Munkaerô-piaci elemzés: Magyarország az Európai Unió munkaerôpiacán

Átírás

1 : Magyarország az Európai Unió munkaerôpiacán Készült a Táncsics Alapítvány támogatásával Generáció 2020 Think Tank: Közpolitikai Elemzések I.

2 : Magyarország az Európai Unió munkaerôpiacán 1

3 Tartalomjegyzék : Szerkesztô: Szuper József A kiadvány a Táncsics Alapítvány támogatásával készült. Bakacsi Gyula, Baranyai László, Bódis Lajos, Kassay János, Keszey Tamara, Nagy Marianna, Oláh István, Petrics Hajnalka, Ronyecz Róbert, Szuper József A mû szerzôi jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mû a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben nem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthetô. Kiadó: Generáció 2020 Közhasznú Egyesület Felelôs kiadó: Páva Zoltán Budapest, ISBN szám: Szuper József: Kutatási összefoglaló Közpolitikai ajánlások a döntéshozók számára Ronyecz Róbert: A fiatal (pályakezdô) generáció perspektívái a munkaerôpiacon Nagy Marianna: A fogyatékos fiatalok munkaerô piaci perspektívái Kassay János Bakacsi Gyula: Románia EU-csatlakozásának hatása a magyar munkaerôpiacra (a román munkaerô elemzése és a magyar munkaerôpiac megnyitása a romániai munkaerô számára) Baranyai László: Bulgária és Románia EU csatlakozásának hatása a magyar munkaerôpiacra: érvek és ellenérvek a munkaerôpiac megnyitásáról Oláh István: Migráció és mobilitás Magyarországon Bódis Lajos: Munkaerôpiac a Lisszaboni Stratégia tükrében: a képzettségi szint növelése, és az iskolázottsági hátrányok csökkentésének lehetôségei és eszközei Magyarországon Keszey Tamara: Hogyan vélekednek a magyar vállalatvezetôk a munkahelyek biztonságának és a foglalkoztatás biztonságának kérdésérôl? Egy empirikus felmérés tanulságai Petrics Hajnalka: A fejlesztéspolitika eszközei a munkaerôpiacon: az Új Magyarország Fejlesztési Terv területi hátrányokat csökkentô intézkedései különös tekintettel az aprófalvas településekre

4 SZUPER JÓZSEF KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KÖZPOLITIKAI AJÁNLÁSOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA Jelen kutatás célja egy munkaerô-piaci A vázoltak mellett a nyílt munkaerôpiac 1. A képzés, szakképzés, felsôoktatás rend- 5. Az inaktív réteg foglalkoztatási lehetôségei- körkép vázolása, amely a meglehetôsen össze- azt is jelenti, hogy ha a mobilitási hajlandó- szerének teljes felülvizsgálata és össze- re különös figyelmet kell fordítani a fogya- tett magyar munkaerôpiac folyamatai, intéz- ság magas akkor a más, fejletlenebb orszá- hangolása, a képzések hozzáigazítása a tékkal élôknél. A lakosság közel 6 százalékát ményei közül kiragad néhány kiemelten fon- gok munkavállalói nemcsak a hiányszakmákra gazdasági szereplôk valós igényéhez. érintô probléma nemzetgazdasági szem- tos, és aktuális aspektust. Úgy gondoltuk, hogy fognak jelentkezni, ami fokozza a munkaerô pontból sem elenyészô, tovább kell javítani a 2007-tôl kettô új taggal bôvülô EU egy sor túlkínálatot. Ebbôl pedig egyenesen követke- 2. Az élethosszig tartó tanulás programjának ezen csoport foglalkoztatási lehetôségét. kérdést, adaptációs kényszert fog a döntésho- zik a munkanélküliség növekedése, a bérek kiteljesítése, a folyamatos, naprakész is- zók elé tárni, amelyekre megalapozott stra- csökkenése, továbbá a hazai szociális ellátó- meretanyagot szolgáltató képzés, to- 6. Tovább kell fejleszteni a fiatal fogyatéko- tégiákkal kell felkészülni. A kutatásban emel- rendszerek túlterhelôdése. vábbképzés elôsegítése adókedvezmé- sok szakmai adaptációját, meg kell találni lett egyéb akut témákat is úgymint a fiatal nyekkel, egyéb ösztönzôkkel. Különös fi- azokat a szakképesítéseket, amelyeket lá- pályakezdôk munkaerô-piaci kilátásai, a fogya- Figyelembe véve a magyar munkaerôpiac gyelemmel kell lenni az új információ- tás- és hallássérültek is el tudnának sajátí- tékkal élôk foglalkoztatási kérdései, a rugal- sajátosságait, és a román, bolgár munkaválla- technológiai ismeretanyag elsajátítására, tani. Emellett fontos lenne a munkáltatók mas biztonság magyarországi kiépítésének le- lók migrációs trendjeit, mégis azt állíthatjuk, alkalmazására. ösztönzése fiatal fogyatékosok foglalkoz- hetôségei elemzünk, mert meggyôzôdésünk, hogy Magyarország kellô felkészüléssel kiak- tatására. hogy egy komplex rendszerbôl nem szabad názhatná a munkaerôpiac teljes, azaz korláto- 3. A munkaerôpiacon (is) erôteljesen jelen csak egy-egy alrendszert kiemelni, hanem zásoktól mentes megnyitását a két új tagállam lévô regionális különbségek csökkentésére 7. Külön kiemelést érdemel Románia és Bul- azokat egymás mellé kell helyezni, és meg kell munkavállalói elôtt. nagyobb figyelmet kell fordítani, a meglévô gária Európai Unióhoz történô csatlako- keresni az egymást felerôsítô folyamatokat. válságrégiók számára a kiútkeresés eszköz- zásának a magyar munkaerôpiacra történô Románia és Bulgária csatlakozásának rendszerét meg kell teremteni. Az lenne hatásának vizsgálata. Az elemzésekbôl Az Európai Unió közös piacának egyik alap- munkaerôpiacra gyakorolt hatásán túl a mai kívánatos, ha a jelenlegi adottságok haté- ajánlásként a következôket fogalmazzuk pillére a nyílt munkaerôpiac, azaz a munkaerô magyar munkaerôpiac akárcsak az EU munka- kony kihasználásán alapuló innovatív, krea- meg: a magyarországi munkaerôpiac szabad áramlása. Ez a közösségi aquis a gazda- erôpiaca egy sor más kihívással is szembe tív kezdeményezések számolnák fel a vál- részben a szakképzési rendszerünk arány- sági hatékonyság fokozása szempontjából kell, hogy nézzen, amelyek megoldására mie- ságrégiókat, és az egyoldalú, rurális vidéki talanságai miatt, részben belsô mobilitási óriási lehetôséget jelent a munkaerô mobilizá- lôbb átfogó stratégiákat kell kidolgozni, és térségek gazdaságának diverzifikálódása problémák miatt néhány területen hiány- lása által, hiszen az adekvát munkaerô nem megvalósítani, ugyanis a képzés, oktatás gyö- felszívná a munkanélkülieket. A döntésho- ban szenved, igényli a munkaerô-impor- mindig érhetô el a gazdasági szereplôk számá- keres átalakítása olyan hosszú kifutású folya- zóknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetni tot. A teljes vagy a részleges nyitás közül ra kisebb földrajzi egységekben, ezért akár az mat, amelyet mérnöki pontossággal, a szocio- az inaktív réteg munkaerô-piaci reinteg- mint a kettô reális forgatókönyv - az elôb- a paradox helyzet is elôfordulhat, hogy magas lógia eszközeit felhasználva (social engineer- rációjára, amelynek egyik eszköze lehet a bit javasoljuk a döntéshozatal számára. munkanélküliségû térségekben betöltetlen ing) kell megtervezni, és politikai ciklusokon szociális foglalkoztatás továbbfejlesztése. állások vannak. Az pedig nyilvánvaló, hogy a átívelve megvalósítani. Bízunk benne, hogy ez 8. A munkaerôpiac korlátozásoktól mentes munkaerô hiánya a gazdasági teljesítôképes- az elemzés felvillant néhány olyan megoldást, 4. A hosszútávú kedvezô eredmény a mun- megnyitásának elônyei mellett számolni séget gyengíti. A munkaerô szabad áramlásá- amely hasznos lehet a döntéshozók számára. kaerôpiacon csak úgy érhetô el, ha a mun- kell a hátrányaival is. Ezek közül kiemelen- nak biztosításával, és a mobilitási hajlandóság A szerzôk munkáiból egy ajánlás jegyzéket kerôpiaci szolgáltatások bizonyos csoportja dô a fekete munka további térnyerése is. növelésével amely ebben az értelemben a készítettünk, amelyet a következô részben ta- az egyént helyezi a megoldás középpont- Éppen ezért a döntéshozóknak szigorú, új piac mûködését javító jogi szabályozás (market lál az Olvasó. jába. A személyiség megerôsítése, a ké- szankciórendszert kell alkotni e jelenség facilitating law) ezek a negatív piaci folyama- pességek felismerése és fejlesztése, az ön- letörésére. Javasoljuk annak a megoldás- tok kiküszöbölhetôk, az üres álláshelyek be- bizalom növelése az egyén sebezhetôsé- nak a bevezetését, hogy a feketén foglal- tölthetôk, így a termelést, és ezáltal a terme- gét csökkenti, és lehetôséget ad arra, hogy koztatott munkavállaló a munkáltató felje- lékenységet nem veszélyeztetheti a munka- akár sorozatos negatív munkaerô-piaci él- lentéséért díjazást kapjon. erôhiány. mények ellenére is legyen ereje az újrakezdéshez. 4 5

5 9. A Lisszaboni Stratégiában megfogalmazottak egyik alappillére a tudásalapú, kohézív társadalom megteremtése. A kutatásból kirajzolódó kép szerint a képzettségi szint növelését és az iskolázottsági hátrányok csökkentését célzó oktatásügyi reformoknak a közoktatásra, azon belül is fôleg az általános iskolákra kell összpontosítaniuk. 10. A közoktatás teljesítménymérését mielôbb tovább kell fejleszteni. Olyan széles körûvé kell tenni ôket, hogy a minta alkalmas legyen az intézményi szintû elemzésre. Ezt nyilvánosságra kell hozni, részletesen és közérthetôen tájékoztatva a mérési eljárásról és az eredmények értelmezésérôl. Várhatóan élénk társadalmi vita támad majd az iskolai teljesítmények mérhetôségérôl és az eredményekbôl következô tennivalókról. A kimeneti mérés gyors elterjesztése mellett szól számos érv. Ez a megalapozott intézményi beavatkozások feltétele. A tökéletesítéséhez és a társadalmi elfogadásához idôre van szükség. A kormányzati és önkormányzati döntések megalapozása mellett ösztönzi a fogyasztói oldali nyomásgyakorlást, valamint a pedagógusok önfejlesztését. 11. A közoktatási rendszer decentralizációs foka túlzott, megfontolandó lenne regionális szinten létrehozni pedagógiai szolgáltatásokat, módszertani központokat, melyek alapesetben szolgáltatnak a tanításmódszertani vagy menedzsment kérdésekben segítséget igénylô iskoláknak. A kompetenciamérés alapján tartósan rosszul teljesítô iskolákban viszont már kötelezôen végeznének átvilágítást, beavatkozást, válságmenedzsmentet. 12. A kutatási anyagok megállapítják, hogy a foglalkoztatás és a munkahelyek biztonságának kérdése a vállalatok versenyképessége szempontjából nem releváns kérdés. Nem állíthatjuk, hogy sikeresebbek azok a szervezetek a piaci versenyben, amelyek kiemelt figyelmet szentelnek a munkahelyek vagy épp az alkalmazottak megtartásának; sôt, épp ellenkezôleg úgy tûnik, hogy ezek a szempontok a magyar vállalatvezetôk világképében a hatékonysággal ellentétesek. Az említet megállapítások azt mutatják, hogy a rugalmas biztonság (flexicurity) kiépítése a gazdasági szereplôk szempontjából üdvözlendô lenne, fokozná a cégek hatékonyságát. A munkavállalói oldal szempontjából is elônyös lenne, mert a munkahelyváltás adaptációra kényszeríti az egyént, és így az egyén folyamatos fejlôdése biztosítható. 13. A szélesebb körû társadalmi elônyökkel is járó munkahelyteremtés, a munkahelyek megtartása és a foglalkoztatás biztonságának megteremtése csak akkor valósulhat meg, ha a vállalatokat erre külsô ösztönzôkkel is érdekeltté teszik. Véleményünk szerint a munkahely biztonságát garantáló garanciarendszerek sokszor a hatékonysággal ellentétesek, így el kell tolni a munkahely biztonságát hangoztató elveket a foglalkoztatás biztonságának kiépítése irányába, amely rendkívül szerteágazó lépéssorozatot kíván. RONYECZ RÓBERT A FIATAL (PÁLYAKEZDÔ) GENERÁCIÓ PERSPEKTÍVÁI A MUNKAERÔPIACON A magyar gazdaságot nemzetközi összehasonlításban kedvezô konjunkturális mutatók jellemezték az elmúlt években, ám a foglalkoztatás növekedésének üteme sajnálatos módon messze elmaradt a gazdasági konjunktúra ütemétôl. Pozitívum azonban, hogy a munkahelyüket elvesztôk nem vonulnak ki a munkaerôpiacról, hanem aktív álláskeresôk maradnak. Megfigyelhetô emellett az eddig inaktív státusban lévôk egy részének aktivizálódása, így az eddig rejtett munkanélküliség bizonyos hányada is fokozatosan láthatóvá válik. Helyzetértékelés A magyar gazdaságban már hosszú ideje megfigyelhetô egyfajta szerkezetátalakítási folyamat, melynek következtében munkahelyek szûnnek meg és jönnek létre egyszerre a teljesítmény növelésének érdekében, mintegy a szerkezetátalakulási folymatra adott válaszként. A szerkezetátalakítás irányára jellemzô, hogy állami szektorból a magánszektorba, az ipari ágazatból a szolgáltató szektor felé mutat. Ez a trend a folyamatos technológiai és innovációs folyamatnak a része, amely szorosan köthetô a globalizációhoz. A reálgazdaság szereplôi a külsô környezet diktálta kihívásokra reagálnak a szerkezetváltással, amelynek elsôdleges célja a versenyképességük megôrzése. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók csak abban az esetben tudják eredményesen felvenni a küzdelmet állásaik megszerzése vagy megtartása érdekében, ha ô maguk is képesek a folyamatos tudásbôvítésre, korszerûsítésre. A foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében régiók között és régiókon belül jelentôs eltérések figyelhetôk meg. Az ország különbözô tájegységei között a különbségek 2005-ben tovább növekedtek. A legmagasabb a foglalkoztatottak aránya Közép-Magyarországon 56,6%, ebben a térségben megállapítható, hogy évi adatokhoz képest emelkedett a foglalkoztatottak aránya. Ebbôl a szempontból a legrosszabb helyzetben Észak- Magyarország van, ahol némileg csökkent ez az arány, itt a foglalkoztatottak aránya 43,6%. A munkanélküliség az elözô évhez viszonyítva az összes régióban emelkedett. A legmagasabb a ráta Észak-Magyarországon 10,6%, a legalacsonyabb Közép-Magyarországon 5,2%. A munkanéküliségi ráta növekedése a legszembeötlôbben az Észak- és Dél-Alföldön mutatkozott, ahol az emelkedés 1,9 százalékpontot tett ki. A különbségeknek és tartósságuknak okai jórészt a munkaerôpiac keresleti oldalán találhatók. A kilencvenes években új munkahelyek túlnyomó részben az ország urbanizált, viszonylag iskolázott népességgel és fejlett infrastruktúrával rendelkezô középsô és nyugati régióiban jöttek létre. A korábban már leírtak alapján a foglalkoztatás legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon növekedett, ahol több mint 4%-kal nôtt a foglalkoztatottak száma 2002 és 2005 között. Ezzel szemben a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön csökkent a foglalkoztatottak száma ugyanezen idôszak alatt. A munkanélküliek száma ezzel egyidejûleg minden régióban emelkedett. Ennek egyik oka lehet, hogy a nagy ipari vállalatok leányvállalatai fokozatosan megszûnnek. Azonban nem csupán a munkanélküliség, inaktivitás nagysága szerint jelentôsek a térségi különbségek, hanem a nem foglalkoztatottak összetételében is. A rosszabb helyzetû kistérségekben az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, rokkantsági ellátásban részesülôk száma, a tartósan munkanélküliek (inaktívak) és az alacsony iskolai végzettségûek 6 7

6 1. ábra éves népesség fôbb munkaerô-piaci %-os mutatói évben (KSH) 72,9 21,8 19,4 foglalkoztatási ráta % munkanélüliségi ráta % inaktívak aránya % 2. ábra évi %-os munkanélküliségi ráta éves népesség vonatkozásában (KSH) év év Általánosságban megfigyelhetô, hogy a fiatal korú népességbôl egyre többen, egyre hosszabb ideig tanulnak, egyre inkább kitolódik a munkába állás idôpontja, amelynek munkanélküliség csökkentô hatása van. A kilencvenes években megjelenô tanulási kedv egyrészrôl az oktatásban töltött idôt másrészrôl az oktatásban résztvevôk számát növelte, ami nagyon örvendetesen hozzájárult az általános képzettségi szint növekedése mellett a munkaerôpiaci feszültségek átmeneti csökkentéséhez is. Ugyanakkor a különbözô oktatási formákban nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe a szerkezeti és struktúraváltás, és ezért ma már az iskolarendszerbôl kilépô fiatalok elhelyezkedési nehézségei is egyre súlyosabb problémát jelent. Jelentôs és növekvô tendenciát mutat a középfokú oktatásból való lemorzsolódás is, amely meghatározó szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségû népesség újratermelôdésében. aránya, mindemellett rendszerint az álláskeresési hajlandóság is alacsonyabb. A viszonylag magas társadalmi kirekesztettség egyik oka az öngondoskodás felismerésnek a hiánya. A hazai munkaerô-piaci helyzet egyik legfontosabb jellemzôje, egyben a foglalkoztatás növekedésének legkomolyabb problémája az alacsony munkaerô-piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett uniós összehasonlításban viszonylag alacsony a munkanélküliség, miközben magas az inaktívak aránya. (1. ábra) A éves népességet vizsgálva megállíthatjuk, hogy 2005-ben a foglalkoztatási ráta: 21,8%; a munkanélküliségi ráta: 19,4%; az inaktívak aránya: 72,9% volt. Az elôbb említett korcsoporton belül a munkanélküliségi ráta 2001 és 2005 között közel 10%-kal nôtt, miközben a munkavállalók egészét nézve a munkanélküliek aránya mindösszesen 1,4%-kal nôtt. (2. ábra) Továbbá az is megállapítható a munkaerôpiac vizsgálata során, hogy egyszerre van jelen a munkaerôhiány, illetve a munkaerô többlet. Ez abból adódik, hogy bizonyos szakmákban, ágazatokban, régiókban eltérô folyamatok zajlanak egyszerre, és a régiók közötti mobilitási hajlandóság rendkívül alacsony. Vannak olyan szakmák és ágazatok, ahol az álláshelyek megteltek, illetve vannak olyanok, amelyek munkaerôhiánnyal küzdenek és képtelenek üres álláshelyeiket szakképzett munkaerôvel feltölteni. Hasonló helyzet mutatkozik a különbözô földrajzi egységek vizsgálata során is. Az országnak vannak olyan régiói, ahol bizonyos szakmákban túlkínálat van, ugyanakkor néhány kilométerrel arrébb ugyanazon szakmában hiány mutatkozik. Ez Magyarország egyik sajátosságából adódik, nevezetesen abból, hogy a hazai munkaerô mobilitása igen alacsony és csak igen nagy nehézségek árán képes váltani. A nehézkes váltás okai között szerepelhetnek többek között: az igen eltérô ingatlan árak, az új közösségekbe való beilleszkedés okozta nehézségek, valamint az eltérô munkaerô kereslet kínálat. Képzés, szakképzés közötti összhang hatékonyabb megteremtése az alkalmazkodóképesség szem elôtt tartásával A munkavállalók körében, így a pályakezdôknél is már az elsô munkahely esetében kulcsfontosságú a nagyfokú alkalmazkodóképesség a változásokhoz, a strukturális átalakuláshoz. A jövôben a jelenleginél még nagyobb szerepe lesz a gazdasági-társadalmi változásokra való gyors és eredményes válaszadásoknak. Az alkalmazkodóképesség sikeressége nagyban függhet a szak,- és felnôttképzés, az egész életen át tartó tanulás lehetôségeinek a megfelelô kihasználásától. A jelenlegi tapasztalatokból kiindulva megállapítható, hogy a munkavállaló tudásának, képzettségének rendszeres idôközönkénti megújításának szükségszerûsége végig fogja kísérni egész életünket. A változásokhoz való alkalmazkodás egyik, talán a legfontosabb eszköze, amely a tudás és készségek elsajátítását és folyamatos megújításának lehetôségét hordozza magában. A tanulás csak abban az esetben vezet eredményre, ha maga a képzési rendszer is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, önmaga is meg tud újulni és így azokat a naprakész ismereteket tudja átadni a munkavállalóknak, amire a gazdaság szereplôi igényt tartanak. Többek között a fentebb felsoroltak miatt is szükségesnek látszik a mai képzési rendszernek a kor követelményeinek megfelelô módon való átstrukturálása. Emellett kiemelten fontos feladatnak látszik a szakképzés és a felnôttképzés összehangolt fejlesztése, jelenleg is tart például az Országos Képzési Jegyzékben szereplô szakmák kitisztázása. Erre teremt lehetôséget az a tény, hogy a közelmúltban egy kézbe került a szakképzés és a felnôttképzés irányítása, nevezetesen a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz. Ha a mostani struktúrák átalakításában gondolkodunk nem hagyhatóak ki a gazdasági élet szereplôi, mivel ôk azok, akik felmerülô munkaerô szükségleteikkel meghatározzák a munkaerôpiac keresleti oldalát. A munkáltatók a szakképzési hozzájárulás megfizetésén keresztül javíthatják érdekérvényesítô képességeiket, illetve a befizetett hozzájárulások visszaosztásában is érvényesíthetik szándékaikat. Megfontolásra érdemes lehet egy olyan támogatási rendszer, ahol nem az intézmények, hanem az egyének kapnának támogatást ahhoz, hogy a szükséges tudás birtokába juthassanak. Az oktatási reform kapcsán figyelembe kell venni, hogy az országon belül a foglalkoztatási helyzet térségenként más és más. Erre tekintettel a képzési, felnôttképzési rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az adott terület munkaerô-piaci sajátosságai a lehetô legjobban érvényesülni tudjanak. Nagyfokú összhangnak kell tükrözôdnie a szakképzés, a felnôttképzés és a gazdasági szereplôk elvárásai között, mivel így biztosítható a legjobban a munkaerô-piaci kereslet és kínálati oldalnak az összehangolása. A felmerülô igények, valamint a képzések számára már meglévô kapacitások összehangolásban már most is, ill. az elkövetkezendôkben is nagy szerepet vállalhatnak a Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK). A rendelkezésre álló képzések, amelyek a valós munkaerô-piaci elváráson alapulnak, így széles körben lehetnének elérhetôk. A szakképzés keretei között tanuló potenciális munkavállalók elhelyezkedési esélyeit nagyban 8 9

7 elôsegíti, ha a képzési idôszak alatt legalább közgazdász, és kommunikációs szakembere- A munkaerô-piaci esélyek javításához nagyban fontos nyelvtudományi, földrajzi és történelmi egy világnyelvnek a biztos tudását el tudják ket. Ennek mára az lett az eredménye, hogy az hozzájárul a nyelvismeret megléte. Szívesen vonatkozású kérdést. A évi népszámlálás sajátítani. Ezáltal növekszik munkaerô-piaci ér- elôbb felsorolt szakmák végzôsei nehezen alkalmaznak frissen végzett pályakezdôket az adatai szerint az érettségivel, mint legma- tékük, mivel könnyebben tudnak munkahelyet tudnak munkalehetôséget találni maguknak. utóbbi idôszakban, a hazánkban megjelenô gasabb végzettséggel rendelkezôk 27,0 száza- találni, alkalmazási lehetôségeik kiszélesed- Itt kell megemlíteni az a tényt is, hogy létezik call-centerek, az itteni alkalmazás egyik alap- léka mondta, hogy anyanyelvén kívül tud egy nek, illetve javítják mobilitási lehetôségeiket egyfajta túlzott elvárás is bizonyos szakmákkal feltétele legalább egy világnyelv biztos tudása, másik nyelvet is. Az egyetemen, fôiskolán is. A jelenlegi statisztikák alapján megállapít- kapcsolatban a jelentkezôk oldaláról is. de az sem árt ha az ide jelentkezôk még továb- legalább egy évfolyamot elvégzett, de még ható, hogy Magyarországon a munkavállalók bi egy-két idegen nyelv tudásával bírnak. oklevelet nem szerzett népességnél ez az 25%-a beszél legalább egy idegen nyelvet. A felsôoktatási rendszer sajátosságából adó- arány már 71,3 százalék, az említett kötelezô dóan megfigyelhetô egy, az elôbbiekben leír- A munkáltatók sok esetben a gyakorlat hiá- nyelvtanulás miatt. Ezzel szemben a diplomá- A folyamatos tanulási lehetôségek között az takkal ellentétes irány is. Vannak olyan szak- nyára panaszkodnak, amikor a pályakezdôk soknak csak 56,6 százaléka van ilyen tudás bir- elkövetkezôkben a jelenleginél is nagyobb sze- mák, ágazatok, amelyek a jelen pillanatban is alkalmazása kapcsán felmerül a kérdés, hogy tokában, azért, mert számottevôen vannak repet kaphat megfelelô feltételek megléte munkaerôhiánnyal küzdenek, ilyen például az sok esetben miért kerülik alkalmazásukat. Ez közöttük olyanok, akiknek nem volt kötelezô a esetén a távoktatás is. Ezzel az oktatási formá- informatikai ágazat, egészségügy, továbbá a egyrészt a még át nem alakított képzési rend- korábbi években a nyelvvizsga letétele. val azok élhetnének, aki számára a folyamatos munkaerôpiacon nagyon keresettek a mér- szerbôl, másrészt a leendô munkavállalók jelenlét a nagy távolság vagy a rossz közle- nökök, kémikusok. Alapvetôen a cégek a ter- egyéni képességitôl függ. A képzési struktúrák Kormányzati intézkedések a pályakezdô kedés lehetôségek miatt nem megoldott. melésben aktívan résztvevô munkavállalókat átalakítása kapcsán az elkövetkezendôkben a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek a javítá- keresik, akik közvetlenül a gyártási folyamatot gyakorlat szerepének meg kell nônie a kép- sára és támogatására A jelenlegi munkaerô-piaci helyzetben a pálya- tudják elôsegíteni képzetségükön és szaktu- zésekben, ha javítani akarnak az intézmények kezdô fiatalok számára segítséget jelentene a dásukon keresztül. hallgatóik munkaerô-piaci esélyein. Az egyete ôszén a Foglalkoztatáspolitikai és Mun- pályaorientációs, pályatanácsadási rendszer mek hallgatói jobban járnak, ha tanulmányaik kaügyi Minisztérium bevezette a két éves idô- kiszélesítése. Ezen rendszerek szakszerû mû- A gomba módra szaporodó felsôoktatási intéz- ideje alatt gyakorlati tapasztalatokat szereznek tartamra szóló Start Programot, amelynek ködtetésével elô lehetne segíteni - már korai ményekkel párhuzamosan a hallgatók száma is a munkaerôpiacon. Ezzel a lépéssel tapasztala- keretében jelentôs járulékkedvezményt kap- szakaszban - az egyének számára a mostaninál dinamikusan nôtt, ennek eredménye, a képzés tot tudnak szerezni a munka világáról. Meg- nak azok a munkáltatók, akik pályakezdôket sikeresebb pályaválasztást, ill. szükség esetén színvonalának romlása lett. Ezt a jelenséget tapasztalhatják milyen dolgozni, milyen lesz a kívánnak foglalkoztatni. Ennek a programnak a pályamódosítások is könnyebben tudnának érzékelve a munkáltatók elkezdték saját szem- választott szakmájuk, melyek azok a készsé- köszönhetôen a munkáltatóknak közvetlen megtörténni. pontjaik szerint értékelni az alma mátereket. geik, képességeik, amelyek alkalmasak az anyagi érdekük járulékkedvezmények Ezen értékelés középpontjában nem más áll, adott munkavégzés megfelelô ellátásához, fûzôdik ahhoz, hogy gyakorlattal és munkata- A felsôoktatás szerepének átértékelése a mint az oktatás minôségének a vizsgálata. Már illetve melyek azok, amelyek még további fej- pasztalattal nem rendelkezô, frissen végzett munkaerô-piaci igényeknek való hatéko- eljutott a munkaerôpiac arra a szintre, hogy lesztésre szorulhatnak. A tanulmányok végez- fiatalok közül válasszanak maguknak mun- nyabb megfelelés érdekében egyes munkáltatók csak bizonyos felsôoktatási tével a munkaerôpiacon a munkáltatók na- katársakat, akiket ôk fognak betanítani, szá- intézményekben végzetteket alkalmaznak gyobb eséllyel alkalmazzák azon pályakezdô- mukra munkatapasztalatot biztosítani. A felsôoktatás rendszere is igen hasonló képet szívesen. Ezzel a magatartásukkal és szemlé- ket, akik már rendelkeznek néminemû mun- mutat a szakképzéshez. Az utóbbi években a letmódjukkal a munkáltatók óhatatlanul is katapasztalattal és gyakorlattal. Ebbe a programba azok a leendô munkavál- felsôoktatási intézményekre jellemzô volt a rangsorolják a képzôintézményeket. lalók kapcsolódhatnak be, akik 25. életévüket, nagyarányú hallgatói beáramlás. Ez önmagá- A vállalkozások, cégek nem szívesen tanítanak illetve diplomás munkavállalók esetében a 30. ban nem jelentene gondot a munkaerôpiac Ezen túl a sikeres munkavállalási esélyek növe- be pályakezdôket. Számukra a megfelelô szak- életévüket még nem töltötték be, tanul- szempontjából, azonban az intézmények a lését jelenti a Bolognai folyamat hazai megje- mai tudás birtokában lévô, tapasztalattal bíró mányaikat befejezték, elsô ízben akarnak reálgazdaság igényeit nem vették figyelembe lenése. A BSC képzésben foglaltak értelmében és nem utolsó sorban nyelvtudással rendelkezô munkaviszonyt létesíteni és elôzôleg már az vagy csak nagyon érintôlegesen és ennek a különbözô tanintézmények között lehetôvé munkavállalókra van szükségük, akik azonnal APEH által kibocsátott Start-kártyával már ren- következtében beindultak a diploma gyárak. válik az átjárás. Bevezetésre kerül a felsôok- el tudják látni az adott munkakört. delkeznek. A Start Program azon pályakezdôk Anélkül indították el a különbözô szakokat, tatásban az alap és a master képzési forma, elhelyezkedését hivatott elôsegíteni, akiknek hogy elôtte alaposan, minden meghatározó amelyet az oktatási intézmények oldaláról Amikor Magyarország népességének nyelv- nem sikerül munkahelyet találniuk. A program körülményre tekintettel lettek volna, így tö- egyfajta válasz lehet az aktuális munkaerô- tudását összehasonlítjuk az unió lakosságáéval kiemelten a gyakorlat, a munkatapasztalat megével kezdték el képezni, például a jogász, piaci folyamatokra. nem szabad figyelmen kívül hagyni néhány megszerzését szolgálja

8 A foglalkoztatás elôsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, valamint a foglalkoztatást elôsegítô támogatásokról, valamint a Munkaerô-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmaz további foglalkoztatást elôsegítô támogatásokat (pl: foglalkoztatás bôvítését szolgáló támogatások, részmunkaidôs foglalkoztatás támogatása, álláskeresôk munkaerô-kölcsönzés keretében történô foglalkoztatásának támogatása, munkahelyteremtés és munkahelymegôrzés támogatása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása), amelyek segíthetik a pályakezdôket sikeres elhelyezkedésükben. További lehetôség még a foglalkoztatás növelésére az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztése. A részmunkaidôs foglalkoztatás elterjedésének érdekében év folyamán módosításra került a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992 évi XXII. évi törvény (továbbiakban: Mt.) amely formai keretet biztosít, valamint a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, amely a különbözô költségek leírását tette lehetôvé a foglalkoztatás elôsegítése érdekében. Felhasznált irodalom A Magyarországi munkaerôpiac 2005: Foglalkoztatási Hivatal, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2006 Fazekas Károly: A magyar foglalkoztatási helyzet jelene és jövôje. Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat 2006/2 szám, 194 o. 207 o. ÖSSZEGZÉS A hazai helyzet vizsgálatából megállapítható, hogy a mostani pályakezdô fiatalok az EU tagállamainak átlagát figyelembe véve nincsenek rosszabb helyzetben. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a magyarországi viszonyok egyértelmûen kedveznének a pályakezdôknek. E helyzeten a kormányzat erôteljesen és eltökélten kíván változtatni, ennek érdekében kezdték el a képzés, szakképzés és nem utolsó sorban a felsôoktatás rendszerének a felülvizsgálatát és összehangolását, hogy a gazdasági szereplôk elvárásainak megfelelô, a munkaerôpiacon meglévô valós igényekhez igazítsák a képzéseket. A jövôben a mostaninál is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az új helyzetekhez való alkalmazkodó képesség fejlesztésének. A technológiák rohamos és folyamatos fejlôdése miatt a pályakezdô munkavállalóknak is elsô munkában töltött napjuktól kezdve készen kell állniuk a folyamatos fejlôdésre, általánossá kell, hogy váljon az élethosszig tartó tanulás, alkalmazkodniuk kell a folyton változó munkafeltételekhez. Központi Statisztikai hivatal (2006): Magyarország 2005, 19 o. 21 o. - Start-program NAGY MARIANNA A FOGYATÉKOS FIATALOK MUNKAERÔ-PIACI PERSPEKTÍVÁI Helyzetértékelés Hazánkban a évi népszámláláskor 577 ezren vallották magukat fogyatékosnak, a lakosság közel 6 százaléka. Magyarországon az 1990-es évtizedben, jelentôsen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerô-piaci helyzetére is hatással volt. A gazdasági aktivitást vizsgálva a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már ben is jelentôs különbséget tapasztalhattunk: 44 százalékos volt az épeké és 17 százalékos a fogyatékos embereké re a fogyatékos személyek körében még ezt az alacsonynak mondható foglalkoztatotti arányt 9 százalékra olvadt. Száz munkaképes fogyatékos emberbôl mindössze 9 dolgozik. A fogyatékos emberek munkavállalási lehetôségeit egyértelmûen meghatározza az össznépességnél alacsonyabb iskolai végzettség. Noha a magyarországi népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben jelentôsen nôtt, a fogyatékossággal élôk leszakadása az átlaghoz képest nem csökkent, mindemellett a gazdasági szerkezetváltás következtében a tudásintenzív iparágak térnyerése megnövelte az iskolázottság szerepét az álláskeresésekben. Az esélyegyenlôség megteremtésének egyik legfontosabb intézménye az iskola. Az iskola nemcsak a szocializáció fontos színtere, hanem itt dôlnek el a munkaerô-piaci lehetôségek is. Az elemzés tárgyát azok a 15 és 29 év közötti fiatalok képezik, akik érzékszervi így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeiket jelentôs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolják, illetôleg a kommunikációjában számottevôen korlátozottak, és ez számukra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvételük során. A fogyatékos fiatalok helyzetének vizsgálatát nehezíti, hogy a magyar jogalkotó egyfajta eufémizmusból kerüli a fogyatékos meghatározást. Noha az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szól, a közoktatási törvény 2003 óta nem alkalmazza a fogyatékos gyermek, fogyatékos tanuló, kifejezést, hanem a sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló megnevezéssel jelöli ôket. A sajátos nevelési igényû gyermek alatt a jogalkalmazók ugyanúgy értik azt a roma gyermeket, akit családi körülményei miatt küldenek speciális osztályba. Az Utolsó padból címû program éppen ennek a tendenciának a felszámolása miatt született, abból a célból, hogy nem értelmi sérült roma származású gyermekeket ne bélyegezzenek értelmi sérültnek. A munka világában a fogyatékos emberrôl, mint megváltozott munkaképességû munkavállalóról, vagy munkanélkülirôl beszélünk. A megváltozott munkaképesség, mint kategória is segít összemosni azokat, akiket például rákos megbetegedésük miatt százalékoltak le, azokkal, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. A fogyatékos emberek csoportjára a döntéshozók hajlamosak úgy tekinteni, mint egy nagy csoportra, a hátrányos helyzetûek nagy halmazában. Az általánosítás, a különbözô hátrányokkal élôk összemosásának eredményeképpen a döntéshozók nem foglalkoztak a különbözô csoportok speciális problémáival. Amennyiben nincs konkrétan nevesítve a probléma, nem is várható el, hogy konkrét megoldások szülessenek. A fogyatékos embereket képviselô civil szervezetek lobbijának eredménye, hogy az

9 október 2-án aláírt Amszterdami Szerzôdésben kapcsolódva és így halmozottan jelennek meg. lezhetô, hogy a fiatalok közt is többé-kevésbé Hajdú-Biharban az intézmény 51,7 százaléka sikerült elérni a foglalkoztatási politika közös- A nagy kérdés az, hogy az ezekbe a csoportok- igazak a 2001-es népszámláláskor meghatáro- rendelkezett az egyéni foglalkozáshoz szüksé- ségi szintre emelését, és megjelent a fogya- ba tartozó fiatalt hogyan lehet eljuttatni va- zott arányok, amelybôl visszakövetkeztethetô, ges tanteremmel. A külön teremmel nem ren- tékosügy is. A fogyatékosságnak az Európai lamilyen piacképes tudáshoz, aminek segít- hogy hány mozgás-, látás-, hallás-, értelmi sé- delkezôk a foglalkozásokat a logopédiai szo- Unió alapító szerzôdéseiben történô megjele- ségével önálló, vagy legalább részben önálló rült, autista és halmozottan sérült fiatal van a bában, az osztályteremben, a tanári szobában, nítésére azért volt szükség, mert a fogyaté- életet tud élni és önmagát, vagy esetleg közoktatás rendszerében. illetve a tornateremben tartották. kosságra vonatkozó utalás hiányában az addig családját el tudja tartani. Társadalmi szempont- kidolgozott fogyatékosügyi politikák nem ból sem mindegy az, hogy a fogyatékosságban Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a Az Országos Közoktatási Intézet Program- és voltak kötelezô erejûek (csak ajánlás szintûek), élô fiatalok milyen formában jutnak el a többségi általános iskola egyre gyakrabban Tantervfejlesztési Központjának kutatása meg- és ezáltal jogilag nem voltak végrehajthatók. megfelelô életkörülmények biztosításához. vállalja fel a testi-érzékszervi fogyatékos, vizsgálta a szegregáltan nevelt-oktatott fogya- Ez a módosítás tehát jelentôs volt egyrészt azért, enyhe értelmi fogyatékos gyermekek eseten- tékos tanulók helyzetét, körülményei is. Meg- mert elôször került a Közösség kompetenciájába A fogyatékos fiatalok munkaerô-piaci perspek- ként más fogyatékos gyermekek oktatását, állapították, hogy a fogyatékos gyermekek/ a foglalkoztatáspolitika kapcsán a fogyatékos- tíváinak elemzéséhez a következôket szüksé- nevelését is. Az integráció sikerességének tanulók iskoláinak jelentôs része régi, felújítás- ügy területe, másrészt pedig mert itt ismerték ges áttekinteni: azonban több összetevôje van: ra szorul. A felmérésükben 570 épületrôl kap- el elôször a fogyatékos emberek hátrányos tak információt. Az 570 épületbôl mindössze megkülönböztetését, mint problémát. a közoktatási intézmények rendszerét, megfelelô környezet (fizikai és kommu- 72 volt olyan, amely eredetileg is fogyatékos megvizsgálva a szegregáció és az nikációs akadálymentesség) tanulók számára készült. A jelenleg használt A fogyatékos emberek csoportja különbözô integráció elônyeit és buktatóit, megfelelô szaktudás (gyógypedagógus) intézmények között van olyan, amely eredeti- problémával küzd, és ez különbözeti meg ôket a szakképzés jelenlegi helyzetét diszkriminációmentes környezet leg magtárnak, istállónak, illetve börtönnek a többségi társadalom ép tagjaitól. ôk a testi-, és fejlesztési irányait, (pedagógusok, szülôk, tanulók) épült. érzékszervi-, értelmi-, és beszédfogyatékosok, a felsôoktatásban tanuló fogyatékos autisták, vagy több fogyatékosság együttes fiatalok helyzetét. Az Országos Közoktatási Intézet Program és Bár az akadálymentesítési munkálatok már elôfordulása esetén a halmozottan fogyatékos Tantervfejlesztési Központjában végzett 2000/ megkezdôdtek, a szándék szintjén mindenütt emberek. A hátrányos helyzetûeknél viszont a Közoktatás 2001-es kutatás során Budapesten 60, Baranya megjelenik a törvényi elôírásoknak való tárgyi társadalmi helyzetük, egyéni, családi körül- A törvény felsorolja azokat a fogyatékosságo- megyében 27, Hajdú-Biharban 29 intézményt megfelelés igénye, az iskolaépületek többsé- ményeik, vagy lakóhelyük hátrányos volta kat és fejlôdési zavarokat, amelyek alapját ké- kerestek fel. gében nincs tornaterem, sem olyan helyiség, gátolja a sikeres iskolai, késôbb munkahelyi pezhetik a sajátos nevelési igény megállapí- ahol a pedagógiai habilitációs és rehabilitációs beilleszkedést. tásának. Sajátos nevelési igényû gyermek, ta- Budapesten az intézmények 66,6 százaléka tevékenységek helyt kaphatnának. Logopédiai nuló az, aki a szakértôi és rehabilitációs bi- rendelkezett az egyéni foglalkozáshoz szüksé- szoba 188, gyógytestnevelésre alkalmas helyi- A hátrányos helyzet egyértelmûen a szociális zottság szakvéleménye alapján testi, érzék- ges tanteremmel. A külön teremmel nem ren- ség mindössze 103 intézményben volt. helyzetre utal: már-már szinonimája a sze- szervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, delkezôk a foglalkozásokat fejlesztôszobában, génységnek. A fogyatékos emberek egyik illetve több fogyatékosság együttes elôfor- a tanuló otthonában, a logopédiai szobában, az A törvényben meghatározott eszközök és fel- alapdokumentuma, a Madridi Nyilatkozat ezért dulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy a osztályteremben, a tanári szobában, illetve az szerelések hiányosak és általában rossz mi- is rögzíti, hogy a fogyatékosügy nem szociális pszichés fejlôdés zavarai miatt a nevelési, ta- orvosi rendelôben tartották. nôségûek voltak. Az eszközök mennyisége és kérdés, hanem emberi jogi kérdés. Az ellá- nulási folyamatban tartósan és súlyosan aka- minôsége az intézményeknek csak 5,8 száza- tórendszer hiánya vagy elégtelen mûködése, dályozott (például diszlexia, diszgráfia, diszkal- Baranya megyében az intézmények 96,3 szá- lékában volt megfelelô, 47,5 százalékában valamint a diszkrimináció által felállított korlá- kulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kó- zaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik az sem a mennyiség, sem a minôség nem feleltek tok miatt válhat a fogyatékosság, mint állapot ros aktivitászavar). A fejlôdési zavarok felso- egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel. meg az elôírásnak. szociális kérdéssé. rolása a törvényben példálózó jellegû, tehát az Ennek viszont ellentmondott, hogy az ebédlôt, ott fel nem sorolt egyéb rendellenességek a szertárat, az orvosi szobát egy-egy intéz- Szaktudás tekintetében sem jobb a helyzet. Természetesen a fogyatékossággal élôk és a feltárása esetén is megállapítható a sajátos mény, a könyvtárat kettô, az osztálytermeket A fogyatékos tanulókat integráltan nevelô-ok- hátrányos helyzetûek között sok esetben jelen- nevelési igény. Mivel nincsenek olyan adatok, hat intézmény jelölte meg a foglalkozások tató pedagógusok között alacsony arányban tôs átfedések vannak. A társadalmi egyenlôt- amelyekbôl tudható lenne, hogy a közoktatás- színhelyéül. vannak a szakirányú képesítéssel rendelkezôk. lenségek és hátrányok különbözô tényezôk ha- ban hány fogyatékos gyermek van jelen, és ôk Komoly gond ez azokban az intézményekben, tására alakulhatnak ki, sok esetben egymáshoz milyen fogyatékossággal élnek, ezért feltéte- ahol az értelmi fogyatékos tanulókat együtt 14 15

10 nevelik ép társaikkal, de közvetlenül a tanítási tékos tanuló felvállalása, de emiatt 6 százalék- Elôfordult az is, hogy a szakértôi bizottság nem tényezôs folyamat eredménye. A szakmai órákon gyógypedagógus nem tud velük fog- ban az iskola és a fenntartó (önkormányzat) akart írásos szakvéleményt készíteni, a leg- felkészítés különbözô szervezeti formában lalkozni. között is konfliktus támadt. gyakrabban elôforduló probléma mégis a ki- történhet, így elsôsorban iskolai rendszerû jelölt intézmény, illetve a jogorvoslati lehetô- képzésben, de lehet iskolarendszeren kívüli A többségi iskolák pedagógusok szerint na- Az Országos Közoktatási Intézet Program és ségre való felhívás hiánya. A fentiek alapján képzésrôl és felnôtt oktatás keretében meg- gyon sok múlik azon, hogy a tanító vállalja-e a Tantervfejlesztési Központjában végzett 2000/ megállapítható, hogy a mozgás-, látás-, hal- valósuló szakmai képzésrôl is szó. Új fogyatékos tanuló jelenléte miatti többletmun es kutatás nem vizsgálta a konfliktusok lássérült gyermeket ilyen környezetben el- ismeretek, szakmai képzettség elsajátítása kát, megfelelô empátiával és toleranciával, természetét, sem a tiltakozások okait, de felté- juttatni az érettségiig, diplomáig, az értelmi mindezeken túl megvalósulhat tanfolyami pozitív attitûddel rendelkezik-e, érvényesül-e telezhetô, hogy elôítéletekre alapuló diszkrim- sérült gyermeket a szakképesítésig nagy ki- képzés keretében is. A felsoroltak közül a fo- magatartásában a szeretet és a segíteni akarás inációs esetekrôl van szó. tartást követel gyermektôl, szülôtôl egyaránt. gyatékos fiatalok számára leginkább megha- ( %). A felsorolt indikátorok 86 tározó és a speciális képzési feltételek bizto- százalékban jelennek meg, míg a szaktudás Az integráció sikeres megvalósításának akadá- Szakképzés sítása szempontjából a legmegfelelôbb az is- csak 14 százalékban. Pedig a szaktudást nem lyait a válaszadók intézmények vezetôi azon- kolai rendszerû szakképzés. Ma Magyaror- pótolja semmilyen pozitív attitûd. ban nem a konfliktusok megjelenésében lát- Evidens, hogy a fogyatékos emberek számára szágon a speciális szakiskolák zömét az értelmi ták, hanem az anyagi (36%), a személyi (34%) a társadalom peremére való szorulás megelô- fogyatékosok iskolája adja. A fogyatékosság A gyógypedagógus-hiány a szegregált intéz- és a tárgyi feltételek (30%) hiányában. zésének egyik legeredményesebb útja az okta- típusát jellemzô igen nagy eltérés megmu- ményekben is gondot jelent. Az értelmi fogya- táson, a szakképzettséghez juttatáson át való- tatkozik a speciális szakiskolák és a készségfej- tékos tanulók iskoláiban dolgozó pedagógus- Az oktatási jogok biztosának évi jelen- sul meg. Ezen belül is az esélyegyenlôség meg- lesztô, valamint az elôkészítô szakiskola meg- ból mindössze 45, 7 százalékuk rendelkezik tése megállapította, hogy a hivatalhoz érke- teremtésének folyamatában a munkaerô-piaci különböztetésében is. gyógypedagógiai képesítéssel. A testi-érzék- zett panaszok azt mutatják, hogy a fogya- lehetôségek megalapozásának meghatározó szervi fogyatékos tanulókat nevelô-oktató in- tékossággal élô tanulók és szüleik a közoktatás formája az eladható szakképzés biztosítása. A speciális szakiskolák az országos képzési tézményekben a pedagógus-munkakörben talán legkiszolgáltatottabb szereplôi. A fogyatékos fiatalok pályaorientálása és jegyzék több mint 800 szakmájából választhat- foglalkoztatottak csak 57,6 százaléka a gyógy- pályaválasztása szempontjából fontos néhány nak olyanokat, amelyek már kellôen kidolgo- pedagógus. Az intézményvezetôk szerint prob- A szakértôi bizottságok munkájával kapcsolat- gondolatot ejteni a speciális szakképzés rend- zott tantervekkel rendelkeznek és a szakkép- lémát okoz az is, hogy a gyógypedagógusok ban számos kifogás fogalmazódott meg. Az ok- szerérôl, hiszen ez az a képzési forma, ami a kü- zési idô meghatározott megnyújtásával, illetve képzésének szerkezete nem a valós igények- tatási jogok biztosának jelentése azt is megál- lönbözô fogyatékossággal élôk számára megte- a pályaorientációs elôkészítô idôszak kiszélesí- hez igazodik. lapította, hogy a szakértôi bizottság sem remtette és folyamatos fejlôdése során egyre tésével lehetôséget tudnak biztosítani bizo- mindig tájékoztatja a szülôket a jogorvoslati le- inkább megteremti a szakképzés lehetôségét. nyos szakmák elsajátítására. (Táblázat 1) Az integráció vállalása akár bevallottan, akár hetôségrôl, noha ez a szakértôi vélemény köte- Ennek az iskolatípusnak a kiterjedése és szak- nem konfliktusokkal jár. A kutatás szerint a lezô kelléke. Amennyiben a szülô a szakvéle- maválasztékának bôvülése lehetôséget ad a Megállapítató, hogy a kb. 800 szakképesítés- fogyatékos tanuló 22 százalékban kerül konf- ménnyel nem ért egyet, azt nem köteles alá- munkaerô-piaci elvárásoknak megfelelô kép- hez képest a 25 darab, fogyatékos fiatalokra liktusba az ép osztálytársaival és 19 százalék- írni, és jogorvoslati lehetôségként a gyermek zési formák bevezetésére és biztosítására is. adaptált képzés nagyon kevés, és nem iga- ban a pedagógusokkal. A fogyatékos gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzôhöz fordulhat. zodik a munkaerôpiac igényeihez. szüleinek 21 százaléka élt meg konfliktusokat A jegyzô közigazgatási eljárás keretében dönt a Az elmúlt évek felmérései alapján elmond- az ép gyermeket nevelô szülôkkel. Bár a leg- tankötelezettség kérdésében. Ezzel együtt a ható, hogy a fogyatékos fiatalok foglalkozta- A szakképzés kapcsán is ki kell térni a hozzá- több helyen a fogyatékos tanulók szülei kíván- szülôk, ha nem fogadják el a szakértôi bizottság tásának hiánya munkanélkülivé válásának okai férhetôség kérdésére. A mozgássérült fiatalok ságára jött létre az integráció, a fogyatékosok szakvéleményében foglaltakat, sok esetben között elsôként alacsony iskolázottsági szintjük csak abban az intézményben tudnak tanulni, együttnevelését-oktatását a többi szülô 44 szá- nem a jogszabályban megállapított jogorvoslati és mélyen az átlag alatti szakmai képzettségük ahová bejutnak. A fizikai akadálymentesítés zaléka is (passzívan) elfogadta, de mindössze mechanizmusokkal élnek, hanem a szakvéle- a meghatározó. A éves korosztály, amely mint valamennyi közszolgáltatás esetében itt 9 százalékuk támogatta. Az együttnevelés el- ményben foglaltaktól eltérô intézménybe írat- életkorát tekintve a szakképzés területén érin- is problémát jelent. A látás- és hallássérült fia- len 29 százalékuk tiltakozott, és semlegesnek ják gyermeküket. tett mintegy 40 százaléka rendelkezik alapis- talok számára a fizikai akadálymentesítés mel- a szülôk 18 százaléka maradt. Fesztültség 17 kolai végzettséggel és középfokú képzésbe is lett szükség van a kommunikáció akadálymen- százalékban volt a pedagógus és fogyatékos A panaszokból kiderül, hogy számos esetben csak 30 százalékuk kerül. A fogyatékos fiatalok tesítésére is: jelnyelvi tolmács, Braille-könyv, gyermeket nevelô szülôk között. A tantestüle- maguk a szakértôi bizottságok sincsenek tisztá- szakképzési eredményessége egy nagyon sok- képernyôolvasó szoftver. tek 15 százalékában vezetett vitához a fogya- ban a szakértôi vélemény kötelezô kellékeivel

11 A fogyatékos fiatal sikeres munkába állításá- felsôfokú szakképzés) vett részt. Az iskola a a hallgatók e két csoportja ugyanis lényegesen Diszkriminációs ügyekben, a felsôoktatási in- nak feladatai közé tartozik a támogató megse- szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az eltérô képességekkel rendelkezik az oklevél- tézmények hallgatóit terhelô nyelvvizsga-kö- gítés (pszicho-szociális támogatás) és az utó- ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai szerzés feltételeként megkövetelt nyelvvizsga vetelményekkel kapcsolatban korábban gondozás. Ahhoz, hogy kialakuljon a megfelelô és vizsgakövetelményeirôl szóló 18/1995. (VI. teljesítése szempontjából. VI/503/2000. szám alatt már az Oktatási Jogok munkavégzô képesség, az ehhez vezetô folya- 6.) IKM rendelet mellékletében foglaltaknak Biztosa folytatott vizsgálatot. Eredményekép- mat mindenképpen igényli a speciális nevelés megfelelôen középfokú C típusú, szakmai Felsôoktatás pen jogalkotási javaslatot tett az oktatási mi- eszközeit. Ebben a folyamatban igen fontos cél anyaggal bôvített nyelvvizsga letételét kérte. niszter felé, azzal a tartalommal, hogy a mi- a személyiség és a munkamorál megszilárdí- A tanuló szakértôi véleménnyel rendelkezik, Az Oktatási Minisztérium évekkel ezelôtti niszter kezdeményezze a jogszabályok módo- tása is. amely szerint diszlexiás és diszgráfiás. E körül- felmérése szerint 309 fogyatékkal élô hallgató sítását oly módon, hogy az érzékszervi, be- mények következtében a nyelvvizsga-követel- tanul a felsôoktatási intézményekben, ebbôl széd-, illetve más fogyatékos egyetemi, illetve A szakképzésrôl csak akkor mondható el, hogy ményt nem tudta teljesíteni, így tanulmányait 37% mozgáskorlátozott, 13% hallássérült és fôiskolai hallgatók számára - az idegen nyelvi eredményes volt, ha a fogyatékos fiatal meg sem fejezhette be. közel 30% látássérült, és 20% egyéb fogya- követelmények alóli felmentés nélkül - biz- tud ragadni a munkaerôpiacon és kamatoztat- tékossággal élô, például beszédhibás. Ha azt tosítsák, hogy képességeiknek megfelelô mó- ni tudja a szakmai tudását és személyiségfej- Mivel az ügyben felmerült a Magyar Köztár- vesszük alapul, hogy a 2001-es népszámlálási don adhassanak számot nyelvtudásukról. A mi- lesztésben elért eredményeit. saság Alkotmányáról szóló évi XX. tör- adatok alapján a magyar össznépesség 5,7 niszter a javaslatot elfogadta, és mindezek vény 70/F. -ában biztosított mûvelôdéshez százaléka él valamilyen fogyatékossággal, nyomán jött létre a fogyatékossággal élô hall- Egyelôre csak modell-kísérletek vannak, mint való jog sérelmének lehetôsége, az Oktatási akkor a felsôoktatásban akkor tanuló gatók tanulmányainak folytatásához szükséges például a Partnerünk Európa Látássérültek Jogok Biztosa vizsgálatot indított. fô hallgatóhoz viszonyítva a 309 fô még száza- esélyegyenlôséget biztosító feltételekrôl szóló integrált megközelítésû alternatív képzése és lékban sem kifejezhetô, és a továbbtanuló 29/2002. (V. 17.) OM rendelet. E rendelet biz- foglalkoztatása címû HEFOP-projekt, amelyben Az Alkotmánybíróság a 18/1994. (III. 31.) AB népesség arányához képest a fogyatékos fiat- tosítja minden felsôoktatási intézményben 32 látássérült szerzett államilag elismert (OKJ-s) határozatában kimondta, hogy az állampolgá- alok nagyobb hányadának beiskolázása lenne hallgatói jogviszonnyal rendelkezô - így a fel- Európai üzleti asszisztens szakképesítést. rok tanuláshoz való jogát az állam intézmény- indokolt. sôoktatási intézményben felsôfokú szakkép- Mivel ez a szakképesítés hivatalosan nem fenntartói kötelezettsége alapozza meg, zésben részt vevô - fogyatékossággal élô diák volt adaptálva, így el kellett készíteni a tantár- amelynek keretében az államnak mindenki A felsôoktatás az egyéni életminôség javítás és számára a hátrányos megkülönböztetés nélküli gyakat (marketinget, pénzügyet, számvitelt, számára hátrányos megkülönböztetés nélkül a társadalmi felemelkedés egyik legfontosabb elbánást. stb.) elektronikus változatát (amelyet a képer- biztosítania kell e jog gyakorlását lehetôvé eszköze lehet. De az is tény, hogy a fogyatékos nyôolvasó szoftver segítségével a vakok olvas- tevô szervezeti és jogszabályi feltételeket. személyek társadalmi beilleszkedéséért folyta- Az OM rendelet létrehozta a fogyatékosügyi ni tudnak), el kellett készíteni a Braille-formá- Az Alkotmánybíróság 1/1995. (II. 8.) AB hatá- tott küzdelemben a felsôoktatás nem jelent koordinátor intézményét, de ez a rendszer is tumot és a nagyított (16-os betûmérettel) for- rozatában a hátrányos megkülönböztetés tilal- meg kellô súllyal. Ahogy a közoktatásban és a csak akkor mûködhet jól, ha az intézményve- mátumot, amit a gyengénlátók használtak. mával kapcsolatban azt is kifejtette: Ha az ál- szakképzésben, a felsôoktatásban is ugyanabba zetô partnerként kezeli a fogyatékosügyi A képzés ideje alatt négy szakember (gyógy- lam a különbözô helyzetek között azzal, hogy a problémákba ütköznek a fogyatékos fiatalok. koordinátort. Sajnos, a fogyatékosügyi koordi- és szociálpedagógus, szociális munkás) mento- az azokban rejlô lényeges különbözôségeket fi- nátorok több ízben jelezték, hogy vannak rálta a látássérülteket, folyamatos pszicho-szo- gyelmen kívül hagyja egyenlôtlen elbánást A legfôbb problémát a akadálymentes kör- olyan felsôoktatási intézmények, akik a fogya- ciális támogatást nyújtva nekik. Mindez együtt eredményezô módon azonosságot állapít meg, nyezet hiánya okozza. A továbbtanulni szán- tékos hallgató utáni emelt szintû normatívát tette lehetôvé, hogy 35 hallgatóból 32 meg- az személyek közötti tilos megkülönböztetést dékozó fogyatékos fiatalok választását dön- lenyelik. Hivatalos vizsgálat ebben a tárgy- szerezte a szakképesítést. eredményez, és ezért alkotmányellenes. tôen befolyásolja, hogy melyik felsôoktatási ban nem készült, de rendkívüli a hasonlatosság intézmény képes befogadni. Nem véletlen, azzal a panasszal, amit a szülôk tettek az Nem csak a közoktatásban, de a szakképzés- A fentiek alapján tehát az a jogszabály, amely hogy a Bárci Gusztáv Gyógypedagógiai Fôi- Oktatási Jogok Biztosánál. Sok szülô panaszko- ben elôfordultak olyan diszkriminációs esetek, egyrészrôl az akkreditált iskolai rendszerû fel- kolán arányaiban sokkal több fogyatékos dott arra, hogy bár az iskolák felveszik a sajá- amelyet az Oktatási Jogok Biztosa tárt fel. sôfokú szakképzésben részt vevô érzékszervi, fiatal tanul, mint például más fôiskolán vagy tos nevelési igényû gyermek után az emelt beszéd-, illetve más fogyatékos, másrészrôl az egyetemen. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagó- szintû normatívát, a gyermek nem kapja meg A panaszos egy szakközépiskolával állt tanulói ugyanilyen képzésben részt vevô ép tanulóktól giai Fôiskola akadálymentes, az ott tanítók az állapotának megfelelô ellátást. A Magyar jogviszonyban, kereskedelmi szakmenedzser azonos típusú nyelvvizsgát követel meg a szak- számára pedig nem jelent problémát a moz- Köztársaság évi költségvetésérôl szóló szakon akkreditált iskolai rendszerû felsôfokú mai vizsgára bocsátás feltételeként, megsérti a gás-, látás- vagy hallássérült hallgatóval a évi CXVI. törvény szerint a helyi önkor- szakképzésben (2003. július 1-jétôl új neve: diszkrimináció tilalmának alkotmányos elvét, megfelelô bánásmód. mányzat az általa fenntartott óvodában, isko

12 lában az illetékes szakértôi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevô tanuló után emelt szintû normatívát vehet igénybe, de csak abban az esetben, ha biztosítja a tanuló számára a szakértôi bizottság szakvéleményében meghatározott felkészítô képzést. ÖSSZEGZÉS Összefoglalásként elmondható, hogy a fogyatékos fiatalok munkaerô-piaci perspektívái rosszak, és ennek okai a közoktatásig vezethetô vissza. A diszkrimináció kérdése és annak feltárása, hogy a fogyatékos gyermekekkel, tanulókkal, hallgatókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés milyen formákban kíséri végig a fogyatékos fiatalok életútját, még nem kezdôdött meg. Egyelôre csak a jelenségek leltározása folyik. Mint ahogy más területeken, itt is jellemzô, hogy elégtelen az állami ellenôrzési rendszer és nincs szankciója a diszkriminációs eseteknek. Az egyenlô bánásmód és az esélyegyenlôség elômozdításáról szóló évi CXXV. törvény alapján van jogszabályi felhatalmazás, és elvben az Egyenlô Bánásmód Hatóság is rendelkezésre áll abban, hogy a fogyatékos fiatalok rovására elkövetett cselekmények ne maradjanak büntetlenül. Az Egyenlô Bánásmód Hatóság állásfoglalásának értelmében például, ha egy iskola nem oldja meg a kerekesszékes tanuló bejutását, stb., akkor diszkriminációt követ el. Felhasznált irodalom Az Európai Unió szociális dimenziója - OFA Kht. (2004) Egyenlôség és megkülönböztetésmentesség éves jelentés 2005 Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatóságának kiadványa (2005) Esélyegyenlôség a gyakorlatban (2005): Alaphangok Tovább kell erôsíteni és ellenôrizni azokat a pozitív, már meglévô intézkedéseket, amelyeknek alapjait az elmúlt években az oktatási tárca már lefektetett. Mindehhez kell a tárcavezetô döntése, illetve az intézményfenntartók (elsôsorban önkormányzatok) törvényességi felügyeletét ellátó közigazgatási szervek, Közigazgatási Hivatalok, netán ügyészségek összehangolt cselekvése. Tovább kell folytatni a szakképzésben a szakmák adaptálását, meg kell találni azokat a szakképesítéseket, amelyeket látás- és hallássérültek is el tudnának sajátítani. A gyakornoki rendszer megerôsítésével ösztönözni kell a munkáltatókat, hogy fogyatékos fiatalok számára gyakorlati helyet biztosítsanak. Kétségtelen, hogy mindezt összehangoltan kell megvalósítani, és csak hosszú távon hozhat eredményt. De ezt olyan befektetésnek kell tekinteni, amely megtérül, ha ezáltal az inaktív, eltartott csoportból adó- és járulékfizetô munkavállaló válhat. Egy társadalom erkölcsijogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különbözô okokból, például a fogyatékosságból adódó állapot miatt hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerô-piaci elhelyezkedését. Ha figyelembe vesszük, hogy száz fogyatékos emberbôl mindössze 9 dolgozik, akkor nem lehet kérdés: nem halogathatóak tovább a döntések meghozatala Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatóságnak kiadványa Fodor Ágnes Nagy Marianna (2005): Új kilátások Nemzeti Felnôttképzési Intézet Dr. Kertész János: Pályaválasztás, pályaorientáció jelentôsége a hátrányos helyzetû és fogyatékos tanulóknál (2004) Közvetítés Fogyatékosságügy és média Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyesôoktatásban Dr. Teleki Judit (2001): Fogyatékos hallgatók a felgyenlôségi és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kiadványa (2004) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek évi LXXIX. törvény a közoktatásról Madridi nyilatkozat: jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlô bánásmódról Dr. Nagy Marianna( 2005): A terv kötelezô, az és az esélyegyenlôség elômozdításáról. egyenlôség nem az Magyar Hírlap 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal Dr. Nagy Marianna (2006) : A köztársasági esélyegyenlôség eszméjének evolúciója elôadás Poliges esélyegyenlôséget biztosító feltételekrôl élô hallgatók tanulmányainak folytatásához szüksétikatörténeti Intézet 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji Oktatási Jogok Biztosának Hivatala: évi beszámoló A sajátos nevelési igényû tanulók jogainak egyenlô bánásmód elvének végrehajtásáról vagy etnikai származásra való tekintet nélküli érvényesülése 2000/78/ EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlô bánásmód általános kereteinek a lét- Dr. Salné Lengyel Mária Kôpatakiné Mészáros Mária (2001): Az együttnevelés jelenlegi helyzete rehozásáról egy OKI-kutatás tapasztalatai Dr. Salné Lengyel Mária Kôpatakiné Mészáros Mária (2001): Fogyatékos tanulók helyzete az ezredfordulón Tausz Katalin Lakatos Miklós (2003): A fogyatékos emberek helyzete KSH Melléklet Szakképesítés Képzésben résztvevôk Állatgondozó Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Bôrtárgykészítô Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Burkoló Hallássérültek Cipôfelsôrész-készítô Mozgáskorlátozottak Cipôjavító Mozgáskorlátozottak Cukrász Hallássérültek Épületburkoló Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Falusi vendéglátó Mozgáskorlátozottak Gépíró és szövegszerkesztô Hallássérültek Háztartás-elektronikai mûszerész Mozgáskorlátozottak Háztartásigép-szerelô Mozgáskorlátozottak Kalapos és sapkakészítô Mozgáskorlátozottak Kerti munkás Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Mezôgazdasági munkás Hallássérültek Mezôgazdasági munkás Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Optikaiüveg-csiszoló Mozgáskorlátozottak Szakács Hallássérültek Számítástechnikai programozó Látássérültek Számítástechnikai szoftverüzemeltetô Látássérültek Számítógép-kezelô (-használó) Hallássérültek Számítógép-kezelô (-használó) Látássérültek Szíjártó-nyerges Mozgáskorlátozottak Szobafestô-mázoló és tapétázó Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Zöldség- és fûszernövény-termelô Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékos tanulók) Virágkötô Látássérültek 20 21

13 KASSAY JÁNOS BAKACSI GYULA ROMÁNIA EU-CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSA A MAGYAR MUNKAERÔPIACRA (A ROMÁN MUNKAERÔ ELEMZÉSE ÉS A MAGYAR MUNKAERÔPIAC MEGNYITÁSA A ROMÁNIAI MUNKAERÔ SZÁMÁRA) A 2007-ben esedékes EU-csatlakozási hullám egyik központi kérdése az újonnan csatlakozó országokból érkezô potenciális munkavállalók helyzete a korábban taggá vált országok munkaerôpiacán. A kérdés korántsem egyszerû, hiszen markánsan differenciált a probléma megközelítése a közpolitikák kidolgozói illetve a fejlett Európa gazdasági szereplôi között. Az olcsó és tanulékony, az európai kultúrától nem idegen új munkavállalók többsége kellôen motivált és nem is túl magas elvárásokkal lép be a munkaerô piacra, kiváló eszközt jelentenek a vállalatok költségcsökkentési politikájában. A másik megközelítés szerint a kérdés azért problematikus, mert a nyugat-európai társadalmakban, ahol az erôs szakszervezetek és érdekvédelmi szövetségek törvényes módon és hatékonyan lépnek fel a szabad munkaválallalás ellen, növekszik a társadalmi konfliktusok esélye. Az újonnan csatlakozók kétségtelenül az eddigi bôvítési hullámok legfejletlenebb szereplôi. Romániában és Bulgáriában egyaránt magas az agrárszektorban foglalkoztatottak aránya, jelentôs strukturális problémák halmozódtak fel a rendszerváltás után, a jövedelmek pedig messze elmaradnak az Európai Únióban realizált jövedelmek átlagától. Mégis úgy gondoljuk, hogy fôként a középeurópai államokban és köztük Magyarországon is téves elképzelések alakultak ki az újonnan csatlakozókkal kapcsolatosan, amelyeknek egy részét e tanulmány is igazolni kívánja. Az alábbiakban azt az állításunkat kívánjuk alátámasztani, hogy a magyar munkaerôpiac semmilyen értelemben nem szenved kárt a két ország EU-csatlakozása nyomán, sôt megfelelô adminisztratív intézkedésekkel a csatlakozási aktus javíthatja Magyarország szerepét a térségben és a magyar vállalatok versenyképességét Európában. A román munkaerô strukturális és minôségi jellemzôi Románia népessége lassan, de folyamatosan fogy a 90-es évek eleje óta. A lakosság száma 2002-ig több mint 3,5%-al lett kevesebb, a 2002-es népszámlálási adatok szerint az es közel 23 millióról re csökkent. A gazdaságilag aktív lakosság ebbôl fô volt, több mint 40%, és lakos, azaz 59,2% volt a gazdasági értelemben inaktív lakosság aránya. Az ország tulajdonképpeni mukaerôbázisát jelentô év közötti munkaképes-korú lakosság 15,3-15,4 millió, viszonylag stabil maradt az 1990-es adatokhoz képest. Az elôrejelezések szerint a lakosság 2020-ig körülbelül 1,8-2 millió fôvel csökken, ez a csökkenés az országos korfán leginkább a fiatal (10-24 év közötti) korcsoportot érinti. A negatív irányú népesség-szaporulat oka a születések alacsony száma és az elvándorlás. A munkaképes-korú lakosságon belül (15-64 év közötti korcsoport) a foglalkoztatottak aránya 1994-ben 69,7% volt, (ez az érték ban volt a legmagasabb, amikor elérte a 72,3%-ot), 2002-ben 68%, 2004 ben 60% körüli szinten mérséklôdött, amely az EU-s átlag (69,2%) alatt van. A nemek szerinti megoszlás tekintetében a férfiak foglalkoztatási szintje elmarad az Unió átlagától, míg a nôk esetében ez az érték 62,4%, magasabb az EUban mért 60,2%-os átlagnál. Románia másik jellegzetessége a vidéken élôk nagyon magas aránya. A városi lakosság aránya 2002-ben 54,6%, 1990-ben pedig 50,6% volt, a falun élôk aránya 1996-ban volt a legmagasabb, több, mint 50%. Ez a mutató a vidék társadalmi szerepét hangsúlyozta, amikor is a strukturális változások nyomán felszabaduló munkaerô visszaáramlott az önfenntartó mezôgazdaságba. 1. táblázat A jelentôs számú munkavállalót elbocsátó ágazatok ezer fô Ágazat Fémfeldolgozás Szállítási jármûvek gyártása Vegyipar Gép- és szerszámgyártó ipar Forrás: Országos Statisztikai Hivatal (Institutul Naţional de Statisticã) Jelentôs foglalkoztató ágazattá nôtte ki magát az élelmiszeripar, textilipar, építôipar, a kereskedelem, turizmus, viszont a tudásalapú ágazatok esetében csak lassú fejlôdés tapasztalható. A romániai munkaerô alacsony költsége, mint kompetitív elôny jelenik meg, de ez az elôny a csatlakozást követôen csökken, ezért szükséges az ország versenyképességi stratégiáit az innovatív és Kó+F tevékenységekre építeni. (Gazdasági Versenyképességért Operatív Program, 2006). Ez lehetôvé teszi a jól képzett 2. táblázat A román munkaerô alakulása között A munkavállalók ágazatonkénti megoszlása a következôképpen alakult 2003-ban: az iparban a foglalkoztatottak 24,8%-a, a szolgáltatásokban 35,7%, a mezôgazdaságban 34,7%, az építôiparban pedig a foglalkoztatottak 4,8%-a dolgozik. Ezek az értékek módosultak a 2000 es adatokhoz viszonyítva: építôipar 4,1%, ipar 23,2%, a mezôgazdaság 41,4% míg a szolgáltatásokban a foglalkoztatottak 31,2%-a volt jelen. Látható, hogy mindössze 3 év alatt a mezôgazdaságban dolgozók aránya jelentôsen csökkent, a szolgáltatások aránya viszont nôtt. Ez fôként a román gazdaság növekedésével együtt járó munkalehetôségek megjelenésével magyarázható. Ha differenciáltan vizsgáljuk az ipari szektort, akkor látható, hogy ezen belül több munkaerô-elbocsátó ágazat és alágazat található. (1. táblázat) munkaerô alkalmazását és a Romániába áramló technológia-import mértékének csökkentését, valamint a magas hozzáadott érték megtermelését. A román munkaerô ára jelenleg rendkívüli alacsony a többi európai országéhoz viszonyítva. A minimálbér Romániában 86 euro (Eurostat, 2005), alig nagyobb mint Bulgáriában (77 euro), viszont jóval alacsonyabb mint például Máltán (563 euro), Csehországban (239 euro), Lengyelországban (207 euro), vagy Magyarországon (229 euro) (GVOP,2003) Foglalkoztatottak száma - ezer fô ,8 4590, A foglalkoztatottság növekedési rátája - % -0,1-1,1 0,5 1,2 1,3 1,1 0,9 0,7 Bruttó átlagjövedelem- ezer ROL 4220,4 5320,6 6637, Éves növekedési ráta - % 48,6 26,1 24,8 23,2 15,8 12, ,2 Reálbér-növekmény rátája - % 4,9 2,1 10,7 10,0 12,4 5,2 5,6 8,3 A munkanélküliek száma a jelzett év végén - ezer fô Munkanélküliségi ráta - % 8,8 8,4 7,4 6,2 6,1 6,0 5,8 5,7 Forrás: Comisia Nationala de Prognoza, 2005 (Országos Elôrejezési Bizottság) 22 23

14 Pozitív fejlemény a román munkaerôpiaci kíná- gáltató ágazatban dolgozott (INS NUTS, ninál ugyan jobb körülmények között, de csak a munkaerôpiacról, (amely ráadásul alacsony lat tekintetében az a tény, hogy a munkaválla- 2004). A legnagyobb munkaerôelvándorlás az román minimálbérért ( euro) dolgoznak. munkanélküliséggel társul). A másik ok termé- lók képzettségi szintje javult az elmúlt 12 év- észak-keleti régióból történik, fôként Bákó, szetesen az idegenbôl érkezô munkaerô ala- ben ben a munkaképes lakosság 7,6%-a Neamt, Vaslui és Suceava megyékbôl. Ezek a Ez a paradox helyzet azért figyelemre méltó, csony bérigénye. A már említett OMFM adatai rendelkezett felsôfokú végzettséggel, ez az megyék nemcsak az ország nyugati felébe, ha- mert növekszik a Romániában munkavállalói szerint a legtöbb Romániában munkát vállaló érték 2000-ben 8,4%-ra nôtt. A középfokú nem az olasz, spanyol munkaerôpiacra is nagy- engedélyt kérvényezôk száma, miközben közel külföldi 300 euros bérért dolgozik. A legtöbb végzettség tekintetében több mint 3%-os számú munkaerôt szállítanak. Ha megvizsgál- két millió román dolgozik idegenben, fôleg munkavállaló Törökországból (27%), Kínából javulás volt a tapasztalható, ez az érték ma juk a megyék munkanélküliség szerinti rang- Európában, kisebb mértékben az Egyesült (15%) és a Moldovai Köztársaságból érkezik meghaladja a 77,4%-ot, a férfiak esetében pe- sorát, akkor látható, hogy a legnagyobb mun- Államokban és Izraelben. Emellett jelentôs (14%), ezt követi Franciaország, Németország, dig a 80%-ot is. Mindkét nem esetében maga- kaerô-fölösleg ezekben a megyékben jelenik nyomás érkezik a romániai cégek részérôl is a és Görögország. A munkavállalói engedélyek sabb ez az arány, mint az EU-átlag. A 2. táblá- meg, ennek okai a rossz területi adottságok, a külföldiek romániai munkavállalása könnyí- 29,9%-a vezetôi munkakörbe szól (OMFM zat a román munkaerô-piaci jellemzôket és kedvezôtlen földrajzi helyzet, a halmozottan tését illetôen. A Munka-, Családi- és a Szociális adatai szerint, 2006). változásokat mutatja be az elmúlt évek és a hátrányos szociális helyzet, a rossz infrastruk- Szolidaritás Minisztériumának államtitkára következô két év viszonyításában. túra. Mondanunk sem kell, hogy ezekbôl a szerint fôként a könnyûiparban és a kereske- A magyar munkaerôpiac helyzete Románia és megyékbôl nagyon kevés, talán elhanyagol- delmi szektorban (31%) jelennek meg idegen Bulgária csatlakozása után Némi eltérést tapasztalhatunk a fenti elôrejel- ható számú munkavállaló érkezik Magyaror- munkavállalók. Silviu Bian pozitív fejlemény- zés és a 2006-os adatok között, de ennek érté- szágra, többségük Németországot, Olaszorszá- ként értékeli ezt, sôt hasznosnak minôsíti e A magyar munkaerôpiac számára nem újdon- ke nem számottevô, a jelzett trend pedig tény- got, Spanyolországot és Franciaországot céloz- tendenciát, hiszen a Romániából elvándorló ság a külföldi munkavállalók kérdése, bár két- legesen folytatódik. Csökken a munkanélküli- za (részben nyelvi könyebbségeik miatt, hi- munkavállalókat helyettesíteni kell. ségtelen, hogy a lakosság ellenérzésekkel ség, növekszik a foglalkoztatottak száma, az szen a spanyol, olasz rendkívül könnyen tanul- ( ). viseltetik ezekkel szemben. Ez a probléma va- átlagjövedelmek 2008-ra elérik a 400 eurót, ható a román anyanyelvûek számára). Egy má- lamelyest enyhült Magyarország EU-csatlako- amennyiben az inflációs ráta nem emelkedik sik fontos probléma a munkaerô képzés lassú Daniel Don, a Kolozs Megyei Munkaügyi Köz- zása után, amikor Magyarország is szembesülni az országban és az euro sem erôsödik váratlan alkalmazkodása a munkaerô-piaci elvárások- pont igazgatója szerint az ellentmondásoktól kényszerült az állampolgárait érintô nyugati mértékben. Ezekhez a bizakodó adatokhoz per- hoz, sok a hiányszakma, kevés a felkészült sem mentes munkaerô-hiánynak több oka is bizalmatlansággal, ezzel szemben egyszerûsö- sze hozzáadódik azoknak a száma is, akik kike- piacképes munkavállaló, ez leginkább a szol- van. Az egyik ok abban keresendô, hogy a dött a külföldi munkavállalókkal kapcsolatosan rülnek a munkanélküliségi statisztikákból pl. gáltatások esetében nyilvánul meg. szakiskolát végzett diákoknak alig 3%-a vállal adminisztratív kényszer (sôt a Szlovákiából azáltal, hogy az európai országokban hosszabb munkát, az év közötti munkanélküliek érkezô munkavállalók esetében meg is szûnt). idôre munkát vállalnak. Nem túlságosan sajá- A román munkaerôpiac ellentmondásai pedig a külföldön dolgozó gyermekeik által A tapasztalatok kiválóan bizonyítják, hogy a tos, de annál negatívabb fejlemény, hogy tu- hazaküldött pénzbôl élnek. A harmadik ok magyar (egyéni) munkavállalókkal szembeni lajdonképpen a külföldön munkát vállalók nagy Érdekes, majdnem bizarr hírként röppent fel az szerinte abban rejlik, hogy a gyengén kvali- bizalmatlanság teljesen alaptalan volt, ennek része vidéki fiatal, a év közötti korcso- a sajtó tudósítás, miszerint Románia, mint fikált munkaerô inkább taxizik a nagyvárosok- is köszönhetô, hogy Görögország, Finnország, port tagja. Ez a romániai demográfiai helyzet munkaerô-kibocsátó ország munkaerô-import- ban, mintsem az építôipari projekteken vagy Portugália, Spanyolország már májusá- tekintetében sem túlzottan biztató tény a befo- ra szorul. A román munkaügyi hivatal vezetôje üzemekben dolgozzon a mindennapi betevôért ban megnyitotta munkaerôpiacát Magyar- gadó országok szempontjából viszont kedvezô. szerint az országban rendkívül nagy a munkae- ( ). ország elôtt. rôhiány, szerinte az eddig elvándorolt és a kül- A fenti rövid bemutató és elemzés gazdasági földön munkát vállalók mellett további 200- Ehhez még legalább egy fontos okot fel kell tün- Magyarországon 1996-ban , 2004-ben téren majdnem minden tekintetben javulást 300 ezer ember távozásával számolnak az el- tetnünk, éspedig a fôiskolai végzettség iránti pedig munkavállalási engedélyt adtak mutat az elmúlt öt év viszonylatában. következô években. Dumitru Pelican szerint az nagyon magas érdeklôdést, amely sajnos a dip- ki, ekkor már megjelenik a regisztrációs eljárás építôiparban 55%-al, a könnyûiparban 57%-al lomás munkanélküliek és a diplomás,,ügyes- és a zöldkártya intézménye is. (Foglalkoztatási Romániában a legnagyobb probléma azonban míg a turizmusban 42,2%-al nagyobb a mun- kedôk, a feketén üzletelôk számát növeli. Hivatal adatbázisa, 2006). Látható, hogy 1996 a vidéki térségek túlzott mezôgazdasági jelle- kaerô-kereslet a jelenleg rendelkezésre álló- óta folyamatosan emelkedett az engedélyek ge és elmaradottsága, a vidéki lakosság magas nál. (Csíki Hírlap, 60. szám, október 24, 2006). A román cégek komolyan fontolgatják az ide- száma, 2006-ban 110 országból enge- aránya és a vidéki erôforrások rossz menedzs- Ezzel kapcsolatosan jelent meg az a hír is, hogy gen munkaerô alkalmazásának lehetôségét. délyt váltottak ki. Tény, hogy ennek 85,1%-a mentje ban a vidéken élôk 67,3%-a a Románia az elkövetkezô években valószínûleg Ennek egyik oka a román állampolgárságú Romániából (48,6%), Szlovákiából (24,2%), primér, 16,9%-a szekundér és 15,8%-a a szol- kínai munkavállalókat fogad be, akik az ottho- munkavállalók nagyszámú távozása a román Ukrajnából (12,3%) érkezett, ezer fô felett van 24 25

15 még a Kínából (1,7%), Montenegróból (2,1%) érkezô munkavállalók megoszlása a cél-orszá- az elsô a marokkói közösség ( fô), a gének (VOSZ) fôtitkára sem ért egyet. Szerinte és Németországból (1,6%) érkezett munkavál- gok szerint erôs koncentrációt mutat négy második az ecuadori ( ), a harmadik a munkaadóknak kedvezô a Romániából érke- lalók száma is. európai ország esetében. Németország 36%, román ( helyi szinten regisztrált szám) zôk mérsékeltebb bérigénye - különösen a Olaszország 21%, Spanyolország 18%, Magyar- az illegálisan Spanyolországban tartózkodók mostani járulékemelések után. (Heti Válasz, A román állampolgárságú munkavállalók szá- ország 16%, ezt követik Japán 2,7% és az Egye- között az elôkelô elsô helyen vannak, számuk október, 2006). ma tulajdonképpen folyamatosan változott, de sült Államok 1,9% (Heti Válasz, október, 2006) fô, ehhez adódik hozzá a tartózkodási átlagában véve csökkenô tendenciát mutat, ez Ezek az adatok azonban a legálisan vállalt engedéllyel (tarjeta) rendelkezôk száma, ami A probléma újrafogalmazására azért van szük- egyaránt tapasztalható a kiadott engedélyek munkára vonatkoznak, a feketemunka mérté- eléri a fôt (,,El Pais napilap, ség, mert Magyarországnak 2007-tôl nem a és az érvényben lévô engedélyek esetében. két, amiben Olaszország és Spanyolország , forrás: A közössé- nagyszámú (mondjuk 23 millió) Romániából 2004-ben a kiadott engedélyek száma , vezet csak hozzávetôlegesen lehet megbecsül- gen kívüli országokból érkezôk több mint fele érkezô munkavállalóval kell szembenéznie, 2005-ben már csak , 2006 július elején ni. Paolo Ferrero munkaügyi miniszter szerint tartózkodik és dolgozik illegálisan Spanyolor- hanem az illegális munka továbbterjedésével. pedig Persze az elôzô évek engedélye cél a feketemunka-vállaló legalizá- szágban, a románok után a bolíviaiak és az Amennyiben Magyarország bevezeti a korlá- még érvényben lehet, tehát a vizsgált évben lása, illetve az emigráció következetes támo- ecuadori származásúak következnek (INE ada- tozásokat, leginkább a feketemunka tovább- az áthúzódó érvényes engedélyeket is figye- gatása. A miniszter szerint a GDP 5%-a szár- tait idézi az,,el Pais, , forrás, terjedését segíti elô, és nem a munkaerô beá- lembe kell venni. Sajnos sokszor a két adatot mazik a feketegazdaságból, a román munka- A fenti adatok tisztán tükrözik ramlását fogja szabályozni. A személyek sza- egyként, vagy tartalmilag azonosként kezelik, vállalók fôleg a déli farmokon és a lombardiai a jelenlegi román kivándorlási és munkavál- bad mozgási jogát ugyanis nem korlátozhatja, ami viszont etikailag és módszertanilag is té- építôtelepeken találnak munkát. A feketén lalói helyzetet, amelynek legfontosabb célte- tehát bárki tartózkodhat és egyúttal feketén ves. A Romániából érkezô munkavállalók ese- dolgozó munkavállalókat arra próbálják ráven- rülete a két mediterrán ország, emellett Né-,,dolgozhat Magyarország területén, legfel- tében érvényes engedélyt regisztráltak ni, hogy jelentsék fel munkaadójukat, ennek metország, ahol a munkaügyi ellenôrzések jebb akkor szankcionálható, ha rábizonyítják év végén, ez a mutató 2006-ban árán pedig legálisan is vállalhatnak munkát sokkal szigorúbbak, így a feketén munkát vál- vagy rajtakapták, hogy nem legálisan vállalt volt, tehát az érvényes engedéllyel bírók ab- Olaszországban. Az olasz kormány 50 millió lalók aránya jóval kisebb, mint a két elôzô munkát. A Romániából érkezôk legnagyobb szolút száma alig nôtt a múlt évhez képest. eurót (a Bossi-Fini törvény 18. cikkelyének ki- országban. Németország ugyanúgy jár el Ro- számban az erdélyi magyarság körébôl jönnek, Ebbôl azt a következtetést vonjuk le, hogy a bôvítése) szán a feketemunka és a bevándor- mánia esetében, mint ahogy a 2004-ben csat- a korlátozás ôket érintené hátrányosan, vagy magyar munkaerôpiacra érkezô romániai lók szegregálódásának megfékezésére, szociá- lakozó országok esetében is eljárt, munka- és ez a legrosszabb eset a feketemunka irá- munkavállalók (vagy legalábbis egy jelentôs lis és lakásügyi intézkedésekre (Az olaszorszá- erôpiacát legkorábban 2009-ben, de valószínû- nyába terelheti ôket, ami megint a határontúli részük) viszonylag kevés ideig maradnak a gi román nagykövetség sajtószemléje, szerk. leg csak 2012-ben nyitja meg a két kelet-euró- magyarok negatív megítélést erôsíti. Ráadásul magyarországi munkaadók alkalmazásában. Anita Cristea, forrás Spanyol- pai ország elôtt. a román nemzetiségûek sokkal magasabb bé- országban a legoptimistább becslések szerint is rekért vállalhatnak munkát Európa más orszá- Ha megvizsgáljuk a román állampolgárságú több mint 1 millió illegális bevándorló tar- A probléma újrafogalmazása gaiban, amely a Romániai nem magyarok- munkavállalók számának alakulását (Heti Vá- tózkodik (az Országos Statisztikai Intézet, INE lakta vidékek megerôsödését és a Székelyföld lasz, 2006 október) az utóbbi öt évben, látha- adatai szerint), a Spanyol Néppárt saját kutatá- Magyarország tekintetében a probléma nem az valamint a határmenti magyar térségek gaz- tó, hogy jelentôs növekedés volt, de az utolsó saira hivatkozva ezt a számot 1,6 millióra teszi. Erdélybôl érkezô munkavállalók számának kor- dasági elmaradottságát fokozza. A román három évben ez az érték már nem növekedett A Romániából érkezettek képezik a legna- látozása lesz, hanem a feketemunka vissza- munkavállalók évi 3 milliárd eurót hoznak be jelentôsen, sôt kifejezetten ingadozik. A Bul- gyobb kontingenst az illegális (sin papeles) be- szorítása, ami viszont nemcsak az odavándorló az országba, ez a temérdek pénz fôként a mol- gáriából érkezôk száma majdnem jelentékte- vándorlók között. Bár a románok a regisztrált munkavállalók, hanem a magyar munkaadók dovai régióba érkezik, ott is költik el. len, ez az alacsony szám is stabilan a 100 fô bevándorlók tekintetében csak a harmadikak - hibája is. A gazdaságpolitikában igencsak jár- körül mozgott az elmúlt öt évben. (3. táblázat) 3. táblázat Érvényes munkavállalói engedélyek száma ( ) tas Bokros Lajos szerint aki munkát akart vállalni Magyarországon, az már régen megtette. Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke úgy A magyar kormánynak mindenképpen figyelembe kellene vennie a fenti szempontokat is, a román nemzetiségûek magyarországi mun- Magyarország jelenleg a negyedik a román munkaerô-áramlás célterületeit tekintve, de jelentôsen elmarad számszerûleg pl. Németországtól vagy Olaszországtól (ehhez hozzá számítandók a feketemunkát végzôk adatai, amelyeket nem ismerünk). A Romániából Év Románia Bulgária véli: a magyar munkavállalóknak az uniós piacnyitás az érdekük, ebben az esetben viszont hazánk sem mutathat ellenkezô példát. A magyar kormány a fokozatos nyitás mellett állt ki, ezzel a munkaadókat képviselô Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsé- kavállalása rendkívül alacsony lesz, hiszen Magyarországgal együtt megnyílnak más munkaerôpiacok is, természetesen a korlátozásokkal együtt. Nagy Britannia például csak a,,kétkezi munkát igénylô ágazatokban és az élelmiszeriparban nyit a román munkavállalók irányába, 26 27

16 Spanyolország is a részleges nyitás mellett döntött, Olaszország nem tervez korlátozásokat, hiszen a román nyelvû munkavállalók könnyen tanulják az olasz nyelvet és viszonylag könnyen beilleszkednek az olasz társadalomba. Az olaszok számára a központi kérdés amint már említettük a feketemunka visszaszorítása és nem a munkavállalás korlátozása. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A fenti, néha ellentmondásoktól sem mentes elemzés nem adhat egyértelmû támpontot a külföldi munkavállalókat érintô politikák kidolgozására, ennek ellenére megpróbálunk néhány ajánlást tenni ebben a vonatkozásban, ehhez azonban szükség van egy rövid összegzésre. Azok a romániai munkavállalók, akik Magyarországon kívánnak munkát vállalni, valószínûsíthetôen három fôbb kategóriába sorolhatóak. 1. A határmenti magyar és román anyanyelvû, de a magyar nyelvet értô mezôgazdasági idénymunkát vállalók, (a Foglalkoztatási Hivatal közlése szerint ezek bejegyzett száma 2005-ben összesen alig haladta meg az at, tehát ez esetben nem beszélhetünk nagyszámú munkavállalóról). 2. A másik kategória az egyénileg munkát keresôk, akiknek száma kis mértékben valószínûleg emelkedni fog. E csoport célterülete fôként Budapest és Pest megye, valamint a jelentôsebb megyeközpontok. Ezek az erdélyi falvakból érkezô, fôleg építôiparban és alacsony technológiájú üzemekben dolgozni akaró munkavállalók száma azért nem lesz jelentôs, mert a román ingatlanpiaci és építôipari robbanás jelentôs részüket már felszívta. A román építôipari konjunktúra lecsengésével azonban ez a szám újra megnövekedhet. 3. Ehhez kapcsolódik a harmadik - legálisan bejegyzett vállalkozói munkacsoport - kategória, akik alvállalkozóként és szervezetten dolgoznak a nagyobb magyar, vagy külföldi cégek mellett. Ezek stratégiája egyértelmûen a hazatérésre épül, hiszen a megkeresett forintokat majd otthon költik el, általában az otthon élô család életkörülményeinek javítása céljából. Nem szabad elfeledni azt a tényt, hogy a többségében magyar anyanyelvû munkavállalók a magyar állampolgárok által ignorált munkatípusokat vállalják fel, az is közismert, hogy Magyarországon rendkívül magas a nyugdíjasok aránya és tovább csökken a munkaképes lakosság számaránya is, ennek következménye, hogy bizonyos munkákra már nincs jelentkezô, példa erre a mezôgazdasági illetve az építôipari segédmunka. A munkaerô-piaci anomáliákra jó megoldás lehet az erdélyi és felvidéki magyar munkavállalók fogadása, viszont ezek hazatérési motivációit kell erôsíteni és nem a magyarországi letelepedést. Olyan foglalkoztatási és munkaügyi feltételrendszert kell kidolgozni, ami abban motiválja a vállalkozókat, hogy legálisan dolgoztassák a munkavállalókat, illetve szigorítani kell a munkaügyi ellenôrzéseket. A mezôgazdasági munkák (kiemelten idénymunkák) esetében egyszerûsíteni kell az alkalmazási és munkavállalási procedúrát, a járulékfizetési rendszert, hogy a magyar mezôgazdaság versenyképessége tovább ne csökkenjen. Támogatni kell a határon túli magyarok szakképesítési projektjeit, a vállalkozók közötti határon átívelô partnerségeket, a magyar cégek erôteljesebb jelenlétét a román piacokon. Zárszóként pedig tisztázni kell a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos problémafelvetés tartalmi jellegét, hiszen a legsúlyosabb probléma nem az olcsó külföldi munkaerô Felhasznált irodalom Comisia Nationala de Prognoza, 2005 (Országos Elôrejezési Bizottság) Csíki Hírlap, 60. szám, október 24, 2006,,El Pais napilap, , forrás Foglalkoztatási Hivatal adatbázisa, Gazdasági Veresnyképességért Operatív Program, Heti Válasz, 2006 október 6. évfolyam 42. szám, beáramlása, hanem a feketemunka arányának növekedése, amiért azonban elsôsorban a munkaadói oldal a felelôs. Országos Statisztikai Hivatal (Institutul Naţional de Statisticã) (date preliminare a recensãmântului din 2002) elôzetes adatok a 2002-es népszámlálásról) Bukarest CD elektronikus kiadvány, 2003 Országos Vidékfejlesztési Terv (Planul naţional startegic pentru dezvoltarea ruralã) BARANYAI LÁSZLÓ BULGÁRIA ÉS ROMÁNIA EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSA A MAGYAR MUNKAERÔPIACRA: ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A MUNKAERÔPIAC MEGNYITÁSÁRÓL A most már 25-ket tömörítô Európai Unió lakossága viszonylagos magas munkanélküliségi mutatókkal kénytelen szembenézni. A korábban csatlakozott gazdagabb tagországok állampolgárai még jelenleg is tartanak attól, hogy a szegényebb már csatlakozott vagy most csatlakozó országok munkavállalói tovább növelik az úgy is már kiélezett a munkaerô-piaci versenyt. Természetszerûleg tartanak a 25-ök munkavállalói munkahelyeik elvesztésétôl, illetve attól, hogy nem vagy csak igen nehezen jutnak újra munkához. Valós veszélyként jelenhet meg adott szakmákban a munkabérek csökkenésének lehetôsége is, hiszen a munkáltatók számára a kibôvülô munkaerôpiacon nagyobb számban állnak rendelkezésre a megfelelô szakemberek és sok esetben ez a bérek csökkenéséhez is vezethet. A megjelenô friss munkavállalók csökkenthetik a már korábban kivívott szociális és munkabiztonsági feltételeket. A szabad munkaerô-áramlás ugyanakkor bizonyos mértékig ellensúlyozhatja az EU belül meglévô demográfia gondokat. A munkaerôvándorlás esetleg csökkentheti a társadalombiztosítók kiadásait, ugyanis alapvetôen a fiatalabb korú munkavállalók mobilitása a nagyobb. Közismert tény, hogy Magyarország demográfiai kilátásai az utóbbi évtizedekben jelentôsen romlottak a népesség lélekszáma negyed százada folyamatosan csökkenô tendenciát mutat és mára eltolódott az idôsek felé a korösszetétel. Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak úgy 5-10 év távlatában a munkaképes korú népesség számában is érzékelhetô csökkenést lehet majd tapasztalni. A foglalkoztatotti és el

17 tartotti arányok az eltartottak felé mutatnak, A tervezett intézkedések meghozatala elôtt között, így az EU állampolgárok a munkavállalás A munkavállalás szabadságának elôsegítését az ami a gazdaság fejlôdésének egyik gátjaként is megfontolás tárgyát képezhetné, adott eset- területén nem rendelkeznek azonos jogokkal. EK Szerzôdés és annak szem elôtt tartásával az megjelenhet. Emellett nem szabad figyelmen ben az úgynevezett brit modellnek a tanul- Ugyanakkor az elôbbiekben említett hármas azóta meghozott jogszabályok próbálják meg kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a hazai mányozása, átvétele, amely regisztrációs köte- alapjog nem korlátlan jogokat takar. Az érvény- elôsegíteni, hogy a felállított mesterséges aka- foglalkoztatási tartalék igen nagy, az inaktívak lezettség mellett támogatja a teljes munka- ben lévô szabályozások értelmében egy másik dályok leküzdése minél hamarabb megva- rétege rendkívül széles. Ennek a zömében ala- erôpiacnak a megnyitását. Ez a megoldás elfo- tagállamból érkezô munkavállalónak is ugyan- lósulhasson. A Csatlakozási Szerzôdés 39. cikke csony iskolázottságú rétegnek az aktivizálásá- gadható kompromisszumot jelenthetne az el- olyan jogokat kellene biztosítania a befogadó konkrétan meghatározza a tagállamok munka- val részben megoldhatóak lennének a foglal- térô nézôpontok egyidejû érvényesülése mel- tagállamnak, mint, amilyeneket saját honos vállalóinak fôbb jogait szabad mozgásuk vonat- koztatási problémák. lett. A regisztrációs kötelezettség az elvi állás- munkavállalóinak biztosít. kozásában, így a munkavállalók alapvetô joga: pont fenntartásával párhuzamosan a csatla- Érdemes szem elôtt tartani, hogy a munkaerô- kozás utáni korrekcióra is lehetôséget biztosít, Az európai integráció egyik mozgatórugója munkavállalás céljából történô szabad moz- piac megnyitása vagy részbeni megnyitása amennyiben komolyabb zavarok lépnének fel mondhatni alappillére a munkavállalók szabad gás joga, egyrészt csökkenthetné az egyes szakmákban, a munkaerôpiacunkon. mozgásának a lehetôvé tétele. A munkavál- tényleges állásajánlat elfogadása egy másik ágazatokban tapasztalható munkaerôhiányt, lalók szabad mozgásának megteremtése és tagállamban, másrészrôl az is elképzelhetô, hogy hozzájárul- Az EU-ban a személyek szabad mozgását le- egyben növelése egyfelôl javítja az egyének a munkaviszony megszûnése után a fogadó hatna az alacsony aktivitási számok növelésé- hetôvé tevô elvek elhelyezkedési esélyeit, másfelôl javítja a mun- tagállam területén maradáshoz való jog a hez, harmadrészt a magyar gazdaság számára káltatók munkaerôigény kielégítésének a megfelelô közösségi keresztjogszabályok többlettudást, szakértelmet eredményezne, A Maastrichti Szerzôdés tette alapjoggá az Unió lehetôségét is. Ez a két hatás együttes érvénye- feltételei szerint, ami a gazdasági fejlôdés egyik eleme lehet. minden egyes polgárára értendôen a szemé- sülése összességében hozzájárulhat a kialakult adott tagállamban való tartózkodás joga lyek szabad mozgását. Azonban ezen alapjog a foglalkoztatási helyzet változtatásán adott munkavállalás céljából ugyanolyan sza- Az eddig megismert felmérések, és tapasztala- mai napig sem tud maradéktalanul érvénye- esetben javításán, másfelôl növelheti az egész bályozás és adminisztratív intézkedések tok alapján arra lehet következetni, hogy Ma- sülni, mivel egymástól eltérô csoportokra el- közösség gazdasági hatékonyságát, valamint mellett, mint amelyek a fogadó tagállam gyarország nem célországként szerepel a csat- térô szabályok érvényesek a tagállamokban, versenyképességét. Azonban a napjainkban is állampolgáraira vonatkoznak. lakozó országok munkavállalóinak a szemé- attól függôen, hogy milyen formában kívánnak életben lévô szabályozások megváltoztatása, ben. Várhatóan Románia irányából lesz na- adott esetben keresôtevékenységet folytatni. amely a meglévô korlátozások teljes feloldását A már idézett 39. cikk értelmében megfogal- gyobb a munkaerô vándorlás hazánkba, amit a A keresôtevékenység céljából más tagállamba célozzák nehézkesen haladnak. A késlekedés mazott diszkrimináció tilalma értelmében tilos magyar nemzetiség jelentôs létszáma és föld- áttelepülôkre lényegében három eltérô sza- egyik kézzelfogható eredménye az a tény is, bármely, állampolgárság szerinti megkülön- rajzi közelség magyaráz meg. A román és bul- badság vonatkozik: hogy manapság hozzávetôlegesen a tagállam- böztetést tenni a tagállamok munkavállalói kö- gár munkavállalói többség számára Magyaror- ok munkavállalóinak csak 2%-a dolgozik másik zött, a munka díjazása és a munkafeltételeket szág nem jelent célországot. a munkavállalókra (a munkaerô szabad tagállamban. Jelenleg a dolgozni kívánó mun- illetôen. mozgása), kavállalók szabad mozgását alapvetôen három A Bulgária és Románia csatlakozása kapcsán az önálló vállalkozókra vagy szabadfoglal- feltétel megléte korlátozza. Egyéb közösségi jogszabályok értelmében a meghozandó munkaerô-piaci intézkedések kozásúakra (a letelepedés szabadsága), míg Ezek az alábbiak: munkavállalóknak joguk van továbbá maguk- kapcsán célszerû lenne elgondolkodni azokon a szolgáltatást nyújtókra (a szolgáltatás- kal vinni házastársukat és 21 éven aluli, vala- a tényeken is, hogy Magyarország óta, nyújtás szabadsága). az érvényben lévô diszkriminatív feltételek mint eltartott gyermekeiket is. amióta az EU teljes jogú tagja folyamatosan fenntartása a más tagállamokból érkezet- azért küzd, hogy a 15-ök és a csatlakozott or- A fentebb felsorolt társadalmi csoportok sza- tekkel szemben, A munkavállalók szabad mozgása alól is létez- szágok munkavállalói korlátozás nélkül enged- bad mozgása végsô soron egy és ugyanazon azon jogszabályok összessége és adminiszt- nek ugyanakkor egyes kivételek, amikor a jék be munkaerôpiacaikra a magyar munka- alapelvre támaszkodik, a megkülönböztetés ti- ratív intézkedések megléte, amelyek eltérô Szerzôdés 39. cikk alapján megenged más tag- vállalókat. Ennek az erôfeszítésnek eredménye lalmára. Ez a gyakorlatban manapság még szabályozást állapítanak meg a más tagál- államból érkezô munkavállalókkal szemben bi- az, hogy jelenleg a már korábban csatlakozott nem tud maradéktalanul érvényesülni. Nap- lamokból érkezettek vonatkozásában, zonyos korlátozásokat. Ilyen korlátozások ér- tagállam többsége az eredeti korlátozó in- jainkban igenis megvannak azok a lehetôsé- valamint a különbözô társadalombiztosítási vényesíthetôek egyrészt a közrend, közbizton- tézkedéseiken enyhített. gek, amelyek mentén különbség tehetô a kü- rendszerek közötti eltérések. ság, közegészségnek a védelme, másrészt a lönbözô tagországból érkezô munkavállalók közszolgálat védelme érdekében. Ezekkel a 30 31

18 korlátozásokkal csak megalapozott indok megléte esetén élhetnek a tagállamok. A közszolgálatban, a tilalom csak a ténylegesen közszolgálati, közhatalmi feladatokat ellátó szemé- Ez a szabály azt jelenti, hogy az elôbb említett bontásban az adott tagállam mentesülhet a közösségi jog alkalmazása alól. Az átmeneti intézkedések lehetôséget adhatnak a hatályba lépni. A teljes liberalizálás esetén várható mintegy ezer potenciális romániai munkavállaló jóval több, mint amennyi külsô munkaerôre a magyar gazdaságnak a 1. ábra Román munkavállalók célországai Olaszország Spanyolország Németország lyekre vonatkozik. Románia és Bulgária csatlakozását követô kilátások és lehetôségek a hazai munkaerôpiac szemszögébôl tagállamoknak arra, hogy a csatlakozást követôen két évig érvényesíthessék nemzeti jogaikat, de a már érvényben lévô kétoldalú egyezményeket tovább alkalmazzák. Abban az esetben, ha az adott tagállam a két éves jelenlegi helyzetben szüksége lenne. - Csak részben nyitja meg munkaerôpiacát, aminek különbözô módjai is elképzelhetôek. Ebben az esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni az úgynevezett standstill klauzulát, Magyarország Franciaország Egyesült Királyság Ausztria Portugália Írország idôtartam lejára elôtt nem nyilatkozik arról, amely a visszalépés tilalmát jelenti. Ennek a A tagállamok egyénileg saját hatáskörben hoz- hogy más tagállam munkavállalóival szem- tilalomnak az értelmében a csatlakozást kö- szakmákban, ágazatokban, illetve területeken, zák meg döntéseiket Románia és Bulgária vo- ben továbbra is fenn kívánja tartani a már vetôen a csatlakozó államok munkavállalói ahol munkaerô-piaci zavarok lépnek fel, ott szi- natkozásában a csatlakozás idôpontjáig, azaz korábban meghozott védintézkedéseket, úgy nem kerülhetnek rosszabb megítélés alá gorítani lehetne a munkavállalás lehetôségét. jelen esetben december 31-ig. automatikusan életbe lép a közösség jog, munkaerô-piaci szempontból, annál ami- ami a korlátozás nélküli munkavállalás le- lyenben a csatlakozást megelôzôen voltak. Csatlakozó országok népessége, munkaerô- A tagállamok a szolgáltatás keretében megva- hetôségét jelenti. Az utolsó idôszakban, azaz piacaik néhány jellemzôje, illetve várható lósuló munkaerômozgást a csatlakozás idô- az ötödik évtôl a hetedik évig terjedô idô- Korábban esett már szó arról, hogy a tagálla- migrációs célországaik pontjától szabadon engedélyezik, ennek alapja szakban csak abban az esetben tarthatóak mok önállóan és saját hatáskörben hozzák meg a csatlakozási szerzôdés. fenn továbbra is az átmeneti intézkedések, döntéseiket saját munkaerôpiacuk megnyitá- Románia népessége 21,7 millió, Bulgáriáé 7,8 ha az adott tagállam igazolni tudja az tényt, sáról, azonban ezen döntések elôtt feltehetôen millió körüli, tehát a két ország össznépessége Az elkövetkezôkben kiemelten az egyéni mun- hogy a beáramló munkavállalók súlyos figyelemmel lesznek a többi tagállam dön- hozzávetôlegesen 30 millió fô, ennyivel nô az kavállalás esetében alkalmazandó lehetôsége- munkaerô-piaci zavarokat okoznak belsô tésére. Ez a feltevés két okból is következhet, EU lakosságának a létszáma. Ezekben a csatla- ken érdemes megfontoltabban elgondolkodni, munkaerôpiacán. egyrészt a nemzetközi munkaerôpiacok egyre kozó országokban élôk migrációs hajlandósága mivel várhatóan ebben a formában fog meg- Elegendô a csatlakozás idôpontjáig az elsô két jobban integrálódnak egymáshoz, másrészt a nem elhanyagolható, azonban a célországok valósulni a munkavállalások többsége. A tagál- éves idôtartamról dönteniük a tagállamoknak, tagállami engedélyezô, vagy korlátozó intéz- sok esetben igen különbözôek. lamoknak három fajta módon szabályozhatják így az esetleges további lépések megtéte- kedések meghozatala hatással bírnak a mig- munkavállalás lehetôségét belsô munkaerôpia- lére, valamint a már megtett lépések változ- ráns munkavállalókra. Abban az esetben, ha a A éves népesség viszonylatában a fog- cukon, tatására két év áll rendelkezésre. tagállamok többsége a munkaerôpiacaik korlá- lakoztatási ráta Romániában és Bulgáriában az egyrészt teljes liberalizáció keretében korlá- A két éves átmeneti idôszakot vizsgálva Ma- tozása mellett dönt, úgy azokban a tagorszá- EU 25 országának átlagában mért 63,8 %-nál tozás nélkül megnyitják munkaerôpiacukat, gyarországnak három lehetséges megoldás gokban, ahol megnyitották a munkaerôpia- lényegesen alacsonyabb, Romániában 57,6%, másrészt védintézkedéseket léptetnek életbe közül kell majd választania: cokat, a korlátozások megszûnéséig vára- Bulgáriában 55,8%. Ezzel szemben Magyaror- a hazai munkaerôpiac védelme érdekében - Nem nyitja meg munkaerôpiacát a román koznának a bulgár és román munkavállalók. szágon a foglalkoztatási ráta 57%, amely az át- harmadrészt részlegesen nyitják meg mun- és bulgár munkavállalók elôtt. Ez azt jelenti, Így esély van arra, hogy kialakulhat az úgyne- lagtól elmarad. kaerôpiacukat. hogy az elkövetkezendôekben is fennmarad- vezett pályaudvar effektus. nak a jelenleg is érvényben lévô engedélye- A román munkavállalók célországai elsôsorban Az egyéni munkavállalás lehetôségei a csatla- zési eljárások, valamint a már korábban meg- Szakértôi vizsgálatok ismeretében Magyar- Olaszország (29,51%), Spanyolország (22,40%), kozási szerzôdés alapján az alábbiakban foglal- kötött kétoldalú nemzetközi egyezmények. ország számára egyik lehetséges megoldás Németország (13,57%), Magyarország (5,80%), hatóak össze: - Teljes egészében megnyitja munkaerôpia- lehet, ha az elsô két évben részlegesen tartja Franciaország (5,53%), Egyesült Királyság cát. Ennek a lépésnek a megtételéhez nem fenn munkaerôpiacának védelmét. Ezzel a (4,61%), Ausztria (4,48%), Portugália (1,98%) Minden EU tagállamnak, így hazánknak is a szükséges semmilyen lépést tenni, ugyanis, döntéssel lehetôség nyílik az úgynevezett és Írország (1,32%) (1. ábra) (National Asso- csatlakozási szerzôdés X. melléklete szerint ha az adott tagország a csatlakozás idôpont- cherry-picking szemezgetés elvének az al- ciation of Citizens Advice Bureaux kérdôíve, biztosított joga, az úgynevezett éves jáig nem hoz döntést munkaerôpiacának vé- kalmazására. A gyakorlatban ez azt jelenté, február). átmeneti intézkedés alkalmazásának lehetô- delmére a csatlakozási szerzôdés X. mellék- hogy ott, ahol munkaerôhiány jelentkezik, a sége munkaerôpiacának védelme vonatko- lete értelmében, akkor automatikusan a kö- hazai munkaerôpiacon a munkavállalás lehe- A bolgár munkavállalók célországai elsôsorban zásában. zösségi jog által biztosított lehetôség fog tôségét meg lehetne könnyíteni, azokban a Spanyolország és Görögország, aminek oka 32 33

19 egyrészt a földrajzi közelség, másrészt az a tény, hogy ezen országokban közel 60 ezer, illetve 33 ezer fôs bolgár népesség él. (OECD, SOPEMI 2006). A bolgár migráns munkavállalók számára (a tengerentúli országok, azaz USA és Kanada mellett) Olaszország és az Egyesült Királyság is közkedvelt célországok. Magyarországra elhanyagolható számban érkeznek munkavállalási céllal bolgár állampolgárok. Az elôbbiekben leírtak alapján érdemesnek látszik a két csatlakozó ország közül Romániával kiemelten foglalkozni, mivel ebbôl az irányból várható Magyarország viszonylatában nagyobb migrációs hullám, tekintettel a nagy lélekszámú magyar anyanyelvû kisebbségre. A Világbank a közelmúltban tett közzé egy jelentést, amely szerint a éves fiatalok 88 százaléka elhagyná Romániát, részben tanulás, részben munkavállalás céljából. A Világbank kutatási eredménye alátámasztja az UNICEF korábbi felmérésének eredményeit. Az UNICEF a 9-17 éves gyermekkorú népesség körében úgy találta, hogy ennek a korosztálynak több mint 40 százaléka szeretne Nyugat-Európába vagy Észak-Amerikába vándorolni. A vándorlási szándék önmagában nem azt jelenti, hogy menni is fognak az érintettek, csak azt érzékelteti, hogy szívesebben élnének más országokban. Felhasznált irodalom Horváth Zoltán, Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyûlés (hatodik bôvített kiadás) Magyarország tekintetében a becslések arra engednek következtetni, hogy Románia irányából nagyságrendileg ezres migrációs potenciállal érdemes számolni. A romániai munkaerô számára nem Magyarország az elsôrendû munkavállalási célpont, a felmérések szerint a román munkavállalóknak csak 6%-a jelölte meg Magyarországot célországként (National Association of Citizens Advice Bureaux kérdôíve, február). A két ország munkaerôpiacát vizsgálva szembetûnô, hogy a keresleti és kínálati oldal eltérô, illetve kis mértékben fedi le egymást. Az eddigi tapasztalatok és felmérések alapján elmondható, hogy Romániából érkezô munkavállalók zöme alacsony képzetséget igénylô szakmákban, ágazatokban próbált, illetve próbált meg munkát keresni. Ilyen szakmák, illetve ágazatok az ápoló, ács, asztalos, építôipar, a szezonális mezôgazdasági munkák. Migráció esetében további szempontokat is érdemes mérlegelni, amelyek a társadalmi tényezôkbôl fakadnak, amelyek hatással lehetnek az elvándorlásokra. Érdemes például azon elgondolkodni, hogy a migrációt tervezôk tisztában vannak vajon az ôket a migráció során érintô fizikai és pszichikai behatásokkal. Nézôpont Intézet, 23 millió? (Románia és Bulgária uniós csatlakozásának várható munkaerô-piaci hatásai) tanulmány, október OLÁH ISTVÁN MIGRÁCIÓ ÉS MOBILITÁS MAGYARORSZÁGON Bevezetés A tanulmány a migráció és társadalmi mobilitás jelenségeinek alapproblémáival foglalkozik. Az elsô rész a belföldi migráció fôbb tendenciáit tárja fel, ezt követi az Európai Unióba irányuló vándorlás bemutatása, majd a harmadik részben ezek társadalmi mobilitásra való hatását taglalja. Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos olyan társadalmi folyamatot indított be, melyek feltérképezése még nem történt meg. Pedig szükség lenne az új jelenségek szociológiai felmérésére. Ezért a tanulmány néhány olyan kutatási alapproblémával is foglalkozik, amelyek hozzájárulhatnak a még nem ismert tendenciák jobb megértéséhez. A dolgozat rövid összegzéssel zárul, amely összefoglalja a szövegben megjelenô, migrációra és társadalmi mobilitásra vonatkoztatható észrevételeket, javaslatokat. A: A belföldi migráció 1. A migráció fogalmának meghatározása A migráció a demográfiai tudomány kutatási körébe tartozik. A migráció okai a társadalom egészének mûködését is érintik, illetve indikálják, ezért a migráció a szociológia tudományának érdeklôdési körébe is beletartozik. A migrációt olyan lakóhely-változtatásként tudjuk definiálni, amely a településhatár átlépésével jár. Nemzetközi migrációnak nevezzük az országhatárt átlépô lakóhely-változtatást. Ez lehet állandó vagy ideiglenes jellegû. A migráció témaköréhez tartozik az ingázás. Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a munkavállalónak más településen van lakóhelye és munkahelye. Az ingázás formáit idôdimenzióban tudjuk leírni. Létezik napi ingázás, heti, havi vagy éves ingázás. Az ingázás mértéke egy adott régió gazdasági fejlettségének egyfajta indikátora. 2. A teljes földrajzi mobilitási arányszám alakulása a rendszerváltozás óta A vándorlások mennyisége az 1950-es évek végétôl, 1960-as évek elejétôl kezdve, kisebb megszakításoktól eltekintve, fokozatosan csökken. Hangsúlyozandó, hogy ez a jelenség teljes mértékben tükrözi az európai mobilitási tendenciákat. A rendszerváltozás után várható lett volna, hogy a gazdasági átmenet okozta változások térbeli mozgásokat generálnak, vagyis a mobilitás csökkenô tendenciája megfordul. Ez a feltételezés nem valósult meg, hiszen a térbeli mobilitás minden formájának jelzôszámai zuhanni kezdtek. A térbeli mobilitás indikátor funkciója tehát mûködött, csak a várttal ellentétes irányban. A társadalmi, politikai és gazdasági átmenet okozta mobilitási bénultságból a magyar társadalom a kilencvenes évek végére lábalt ki, ezt a KSH adati bizonyítják: 3. A vándorlás célállomásai A évi népszámlálási adatok egyértelmûen azt mutatják, hogy a belföldi migrációra vonatkozó legfontosabb tendencia az, hogy a vándorlás iránya nyugati, dél-nyugati dominanciával bír. Emellett megjegyzendô, hogy a migrációban jelentôs szuburbanizációs trendek figyelhetôek meg. A legvonzóbb célállomás Budapest, de néhány jelentôs dunántúli 34 35

20 megyeszékhely is csábító célpont a vándorlók paraméterrel írjuk le. Egy kiterjedtebb vizsgá- faragnak hátrányukból a fejlettebb nyugati Európának több aktív munkavállalóra van szük- számára. Ha megyei szinten vizsgáljuk a migrá- latban erôsen javasolt a migráció és az adott régiókhoz képest. Véleményem szerint ez a fo- sége, akik termelékenyebben dolgoznak. Ez le- ciós folyamatokat, akkor az állapítható meg, területre vonatkozó lakossági indexek analizá- lyamat csökkenteni fogja a migrációs nyomást.* hetôvé teszi a hosszú távú gazdasági növeke- hogy a fô kibocsátó megyék Borsod-Abaúj- lása, úgymint jövedelempótlósok aránya a la- dés, a munkanélküliség és a regionális egyen- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- kosság százalékában, jövedelempótlósok a mun- A lakáshoz jutás feltételei bár eddig még nem lôtlenség elleni küzdelmet, illetve a társadalmi Bihar megye. Az ezredforduló sajátos, eddig kanélküliek arányában, a rendszeres szociális szóltunk róla szintén erôsen befolyásolják a kohézió elôsegítését. Vulgarizálva tehát kije- nem tapasztalt hozadéka, hogy Budapestrôl segélyben részesülôk aránya a lakosság száza- migrációs trendek alakulását, s a migráció oki lenthetô, hogy az Európai Unió támogatja a tár- vándorolnak el a legtöbben (s mint feljebb je- lékában, egyéb rászorultsági támogatásban háttereként foghatóak fel. Így a lakhelyváltoz- sadalmi migrációt a tudásalapú társadalom lét- leztem, a bevándorlók aránya is itt a legma- részesülôk aránya a lakosság százalékában, stb. tatók mértékének csökkenése felé mutat az is, rehozásának szellemében. gasabb), s Pest megye vált a legkeresettebb hogy a lakástámogatások volumene 2007-tôl lakóhellyé. A fô célpontot jelentô megyék Pes- 1. táblázat várhatóan csökkeni fog. A tamperei program már konkrét ajánlásokat ten kívül pedig Fejér, Bács-Kiskun és Gyôr-Mo fogalmaz meg a migrációval kapcsolatban. son-sopron megye. A kibocsátó és a fogadó megyék területi elhelyezkedése világosan Teljes mobilitási arányszám 3 3, ,8 Teljes költözési arányszám 3,24 3,63 3,7 3,5 3,7 A közlekedés fejlesztése, a gyorsforgalmi utak építésének kormányzati preferálása szintén Kijelenti, hogy a legális és az illegális migrációt csak együtt lehet kezelni, mert a legális migrá- tükrözi a megyék közötti belsô vándorlások negatív irányban hat a migrációs rátára. Ugya- cióval kapcsolatos politika sikere és hitelessége nyugatra tartó fô irányát. A gazdaság és a migráció kapcsolata mellett nis a közlekedés fejlesztése inkább az ingázók, elsôsorban az illegális munkavállalás elleni fontosnak tartom a migrációban részt vevô cso- s nem az állandó lakhelyváltoztatók számát harc hatékonyságától függ. Ezért a program 4. A vándorlás okai és társadalmi hatásai portok szociokulturális hátterének (úgymint fogja növelni. támogatja a határokon átívelô családe- szülôk iskolázottsága, egyén iskolázottsága, gyesítést, illetve a hosszabb ideig határon túl A migráció elméleti szinten mindig valamilyen etnikai hovatartozás, stb.) feltérképezését is. Ezen tényezôk figyelembevételével azt gondo- dolgozók jogait erôsen közelíti az Európai Uniós kölcsönhatás eredményeképpen jön létre. Ez a Ezáltal a migráció okaival kapcsolatos kutatá- lom tehát, hogy a következô években a teljes polgári jogokhoz. kölcsönhatás létrejöhet ember és természet sok gazdasági tényezôkre való leredukálása mobilitási arányszám csökkenésének lehetünk (ökologiai nyomás), ember és hatalom (hatal- elkerülhetô, és új aspektussal gazdagítható. tanúi. A hágai program a tamperei program céljait mi nyomás), ember és ember (kollektív nyo- viszi tovább 2009-ig, megfogalmazva azt, hogy más), és ember és saját normái (normarend- 5. A belföldi migráció lehetséges tendenciái B: Migráció az Európai Unióba az eddigieknél hatékonyabb migrációs politikát szer által okozott nyomás) között ig a regionális fejlesztések tükrében kell folytatni az Európai Unió keretein belül. 1. A migrációt szabályozó dokumentumok és Ennek szellemében kijelenti, hogy az európai Magyarországon a migráció legfôbb okai ter- Bármiféle jövôre vonatkozó jóslás nagy me- keretprogramok rövid bemutatása összdiákság csereprogramokban való részvéte- mészetesen a gazdaság strukturális berendez- részség lenne a változékonynak tekinthetô tér- lét ösztönözni kell, ami a késôbbi, legális euró- kedésében keresendôk, s ez hat ki az egyén beli mobilitási folyamatok esetében. Ezért az Az Európai Unió határain belül folyó migráció pai munkavállalásra késztetô felfogásmódot normarendszerére. A regionális szinten mért alább megfogalmazott gondolatok erôsen elsô alapdokumentumának az Egységes Euró- erôsíti. Ha európai migrációról beszélünk, szük- munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok vi- hipotetikus jellegûek. pai Okmány tekinthetô. Az Okmány 1987-ben séges e dokumentumok figyelembevétele. lágosan megmutatják azt, hogy egyes terü ra célul tûzte ki az egységes belsô piac letek miért válnak a migráció kibocsátóivá, il- A Második Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelten megteremtését, olyan belsô határok nélküli 2. Az Európai Unióba irányuló migrációt kiváltó letve befogadóivá. Összefüggés mutatkozik a támogatja a négy leghátrányosabb helyzetû térségként definiálva azt, ahol az áruk, szemé- okok és társadalmi hatásai migráció területi volumene, és az adott terület régióban, illetve azon belül külön hangsúlyoz- lyek, szolgáltatások és a tôke szabad mozgása gazdasági paraméterei között is: vagyis a leg- va a leghátrányosabb kistérségekben megvaló- biztosított. A migráció mögött húzódó okokat két fô típus- rosszabb mutatóval rendelkezô régiók maga- sítandó fejlesztéseket. Ezekben markáns szere- ba sorolhatjuk: ezek a kényszer vagy taszító sabb elvándorlási hányadossal bírnak, mint a pet kap a foglalkoztatást elôsegítô tevékeny- A Lisszaboni Stratégia határozott irányt adott hatások, vagy az ezekkel szemben álló jóléti jobb helyzetben lévô területek. A munkanél- ségek helyi koordinációjának erôsítése, vala- az Egységes Európai Okmány által megfogal- vagy húzó hatások. A magyar migráció elsôsor- küliségi ráta a legdominánsabb indikátora az mint a non-profit foglalkoztatási projektek mazott gazdasági konstrukciónak azzal, hogy ban húzó vagy jóléti jellegû, vagyis nem adott régió gazdasági helyzetének. A migráció megvalósítása a szociális gazdaságban. Ennek kimondta, hogy 2010-re az Európai Uniónak üldöztetés, háború stb. váltja ki, hanem a ma- gazdasági beágyazottsága azonban sokkal eredményeképpen a hátrányos helyzetû térsé- kell lennie a világ legdinamikusabban fejlôdô gasabb társadalmi presztízs lehetôsége, vagy a komplexebb jelenség annál, hogy ezzel az egy gek a foglalkoztatási lehetôségeket tekintve gazdaságának. A gazdasági növekedéssel kap- jobb bérskála a vonzó hatású. Fontos leszö- csolatos lisszaboni célkitûzések eléréséhez gezni: nem a teljes gazdasági ellehetetlenülés 36 37