VERESS MÁRTON-TÓTH GÁBOR-CZÖPEK ISTVÁN

Átírás

1 KARSZTFEJLŐDÉS VIII Szombathely, pp.! FALIKARROK MORFOGENETIKÁJA DACHSTEINI PÉLDÁK ALAPJÁN VERESS MÁRTON-TÓTH GÁBOR-CZÖPEK ISTVÁN Berzseyi Dáiel Főiskola, Természetfoldrajzi Taszék, Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Abstract: W e ivestigated some 'W adkarre ' (wallkarre) of the Dachstei-Piateau. The place of the ivestigatios took place at steps with bad-heads ear the Simayi house, at the side of a maraial boulder (at the same place) at a polje ear the Schiller house, at the side of dolie ear Lake Döummel. W e measured the directio, width, depth, site of the 'W adkarre a log 7 lies. W e measured dip agle ad dip diree/io of the slope. By us ig these data we could ca iculate the shape, width iterval. desity, specifi c dissolutio of the 'W adkarre '. W e groupped the 'W adkarre' aceordig to their cross-sectios ad their views from above. They ca be halj pipe-, caverous-. camplex shaped aceordig to their cross-sectio. Aceordig to their views from above we ca distigquish forms depedig o the place where they wed out whe comparig to 'Schichtfogekarre. whe they cross these forms their origial width is chagig. The developmet of the 'W adkarre' happe by atiregressio. By usig the data of our measuremets we groupped the 'W adkarre 'geetically. They ca develop by sheet water (halfpipe 'W adkarre ')or gibbo (gryke 'W adkarre ')or uder soil. The legth of the 'W adkarre' depeds o the place of saturatio of the water. If soluteable water leaves the 'Schichtfogekarre ', it ca make possihle the developmet of 'W adkarre' eve uder the 'Schichtfugekarre '. W e ca explai the wedgig - out of the 'W adkarre ' at d ifjere t places ad the ch ages i their width if we cosider the disso/vig-fact of the water leavig the 'Schichtfugekarre '. l. Bevezetés A lejtő az áramló víz által kialakított karrformák a rillekarrok, a riekarrok és a falikarrak (FORD-WILLIAMS 1989). Függőleges, vagy közel függőleges lejtőkö (pl. akafalako) egymással párhuzamos félkör keresztmetszetű barázdák, falikarrak alakulak ki (BÖGLI 1960). A falikarrakat a émet karros irodalomba (pl. BÖGU 1960) öálló karrfcrmáak tekitik, míg az agolszász irodalomba em, haem - úgy tűik - a riekarr egy speciális típusáak (FORD-WILLIAMS 1989) tartják. A falikarrakat a Dachstei-fesíkjá vizsgáltuk a következő helyszíeke (1. ábra, I táblázat): a Simayi-ház mellett egy moréa eredetű kőtömbö (D/ jelű szelvéy), a Simayi-ház alatt egy tófal réteglépcs?siek rétegfejei (l jelű terület D-14/2000-, D-16/2000-, D-19/2000-, D-20/2000 j.elű szelvéyek), a Schiller-ház mellett egy polje oldalfalá (2 jelű terület, D-4/1999 jelű szelvéy), valamit a Dliummel-tó mellett egy töbör peremé (3 jelű terület, D-5/2000 jelű szelvéy). 197

2 O L_j Ikm J. ábra: Kutatási területek Jelmagyarázat: J. kutatási terület, 2. turistaút, 3. gleccser Fig /. The search areas o Dachstei-Plauteau Leged: research area, 2. hiker's track, 3. glacier Dachsteiifaltlwrrok éháy jellemzóje Some characteristics of some Wadlwrre o Dochstei l. táblázat Tab/e l. szelvéy tegerszit szelvéyhossz jele feletti [m] magasság [ml D-4/1999!700 10,2 D-5/ ,5 D-13/ ,5 D-14/ D-16/ l5 17,5 D-19/ D-20/ ,5 átlag.. hordozó térs zi jejtöszöge 51 ss go falikarrok jellemzöi ö.sz. száma f.sz. (cm) [db] [cm/m] ,31 450, , ,22!63!8 23, , ,00 371, , ,71 39,26 s. [db/m] 3,14 14,55 4,67 2,57!,49 1,89 2,24 4,36 Megjegyzés: D: Dachstei ö.sz.: szelvéy meti össz-szélesség f.sz.: fajlagos szélesség s: foasüruség a szelvéyjel utolsó száma a felmérés éve measurig No te: D: Dachstei ö.sz. ahogether wid th alog a lie f.sz. specitic width s: desity of fo the!ast figure of the lie mark is the year of 198

3 ~bim] 8 2 l db = 18 db ~b/~ to!2!4 16 'ff~5úl a ~ 25 db !4 16 U Jlqúl b 15.~ l 9 db ~b/~ 8 c ! J2"~~j' d ~b,; 4 80 db e ~btmj 8 7 c 32 db !O tt.. s!g (Sm] f 4 J J6!lesst1 (Sm] g 2. ábra: A falikarrok szélesség szeriti eloszlása Jelmagyarázat: a. D-l jelű szelvéylzely,dachstei, J jelű terület, b.d-14/2000 jelű szelvéyhely, Dachstei, l jelű terület, c.:d jelű szelvéyhely, Dachstei, l jelű terület, d. D-l jelű szelvéyhely, Dachstei, J jelű terület, e. D jelű szelvéyhely, Dachstei, J jelű terület, f D-5/2000 jelű szelvéyhely, Irachstei, 3 jelű terület, g. D-4/ 1999 jelű szelvéy, Dachstei, Schiller-ház közelébe, 2 je lű terület Fig. 2. The distributio of the 'W adkarre caeerig their widths Leged: a. alog lie marked D , area mark l, b. alog lie marked D-14/2000, area mark l, c. a/og lie marked D , area mark J, d. alog lie marked D , area mark l, e. alog lie marked D , area mark lj alog lie marked D-5/2000, area mark 3, g. alog lie marked D-4/1999, ear Schiller-house, area mark 2 199

4 (d bim o (db/m) =2ldb szélesség mélység a r- = 25db (d bim l o (dblm = 17db szélesség b mélység = 18 db l~ o r c 12 szélesség mélység d 14 szélesség mélység (d bim l 8 = 28 db (db/m( 35 = 85 db o e 16SZélesség mélység (db/m szélesség mélység f 4 6 s:télesség mélység g 3. ábra: Afalilrorrok alalctéyező szeritl eloszlása Jelmagyarázat: a. D-l jelű szelvéyhely, b. D jelű szelvéyhely, c. D jelű szelvéyhely, d. D-l jelű szelvéyhely, e. D jelű szelvéyhely, f D jelű szelvéyhely, g. D jelű szelvéy Fi g. 3. The distributio of the 'Wadlrorre' caeerig their shapes Leged: a. alo g lie marked D-J 3/2000, b. alog lie marked D-J , c. alog lie marked D-J , d. a log lie marked D , e. alog lie marked D ,f alog lie marked D-5/2000, g. alog lie marked D

5 80 = 81 db 8 t r r = 21 db I o a a. a b 9 r t- = 26 db t-r- 6 r ! = 19 db I I t- o o a a. c d 4. ábra: Falikarrak iráyeltéréséek eloszlása (falikarr iráyáak a lejtés dőlésiráyába eső iráyt vettúk) Jelmagyarázat: a. fa likarr és a lejtő iráykiilöbsége, a. D-5/2000 jelű szelvéy falikarrjaiak gyakoriság eloszlása, b. D jelű szelvéy falika"jaiak gyakoriság eloszlása, c. D jelű szelvéy falikarrjaiak gyakoriság eloszlása, d. D-I jelű szelvéy falikajaiak gyakoriság eloszlása Fig 4. Thefrequecy distributio of the differeces betwee the directio of the 'W adkarre 'ad the slope direelio ojtheir bearig siopes (we cosider the directio of the 'W adkarre as the directio whichfaus i the directio of the slope) Leged: a. the directio differece betwee the 'W adkarre ad the bearig sio pe. a. the frequecy distributio of the 'W adkarre.which occur alog the lie marked D b. thefrequecy distributio of the 'W adkarre. which occur alog the lie marked D-I , c. the frequecy distributio of the 'W adkarre which occur alog the lie marked D , d. thefrequecy distributio of the 'W adkarre.which occur alog the _. lie marked D

6 II. táblázat Tab/e Il. A falikarrak szélesség szeriti megoszlása éháy dachsteii szelvéy meté The distributio of the 'W adkarre 'alog some lies from Dochstei caeerig their widths szelvéy szélesség leggyakoribb a leggya- alaktéyező alaktéyező leggyakoribb jele itervalluma szélesség [db l koribb itervalluma legagyobb [%] [cm] szélesség gyakorisága [%] osztályköz szerit_ldbl D ; ; 20 0, D-5/2000 2, ,75 0, ,5 D-13/ ,22-5, ,42 D-14/ , ,3 D-16/ , D-19/ ,5 0, ,55 D-20/2000 4, ,6 0, ,42 Megjegyzés: osztályközök 2 cetiméterekét szélesség itervallum: egy szelvéy meté előforduló legkisebb és legagjqbb falikarr szélesség leggyakoribb szélesség: az osztályközbe csoportositott leggyakoribb fa likarr szélességek egy szelvéy meté alaktéyező : a falikarr szélességéek és mélységéek háyadosa alaktéyező ivervallum: egy szelvéy meté a legkisebb és legagyobb értékű szélesség és mélység háyadosa alaktéyező legagyobb gyakoriság: az osztályközbe csoportositott alakok közül a leggyakoribb egy szelvéy meté Note: itervals are i 2 cetimeters width iterval: the width of the smallest ad the biggest 'Wadkarre' which occur alog a lie most commo width: the widths of the most commo 'Wadkarre' which are groupped ito the iterval (alog the lie) shape: ra ti o of the widths ad the d ep ths of the 'W adkarre' shape iterval: ratio of the smallest ad the greatest wid th ad depth a log oe lie the greatest frequecy of shapes: the most commo shape alog the lie from the shapes groupped i to the iterval 2. Módszerek Szelvéyek meté vizsgáltuk a falikarrak szélességét, mélységét, iráyát és a hordozó lejtő dőlésiráyát A mérési adatok felhaszálásával számítottuk a falikarrak á l talképviseltfaj Iagos k ioldottságot (a forrák ö ssz-szélességéek és szelvéyhosszáak háyadosa), a formasűrűséget (a forma darabszámáak és a szelvéy hosszáak a háyadosa), alaktéyezőjét (a szélesség és mélység háyadosát), valamit iráyeltérését (a hordozó lejtő dőlésiráyától mért iráyeltérést). A kapott adatokat az L II. táblázat mutatja. A feti adatokat osztályközökbe csoportosítva, megadtuk a szélesség (2. ábra) az alaktéyező (3. ábra), valamit az iráyeltérés (4. ábra) eloszlását. A szelvéyeket hordozó térszíek lejtőszöge meglepőe változatos (J. táblázat). Valószíű, hogy falikarrok (vagy falikarr típusú formák) kisebb iejtőszög mellett is kialakulak. 202

7 3. A falikarrok mérete és morfológiája A falikarrok szélessége 2,5-34 cm közötti (leggyakoribb 4-12 cetiméter). A D-5/2000 jelű és D-13/2000 jelű szelvéyél a leggyakoribb szélesség aráya a legagyobb (43,75% ill. 33%). A falikarrak alaktéyezője 0,14-28 közötti (legagyobb gyakorisága 2-4 cm közötti, így a D-13/2000 jelű szelvéyél 71,42%), ill. 0-2 cm közötti (D-14/2000 jelű szelvéyél 80%). A falikarrak sűrűsége 1,49-14,55 db/m között szóródik, míg a fajlagos kioldódás értéke 19,37-39,31 cm/m közötti (J. táblázat). A falikarrok többyire lejtésiráyba képzödtek Pl. a D-13/2000-, de külööse a D-5/2000 jelű szelvéyek falikarrjaiál tapasztalható ez a sajátosság. Az előző szelvéy falikajaiak 61,9%-a, az utóbbi szelvéy falikajaiak 87,65%-a 20 -ál kisebb mértékbe tér el a hordozó lejtő dőléséek iráyától (4a, 4b. ábra). Előfordul, hogy e formák iráya valamit a hordozó lejtő dőlésiráya közötti eltérés agyobb. Így a D-19/2000 jelű szelvéy falikajaiak 52,64%-a, a D-16/2000 jelű szelvéy falikarrjaiak 57,7%-a 20 -ál agyobb eltérésű a hordozó lejtő dőlésiráyához képest (4c, 4d. ábra). A fajlagos kioldottság, és a formasűrűség em függ sem a tegerszit feletti magasságtól, sem a hordozó térszí lejtésétől (J. táblázat). Kapcsolat mutatható ki viszot a szélesség, az alaktéyező, valamit a formasűrűség és a fajlagos kioldottság között. Azo szelvéyekél, ahol a falikarrak alaktéyezője agy, a formasűrűség és a fajlagos leoldódás is agy. Ilye falikarrok fordulak elő a D-5/2000- és a D-13/2000 jelű szelvéyek meté. E szelvéyek falikarrjai félkürtő alakúak. Azo szelvéyekél, ahol az alakot leíró számérték kicsi, a sűrűség és a fajlagos kioldódás is kicsi. Ilye falikarrok fordulak elő a D-16/2000-, a D-19/2000-, a D-20/2000- és a D- 4/1999 jelű szelvéyek meté. E szelvéyek meté agy mélységű hasadék falikarrak fejlődtek ki. A falikarrok szélessége változatos. Az adatok azt mutatják, hogy a félkürtő falikarrak szélessége kevésbé, a hasadék alakúaké agyobb mértékbe szóródik. Eek az lehet az oka, hogy a agy sűrűséggel kifejlődő félkürtő falikarrokat a szomszédjaik "em egedi/i' szélesedi, míg a hasadék falikarrok szélesedését, miutá egymástól távol helyezkedek el, a szomszédjuk a övekedésbe em korlátozza. Ezért e típuso belül agyobb szélességűpk is előfordulhatak. Ugyaakkor egy-egy szelvéy meté változatos széíességű falikarrok fordulak elő. Ezt eltérő korukkal és eltérő fejlődési sebességükkel magyarázzuk (a képződméyekbe eltérő meyiségű víz áramolhat, vagy a vízek külöbözhet a C0 2 tartalma). 203

8 A félkürtő és hasadék alak között átmeetet képezek a D-14/2000 jelű szelvéy falikarrjai. E falikarrok alakja ikább félkürtők (vagy ilye falikarrok is előfordulak közöttük), ugyaakkor a szelvéy meté a sűrűség és a fajlagos leoldottság is kicsi. 4. A falikarrok típusai Keresztmetszetük szerit a falikartokak az alábbi típusai külöíthetők el (5. ábra): - Hasadékfa/ikarr (5.1. ábra, 7.lb. ábra): pereme éles, oldalfala sík. Több változata is elkülöíthető. Így az oldalfalak külöböző V betükre emlékeztető alakzatokat formálhatak. Ha az oldallejtők em metszik egymást, a forma aljzata síkba végződik el. Ilyekor a falikarr lehet törmelékes, vagy törmelékmetes végű. Az oldalfal a hordozó lejtőre vagy merőleges, vagy ahhoz képest ferde helyzetű. Előfordulhat, hogy a közel párhuzamos oldalfalú falikart végét talaj béleli ki. - Félkürtő falilearr (5. 2. ábra, 7 a. ábra): oldallejtője íves. E típusak is több változata ismerhető fel. Így a falikart lehet félkörhöz, vagy félellipszishez hasoló. Eze változatál a falikartok között a hordozó lejtő lehet ritkábba széles (sík, vagy lekerekített), gyakrabba éles, gericszerű. E típusba tartozó formák falát gyakra tagolják kagylós, ujjbegyszem bemélyedések ("sclallops"-ok). - Öblös falilearr (5.3. ábra): az elvégződése iráyába szélesedik. E változat vége sík, vagy íves lehet. -Összetett falilearr (5. 4. ábra): tagolt foa, legalább két részre külöül. Felépülhet két hasoló méretü, valószíűleg összeoldódott rész falikaból Gyakoribb, hogy a agyobb falikart oldallejtőjét, vagy végét kisebb falikartok tagolják. A hordozó felületre merőleges iráyból ézve a falikartok a lejtő teljes hosszába, vagy aak csak egy részé fejlődek ki. A lejtő teljes hosszába kifejlődött falikart lehet folytoos kiterjedésű, vagy réteghézagkartokkal ill. külöböző alakú, em réteglap meté kialakult üregekkel megszakított (6. ábra). Előfordulhat, hogy a falikart a réteghézagkarr alatti lejtő változatla, míg más esetbe kisebb szélességgel (esetleg szétágazódva) folytatódik. A falikart kezdete egybeeshet a hordozó lejtő kezdetével (a falikarr kezdete peremi helyzetű), vagy em. A falikarr kiékelődhet, vagy a réteghézagkart mélyedésél végződik el. Akkor, ha a falikarr réteghézagkarrál kezdődik, terjeszkedhet a hordozó lejtő tövéig, egy másik réteghézagkarrig, vagy ugyacsak kiékelődhet. A lejtő alsó szegélyéél elvégződő falikart ugyacsak kiékelődhet, talajos térszíhez vezethet, vagy más karros formákhoz kapcsolódhat 204

9 @ O L j l dm(kb.) mllrvyo O lm 1777As~6~7 ILLL.J ~ ~ 5. ábra: Fa/ikarr formák (metszetbe) Jelmagyarázat: J. hasadék típusúfa/ikarrok (lll.ferde egyees-, 113. kiékelódó-, 114. slkvégú-, 115. talajjal kitöltfill falikarr), 2. félkürtó típusúfalikarrok (211. falikarrak közölti sík felületek, 212. falikarrak közölti gericek, 213. fa likarrokba kagylós bemélyedés ek, 214. falikarrak közölti lekerekített felületek), 3. összetett falikarrak (311. kiszélesedó, sík belsejű-, 312. Iciszélesedő ives belsejúfalikarr), 4. agyméretű összetettfalikarrak márváyo (411. egy csatorával, 412. belsejébe küszöbökkel, 413. vályúkkal, 414. kagylós formákkal) (Diego de Almagre sziget). 5. mészkó, márváy, 6. törmelék, 7. talaj Fig. 5. The shapes of the 'W adkarre' (i profil) Leged: l. gryke-type 'W adkarre' (lll slatig-, J/t straight-, 113 out-wedgig, 114 plaar bottomed-, 115 'W adkarre 'ji/jed wi th so il). 2. halfpipe 'W adkarre' (211 plaar surfaces betwee 'W adkarre '), 212 ridges betwee 'W adkarre 213 scallops i the 'W adkarre ', 214 rouded surfaces betwee 'W adkarre ), 3. comp/ex 'W adkarre ' (311 wideig, its bottom is p/aar, 312 wideig ils bottom is curved, 4. big, camplex 'W ad Icarre' (411 with oe chael, 412 with ridges i i ts iside, 413 with chaels, 414 wi th scallops) o marb/e (Diego de Almagro Islad), 5. limestoe, marb/e, 6. debris, 7. soil

10 -l O ldm(kb.) L_j 6. ábra: Falikarrak kifejlődési típusai hasadékokkaltagolt réteglépcső (előlézetbe) Jelmagyarázat: J. falikrr mélységgel (cetiméter), 2. réteglap meté kialakult hasadék (réteghézagkarr), 3. hordozó felszi lejtésiráya és lejtőszö ge Fig 6. Developmettypesof the 'W adkarre ' where the step made up of bad-heads is separated by 'Schichtfugekarre ' Leged: J. the depth of the 'W adkarre' (cm}, 2. 'Schichtfugekarre ' which developed alog bed plae, 3.. dip directio ad agle of the bearig suiface 5. A falikarrok kialakulása Kisebb dőlésű lejtőkö alakulak ki a rillekarrok és a riekarrok. A rillekarrok lepelvíz alatt (GLEW-FORD 1988), míg a riekarrok vízágak alatt (TRUDGILL 1985) képződek. A falikarrokak jellemzőik alapjá kialakulás szerit két fő típusát külöítjü.k el, amelyek az alábbiak: - Afélkürtő, vagy ri/le típusúfalikarrok (7Ia. ábra) a hordozó lejtő lefolyó lepelvíz alatt alakulak ki. Keresztmetszetü.k, alakjuk, agy sűrűségük bizoyítja lepelvizes eredetüket. A lepelvíz a lejtő peremé túlról (71Ja. ábra), vagy a réteghézagkarrokból származhat (711c. ábra). Akkor, ha a réteglépcső feletti réteglapot talaj fedi kialakulásukak kisebb a valószíűsége. A talaj ugyais tárolja a csapadékvizet Legagyobb eséllyel e típus kialakulásába az olvadékvizekek lehet szerepe. Ezért alakulhatak ki olya rétegfejeke is, amelyek felett a réteglap dőlése a rétegfej dőlésével elletétes. A réteglapo felhalmozódó vastag hóból keletkező olvadékvíz ugyais még ebbe az esetbe is a határoló rétegfeje folyik le. - A hasadék, vagy rie típusú falikarrak (71b) vízágak meté jöek létre (711b. ábra), amit kis sűrűségük bizoyít. A vízágak táplálkozhatak talajmetes réteglapról, talajból (több megcsapolási hellyel), vagy talajfoltból A talajfolt kialakulásához a falilearr is hozzájárulhat. A vízág kisméretű üregből is származhat (71/c. ábra). A vízágak távolsága véletleszerű, víz- 206

11 hozamuk, létezésük időtartama, vizük co2 meyisége agymértékbe eltérhet. Ezért egymás szomszédságába ige eltérő méretű falikarrak alakulhatak ki. A külöböző vízágak em szükségszerűe ugyaazo időszak alatt alakulak ki, így egymás közelébe külöböző korú és aktívitású falikarrak sorakozhatak. E geetikai típusba tartozak szeriotük az öblös falikarrak is. Valószíű, kialakulásukba a övekvő vízhozamak, vagy a övekvő oldóhatásak lehetett szerepe. A falikarrak két típusáak kétféle vízáramlás melletti kialakulására utal iráyeloszlásuk is. A lepelvíz alatt kialakuló formák iráya kevésbé térhet el a hordozó lejtő dőlésiráyától Egyrészt a lejtő a lepelvíz összefüggő, így a vízáramlásta helyi egyeetleségek em módosíthatják. Másrészt a kialakuló formákak, mit említettük "ics helyü/c' ahhoz, hogy külöböző iráyokba képződhesseek. A vízág alatt kialakuló falikarrak iráya viszot agyobb mértékbe térhet el a lejtő dőlésiráyától A vízágakba áramló víz ugyais a lejtő egyeetleségeiél iráyát változtathatja. A kialakuló falikarrak így változatosabb iráyokba képződhetek. - Összetett típusú falikarr kialakulása akkor következik be, ha a forma övekedése sorá olya méretet ér el, hogy azt a vízág már em képes kitöltei. Egy vízág eseté egy agyobb, több vízág eseté a hordozó falikarrba több kisebb, fiatalabb falikarr is kialakulhat. -Fedett típusú falikarralakul ki akkor, ha a falikarr pereméről talaj kerül a formába. Ilye típusú fejlődés ott fordul elő, ahol övéyzet és talaj elegedő meyiségbe található (pl. kisebb magasságba, vagy az Alpok déli kitettségű részei). A talajkitöltöttség miatt a falikarrba érdemleges vízáramlás em lesz. A vízág alatti oldást felváltja a talaj alatti oldódás. A falikarrak atiregressziósa fejlődek. Ezt az alábbiak bizoyítják: -Ha em réteghézagkarrtól kezdődek midig a hordozó lejtő felső peremére esik felső elvégződésük. - Alsó végük külöböző magasságokba ékelődhet ki. - Alsó végeik felé szélességük többyire csökke. -Nagy (70-90 ) lejtőszögű lejtőkö icseek rillek és rieek. Valószíű, hogy az atiregressziós fejlődéshez több téyező is hozzájárul, amelyek az alábbiak: - A már kialakult falikarrba a vízáramlás gyorsabb, ami azt eredméyezi, hog~ a víz telítődése egyre hosszabb út megtétele eseté következik be. -A hordozó lejtő pereméél, vagy a falikarrba, a övéyzetfejlődésemiatt a vízek ~gyre ő a co2 tartalma. 207

12 I. Il. a réteglap mcti hasdék O 2dm(kb.) L-J c 7. ábra: Falikarrak geetikai típusai Jelmagyarázat: Ia.félkürtő (rille} típusúfalikarr, lb. hasadék (rie} típusrífalikarr, Il. a falikarrakfelszíi eredetű lepelvíz alatt képződek, /lb. afalikarrokfelszli eredetű vízágak alatt képződek, Il. c. aja/ikarrokat a kőzetből kiáramló víz alakítja ki, l. mészkő, 2. réteglap metszetbe. 3. talaj. 4. jalikarr, 5. lepe/víz, 6. vízág, 7. vízáramlás, 8. lejtésiráy, 9. réteg/ap, 10. rétegfej(ek} Fig 7. Geetic type of 'W adkarre Leged: la. halfpipe (ri/le) type 'W adkarre ',lb. gryke (rie) type 'W adkarre ',ll 'W adkarre' developed uder water sheet which origiatesfrom the surface /lb. 'W adkarre 'developed uder gibbos. which origiole from the surjace, Ile. 'W adkarre' developed by water which out jlows from the rock. J. limestoe, 2. beddig plaei profi/e, 3. soil, 4. 'W adkarre. 5. sheet water, 6. gibbo. 7. water curret. 8. slope directio. 9. beddig plae, l 0. heads of the b ed A hordozó lejtő szögéek övekedésével a karrformák (rillek és riek) száma csökke, majd további övekedés eseté falikarrok fejlődek ki. A turbules áramlás létrejötte (amely miatt övekszik a kőzet oldódása) fiigg például az árru.ló víz vastagságától és az áramlási sebességtől 208

13 (EMMET 1970, TRUDGILL 1985). A lejtőszög övekedésemiatt a gyorsabb áramlás következtébe a vízvastagság kisebb l esz. E z em k ed v ez a turbules áramlás kialakulásáak. Ezért a kisebb lejtőszögű tartomáyba a lejtőszög övekedése eseté az oldódás itezitása csökke (a vízáramlás akár lepelvizes, akár vízágas). 70 -ál agyobb lejtőszögél a gyors áramlás miatt kicsi lepelvíz vastagság mellett is kialakulhat a turbules áramlás. Ezért agy lejtőszögű lejtőkö az oldódás itezitása övekedhet, de ekkor már falikarrok képződek. ~~~~~~~~~~~~~ c E2]J1 32I ::::::=.l4l~lsf.. :;: J6 O l dm(kb.) 8. ábra: Rréteghézagkarr kialakulási típusok rétegfejeke Jelmagyarázat: a. a réteglap és rétegfej dőlése megegyezik, b. a réteglap és rétegfej dőlése elletétes, c. a réteglap (ill. tör,4s) és rétegfej dőlése egyező és elletétes, l. mészkő, 2. réteglap a kőzetbe, 3. törés, 4. réteghézagkarr, 5. oldóképes víz szivárgása. 6. hó, 7. rétegfej. 8. réteglap a felszíe '". Fig 8. Geetic type of 'Schichtfogekarre 'developed o heads of beds Leged: a. the d ip diree/io of the beddig pla e ad the d ip diree/io of the head of the bed a re the same, b. the dip diree/io of the beddig plae ad the dip diree/io of the head of the bed are the opposite, c. the d ip diree/io of the beddig plae ( cosemig joit) ad the dip directio of the head of the bed are the same ad the opposite, l. limes/oe, 2. beddig plaei the rock, 3.joit, 4. 'Schichtfogekarre ', 5. i filtralio of the disso/vab/e water, 6. sow, 7. the head of the bed, 8. beddig plae o the surface 209

14 ~~..._. - 0{_~ ct-- ~ a b -@ c d l ~ ~cm(kb.) E2Jjl l>l4l,..._...lsl-l6 e 9. ábra: Külöböző hosszúságú falikarrak kialakulása Jelmagyarázat: J. mészkő, 2. réteglap (metszete), 3. törés, 4. réteghézagkarr, 5. oldóképes víz, 6. telített víz, 7. a rétegfeje lefolyó víz telítettségi helye, 8. hasadékból (réteghézagkarr) kifolyó telitetle víz adódik a rétegfeje lefolyó vízhez, miáltal aak oldóképessége hosszabb távolságo megmarad, 9. rétegfej, 10. réteg/ap, a. a réteglapról a rétegfejrefolyó víz bárhol telitődhet (a hasadékokat átharátoló, változatla szélességüfalikarrok képződek), b. a rétegfeje lefolyó víz a legfelső hasadék magasságába telítődik, de a hasadékból kifolyó víz oz oldóképességél fetartja (a fa likarr a hasadékol átharátolja, de alatta kisebb szélességü), c. a rétegfeje lefolyó vízhez mielőtttelftőde a hasadékokból oldóképes víz érkezik (a falilearr változatla szélesség me/lett több hasadékol harátol), d a rétegfeje lefolyó víz em oldóképes (fa likarr csak a hasadék alattfejlődik ki, ahoa oldóképes vízfolyik ki), e. a rétegfeje lefolyó oldóképes víz a hasadékba áramlik (afalikorr két hasadék közölti szakasza em alakul ki) Fig 9. The developmet of 'W adkorre ' with differetlegth Leged: l. limes/oe, 2. beddig plae (o cross-sectio), 3.joit, 4. 'Schichtfugekarre ',5. disso/ve ab/e water, 6. saturated water, 7. the saturatio place of the water which ca flow o the he ad of the bed, 8. the dissolutio grow because o the head of the bed, flow water mixes with usaturated water, which out flow from 'Schichtfugekarre ', 9. the head of the bed, l 0. beddig pia e, a. the water ca saturate aywhere (the width of the 'W adkarre' is just as large above the 'Schichtfogekorre' ad uder 'Schichtfugekarre 'too), b. water flowig dow o heads of bed will be saturated, at the altitude of the highest 'Schichtfugekarre ', but water flwig out of the 'Schichtfugekarre 'maitai ils dissolutioability (the width of the 'W adkarre will be smaller uder the 'Schictfugekarre '). c. the water ca ot saturate il will mixed with dissolvable water, which leaves the 'Schichtfugekarre' (the 'W adkarre' cuts some 'Schichtfugekarre ', but their wid/h will ot chage), d. the water is ot disso/vab/e ('W adkarre 'ca oly develop uder Schichtfugekarre' because disso/vab/e water leaves the 'Schichtfugekarre '), e. the water disso/vable, but il flows it o the 'Schichtfugekarre' ('W adkarre' will ot deve/op betwee 'Schichtfugekarre ') 210

15 A hasadék típusú falikarrokra jellemző elsősorba, hogy réteghézagkarrakat harátolak ill. e formáktól idulak. A réteghézagkarrok réteglapok meti oldódás Iiatt alakulak ki ( WEBER, H. 1967). A réteghézagkarrak kialakulása kétféleképpe törtéhet (8. ábra). Kialakulhatak úgy, hogy a kőzetbe beszivárgó víz réteglapok meté a rétegfejes felszíek iráyába kifelé áramolva üregeket old ki. De kialakulhatak úgy is, hogy a rétegfejes falo lefolyó víz a réteglap meté a közethe beszivárogva alakít ki üregeket. Ez utóbbiak kisebb a valószíűsége, miutá a falo (rétegfeje) lefolyó vízből csak kevés juthat a kőzetbe. Az alább felvázolt geetikai modell szükséges feltétele, hogy a réteghézagkarrok idősebbek legyeek, mit ezek köryezetébe előforduló falikarrok. Ezt egyébkét az alábbiak bizoyítják: -A réteghézagkarrál a falikarr szélessége átmeet élkül, hirtele megváltozik (szélessége lecsökke). Ez csak akkor lehetséges, ha a réteghézagkarr az alatta húzódó falikarr részletél már korábba kialakult. - A réteghézagkarrok belmagassága em változik. Ha egy réteghézagkim fiatalabb lee, mit a harátoló falikarr, akkor az utóbbitól távolodva a külöböző réteghézagkarrok belmagassága csökkee. Ez esetbe ugyais egy-egy réteghézagkarr kialakulásáak a falikarmái kellett vola kezdődie és így ott lee a belmagassága a legagyobb. A külöböző hosszúságú és szélességű falikarrok kialakulása a következőképpe törtéhet (9. ábra): - A falikarr szélesség változás élkül harátolja a réteghézagkarrt, mert oa csak telített víz lép ki (9 a. ábra). -A falikarra réteghézagkarrt, vagy a réteghézagkarrokat átharátolja, de az átharátolási helye a szélessége lecsökke (9b. ábra). Ekkor a falo lefolyó víz a réteghézagkarr magasságára már agyrészt telítődik, de az oa kilépő víz telítetle, tehát oldóképes. Emiatt a falikarr a réteghézagkarr alatt is fejlődik (9b. ábra). -A falikarr úgy harátol át akár több réteghézagkarrt, hogy szélessége em csökke, sőt esetleg még őhet is. Ilyekor a lefolyó víz oldóképessége csak kis mértékbe csökke. A réteghézagkarrból kilépő víz, mivel telítetle és Iivel keveredik a falo lefolyó vízzel képes tartósa a teljes oldóképességet fetartai (9 c. ábra). - A.f-alikarr a réteghézagkarrál kezdődik, miutá a rétegfeje lefolyó víz em oldóképes, viszot az üregből kilépő víz ige (9d. ábra). -A falikarr.két réteghézagkarr között megszakad. Ilyekor a rétegfeje lefolyó víz a felső réteghézagkarrba áramlik, vagy ebbe a magasságba telítődik. Az alsó helyzetű réteghézagkarrból oldóképes víz áramlik ki (9e. ábra). 211

16 Feltételezhető, hogy a falikarrok keveredési korrózióval is kialakulhatak. Eek az esélye a legvalószíűbb a második valamit a harmadik és egyedik esetbe. 6. Eredméyek - Csoportosítottuk a falikarrokat keresztmetszet és szembeézet szerit. A falikarrok kiékelődhetek, vagy réteghézagkarrokál kezdődhetek, ill. azokat keresztezve változhat a szélességüle - A falikarrok kialakulása atiregressziós. Képződésük attól ftigg, hogy a lejtő felső peremétől származó víz milye kifejlődésbe áramlik a lejtő ill. keveredik-e eze vízhez oldóképes víz. Kialakulásuk törtéhet lepelvíz, vízág és talaj alatt. - A falikarr fejlődését módosíthatják a lejtő réteghézagkarrjai akkor, ha e formákból oldóképes viz lép ki. - Ha a falikarr a réteghézagkarr felett kiékelődött, akkor alatta egy újabb fejlődése kezdődik el. Akkor, ha a lejtő lefolyó víz még oldóképes, a réteghézagkarrból kilépő viz az oldóhatását öveli. Ezért a vízkilépés alatt a falikarr szélessége ugyaakkora, esetleg agyobb lesz, mit a harátolási hely fölött. Ha a falikarr a réteghézagkarrál elvégződik, a lejtő lefolyó víz ott telítődik. Előfordulhat, hogy a még oldóképes víz a kőzetbe szivárog. Emiatt a réteglap metéi oldódás törtéik. IRODALOM BÖGLI, A. (1960): Kalklösug ud Karrebildug- Zei ts. f. Geomorph. N. E. Supl. 2. p EMMEIT W. W. (1970): The hidrauliks of overlad flow o hillslops- U. S. Geolog. Surrey Profess Paper p FORD, D. C.- WILLIAMS, P. W. (1989): Karst Geomorphology ad Hydrology - Uwi Hyma, Lodo GLEW, J R.-FORD, D. C. (1980): Simulatio study of the developmet of rillekarre- Earth Surface Processes 5. p TRUDGILL, S. T (1985): Limestoe Geomorphology - Logma, New York WEBER, H. (1967): Die Oberfllicheforme des feste Lades - B. G. Tauber Verlaggesellschaft, Leipzig 212