Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::

Átírás

1 Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató

2 TANMENET az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT raktári számú Fizika 7. évfolyam tanterv B) változata szerint Évi 54 óra (Fél évig heti 1 óra, fél évig heti 2 óra) I. A TESTEK MOZGÁSA Óra Tananyag Előzetes ismeret Szemléltetés, 1. Fizika a környezetünkben. Megfigyelés, kísérlet, mérés A kísérletezés szabályai 2. Nyugalom és mozgás. Az út és az idő mérése Út- és időmérés, az adatok feljegyzése 3. A sebesség Az út és az idő jele, mérték-egysége Az egyenletes mozgás ; grafikon értelmezése 4. A sebesség kiszámítása Összefüggés a sebesség, az út és az idő A feladatmegoldás lépései ; között feladatmegoldás 5. A megtett út és az idő kiszámítása A sebesség kiszámítása Képlet-átalakítás ; feladatmegoldás 6. A változó mozgás A sebesség; a sebesség kiszámítása A változó mozgás szemléltetése, felismerése 7. Az átlag- és pillanatnyi sebesség A sebesség; a sebesség kiszámítása Sebességadatok összehasonlítása 8. Összefoglalás és gyakorlás: A testek mozgása 9. Ellenőrzés az I. témakör anyagából Az I. feladatlap megoldása 2

3 II. A DINAMIKA ALAPJAI Óra Tananyag Előzetes ismeret Szemléltetés, 10. A testek tehetetlensége A sebesség Kísérletek a tehetetlenségre 11. A tömeg és a térfogat mérése A mennyiségek jele, mértékegysége Tömeg- és térfogatmérés 12. A sűrűség Alap-összefüggés és a képlet-átalakítás Számításos feladatok megoldása 13. A mozgásállapot megváltozása A sebesség Kísérletek a mozgásállapot megváltoztatására 14. Az erő A mozgásállapot megváltozása Az erő hatásai ; az erő mérése és ábrázolása 15. A gravitációs erő és a súly Az erő Kísérletek ; a test súlyának mérése. 16. A súrlódási erő és a közegellenállási erő Az erő Kísérletek ; a súrlódási erő mérése 17. A rugalmas erő Az erő, az erő mérése A rugalmas és rugalmatlan alakváltozás 18. Két erő együttes hatása Az erő, az erő mérése Egy egyenesbe eső erők összegezése 19. Erő ellenerő Az erő, az erő mérése Mérés: az erő és az ellenerő nagysága egyenlő 20. A lendület A tömeg és a sebesség jele, mértékegysége Kísérletek és számításos feladatok 21. A munka Alap-összefüggés és a képlet-átalakítás Számításos feladatok megoldása 22. A forgatónyomaték Alap-összefüggés felírása, értelmezése Mérés az emelőn ; számításos feladatok 23. Egyensúly az emelőn Képlet-átalakítás Az egyensúly feltételének vizsgálata 24. Egyensúly a lejtőn Az erő, az erő mérése Az egyensúlyban tartáshoz szükséges erő mérése 25. Összefoglalás és gyakorlás: A dinamika alapjai 26. Ellenőrzés a II. témakör anyagából A II. feladatlap megoldása 3

4 III. A NYOMÁS Óra Tananyag Előzetes ismeret Szemléltetés, 27. A szilárd testek nyomása Alap-összefüggés és a képlet-átalakítás A nyomás érzékeltetése ; feladatok megoldása 28. A hidrosztatikai nyomás A nyomás A nyomást meghatározó paraméterek 29. A közlekedőedények Hidrosztatikai nyomás A közlekedőedények bemutatása 30. A légnyomás A nyomás Torricelli kísérlete ; aneroid barométer 31. A hang Kísérletek és számításos feladatok 32. Arkhimédész törvénye Hidrosztatikai nyomás A felhajtóerő érzékeltetése, mérése 33. A testek úszása Arkhimédész törvénye Az úszás, lebegés, lemerülés bemutatása 34. Összefoglalás A nyomás 35. Ellenőrzés a III. témakör anyagából A III. feladatlap megoldása IV. HŐTAN Óra Tananyag Előzetes ismeret Szemléltetés, 36. A hőmérséklet mérése Hőmérséklet-mérés ; grafikon elemzése 37. A hőtágulás A hőmérséklet-változást ábrázoló grafikon A szilárd, folyékony és légnemű testek hőtágulása 38. A hőterjedés A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás bemutatása 39. A testek felmelegítése munkavégzéssel A hőmérséklet mérése Melegítés munkavégzéssel 40. A testek felmelegítése tüzelőanyagok Az égéshő érzékeltetése ; a hőmennyiség A testek felmelegítése munkavégzéssel elégetésével kiszámítása 41. A termikus kölcsönhatás A hőmérséklet mérése Termikus kölcsönhatás ; grafikus ábrázolás 42. A fajhő A hőmérséklet mérése A fajhő-táblázat adatainak értelmezése 43. Az anyag részecskeszerkezete Kísérletek a részecskeszerkezetre 44. Az olvadás és a fagyás A hőmérséklet-változást ábrázoló grafikon Az olvadás és fagyás ; a hőmennyiség kiszámítása Óra Tananyag Előzetes ismeret Szemléltetés, 4

5 45. A párolgás A párolgást befolyásoló tényezők vizsgálata 46. A forrás és lecsapódás A hőmérséklet-változást ábrázoló grafikon Forrás és lecsapódás ; a hőmennyiség kiszámítása 47. Az energia; az energia fajtái 48. Energiaváltozások; az energia megmaradása Az energia; az energia fajtái 49. A hőerőgépek működése Az energia fajtái Energiaváltozások A gépek működésének bemutatása modellen 50. A teljesítmény Alap-összefüggés és a képlet-átalakítás Számításos feladatok megoldása 51. A hatásfok A teljesítmény A hatásfok értelmezése és kiszámítása 52. Összefoglalás és gyakorlás: Hőtan 53. Ellenőrzés a IV. témakör anyagából A IV. feladatlap megoldása 54. Ellenőrzés a tanév anyagából; az évi munka értékelése A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, áb- rákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos isme- retek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le következéseket. Képes legyen a sebesség fogalmát különböző környezetekben is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. 5

6 A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiség- hez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. 6