Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság február 3 és május 12 közötti tevékenységér l

Átírás

1 Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes

2 Tartalom 1 Vezet i összefoglaló Vitatott kérdések Emlékeztet k Emlékeztet a munkabizottság én megtartott ülésér l Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság i ülésér l Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság január 20-i ülésér l Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó december 10-én megtartott ülésr l 13 3 Elkészült dokumentumok MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt) Szennyvízbírság költségek Árpád Agrár Rt. (Szentes) A szennyvízbírság várható alakulása Egyéb üzemköltségek Szegedi Egyetem A szennyvízbírság várható alakulása Egyéb üzemköltségek Szarvasi termál közm A szennyvízbírság várható alakulása Egyéb üzemköltségek A csornai termálvíz hasznosító rendszer A szennyvízbírság várható alakulása Egyéb üzemköltségek Termál távf tés Makón A szennyvízbírság várható alakulása Egyéb üzemköltségek A termálvízf tés versenyképessége a földgázhoz képest Áttérés gázf tésre Energiapolitika M szaki és gazdasági megvalósíthatóság Fenntarthatóság, megújuló képesség Környezetvédelem Természetvédelem Hogyan tovább a földh hasznosítással? Kevesebb termálvíz kitermelése Kevesebb termálvízzel azonos termelési érték Kevesebb termálvízb l ugyanannyi energia Az egyéb termálvíz kitermelések csökkentése Vízvisszatáplálás Termálvízfelhasználás csökkentésének lehet ségei F t felület b vítése a szarvasi termál közm nél Kiindulási adatok: Radiátor felületek b vítése:

3 Beruházási költségbecslés Értékelés Az Árpád-Agrár Rt. kertészet energiahatékonysági beruházás terve megújuló energiaforrások fajlagos költségei Támogatási lehet ségek más minisztériumoknál KvVM által készített áttekintés a geotermikus energia hasznosításának jogi környezetér l Kompromisszumos javaslatok A és i ülés emlékeztet jének kompromisszumos javaslatai Javaslat a FÖLDH program projektjeire Egyéb anyagok VITUKI által készített emlékeztet a i üléshez MgtE által készített emlékeztet a i üléshez MgtE észrevételek a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság február 5-i ülésér l készült emlékeztet höz

4 1 Vezet i összefoglaló 1) Jelenleg a termálvíz energetikai hasznosítása a régóta m köd, gyakorlatilag amortizálódott létesítmények üzemeltetési költségét tekintve a mértékadó földgáz árához képest Magyarországon versenyképes. A fajlagos költségarány kb. 1:3-1:5. A hatályos jogi szabályozások szerint, a költségviszonyok táján kiegyenlít dnek, 2010-re pedig megfordulnak. A termálvíz által el állított energia költsége %-kal meghaladja a földgáztüzelés költségét, amennyiben szennyezés-csökkent intézkedések elmaradása miatt bírságot kell fizetni. Mindez a termálvíz energetikai célú felhasználóinak gazdasági ellehetetlenüléséhez vezet. A jelenlegi rendszerek termálvíz és energiafelhasználását reálisan 20-30%-kal lehet csökkenteni jelent s beruházásokkal. Ezek a beruházások támogatás nélkül nem térülnek meg. A KvVM indokoltnak tarja, hogy a termálvíz energetikai célú hasznosítása esetében az eddigieknél részletesebb gazdasági elemzés készüljön. 2) A felszíni vízkészletek védelmét szolgáló jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) a termálvíz hasznosítását 3 csoportba sorolják, és ezekre állapítanak meg határértékeket, illetve írnak el a használt víz elhelyezésére követelményeket. Az energetikai célú felhasználás esetében, a termálvíznek csupán a h tartalmát hasznosítják, így a használat során szennyez anyag nem juthat be a vízbe. Mivel ebben az esetben a víz kémiai és biológiai jellemz i nem változnak a használat során (pl. zárt rendszer üvegházvagy lakás-f tés), ezért a hatályos jogi szabályozás értelmében ez az egyetlen eset, amikor a felhasznált termálvíz visszasajtolható a vízadó rétegbe. A vízvisszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez még kutatás-fejlesztésre van szükség. A visszasajtolás költségeit új létesítmény esetében (hasonlóan az egyéb, környezetvédelmi költségekhez) be kell építeni a beruházási költségek közé. Indokolt a visszasajtolás állami vagy EU forrásokból történ támogatása, ehhez azonban több érintett tárca egyetértése is szükséges. A környezetvédelmi szabályozás (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) 2010-ig türelmi id t biztosít a követelmények teljesítésére. A visszasajtolás támogatásáról kés bbiekben várható döntést l függ en, indokolt lehet a türelmi id esetleges meghosszabbítására vonatkozó egyeztetések indítása. A jogszabályok (a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletek) készítése során számos egyeztetés volt. Sajnos valamennyi érintett szervezet bevonása nem történt meg, így elmaradt az egyeztetés többek között a Magyar Geotermális Egyesülettel, illetve a Magyar Termálenergia Társasággal, továbbá a JNSzM Termál- és Gyógyturizmus Egyesülettel is. 3

5 3) A munkabizottság kompromisszumos javaslatokat tett: Földh program indítása. Indítványozza a Földh program pénzügyi fedezetének biztosítását a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól. A geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének A földh hasznosítás esetében nem lehet eltekinteni a szociális, regionális és kistérségi, foglalkoztatási, agrárgazdasági, területfejlesztési, stb. szempontoktól. Ezért célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások, stb. A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén -hazai források hiányában - EU támogatásokat kell igénybe venni. A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni. A támogatásokat az energetikai rendszer korszer sítésére is célszer felhasználni. A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal kapcsolatos költségekkel. 4) Az MgtE által rendezend szakmai fórum id pontja el reláthatólag június 9. 5) Vitatott kérdések: lásd a vezet i összefoglaló mellékletét Budapest, május 12. Keller Péter Horváth Vera Liebe Pál Kardos Sándor Szita Gábor Hlatki Miklós Nagygál János Dr. Imre András Melléklet: Az MGtE által lezáratlannak tekintett kérdések 4

6 1.1 Vitatott kérdések Melléklet a vezet i összefoglalóhoz 1. Az MGtE álláspontja szerint nincs kimutatható, tartós környezetkárosító hatása a termálenergia jelenlegi hasznosítási formáinak, amire bizonyítékokat is szolgáltatott. 2. A szennyvízbírság összegének drasztikus megemelésekor a jogalkotók kizárólag a megel zés szempontjait vették figyelembe, de nem készültek a termálenergia hasznosításának sajátosságait figyelembe vev gazdaságossági számítások holott ez kötelez lett volna a jogalkotásról szóló évi XI. Tv. alapján - és azt sem vették figyelembe, hogy a termálvíz-hasznosítók jelenlegi felhasználási eljárásaikkal nem okoznak környezetkárosítást. 3. A bírságtételek között - a megel zés szempontjait is figyelembe véve indokolatlan, alkotmányellenes különbségtétel van az energia hasznosítási felhasználók hátrányára és a balneológiai felhasználók el nyére. Ezt meg kell szüntetni. 4. Mindaddig, amíg a visszasajtolás széleskör alkalmazásának bevezetéséhez további kutatások és fejlesztések szükségesek, valamint addig amíg ezen technológia megvalósításához szükséges EU-s és állami források nem állnak rendelkezésre, indokolatlan és nemzetgazdasági szempontból káros a jelenlegi bírság tételek, illetve a bírságra vonatkozó szabályozás fenntartása. 5. A bizottság minisztériumi oldala érdemben nem reagált az egyesület helyzetértékelésére, az egyesület által feltett kérdésekre csak részben adott szakmailag elfogadható választ. 6. Szükség van azonnali jogszabály-változtatásra, mivel a türelmi id alatt évente, drasztikusan emelkednek a bírságtételek, a felhasználók gazdaságilag ellehetetlenülnek. 7. Az ún. türelmi id t legalább 2015-re kell módosítani, addig a bírságtételeket a 2010-es maximális bírságtétel 3%-ának megfelel szinten be kell fagyasztani. 8. A kért jogszabály módosítások nélkül, a bizottság munkája eredménytelennek min síthet. Az, hogy a minisztérium képvisel i megértették és részben elfogadták szakmai érveinket, nem oldja meg a felhasználók várható és a közeljöv ben tömegesen bekövetkez gazdasági cs dhelyzetét. 9. A kompromisszumos javaslatok a probléma távlati megoldásához nyújtanak segítséget, ezért egyetértünk velük, de nem helyettesíthetik az azonnal szükséges jogszabálymódosítást. Budapest, május 12. Szita Gábor Hlatki Miklós Nagygál János dr. Imre András 5

7 2 Emlékeztet k 2.1 Emlékeztet a munkabizottság én megtartott ülésér l Jelen voltak: MgtE részér l: KvVM részér l Dr. Szita Gábor elnök, Nagygál János Dr Imre András ügyvéd Hlatki Miklós Lakatosné Dr. Nemes Sarolta szakért Horváth Vera f tanácsos Mádai Sándor szakért Keller Péter szakért Felek áttekintették a munkabizottság feladatait és meghatározták az Államtitkár Úr számára átadandó jelentés elkészítésének módját, ütemezését és felel seit. 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt MgtE egységes szerkezetbe foglalja az anyagot május 10-ig 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM a megállapodásokat és a nyitott kérdéseket egységes szerkezetbe foglalja május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. VITUKI egységes szerkezetbe foglalja a javaslatokat május 2-ig. Ezt az anyagot megkapja MgtE, aki május 10-ig megadja írásos véleményét 5/ szakmai fórumot rendez MgtE április 26-ig megadja azt az id pontot, amikor rendezvényt szervez tagjai számára és megadja a rendezvény tematikáját. Ezen KVvM lehet ség szerint részt vesz, de a munkabizottság által elkészített anyagnál többet nem fog tudni várhatóan el adni Felek megállapodtak, hogy kb. másfél oldalas vezet i összefoglalót készítenek Államtitkár Úr számára, mely pontonként tartalmazza a megállapodások és nyitott kérdések lényegét. Az összefoglaló olyan kell legyen, melyb l Államtitkár Úr számára világos és egyértelm, milyen területen, milyen módon és milyen eséllyel járhat el a nyitott kérdésekben. A vezet i összefoglaló tervezetét KvVM elkészíti május 12-re. 6

8 Következ megbeszélés id pontja május óra, Zöld Galéria. Témája a dokumentumok szövegeinek véglegesítése. 2.2 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó Munkabizottság i ülésér l (Tematikus vázlat a Munkabizottság kijelölt feladatai alapján) Jelen lév k: a munkabizottság tagjai és meghívottak (Kovács Péter/ KvVM f osztályvezet, Dr. László Ferenc / VITUKI) Ezen emlékeztet célja, hogy a Munkabizottság feladataival kapcsolatban elhangzottakat rendszerezze, illetve a javaslatok megfogalmazásával megadja a következ ülés tematikáját. Az egyéb szóba került témákat, egyéni megfogalmazásokat a felek által készített és mellékelt (1 és 2 melléklet) emlékeztet tervezetek tartalmazzák. A munkabizottság feladatainak áttekintése 1/Megvizsgálja a különböz vizek esetében felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket A január 20-i ülésen MGtE átadott egy Helyzetértékelés cím dokumentumot. Ebben 3 telephelyre és alapvet en két felhasználási lehet ségre (Szentes-kertészet, Szeged-távf tés, Szarvas-távf tés) megvizsgálta a vízszennyezési bírság költségeinek jöv beli alakulását. Javasoljuk, hogy a számításokat arra az esetre is végezzék el, amikor szennyezéscsökkentési intézkedések megtétele esetén, alkalmazásra kerül a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 39.. (3) bek. által biztosított 3 %-os kedvezményes bírság a számítást további felhasználási lehet ségekre és más földrajzi területekre is végezzék el, vagy indokolják meg miért reprezentálja a három számítás a teljes magyar geotermia felhasználást a bírságokat és az üzemeltetési költségeket ne állandó értékkel vegyék figyelembe, hanem a szentesi kertészet és a szarvasi távf tés kapcsán mutassák ki milyen beavatkozásokkal milyen költségmegtakarítások jelentkezhetnek az amortizációt is vegyék figyelembe, vagy indokolják meg, miért nem veszik figyelembe komplex hasznosításra vonatkozó példákat, javaslatokat mutassanak be. 2/ Kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetésének költségeit az amortizációval együtt A január 20-i ülésen MGtE átadott Helyzetértékelés cím dokumentum 2 pontja foglalkozik a termálvíz f tés versenyképességével a földgázhoz képest. Ez a fejezet nem foglalkozik más hasonló berendezésekkel, csak az 1 pontban megadott három telephellyel. 7

9 KvVM kérte, hogy MGtE az eredeti megállapodásnak megfelel számításokat végezze el. MGtE az olaj és villanyf téssel történ összehasonlítást feleslegesnek tartotta. Javasoljuk, hogy: MgTe szerezze be a h energia el állítási költségeket különböz tüzel anyagok, energiaforrások esetén 3/Áttekinti a jogi helyzetet KvVM tájékozatta MGtE képvisel it, hogy: a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet megjelentetése el tt széleskör szakmai és társadalmi egyeztetés történt, szakmai szövetségek és minisztériumok bevonásával. A termálvizek technológiai kibocsátási határértékeit tartalmazó a korábbi 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM rendelet (jelenleg 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) szakmai el készítése során egyeztetéseket folytattunk a termálvíz-felhasználókat képvisel fürd szövetséggel és a környezetvédelmi hatóságok szakért ivel. a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendelet meghozatala el tt széleskör társadalmi egyeztetés történt, ezen MgtE meghívás hiányában nem képviselte a szakmát ig, a türelmi id szak végéig lehet ség van arra, hogy a felügyel ség által jóváhagyott "szennyezés-csökkentési ütemterv" esetén a termálvíz felhasználók a rendelet 39. -ának (3) bekezdése alapján 3%-os bírságtételt fizessenek az Alkotmány Bíróság 28/1994(V.20.)határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének (pl. zöldbizonyítvány) Az MGtE képvisel i kérték, hogy: a használt hévizek felszíni elhelyezésének bírságolása a 220/2004 (VII.21.)Korm. rendeletben meghatározott 2010-es türelmi véghatárid t hozzák összhangba a támogatások forrásainak felhasználására megjelölt 2015-ös határid vel. (KvVM válasz: A kérés államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel, mert ez általános el írás, amely minden szennyvízkibocsátót érinthet.) az EU-s és az állami támogatások elmaradása esetén, illetve amennyiben a visszasajtolás magyarországi széleskör megvalósíthatósága m szaki, vagy gazdaságossági okból nem lehetséges, enyhüljenek a bírságtételek. (KvVM válasz: A bírság mértéke csökkenthet egyedi határértékek kiadásával, azonban a jelenlegi szabályozás (220/2004. Korm. rendelet) erre nem ad lehet séget. Változtatása államigazgatási egyeztetést, illetve politikai döntést igényel.) gondolják újra a környezetvédelmi jogi szabályozást a geotermikus energia, mint megújuló energia gazdaságos felhasználásának fenntarthatósága érdekében. (KvVM válasz: A tárgybani jelenlegi termálvízhasználatok nem megújuló geotermikus energia használatok, ezért a környezetkímél geotermikus energiai felhasználás elérése nem jogi szabályozás, hanem gazdasági (támogatási) kérdés.) VITUKI javasolta és MGtE kérte hogy: legyen lehet ség arra, hogy a kutatási programhoz csatlakozó termálvíz felhasználók a rendelet 39. -ának (3) bekezdésében meghatározott 3%-os bírságtételt fizessék a támogatások útján megvalósítandó visszasajtolási technológia üzembe helyezéséig, amennyiben ezt a program alátámasztja. 8

10 (KvVM válasz: A lehet séget a jogszabály jelenleg is biztosítja, azonban a kedvezményes bírságolás alkalmazása jelenleg legkés bb a türelmi id végéig vehet igénybe.) MGtE által február 3-án, délel tt átadott kérdések közül a következ k a válaszok: Kérdés Válasz 1. Melyek azok az EU el írások, amelyek Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a a termálvíz és a geotermikus energia tagországok a Víz Keretirányelv komplex hasznosítására vonatkoznak? el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek ) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi 2. Melyek azok az EU-s jogszabályok, amelyek a szennyvízbírságolás módjára, mértékére, stb. vonatkoznak? viszonyaira tekintettel. Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel 3. Van-e olyan valamennyi tagországra érvényes EU-s jogszabály, amely a szennyvíz kibocsátási határértékeket és a bírságtételeket tartalmazza? 4. Mi indokolta a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben különböz technológiai kibocsátási határértékek megállapítását, a termálvíz különböz hasznosítási módjaira? 5. Mi indokolta a 3/1984. OVH rendelkezés szerinti, Na egyenérték %- ra még valamennyi kibocsátóra egységesen érvényes 45%-os határérték megváltoztatását úgy, hogy a termálvíz gyógyászati felhasználása esetén a kibocsátási határérték 95% lett? 6. Mi indokolta ugyanígy az összes sóra vonatkozó 2000 mg/l-es határérték 5000 mg/l-re emelését a gyógyászati, és csak 3000 mg/l-re emelését az energetikai felhasználók számára? 7. Mi indokolta azt, hogy a gyógyászati felhasználásra megállapított egyes technológiai határértékek a területi határértékek legenyhébb értékeivel egyeznek meg? Nincsenek ilyen közösségi jogszabályok, a tagországok a Víz Keretirányelv el írásainak figyelembevételével egyedileg dolgozzák ki a vizek (felszíni és felszín alatti vizek) komplex védelmére vonatkozó szabályozásokat az adott ország helyi viszonyaira tekintettel. A termálvizek elhelyezésére vonatkozó különböz megoldási lehet ségek. Csak a zárt rendszer energetikai célú vízhasználatok használt vizei sajtolhatók vissza. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. A gyógyvizek vízmin ségi összetételére vonatkozó egészségügyi el írások. Az energetikai felhasználás esetén az elérhet legjobb technika alkalmazásával ez az érték is biztosítható. A határértékek nem a területi határértékek figyelembe vételével, hanem a gyógyvíz min ségi követelményeinek figyelembe vételével kerültek megállapításra. 9

11 Kérdés 8. Mi indokolta, hogy a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet pontja értelmében a termálvíz energetikai felhasználása esetén nincs lehet ség egyedi kibocsátási határértéket kérni és kapni? 9. Mi az a külön jogszabály, amely a vízgazdálkodási törvény 15. (3) pontja szerint a kizárólag energetikailag hasznosított felszín alatti vizek kötelez visszatáplálásáról szól? Válasz A termálvizek energetikai célú hasznosítását követ en a felszíni vizek terhelésével szemben, környezetvédelmi szempontok alapján a felszín alatti vizek mennyiségi védelme érdekében is kívánatos az eredeti vízadó rétegekbe való visszasajtolás A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet MGtE a válaszokra írásos észrevételeket tesz. 4/ kompromisszumos javaslatokat tesz. A január 20-i és február 3-i ülés alapján megfogalmazott javaslatok: A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni A támogatásokat az energetikai rendszer korszer sítésére is célszer felhasználni A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását (ld Földh projekt) A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások VITUKI képvisel je konkrét projektjavaslatot ismertetett (ld. 1. sz. melléklet). MgtE kifejezte készségét a programban való együttm ködésre. Az ún. Földh program megvalósításának pénzügyi fedezetét Felek a KvVM-t l, Európa Tervt l, EU-tól és a hasznosítóktól remélik.(a programjavaslat a II-III. fázisban az Európa Tervet jelöli meg, de esetleg egyéb támogatási formákat is keresni kell.) célszer közösen azt szorgalmazni, hogy a geotermikus energia hasznosítása ne csak geotermikus villamos-energia termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, mert ezáltal a támogatási lehet ségek növekedhetnének Javasoljuk: a tervezett konferencia id pontjának május közepére történ áthelyezését, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében hogy MGtE járjon el és adjon tájékoztatást a más minisztériumoknál és szerveknél igénybe vehet támogatásokkal kapcsolatban, hogy a KvVM tárja fel az általa ismert igénybe vehet támogatások körét hogy MgtE adja meg a komplex felhasználásra és energetikai megtakarítási lehet ségekre 10

12 a fenti pontok alapján meghatározni a konferencia el adásainak témáit és kijelölni az el adókat 5/ szakmai fórumot rendez A munkabizottság munkájának eredményét bemutató konferencia id pontját célszer nek látszik az Európa Tervvel kapcsolatos kormányzati döntés utánra halasztani, illetve áthelyezni év I. félév végére, a támogatási lehet ségek körének pontosabb ismeretében. Javasoljuk a szakmai fórumot 2005 május közepén megrendezni a meghívandókat, az el adókat, a helyszínt egyeztetni és véglegesíteni. A következ megbeszélés id pontja: április 4, 10.00, helyszín változatlan. 2.3 Emlékeztet a geotermikus energiahasznosítás helyzetével foglalkozó munkabizottság január 20-i ülésér l Jelen vannak: Szita Gábor, Nagygál János, Imre András a Magyar Geotermális Egyesület részér l, Liebe Pál, HorváthVera, Keller Péter, Lakatosné Nemes Sarolta a KvVM részér l, mint a munkabizottság tagjai A Magyar Geotermális Egyesület tájékoztatást adott a munkabizottságnak arról, hogy a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító valamennyi felhasználási terület érdekeit képviseli. Jelen együttm ködés fókusza a jogszabályváltozás következében a jöv ben hátrányos helyzetben kerül, földh energiát hasznosító agrárvállalkozásokra terjed ki. A Csongrád-megyében érintett, geotermikus energiát és termálvizet hasznosító vállalkozások száma közel A kérdéskörrel érintett lakosság lélekszáma közel f. A munkabizottság tagjai az alábbi területeken fogalmaztak meg közös álláspontot a geotermia és termálvíz hasznosítás céljára vonatkozóan: Általános célok: 1. A fenntartható, az EU el írásoknak is megfelel komplex termálvíz- és geotermikus energiahasznosítás - a fenntarthatóság hosszú távon azt jelenti, hogy a kitermelt és visszapótlódó termálvíz egyensúlyban van; - az EU el írások a felszíni és a felszín alatti vizek védelmér l rendelkeznek, 2015-re el kell érni a jó min ség vizek unió által pontosabban nem definiált szintjét; - A komplex hasznosítás alatt az alábbiakat értend k: A kutak által biztosított termálvizet nem csak egy felhasználó használja A kutak által biztosított termálvizet több célra is hasznosítják (pl: energetikai és balneológiai hasznosítás egyszerre) 2. Az energetikai hasznosítások esetében a végs cél a termálvizek zárt rendszerben történ visszatáplálása. 11

13 3. Szorgalmazni kell a nem balneológiai célú termálvizek agyagos-homokos talajba történ visszasajtolásának technikai megoldását. A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának módja 1. A geotermikus energiahasznosítás a termálvizek jelenlegi kitermelési mennyiségei mellett fenntartható 2. A termálvizek jelenlegi hasznosítási módjai kielégítik az EU vonatkozó és megfogalmazott igényeit 3. Amennyiben a kitermelés és hasznosítás módja nem változik meg fogunk felelni a 2015-re is a teljesítend EU elvárásoknak A termálvíz és geotermikus energia hasznosításának nehézségei 1. A jelenleg érvényes jogszabályok alapján a termálvizet és geotermikus energiát hasznosító területek teherviselése eltér 2. Az energetikai célú hasznosítást nagyobb terhek sújtják, mint a balneológiai felhasználást 3. Az Alkotmány Bíróság határozata szerint az állam a már elért védelmi szintt l csak akkor léphet vissza, ha az alanyi jogokat sért 4. A mez gazdasági és ezen belül a növénytermesztési felhasználók anyagi helyzete rossz 5. Az energetikai felhasználás esetén elvárt és javasolt visszatáplálás még fejlesztéseket igényel a) A visszatáplálásnak jelenleg nincsen kipróbált és kiforrott, piackész m szaki megoldása b) A visszatáplálás m szaki megoldásának kidolgozása fontos, megoldandó feladat, minden résztvev érdeke c) A visszatáplálás kutatási fejlesztési feladat, mert a megoldás nagyban függ a geológiai viszonyoktól d) A visszatáplálással kapcsolatos kutatási fejlesztési feladatra minden létez hazai és EU - forrást igénybe kell venni és ezeknek megszerzéséért minden félnek aktívan kell dolgozni A megoldási lehet ségek 1. A termálvíz és geotermikus energia felhasználás esetén hazai források hiányában EU támogatásokat kell igénybe venni 2. A növénytermesztés vonatkozásában a mez gazdaság területén rendelkezésre álló hazai és EU forrásokat egyaránt igénybe kell venni 3. A beruházásokat els sorban az energetikai rendszer korszer sítésére célszer felhasználni 4. A hasznosítás komplex szemléletét kell alkalmazni 5. Törekedni kell arra, hogy a fizetend bírságot ki lehessen váltani a termálvíz és geotermikus energia hatékonyabb felhasználását, vagy a termálvíz visszasajtolását el készít és megoldó beruházásokkal 6. Támogatni kell a visszasajtolást szolgáló pályázatok eredményessé válását 7. A felhasználóknak célszer megvizsgálni egyéb támogatási lehet ségeket is, mint például: szociális alapú támogatás, régiós támogatás, kistérségi támogatás, közvetlen EU támogatások Budapest, január 27. Lakatosné Nemes Sarolta Keller Péter 12

14 2.4 Emlékeztet a Munkabizottságot létrehozó december 10- én megtartott ülésr l Ellenjegyezte: Dr. Gombos András Politikai államtitkár E M L É K E Z T E T Dr. Gombos András Politikai Államtitkár vezetésével a Minisztériumban, december 10-én megtartott szakmai egyeztetésr l Jelen vannak: Rakics Róbert Dr. Varga Miklós Szita Gábor Dr. Imre András Horváth Vera Lakatosné dr. Nemes Sarolta helyettes államtitkár helyettes államtitkár Geotermikus Egyesület elnöke Geotermikus Egyesület, ügyvéd szakmai f tanácsadó szakért Az egyeztetést a Geotermikus Egyesület (továbbiakban: Egyesület) kezdeményezte a minisztérium vezetéséhez írt levelével. Az Egyesület elnöke rövid tájékoztatást adott céljaikról, jelenlegi aktuális problémáikról, jogszabály - módosító szándékaikról. A 220/2004. (VII.21.) sz. Kormányrendelet kapcsán az Egyesület aggályát fejezte ki a geotermikus energiát felhasználó mez gazdasági termel k nehéz gazdasági helyzetbe kerülése miatt, követend példaként említve a holland állam földgázárakon keresztül történ mez gazdasági kvázi támogatási rendszerét. Véleményük szerint évre olyan megoldásokat kellene találni, amely nem lehetetleníti el a felhasználókat, els sorban a hajtatott zöldségek termel it. Az Egyesület képvisel je felvázolt néhány el remutató javaslatot, mely a felhasználókat a geotermikus energiával történ takarékosságra ösztönözheti (csökkenteni a kitermelhet mennyiséget, növelni a visszasajtolás mértékét, szigetelni a vezetékeket, h szivattyúk alkalmazása, egyéb). A minisztérium jelen lév fels vezet i kifejtették azon álláspontjukat, mely szerint a felmerült kérdésekre közösen képviselhet álláspont kialakítása szükséges, mindamellett ma nem id szer és nem támogatható a közelmúltban elfogadott törvény változtatása. A problémák feltárására és megoldására a politikai államtitkár javaslatára közös szakért i munkacsoport alakul az alábbiak szerint: - a minisztérium Horváth Vera, Liebe Pál, Keller Péter és Lakatosné dr. Nemes Sarolta munkatársait jelöli a munkacsoportba, - az Egyesület 5 napon belül írásos formában jelzi az általa delegálandó két tag nevét, elérhet ségét. A munkabizottság a lehet leghamarabb kezdje meg az együttm ködést, fogalmazzon meg koncepciókat, programokat, esetlegesen konkrét projekteket, különös tekintettel az NFT-II folyamatban lév kidolgozására. A munkacsoport február végére tegyen javaslatot, készítsen ajánlást a megvitatott kérdések vonatkozásában márciusában, Szegeden szakmai konferencián kerüljön sor a közös álláspont széles kör ismertetésére, szakmai álláspontok kifejtésére. Az egyeztetést a felek eredményesnek tartották, az Egyesület miniszteri írásos válaszra a fentiek tudomásul vétele mellett nem tart igényt. -kmf- Kapják: jelenlév k Készítette: Lakatosné dr. Nemes Sarolta 13

15 3 Elkészült dokumentumok 3.1 MgtE által készített jelentés a különböz vizek esetén felmerül, jelenleg érvényben lév anyagi terhelésekr l (amortizációs költséget figyelembe véve) továbbá a másfajta energiát alkalmazó, hasonló célt szolgáló berendezések üzemeltetési költségeir l (amortizációval együtt) A feladat: 1. A Munkabizottság megvizsgálja a különböz vizek esetében fennálló, jelenleg érvényben lév anyagi terheléseket, tekintetbe veszi az amortizációs költségeket. 2. A Munkabizottság kidolgozza azt az összehasonlító elemzést, amely bemutatja a másfajta energiát (villany, gáz, olaj, biológiai eredet ) alkalmazó, hasonlócélt szolgáló berendezések üzemletetésének költségeit az amortizációval együtt Szennyvízbírság költségek A felszín alatti vizek védelmér l 2000-ben, a felszíni vizek védelmér l 2001-ben jelent meg kormányrendelet szint jogszabály ben mindkett módosult, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályos. Ezek tartalmazzák a szennyez anyagok határérték fölötti kibocsátásának bírságolási rendjét, a bírságtételeket, valamint a felszíni vizek vonatkozásában a türelmi id szakot. A kibocsátási határértékek két lépcs ben láttak napvilágot. A 9/2002 (III. 22.) KöM KöViM együttes rendeletben el bb a területi, majd a 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendeletben a technológiai határértékeket ismerhettük meg. Ezzel teljessé vált a szennyvízbírságolásra használt 3/1984. OVH elnöki rendelkezést felváltó jogszabályok köre. A legújabb, és jelenleg hatályos jogszabály a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, amely összefoglalóan tartalmazza a vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékeket, és az alkalmazási szabályokat. E rendelet területi és technológiai határértékeit alapul véve négy dél-alföldi és egy kisalföldi esetre kiszámítottuk a szennyvízbírság várható alakulását. A számításokat a rendelkezésre álló tényadatokkal (vízmin ség, éves felhasznált vízmennyiség) végeztük el. a szentesi Árpád Agrár Rt. 14 termálkútjára, a Szegedi Egyetem Orvostudományi Karának jelenleg üzemen kívül álló kútjára, a szarvasi termál közm termálkútjára a csornai kertészet és gyógyfürd termálkútjára a makói termál távf tési rendszer kútjára Árpád Agrár Rt. (Szentes) A 14 termálkút a m-es mélységközb l termel o C-os kifolyó h mérséklet termálvizeket. Az utóbbi id ben tapasztalt nyugalmi és üzemi vízszintemelkedés miatt már csak 10 kutat kell búvárszivattyúval termeltetni. A termálvizeket egy tároló tartályban összekeverik, majd közvetlenül keresztülvezetik a növényházak, fóliasátrak f tési rendszerén. A leh lt víz két tározó tóba jut, ahonnan szabályozottan, öntözési idényen kívül a Veker csatornába nyomják, További útja a 14

16 Kurca, majd pedig a Tisza. A rendelkezésre álló vízkémiai adatokból az látszik, hogy a termálvizek alacsony keménység ek, közepes sótartalmúak, igen magas Na eé%-úak (95,9 és 98,4 között). A kifolyó vizek ammónium tartalma is kivétel nélkül határérték (10 mg/l) feletti, azonban ez a hasznosítás és a tárolás során lecsökken. Szennyvízbírságot eddig kizárólag a Na eé% miatt fizettek. Felhasznált összes vízmennyiség 2003-ban: m 3. Hasznosított energiamennyiség 2003-ban: A szennyvízbírság várható alakulása GJ. Az alábbi táblázatban közreadjuk a 45% határérték fölötti Na eé% szennyvízbírság mértékét: Termálkút jele, K Na+ (mg/l) , ,5 562, , K+ (mg/l) 12,1 4,8 5,8 12,6 10,7 9,6 16,4 8,8 11,9 5, ,5 7,8 12 Ca ++ (mg/l) ,2 3,6 0,56 6,4 5, ,2 7 4,8 5,2 Mg ++ (mg/l) 1,7 1,2 1,45 1,7 1,2 1,45 1,45 1,45 1,45 1,2 1,7 2,2 1,7 1,7 Na egyenérték % 97,7 97,8 97,8 97,5 97,7 98,4 97,5 97,4 97,6 97,9 97,7 95,9 97,4 97,5 Bírság alá es Na+ (mg/l) Éves vízmennyiség. (em3) 710,9 419,5 471,2 636,4 527,1 555,1 758,8 518,2 563,2 451,8 642,1 516,7 489,1 611,7 177, 4 182,4 233,8 229,4 161,6 159,6 186,1 140,2 207,4 181,1 177,2 236,4 371,9 324,8 Bírság (mft/év) 35,32 21,43 30,84 40,87 23,85 24,81 39,55 20,34 32,72 22,92 31,87 34,21 50,93 55,64 Szennyvízbírság összesen: 465,35 mft/év A 220/2004 kormányrendelet szerinti türelmi id t figyelembe véve a szennyvízbírság a következ képpen fog alakulni: Év Bírság %-a Szennyvízbírság (mft/év) 23,26 23,26 116,33 232,67 349,01 465, Egyéb üzemköltségek A termálvíz hasznosítással kapcsolatos további költség a vízkészlet járulék (VKJ), a bányajáradék (BJ), valamint az üzemeltetés olyan költségei, mint a szivattyúk hajtására felhasznált villamos energia, a berendezések javításának, karbantartásának költsége, az üzemeltet személyzet munkabére, a környezetvédelmi és vízügyi vizsgálatok díja. Az üzemi költségek: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia Karbantartási anyagok Szolgáltatások Egyéb anyagjelleg költségek Bér és járulékai Összesen

17 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% VKJ Ért. BJ Szennyvízbírság Üzemi ktg A 2005 év elején érvénybe lépett árakkal, díjakkal, továbbá a 2004-re vonatkozó tényleges üzemi költségek alapján az egyes egyéb költségtételek az alábbiak: 1. ábra: Költségszerkezet - Árpád Rt. - VKJ: eft/év - BJ: eft/év - Üzemi ktg: eft/év - Értékcsökk: eft/év Változatlan árakon az egyes költségtényez k egymáshoz viszonyí-tott arányának alakulását az 1. ábra szemléleti Szegedi Egyetem Az Orvostudományi Kar (volt SZOTE) területén ben lefúrt termálkutat a klinikai épületek f tésére használták el ször a nyolcvanas évek elejéig, amikor a kút elveszítette pozitivitását, majd másodszor 1991-t l 2002-ig, immár búvárszivattyús termeltetéssel. A rendszer jelenleg nem m ködik. A termálvizet egy 2000 m talpmélység kút szolgáltatta 92 o C-os kifolyó h mérséklettel. A termálvíz részére 1000 m 3 -es puffer tartályt építetek, és innen szivattyúkkal nyomták a vizet az egyetemi épületek h központjaiba, ahol a termálvíz h cserél kön keresztül adta át energiatartalmát a f tési és használati melegvíz készít rendszereknek. A leh lt víz visszakerült a tartályhoz, ahonnan önálló, zárt vezetéken a közeli Tiszába folyt sodorvonali bevezetéssel. A víz összes oldott anyagtartalma 3000 mg/l fölötti, Na eé%-a 97,7%, ammónium tartalma 19 mg/l. Szennyvízbírságot eddig nem kellett fizetni, mivel a 3/1984 OVH rendelkezés szerint a Tisza szóban forgó szakaszára nem voltak kibocsátási határértékek. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: A szennyvízbírság várható alakulása m 3 /év GJ/év. A rendelkezésre álló vízmin ségi adatok szerint szennyvízbírságot három határérték túllépés miatt kellene fizetni. Az értékeket az alábbi táblázat tartalmazza: 16

18 Bírság alá es Bírság alapja Bírság koncentráció kg/év eft/év % Na + 892,0 mg/l ,8 Összsó 461,92 mg/l ,8 Ammónium 9 mg/l ,3 Összesen , Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia Karbantartási anyagok Szolgáltatások 0 Egyéb anyagjelleg költségek Bér és járulékai Összesen % 80% 60% 40% 20% VKJ Ért. BJ Üzemi ktg. Szennyvízbírság Hasonlóan az el bb tárgyalt esethez, a Szegedi Egyetem termál rendszerének egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: 0% ábra: Költségszerkezet - Szeged - VKJ: eft/év - BJ: 745 eft/év - Üzemi ktg: eft/év - Értékcsökk: eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz vszonyított változását a 2. ábra szemlélteti Szarvasi termál közm A nyolcvanas évek közepén rövid id re kibontakozott energiaracionalizálási program keretében Szarvason két kutat fúrtak le eredetileg kitermelési és visszasajtolási céllal. 17

19 (A visszasajtolás, bár két ízben is kísérleteztek vele, talán a leglátványosabb sikertelenséget hozta az összes hasonló próbálkozás közül.) Ugyanakkor a városi intézmények termálvizes f tését csak 1994-ben, újabb beruházással sikerült kiépíteni, ami azóta is folyamatosan m ködik. A termel kút szabad kifolyással max. 65 m 3 /h termálvizet szolgáltat 98 o C h mérsékleten. A termálvizet összesen 4,2 km nyomvonal hosszúságú, h szigetelt vezetéken juttatják el 18 fogyasztási helyre. A leh lt víz visszakerül a kutak közelében létesített h t tóba, ahonnan szabályozott átemeléssel nyomják a városi tisztított szennyvízzel együtt a Hármas-Körösbe. A termálvíz hasznosítás minden év május 1. és szeptember 30. között szünetel. A kibocsátás miatt évek óta szennyvízbírságot rónak ki négy komponens miatt: Na eé%, összsó, KOI és fenol. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: A szennyvízbírság várható alakulása m 3 /év GJ/év. A folyamatos környezetvédelmi ellen rzés és bírságolás miatt pontos adatokkal lehet számolni várható szennyvízbírság értékét: Bírság alá es Bírság alapja Bírság koncentráció kg/év eft/év % Na ,2 mg/l ,7 Összsó 362 mg/l ,4 KOIk 537 mg/l ,1 Fenol 3,4 mg/l ,7 Összesen , Egyéb üzemköltségek A VKJ és a bányajáradék (BJ) mellett az egyéb üzemi költségek az alábbiak: 1 Anyagjelleg költségek Ft Villamos energia Karbantartási anyagok Szolgáltatások Egyéb anyagjelleg költségek Bér és járulékai Összesen A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: 18

20 100% 90% VKJ 80% 70% 60% Ért. 50% BJ 40% 30% Üzemi ktg. 20% Szennyvízbírság 10% 0% ábra: Költségszerkezet - Szarvas - VKJ: eft/év - BJ: 832 eft/év - Üzemi ktg: eft/év - Értékcsökk: eft/év A költségnemek egymáshoz viszonyított változását a 3. ábra szemlélteti A csornai termálvíz hasznosító rendszer Csornán 1969-ben létesítettek el ször termálkutat, amely a kútkataszterben a K-47 számot kapta. A kútból kitermelt termálvizet növényházak f tésére, és a kertészettel szomszédos termálfürd ben használták. Az elavult rendszer korszer sítését az idén tervezik megvalósítani, melynek keretében a gyógyfürd t téliesítik, a medencéket és a termál gépészeti berendezéseket felújítják. A termálkút kb. 75 m 3 /h termálvizet szolgáltat 68 o C h mérsékleten. A használt termálvíz befogadója egy id szakos vízfolyás. A termálvíz magas sótartalmú ( mg/l), Na egyenértéke 85%. A gyógymedencék felmentést kaptak a kötelez víz-visszaforgatás alól. Az éves vízigény (számított): m 3 A kertészetben hasznosuló energiamennyiség: 30 TJ/év A szennyvízbírság várható alakulása A termál vízigényt a fürd határozza meg. A kertészet csak annyi energiát kap a termálvízb l, amennyi a fürd biztonságos ellátása mellett megmarad. A hiányzó energiát tartályos gázzal m köd h légbefúvókkal pótolják. 19

21 Ennek megfelel en a szennyvízbírságolásnál a gyógyfürd kre érvényes határértékeket kell figyelembe venni, de kiszámítottuk a tisztán energetikai hasznosítás során kiszabható bírságot is. Gyógyfürd határértékekkel Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték 0 mg/l 0 0 0,0% Összes só mg/l ,3% Ammónium 34 mg/l ,7% Összesen % Energetikai határértékekkel Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték mg/l ,5% Összes só mg/l ,8% Ammónium 34 mg/l ,7% Összesen % Egyéb üzemköltségek A csornai termál rendszer egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ: 975 eft/év - BJ: 780 eft/év - Üzemi ktg: eft/év - Értékcsökk: eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti. 100% 90% 80% 70% 60% VKJ Ért. BJ 50% 40% 30% Üzemi ktg. 20% 10% Szennyvízbírság 0% ábra: Költségszerkezet - Csorna 20

22 Termál távf tés Makón Makón a 80-as évek közepei energiaracionalizálási program keretében valósult meg termál távf tési rendszer. Az eredeti tervek szerint a városközpontban kellett volna lefúrni egy kett s funkciójú termel -besajtoló kutat, azonban m a helysz ke ezt meghiúsította. A termálkút ezért a város szélére került, talpmélysége 2300 m. A termálvíz h mérséklete 93 o C, szabadkifolyó mennyisége 50 m 3 /h. A termálvizet mintegy 2,4 km hosszú, földbe fektetett cs vezetéken juttatják el a városközpont két f t m vébe, ahol h cserél kön adják át a h energiát a távf tési rendszernek. A távf tésre kapcsolt lakások száma 700, míg a közületi fogyasztók kb. 400 lakásegyenértéket képviselnek. A leh lt termálvíz az egyik f t közelében egy csapadék csatornába, majd onnan a Nagyéri, Ardicsi, Gacsibai, Gencsháti, Szárazér- Porgányi, Kozsdi csatornán át a Tiszába kerül. A termálvíz összes sótartalma 3712 mg/l, Na egyenértéke 97,4%.. Az ammónia- és a fenoltartalom is határérték feletti. A szennyvízbírság összege a 90-es évek végére elérte a több millió Ft-os nagyságrendet. A termál rendszer több ízben is kénytelen volt leállni a vízjogi üzemeltetési engedély lejárta miatt. Jelenleg sem m ködik, már kb. két éve. Felhasznált átlagos vízmennyiség: Hasznosított átlagos energiamennyiség: A szennyvízbírság várható alakulása m 3 /év GJ/év. Bírság alá es Bírság alapja Bírság mennyiség kg/év eft/év % Na egyenérték 952 mg/l ,1% Összes só 712 mg/l ,2% Fenol 3 mg/l ,5% Ammónium 19,03 mg/l ,2% Összesen % Egyéb üzemköltségek A szarvasi termál közm egyéb költségei 2005-ös árszinten a következ képpen alakulnának: - VKJ: eft/év - BJ: eft/év - Üzemi ktg: eft/év - Értékcsökk: eft/év (becslés) A költségnemek egymáshoz viszonyított változását az alábbi diagram szemlélteti. 21

23 100% 80% VKJ 60% 40% 20% BJ Ért. Üzemi ktg. Szennyvízbírság 0% ábra: Költségszerkezet - Makó A termálvízf tés versenyképessége a földgázhoz képest A közvetlen üzemeltetési költségek és az évente hasznosított geotermikus energia mennyisége ismeretében könny kiszámolni a fajlagos energiaárat jelenleg, illetve a jöv ben. Ezt dolgoztuk föl a következ ábrán, feltüntetve a földgáz árát, illetve az egyes üzemekre kapott geotermikus energia árakat. Látható, hogy a (Ft/MJ) Földgáz Árpád Rt. Szeged Szarvas Csorna Makó ábra: A termálvíz f tések fajlagos energiaára üzemköltség alapon szennyvízbírság okozta költségnövekedés igen jelent s még ott is, ahol a viszonylag kedvez vízmin ségek miatt a geotermikus energia ára nem érné el a földgázét. Ahol a termálvíz több összetev je, és esetleg jelent sebb mértékben haladja meg a határértékeket, a termálvízf tés versenyképessége még rohamosabban csökken, illetve egy id után a hasznosítás egyértelm en és határozottan veszteséges lesz. Megjegyzend, hogy a veszteségesség lényegesen alacsonyabb szinten is bekövetkezhet, ha pl. a termálvíz energiájával el állított valamely termék értékesítési árában a termel az éles piaci verseny miatt nem tudja érvényesíteni a növekv önköltséget. El fordulhat az is, hogy egyéb, pl. pénzügyi kötelezettségek (hiteltörlesztés, kamatfizetés) terhelik a termálvíz felhasználóját, és emiatt válik alacsonyabbá a határköltség. A számításokat a legkisebb és 22

24 biztos üzemeltetési költségekkel végeztük el, ami alá már nem lehet menni. Az ábra tehát a geotermikus energia legkedvez bb versenyállapotát tükrözi, a tényleges helyzet ett l csak negatív irányban térhet el Áttérés gázf tésre Fentiek ismeretében érdemes közelebbr l is megvizsgálni, hogy a földgáz alapú h termelésre való áttérés mennyire indokolt, illetve milyen érvek sorakoztathatók föl a földgáz használata mellett és ellen. Vizsgálódásunkat az alábbi területekre terjesztjük ki: Energiapolitika M szaki és gazdasági megvalósíthatóság Fenntarthatóság, megújuló képesség Környezetvédelem Természetvédelem Energiapolitika Magyarország primer energiafelhasználásában a földgáz igen jelent s szerepet játszik, részesedése jelenleg meghaladja a 40%-ot. A hazai termelés ennek kevesebb mint negyedrészét adja, a többi orosz import. A jöv re vonatkozó el rejelzések a földgázfogyasztás további növekedését, a hazai termelés jelent s csökkenését, az importfügg ség er södését jósolják A kilencvenes években még támogatták a korszer tlen, környezetszennyez szén- és olajtüzelések átállítását földgáztüzelésre, ez a támogatási forma azonban mára megsz nt. A földgázfelhasználás jelenleg csak piaci alapon n het tovább, állami eszközökkel nem kívánják sem segíteni, sem korlátozni a folyamatokat. Az európai és a hazai energiastratégia megegyezik abban, hogy a takarékosságot, az energiahatékonysáot, azaz a fajlagos energiafogyasztás csökkentését, illetve a megújuló energiák fokozottabb hasznosítását prioritásként kezeli. Az EU-nak az utóbbira vonatkozóan irányelvbe foglalt programja van, és ez hazánkra is kötelezettséget ró. Ehhez igazodik mind az EU, mind Magyarország energetikai beruházásokat támogató pályázati rendszere, amely a megújuló energiaforrásokat, köztük a geotermikus energiát hasznosítani kívánó intézményeket, vállalkozásokat vissza nem térítend juttatásban részesíti M szaki és gazdasági megvalósíthatóság A kommunális hasznosításoknál termálvízf tés átállítása földgáztüzelésre az esetek dönt többségében m szakilag nehézséget nem okoz, legfeljebb kellemetlenséget, amennyiben a rég nem használt, de meglév kazánokat üzemképes állapotba kell hozni. Nem ritka, hogy a kazánüzemre egyébként is szükség van csúcsidej kiegészít f tés biztosítására, így az átállás elvileg még egyszer bb. Amint a bemutatott két példa (Szeged, Szarvas) mutatja, a gyors átállás a földgáztüzelésre a f tési költség jelent s növekedésével járna, amit értelemszer en a h fogyasztók kénytelenek megfizetni függetlenül attól, hogy magánszemélyekr l, vagy intézményekr l van szó. Egészen más a helyzet a termálvíz energetikai hasznosítóinak túlnyomó részét jelent mez gazdasági üzemeknél, azon belül is a kertészeteknél, ahol szinte kizárólag a termálvíz az egyetlen energiaforrás. A földgáztüzeléshez tehát el ször valamilyen 23

25 messzir l ki kell építeni a vezetéket, természetesen ki kell fizetni a hálózatfejlesztési hozzájárulást, és kazánokat kell telepíteni lehet leg új épületekben a kiegészít gépészeti és biztonságtechnikai berendezésekkel együtt. Mindezt 100%-ban saját forrásból, mivel a földgázhasználat bevezetésére semmilyen állami és/vagy uniós támogatás nincs. Példánknál maradva az Árpád Rt-nél legalább 50MW névleges kazánteljesítményre lenne szükség, ami milliárdos nagyságrend beruházást igényelne. Ilyen fejlesztési forrással sem az Árpád Rt., sem más üzem nem rendelkezik Fenntarthatóság, megújuló képesség A földgáz, mint fosszilis energiahordozó nem megújuló. Kitermelésével a készletek fogynak, és el re jelezhet az az id pont, amikor már nem fog a rendelkezésünkre állni, ha csak addig nem csökkentjük és nem szüntetjük meg teljesen a felhasználást. A geotermikus energiára azt mondják, hogy korlátozottan megújuló energiaforrás. Ez valóban így is van, mint ahogy a többi megújuló energiafajta (biomassza, nap, szél, víz) is ilyen. Ezen nincs semmi meglep, hiszen a véges Földön semmi nem lehet korlátlan. A kérdés tehát az, hogy a felhasználás és a folyamatos megújulás milyen arányban áll egymással. Erre vonatkozóan a Magyar Geológiai Szolgálat végzett számításokat, meghatározva Magyarország statikus és dinamikus (megújuló) geotermikus energiakészletét. A kapott értékeket összehasonlították a felhasználás tényszámaival, és arra a megállapításra jutottak, hogy a geotermikus energia hasznosításának növeléséhez a forrás földtani oldalról biztosított, a termelés fenntartható módon akár nagyságrenddel is növelhet. A földh hasznosításhoz azonban közvetít közegre is szükség van, és amint a világon szinte mindenhol, ez nálunk is a termálvíz. Így ennek megújuló képességét is meg kell vizsgálni. Természetesen ez sem korlátlan, és a tartós kitermelés hatására a nyomásszintek általában csökkennek úgy Magyarországon, mint bárhol a világon. Hazánkban például a több évtizede termeltetett hévíztárolók nyomásszintje kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent. A folyamat azonban 6-8 éve megállt, s t megfordult. S bár a termálkutak nyugalmi szintjének emelkedése még messze nem olyan mérték, mint amilyen korábban a csökkenés volt, a jelenségb l arra következtethetünk, hogy a kitermelés és az utánpótlódás egyensúlyba került, illetve az utóbbi némileg meg is haladta az el bbit. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy a jelenlegi kitermelési ütem fenntarthatónak tekinthet Környezetvédelem A földgáz eltüzelésével a leveg t szennyezzük, még ha a legkisebb mértékben is az összes fosszilis tüzel anyag közül, a visszasajtolás nélküli termálvíz hasznosítással a felszíni vizeket és a talajt szennyezzük. Kérdés: melyiket válasszuk inkább, melyik ujjunkat harapjuk? A válaszadáshoz az almát kell összehasonlítani a körtével objektívan. Az MGtE még nem találkozott olyannal, akinek ez sikerült volna. Igaz, próbálkozást sem igen tapasztaltunk. Így nem marad más hátra, mint annak számba vétele, amit biztosan tudunk. A fosszilis energiaforrások eltüzelésével az egyéb káros anyagoktól eltekintve biztosan keletkezik széndioxid, ami a földi üvegházhatást fokozó gáz. A CO 2 kibocsátás globális csökkentése olyan jelent ség, hogy több igen magas szint nemzetközi konferencia is foglalkozott vele, a Kiotói Jegyz könyv pedig országokra lebontva meg is határozta a csökkentés szükséges mértékét. A széndioxid kibocsátás csökkentése tehát korunk egyetemes emberi törekvése. A víz hasonlóan fontos környezeti elem, mint a leveg. Védelme a szennyezésekt l 24