefüggő elképzeléseit. Tudjon önállóan és csoportunkában egyszerű egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket végezni. Iserje és balesetentesen tudja használni a érésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Lássa, hogy isereteit folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az internet is bővitheti. Tudja használni az iserethordozókat csoportunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból eghatározott szepontok szerint inforációkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredényeinek elezésébe. Tudja nyelvtanilag helyesen egfogalazni szóban vagy írásban rögzíteni a egfigyelések, tapasztalatok által egszerzett isereteket. Legyen képes a különféle ódon egszerzett isereteit egyással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, eleezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a ért értékek közötti eltérések feliserésére és agyarázatára. 485

5 3. Tájékozódás az élő és élettelen terészetről Az anyag Iserje eg az anyag fogalát, az anyagfajtákat, azok legfontosabb tulajdonságait és az anyagegaradást beutató jelenségeket. Iserje fel a hétköznapi életben használt tárgyak anyagait. Legyen képes egyszerű anyagok technikai forálására. Tudja a töeg és a súly fogalát elválasztani a szilárd és a keény fogalaktól. Iserje eg, hogy a levegőnek (gázoknak) töege és súlya van. Legyen képes a halazállapot-változások kísérleti, jelenségszintű egfigyelésére, az olvadás és az oldódás egkülönböztetésére és értelezésére. Tudja a halazállapot-változásokról tanultakat összekapcsolni az időjárási jelenségekkel. Iserje eg az anyag szerkezetével kapcsolatos részecskeképet, egyszerű golyóodellt és konkrét példákon a részecskékből való felépítettséget. Iserje a kristályos anyagokat. Tudja egagyarázni a keveredési folyaatokat. Iserje fel az összetett rendszerek összetevőit. Tudjon csoportosítani anyagokat tulajdonságaik alapján, és legyen képes az egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelezésére. Energia Iserje a kvalitatív energiafogalat és a hétköznapi energiafajtákat, energiahordozókat, energiaforrásokat és az energia átalakukási folyaatokat. Tudja példák segítségével beutatni az energiaegaradást és az energiaterjedést. Iserje az energiahordozók jelentőségét, az energia iránti igényt, a készletek végességét és az energiatakarékosság jelentőségét. Tudatosuljon benne az energiatakarékos agatartás. Inforáció Szerezzen gyakorlatot az inforációközléssel kapcsolatos játékokból, pl. kódolás, dekódolás. A tér Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Legyen képes hely, irány, távolság eghatározására és a világtájak, földrajzi fokhálózat, térkép használatára. Tudja Magyarországot elhelyezni Európában és a Földön. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgyban valósulnak eg.) Idő és a ozgás Iserje az idő egységeit és tudjon száításokat végezni. Tudatosuljon benne a ozgás általános jellege. Példákon keresztül iserje eg a helyváltoztató, helyzetváltoztató, aktív és passzív ozgásokat. Iserje eg az időjárási és éghajlati jelenségeket, az évszakok változásait. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgyban valósulnak eg.) Lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu Iserje eg a Föld tengelyferdeségének következényeit, a földrajzi övezetességet, a kontinenseket, óceánokat. Iserje fel a felszínforákat, a felszínváltozások folyaatainak, és Magyarország vagy egy kontinens földrajzi leírását. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgynál valósulnak eg.) Rendszer Iserje eg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a hazai életközösségek növényeinek és állatainak testfelépítését és annak űködését. Legyen képes egyszerű táplálékláncokat, táplálékhálózatokat összeállítani. Legyen képes az életközösségekben szerepet játszó szabályozási folyaatok elezésére. 486

6 Iserje fel az oldódás, halazállapot-változás, az lassú és gyors égés folyaatait, a hőtágulást, a testeknek folyadékban való úszását, lebegését és iserje eg e jelenségek és folyaatok leírásait. Egyszerű érésekkel, kísérletekkel iserje eg az egyensúly fogalát. Az élet Használja az életjelenségeken alapuló életértelezést az élővilág elezése során. Fogadja el az élővilág relatív állandóságát, hosszú időszak alatt lezajló átalakulását és ebben a folyaatban iserje fel az öröklés lehetséges szerepét. Iserje eg az élővilág szerveződési szintjeit. A sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet fogalakat. Legyen képes az élőlényeket egadott szepontok alapján (nagyobb osztályok nevével) besorolni, csoportosítani. Tudja összehasonlítani a növényi és állati anyagcserét, és összekapcsolni az öröklődést a szaporodással. Iserje eg alapszinten az eberi test felépítésének, űködésének jellezőit és az egyes szervrendszerek gyakoribb betegségeit, és azok egelőzését. Tudja a szervezete pubertáskori változásait és ezek okait. Iserje és alkalazza helyesen az egészséges életód szabályait, tudja it kell tennie szervezete egészséges fejlődése érdekében. Iserje az egészségét veszélyeztető környezeti hatásokat és törekedjen ezek kiküszöbölésére. Lássa a betegségek egelőzésének fontosságát. Tudja azonosítani a környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait. Iserje fel a szennyezéshez vezető eberi tevékenységeket. Alakuljon ki benne a környezetvédeli tevékenységek iránti igény. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jövőbeni alakulásáért. Téakörök 5. évfolya Órák 6. évfolya Órák Téák A B Téák A B 1. A testek tulajdonságai, a érés Az anyag Fizikai jelenségek A változások Hazánk életközösségei A növények és az állatok Az erdő életközössége A növények testfelépítése és életűködései 10 6 A rétek életközössége 10 6 Az állatok testfelépítése és életűködései 10 7 Vizek, vízpartok életközössége Az eber Az életközösségek általános Az eber szervezete és 6 5 jellezői egészsége Új isereteket közlő, Új isereteket közlő, unkáltatóóra unkáltatóóra Összefoglalás, ellenőrzés Összefoglalás, ellenőrzés Összesen Összesen A űveltségi terület feladataihoz való kapcsolódást az alábbi száok jelőlik: 4. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoányról és a tudoány egiserésének terészetéről 5. A terészettudoányos egiserés 6. Tájékozódás az élő és az élettelen terészetről 6.1. Az anyag 6.2. Energia 6.3. Inforáció 6.4. A tér 6.5. Idő és ozgás 6.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu 6.7. Rendszer 6.8. Az élet 487

7 Tartalak 5. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érésvégzés vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata csoportunkában. Megfigyelések, érések, kísérletek eredényeinek elezése, értékelése és következtetések levonása. A rész és az egész viszonyának, az eltérések és az azonosságok értelezése. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok egiserése, betartása. Az iserethordozók használata tanórán csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban. Egyszerű vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 488

8 Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Szabálykövető Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1. A testek tulajdonságai, a érés 6 5 A tudoánytörténet néhány nagy alakjának élettörténete unkássága, eredényei. Megfigyelés, kísérlet, érés. Érdekes példák beutatása a egfigyelésre, a kísérletre és a érésre. Test és az anyagok. A köznapi szóhasználat és a fizika szóhasználatának összevetése. A testek tulajdonságai. Halazállapotok. A szilárd, folyékony és légneű anyagok jellezése. A testek töege. A töeg szó használata köznapi érteleben. Erőérés. A rugós erőérő űködése. Különféle erők érése. Erő, erőérés. A testek súlya. A súly érzékeltetése példákkal. A töeg és a súly egkülönböztetése a töeg állandósága és a súly változósága alapján (pl. űrhajózás). A levegő töege és súlya. Érzékeltetés konkrét kísérletek és adatok alapján. Az idő érése. Isétlődő jelenségek: a érés lehetséges értékegységei. A hőérséklet érése. A víz, a levegő és az eberi test hőérsékletének érése. Rövid beszáoló híres agyar fizikusok unkásságáról. Egyszerű egfigyelés, kísérlet és érés végzése. A test és az anyag egkülönböztetése konkrét példákon. A szilárd, folyékony és légneű anyagok feliserése konkrét példákon. Töegérés digitális érleggel vagy karos érleggel. A töeg feltüntetésének egkeresése különböző árucikkeken. Erőérés. A súly érzékeltetése a kezünkre ható erőként. A töeg és a súly egkülönböztetése konkrét példákon. Példák egnevezése arra, hogy a levegőnek töege, illetve súlya van. Időérés stopperórával. A hőérséklet érése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya A tárgy és anyag közti különbség. Különféle anyagok feliserése. Halazállapotok. 2. évfolya A víz tulajdonságai. Halazállapotai. A levegő tulajdonságai, ozgása. Az anyagok tulajdonságai. Alaktartás, átlátszóság, összenyohatóság. Térfogat-, töeg-, hőérsékletérés. 3. évfolya: A fagyás, párolgás. Az időjárás eleei. 2,

9 Kounikáció Döntési Lényegkieelő Együttűködési Szabálykövető Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 2. Fizikai jelenségek 7 6 Az egyensúly vizsgálata. Egyensúly a érlegen, a hintán és ás eszközökön. Egyensúly a vízben. A vízben úszó, lebegő és leerülő testek egyensúlya. Úszás, lebegés, leerülés. Energiafajták, energiahordozók. Az energia szó használata a hétköznapi szóhasználatnak egfelelően. Olvadás és oldódás. A kétféle jelenség beutatása és egkülönböztetése. Hőtágulás. Szilárd, folyékony és légneű anyagok hőtágulása. Hőterjedés. A hővezetés, a hőáralás és a hősugárzás kísérleti beutatása. A hang és a fény terjedése. Hangforrások, fényforrások. A hang és a fény terjedésének kísérleti vizsgálata. A ágneses vonzás és taszítás. Két ágnes és a ágnes és a vas közötti vonzás és taszítás beutatása. Kísérletek zsebteleppel. Árakörök összeállítása. Zárt és nyitott árakör. Elektroos játékok űködésének egfigyelése. Inforációközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szeléltetése). Egyszerű kísérletek az egyensúly vizsgálatára. Különböző tárgyak vízbe helyezése, az úszás, lebegés és leerülés egfigyelése. Konkrét példák a különböző energiahordozókra. Az olvadás és az oldódás jelenségének feliserése konkrét példákon. A hőtágulás jelenségének feliserése gyakorlati példákon. A hőterjedés feliserése gyakorlati példákban. A hang és a fény terjedésének összehasonlítása. Kísérletek ágnespatkóval. Árakör összeállítása zsebtelepből kapcsolókból és zsebizzókból. A kódolás, dekódolás, a zaj szerepével kapcsolatos játékok. Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: Az energia. A ágnes, vonzás, taszítás. A fény, a fényforrások. Átlátszó, áttetsző. 2, 3.2,

10 Kounikáció Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség Inforációs kultúra 3. Hazánk életközösségei 3.1. Az erdő életközössége Hazánk erdőségei. Az életközösség relatív állandóságának beutatása. Az erdőtípusok legjellezőbb növényei. Lobos erdők, fenyvesek, cserjék, aljnövények. Az erdők legjellezőbb állatai. Növényevők, ragadozók. Gerinctelenek. A háziasítás folyaata és jelentősége. Táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok az erdőben. Az erdő élőlényeinek csoportosítása. Elős, adár, goba, nyitvaterő, harasztok. A környezeti feltételek egváltozásának hatása. Az erdők jelentősége, veszélyeztetettsége, pusztulásának okai és a védele. Savas eső, erdő- és vadgazdálkodás, Nezeti parkok (BNP, ANP), Heran Ottó unkássága. A hazai erdők típusai és környezetei igényének egiserése. Filnézés, kép beutató. Az erdőtípusok legjellezőbb növényeinek vizsgálata. A gobafogyasztás szabályainak egiserése. Mérgező gobák feliserése. Az erdők legjellezőbb állatainak testfelépítése, életódja és ezek közötti összefüggések (pl. ragadozó életód) egláttatása. A vaddisznó háziasítása. Táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok az erdőben. Az erdő élőlényeinek egadott szepontok szerinti csoportosítása. Az erdők védele, az erdő és vadgazdálkodás jelentősége. Gyűjtőunka: nezeti parkok élőlényei. Kiselőadás készítése Heran Ottó unkásságáról. Terészet és társadaloiseret 1. évfolya: A virágos növények, a fák és cserjék részei. Kisállatok életének, külső tulajdonságainak egfigyelése. 2. évfolya: A haszonnövények és a vadon élő állatok testrészeinek feliserése. Élőlények csoportosítása: állat, növény, fás szárú, lágyszárú, elős, adár. 3. évfolya: A virág részeinek egiserése. Élőlények csoportosítása: évelő, egynyári, fás szárú, lágyszárú, rovar, elős, adár. 491

11 Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 3.2. A rét életközössége 10 6 A rét életközösségének legjellezőbb növényei és állatai. Százaz rétek, nedves rétek. A környezethez való alkalazkodás beutatása néhány példán. Rejtőszín. A rét élőlényeinek csoportosítása A rét táplálkozási láncai. A környezetszennyezés. A talaj és a táj értékeinek védele, egóvása. Talajszennyezés, talajvédele, peretezés, vegyszerezés. Nezeti parkok (HNP, KNP) A rét környezeti tényezőinek és legjellezőbb növényeinek, állatainak feliserése. A száraz és a nedves rétek élőlényeinek csoportosítása. A környezethez való alkalazkodás és a testfelépítés, életód közötti összefüggések feltárása. A besorolás gyakorlása. A rét táplálkozási láncainak összeállítása. Az eberi tevékenység káros hatása a táplálkozási láncokra. Csoportos unka. Talajvizsgálat. HNP, KNP élőlényei, nevezetességeinek beutatás kiadványokkal. 4. évfolya: A veteényeskert és a szántóföld növényeinek testfelépítésének és űködésének egiserése. A ház körül élő állatok testfelépítésének, életódjának egiserése. Élőlények csoportosítása: háziállat, vadon élő állat, zöldségfélék, gyüölcsök, szántóföldi növények Földünk és környezetünk Hazánk életközösségeinek földrajzi elterjedése. 492

12 Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 3.3.A vizek és a vízpartok életközössége 13 9 A vizek és vízpartok legjellezőbb növényeinek élete. A vizek parányi élőlényei. Vízparti fák, lágyszárúak, hínárnövények egysejtűek. A vizek és vízpartok jellegzetes állatainak élete. A vízi életódhoz való alkalazkodás, a testfelépítés és az életód közti összefüggések egiserése. Áravonalas test, úszóláb, uszony, leezescsőr. Táplálkozási kapcsolatok. Táplálékláncok. A vizek és vízpartok élőlényeinek csoportosítása. Rendszerezés. A vizek szennyezése. A vizek öntisztulása. Vízvirágzás. A víz, a táj értékeinek védele, egóvása. Nezeti parkok. (Balaton-felvidéki NP, Fertő tavi NP) A vizek és vízpartok legjellezőbb élőlényeinek egfigyelése, feliserése. Jellező tulajdonságok kieelése. A legjellezőbb állatok (ízeltlábúak, gyűrűsférgek, puhatestűek, gerincesek) testfelépítése, életódjának egiserése. A vízi életódhoz való alkalazkodás beutatása példákon. Táplálkozási kapcsolatok a vízben és a vízparton. A besorolás gyakorlása. A vizek inőségének vizsgálata. Nezeti parkok beutatása, pl. képekkel, filen. Gyűjtőunka, képek a NP élőlényeiről, nevezetességeiről. Magyar nyelv és irodalo Hazánk élőlényeit beutató irodali űvek. Művészetek Hazánk élőlényeit beutató űvészeti alkotások. Életvitel gyakorlati iseretek: terészetes anyagok egunkálása és 2, 3.5, 3.6, 3.7,

13 Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés Tanulás 4. Az életközösségek általános jellezése 6 5 Az élőlények környezete. Az élettelen környezeti tényezők. Napsugárzás, hőérséklet, levegő, víz, talaj. Élő környezet. Az élőlények tűrőképesség. A tűrőképesség ábrázolása. Szűk tűrés, tág tűrés. Az életközösségek felépítése. Terelő szervezetek, elsődleges, ásodlagos, haradlagos fogyasztók, lebontó szervezetek. Táplálkozási kapcsolatok. Az életközösségek anyagforgala, az energia áralása. Egy önszabályozó rendszer beutatása. Az egyensúlyra vezető folyaatok. A esterséges és terészetes életközösségek jellezői. A környezetszennyezés hatása az életközösségekre, környezetvédele. Néhány egisert élőlény életfeltételeinek összehasonlítása. Élőlények csoportosítása: elegkedvelők, hidegtűrők, sötétségtűrők, fénykedvelők, árnyéktűrők, szárazságtűrők, nedvességkedvelők. A tűrőképesség grafikus ábrázolása. Az élőlények csoportosítása tűrőképességük alapján. A fogalak gyakorlása. Táplálékláncok összeállítása. A terészetes életközösségek főbb jellezőinek kieelése. A terészetes és a esterséges életközösségek összehasonlítása. A talaj-, a víz- és a levegőszennyezés hatása az élőlényekre. Vizsgálódás. Kéia: Környezetünk (élet szepontjából legfontosabb) anyagainak tulajdonságai. Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: A növények és az állatok életfeltételei. Terészetiseret 5. évfolya: Hazánk életközösségei (az élettelen környezeti tényezők és az életközösségek közti táplálkozási kapcsolatok). 2, 3.7, 3.8 kapcsolatok, A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek egfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Tudjon képzetei alapján ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Értse eg a vizsgált jelenségekben, folyaatokban egutatkozó összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes éréseket, egyszerű kísérleteket balesetvédeli szabályok betartásával elvégezni. 494

14 Iserje eg az anyag fogalát, az anyagfajtákat, azok legfontosabb tulajdonságait és a hétköznapi életben használt tárgyak anyagait. Tudja a töeg és a súly fogalát elválasztani a szilárd és a keény fogalaktól. Iserje eg, hogy a levegőnek (gázoknak) töege és súlya van. Legyen képes a halazállapot-változások kísérleti, jelenségszintű egfigyelésére. Iserje fel a halazállapot-változás, a hőtágulást, a testeknek folyadékban való úszását, lebegését és iserje eg e jelenségek és folyaatok leírásait. Iserje a kvalitatív energiafogalat és a hétköznapi energiafajtákat, energiahordozókat. Iserje az idő egységeit és tudjon száításokat végezni. Iserje eg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a hazai életközösségek növényeinek és állatainak testfelépítését és annak űködését. Legyen képes egyszerű táplálékláncokat, hálózatokat összeállítani. Értse eg a terészet védelének jelentőségét. Iserje eg az élővilág szerveződési szintjeit. Legyen képes az élőlényeket egadott szepontok alapján csoportosítani. Tudja azonosítani a környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait 495

15 6. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érésvégzés vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata csoportunkában. Megfigyelések, érések, kísérletek eredényeinek elezése, értékelése és következtetések levonása. A rész és az egész viszonyának, az eltérések és az azonosságok értelezése. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok egiserése, betartása. Az iserethordozók használata tanórán csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban. Egyszerű vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 496

16 Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1. Anyag 1.1.Az anyag sokoldalúsága 1.2.A víz sokoldalúsága és sokfélesége Az anyagok csoportosítása érzékelhető tulajdonságaik alapján, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelezése. Az anyagok sokoldalúsága, az anyagfogalo kiterjesztése különböző anyagfajtákra. 6 3 A víz vizsgálata. A víz tulajdonságai. a hideg és eleg víz térfogatérése. A víz súlya, hőérséklete. Hőtároló, hőfelvevő és -leadó képesség. A híg és a sűrű folyadékok. A desztillált víz és sós vizek elektroos vezetése. A víz halazállapotai. A víz, int kötő- és lazítóanyag. Forázható, de alaktartó anyagok. Színes vizek. Kölcsönhatás a fénnyel. Átlátszó és színes. Zavaros vizek. A vízben lebegő anyagok, az átlátszóság változása. Illatos, szagos és ízes vizek. Veszélyes vizek. (Háztartási savak, lúgok, fertőtlenítőszerek) A környezetünk anyagainak osztályozása tulajdonságaik (pl. halazállapot, szín, szag) alapján. Csoportosítás érzékszervekkel, éréssel. A tapasztalatok értelezése. Becslések, érések végzése a vízzel. A folyósság (viszkozitás) és a sűrűség egkülönböztetése, a folyadékok egfigyelése, összehasonlítása. Beszélgetések, élények. Hook, anyag, lisztgyura, szala, csuhé forázása. Színes vizek előállítása. Indikátorok színváltozása. Elképzelések a fény és az anyag kölcsönhatásáról. Zavaros vizek előállítása. Illatok, szagok érzékelése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: Az anyagfélék. Egyszerű keverékek, oldatok készítése. 3. évfolya: A víz és a levegő. Oldószer, oldat, oldott anyag, széndioxid. Terészetiseret 5. évfolya: Halazállapotok, Töeg, súly, hőérséklet érése, olvadás, oldódás, Lebegés, úszás. 2,

17 Kounikáció Narratív Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1.3.Az anyagok sokfélesége 2. A változások 2.1.A változások sokfélesége 3 3 Oldatok. Halazállapotok. Szilárd, folyadék, gőz, gáz. A gázok összenyoása. A szilárdság és a keénység fogalának alválasztása a töeg és a súly fogalaitól. Keverékek. Kristályos anyagok keveredése A halazállapot-változások az energiaváltozások szeszögéből. Az olvadás és az oldódás. Az olvadás és az oldódás összehasonlítása, az oldódás értéke, összetétele: az arányok jelentősége. Az égés. A egisert jelenségek alkalazása. Gyűjtőunka, tablókészítés, beszélgetés. Az energiaigény érzékelése. Csoportunka: érés a hipotézis és az elképzelések ellenőrzésére. Színtelen és színes anyagok oldása. Elképzelések az oldódásról. Különféle anyagok égésének egfigyelése. 3.1 Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: Az energia, energiaforrások. Az égés. 4. évfolya: Energiahordozók. 498

18 2.2.A változások sokoldalúsága 2.3. A változások értelezése részecskékkel. 3 2 A halazállapot-változás az energiaváltozások szeszögéből. Az oldódást kísérő energiaváltozások. A hő és a fény hasznosítása. Az energiahordozóink, energiaforrásaink. A egújuló energiaforrásaink egiserése (a nap-, a víz-, a szélenergia és a földi energiahordozók). Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény feliserése. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét ódozataival való iserkedés. Energiatakarékos agatartás kialakítása. A hulladékok újrahasznosítása. A környezetkíélő energiaterelés. Az égés feltételei. Tűzveszélyes anyagok, tűzvédeli szabályok 1 1 A halazállapotok jellezése részecskékkel. A halazállapot-változás értelezése részecskékkel. Oldódás értelezése részecskékkel. Az energiafajták egiserése. A egváltozás és a egváltoztatás élénye. Energiadiagra tanulányozása. Az energiahordozók, energiaforrásaink csoportosítása. Beszélgetés a Föld energiahordozó-készlete végességének probléájáról. Beszélgetés az eberiség energiagondjainak egoldásairól. Az energiapazarlás csökkentésének fontossága, egvalósítása a indennapi gyakorlatban. Az égés kísérő jelenségei. A tűzoltás, az égés feltételeinek egiserése. Terészetiseret 5. évfolya: Az energia, energiaegarad ás, hőtágulás, égés, Fény, fény terjedése. 2, 3.2 Modellezés, az elképzelések egvitatása. 2,

19 Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Környezeti nevelés Inforációs k. Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Tanulás Környezeti nevelés 3. A növények és az állatok 3.1.A növények testfelépítése és életűködései 3.2.Az állatok teste és életűködései A fényikroszkóp. Iserkedés a növényi test szerveződésével. A növényi sejtalkotók és feladatuk. A növényi szövetek típusai és feladataik. Iserkedés a növényi szervekkel, szervezettel (egyeddel). A növények ozgásai. A növények anyagcseréje. A légzés, táplálékfelvétele, anyagszállítás, kiválasztás, raktározás. A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodás. Az állati sejt felépítése. Az állati szövetek felépítésének és űködésének elei szintű iserete. Az állatok ozgása, anyagcseréje és szaporodása. Heterotróf táplálkozás. A környezet a ozgás és a táplálékszerzés közti kapcsolat. A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Iserkedés a fényikroszkóppal. Az élőlények szervezettségi szintjei. A növényi sejt, sejtalkotók és szövetek jellezése. Növényi etszetek vizsgálata, egyszerű vizsgálati anyagok készítése (levélnyúzatok) és egfigyelése. A növényi szervek részei és űködésük. A gyökér, a gyökérzeti típusok, a szár, a levél, a virág, a terések vizsgálata. A növények anyagcseréjével kapcsolatos vizsgálódások és egfigyelések. A tapasztalatok elezése. Az állati sejt, szövetek vizsgálata. Az állati test szerveződésének beutatása tipikus példákon. Néhány állatok anyagcseréjének egfigyelése. A tapasztalatok egbeszélése. A növényi és állati anyagcsere összehasonlítása. A különbségek kieelése. Táblázatösszeállítás. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: A virágos növény, a fa és cserje részei. Kisállatok életének, külső tulajdonságainak egfigyelése. 2. évfolya: A növények és az állatok testrészeinek feliserése. 3. évfolya: A virág részeinek egiserése. 4. évfolya: A veteényeskert és a szántóföld növényeinek testfelépítése és űködése. A ház körül élő állatok testfelépítésének és életódjának egiserése. 2, 3.5,

20 Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Tanulás Énkép és öniseret Felkészülés a felnőtt lét szerepére Testi és lelki nevelés 4. Az eber 4.1. Az eber szervezete és egészsége Az eber helye az élőlények között, a testének főbb részei. Az eberi sejt, szövetek. A főbb szövettípusok egiserése. A ozgás szervrendszerének aktív és passzív részei és űködése. A csont, az ízületek és az izozat. A ozgás szervrendszer betegségei és egelőzése. A bőr felépítése, űködése, ápolása, a kaaszkori bőrprobléák, a bőr leggyakoribb betegségeinek egiserése, bőrgobák, a bőrrák és védekezés ellenük. A táplálkozás folyaata, a táplálkozási szervrendszer gyakoribb betegségei. A gyoorrontás, bélférgesség. A tápanyagaink. A helyes táplálkozási szokások. A fogápolás. A légzés szervrendszere és egészsége. A nátha, influenza, tüdőgyulladás, aszta. A vér és a keringés szervrendszere. A kiválasztás szervrendszere. Védekezés a kórokozók ellen, a védőoltások. Terészetgyógyászat. Az élőlények nagy csoportjainak beutatása. Különféle szövetek ikroszkópos vizsgálata. Az eber legfontosabb csontjainak beutatása a csontvázon, odellen. Testedzés, ozgás. Iserkedés a testápoló szerekkel. A napozás káros hatásainak egelőzése, bőrvédő készítények. A táplálék útjának beutatása odellen, tablón. Tápanyagaink csoportosítása szerepük alapján. A fogápolás eszközei és használata. A levegő útjának beutatása tablón vagy odellen. A szervrendszer tanulányozása odellen vagy egyéb szeléltetőeszközön. A fertőzések elleni egyéni védekezési lehetőségek. Gyógynövényeket beutató isertetők gyűjtése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: A testünk részei, helyes napirend, étrend, tisztálkodás. Érzékelés. 2. évfolya: A testünk külső és belső tulajdonságai, éleliszereink, egészséges táplálkozás, test és fogápolás. Érzékszervek. 3. évfolya: A testünk űködése, a táplálkozás és a táplálkozási szokások. Gyakori betegségek feliserése, elei ellátása. 4. évfolya: A bőrünk ápolása. Testnevelés Testedzés, sportolás az eber ozgásszervrendszere. 501