CF Pharma Kft Budapest, Kén u. 5. BIZTONSÁGI ELEMZÉS a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT 2016.

Átírás

1 CF Pharma Kft Budapest, Kén u. 5. BIZTONSÁGI ELEMZÉS a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT ÁPRILIS

2 CF Pharma Kft Budapest, Kén u. 5. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. NYILVÁNOS VÁLTOZAT ALÁÍRÓLAP.. dr. Schneider Géza ügyvezető Felelős készítő: 1223 Budapest, Szabadkai u Korda Eszter ügyvezető Budapest, április

3 Tartalomjegyzék 0. Előzmények Súlyos balesetek megelőzése Szervezet és személyzet Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása Üzemvezetés Változások kezelése Védelmi tervezés A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása Az üzem környezetének településrendezési elemei A lakosság által leginkább látogatott helyek Különleges természeti értékek Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek Út infrastruktúra Szomszédos gazdálkodó szervezetek A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetének bemutatása Meteorológiai és a technológia meteorológiai viszonyoknak való kitettsége Geológia, hidrogeológia és a technológia ezen természeti elemeknek való kitettsége Felszíni vizek Árvíz fenyegetettség Felszín alatti vizek Földrengés kockázat Geográfiai jellemzők Geológiai jellemzők Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonság szempontjából fontos információi A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése /201 oldal

4 A tevékenység bemutatása Kémia üzem Kísérleti üzem (61.) Gyártást kiszolgáló létesítmények Méregraktár (25. épület) Korróziós vegyszerraktár (27.) Készáru raktár (36.) Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.) Ecetsav tároló (kimelegítő) (24.) Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.) Intermedier raktár (42.) Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2) Szabadtéri küldeménydarabos áru tárolása Palacktároló (46.) Metil-klorid tárolására kijelölt hely (77.) Regenerálandó oldószer tároló (39.) Különleges oldószerek tároló helye (39/2) Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely (40.) Egyéb használatban lévő létesítmények Kiszolgáló, kiegészítő tevékenységek A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Veszélyes létesítmények ismertetése Veszélyes anyagok elhelyezkedése Veszélyes anyaggal végzett tevékenységek Technológiai folyamatok Biperiden Cabergolin gyártás PPS gyártás Gyártó létesítmények műszaki biztonsági értékelése Kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok Az ammóniás hűtőközegű hűtési rendszer /201 oldal

5 A hűtőrendszer védelmi rendszerei A hűtőrendszer kockázatelemzésnél figyelembevett paraméterei Ammónia pótlása Veszélyes anyagok időszakos tárolása Tárolással kapcsolatos műveletek A biztonságot szolgáló berendezések és építmények Füst- és hőérzékelő rendszer Gázérzékelés Tűzoltó készülékek Oltóvíz A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak A vezetési pont elhelyezkedése A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei Jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra Villamos energia ellátás Gázellátás Vízellátás Tápvíz Gőzellátás Nitrogén ellátás Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása Belső elektromos hálózat Vészhelyzeti ellátás Tűzoltóvíz hálózat Melegvíz és más folyadékhálózatok Sűrített levegő ellátó rendszerek Híradó rendszerek Munkavédelem /201 oldal

6 4.15. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények Az elsősegélynyújtó és mentőszervezet Biztonsági szolgálat Környezetvédelmi szolgálat Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat Katasztrófaelhárítási szervezet Javító és karbantartó tevékenység Laboratóriumi hálózat Szennyvízhálózatok Technológiai szennyvízkezelés Szennyvízkezelési sémák Előkezelt szennyvíz elvezetése Csapadékvíz Üzemi monitoring hálózatok Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A technológiák rajzi megjelenítése A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Adatgyűjtés és rendszerezés, megalapozó elemzés Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása A veszélyes üzem azonosítása Kiválasztási- és jelzőszámokon alapuló megalapozó elemzés A veszélyes anyagok, illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése Raktárspecifikus megalapozó elemzés Az _SD szcenáriók megalapozó elemzése A _LE szcenáriók megalapozó elemzése /201 oldal

7 Az _F szcenáriók megalapozó elemzése A _FE szcenáriók megalapozó elemzése Összefoglalás, a további elemzésre kijelölt szcenáriók A kiválasztott üzemek/létesítmény részek biztonsági szempontú bemutatása, a baleseti frekvenciák meghatározása Alkalmazott módszertan ismertetése Küldeménydarabos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok Raktártűz, toxikus égéstermék képződés Toxikus anyag kikerülés Tűzveszélyes folyékony anyag tárolására használt küldeménydarabok (hősugárzás, robbanás) Tűzveszélyes cseppfolyósított gáz tárolására használt küldeménydarabok (metilklorid) Tartályos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok Az ammóniás hűtőközegű hűtési technológia leírása és a súlyos baleseti frekvenciáinak meghatározása A hűtőrendszer súlyos baleseti eseménysorai Biperiden gyártás Cabergolin gyártás PPS gyártás Következményelemzés A 37_F szcenárió következményelemzése A 42_F szcenárió következményelemzése A 39/2_F szcenárió következményelemzése A 25_SD szcenárió következményelemzése A 44_F_POOL szcenárió következményelemzése A 45_F_POOL szcenárió következményelemzése A 75_F_POOL szcenárió következményelemzése A 76_F_POOL szcenárió következményelemzése A MetCl_1.1.1 szcenárió következményelemzése A 37_TP_1.3.1 szcenárió következményelemzése Ammóniás hűtőrendszer Az N15_1.1.3_A szcenárió következményelemzése Az NGYT_1.1.1_A szcenárió következményelemzése /201 oldal

8 A Bipe_Össz szcenárió következményelemzése A Caber_Össz szcenárió következményelemzése A PPS szcenárió következményelemzése Környezetszennyezés következményelemzése (ENV) Dominóhatás elemzés Külső dominóhatás elemzés Variachem Kft Linde Gáz Magyarország Zrt Belső dominóhatás elemzés Kockázatelemzés Egyéni kockázat A CF Pharma Kft által végzett tevékenységéből származó egyéni halálozási kockázat Társadalmi kockázat meghatározása A veszélyeztetettségi zónákra tett javaslat a sérülés egyéni kockázati görbéi alapján A természeti környezet veszélyeztetettsége Súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása Vészhelyzeti vezetési létesítmények A vezetőállomány vészhelyzeti értesítésének eszközrendszere Az üzemi dolgozók vészhelyzeti riasztásának eszközrendszere Távérzékelő rendszerek, illetve a vészhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek A beavatkozók egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei Szaktechnikai eszközök A védekezésbe bevonható belső erők és eszközök Biztonsági jelentés elkészítésébe bevont szervezet /201 oldal

9 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE A mellékletek nem képezik részét a nyilvános változatnak. TÉRKÉPEK, HELYSZÍNRAJZOK jegyzéke A térképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. 9/201 oldal

10 JELMAGYARÁZAT Az elemzés során született lényegesnek ítélt megjegyzés, észrevétel Az elemzés során született javaslat, általában valamilyen pótlandó hiányosság erő vagy eszköz oldalon Az elemzés során feltárt hiányosság, amely megoldása véleményünk szerint feltétele az engedélyezhetőségnek Szövegközi kiemelés jelentősebb részeredmények összefoglalására 10/201 oldal

11 0. Előzmények A CF Pharma Kft Budapest, Kén utca 5. alatti gyógyszergyárának tárgyi biztonsági elemzést megelőző kiadása 2009 februárjában készült. Az elkészült biztonsági elemzést az ekkor eljáró első fokú hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elfogadta februárjában a CF Pharma Kft. külső gazdasági okok miatt tevékenységét felfüggeszteni kényszerült, majd a gazdasági környezet változása miatt 2011 márciusában a termelés újraindítása mellett döntött. A termelés újraindításával összefüggésben soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvet készített, amelyet akkor benyújtott a Hatóságnak novemberében a CF Pharma Kft. elkészítette biztonsági elemzésének soros felülvizsgálati jegyzőkönyvét, melyet megküldött az eljáró első fokú hatóságnak a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság a biztonsági elemzés felülvizsgálatára és hatóságához történő benyújtására kötelezte a CF Pharma Kft.-t, mely kötelezettséget a CF Pharma Kft november 30-ig meghosszabbítani kért. A CF Pharma Kft. által felkért iparbiztonsági szakértő felmondta a biztonsági elemzés felülvizsgálatára vonatkozó megállapodást, így az üzemeltető más iparbiztonsági szakértő felkérésére és a teljesítési határidő ismételt módosításának kérelmezésére kényszerült. Társaságunk kérte a felülvizsgálatra nyitva álló teljesítési határidő meghosszabbítását. Jelen dokumentáció a CF Pharma Kft. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet jelenleg hatályos állapota szerinti felülvizsgált biztonság elemzését tartalmazza. 11/201 oldal

12 1. Súlyos balesetek megelőzése 1.1. Szervezet és személyzet A CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. (továbbiakban CF Pharma Kft.) ban alakult, szintetikus gyógyszer intermedier, majd később gyógyszerhatóanyag gyártás céljából. A beruházás helyszínéül a tradicionálisan vegyipari tevékenységnek helyt adó Budapest, IX. kerület Kén utca 5. szám alatti telephelyet választották. A mintegy m 2 -es telekterület hosszú időre biztosította és biztosítja most is a tervezett tevékenység helyigényét január elején indult a termelés a kémia I. üzemcsarnokban, ami ma is a gyár termelési folyamatainak majdnem kizárólagos helyszíne januárjában készült el és került átadásra a kémia I. üzem végfeldolgozó tisztatere, amelytől kezdve a gyár technikailag alkalmassá vált gyógyszer hatóanyag gyártásra is ban az Országos Gyógyszerészeti Intézet sikerrel auditállta az akkor folyó lamotrigine gyógyszerhatóanyag gyártást, innentől vált a CF Pharma Kft. gyógyszerhatóanyag gyártóvá is. A CF Pharma Kft. a magas hozzáadott tudást igénylő komplex gyártási folyamatokra szakosodott. Olyan gyógyszerhatóanyagok készülnek, amelyek összetett gyártási lépései ellensúlyozhatják az ázsiai versenytársak alacsonyabb gyártási költségeit. A gyár történetének elmúlt 20 évében olyan gyógyszer hatóanyagok készületek itt, mint a daganatos betegségek kezelésére használt methotrexate (citosztatikum), vagy a prosztatarák gyógyítására használt bicalutamide (antiandrogén). A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában szintetizálták az epilepszia kezelésére használt lamotrigine és topiramate hatóanyagokat. Jelenleg is folyik a Parkinson-kór kezelésére használt biperiden (anticholinergicum), és az agyalapi mirigy rendellenes működésének kezelésével összefüggő hiperprolaktinémia kezelésére használt cabergolin gyártása. Kísérleti gyártási szakaszban van a pentozán-poliszulfát-nátrium hatóanyag gyártás, amely véralvadásgátló szerek hatóanyaga. A CF Pharma Kft. a magyar vegyipari szakemberek azon ritka gyűjtőhelyeként működik, ahol világszínvonalú szintetikus gyógyszerhatóanyag gyártás és a gyártáshoz kapcsolódó fejlesztés folyik. A CF Pharma Kft ig tartó nagyon dinamikus fejlődése a gazdasági világválság következében megtört. A társaságnak az élvonalbeli termékek előállításához folyamatos technológiai fejlesztésre volt szüksége, a magasan kvalifikált növekvő munkaerő állomány megfizetésén felül. A fejlesztésekhez felvett hitelt először nehezen, majd később nem tudta fizetni a vállalat. A CF Pharma Kft között csődhelyzetbe került, amiből egy gazdasági befektető hatására 2014 szeptemberéig újra működőképessé vált. A befektető távozásával visszaállt a megelőző állapot, ezért 2015 december végéig csődvédelem alatt állt, korábbi termelési kapacitásának töredékén működött. 12/201 oldal

13 2016 januárjában a hitelezők között csődegyezség jött létre, ami újra lehetőséget teremtett a vállalat fokozatos fejlődésre. A társaság alapadatai: Név: CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Székhely: 1097 Budapest, Kén u. 5. Adószám: Cégjegyzék szám: Ügyvezető: dr. Schneider Géza Központi telefon: Központi telefax: A CF Pharma Kft. Budapest, IX. kerület Kén utca 5. alatti gyára alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége és minősége alapján. Az üzem egészségi veszély azonosítási száma meghaladja "1" értéket, ugyanakkor a felső küszöbértéket egyik azonosítási szám sem közelíti meg. A CF Pharma Kft. szervezetén belül az iparbiztonsági és műszaki biztonsági terület felügyeletét a főmérnökség látja el. A CF Pharma Kft. dogozói éves rendszerességgel belső védelmi terv oktatásban részesülnek, illetve belső védelmi terv gyakorlatokon vesznek részt. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában jelenleg 77 fő dolgozik. A 77 fő dolgozóból mintegy 30 fő folyamatos műszakos munkarendben termel. 13/201 oldal

14 Organigram A kutatás-fejlesztés, a beszerzés, a minőség biztosítás, az adminisztráció és főmérnökség egy műszakban, 8:00 és 16:00 között dolgozik. A környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi megbízotti, valamint a veszélyes ipar védelmi ügyintézői feladatot külsős megbízott szakemberek látják el. A veszélyes áru szállítói biztonsági tanácsadói feladatkört a főmérnökséghez torozó saját állományú munkatárs látja el. A főmérnökség távollétében a gyár biztonságos (belső szabályozóknak) megfelelő működtetéséért a műszakvezetők felelnek. A létesítmény őrzés-védelmét, a dolgozók jelen- és távollétének nyilvántartását a megbízásos formában szolgálatot teljesítő porta- és őrszolgálat végzi. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 50 fő olyan dolgozó lehet, aki a CF Pharma Kft. alkalmazásában vagy megbízásában áll Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása A CF Pharma Kft. jelen biztonsági elemzés keretében elvégzett kockázatelemzés során meghatározta azokat a tényezőket, amelyek a 1097 Budapest, Kén utca 5. alatti üzem biztonságára hatással lehetnek. A kockázatok értékelése során valamennyi kockázati tényezőnél a tényező összes, gyakorlatban lehetséges hatása vagy következménye meghatározásra került. Az üzem egészére kiterjedő elemzés eredménye alapján kerültek meghatározásra azon súlyos baleseti szempontból meghatározó tevékenységek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, amelyekre a további részletes elemzések vonatkoznak. 14/201 oldal

15 A súlyos balesetek lehetőségeinek felmérésére alkalmazott módszer jelen biztonsági elemzés 7. fejezetében kerül bővebben bemutatásra Üzemvezetés A súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatosan a CF Pharma Kft. vezetése és minden, a telephelyen dolgozó alkalmazottja tisztában van a társaság által folytatott tevékenység és a tárolt anyagok veszélyességével, környezeti-, egészségi- és biztonsági kockázataival. A CF Pharma Kft. vezetősége kiemelt feladatának tekinti a biztonsági feltételek figyelemmel követését, a szükséges intézkedések meghozatalát, a célkitűzések eléréséhez indokolt erőforrások biztosítását. A társaság a meglévő veszélyforrásokat folyamatosan feltárja, azok kockázatát elemzi, értékeli, és figyelembe veszi a megelőző és módosító tevékenységek meghatározásánál, tervezésénél és végrehajtásánál. A fejlesztések és módosítások során a veszélyforrások csökkentésére, a biztonság növelésére törekszik. A CF Pharma Kft. súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos irányítási és szervezési feladatainak megvalósításáért a főmérnökség felel. A feladatok megvalósításához szükséges pénzügyi forrás biztosításáért a vállaltvezetés a felelős. A főmérnökség munkáját külsős tűz-, munka-, környezet- és katasztrófavédelmi szakértő, továbbá veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó segíti. A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos vállalati aktivitás az alábbi lényeges elemekből tevődik össze. Időszakos munka-, tűz-, környezet-, és iparbiztonsági szemlék a gyártási folyamat leírások és a tárolási szabályok biztonsági előírásainak betartásának ellenőrzésére. Hatóság előtti felülvizsgálatok a megfelelés és a szükséges jó gyakorlat megtartottságának bizonyítása céljából. Új gyártási eljárás (vagy meglévő gyártási eljárás módosítása) esetén az eljárásbiztonságra vonatkozó tűz, munka, környezet és iparbiztonsági kockázatok értékelés, a biztonságos termeléshez szükséges előírások gyártási folyamat leírásban történő megadása. Új gyártás esetén a felhasznált veszélyes anyagok minőségének, mennyiségének függvényében, a technológia jelentette veszélyeztető képesség függvényében a soron kívüli felülvizsgálat szükségességének értékelése, és szükség esetén soron kívüli felülvizsgálat elvégzése. A vállalat biztonságos működését, valamint mindennek a dokumentált megvalósulását a fenti pontok szerinti szűrőkön felülvizsgált, azzal harmonizált SOP (Standard Operating Procedure), más néven eljárási utasítások szabályozzák. Az eljárási utasítások együtt kezelik a termelés eredményességét, minőségének biztonságát a termelés 15/201 oldal

16 biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásaival integrálva ezáltal a biztonsági követelményeket a napi működési és működtetési utasításokhoz Változások kezelése Új termelés, illetve új eljárási lépés addig nem végezhető, ameddig a változást a munka-, tűz-, környezet- és iparbiztonsági szakértő jóvá nem hagyta. Amennyiben a változás olyan mérvű, a változáshoz/fejlesztéshez a szükséges hatósági engedélyeket is be kell szerezni. A változtatás igényének jelzése a munka-, tűz-, környezet-, iparbiztonsági szakértők (továbbiakban EHS szakértő csoport) felé főmérnökség kötelessége. A változtatás mértékének előzetes értékelését követően a további esetleges hatósági engedélynek szükségességének megítélése az EHS szakértő csoport feladata. A változtatáshoz szükséges hatósági engedélyek megszerzésének kezdeményezése az EHS csoport szakvéleményeinek alapján a főmérnökség feladata. Az üzemben végzett tevékenységet szabályozó műszaki biztonsági, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok, ágazati műszaki biztonsági szabványok követése az EHS szakértő csoport feladata. Termelés során tapasztalt bármilyen termelési eljárási utasítástól eltérő, az ott megadott tűrésből bármilyen irányban kilépő paraméter esetén legalább műszakvezetői utasítás szükséges a termelés további lépéseire vonatkozóan Védelmi tervezés A veszélyek következményeinek mérséklésére a CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének megfelelő belső védelmi tervet készített, amely jelen biztonsági jelentés mellékletét képezi. A védekezésért felelős személyek oktatását a főmérnökség szervezi. A CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendeltbe foglalt előírásoknak megfelelően éves rendszerességgel belső védelmi terv gyakorlatot tart, amit minden esetben 30 nappal előre bejelent a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalos elérhetőségein. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a társaság vezetése azonnal foganatosítja. A belső védelmi terv körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén valósul meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, üzemzavarok okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek. A CF Pharma Kft. egy esetleges ilyen eseményből fakadó 16/201 oldal

17 tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hoz az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében, illetve amennyiben azok bekövetkeznek, a következmények minimalizálására. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási és megelőzési tervek és szabályok. 17/201 oldal

18 2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és környezetére vonatkozó elemzés elveinek és terjedelmének bemutatása A CF Pharma Kft. biztonsági elemzésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és szerkezete kapcsán a évi CXXVIII. törvény, a 2012/18/EU irányelv és a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeket tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékeli a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket (lásd: 2.2.4, 2.3 fejezet). Ezzel párhuzamosan a CF Pharma Kft. összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósítja meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja a súlyos baleseti szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzemhatáron túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja azon eseménysorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következményelemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretében meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg Az üzem környezetének településrendezési elemei A CF Pharma Kft. Budapest IX. kerületében található. A településrendezési elemek bemutatását a biztonsági elemzés készítésekor hatályos a 1125/2005. (V. 25.) sz. Fővárosi Közgyűlési Határozattal elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Terve alapján végezzük el. A hatályos településszerkezeti terv alapján megállapítható, hogy a CF Pharma Kft. telephelyének környezetében olyan lakóterület, amely egyben lakóövezet is véd, nincsen. 18/201 oldal

19 A CF Pharma Kft környezetének területrendezési terve Lakossági adatok a CF Pharma Kft. telephelyének környezetében 19/201 oldal

20 Függetlenül attól, hogy a Külső-Ferencváros vizsgált részén övezetileg védett lakó terület nincs, a területen vannak lakó funkciójú ingatlanok. A biztonsági elemzés készítésének keretében az elemzés készítésekor elérhető legfrissebb népességi adatokat használtuk fel. Az ábra a CF Pharma Kft. telephelyétől 500 m-en belüli területek népességadatait mutatja be. A biztonsági elemzés keretében elvégzendő társadalmi kockázatelemzés során a populációnak a fentiekben feltüntetett lakó övezeten kívüli hányadával is számolunk A lakosság által leginkább látogatott helyek A CF Pharma Kft. telephelye az 1097 Budapest, Kén utca 5. szám alatt (Hrsz: 38188/1) helyezkedik el. A telephely környezetének védendő objektumait a 03 sz. térképmellékletben külön is bemutatjuk. A CF Pharma Kft. környezetében viszonylag kis számban találhatóak lakossági célú intézmények, létesítmények, úm. iskolák, sportlétesítmények, hivatalok, stb. A CF Pharma Kft. környezetében lévő populáció döntően a környező területek dolgozóiból áll. A CF Pharma Kft. telephelyéhez legközelebbi tömegvonzásra alkalmas intézmények az alábbiak: 1. sz. táblázat Jel Intézmény neve Cím Elérhetőség Távolság Létszám A Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola B Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Kollégium 1097 Budapest, Illatos út Budapest, Timót utca m m 1000 Az alábbi ábra a fenti intézmények elhelyezkedését mutatja a jelzések megegyeznek a fenti táblázatban alkalmazott jelzésekkel. 20/201 oldal

21 Intézmények a CF Pharma Kft. környezetében A 2008-ban rögzített állapothoz képest változás, hogy megszűnt az 1097 Budapest, Kén u. 1. szám alatti Csillagszem Óvoda. A megszűnt óvoda helyére más intézmény nem költözött Különleges természeti értékek A CF Pharma Kft. területén és annak közvetlen környezetében nincs természetvédelmi oltalom alatt álló terület. A telephelyhez legközelebbi védett terült több mint 3000 m távolságban található. Ezek elhelyezkedése az alábbi térképen tekinthető meg: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek a vizsgált terület közelében 21/201 oldal

22 A CF Pharma Kft. területén jelenlévő veszélyes anyagok között tűzveszélyes, mérgező és ökotoxikus tulajdonsággal rendelkező anyagok is találhatók. Ilyen esetben kötelezően vizsgáljuk a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklete 1.7. pontjában foglalt feltételek teljesülését. A vizsgálatra a BE 6. fejezetében kerül sor Súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában egy esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset következtében annak súlyától és helytől függően károsodhat a telephelyen belüli infrastruktúra. A telephelyen olyan közmű vezeték, amely a telephelyen áthaladva lakossági felhasználót is kiszolgálhat, nincsen. A telephely közművekről történő leválasztása nem jár lakossági felhasználó közszolgáltatásból való kiesésével (kizárásával). Valamely telephelyi közművezeték (elsősorban: víz, földgáz, elektromos áram) megsérülése a telephelyen belül sérült vezeték kizárásáig járhat olyan következménnyel, hogy az üzem közvetlen környezetében a közszolgáltatás nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre Út infrastruktúra A CF Pharma Kft. telephelye Budapest, 1097 Budapest, Kén utca 5. szám alatt található. A telephely bejárata a Kén utcára nyílik. A CF Pharma Kft. telephelyét nyugati irányból a Gubacsi út, keletről a Külső-Mester utca határolja. A Külső-Mester utcai oldalon is van a telephelynek egy bejárata, amely azonban az nincs használatban. Út infrastruktúra a CF Pharma Kft. közvetlen környezetében 22/201 oldal

23 A CF Pharma Kft. környezetében a Soroksári út bonyolít jelentős forgalmat. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésébe tartozó úthálózaton forgalomszámláló hálózatot működtet. A városi kezelésben lévő úthálózathoz, mint pl. Soroksári úthoz, nem kapcsolódik forgalomszámláló hálózat. Amennyiben a társadalmi kockázatszámítás során jelentőssé válik, úgy becsült adatokat fogunk alkalmazni a számításhoz. A becslés módszerének ismertetését a társadalmi kockázatszámítási fejezetben ismertetjük szükség esetén. A CF Pharma Kft. telephelyétől 25 m távolságban, a Külső-Mester utca másik oldalán a Ferencvárosi pályaudvarhoz tartozó telek terül el. A pályaudvar ezen részén átmenő forgalom, személyforgalom nincs. A CF Pharma Kft. rendelkezik vasúti kapcsolattal a Ferencvárosi pályaudvarhoz, azonban vasúton a társaság egyelőre nem fogad és nem ad fel árut. Egy korábbi fejlesztés során a CF Pharma Kft. kiépített egy vasúti lefejtőt, a kiépített létesítményt azonban a termelési igény változásai miatt nem vette használatba Szomszédos gazdálkodó szervezetek A CF Pharma Kft. telephelyén működő bérlők az alábbi táblázatban láthatóak: 2. sz. táblázat Cégnév Tevékenység Telefon Létszám Clean Market kft. Nagykereskedelem 1/ fő De Dietrich S.A.S. Magyarországi fióktelepe Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme 20/ / HQ Pharma Fióktelepe Kereskedelem 20/ fő Kormos Szigbád Kft. Befejező építés 1/ fő Pátriapharma Kft. Betulapharma Zrt. Progressopharma Kft. 18 fő A legközelebbi gazdálkodó szervezetek az alábbi táblázatban láthatóak, elhelyezkedésüket pedig a táblázatot követő ábra mutatja be. 3. sz. táblázat Cégnév Tevékenység Távolság Létszám Shell üzemanyagtöltő állomás 1. (1097 Budapest, Kén utca 1.) Üzemanyag-kereskedelem 190 m 20 fő* RENTIME Kft. Építőipari gép kölcsönzése 190 m 5fő 2. (1097 Budapest, Kén utca 1-3.) NATURIMPEX Bt. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 190 m 2 fő LA DESSIANA Kft. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 190 m 1 fő 23/201 oldal

24 BÉR-TÁR Bt. Raktározás, tárolás 190 m 1 fő HOTEL RIVERSIDE Kft. 3. (1097 Budapest, Kén utca 2.) Szállodai szolgáltatás (Canada Hotel) 250 m 100 fő (180 férőhely +személyzet) LANITEX Kft. Ruházat, lábbeli nagykereskedelme 250 m 10 fő FER-LAK Kft. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4. (1097 Budapest, Kén utca 3.) 250 m 2 fő Lajos Capital Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 145 m 0 fő Golden Valley Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 145 m 0 fő EUROCOR Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Gép, berendezés nagykereskedelme 145 m 2 fő Danly Properties Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 145 m 1 fő Királyberek Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 145 m 0 fő NOVIR Bt. Euro Market Kft. Euro Market Limited Kft. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 5. (1097 Budapest, Kén utca 4.) Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 145 m 0 fő 70 m Lásd One Euro Market Kft. 70 m IL PIRATA Kft. Sportegyesületi tevékenység 70 m Merkan Kft. Raktározás 70 m Ismail Sever és Társa Nagyés Kiskereskedelmi Kft. Ruházat kiskereskedelem 70 m OEM Security Kft. Biztonsági rendszer szolgáltatás 70 m 7 fő ONE EURO-MARKET Kft. One Euro Corp. Kft. One Euro Group Kft. One Euro Kft. One Euro Line Kft. One Euro Shop Kft. One Euro System Kft. Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 70 m 100 fő * 70 m 70 m 70 m 70 m 70 m 70 m One Euro Trade Kft. Vegyes termékkörű nagykereskedelem 70 m One Euro World Kft. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 70 m 24/201 oldal

25 VELU Bt. Közúti áruszállítás 70 m 2 fő 6. (1097 Budapest, Kén utca 6.) GALLA TRADE Kft. Fémmegmunkálás 70 m 2 fő AGENDA COMPUTER VICTORY Kft. AUTÓVÉD Kft. Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 70 m 1 fő 70 m 5 fő CELEB FÉM Kft. Hulladék-nagykereskedelem 70 m 9 fő E-COPYFIX Kft. Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem 70 m 3 fő EuroWaste Kft. Nem veszélyes hulladék gyűjtése 70 m 0 fő Facedrinks Kft. Ital-kiskereskedelem 70 m 1 fő G-LINE Hungary Kft. GALLATRADE LÉGTECHNIKA Kft. GeoLight Kft. "GEOWATT" Kft. Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 70 m 1 fő Fémszerkezet gyártása 70 m 12 fő Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 70 m 1 fő 70 m 6 fő GULYÁS GÁZ-TEX Kft. Alsóruházat gyártása 70 m 4 fő Gumipatika Plussz Kft. Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem 70 m 3 fő INCONTTECH Kft. Fémfelület-kezelés 70 m 0 fő Inpipe Kft. JUROTISSU Kft. Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme 70 m 2 fő 70 m 7 fő KALV Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 70 m 5 fő MODELAND Kft. Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 70 m 2 fő Napilap Bt. Nyomdai előkészítő tevékenység 70 m 11 fő P.A.S.C. EUR HUNGARY Kft. Ruházat kiskereskedelem 70 m 5 fő Relic-őr Kft. Biztonsági rendszer szolgáltatás 70 m 2 fő WTCD Kft. Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 70 m 9 fő Pannon Park Forest Kft. Zöldterület-kezelés 70 m 22 fő 7. (1097 Budapest, Kén utca 8.) VARIACHEM Kft Vegyi áru nagykereskedelme 70 m 17 fő ADR ADVANCED LOGISTICS Kft. BIOTECH Hungária Kft. Közúti áruszállítás 70 m 1 fő Étrend kiegészítők nagykereskedelme (raktár) 70 m 4 fő CHEMKO Kft. Vegyi áru nagykereskedelme 70 m 1 fő 25/201 oldal

26 ENERGIAHÍD TRADING Kft. Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelme 70 m 4 fő INGATLAN 1097 Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 70 m 1 fő ProPolimer Kft. Vegyi áru nagykereskedelme 70 m 1 fő TELEPHELY 2005 Kft. Vegyi áru nagykereskedelme 70 m 0 fő Angyal Használtruha Kft. Ruházati Bolt, Ruházat, lábbeli nagykereskedelme 70 m 3 fő BAY & HUN-TRANS Kft. Közúti áruszállítás 70 m 1 fő BIRADLI Kft. Textil-nagykereskedelem 70 m 6 fő DBH Berlin Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 70 m 1 fő DEPOCHEM Kft. Raktározás, tárolás 70 m 10 fő Kemencés Catering Kft. Rendezvényi étkeztetés 70 m 3 fő KUN-INTER-FAIR Kft. Ruházat, lábbeli nagykereskedelme 70 m 5 fő MAZUT TRADING Kft. Fűtőolaj nagykereskedelem 70 m 3 fő MÁTRAI HÁZAK Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 70 m 5 fő MOL-DO Kft. Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás 70 m 3 fő NAKONKER Kft. Vegyestermékkörű nagykereskedelem 70 m 3 fő SÁRI Szilikonfeldolgozó Kft. Egyéb műanyag termék gyártása 70 m 3 fő Service Truck Kft. Gépjárműjavítás, -karbantartás 70 m 4 fő VTL Vámügynökség Kft. Raktározás, tárolás 70 m 2 fő FESZOFE Nonprofit Kft. 9. (1097 Budapest, Gubacsi út 89.) M. n. s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 10. (1097 Budapest, Illatos út 5/b.) 25 m 10 fő * BERNA-TERRA Bt. Építési terület előkészítése 10 m 0 fő 11. (1097 Budapest, Illatos út 6.) Hungária Papír Recycling Kft. Hulladék-nagykereskedelem 160 m 4 fő Raktaroid Solutions Kft. Raktározás, tárolás 160 m 1 fő REISSWOLF BUDAPEST Kft. Biztonsági rendszer szolgáltatás 160 m 16 fő TREBAU Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 160 m 1 fő Trent and Go Kft. Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 160 m 1 fő Zöld. Papír Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 160 m 1 fő 12. (1097 Budapest, Illatos út 7.) CYCLOLAB Kft. Biotechnológiai kutatás, fejlesztés 60 m 35 fő ÉVA VEGYES BOLT Kft. Villanyszerelés 60 m 6 fő * GRP Plasticorr Kft. Festék, bevonóanyag gyártása 60 m 15 fő Cool4u Kft. Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme 13. (1097 Budapest, Illatos út 7/A) 60 m 20 fő Gordiusz 95 Zrt Lakó- és nem lakó épület építése 60 m 106 fő COLORIT-ÉPSZER Kft. Festés, üvegezés 60 m 10 fő 26/201 oldal

27 Csavar Kft. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 60 m 4 fő ELEKTRODUNA Kft. Villanyszerelés 60 m 4 fő KG-VILLAMOSSÁGI Kft. Villanyszerelés 60 m 1 fő MEDACTIVE PRO Kft. Orvosi eszköz gyártása 60 m 23 fő 14. (1097 Budapest, Illatos út 8.) Strabag Zrt. Aszfaltkeverés 10 m 20 fő Frissbeton Kft. Előre kevert beton gyártása 10 m 22 fő 15. (1097 Budapest, Illatos út 9.) 3D MediLabs Zrt. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 60 m 2 fő ABBS-Hungária Zrt Egyéb épületgépészeti szerelés 60 m 27 fő AGO Motors Kft. Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme javítása 60 m 2 fő AMS Assistance Kft. Egyéb humán-egészségügyi ellátás 60 m 69 fő Coolfire Kft. Épületasztalos-szerkezet szerelése 60 m 3 fő Cselus Kft. Éttermi, mozgó vendéglátás 60 m 2 fő Digitherm Kft. G.I.-Film Kft. GAMMA Befektetési és Innovációs Kft. GASTROTHERM MAGYARORSZÁG Kft. GATE AUTOMATIKA Szerviz Kft. Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 60 m 1 fő 60 m 2 fő 60 m 4 fő Vegyestermékkörű nagykereskedelem 60 m 1 fő Villanyszerelés 60 m 23 fő GATE Engineering Kft. Épületasztalos-szerkezet szerelése 60 m 3 fő GATE Távnyitó Kft. Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 60 m 8 fő GATE Kaputechnikai Szakszerviz Kft. Épületasztalos-szerkezet szerelése 60 m 7 fő GATE SZERVIZ Kft. Építményüzemeltetés 60 m 24 fő HIPPOCAMBUS-BRT Kft. Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 60 m 7 fő Invento Holding Kft. Vagyonkezelés (holding) 60 m 2 fő Klassic Kreatív Stúdió Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 60 m 2 fő KwakLab Kutatóintézet Nonprofit Kft. Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés 60 m 5 fő LED MEDIA Kft. Médiareklám 60 m 1 fő MEDICOR Diagnosztika Kft. Orvosi eszköz gyártása 60 m 3 fő MEDICOR Zrt. Orvosi eszköz gyártása 60 m 24 fő MEDICOR Humán Egészségügyi Szolgáltató Kft. Szakorvosi járóbeteg-ellátás 60 m 3 fő MEDISTOR Befektető és Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 60 m 1 fő 27/201 oldal

28 Szolgáltató Kft. MLR Tech Kft. N.L. Lovaspálya Kft. Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 60 m 9 fő 60 m 2 fő N. L. Sportlétesítmény Kft. Sportlétesítmény működtetése 60 m 7 fő SAFETY SECURITY SERVICE Kft. Személybiztonsági tevékenység 60 m 1 fő Sinonis Kft. Számítógépes programozás 60 m 1 fő Solaris Center Kft. Egyéb m. n. s. új áru kiskereskedelme 60 m 2 fő STEXIM Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 60 m 2 fő STEXIM Labdakert Kft. Sportlétesítmény működtetése 60 m 4 fő TAN-VIET HU Kft. Egyéb élelmiszer nagykereskedelme 60 m 4 fő TESTLAB Kft. Műszaki vizsgálat, elemzés 60 m 2 fő W-Profil Bt. M. n. s. egyéb személyi szolgáltatás 60 m 3 fő 16. (1097 Budapest, Illatos út 9-11.) KÖZVILLSZER és DESIGN Kft. Villanyszerelés 60 m 5 fő 17. (1097 Budapest, Illatos út 10.) Betonpartner Kft. Előre kevert beton gyártása 10 m 52 fő 18. (1097 Budapest, Illatos út 17.) Linde Gáz Magyarország Zrt. Ipari gázok kereskedelme 140 m 80 fő Stavros Kft. Egyéb speciális szaképítés m. n. s. 180 m (1097 Budapest, Illatos út ) VEGYIRAD Bt. Vegyi áru nagykereskedelme 300 m 3 fő 20. (1097 Budapest, Külső Mester utca) Sárga Ház étkezde Vendéglátás 90 m 15 fő 21. (1095 Budapest, Soroksári út 150.) aborbély Férfi fodrász Kft. Fodrászat, szépségápolás 100 m 5 fő ARTICUM Bt. Reklámügynöki tevékenység 100 m 1 fő BAUJOKER Kft. Bányászati, építőipari gép gyártása 100 m 7 fő Cleaneco Kft. Tisztítószer gyártása 100 m 14 fő DURALBAU Kft. Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem 100 m 7 fő "ESZTÉTIKA" Kft. Illatszer nagykereskedelme 100 m 12 fő EURO PET - HUNGARY Kft. fm7 projekt Kft. Green Chemicals Hungary Kft. Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme 100 m 15 fő 100 m 1 fő Tisztítószer gyártása 100 m 20 fő * HAND IN HAND Kft. Ruházat, lábbeli nagykereskedelme 100 m 4 fő HAND IN HAND REC. Kft. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 100 m 5 fő KENTIMPEX Kft. Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés 100 m 3 fő 28/201 oldal

29 nagykereskedelme MB-HOLDING Kft. Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem 100 m 1 fő Megaplex Kft. Reklámügynöki tevékenység 100 m 10 fő Megatech-System Kft. Reklámügynöki tevékenység 100 m 1 fő MESFÉM Kft. Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem 100 m 6 fő Pan-electronics Kereskedelmi Képviselet Pantools Kft. M. n. s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelme 100 m 3 fő * 100 m 4 fő Pénzes Monoki Kft. Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem 100 m 2 fő * Prémium + Holding Kft. Egyéb élelmiszer nagykereskedelme 100 m 12 fő SICO-LAND Kft. Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 100 m 0 fő Silex Zrt. Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása 100 m 14 fő Thermonet Trade Kft. Csomagküldő, internetes kiskereskedelem 100 m 2 fő TOP COMFORTLINE Kft. Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m. n. s. 22. (1097 Budapest, Táblás utca 29.) 100 m 0 fő AGROFORG Kft. Vegyestermékkörű nagykereskedelem 500 m 30 fő 23. (1097 Budapest, Táblás utca 39.) 0, 4KV Kft. Egyéb m. n. s. gép, berendezés nagykereskedelme Assist -Trend Budapest Kft. Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m. n. s. Diatron Medicinai Instrumentumok Zrt. 500 m 20 fő 500 m 20 fő Orvosi eszköz gyártása 500 m 156 fő HUNGAROPRESS Kft. Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme 500 m 25 fő SPRINTER Futárszolgálat Kft. Egyéb postai, futárpostai tevékenység 500 m 100 fő 24. (1097 Budapest Timót utca 4/a) BLOSSOM EURO Kft. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem 230 m 2 fő CPA Press Lapkiadó Kft. Napilapkiadás 300 m 1 fő FÉMÉL ÉPÜLETASZTALOSIPARI Kft. fémmunkás Fémszerkezet Kft. Egyéb speciális szaképítés m. n. s. 300 m 2 fő Fémszerkezet gyártása 300 m 18 fő GILLÁRD Kft. Síküveg tovább feldolgozása 300 m 13 fő "Kiáll" Kft. M. n. s. egyéb személyi szolgáltatás 300 m 17 fő "RENT A CONTAINER CITY" Kft. Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 300 m 2 fő S-ELASTIC Kft. Mérőműszer gyártás 300 m 1 fő SILVER DOOR Kft. Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme 300 m 2 fő UNITECH HUNGARY Kft. Elektronikus háztartási cikk 300 m 2 fő 29/201 oldal

30 nagykereskedelme 25. (1097 Budapest Timót utca 5.) UNIX Autóalkatrészek Autóalkatrész-szaküzlet 460 m 630 fő 26. (1097 Budapest Timót utca 6.) FAJRO FIRE PRO Kft. Fekvőbeteg-ellátás 230 m 11 fő SCHALI Pharma AG Magyarországi Fióktelepe Gyógyszeralapanyag-gyártás 230 m 0 fő 27. (1097 Budapest Timót utca 8.) AudioPont Kft. Gyógyászati termék kiskereskedelme 230 m 5 fő Mediszintech Kft. Orvosi eszköz gyártása 230 m 59 fő *A csillaggal jelölt értékek becsült értékek. Az ilyen módon megjelölt adatok becslésére azért került sor, mert a megkeresett társaság a biztonsági elemzés lezárásáig nem adott választ a jelenlévő dolgozói létszámra irányuló kérdésünkre. A CF Pharma Kft. telephelyének környezetében található gazdálkodó szervezetek elhelyezkedése (A kék sorszám megfelel a fenti táblázatban megadott sorszámnak. A sorszámok címeket jelölnek, az adott címen több gazdasági társaság is megtalálható.) A biztonsági elemzés keretében kifejezetten a legközelebbi, a társadalmi kockázat számítás szempontjából lényeges adatokat adtuk meg. Az elemzési terület tágabb környezetében a CF Pharma Kft. katasztrófavédelmi hatásterületén kívül több nagyobb további foglalkoztató is található. 30/201 oldal

31 2.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívül más által végzett veszélyes tevékenységek hatásainak figyelembevétele A CF Pharma Kft. közvetlen környezetében az alábbi, 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti katasztrófavédelmi engedéllyel működő társaságok találhatóak: Variachem Kft. Linde Gáz Magyarország Zrt. Variachem Kft. A Variachem Kft. telephelye a Kén utca 8. sz. alatt található. A társaság Kén utcai telephelye felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. A társaság különféle veszélyes anyagok tárolásával és forgalmazásával foglalkozik. A társaság által forgalmazott vegyi anyagok felhasználása szerteágazó, azokat leginkább az alábbi területeken használják: Gumi- és műanyagipar, Festékipar, Kerámia- és Üvegipar, Építőipar, Gyertyagyártás. A Variachem Kft. telephelyén a teljesség igénye nélkül az alábbi felsorolás szerinti anyagok vannak jelen. Mérgező és nagyon mérgező anyagok: Arzén-trioxid, Dioktil-ftalát, Formalin, Hidrogén fluorid, Hidrazinhidrát 24%, Nátrium nitrit, Továbbá több mérgező keverék. Tűzveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes folyadékok: Ecetsav, Továbbá több keverék. Gyújtó hatású anyagok: Klórmész, Nátrium-nitrát. 31/201 oldal

32 A telephelyen előforduló veszélyes anyagok mind a fogadott, mind a feladott küldeménydarabosak. A Variachem Kft. biztonsági jelentése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: A telephely a mérgező anyagok jelenléte miatt minősül veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek. A telephelyen jelen vannak tűzveszélyes folyadékok is, azonban az azokkal kapcsolatosan lehetséges balesetek hatásterülete nem érinti a CF Pharma Kft. területét. A Variachem Kft. egyéni halálozási kockázati görbéi közül még a 10-8 halálozás/év görbe sem érinti a CF Pharma Kft. területét. Egy esetleges raktártűz következében felszabaduló toxikus égési gázok, illetve kibocsátott mérgező anyagok elérhetik a CF Pharma Kft. területét. Linde Gáz Magyarország Zrt. A Linde Gáz Magyarország Zrt Budapest, Illatos út alatti telephelyén gázértékesítési központot, illetve palacktöltő üzemet működtet. A telephelyen nagyobb mennyiségben megtalálható valamennyi levegőgáz, úm. oxigén, nitrogén, argon, továbbá szén-dioxid, hidrogén, acetilén és hegesztési védőgázok, nemesgázok. Palackos kiszerelésben a telephelyen jelen van továbbá ammónia, kén-dioxid, etilén-oxid, klór, szénmonoxid és hidrogén-klorid, mely gázok mérgező tulajdonsággal rendelkeznek. A Linde Gáz Magyarország Zrt. Illatos úti telephelyének jellemző tevékenységei a következők: gázpalacktöltés (oxigén, nitrogén, kevert gázok); a gyártott, vásárolt és forgalmazott gázok tárolása (acetilén, propán-bután, oxigén, nitrogén, argon, hidrogén, szén-dioxid, stb.), valamint egyéb alapanyagok tárolása; anyagmozgatás (termék gázpalackban és tartány járműben); különböző gázok és kevertgázok forgalmazás, értékesítése; karbantartás; tartályok töltése, kezelése; adminisztratív tevékenységek. A Linde Gáz Magyarország Zrt. biztonsági elemzése alapján az alábbi megállapításokat tesszük: A telephelyen lehetséges tűzveszélyes anyaggal, illetve nyomás alatti gázzal kapcsolatos súlyos balesetek fizikai veszélyeztető képességének hatásterülete némely forgatókönyv esetén elérheti a CF Pharma Kft. területét. A CF Pharma Kft. területét érő hatás (léglökés) mértéke nem nagyobb, mint 3000 Pa, amely enyhe következménnyel (ablakok betörésével) jár, az ilyen mértékű léglökési hullám dominó hatás kiváltására nem képes. 32/201 oldal

33 A Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén lehetséges tűz, BLEVE következtében a hősugárzás a CF Pharma Kft. telephelyét nem éri el. Mérgező gáz kikerülése esetén a Linde Gáz Magyarország Zrt. hatásterülete kedvezőtlen szélirány és meteorológiai viszonyok esetén elérheti a CF Pharma Kft. területét. A biztonsági elemzésben bemutatott 10-5, illetve 10-6 halálozás/év egyéni halálozási kockázati görbék a CF Pharma Kft. területét nem érintik. További vegyiparral kapcsolatos vállalkozások A Kén utca 8. sz. alatt működik a Depochem Raktárbázis Kft., amely elsősorban vegyi anyag kereskedelemmel, logisztikával foglalkozó társaságoknak ad bérbe raktárterületet. Egy 2013-ban készült kimutatás szerint a Depochem Raktárbázis Kft. bérlői az alábbiak voltak: Prochema Kft. Kat-Chem Kft. Chinis Kft. Kelát Kft. Chemko Kft. Massó Kft. KA. Ingredients Kft. Biotrech Kft. Tudomásunk szerint sem a Depochem Kft., sem a Depochem Kft. bérlői nem végeznek a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint engedélyköteles tevékenységet. Ugyanezen a telephelyen működik a MAZUT TRADING Kft., amely a telephelyen lévő földalatti tartályok egy részét bérli. A társaság fűtőolaj kereskedelemmel foglalkozik, a társaság által tárolt fűtőolaj mennyisége alapján a társaság üzemazonosítási számai nem érik el az alsó küszöbérték 25%-át. A CF Pharma Kft. telephelyén található bérlők a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytatnak A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetének bemutatása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem természeti környezetével kapcsolatban a terület meteorológiai, legfontosabb geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzői az alábbiak. 33/201 oldal

34 Meteorológiai és a technológia meteorológiai viszonyoknak való kitettsége Hőmérséklet Az éves középhőmérsékletek sorozatából az közötti időszak átlaghőmérsékletére 11,4 C adódik. A hőmérséklet átlagos éves járását tekintve elmondható, hogy a január havi átlagok a legalacsonyabbak, a júliusiak pedig a legmagasabbak. A legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közötti különbség az éves közepes hőingás. Budapest megfigyelési sorozatán ez az érték általában 20 C körül alakul, de előfordultak kiugróan magas (28,3 C), illetve alacsony (13,5 C) értékek is, főleg a század középső évtizedeiben. Hideg telek gyakrabban léptek fel a század elején, az közötti időszakban a leghidegebb évszak középhőmérséklete 1,6 C. A téli hónapok közül leghidegebb a január, között a januári átlag -0,5 C, míg az intervallumban a januárok átlaga már pozitív, 1 C -kal magasabb, mint az előző normál érték. A nyári hónapok közül a legmelegebb a július, átlagában 21,8 C. A legmelegebb 1995 júliusa volt 24,9 C -os havi átlaghőmérséklettel, a leghűvösebb pedig az 1913-as év júliusa, a havi átlag mindössze 18 C -ot tett ki ebben a hónapban. Csapadék A budapesti éves csapadék es átlaga 534 mm. Az elmúlt évszázad folyamán a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke a 100 év alatt megközelítette a 10%-ot. Az évek közötti változékonyság igen jelentős, a csökkenés ellenére nagycsapadékú évek a század végén is előfordultak, s voltak aszályos évek a század első felében is. A legszárazabb és legnedvesebb évek csapadékösszege között több mint kétszeres a különbség. A száz év alatt kétszer haladta meg az éves csapadékmennyiség a 900 mm-t. A tavaszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 134 mm. A tavasz előrehaladtával a csapadék mennyisége folyamatosan nő, a márciusi átlagos 30 mm-es összeg csupán 1 mm-el haladja meg a legszárazabb, februári értéket, májusban viszont ennek több mint kétszerese, 62 mm a sokévi átlag. A nyári csapadékösszeg es átlaga 158 mm, eloszlása a 100 év alatt gyakorlatilag egyenletes volt. A század elején és végén egyformán előfordultak aszályos és árvizeket okozó, nagycsapadékú évek is. Az őszi csapadékmennyiség sokévi átlaga 133 mm. A téli csapadék közötti átlaga 110 mm. Ez a legszárazabb évszakunk. A havas napok száma között átlagosan 31 volt, a 100 év alatt mintegy 17%-kal csökkent, amihez a csapadékmennyiség csökkenése és a hőmérséklet emelkedése 34/201 oldal

35 egyaránt hozzájárult. A leghavasabb telek az 1935 és 1956 közötti időszakban fordultak elő, a hóban legszegényebb év pedig 1989 volt, amikor mindössze 4 napon hullott hó. Szél A szélirányra és a szélnagyságra vonatkozó adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest-Pestszentlőrincen lévő Meteorológiai Állomásának és között rögzített adatai alapján közöljük. Szélrózsa közötti szélirány adatok alapján Az uralkodó szélirány az É-i, ÉNy-i. Az átlagos szélsebesség 5 m/s. 35/201 oldal

36 Magyarország szél általi kitettsége a CF Pharma kft. helyének jelölésével forrás: Magyarországon a szélsebesség várható hatás - nagyság közötti összefüggés kifejezésére a Beaufort skála terjedt el. A 12 fokozatú Beaufort skála 12. fokozatát a 120 km/h elérő 36/201 oldal

37 vagy meghaladó szél jelenti, amely tetőket rombol, épületeket károsít. Hazánkban, ha nagyon kis gyakorisággal is, de előfordulhatnak 120 km/h-t meghaladó lökésekkel járó viharok, továbbá a károk részletezettsége is megkívánja, hogy a Beaufort skálától elérő értékelést alkalmazunk. Szélsebesség és az okozott károk értékelésére használt osztályozási rendszerek A tornádók várható pusztítására használt eredeti Fujita skála Magyarországon releváns F0-F3 fokozatai 4. sz. táblázat Skála Szélsebesség (km/h) Okozott kár F km/h Gyenge A kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek. F1 F2 F km/h Mérsékelt km/h Nagy km/h Erős A háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak, vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek. A tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben. A házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben. 37/201 oldal

38 Magyarországon lehetséges viharok 99,99% valószínűsséggel az F0 és F1 kategóriákba eshetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építményekben várható kár az építmény értékéhez viszonyítva nem haladja meg a 2%-ot. Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minősíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. A legszelesebb időszak a tavasz első fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók ben az 1,1-2,0 m/s-os (leggyakoribb) sebességek az ötévi átlagnál többször, a 2,1-3,0 m/s-os értékek átlag körüli mértékben, a többi szélsebesség átlag alatti számban fordultak elő. Kevesebbszer mértek tehát 2005-ben 1 m/s-nál gyengébb szelet, de a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is többnyire átlag alatt maradt /év várható gyakorisággal Budapest térségében km/h erősségű széllökések várhatóak. A km/h erősségű széllökések a veszélyes anyagot tartalmazó technológiai elemeket közvetlen módon nem veszélyeztetik. A km/h erősségű széllökés ugyanakkor az épületek tetejét képes lehet megrongálni, illetve fákat kidönteni. A CF Pharma Kft. telephelyének üzemi területein magas fák nincsenek. Szélvihar esetén a le nem rögzített tárgyakat a szél esetlegesen felkaphatja, amelyek ilyen módon tehetnek kárt a veszélyes anyagot tartalmazó technológiában. Az üzem területén vannak szabadtéri veszélyes anyag tároló létesítmények. Szélviharra figyelmeztető vörös riasztás esetén a műszakvezető köteles meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan tárgy szabadtéren, amely a technológiát veszélyeztetheti. Ilyen esetben haladéktalanul intézkedni szükséges az alábbi lehetőségek egyike szerint: A veszélyt jelentő tárgy (eszköz, gép), vagy veszélyeztetett küldeménydarab zárt térbe szállítása (amennyiben azt a tárolási rend megengedi), vagy A veszélyt jelentő tárgy vagy veszélyeztetett küldeménydarab technológiát nem veszélyeztető helyre történő áthelyezéséről, vagy A veszélyt jelentő tárgy vagy veszélyeztetett küldeménydarab talajhoz rögzítéséről, egymáshoz pántolásáról, és vagy támadási felületének csökkentéséről (eldöntés, elfektetés stb.). Amennyiben a tárgy valamely a telephelyen munkát végző vállalkozó tulajdona és ő rendelkezik eszközzel, vagy jogosultsággal annak mozgatásához, úgy haladéktalanul értesíteni kell az érintett társaságot Geológia, hidrogeológia és a technológia ezen természeti elemeknek való kitettsége Felszíni vizek A CF Pharma Kft. a főváros IX. kerületében, ipari övezetben található, a IX. kerület Kén utca 5. szám alatt. Az ingatlan területe m 2. A térség legjelentősebb vízfolyása a 38/201 oldal

39 Duna, mely az üzemtől 800 m távolságra folyik. A Dunára vonatkozó budapesti vízjárási adatokat az alábbi táblázatban közöljük: 5. sz. táblázat Vízfolyás KQ* (m 3 /s) KÖQ** (m 3 /s) NQ*** (m 3 /s) Duna *KQ kisvízhozam, legkisebb vízhozam a megfigyelés kezdete óta **KÖQ középvízhozam, valamely többévi időszakon belül a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke ***NQ nagyvízhozam, valamely meghatározott időszakon belül a legnagyobb vízhozam Árvíz fenyegetettség Az árvíz fenyegetettség értékeléséhez felhasználtuk a BM Országos Vízügyi Főigazgatóság által közzétett árvíz kockázati térképeket. Magyarország árvíz kockázati térképezésének első üteme 2014 márciusára zárult le. Az ország árvíz fenyegetettségére vonatkozó térképi adatok, amelyek az értékelésünk alapját képezték a hivatkozás alatt érhetőek el. Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv előírja valamennyi vízgyűjtőkerületre, hogy azonosításra kerüljenek azon területek, ahol jelentős potenciális árvízi kockázat áll fenn, illetve árvíz előfordulása valószínűsíthető. Hazánkban árvízi kockázat három területre bontható, úgymint töltésezetlen vízfolyások menti elöntések, árvízvédelmi töltések tönkremenetele vagy elégtelen méretéből, meghágásból bekövetkező elöntések, illetve csapadékból, a talajvíz megemelkedéséből származó elöntések okozta kockázat. Az előzetesen elöntéssel fenyegetett területek meghatározására lefolytatott program kiterjedt a folyók-, patakok árvizei, illetőleg a belvízi elöntés veszélyének kitett területekre egyaránt. A kockázati térképeket az ország négy részvízgyűjtőre készítették el, melyek a következők: Duna rész-vízgyűjtő, Tisza rész-vízgyűjtő, Dráva részvízgyűjtő, Balaton rész-vízgyűjtő. A BM Országos Vízügyi Főigazgatósága az árvíz kockázati térképeket az irányelv előírásainak megfelelően három előfordulási valószínűségű terhelési esetre készítette el: nagy valószínűségű elöntések, közepes valószínűségű elöntések, alacsony valószínűségű elöntések. 39/201 oldal

40 A nagy előfordulási valószínűségű terhelési eseményként a harminc éves gyakoriságú (0,033 elöntés/év) árvízi eseményeket értik, mert az ebből a gyakoriságból adódó árvízszint és tartósság már jelentős terhelést ad a védműveknek, illetve a vízfolyás menti területeknek, továbbá az emberi élethossz alatt érezhetően kifejti hatását. A közepes előfordulási valószínűségű terhelési esetként a 100 éves gyakoriságú (0,01 elöntés/év) árvízi eseményt értik, mert a Magyarországon az árvízi létesítmények tervezésénél jelenleg az ilyen gyakoriságú árvizeknek való megfelelés a jogszabályi előírás. Az alacsony előfordulási valószínűségű terhelési esetként az 1000 éves gyakoriságú ( elöntés/év) árvízi eseményt értik, mert Magyarország domborzati adottságai miatt az ország jelentős területe (25%), továbbá a településszerkezete miatt jelentős lakossága van kitéve az árvízi veszélyeztetettségnek. Ez a valószínűségi érték választás lehetőséget teremt arra is, hogy a klímaváltozás jelenleg még nem kellően ismert jövőbeni hatásai bizonytalansága is reálisan kezelhető legyen a várható esemény bekövetkezésével. Az árvíz kockázati térkép zónáin kívüli területek nem árvízveszélyes területek. 40/201 oldal

41 Magyarország árvízi veszélyeztetettségének térképei a CF Pharma Kft. helyének feltüntetésével forrás: 41/201 oldal

42 Magyarország belvízi veszélyeztetettségének térképe a CF Pharma Kft. helyének feltüntetésével forrás: A CF Pharma Kft. nem fekszik ár- és belvíz által veszélyeztetett területen Felszín alatti vizek Vízföldtani szempontból legfelső helyzetben, takaróként jelenlévő képződmény a pleisztocén talajvízadó (Duna teraszképződménye). Alatta felsőpannon rétegsor helyezkedik el, melynek nyugati része kis vastagságú, keleti része m-es. Benne lényeges vízadó rétegek nincsenek és a talajvízadó réteghez képest vízzárónak tekinthető (agyagos összlet). Alatta miocén rétegsor (nem karsztosodó mészkő, kaviccsal), vízadó réteg található. A pannon feküképződmény a Soroksári-Duna felé lejt. A talajvíztükör regionális helyzetét minden időszakban a talajvízadó réteg Duna-terasz jellege határozza meg. Ez alapján a talajvíz áramlási iránya minden időszakban a Duna felé mutat. A talajvíz 2-4 m mélyen található. A területen elvégzett talajszennyezettségi vizsgálatok többek között a fémionok és az anionok, ezeken belül az ólom, higany, réz, kadmium, vas, bór, mangán, nikkel, alumínium, az arzén, kén, a fluorid, szulfát és klorid mennyiségének mérésére irányultak. 42/201 oldal

43 A mérések alapján megállapították, hogy a terület talaja az értékelt anyagok tekintetében szennyezett. A szennyezettség a Budapesti Vegyiművek által korábban a területen folytatott kénsavgyártásnak tulajdonítható. A rétegeken átszivárgó savas csapadékvíz elsősorban a pirit pörköléséből keletkezett, és a területen lerakott salakból nehézfémeket oldott ki. Jó vízzáró réteg hiányában a szennyezés a talajvízben is megjelent. Az összes szennyezett talaj térfogatát m 3 - re becsülték. A gyárnak helyt adó telek szennyezettsége mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, mind az üzemeltető, mind a károkozásért felelős Budapesti Vegyiművek előtt ismert. A CF Pharma Kft. és Budapesti Vegyiművek között létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a terület környezeti kármentesítése a Budapesti Vegyiművek feladata. A CF Pharma Kft. az új létesítmények és épületszerkezetek emelése során figyelemmel volt a beton szerkezetére korróziós hatással lévő talaj- és talajvízviszonyokra. A termelés és veszélyes anyagok tárolása meghatározó részben ezen új (illetve átépített), továbbá könnyű szerkezetes épületekben folyik. A szerkezetükben meg nem változtatott épületek alapozásának károsodásáról az üzemeltetőnek nincs tudomása. Erre utaló jeleket nem tapasztalt. A gyár területén a kísérleti üzem az egyetlen olyan termelőhely, amely szerkezetében nem változott a CF Pharma Kft. működése alatt. A kísérleti üzemnek helyt adó földszintes épületet kármentő védi Földrengés kockázat Erős földrengés keletkezésekor több olyan jelenség is bekövetkezhet, amely károkat okozhat az épületszerkezetekben, talajba fektetett vonalas létesítményekben. Ilyen hatások a talajrezgés, elvetődés a felszínen, különféle talajromlás (ground failure). A földrengéskutatók megállapítása szerint az épületkárok döntő többségét a földrengés által keltett rengéshullámok okozta talajrezgés okozza. A földrengés kockázat számításánál elsősorban a talajrezgés mértékével kell foglalkozni. A földrengéskockázat (seismic hazard) egy megadott mértékű talajmozgás bekövetkezésének valószínűsége a vizsgált helyszínen valamely időtartam (50, 100, 10000, stb. év) alatt. Ettől meg kell különböztetni a földrengés-veszélyeztetettség (seismic risk) fogalmát, amelybe a földrengéskockázaton kívül bele tartozik még az épületek, műszaki létesítmények sérülékenysége és értéke is. Vagyis azonos földrengéskockázat mellett nagyobb lesz a földrengés-veszélyeztetettség, ha a vizsgált területen sérülékenyebb és/vagy nagyobb értékű létesítmények vannak. 43/201 oldal

44 A biztonsági elemzés készítése során meghatározott energiájú (és ezáltal romboló képességű) földrengések adott területen való előfordulási gyakoriságát értékeljük. A földrengéskockázat meghatározására kétféle eljárás ismeretes: a determinisztikus és a valószínűségi módszer. Hazánkban széles körben a valószínűségi módszer terjedt el, és ez a módszer egyben jobban össze is egyeztethető az általános elemzési elvekkel. Magyarország a szeizmikusan közepesen aktív területekhez sorolható. A földrengés erőssége és várható gyakorisága között az alábbi összefüggés teremt kapcsolatot: log N = a bm Ahol M a földrengés energiája (magnitúdó), N azon rengések száma, amelyek mérete legalább M, a és b a területre jellemző állandók. Az a és b értékeken kívül minden forrászónára meg kell határozni a legnagyobb várható földrengés méretét is. A legnagyobb várható földrengés méret általában a történelmi szeizmicitás adatokon alapul, valamint a területen előforduló vetők hossza alapján becsülhető. A vizsgálat következő lépése a csillapodási összefüggések meghatározása. A csillapodási összefüggés megadja azt a legnagyobb talajelmozdulást (sebességet vagy gyorsulást), amely egy adott távolságban kipattant adott magnitúdójú földrengés következménye. Voltaképpen a tényleges kár elsősorban az okozott talajelmozdulástól függ. A földrengés során felszabaduló energia, az epicentrum mélysége és a talajelmozdulás vagy gyorsulás közötti kapcsolatot empirikus, illetve fél empirikus összefüggések segítségével lehet megteremteni. A valószínűségi földrengés kockázat vizsgálat végeredménye egy összefüggés a helyszínen valamely jövőbeli földrengés által okozott talajmozgás nagysága és ennek előfordulási valószínűsége között. A felszínen bekövetkező károsító hatás legelterjedtebb kifejező eszköze a legnagyobb talajgyorsulás (PGA Peak Ground Acceleration). A földrengéskockázat kifejezhető egy megadott értékű talajgyorsulás előfordulásának várható gyakoriságaként. Az Európai Unió országaiban egységes földrengés szabvány (Eurocode 8) van érvényben, mely részletesen meghatározza a földrengés-biztos tervezés módszereit különböző építmények esetében. A szabvány értelmében minden építményt úgy kell tervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel előforduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. Az egyes országok eltérő földrengéses viszonyai miatt minden ország saját Nemzeti Mellékletében adja meg a helyi szeizmikus zónákat, a tervezéshez szükséges alapadatokat. 44/201 oldal

45 Magyarország szeizmikus zónatérképe 50 év alatt 10%-os meghaladási valószínűségekre (p = 0,0021/év) Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghaladási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben. Forrás: Az Eurocode 8 általános követelményt támaszt az építmények földrengésállóságával szemben. Egyes speciális létesítményeket a dominóhatás lehetősége miatt lényegesen ellenállóbbra méreteznek. Például a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tároló telepítéséhez és tervezéséhez szükséges földtani és bányászati követelményekről szóló 33/2013. (VI. 21.) NFM rendelet 600 év időszakot ír elő a szeizmikus folyamatok prognosztizálására. Magyarország területe 5 földrengési zónára osztható, ezen zónákban 50 évre vetített 10%-os meghaladású legnagyobb talajgyorsulás 0,08-0,15 g között várható. A Módosított Mercalli földrengés intenzitási skála tizenkét fokozatot különít el a hatások szerint: Nem érezhető, még a legkedvezőbb körülmények között sem. A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein. A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épületen belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge remegést éreznek. A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek. 45/201 oldal

46 A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a szabadban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhányan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poharak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak. Kisebb károkat okozó. Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak. A legtöbb ember megrémül, és a szabadba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek. A házaknak negyedrésze súlyos kárt szenved. Egyesek összeomlanak, sok lakhatatlanná válik. A lakóházak kéményei beomlanak, gyárkémények összedőlnek, emlékművek, szobrok leomlanak, elmozdulnak. A nedves földből iszapos víz nyomódik ki. Az autóvezetést nagymértékben akadályozza. A lakóházak fele súlyosan megsérül. Viszonylag sok összeomlik, a legtöbb lakhatatlanná válik. A földben repedések keletkeznek, az elásott távvezetékek elszakadnak. Az épületek 2/3 részében súlyos sérülések keletkeznek. A legtöbb összeomlik. A jól megépített házak is súlyos sérüléseket szenvednek. Tekintélyes földcsuszamlások lépnek fel, a földben hatalmas repedések keletkeznek. Katasztrofális hatású. Minden kőépület összeomlik, a hidak leszakadnak, a távvezetékek használhatatlanná válnak, a sínek meggörbülnek. Teljesen katasztrofális hatású. Minden emberi létesítmény tönkremegy. A rengéshullámok a felszínen is láthatók lesznek, egyes tárgyak a földről a levegőbe dobódnak fel. Az alábbi táblázatban a módosított Mercalli intenzitás és a PGA közötti (tájékoztató jellegű) összefüggés látható. MMI - PGA közötti összefüggés 46/201 oldal

47 Magyarországon az 50 éves előfordulási gyakoriságra vonatkozó 10%-os meghaladáshoz tartozó értékek MMI skála szerinti VI. osztályba sorolandó eseménynek minősülnek, ami még az épületszerkezetekben elhanyagolható, illetve kis mértékű károkat jelent. Magyarországon jóval kisebb gyakorisággal ugyan, de előfordulhatnak MMI skálán kifejezve súlyosabb, VII-IX erősségű földrengések is. A biztonsági elemzés elkészítése során az épületek részleges, illetve teljes összeomlását okozni képes erősségű földrengés várható gyakoriságát keressük. Földrengés gyakoriság és földrengés során felszabaduló energia közötti összefüggés a Kárpátmedencében LogN = 5,267-1,044M A fenti aggregált érték ugyanakkor nem alkalmas az ország területén meglévő, eltérő aktivitású terület közötti differenciálására. A biztonsági elemzés összeállítása során egy olyan leegyszerűsített módszer alkalmazására törekedtünk, ami a földrajzi hely szerint képes ugyan differenciáltan becsülhetővé tenni a várhatóan súlyos következménnyel járó földrengési gyakoriságot, mindazonáltal a modell nem állít a biztonsági elemzés elkészítése során nehezen teljesíthető adatigényt. A biztonsági elemzés összeállítása során MMI index szerinti 8-as és 10 erősségű földrengés gyakoriságot értékeljük, ami felszabaduló energia tekintetében hozzávetőlegesen 6 és 7 magnitúdós földrengésnek felel meg. A földrengés által okozott kárt befolyásolja a hipocentrum mélysége és a terület talajszerkezete, amely módosító hatású szempontokat az eredeti célkitűzés megtartása érdekében BE-ben nincs mód értékelni. A Kárpát-medence területén 6 magnitúdójú földrengés várható gyakorisága 0,1/év, 7-es magnitúdójú földrengés várható gyakorisága 9, /év. A Kárpát-medence területe 47/201 oldal

48 km 2 Ha azt felételezzük, hogy a rengés epicentrumától mérve 5 km sugarú zónán kívül (~79 km 2 ) a rengés energiája már 1 magnitúdót csökken, akkor M = 6 energiájú rengés a Kárpát-medence egy adott pontján vehető átlagos gyakorisága 2, /év, M = 7 energiájú rengés a Kárpát-medence egy adott pontján vehető átlagos gyakorisága 2, /év. Magyarországon az 50 éves időszakra vetített 10%-os meghaladásra kifejezett alapkőzetben várható legnagyobb talajgyorsulás értéke alapján az ország területe 5 zónára osztható. PGA (g) Terület 0,15 4,19% 0,14 10,49% 0,12 28,38% 0,10 48,33% 0,08 8,60% 6. sz. táblázat Magyarországon az átlagos PGA érték 0,11 g 7. sz. táblázat Zóna Becsült földrengés gyakoriság M = 6 M =7 5 3,27E-05 2,99E ,05E-05 2,79E ,61E-05 2,39E ,18E-05 2,00E ,74E-05 1,60E-06 A módszer becslő jellegű, a súlyos ipari balesetek megelőzése érdekében készült. Budapest a 3-4. zóna határán található település, az M = 6 energiájú földrengés várható gyakorisága 2, /év. M = 7 energiájú földrengés várható gyakorisága 2, /év. Amennyiben valamilyen veszélyes anyagot tartalmazó tartály, berendezés, rendszer, göngyöleg földrengés miatti sérülése bekövetkezik, a környezetre veszélyes, tűzveszélyes, illetve mérgező tulajdonságú anyag kerülhet a környezetbe. Földrengés esetén: Az üzemet átmenetileg ki kell zárni a földgáz ellátásból a főelzáró zárásával. További kármentesítő intézkedést akkor szabad meghozni, ha a beavatkozók személyi biztonsága garantálható. Valamely veszélyes anyagot tartalmazó tartály, berendezés, rendszer, göngyöleg sérülése esetén a kifolyó anyag lokalizálásáról gondoskodni kell. 48/201 oldal

49 Geográfiai jellemzők A vizsgált terület a Pesti-Hordalékkúp-Síkság kistáj területén található. A telephely, illetve annak közvetlen környezete szinte teljesen sík. A telephelyen, vagy annak közvetlen környezetében védett tájképi, kulturális örökségi elem nem található Geológiai jellemzők A CF Pharma Kft. üzeméhez legközelebbi természetes vízfolyás a Duna. A terület hidrográfiailag a Duna vízgyűjtő területéhez tarozik. A legközelebbi élővízfolyás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 520 m-re, DNy-i irányban található. A CF Pharma Kft. Kén utca 5. sz. alatti telephelyének és környezetének altalaj viszonya változatos képet mutat. Földtani szempontból a terület a Duna holocén teraszán helyezkedik el. A rétegfelépítés viszonylag egyenletes, a fekü dél felé enyhén, nyugati irányban intenzívebben lejt. Az alapkőzet kis vastagságú (0,4-4 m) pannon agyagos összlet, mely a jelen terepszint alatt 8-10 m-re található. Az alapkőzet alatt oligocén agyag és szarmata mészkő, az alapkőzet felett 3-6 m vastagságban a fő víztartó homokos kavicsréteg helyezkedik el, melyet változó vastagságú 0,2-2 m homokos-iszapos képződmény borít. A nagyobbrészt beépített, térburkolattal fedett felszín alatt jelentős, 3-4 m változó vastagságú, vegyes összetételű feltöltés található, melyet elsősorban a piritpörkölés során keletkezett salak alkotja (a salak magas vas, mangán, arzén és kén tartalommal rendelkezik). A feltöltés általánosságban jó vízvezető képességgel jellemezhető. Az üzemterület alatti antropogén felső talajréteg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó toxikus fém tartalommal rendelkezik. A terület feltöltését a terület korábbi tulajdonosa a Budapesti Vegyiművek végezte. Az üzemnek helyt adó terület szennyezettsége mind a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, mind az üzemeltető, mind a károkozásért felelős Budapesti Vegyiművek előtt ismert. CF Pharma Kft. és Budapesti Vegyiművek között létrejött adásvételi szerződésben a felek úgy rendelkeztek, hogy a terület környezeti kármentesítése a Budapesti Vegyiművek feladata. A CF Pharma Kft. Kén utcai üzemének helyt adó ingatlan korábbi használatával összefüggő szennyezettsége az üzem működésének biztonságát nem érinti. 49/201 oldal

50 2.5. Természeti környezet veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetből adódó veszélyeztetettsége A CF Pharma Kft. területén jelenlévő veszélyes anyagok között tűzveszélyes, mérgező és környezetkárosító tulajdonsággal rendelkező anyagok is találhatók. Ilyen esetben kötelezően vizsgáljuk a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. melléklet 1.7. pontjában foglalt feltételek teljesülését. A vizsgálatra a BE 6. fejezetében kerül sor. 50/201 oldal

51 3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása Név: CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. Székhely: 1097 Budapest, Kén u. 5. Ügyvezető: Dr. Schneider Géza Központi telefon: Központi telefax: A CF Pharma Kft. szintetikus gyógyszer intermedier és gyógyszer hatóanyag gyártással foglalkozik. A biztonsági elemzés készítésekor az üzemben három különféle gyógyszer hatóanyag készült. A termeléshez felhasznált alapanyagok, intermedierek, a keletkező hulladékok jelentős részben veszélyes anyagnak minősülnek. A telephely elhelyezkedését a 01 sz. topográfiai térkép, helyszínrajzát a 03. sz. térkép mutatja be A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonság szempontjából fontos információi A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységek részletes bemutatását a tárgyi fő fejezet keretében végezzük. A CF Pharma Kft. telephelyén folytatott tevékenység biztonsági vonatkozásait és konzekvenciáit a biztonsági elemzés 5., 6. és 7. fejezete tartalmazza A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése A CF Pharma Kft. üzemében gyógyszer hatóanyagok és gyógyszer intermedierek gyártása folyik. Az üzemben a kémia reakciók ipari méretben történő végrehajtásához szükséges technológiai eszközök, a szükséges hőenergia hordozó (gőz) előállításához használt kazánok, a hidegenergia előállításához szükséges hűtőrendszer, valamint termék, alapanyag és hulladéktároló helyek, eszközök találhatók. A CF Pharma formulázott gyógyszer termék gyártását nem végzi, az előállított hatóanyagok más gyógyszergyártó vállalatok részére értékesítésre kerülnek A tevékenység bemutatása A CF Pharma Kft. gyógyszergyárában az elemzés készítésekor három gyógyszer hatóanyag gyártása folyt: Biperiden HCl Cabergoline Pentosan Poly Sulfate (PPS) 51/201 oldal

52 A CF Pharma Kft. Kén u. 5. alatti gyárának helyszínrajza 52/201 oldal

53 A helyszínrajzon sraffozással jelöltük azokat az épületeket és építményeket, amelyeket a CF Pharma Kft. a tevékenysége során használ. Az ingatlanon lévő többi épületet, illetve építményt a fentiekben bemutatott bérlők használják, illetve némely épület hasznosítatlan, bontásra vár Kémia üzem A CF Pharma Kft. jelenleg egy kémia üzemmel rendelkezik. A CF Pharma Kft. Kén utcai telephelyének kémia üzeme két épületből, a kémia I. és a kémia II. csarnokból áll. A kémia I. épületet a helyszínrajzon a 31., 32. jelű számok jelölik, a kémia II. épületet a helyszínrajzon a 35. szám jelöli. A kémia I. épület funkcionálisan három részből áll. A 32. számmal jelölt épületrész az intermedier és hatóanyag gyártó üzemrész. A 31. számmal jelölt rész az ún. tisztatér, ahol a végtermékké alakítás történik. A kémia I. épület szintén 31. számmal jelölt részéről történik a segédüzemek szolgáltatása, úm.: hideg energia fűtőgőz (certuss) műszer levegő A kémia II. (helyszínrajzon 35. sz. objektum) épülethez hasonlóan intermedier és hatóanyag gyártási tevékenység folyik, funkciója a 32. számmal jelölt épületrészben folyó tevékenységhez hasonló. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában a gyártási tevékenység meghatározó része a kémia üzemben történik. Gyártási helyként használják még a kísérleti üzemet is, ahol a kémia üzemnél kisebb (fél üzemi) méretű készülékek egyes termékek esetén gazdaságosabb termelésre biztosítanak lehetőséget. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyára jelen kiépítésében ún. sarzsos (bach) rendszerű szakaszos termelésre alkalmas, a gyárban folyamatos üzemű eljárások nincsenek. A CF Pharma Kft. készülékei általános szerves vegyipari gyártásokra szolgáló vegyipari gépek. A gyártások során termékre specializált cél készülékek használata nem jellemző. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Kémia II. üzemrész (35.) a véggáz mosók irányából HF 5 jelű centrifuga a kémia II. üzemrészben H12 jelű autokláv az emeleti szinten a kémia II üzemrészben H11 jelű autokláv az emeleti szinten a kémia II üzemrészben CF Pharma Kft. termelésre használt vegyipari gépeire jellemző a tág feltételek melletti működtethetőség. Ennek jegyében a kémiai I. és kémia II. üzemrészek gépei úgy lettek telepítve, hogy az autoklávoknál, szedőknél valamennyi olyan infrastruktúra elérhető, ami egy szerves vegyipari szintézishez kellhet. Az autoklávok fűthető, hűthető köpennyel rendelkeznek, a készülékhez párakondenzátor kapcsolódik, a készülékek 53/201 oldal

54 vákuumozhatóak, nitrogénnel átöblíthetőek, illetve nitrogén párna alatt működtethetőek. A fenti elrendezési koncepcióval biztosítható, hogy a különböző gyártások során megvalósítandó eltérő, illetve eltérő feltételek melletti kémiai reakciók megvalósíthatóak legyenek. A kémia I. üzemépület egy részben korábban meglévő épület alapjainak és homlokzatainak megtartásával kialakított, nagyrészt a korábbi épületszerkezettől független belső teherhordó szerkezeten megépített üzem. A létesítmény 44 méter hosszú és 12 m széles, mely egy szakaszon 16 m-re szélesedik. Az intermedier és hatóanyag gyártó üzemrész (kémia I. üzemépület 32. sz.) 3 szintes (fszt. + 2 emelet). A gyártások egy részénél alkalmaznak tűzveszélyes folyadékokat, ezért az épület jelentős része robbanásbiztonság-technikai szempontból robbanásveszélyes zónába sorolt térség. A létesítmény tetőszerkezete robbanás esetére hasadó-nyíló kivitelű. A homlokzati falfelületek könnyen repedő kopolit üvegből készültek. Az esetleges repeszhatás következményeinek csökkentésére szilánkfogó felületek vannak az épületen kívül elhelyezve. A gyártócsarnok a legfelső +7,8 m-es, 175,36 m² alapterületű szintjén 4 db autokláv és a hozzájuk tartozó párakondenzátorok találhatóak. A középső, 260 m² alapterületű kezelő szinten 13 db autokláv található a hozzájuk tartozó párakondenzátorokkal és más kisegítő berendezésekkel. A ±0,00 méteres, 260 m² alapterületű kezelő szinten található 7 darab centrifuga a hozzá tartozó anyalúg tartályokkal. A padlószint az épületen kívüli környezethez képest körülbelül 40 centiméterrel magasabbra van építve, benne két hosszanti és egy kereszt irányba vezető padló összefolyó van, ami a szennyvizet a technológiai szennyvíz gyűjtőbe vezeti. A létesítmény padozata tehát úgy van kialakítva, hogy onnan még egy esetleges haváriás elfolyás esetén se juthasson ellenőrizetlenül szennyvíz a környezetbe. A járófelület nem éghető kategóriájú, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, folyadékot át nem eresztő, elektrosztatikus szempontból vezetőképes kialakítású. Tisztatér (kémia I. üzemépület 31. sz.) A technológia egy része kétszintes kialakítású, más része a szociális blokkal egyszintes. A tisztatér egy olyan továbbfeldolgozó tér, ahol az ellenőrzött nagy tisztaságú környezet lehetővé teszi a GMP előírásainak megfelelő gyógyszerkönyvi minőségű termék előállítását. A gyártás tisztatéri részére az intermedier és hatóanyag gyártó részről zsilipelik át a terméket. A CF Pharma Kft. tiszta terében "D" és "C" tisztasági fokozatú helyiségek vannak. A D tisztaságfokozatú térrészek szellőzése szűrt levegővel, 20-szoros légcserével történik. A "C" tisztasági fokozatú tisztatéri részekbe pozitív nyomású szűrt levegő folyamatos befúvásával előzik meg a kontaminációt. A pozitív nyomású terekben a 54/201 oldal

55 légkezelő egység folyamatosan Pa-al magasabb nyomást tart, mint a külső légköri nyomás. A D térben 2 kristályosító autokláv, 1 centrifuga és 1 szárítóberendezés van. A C térben telepítésre került egy szitáló, egy mikronizáló, illetve a szétméréshez szükséges mérlegek. Kémia II üzemépület (35.) Az épület 21 x 24 m alapterületű, kétszintes létesítmény. A +3,86 m-es emeleti szint a 14 db autokláv és segédberendezéseik (adagoló, párakondenzátor, stb.) kezelésére szolgál. A földszinten a -0,15 m-es szinten szedőedények, illetve centrifugák találhatóak a hozzájuk tartozó anyalúgtartályokkal és szivattyúkkal. A centrifugákból leürített nedves, kristályos anyagot a gyártócsarnok mögött álló épületbe (36.) telepített, Nauta-Hosokawa gyártmányú berendezésben is száríthatják és homogenizálhatják. Kisebb mennyiségű anyagok kíméletes szárítására vízszintes tengelyű, szalagkeverős szárító (SP-1000 típus) áll rendelkezésre (SP 2). A kémia II. üzemépület emeleti szintjének padozata acél kazánlemez, földszinti padozat beton. Az üzemben egyes gyártásokhoz tűzveszélyes folyadékokat használnak, így az épület robbanásbiztonság-technikai szempontból zónán belüli térség. Az épület külső oldalai mellett lett telepítve az üzemet ellátó cseppfolyós nitrogén tartály, valamint egy vákuum puffer tartály. Szabadtéren található injektoros véggáz elnyelető. A kémia I. üzemben folyó termelések során végzett gyártási műveletek: Elválasztási műveletek: Extrakció Szűrés Bepárlás Desztillálás Centrifugázás Kémiai reakciók: Ureid képzés Kémia II. üzemben folyó termelések kapcsán végzett műveletek: Elválasztási műveletek: Desztillálás Centrifugázás Bepárlás 55/201 oldal

56 Extrakció Kémiai reakciók: Addíció Grignard reakció Transzmetallálás Kísérleti üzem (61.) A kísérleti üzem egy 90 m 2 alapterületű, falazott oldalfalú síktetős építmény, amelyhez hozzá kapcsolódik egy könnyűszerkezetes építményrész, valamint egy előtetővel fedett szabadtéri gyártórész is. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Autoklávok a kísérleti üzemben Klórozás a kísérleti üzemben A kísérleti üzem félüzemi méretű gyártás lehetőségét biztosítja. A CF Pharma Kft. működése szempontjából a kísérleti üzem jelentősége a biztonsági elemzés előző felülvizsgálata óta felértékelődött. A kísérleti üzem a termékfejlesztés és méretnövelés mellett a gyártás során is jelentős hangsúlyt kapott. A kísérleti üzemben olyan kisebb mennyiségű gyártások is elvégezhetőek gazdaságosan, amelyek a kémia üzemben nem. Ez a képesség a CF Pharma Kft. jelenlegi működése szempontjából elengedhetetlen. A kísérleti üzemben kisebb méretben minden olyan készülék megtalálható, mint ami a kémia üzemben is elérhető. A kísérleti üzemnek, mint gyártóhelynek a műszaki biztonsági követelménynek való megfelelésének értékelését a biztonsági elemzés veszélyes anyaggal végzett tevékenységek című fejezetében végezzük el. Kísérleti üzemben folyó termelések kapcsán végzett műveletek: Elválasztási műveletek: Szűrés Digerálás Centifugálás Kémiai reakciók Metánszulfonsavas reakció Brómciános reakció Hidrolízis 56/201 oldal

57 Alkilezés Halogénezés Gyártást kiszolgáló létesítmények A CF Pharma Kft. a termeléshez felhasznált alapanyagok, a termelés során keletkező hulladékok és köztitermékek, valamint az előállított termékek tárolására több tárolási célú létesítményt tart fenn Méregraktár (25. épület) A CF Pharma Kft. tárolási szabályzata szerint a nagyon mérgező és mérgező szilárd alapanyagok tárolására szolgáló helyiség. Ténylegesen a nátrium-cianid, illetve külön kamrában nátrium-borohidrid tárolását végzik itt a felülvizsgálatkor rögzített állapot során. A méregraktár egy fedett, elzárt helyiség. A méregraktárhoz való hozzáférés szabályozva van. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Méregraktár (25. épület) Korróziós vegyszerraktár (27.) A folyékony maró alapanyagok tárolása, amennyiben az anyag nem fagyveszélyes, a korróziós vegyszerraktárban történik. A raktár egy tetővel rendelkező, három oldalról zárt, természetes szellőzésű létesítmény. A létesítmény padozata beton, a létesítményt három oldalról kármentő perem veszi körül, a padozat a perem felé lejtetett. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak Készáru raktár (36.) Korróziós vegyszerraktár (27. létesítmény) A 37. épületben, térben a szárítóhoz közel, de attól elválasztott térben, egy helyiségben történik a kész áruk tárolása. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Kiszállításra váró készáruk a készáru raktárban Kiszállításra váró készáruk a készáru raktárban Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.) A vásárolt szilárd nyersanyagokat, valamint a nem tűzveszélyes folyékony nyersanyagokat egy 300 m³ alapterületű elzárt, fedett tároló helyiségben tárolják. A beérkező, illetve minősítés alatt lévő anyagokat egy légtéren belül, a minősített anyagoktól elválasztott területen tartják. A nem megfelelő minőségű (azaz gyógyszergyártásra nem alkalmas) anyagoknak egy 16 m 2 -es zárt területet alakítottak ki. A nyersanyagok tárolása részben 57/201 oldal

58 polcrendszeren, részben raklapon, kóddal azonosított készletnyilvántartó rendszerben történik. A raktártól külön leválasztott és táblával jelölt területen tartják a termeléshez már kiadott alapanyagokat. Az alapanyag raktárhoz attól leválasztott mintavevő helyiség tartozik. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Polcos anyagtárolás az alapanyagraktárban (37.) Raklapon tárolt anyagok az alapanyag raktárban (37.) Ecetsav tároló (kimelegítő) (24.) A 24. épületben található az ecetsav tároló (és ecetsav kimelegítő). Ugyanebben az épületben külön helyiségben kapott helyet a göngyölegmosóhoz és szárítóhoz tartozó műhely. Az ecetsav tárolóban tartják a gyártás során használt 96%-os ecetsavat. A gyár hordóban és IBC-ben fogad ecetsavat. Az esetsav egy mérsékelten tűzveszélyes folyadék, lobbanáspontja +40 C, olvadáspontja 16,6 C, ezért felhasználás előtt az év nagyobb részében ki kell azt melegíteni. A kimelegítő egy gőzzel fűtött vizes fürdő. A helyiségben robbanásbiztos kivitelű villamos világító testek vannak (mert a magasabb hőmérséklet miatt a helyiség potenciálisan robbanásveszélyes térségnek minősül) (más villamos berendezés nincs a helyiségben). A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Ecetsav tároló és kimelegítő (24.) Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.) A CF Pharma Kft., ahogy szinte minden gyógyszergyár, sarzsos rendszerű termelést folytat. Az alapanyagok legnagyobb része, sőt a köztitermékek jelentős részét is a termelés egyes szakaszaiban IBC-ben, hordóban tárolják. A fent nevezett göngyölegek teszik lehetővé a gyártási leiratnak megfelelő termelést. A gyártás során eltérő mennyiségben, de jellemzően minden gyártási lépésben számos szennyezett hordó, IBC keletkezik. A CF Pharma Kft. göngyölegmosójában történik a göngyölegek tisztítása és minősítése, lehetővé téve ez által a legtöbb göngyöleg számára a többszöri felhasználást. A göngyölegek mosására használt terület kármentősen van kialakítva. A mosás során itt keletkező szennyvíz a gyár szennyvízátlagoló medencéjébe jut. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak Intermedier raktár (42.) Göngyölegmosó és göngyölegszárító (78.) A raktár acél csarnokváz szerkezetű, alapterülete 300 m 2. Jellemzően szilárd halmazállapotú intermedierek tárolását végzik ezen a tárolóhelyen. A CF Pharma Kft. által 58/201 oldal

59 gyártott termékekre a kémiai értelemben komplex, több lépésben történő előállíthatóság jellemző. Ennek következtében a gyártáshoz felhasznált anyagok és az előállított végtermékek között, a gyártott terméktől függően, 4-7 olyan köztes termék (intermedier) is képződik, ami a következő gyártási lépés alapanyagául szolgál. A többlépéses gyártásokra jellemző, hogy 1-1 gyártási lépést többször megismételnek, így képezve készletet a következő gyártási lépés előtt. Az intermedierek tárolására szolgál az intermedier raktár. Az itt tárolt intermedierek egy nagyon jelentős része nem rendelkezik a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint besorolható veszéllyel. Az itt jelenlévő intermedierek között azonban vannak környezetre veszélyes (E1, E2), valamint mérgező (H2) SEVESO osztályba sorolt anyagok is. CF Pharma Kft. az intermedierek csomagolásán elhelyezi az 1272/2008 EK rendelet szerinti GHS piktogramokat, függetlenül attól, hogy azok kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Minden küldeménydarabon szerepel a termék gyártási leirat szerinti pontos neve, a gyártás időpontja, valamint a sarzsszám. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Intermedier raktár (42.) Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2) A CF Pharma Kft. két tűzveszélyes folyadék tárolására alkalmas tartályparkkal rendelkezik, a 41. és 37/2 sz. tartályparkkal. A 41. sz. tartályparkot kapacitás kihasználatlanság miatt veszélyes anyag mentesítést követően üzemen kívül helyzeték. A pillanatnyi termelési kapacitás egyelőre nem indokolja az üzemen kívül helyezett (fizikálisan meg is bontott) rendszer újbóli üzembe helyezetését. A biztonsági elemzés további fejezeteiben a 41. sz. tartályparkot nem tárgyaljuk. Amennyiben az üzemeltető a tartálypark újbóli üzembe helyezését tervezi, a tervezett változtatásról soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a Hatósághoz, és szükség esetén elvégzi a biztonsági elemzésének soron kívüli felülvizsgálatát. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. 37/2 tartálypark A 37/2 jelű tartálypark 5 db 10 m 3 -es, 6 db 20 m 3 -es föld feletti fekvő hengeres tartályból áll. A tartályparkot szimplafalú rozsdamentes acél tartályok alkotják. A tartályok kármentőn állnak. A vízzáró beton anyagú kármentő felfogó terének térfogata a legnagyobb kármentőn álló tartály térfogatát többszörösen meghaladja. A tartályparkot elsősorban tűzveszélyes folyadékok tárolására tervezték, ezért valamennyi elektromos szerelvény a robbanásbiztonság-technikai követelményeknek megfelelő kialakítású. A tartálypark eredeti és várható jövőbeli funkciója szerint a nagyobb tömegben használt szerves oldószerek, úm.: metanol, izopropanol, etil-acetát, MTBE tárolására szolgálnak. A 59/201 oldal

60 tartályparkban jelenleg regenerálandó a fenti oldószereket tartalmazó üstmaradék, regenerált oldószer, illetve hulladék található. A biztonsági elemzés készítésekor a gyár kizárólag küldeménydarabos formában fogad veszélyes alapanyagokat, azonban a tartálypark egy esetleges későbbi tartányos vételezés céljából történő újbóli hasznosítását, mint meglévő folyamatot mutatjuk be, ezzel fenntartva ennek a műveletnek a lehetőségét. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a tartályok műszaki paramétereit: 8. sz. táblázat Raktár Veszélyes anyag osztály Halmazállapot Tulajdonság Tulajdonság Tárolható mennyiség [kg] RT1 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT2 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT3 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT4 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás /2. Tartály park RT5 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás H2 (metanol) RT6 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás P5.c (metanol, IPA) RT7 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT8 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT9 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT10 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás RT11 folyadék környezeti hőm. atm. nyomás A tartályokból történő anyagelvétel a kármentőbe telepített, RB-s kivitelű centrifugál szivattyúkkal történik. A tartálypark nincs csővezetéki összeköttetésben az üzemmel. A folyadékot IBC-be vételezik, ami ilyen módon jut az üzembe Szabadtéri küldeménydarabos áru tárolása Hordók és IBC konténerek szabadéri tartására az alábbi tereket használják: 30. sz. hely: Szabadéri nem tűzveszélyes küldeménydarabok tárolása, 39. sz. hely: Regenerálandó oldószerek tárolója 39/2. sz. hely: Különleges oldószer tároló 44. sz. hely: Tűzveszélyes folyékony küldeménydarabok tárolása, 45. sz. hely: Gyártásból lejövő anyalúgok tároló helye, 75. sz. hely: Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere, 60/201 oldal

61 76. sz. hely: Kísérleti üzemi gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere. Az üzemben végzett gyártások alapanyagai küldeménydarabokban vannak. A termelésből lejövő termékeket, köztitermékeket szintén IBC-be, hordóba fejtik le. A termeléshez szükséges nagyszámú küldeménydarab tartásának szükségessége miatt az alapanyagokat, köztitermékeket, illetve a visszanyerhető oldószereket is hosszabb-rövidebb ideig az erre kijelölt tárolótéren tartják. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. 44. sz. hely tűzveszélyes folyadékok tárolása 30. sz. hordó tároló 45. sz. tárolóhely, gyártásból lejövő anyalúgok tárolására 75. Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere A veszélyes anyagok tárolására kijelölt tárolóhelyek szilárd burkolatúak, kármentő peremmel ellátottak és/vagy a felület enyhe lejetetésével kialakítottak. Minden veszélyes anyag tárolására kijelölt szabadtéri tárolótér gyűjtő zsomppal van ellátva, illetve a kármentő térfogata mindenhol jelentősen meghaladja a felette tárolt legnagyobb kiszerelésű veszélyes anyag térfogatát, 1000, illetve 200 l-t Palacktároló (46.) Az egyes gyártásokhoz szükséges speciális gázok, illetve korábban a hűtőrendszer ammónia tartalmának pótlásához szükséges ammónia palackokat a kémia II. üzemtől D- re, a 37/2 sz. tartálypark mellett található helyen tárolják. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Palacktároló (46.) A tároló elkerített, fedett, elzárt kialakítású. Jelenleg a palackos ammónia gázt tárolják itt. A CF Pharma Kft. hűtőrendszerének ammóniával történő pótlását a hűtőrendszert karbantartó vállalkozó segítségével végezteti. A telephelyen lévő ammónia palackok szolgáltatónak történő visszaadásáról döntés született, azonban a biztonsági elemzés készítésekor a palackok még az üzem területén vannak, azok jelenlétével az elemzés során számolunk Metil-klorid tárolására kijelölt hely (77.) A RegDo oldószer tároló (45.) és a Kémia II. üzem épülete közötti betonozott terület lett kijelölve a metil-klorid (nyomás alatt cseppfolyósított gáz) tároló 700 kg-os névleges töltőtömegű hordók elhelyezésre. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 4 db hordó lehet. A metil-klorid egy fokozattan tűzveszélyes gáz, amelyet az CF Pharma Kft. egy tervezés alatt lévő színtézishez kíván felhasználni. A biztonsági elemzés készítése során a gázhordók még nem voltak a számukra kijelölt helyen, azonban az anyagot a kilátásban lévő termelési elképzeléshez igazítottan mint jelenlévő anyag tüntetjük fel. 61/201 oldal

62 Regenerálandó oldószer tároló (39.) Regenerálandó oldószer tároló (39.) egy elkerített 300 m 2 alapterületű betonozott szabadtéri tárolótér. A tárolótér végén külön műszaki védelemmel kialakítva található az üzemi veszélyes hulladék gyűjtő hely (40.). A tárolótér kármentő zsomppal van kialakítva, az itt elhelyezett küldeménydarabok kármentővel védett területen elhelyezettnek minősülnek. A regenerálandó oldószer tárolóban ki van építve a vízpermettel való hűtés lehetősége, így itt jellemzően olyan illékony oldószerek (pl. DKM) küldemény darabjait tárolják, amelyek a tűzveszélyes vagy az egyéb folyékony anyagok szabadtéri tárolóterein (30., 44.) a korábbi használat okán nem tarthatóak. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Regenerálandó oldószer tároló (39) Különleges oldószerek tároló helye (39/2) Ez egy a biztonsági elemzés alapján 39. sz. helyen kijelölt külön tároló hely. A létesítmény kialakítására a biztonsági elemzés alapján kerül sor. A különleges oldószerek tárolójában jellemzően tűzveszélyes és heteroatomos oldószerek találhatóak. A létesítményt külön kármentő és előtető fogja védeni, egy fakk alapterülete mindösszesen 20 m 2. A létesítmény célja a fent nevezett oldószerek és heteroatomokat nem tartalmazó tűzveszélyes oldószerek külön választása Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely (40.) Az gyárban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére egy fedett elzárt üzemi gyűjtőhely áll rendelkezésre. A veszélyes hulladék gyűjtőhely az anyagok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró aljzattal, kármentesítő betonlábazattal, kerítéssel, tetővel ellátott önálló egység. A kármentesítő folyadékzáró betonlábazat magassága 30 cm. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtő egység területe 131 m 2. Az üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeltetési szabályzattal rendelkezik. A CF Pharma Kft. a veszélyes hulladékairól, azok mennyiségéről, minőségéről, a keletkezés helyéről, a veszélyes hulladékot eredményező technológiákról, a szállítást és ártalmatlanítást végző cégekről, a szállításokról naprakész nyilvántartást vezet. A fényképek nem képezik részét a nyilvános változatnak. Regenerálandó oldószer tároló (39) mögötte az üzemi veszélyes hulladék üzemi gyűjtő hellyel Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő hely (40) 62/201 oldal

63 Egyéb használatban lévő létesítmények A CF Pharma Kft. a Kén utcai telephelyén az alábbi felsorolásban szereplő további épületeket, létesítményeket használja a fentiekben bemutatott, közvetlenül a termeléshez kötődő helyeken felül. Porta (3.) Karbantartó műhely (29.) Öltözők, irodák (38.) Irodák (52.) Kazánház (56.) Gázfogadó (65.) Elektromos kapcsolótér ("5000"-es) (69.) 100 m 3 -es átlagosító (72.) Szennyvízkezelő (73.) Kiszolgáló, kiegészítő tevékenységek A CF Pharma Kft. telephelyén kizárólag a fenti gyógyszer-alapanyag, gyógyszerintermedier gyártáshoz kapcsolódó tevékenység folyik. Ezen tevékenységekhez az alábbi kiszolgáló tevékenység kapcsolódnak: Fűtő gőz előállítás, Villamos energia ellátás, Hideg energia előállítás, Műszerlevegő előállítás, Nitrogén ellátás, Szennyvíz kezelés, Karbantartás A dolgozók létszáma, a munkaidő és a műszakszám A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában jelenleg 77 fő dolgozik. A 77 fő dolgozóból mintegy 30 fő folyamatos műszakos munkarendben termel. 63/201 oldal

64 A CF Pharma Kft. szervezeti felépítése A kutatás-fejlesztés, a beszerzés, a minőségbiztosítás, az adminisztráció és főmérnökség egy műszakban, 8:00-16:00 között dolgozik. A környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi megbízotti, valamint a veszélyes ipar védelmi ügyintézői feladatot külsős megbízott szakemberek látják el. A veszélyes áru szállítói biztonsági tanácsadói feladatkört a főmérnökséghez torozó saját állományú munkatárs látja el. A létesítmény őrzés védelmét, a dolgozók jelen- és távollétének nyilvántartását a megbízásos formában szolgálatot teljesítő porta- és őrszolgálat végzi. A gyár területén egyszerre egy időben legfeljebb 50 fő olyan dolgozó lehet, aki a CF Pharma Kft. alkalmazásában vagy megbízásában áll A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A veszélyes tevékenységek végzésével kapcsolatban a CF Pharma Kft. az engedélyköteles tevékenységeit kizárólag az arra feljogosító engedélyek birtokában végzi. A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában folytatott "általános" tevékenység végzésére feljogosító telephelyi szintű engedélyek: Egységes környezet használati engedély (Hatóság: Pest Megyei Kormányhivatal), Veszélyes tevékenység végzésére jogosító engedély (Hatóság: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság), Gyógyszergyártási engedély (Hatóság: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet). 64/201 oldal

65 A CF Pharma Kft. Kén utcai gyárában alkalmazott egyes gépek és berendezések használatára feljogosító engedélyek: Veszélyes folyadékok tárolótartályainak használatbavételi engedélye (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala), Nyomástartó berendezések üzemeltetési engedélye (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala), A földgáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések telephelyi vezetékei, ezek tartozékai (Hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala). A CF Pharma Kft. a tevékenység végzésére feljogosító hatósági engedélyek kiadhatóságát lehetővé tévő feltétek megteremtésén felül is törekszik a biztonságos üzemeltetésre. Ennek megfelelően: Fokozott figyelmet fordít minden változás kockázatának elemzésére, a bevezetés előtti kimutatására, abban az esetben is, ha a tervezett változtatás nem tesz szükségessé külön hatósági engedélyezést. A CF Pharma Kft. a veszélyes anyagot tartalmazó technológiák alkalmas kialakításával, műszaki állapotuk karbantartás segítésével való megőrzésével igyekszik a konstrukciós okokra visszavezethető balesetek lehetőségét a minimálisra szorítani. A CF Pharma Kft. részletes műveleti utasításokkal és belső szabályozókkal igyekszik az emberi hibára visszavezethető balesetek lehetőségének minimálisra csökkentésével Veszélyes létesítmények ismertetése Veszélyes anyagok elhelyezkedése A CF Pharma Kft. telephelyén található veszélyes anyagok elhelyezkedését az alábbi, valamint a 03 jelű helyszínrajz szemlélteti. A rajz nem képezi részét a nyilvános változatnak. Veszélyes anyagok elhelyezkedése a telephelyen belül Az alábbi felsorolásban megadjuk a CF Pharma Kft. gyárában jelenlévő veszélyes anyagok tárolási hely szerinti felsorolását. (Az itt közölt felsorolás orientációs célú, a teljes, tételes veszélyes anyag leltárt a biztonsági elemzés 01. sz. melléklete tartalmazza.) Kémia I. üzemrész (intermedier és gyógyszer hatóanyag üzem) (32.) 65/201 oldal

66 Kémia I. üzemrész (tisztatér) (31.) Hűtőgépház, kazánház (31.) Kémia II üzemépület (35.) Tűzveszélyes folyékony küldeménydarabok tárolása (44. sz. hely) Különleges oldószerek tárolója (39/2) [új létesítmény] Palacktároló (46.) Korróziós vegyszerraktár (27.) 75. és 30. tárolók Esetsav tároló (24) Kísérleti üzem (61.) Tűzveszélyes folyadékok tartályos tárolótere (37/2) Kémia üzemi gyártásból lejövő anyalúgok tárolóhelye (45. sz. hely) Méregraktár (25. épület) Intermedier raktár (42.) Nem tűzveszélyes alapanyag raktár (37.) Kémia I. gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere (75. sz. hely) Kísérleti üzemi gyártásból lejött és gyártáshoz előkészített anyagok tárolótere (76. sz. hely) Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő (40.) Készáru raktár (36.) Regenerálandó anyalúgok, oldószerek tárolói (39., 45.) Veszélyes anyaggal végzett tevékenységek Technológiai folyamatok A CF Pharma Kft. által a biztonsági elemzés idején gyártott gyógyszer hatóanyagok: Biperiden Cabergolin PPS Az alábbiakban ezen gyártásokat, illetve ezen gyártások biztonságtechnikai vonatkozásait ismertetjük. 66/201 oldal

67 Biperiden A biperiden szintézis lépései: Az ábra nem képezi részét a nyilvános változatnak. A Biperiden gyártás teljes folyamata A CF Pharma Kft. a gyártást a BIPE-2 MTBE-s sűrítménytől kezdi. A gyártás lépései a BIPE- 2-t megelőző lépéseire is ki vannak dolgozva, azonban ezek végzése jelenleg nem gazdaságos, így a CF Pharma Kft. külső forrásból szerzi be a BIPE-2 sűrítményt. A biperiden gyártás végterméke, azaz a kész gyógyszer hatóanyag a biperiden-4 sósavsó. A gyártás során keletkező intermedierek: Biperiden-3 oxalát Biperiden-3 Bázis A fenti ábrán pirossal bekeretezett folyamatok azok, melyek jelenleg a CF Pharma Kft.-nél a biperiden gyártás során végrehajtásra kerülnek. Az alábbi reakcióegyenletek szerinti kémiai reakciók játszódnak le a gyártás alábbiakban ismertetett lépéseiben. O OH N H + Mg Cl H N 233,34 136, Oxalátsó képzés H OH N oxálsav dihidrát MeOH, reflux 0-(-)10 C H OH N COOH COOH 311, ,496 Bázis képzés H OH N COOH COOH nátrium-hidroxid IPA, reflux 0-(-)10 C H OH N 401, ,461 67/201 oldal

68 Bipe-4 H O H 311,461 N DKM sósavas-ipa, C 0-(-)10 C H O H 347,93 N *HCl Cabergolin gyártás A cabergolin gyógyszer hatóanyag egy ergolin származék. Képes a dopamin receptor gátlására, ezáltal a prolaktin termelés gátlására. A cabergolin hatóanyagú gyógyszereket az alábbi betegségek gyógyítására használják: Hyperprolaktémia Agyalapi mirigy daganat kiegészítő kezelésére Parkinzon-kór korai fázisának kezelésére Cushing-szindróma A cabergolin előállítása több úton lehetséges, mindegyik előállítási út több lépéses. Az egyik létező innovatív előállítási út a CF Pharma Kft. által is alkalmazott eljárás, melynek a lépéseit az alábbiakban szemléltetjük. Ennek a lényege, hogy a gyártás során kiinduló anyagként használt dihidrolizergsav 6-os helyzetű metil csoportját több lépésben allil csoporttal helyettesítik. Ennek elvégezhetőségéhez a 8-as helyzetű karbonsav hidroxi csoportját először meg kell védeni, majd a védő csoportot fel kell szabadítani. Ezt követően Caber-5-ből és 1-ethyl-3-(dimethylaminopropyl)-carbodimid-nek az ureid képzési reakciójában egyetlen lépésben hozzák létre a szükséges molekulaszerkezetet. A CF Pharma Kft. a cabergolin gyártásból jelenleg az 5. és a 6. gyártási lépéseket végzi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a termék jelen esetben az utolsó lépés előtti intermedier. A biztonsági elemzésben ennek a két, az üzemeltető által ténylegesen végzett lépésnek a biztonságosságát értékeljük. 68/201 oldal

69 Cabergolin gyártás teljes folyamata PPS gyártás A pentozán polyszulfát nátrium só (PPS) vérrög képződés megelőzésére injekciós formában, illetve ízületi gyulladások, visszér szér kezelésére (külsőleg) használatos gyógyszer hatóanyag. Állat gyógyászatban az osteoarthritis kezelésére is használják. PPS polimer egy monomerje A PPS gyártásnak az alapanyaga a xilán, ami egy olyan cellulóz származék, ami a fásszárú növényekben nyekben nagyobb mennyiségben megtalálható. A xilán vegyületek monomerje 1223 Budapest, Szabadkai u iroda@generisk.hu 69/201 oldal április

70 minden esetben pentóz cukor, meghatározóan 4-O-metil-α-D-glucuronát. Keményfák esetén a fa teljes cellulóz tartalmának 10-35%-a is lehet a xilán. A xilánnak és trimetilamin kéntrioxid komplexnek a reakciója eredményezi a PPS-t. A CF Pharma Kft.-nél a biztonsági elemzés készítésekor folyó PPS gyártáshoz kapcsoló lépések: Holocellulóz gyártás (PPS000) Xilán gyártás (PPS0) Trimetilamin-kéntrioxid gyártás (PPS0.0) Gyártó létesítmények műszaki biztonsági értékelése A fejezet nem része a nyilvános változatnak Kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok A CF Pharma Kft. a biztonsági elemzés felülvizsgálatakor a biperiden, cabergolin és PPS-0 (Xilán) előállítását végzi a fentiekben bemutatott és értékelt lépések szerint Az ammóniás hűtőközegű hűtési rendszer A gyár hidegenergia igényét egy gáz kompressziós rendszerű hűtőrendszerrel biztosítják. A gáz kompressziós elvű hűtőrendszerben alkalmazott primer hűtőközeg az ammónia. Az alkalmazott szekunder hűtőközeg a metanol vizes oldata. A CF Pharma Kft. hűtőrendszerét ahogy minden kompressziós elvű rendszert 4 fő szerkezeti egység alkot. kondenzátor, nagynyomású gyűjtőtartály, elválasztó edény, kompresszor. A kompresszor az elválasztó edényből elszívott ammónia gáz nyomását (és hőmérsékletét) megnöveli, ezáltal túlhevített ammónia gázt hoz létre. A kompresszorból kilépő túlhevített ammónia a kondenzátorba jut, ahol a hőelvonás hatására az ammónia folyékony halmazállapotúvá válik a nyomás csökkenése nélkül. A cseppfolyós ammónia ezt követően expanziós vagy adagoló szelepen keresztül expandál. A nyomásesés hatására a cseppfolyós ammónia egy része elpárolog, a hőmérséklet pedig lecsökken egy adott az expanziótól függő értékre. Az így keletkezett kétfázisú hideg közeg az elválasztó edényben szétválik. A cseppfolyós hideg közeget használják hűtésre, mely a munkát elvégezve gázhalmazállapotban kerül vissza a fogyasztóról az elválasztó edénybe. 70/201 oldal

71 A kompresszor az elválasztó edény gázteréből szív, ezzel valósul meg a hűtési körfolyamat. A CF Pharma Kft által üzemeltetett hűtőrendszerben a kompresszió egyfokozatú. Az ammónia elpárolgási hőmérséklete a választott üzemmódtól függően -15 C, illetve -40 C. A rendszerbe állított hűtőkompresszor hűtő és mélyhűtő fokozatéként is tud működni (un. fregoli kompresszor), ami lehetővé teszi a hűtést igénylő gyártások költséghatékony kiszolgálását. Az ammónia kondenzációs hőmérséklete maximum +35 C lehet. (ez határozza meg a kondenzátor nyomás értékét). A CF Parma Kft. hűtőrendszerében mindösszesen egyetlen egy közvetlen ammónia hűtésű fogyasztó van, az M10REF típusú ammónia / vízies metanol hőcserélő. A rendszerben lévő lemezes hőcserélő un. elárasztásos rendszerű készülék, az közvetlenül kapcsolódik a térben felette lévő elválasztó edényhez. A hűtőrendszer teljes ammónia töltete 700 kg. Ebből legfeljebb 483 kg lehet a nagynyomású oldalon és 217 kg az alacsony nyomású oldalon. A rendszert kiszolgáló kompresszor Sabroe gyártmányú SAB 162HH típusú. Az alkalmazott kompresszor egy csavar kompresszor. A kompresszor nyomó oldalán kikerülő nagynyomású ammónia egy DN 100 vezetéken jut a Baltimore gyártmányú VXC 135 típusú evaporatív kondenzátorba. A kondenzátorban az ott elpárolgó hűtővíz hatására cseppfolyósodik a túlhevített ammónia. A kondenzátorból kilépő DN 65 vezetékből a cseppfolyós ammónia a 31. épületben lévő termoszifon edénybe jut. A termoszifon edény mindösszesen 100 l űrtartalmú, az edény elsődleges feladata, hogy ellássa cseppfolyós ammóniával a kompresszor gép motorhűtő rendszerét. A kompresszort kenő olajat (ammóniás hűtőrendszerek esetén bevett megoldásként) ammóniával hűtik. A kompresszorgép hűtésétét szolgáló cseppfolyós ammónia vezeték DN 40 átmérőjű, az onnan visszatérő gázvezeték DN 50 átmérőjű. A termoszifon edényen keresztül folyik az a cseppfolyós ammónia is, ami a funkció szempontjából a cél hűtést szolgálja. A cseppfolyós ammónia egy DN 40 vezetéken jut a 410 l névleges űrtartalmú nagynyomású gyűjtő tartályba. Innen az ammónia egy EOSE jelű economiseren keresztül jut az elválasztó edénybe. Az economizer egy zárt rendszerű ammónia/ ammónia hőcserélő melynek a célja a cseppfolyós ammónia kismértékű előhűtése. Ha ugyanis előhűtött ammónia jut az elválasztóba, akkor a felszabadított hideg energia nagyobb része fordítható ténylegesen hűtésre. A kompresszor nyomó ága, a kondenzátor, a termoszifon edény, a nagynyomású gyűjtő tartály és economizer edény cső oldala a hűtőrendszer nagy nyomású része. A hűtőrendszerben uralkodó üzemi nyomás elérheti 14 bar a. Az elválasztó edény, a lemezes hőcserélő, a kompresszor szívó ága a hűtő rendszer alacsony nyomású köre. Az alacsony nyomsású körben attól függően, hogy az -15 C vagy 71/201 oldal

72 éppen -40 C elpárolgási hőmérsékleten üzemel, kismértékű túlnyomás, da akár gyenge vákuum is lehet. A hűtőrendszer magas és alacsony nyomású körei egymástól el vannak választva. gáz oldalon a két kör permanens elválasztását a kompresszor nyomó ágában lévő visszacsapó szelep biztosítja. Folyadék oldalon a szétválasztást az un. adagoló szelep biztosítja. A rendszerben meglévő nyomás különbség jelenti a hűtési körfolyamat hajtó erejét. A cseppfolyós ammónia tehát egy adagoló mágnesszelep segítségével jut az elválasztó edényébe. Az itt lejátszódó flash jelenség szabadítja fel a nyomás alatt cseppfolyósított ammónia állapotából következő hűtési energiát. Az elválasztó edény közvetlen összeköttetésben van az alatta lévő lemezes hőcserélővel. A lemezes hőcserélő és az edény közötti előre menő folyadék vezeték DN 100-as a visszatérő vezeték DN 200-as. Az áramlás az elválasztó edény és a hőcserélő között konvekciós elv szerint valósul meg, azaz a rendszernek ezen a pontján nincs gépi keringtetés. Az elválasztó edény gáztere közvetlenül kapcsolódik a kompresszor szívó oldalához. A kapcsolt egy DN 100 csővezetéken keresztül valósul meg. A kompresszor nyomó oldalon egy visszacsapó szelepen keresztül nyomja a sűrített ammónia gázt a kondenzátor felé A hűtőrendszer védelmi rendszerei A hűtőrendszert a lehetséges meghibásodások következményeit csökkentve több rétegű védelmi rendszer védi. Elválasztó edény műszeres szintvédelme Az elválasztó edényt egy Danfoss 38 E típusú szintkapacsoló védi túltöltés ellen. A szintkapcsoló (szabványi előírásából adódóan) függetlenül attól a rendszer része, hogy csupán a nagy nyomású kör áttöltődésével (adagoló hiba) nem jöhet létre folyadékütés, mert az elválasztó edény térfogata nagyobb, mint a nagynyomású kör űrtartalma. Nagynyomású kör műszeres túlnyomás védelme A termoszifon edény egyik erre kialakított csonkján van elhelyezve egy Danfoss RT5AL típusú nyomáskapcsoló. A műszer funkciója, hogy túl magas kondenzátor nyomás esetén (még a biztonsági szelepek megnyitása előtt) letiltsa a kompresszort. Kompresszorgép műszeres védelme A kompresszor gép motor védelme, azaz a gépet vezérlő PLC és a gép gyári műszerei által alkotott egység önmagában úgy van megtervezve, hogy az képes legyen a gép elsősorban biztonságos, másodsorban tartós működtetésére. Ehhez a PLC folyamatosan értékeli: a beérkező ammónia szívó és nyomó oldali nyomását. a gép és a gépet kenő olaj hőmérésékeltét. a gépet kenő olaj nyomását. a gép egyes forgó részeinek rezgését. 72/201 oldal

73 Iparbiztonsági szempontból kiemelendő, hogy nyomás magas hiba esetén, illetve más olyan hiba esetén, amikor a működési paraméterek kiszaladnak a normál üzemi tartományból, a gép tiltás alá kerül. Ez a tiltás független a fentebb ismertetett műszeres védelmektől. Economizer szint védelme Az economizert is egy Danfoss 38 E típusú szintkapacsoló védi. Itt klasszikus értelembe vett túltöltés nem következhet be, ugyanakkor az economizer (mint hőcserélő) cső oldali lyukadása esetén a folyékony ammónia nagyobb mennyiségben jutna a köpenybe, ami folyadékütéshez vezethetne a fenti védelem beavatkozás nélkül. Fizikai védelmek A hűtőrendszer nagy és alacsony nyomású részét is mint nyomástartó rendszert túlnyomás esetére biztonsági szelepek védik. Ha tehát a nyomás magas hiba miatt a rendszert védő műszeres védelmek nem tudják megakadályozni a nyomás fokozódást, megszólalnak a rendszert védő biztonsági szelepek. Rugó terhelésű biztonsági szelepek: Nagynyomású kör védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar), Economizer edény védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar), Alacsony nyomású kör védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 14,3 bar), Kompresszor gépen, Kompresszor külön védelme érdekében (1 db váltó szeleppel ellátott csonkon a 410 l-es nagynyomású gyűjtő tartályban. Hearl T 19 típus. Nyitó nyomás 17,6 bar). NH 3 Gázérzékelő A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik a 31. épületben lévő energia helyiség feszültségmentesítése. Az NH 3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő. A képek nem részei a nyilvános változatnak. Sabroe kompresszor gép a CF Pharma Kft. hűtőrendszerében A kép előterében a 100 l-es termoszifon edény Vízes metanol gyűjtő tartály A szigetelt elválasztó edény és az alatta lévő ammónia / vizes metanol hőcserélő Baltimore VXC 135 kondenzátor Vízes metanol gyűjtő tartály 73/201 oldal

74 A hűtőrendszer csőkapcsolási rajza 1223 Budapest, Szabadkai u /201 oldal április

75 A hűtőrendszer kockázatelemzésnél figyelembevett paraméterei A valószínűségi meghibásodási gyakoriság számításhoz figyelembe vett műszaki paraméterek: 9. sz. táblázat Technológiai rész megnevezése Hossza [m] Átmérője [mm] Üzemi vákuum /üzemi nyomás [bar a ] Üzem alatti állapot gyakorisága [év] Kompresszor szívóvezetéke ,5 / 0,7 1 Kompresszor nyomóvezetéke Kompresszor olajhűtő vezeték (folyadék oldal) Kompresszor olajhűtő vezeték (gáz oldal) Cseppfolyós ammónia vezeték az elválasztó edény és a lemezes hőcserélő között Cseppfolyós ammónia a gyűjtő tartály és az elválasztó edény között Cseppfolyós ammónia termoszifon edény és a gyűjtő tartály között Ammónia gáz vezeték a termoszifon edény és a gyűjtő tartály között Cseppfolyós ammónia vezeték a kondenzátor és a termoszifon edény között ,5 / 0, / / Ammónia pótlása A javítások, karbantartások, révén a rendszerből eltávozó ammóniát időszakosan pótolni kell. Az utántöltés gázhordóról vagy palackról történik. A töltés a nagynyomású gyűjtő- és az elválasztó edény közötti vezetéken kialakított csonkon történik. Az egyszerre egy időben pótolt mennyiség rendszerint kg. Az ammónia pótlása két-három évente szükséges. 75/201 oldal

76 CF Pharma Kft. hűtéstechnikai vállalkozó megbízásával végezteti a hűtőrendszer karbantartását és ennek részeként, amennyiben szükséges, a hűtőközeg utánpótlását is. Ammónia pótlás alatt az ammóniát szállító vállalkozó munkatársai és a CF Pharma Kft. műszaki osztályának egy munkatára végig a helyszínen jelen van. A jelenlévő dolgozók kötelesek K2 típusú szűrőbetéttel ellátott gázálarcot viselni. A CF Pharma Kft. az egyéni védőfelszerelések meglétét a vállalkozóknál is jogosult ellenőrizni. Amennyiben a megbízott vállalkozó munkatársai felszólításra sem nem tartják be a biztonságos munkavégzés feltételeit, a CF Pharma Kft. a részére történő munkavégzést megtiltja. Töltést megelőző műveleti sor: a kompresszor működtetésével fenntartják az üzemi nyomás értéket a -15 C-os elválasztó edényben, a nagynyomású gyűjtő és a -15 C-os edény közötti folyadék elvételi csőszakaszt a gyűjtőtartály elvételi csonkja utáni első szelepnél ki kell zárni, csatlakoztatni kell a töltőcsonkhoz a gázhordót vagy a palackot, a forrás irányából kezdve fokozatosan meg kell nyitni a szelepeket, Minden szelep nyitása alatt és után ellenőrizni kell a tömítettséget, a művelet csak akkor folytatható, ha a töltés alatt veszélyes anyag nem szökik a rendszerből. Töltést követő műveleti sor: A beszívató szelepeket a megnyitás sorrendjével ellentétes sorrendben zárjuk, A töltőcsőben maradt ammóniát egy vödör vízben el kell nyeletni. Végezetül újra összenyitjuk a -15 C-os edény és a nagynyomású gyűjtő közötti kapcsolatot biztosító szelepet Veszélyes anyagok időszakos tárolása A veszélyes anyagok tároló helyeinek általános leírását a fenti sz. fejezetben megadtuk, az alábbiakban a tároló helyek megfelelőségét értékeljük. Az egyes tároló helyeknél ismertetjük az elfogadott tárolási rendet. A fejezet közbiztonsági okból nem része a nyilvános változatnak Tárolással kapcsolatos műveletek Az anyagmozgatás elsősorban targoncákkal történik az üzem belső útjain. A tárolóhelyeken a 37/2 jelű tartálypark kivételével lefejtési műveletet nem végeznek. A 76/201 oldal

77 gyártáshoz szükséges anyagokat targoncával a gyártóhelyhez szállítják, és a be/ki mérés itt történik meg. A keletkező hulladékok becsomagolása szintén a gyártóhelyen történik. Az üzem területén csomagolatlan, csomagolt, de nem lezárt küldeménydarabokat tilos szállítani A biztonságot szolgáló berendezések és építmények Füst- és hőérzékelő rendszer A CF Pharma kft. telephelyén füst- és hőérzékelő (tűzjelző) rendszer nem került kiépítésre Gázérzékelés A kazánházban (56. sz. épület) 4 db földgáz (metán) érzékelő van telepítve. Az érzékelők ARH 20%-nál riasztanak, ARH 40% elérése esetén a kazánház teljes feszültségmentesítése megtörténik. Az előjelzés és a riasztás az 56. sz. épületben helyi. Az üzem gőzigényét jelenleg a 31. épületben lévő energiaközpontból fedezik. Az 56. sz. épületben lévő kazánház újbóli működtetésére a termelés felfutása esetén lenne szükség. (Ugyanakkor ezen kazánok állandó felügyelet mellett működtethetőek.) A 31. épületben lévő energiaközpont kazánházként és hűtőgépházként is funkcionál. Az itt lévő 2 db Certuss gyártmányú, Universal típusú 1400 kg/h gőz előállítási kapacitású készülék kw hő teljesítményűek. A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik az energiaközpont fesztültségmentesítése. Az NH 3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő Tűzoltó készülékek A CF Pharma Kft. telephelyén kiépített automata tűzoltórendszer nem található. A telephelyen álló épületek funkciója és a létesítéskor érvényes tűzvédelmi előírások ezt nem tették szükségessé. A gyárban a vonatkozó tűzvédelmi előírások szerinti típusú, töltőtömegű és mennyiségű tűzoltó készülékeket tartanak készenlétben. A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a kijárat, illetve a veszélyeztetett hely közelében helyezik el, valamint állandóan használható, üzemképes állapotban tartják. A 77/201 oldal

78 tűzoltó készülékeket, eszközöket, felszerelést és anyagokat rendszeresen ellenőrzik. A létesítményben rendelkezésre álló tűzoltó készülékekről a tűzvédelmi szabályzatnak megfelelő nyilvántartást vezetnek Oltóvíz A CF Pharma Kft. telephelyén a tűzoltáshoz szükséges oltóvíz forrása a gyár 1000 m 3 (4 250 m 3 ) űrtartalmú tűzivíz medencéje. A medencék vízét 2 db nyomásfokozó szivattyú juttatja a gyár tűzivíz hálózatába. A hálózat üzemi nyomása 4 bar, a hálózatból kivehető vízmennyiség 4000 l/min. A termelőhelyek környezetében szabadtéren összesen 5 db tűzcsap található. A tűzcsapok közelében (az OTSZ-ben előírt távolságon belül) tűzcsap szekrényekben vannak elhelyezve a kötelező szereléshez és oltáshoz szükséges eszközök. A Kémia I és Kémia II üzemépületeken belül fali tűzcsap hálózat is telepítve van. A gyár nyitott tűzivíz medencéinek töltése az ipari víz hálózatról történik. A vízpótlás manuálisan valósul meg. Szükség esetén az üzem 100 m 3 űrtartalmú recirkulációs hűtővíz medencéje is figyelembe vehető, mint oltóvízforrás A közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerő helyek A tűzoltás víznyerő helyeit szövegesen a fentiekben adtuk meg. A közmű hálózat részletes leírását az alábbi fejezetekben adjuk meg. A tűzoltáshoz használható víznyerő helyek az 03 jelű helyszínrajzon tekinthetőek meg A létesítményekből kivezető, kimenekítésre és felvonulásra alkalmas útvonalak A létesítményekből kivezető figyelembe vett vészkijáratokat a telephely vészhelyzeti információkat is tartalmazó helyszínrajza tartalmazza (03. sz. helyszínrajz). Ugyanez a helyszínrajz tartalmazza a lehetséges felvonulási útvonalakat is. A telephelyre történő bejutás a Kén utcai bejáraton lehetséges. A gyár területén belüli belső útvonalak nagyteherbírásúak, felületük változó kockakő, aszfalt, illetve helyenként beton burkolatú. A gyár kijelölt gyülekezési helye a Kén utcai portánál található. (Ugyanitt őrzik a dolgozói jelenléti íveket.) 78/201 oldal

79 A vezetési pont elhelyezkedése A CF Pharma Kft. területén két vezetési pont került kijelölésre. I. fokú veszélyhelyzet esetén: Főmérnöki iroda (38. épület) II. fokú veszélyhelyzet esetén: Kén utcai porta (3. épület) I. fokú veszélyhelyzetet akkor rendelnek el, ha a kialakuló vagy várhatóan kialakuló veszélyhelyzet nem terjed túl a kialakulás helyénél, a veszélyhelyzet nem jár közvetlen életveszéllyel. II. fokú veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a kialakult veszélyhelyzet hatásai vagy lehetséges hatásai a kialakulás helyén túl terjedhetnek vagy túl terjedtek. Főmérnöki irodában elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: a belső védelmi terv egy példánya, a telefon, mobiltelefon, vészhelyzeti helyszínrajz, vészhelyzetben értesítendők elérhetőségei, CCTV rendszer képei. Portai vezetési pontról elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: a belső védelmi terv egy példánya, a telefon, mobiltelefon, vészhelyzeti helyszínrajz, vészhelyzetben értesítendők, CCTV rendszer képei, Üzemben lévő dolgozók, látogatóak nyilvántartása A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adminisztratív létesítményei A CF Pharma Kft.-nél az alábbi létesítmények töltenek be adminisztratív funkciót is: 38. hely (irodák) Az alapanyag raktárral és részben a Kémia II üzemmel egy tömbben lévő irodákban történik a termeléshez közvetlenül kapcsolódó adminisztráció. A lehetséges 79/201 oldal

80 mentésvezetésre jogosult személyek munkaidőben munkakörükből adódóan jellemzően itt tartózkodnak. Az itt elérhető nyilvántartások alapján adható meg többek között a gyárban és annak egyes létesítményiben jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára. 31. épület (QA laboratórium) A Kémia I üzemmel egy blokkban lévő laboratóriumban folynak az alapanyag, a köztitermék és a késztermék minősítések. Az itt (is) elérhető nyilvántartások alapján állapítható meg, hogy az üzemben jelenlévő anyagok a termelés szempontjából milyen státusban vannak. 52. épület Tárgyalóhelyiségek, műszaki irattár találhatóak itt. 3. épület Portaépület biztonsági személyzetének feladata a dolgozók és a vendégek beléptetése. A létszám információ papír alapú nyilvántartáson elsődlegesen ezen a helyen hozzáférhető Jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltára A telephely veszélyes anyag leltárát (a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az A/2 adatlap szerinti formátumban) a tárgyi biztonsági elemzés 1. sz. mellékletéhez csatoltuk. A leltárt a lehetséges legnagyobb készletek alapján állítottuk össze. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet és 1. sz. mellékletében megadott üzemazonosítás szerint elvégzett számítás alapján a CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyára az alábbi azonosítási számokkal jellemezhető: Üzemazonosítási számok Alsó küszöbérték Felső küszöbérték Egészségi veszély 1,143 0,277 Fizikai veszély 0,685 0,132 Környezeti veszély 0,168 0,076 Egyéb veszély O1 0,052 0,010 Egyéb veszély O2 0,008 0,002 Egyéb veszély O3 0,070 0, sz. táblázat Az azonosítási számítás során megállapítottuk, hogy a telephelyen egyidejűleg jelenlévő maximális veszélyes anyag mennyisége az egészségügyi veszély szempontjából meghaladja az alsó küszöbértéket, de a felső küszöbértéket nem éri el. Ez alapján az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként azonosul. 80/201 oldal

81 A gyárban előforduló veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait a 2. sz. melléklet tartalmazza A veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A telephelyen az általános módon alkalmazott besorolás szerint az alábbi csoportokba soroljuk be a veszélyes anyagokat. (azonban nem minden, az alábbi felsorolás szerinti csoport fordul elő a telephelyen): 1. Toxikus, szilárd, nem éghető anyagok 2. Toxikus, folyékony, nem éghető anyagok 3. Toxikus, folyékony, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 4. Nem toxikus, folyékony, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 5. Nem toxikus, szilárd, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 6. Nem toxikus, folyékony, tűzveszélyes anyagok 7. Vízzel érintkezve toxikus vagy gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok 8. Mérgező gázok 9. Nem toxikus éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező gázok 10. Toxikus, szilárd, éghető és toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 11. Oxidáló, égést tápláló anyagok 12. Toxikus, szilárd, éghető és nem toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 13. Toxikus, folyékony, éghető és nem toxikus égéstermékkel rendelkező anyagok 14. Nagy víztartalmú készítmények A veszélyes anyagok azonosítását, besorolását és mennyiségeit részletesebben a fejezet tartalmazza A veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó fontosabb információk A CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyárában végzett veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységeket a fenti fejezetekben ismertettük. Az ismertetést a tárgyi biztonsági elemzés fejezete tartalmazza. 81/201 oldal

82 4. A veszélyes tevékenységhez tartozó infrastruktúra 4.1. Villamos energia ellátás A CF Pharma Kft. telephelyének villamos energia ellátását a villamos energia közszolgáltató két irányból 10 kv-os feszültségszintű hálózatról biztosítja. A telephelyen 69. sz. épület a transzformátorház. A transzformátorházban két 10/0,4 KÖF/KIF készülék van, illetve a hozzá kapcsolódó közép-, illetve kisfeszültségű kapcsolótér. A telephely villamos energiával történő ellátása 0,4 kv-os feszültségszinten központosítva innen történik. Az egyik 10 kv-os betáp a Gubacsi útról, a másik a Külső-Mester utca irányából biztosított. A Külső-Mester utcai betáp esetén van kiépített kapcsolótér, ahová és ahonnan 10 kv-os földfektetésű vezeték továbbmegy a transzformátorház felé. A Gubacsi úti betáp is föld alatti fektetésű vezeték, ehhez köztes kapcsoló/szakaszoló műtárgy nem kapcsolódik, azaz a betép leválasztásának első lehetséges pontja a transzformátorház középfeszültségű kapcsolóterénél van. A telephely két transzformátorának együttes teljes kihasználtsága esetén a villamos hálózat 6000 KVA összteljesítmény igény kiszolgálására alkalmas. A telephely tényleges fogyasztása a biztonsági elemzés készítésének idejében a névleges kapacitás felét sem éri el. A telephely tartalék villamos energia ellátással nem rendelkezik, ugyanakkor a két külön betáp fizikálisan a közszolgáltató más-más alállomásáról biztosított. A telephelyen jelenlévő helyi erők a betápok közötti átkapcsolást el tudják végezni, ennek az időigénye 15 perc. A villamos energia ellátás folytonossága az alábbi funkciók miatt lényeges: Tűzivíz nyomásfokozó szivattyúk működtetése, Technológiai hűtések biztosítása. A telephelyen olyan szélsőségesen exotherm reakcióval járó gyártási lépést nem alkalmaznak, ahol egy esetleges áramszünet okozhatná a reakció megfutását. Hűtést igénylő technológiai lépés esetén a hűtés mielőbbi helyreállítása nagyrészt termékminőségi kérdés. Áramszünet alatt (hűtés, fűtés, keverés képességének elvesztése miatt) természetesen tilos gyártási műveletet végezni Gázellátás A CF Pharma Kft. földgáz felhasználásának meghatározó része a technológiai gőz előállítását fedezi. A gyár területére a Kén utca felől és a Külső-Mester utca felől is belép a FŐGÁZ Zrt., mint közszolgáltató hálózatáról leágazó fölgáz vételezési pont. 82/201 oldal

83 Külső-Mester utca felőli gázfogadó (65. objektum) A Külső-Mester utcai földgázfogadó egy önmagában kétirányú betáppal kiépített, nagyobb mennyiségű földgáz átadására alkalmas létesítmény. A kétirányú betápon NA 100, illetve NA 200 kis-közép nyomású földgáz érkezik a telephelyre. Innen szűrést, nyomásszabályozást és fogyasztásmérését követően DN 250 mm átmérőjű vezetéken jut a földgáz az energiaüzembe. A szabályozott nyomású oldal középnyomású, a gázfogadó és az energia üzem közötti szakasz nyomása 500 mbar. Az energia üzem, amely összesen 18 t/h néveleges gőztermelő kapacitással rendelkezik, jelenleg üzemen kívül van helyezve. (A Külső-Mester utcai fogadó ennek a létesítmények az ellátását biztosítja.) Kén utca felőli gázfogadó A Kén utca felőli gázfogadó egyirányú földgáz betáplálással rendelkezik, ahol a földgáz NA 150 vezetéken szintén nagy-közép nyomáson lép az üzem területére. Innen két párhuzamos ágon (még a fogadón belül) szűrést, nyomásszabályozást és fogyasztásmérését követően kis, 30 mbar nyomásra szabályozott DN 150 átmérőjű vezeték lép ki. A Kén utcai fogadó látja el a 31. épület energiaközpontjában lévő gőzkazánokat. A lecsökkent fűtőgőz igény miatt a biztonsági elemzés készítésekor a Kén utcai fogadóról ellátott 31. épületben lévő gőzgenerátorok működnek, az energiaüzem és az annak a gázellátását biztosító fogadó használaton kívül van. A CF Pharma Kft. ezen használaton kívül helyezett rendszerelemek esetén az állagmegóvásra törekszik annak érdekében, hogy szükség esetén a nagyobb teljesítményű kazánokat is újra üzembe lehessen helyezni Vízellátás A gyár vízellátása a Fővárosi Vízművek Zrt. városi ivóvíz-, és iparivíz-hálózatról történik. A Fővárosi Vízművek Zrt. ipari vízkivételi műből két db NA 800 mm-es vezeték indul a Kén utca és az Illatos út felé. Az Illatos úton NA 800 mm-es vezeték halad végig, míg a Kén utcában a Soroksári út és a Gubacsi út között épült ki az NA 800 mm-es vezeték. A két vezetéket a Gubacsi út NA 600 mm-es vezetéke köti össze. Erről a vezetékről csatlakozik le a telephely ipari víz bekötése. A gyárban technológiai és kommunális célú vízfelhasználás is van. Ivóvíz felhasználás céljai: szociális, termékbe beépülő vagy közvetlenül érintkező gyógyszergyári minőségűre tisztított vízként, 83/201 oldal

84 technológiai oldószerként. Ipari víz felhasználás céljai: termékkel nem érintkező hűtővíz, gőz előállítás. A közüzemi vízhálózatról összesen 6 helyen van lecsatlakozás, ebből négy helyen ivóvíz, kettő helyen ipari víz. Az ivóvízhálózat csatlakozási pontjai: Külső-Mester utca (DN 100) Kén utca (DN 80) Gubacsi út (DN 25) Külső-Mester utca (DN 25) Az ipari vízhálózat csatlakozási pontjai: Gubacsi út (DN 200) Gubacsi út (DN 200) Tápvíz A biztonsági elemzés készítésekor üzemen kívül helyezett energia üzemben (56. épület) lévő kazánok működéséhez szükséges lágyvizet ipari vízből állítják elő a kazánház melletti vízkezelő üzemben. A vízkezelő rendszer részei: mésztejes előlágyító berendezés, kavicságyas szűrőberendezés, kation cserélő gyanta, gyengebázisú anion cserélő gyanta, erősbázisú anion cserélő gyanta. A kazánház kiszolgálására létesült vízkezelő üzemrészben van lehetőség a kazán működéséhez szükséges kazántápvíz előállítása. A vízlágyítási technológia folyamata a nyers ipari víz meszes előlágyításával kezdődik. A mésztejes előlágyítás leválasztja a víz karbonátkeménységét és az esetleges lebegőanyag tartalmat. A lágyításhoz 15 g/l töménységű mésztejet állítanak elő 4 m 3 -es keverőben, majd a mésztejet a nyersvizet tartalmazó reaktorba vezetik, itt történik meg a víz előlágyítása. A kivált és leülepedett mésziszap a reaktor kúpos alján gyűlik össze, melyet időnként leengednek a csatornába. A reaktorból a víz szabadeséssel kerül a kavicsszűrő tetejére, és a szűrőn áthaladva annak alján távozik. Normál üzemmenet esetén 16 t/h vízmennyiség kezelhető. Az előlágyított és szűrt vizet egy 70 m 3 térfogatú víztartályban tárolják. A tartályból szivattyú segítségével 84/201 oldal

85 vezetik az ioncserélő tartályokra. A víz teljes sótalanítását végzik az ioncserélőkkel. A kationcserélőn megtörténik a vízben lévő kationok hidrogénre történő cseréje, és így a víz alacsony ph-val megy tovább az anioncserélő műgyantákra. Először gyengebázisú anion cserélőn, majd erősbázisú anion cserélő gyantán halad át. Az ioncserélt kazántápvíz 4 db, egyenként 15 m 3 -es tartályba kerül. Innen vezetnék a szükséges mennyiséget az éppen üzemelő gőzkazánba. A jelenleg gőz előállítására használt Certuss gőzkazánok esetén a tápvíz előállítás lényegesen egyszerűbb folyamat során valósul meg. A két lépcsős tápvíz kezelés első lépésként egy ioncserélő oszlopon vezetik át a vizet, aminek a következtében a keménység az előírt értékre csökken. A vízben oldott gázok (O 2, CO 2 ) eltávolítása kémiai gáztalanítással, azaz vegyszer adagolással valósul meg. Az adagolás egy automatikus kis térfogatáramú perisztaltikus pumpa segítségével történik Gőzellátás A CF Pharma Kft. telephelyén a termeléshez szükséges fűtőgőz előállítására az alábbi eszközök állnak rendelkezésre 1 db KAZÉP kazán (4 t/h) 1 db STANDARDKESSEL kazán (12 t/h) 2 db Certuss Universal 1300 EG típusú gőzgenerátor (1,4 t/h) A két nagy teljesítményű gőzkazán a biztonsági elemzés készítésekor nem üzemelt, a kisebb teljesítményű gőzfejlesztők viszont használatban voltak. A fűtőgőz fogyasztókhoz történő eljuttatásához és a kondenzátum visszagyűjtéséhez csőhídon vezetett hálózat létesült. A fűtőgőz az üzemben elsősorban technológiai célokat szolgál, másodsorban fűtési célokat is ellát. A fűtőgőzt egyes készülékeknél közvetlenül köpenyfűtésre használják, míg más (ritkább) esetben indirekt módon hőcserélőn keresztül vezetve használják fűtésre Nitrogén ellátás A CF Pharma Kft. egy a Kémia II üzemépület mellett telepített cseppfolyós N 2 tartályról biztosítja az üzem N 2 ellátást. A nitrogént egy 5 m 3 névleges térfogatú tartályban tárolják. A nitrogén a tartályban mélyhűtött cseppfolyósított állapotban van. A tartály a műszaki gázszolgáltató (Linde) által letelepített kettősfalú szigetelt rendszer. A tartály közti tér perlittel van kitöltve és vákuum alatt áll. A tartály a gázt mindenkori egyensúlyi hőmérsékletnek megfelelő nyomáson tárolja, így a belső tér nyomását a folyadékfelszín természetes párolgása határozza meg. A nyomás fokozása és csökkentése nyomásszabályozóval valósul meg úgy, hogy a szerelvény nyitási és zárási értéke a hálózati nyomással megegyezzen. A tartály töltése közúti tartálykocsiból történik az azon 85/201 oldal

86 lévő szivattyú segítségével. Átfejtés során flexibilis csővel történik a két rendszer összekötése. A tartály térfogatának 95%-áig tölthető 5% biztonsági gáztér megtartásával. A tartály túltöltés elleni automata szeleppel és a túlnyomás elleni biztonsági szeleppel van ellátva. A tartály után bordákkal ellátott csőkígyó kivitelű elpárologtató került telepítésre, ahol a halmazállapot változás a környezeti hőmérséklet hatására megy végbe. A bordákon a fogyasztás és az időjárás függvényében hó, illetve jéglerakódás keletkezik, ami a folyamat természetes velejárója. Az elpárologtató után biztonsági szelep, mintavételi csonk és elzárószelep van beépítve. Az üzemi N 2 ellátó hálózat üzemi nyomása 12 bar. A tartály telemetrikus rendszerre kötött szintjelzővel van ellátva, aminek figyelését a gázszolgáltató is végzi. Az N 2 ellátó rendszer kapcsolási sémája Az oldószert tartalmazó gyártásoknál (melybe a legtöbb gyártás beletartozik) az N 2 gáz megléte egyben biztonsági kérdés is, N 2 gázzal inertizálják a készülékeket Folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás Az üzem területére közvetlenül kizárólag közúton jutnak alapanyagok és segédanyagok. A beszállított anyagok jellemzően küldeménydarabosak, azonban tartányos forma is létezik. Korábban tartányos formában érkezetek az üzem területére a nagyobb mennyiségben felhasznált oldószerek is, ezek fogadásához szükséges infrastruktúra ki van építve, azonban jelenleg az oldószerek is jellemzően küldeménydarabban, hordóban vagy IBCben érkeznek. Tartányos formában érkezik még az üzem területére a cseppfolyós nitrogén is. 86/201 oldal

87 A CF Pharma Kft. a folyékony és szilárd anyagok beékeztetése tárgyában az alábbi biztonságot és termékminőséget szolgáló szabályozókkal rendelkezik: Közúti Szállítás Előkészítése Veszélyes Áruk esetén (FM-ADR-ÁLT ) Vásárolt és Gyártott Vegyianyagok Azonosítása, Fogadása, Tárolása, Szállítása (FM- ANY-ÁLT-36-06) Vásárolt anyag beérkeztetése, kezelése ME-Minta Belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása CF Pharma Kft. energiatermelési műveletet nem végez. A társaság kiszolgáló rendszereiben az alábbi energiakonverziós folyamatok valósulnak meg: 4.4 fejezetben bemutatott tüzelőberendezésekben fűtőgőz előállítása földgázból A veszélyes anyaggal végzett tevékenységek bemutatása fejezetben villamos áramból a hűtéshez szükséges hidegenergia 4.8. Belső elektromos hálózat A CF Pharma Kft. telephelyének villamos energia ellátását a villamos energia közszolgáltató két irányból 10 kv-os feszültségszintű hálózatról biztosítja. A telephelyen a 69. sz. épület a transzformátorház. A transzformátorházban két 10/0,4 KÖF/KIF készülék van, illetve a hozzá kapcsolódó közép-, illetve kisfeszültségű kapcsolótér. A telephely villamos energiával történő ellátása 0,4 kv-os feszültségszinten központosítva innen történik. A telephely két transzformátorának együttes teljes kihasználtsága esetén a villamoshálózat 6000 KVA összteljesítmény igény kiszolgálására alkalmas. A telephely tényleges fogyasztása a biztonsági elemzés készítésének idejében a névleges kapacitás felét sem éri el. A telephely tartalék villamos energia ellátással nem rendelkezik, ugyanakkor a két külön betáp fizikálisan a közszolgáltató más-más alállomásáról biztosított. A telephelyen jelenlévő helyi erők a betápok közötti átkapcsolást el tudják végezni, ennek az időigénye 15 perc. A telephely belső szállítási útvonalai megvilágítottak, a telephely termelőhelyeinek villamosenergia ellátása a Kémia I és Kémia II üzem esetén az oda elhelyezett fogyasztókhoz igazítottan felelős tervező méretezte. Az üzemeltető a kötelező időszakos felülvizsgálatokat az előírt rendszeresség szerint elvégzi. 87/201 oldal

88 4.9. Vészhelyzeti ellátás CF Pharma Kft. telephelyén tartalék villamosáram ellátás nincs, ugyanakkor a gyár villamosenergia ellátása két irányból biztosított. A fő betáp kiesése esetén a telephelyen át tudnak állni a tartalék betápra. Az ehhez szükséges kapcsolásokat a helyi erők el tudják végezni, a kapcsolás ugyanakkor nem automatikus. (Ennek becsült idő igénye 15 perc.) A villamos energia ellátás folytonossága az alábbi funkciók miatt lényeges: Tűzivíz nyomásfokozó szivattyúk működtetése Technológiai hűtések biztosítása A telephelyen olyan szélsőségesen exotherm reakcióval járó gyártási lépést nem alkalmaznak, ahol egy esetleges áramszünet okozhatná a reakció megfutását. Hűtést igénylő technológiai lépés esetén a hűtés mielőbbi helyreállítása nagyrészt termékminőségi kérdés. Áramszünet alatt (hűtés, fűtés, keverés képességének elvesztése miatt) természetesen tilos gyártási műveletet végezni Tűzoltóvíz hálózat A CF Pharma Kft. telephelyén a tűzoltáshoz szükséges oltóvíz forrása a gyár 1000 m 3 (4 250 m 3 ) űrtartalmú tűzivíz medencéje. A medencék vízét 2 db nyomásfokozó szivattyú juttatja a gyár tűzivíz hálózatába. A hálózat üzemi nyomása 4 bar, a hálózatból kivehető vízmennyiség 4000 l/min. A termelőhelyek környezetében szabadtéren összesen 5 db tűzcsap található. A tűzcsapok közelében (az OTSZ-ben előírt távolságon belül) tűzcsapszekrényekben vannak elhelyezve a kötelező szereléshez és oltáshoz szükséges eszközök. A Kémia I és Kémia II üzemépületekben belül fali tűzcsap hálózat is telepítve van. A gyár nyitott tűzivíz medencéinek töltése az ipari víz hálózatról történik. A vízpótlás manuálisan valósul meg. Szükség esetén az üzem 100 m 3 űrtartalmú recirkulációs hűtővíz medencéje is figyelembe vehető, mint oltóvízforrás Melegvíz és más folyadékhálózatok A CF Pharma Kft. melegvíz hálózatot nem működtet, a technológiai és a fűtési célú hőigényt 4.4 fejezetben ismertetett gőzrendszer biztosítja. Más folyadékhálózatnak tekinthető az üzem hűtőfolyadék rendszere. A technológiai hűtési igényt egy primer körben ammóniát cirkuláltató gáz kompressziós hűtőrendszerrel biztosítják. Közvetlen ammónia hűtésű készülék nincsen, a hűtőrendszerrel előállított hideg ammóniát egy ammónia/metanolos víz hőcserélőn vezetik keresztül. A készülékek köpenyét a lehűtött metanolos vízzel hűtik. A szekunder körben keringtetett metanolos víz is zárt rendszert képez, az a zárt rendszerben felmelegedve jut vissza a hőcserélőig, ahol megtörténik a másodlagos közeg visszahűtése. 88/201 oldal

89 4.12. Sűrített levegő ellátó rendszerek A CF Pharma Kft. műszer- és préslevegő ellátó rendszerének központja szintén a 31. épület energiaközpontjában van. (Ugyanitt található a hűtőrendszer és a két gőzfejlesztő is). Az üzem sűrített levegő rendszerét két csavarkompresszor szolgálja ki. 1. gép Atlas Copco gyártmányú, GA 5 FF típusú kompresszor. Működési nyomás 8 bar, Szállított levegő mennyiség 13 l/s. Villamos teljesítmény 5,5 kw, 2. gép Wittig gyártmányú ROL 50 típusú. Működési nyomás 8 bar. Szállított levegő mennyiség 80 l/s Villamos teljesítmény 30 kw. A gépek egy 10 m 3 -es puffertartályra dolgoznak, a fogyasztók erről az edényről veszik el a szükséges levegőmennyiséget. A kompresszorok vezérlése a tartályba helyezett nyomáskapcsolók jelére történik. A tartály túlnyomás ellen tömegterhelésű biztonsági szeleppel védett. A fűtőgőz rendszerhez hasonlóan a műszer és préslevegő fogyasztók kiszolgálása a csőhídon telepített hálózatról leágazva történik Híradó rendszerek A CF Pharma Kft. területén mobil és vezetékes telefon, fax, internet kapcsolat áll rendelkezésre. A vészhelyzeti kommunikáció elsődleges eszköze a mobiltelefon Munkavédelem CF Pharma Kft. a tevékenységéhez szükséges munkavédelmi szaktevékenységet a főmérnökség alá tartozó megbízott munkavédelmi szakember támogatásával végzi el. A CF Pharma Kft. a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat és felelősségeket munkavédelmi szabályzatban rögzíti. A CF Pharma Kft. ezen felül valamennyi gyártáshoz elkészítette a munkavédelmi kockázatértékelést, aminek részeként meghatározásra kerültek a szükséges egyéni védőeszközök, valamint a munkavédelmi szempontból fokozottabb figyelmet kívánó műveletek. A CF Pharma Kft. új belépői soron kívül, meglévő dolgozói fél éves rendszerességgel részesülnek munkavédelmi oktatásban Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A CF Pharma Kft., mint munkáltató a tevékenységéhez szükséges foglalkozás-egészségügyi feladatokat megbízott foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói támogatással látja el. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató felügyeli a dolgozók adott munkakör betöltéséhez szükséges kinevezéshez kötött, illetve időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatát. A vizsgálatok gyakoriságát és számát a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásának 89/201 oldal

90 megfelelően a dolgozót érő vegyi és egyéb expozícióhoz igazítottan határozzák meg. Egyes speciális esetekben a fent említett rendelet mellett ugyanezen kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató figyelembe veszi a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet előírásait is. CF Pharma Kft. valamennyi gyártásához elkészítette a munkavédelmi kockázatértékelést, amelyet a társaság foglalkozás-egészségügyi szakértője is véleményez. Az egyéni védőeszköz juttatás meghatározása, a tervezett gyártás gyakorlatba történő átültetése kizárólag foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói jóváhagyással történhet csak Vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények A CF Pharma Kft. területén két vezetési pont került kijelölésre. I. fokú veszélyhelyzet esetén: Főmérnöki iroda (38. épület) II. fokú veszélyhelyzet esetén: Kén utcai porta (3. épület) I. fokú veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a kialakuló vagy várhatóan kialakuló veszélyhelyzet nem terjed túl a kialakulás helyénél, a veszélyhelyzet nem jár közvetlen életveszéllyel. II. fokú veszélyhelyzetet akkor rendelnek el, ha a kialakult veszélyhelyzet hatásai vagy lehetséges hatásai a kialakulás helyén túl terjedhetnek vagy túl terjedtek. Főmérnöki irodában elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: a belső védelmi terv egy példánya, a telefon, mobiltelefon, vészhelyzeti helyszínrajz, vészhelyzetben értesítendők elérhetőségei, CCTV rendszer képei. Portai vezetési pontról elérhető kommunikációs és döntéselőkészítési eszközök: a belső védelmi terv egy példánya, a telefon, mobiltelefon, vészhelyzeti helyszínrajz, vészhelyzetben értesítendők, CCTV rendszer képei, üzemben lévő dolgozók, látogatóak nyilvántartása. 90/201 oldal

91 CF Pharma Kft. kimenekítéshez külön létesítményt nem alkalmaz, ilyen létesítmények a baleseti lehetőségek alapján készített védelmi terv szerint nem indokoltak Az elsősegélynyújtó és mentőszervezet A CF Pharma Kft. területén a főmérnöki irodában és a portán elsősegély felszerelés található. A gyárban állandó orvosi felügyelet nincs, azonban mindig van legalább egy fő elsősegélynyújtó a munkavállalók között. A mentőegységek kiérkezéséig a szakképzett elsősegélynyújtó végzi el a betegellátással kapcsolatos teendőket Biztonsági szolgálat A CF Pharma Kft. Kén utcai telephelyét megbízott külsős biztonsági szolgálat védi. A gyár területén 0-24 h-ás élőerős védelem biztosított. Az egyszerre egy időben szolgálatot teljesítő vagyonőri létszám napszaktól függően 2-3 fő. Az objektum védelmét részleges lefedettséggel bíró kamerarendszerrel és rendszeres járőrözéssel biztosítják. (A kamera képeket az adatvédelmi törvény által lehetővé tett maximális ideig megőrzik.) A vagyonőrök feladata a dolgozók és vendégek személyportán történő beléptetése, a gyár területén tartózkodó személyek létszámának követése. A vállalt területén érvényes rendvédelmi előírások betartatása. A vagyonőrök feladata továbbá a gyár területére ki-, illetve befelé irányuló teherforgalom felügyelete. A vagyonőrök jelentős feladatot kapnak a Belső Védelmi Tervben, mint vészhelyzeti diszpécser Környezetvédelmi szolgálat A CF Pharma Kft. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély birtokában működik. A CF Pharma Kft. egy fő, a főmérnökség alá tartozó környezetvédelmi megbízottat foglalkoztat. A környezetvédelmi megbízott a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet szerinti jogosultság alapján: Rendszeres időközönként környezetvédelmi tárgyú szemlét tart a gyár területén. Felügyeli a társaság egységes környezethasználati engedélyében foglalt feltételek teljesülését. Elkészíti és időben benyújtja a légszennyezés mértéke bevallást. Elkészíti és időben benyújtja az éves hulladék bevallást. 91/201 oldal

92 Gondoskodik a szennyvíz önellenőrzési terv végrehajtásáról. Gondoskodik az éves jelentés elkészítéséről. Gondoskodik évente egyszer a dolgozók környezetvédelmi oktatásáról, ezek dokumentálásáról (jelenléti ív, oktatási tematika). Gondoskodik az egységes környezethasználati engedélyben előírt monitoring tevékenység megszervezéséről. CF Pharma Kft. a fentieken felül felmerülő környezetvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött komplexebb környezetvédelmi feladatok (pl. egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentáció) kapcsán rendszeresen szerződéses formában foglalkoztat környezetvédelmi szakértői szervezeteket Az üzemi műszaki biztonsági szolgálat A CF Pharma Kft. szervezetén belül a műszaki biztonság fogalomkörébe értett feladatokat a főmérnökség látja el. A főmérnökség felel: A nyomástartó edények időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálati szükségességének követéséért, a szükséges felülvizsgálatok megszervezéséért. Az 5 m 3 -nél nagyobb űrtartalmú veszélyes anyagok tárolótartályainak időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálati szükségességének követéséért, a szükséges felülvizsgálatok megszervezéséért. A nyomástartó edényekhez és a veszélyes anyagok tárolótartályaihoz tartozó biztonsági szerelvények felülvizsgálatának követéséért és a felülvizsgálat megszervezéséért. A telepített gázérzékelők rendszeres felülvizsgálati szükségességének követéséért, a felülvizsgálat megszervezéséért. A robbanásveszélyes zónában használt villamos eszközök rendszeres felülvizsgálatáért Katasztrófaelhárítási szervezet A CF Pharma Kft. budapesti gyógyszergyára a súlyos balesetek bekövetkezése esetére belső védelmi terve szerinti katasztrófaelhárítási szervezetet működtet. A katasztrófaelhárítási szervezetben Mentésvezető az az előzetesen kijelölt személy, aki a taktikai döntésekért és a beavatkozók biztonságáért felel. A beavatkozók azok, akik a BVT oktatásokon, gyakorlatokon szerzett ismereteik és munkakörük alapján a mentésvezető utasításának megfelelően személymentési, tűzoltási vagy egyéb veszélyelhárítási feladatot végezhetnek. A biztonsági szolgálat vészhelyzeti diszpécseri feladatot lát el. A beavatkozó állomány, igazodva az egy műszakban jelenlévő dolgozókhoz, minimálisan 2 fő beavatkozóból és munkanap napi 8 órában egy fő mentésvezetőből áll. 92/201 oldal

93 A helyszínre érkező hívatásos tűzoltó egység parancsnokát aki a továbbiakban a kárhely parancsnok a mentésvezető és a beavatkozók a parancsnok kérésének megfelelően mindenben támogatják Javító és karbantartó tevékenység A CF Pharma Kft. minden dolgozója köteles a munkavégzése során használt gépeket és eszközöket rendeltetésszerűen, a kezelési utasításnak megfelelően használni. A CF Pharma Kft. a kisebb karbantartásokat saját állományú dolgozóval végzi el, a nagyobb javításokat külsős vállalkozásokkal végezteti. A főmérnökség köteles minden nem rutinszerű művelet biztonsági szempontú átvilágítását elvégezni (elvégeztetni) a művelet tényleges elvégzése előtt. Termelés során tapasztalt bármilyen termelési eljárási utasítástól eltérő, az ott megadott tűrésből bármilyen irányban kilépő paraméter esetén legalább műszakvezetői utasítás szükséges a termelés további lépéseire vonatkozóan. A termelési eljárási utasítástól eltérő művelet munkavégzési engedély alapján végezhető Laboratóriumi hálózat A gyártási tevékenységet minőségellenőrző laboratórium támogatja. A minőségellenőrző laboratórium szerepe kettős: Ellenőrzi és minőségileg bizonylatolja a vásárolt alapanyagokat, Vizsgálja és minősíti a köztitermékeket és a késztermékeket. A gyógyszergyártási tevékenység jellegzetessége, hogy sokféle anyagot használnak változatos mennyiségekben. A vizsgálandó anyagoktól függően az anyagok ellenőrzését, elemzését különböző módszerekkel végzik. Rendelkezésre álló klasszikus analitikai módszerek: potenciometrikus titrimetria, ph és vezetőképesség mérés, vákuum bepárlás, desztilláció, szárítási veszteségek meghatározása infra és vákuum szárítással, szulfát hamu mérés, gravimetriás analitikai módszerek. Rendelkezésre álló műszeres vizsgálati módszerek: folyadék-kromatográfia, 93/201 oldal

94 gázkromatográfia, UV és IR spektroszkópia, polarimetria Szennyvízhálózatok A telephely környezetében az úthálózat mentén egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. A Kén utca mentén a Külső-Mester utca és a Gubacsi út között a terheléstől függően NA 30, NA 40, NA 50 cm-es csatorna épült ki. Az Illatos út alatt két csatorna is üzemel. Az egyik egyesített rendszerű 70/105 szelvényű, míg a másik csapadékvizeket szállít, ennek átmérője NA 80 cm. A Gubacsi úton a telephely előtt nem épült ki közcsatorna. A CF Pharma Kft. előkezelt technológiai szennyvizeinek elvezetése közcsatorna hálózatra a Kén utca mentén, a Külső-Mester utca és a Gubacsi út közötti NA 50-es csőbe csatlakozó NA 50-es műanyag bekötővezetéken történik. A telephely emellett még három bekötési ponttal, bekötő csatornával kapcsolódik (I., II., III.) a Kén utcai közcsatornába, melyek szociális szennyvizek elvezetésére szolgálnak. Technológiai szennyvíz keletkezik a gyógyszergyártás folyamatában, a berendezések mosása tisztítása során, a hűtőgőz lekondenzálása folytán, a zártkörű hűtőrendszer vizének lecserélésekor és az ioncserélők regenerálása közben (ioncserés vízlágyítást a kazántápvíz előkészítésére alkalmaznak). A kondenzvizeket közvetlenül az egyesített rendszerű csatornahálózatra vezetik. Az egyéb technológiai szennyvizek a szennyvízkezelő rendszerbe kerülnek. A telephelyen a gyártástechnológiák során jelentős mennyiségű oldószert metanol, etanol, i-propanol, aceton, etil-acetát, toluol, xilol, tetrahidro-furán, diklór-metán, metil-tecrc-butil-éter, dietil-éter használnak fel. A gyártás során természetesen szerves fázisú anyalúg még ha az az adott gyártási szakaszban már tovább nem is használható, közvetlenül nem kerülhet a technológiai szennyvízbe. A technológiai szennyvíz a fenti szennyezőket nyomokban a tárgyi anyagokat tartalmazó készülékek mosása során, illetve a terméktisztítás során keletkező vizes fázisok kapcsán keletkezhet. A gyárban alkalmazott szennyvízkezelés célja, hogy megakadályozza, hogy ezen anyagok határértéket meghaladó mennyiségben a csatornába kerüljenek. Az üzemeken belül független technológiai szennyvíz-csatornahálózat, a gyár egyéb területein egyesített rendszerű csatornahálózat üzemel. A csatornahálózatnak a gyártóüzemből eredő részén csak a technológiából származó, kezelt szennyvíz távozik. Ez a csatornarendszer ban épült. A gyár egyéb területeit kiszolgáló csatornarendszer az egyéb kiszolgáló épületek, irodák kommunális szennyvizét vezeti el. A technológiai szennyvízcsatorna közvetlenül a telekhatár előtt egyesül a kommunális szennyvizeket vezető gyári csatornarendszerrel. 94/201 oldal

95 Technológiai szennyvízkezelés A keletkező ipari, technológiai szennyvizet helyben, azaz a Kémia I és Kémia II üzemben 4 db szennyvízkezelő reaktorban kezelik. Szennyvízkezelő üzemi reaktorok: 1 db 3 m 3 -es, 1 db 6 m 3 -es, 2 db 10 m 3 -es. A kezelés addig tart, míg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek megfelelő minőségű nem lesz a szennyvíz. Ezt követően a reaktor tartalmát a 30 m 3 hasznos térfogatú gyűjtőmedencébe engedik le. A gyűjtőmedencéből a tisztított technológiai szennyvizet átszivattyúzzák a 100 m 3 -es homogenizáló medencébe, ahonnan a szükség szerinti ph beállítást követően az egyesített csatornahálózaton keresztül jut a IV. jelű bekötőcsatornára. A IV. jelű bekötési pontról a szennyvíz a Gubacsi úti csatornába, majd a Kén utcai közcsatornába kerül Szennyvízkezelési sémák Cinkes anyalúg kezelése A cinkmentesítést semleges vagy enyhén lúgos ph=8-9 érték mellett nátrium-karbonát hozzáadásával, C hőmérsékleten, kb. 6 órán át történő főzéssel végzik. A folyamat végén 30 C alá hűtik vissza a reaktort, majd lecentrifugálják. Az anyalúgból mintát vesznek a laboratórium ellenőrző vizsgálat számára. Rezes anyalúg kezelése A rézmentesítést lúgos főzéssel végzik, nátrium-hidroxid hozzáadásával (ph=14), kb. 12 órán át refluxoltatás mellett főzik reflux hőmérsékleten. A ph-t két óránként ellenőrzik, és szükség szerint újra beállítják. A folyamat végén a reaktort szobahőmérsékletre hűtik vissza, majd mintavételezés történik a laboratórium számára. Ciános rezes anyalúg kezelése A ciánmentesítést lúgos-formalinos oldattal végzik, nátrium-hidroxid hozzáadása ph=8-ig, majd megfelelő mennyiségű formalin oldat hozzáadása után kb. 12 órán át főzik refluxoltatás mellett reflux hőmérsékleten. A ph-t két óránként ellenőrzik, és szükség szerint újra beállítják. A folyamat végén szobahőmérsékletre hűtik vissza a reaktort, majd mintát vesznek belőle. Oldószer-mentesítés Az oldószer-mentesítést desztillációval végzik, az elegyet 100 C hőmérsékletre felmelegítik, és folyamatos desztilláció mellett kb. 5 órán át (az oldószer mennyiségétől függően) főzik. A desztillátumot 6 m 3 -es szedő tartályba gyűjtik. A ledesztillált oldószert, 95/201 oldal

96 mint veszélyes hulladékot, égetésre elszállítják. A desztillációs maradékot, azaz a szennyvizet, szükség szerint szűrik. Amennyiben a saját minőségellenőrző laboratórium vizsgálata szerint a minőség nem megfelelő, tovább kezelik a szennyvízkezelő reaktorokban lévő anyalúgot. Amennyiben a fém-, cián-, ill. az oldószer-mentesítés eredményes volt, azaz megtörtént a ph beállítás, oldószer kigőzölés, bepárlás, desztillálás és szűrés, úgy az előkezelt szennyvizet bevezetik a 30 m 3 -es szennyvízgyűjtő medencébe. Energiaüzemi szennyvíz Az energiaüzemben a kazántápvíz lágyításakor keletkező szennyvíz kezelésére a központi semlegesítő berendezés szolgál. A vízlágyító regenerálásakor keletkező lúgos szennyvíz semlegesítését sósavval végzik Előkezelt szennyvíz elvezetése Minden előkezelt technológiai szennyvíz megfelelőséget követően a 30 m 3 -es szennyvízgyűjtő medencébe kerül. Ha esetleg a medencébe került szennyvíz minősége mégsem megfelelő, lehetőség van az 50 m 3 -es kármentő tartályba való átszivattyúzásra a további kezelésig. A megfelelő minőségű szennyvíz az átlagosító medencéből tovább kerül a 100 m 3 -es utókezelő medencébe, ahol szükség szerinti utókezelésre van lehetőség. A szennyvizet csak akkor vezetik a közcsatornába, ha minősége kielégíti a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó előírásait. A vizsgálatokat szintén a saját minőségellenőrző laboratóriumban végzik el. A szennyvízkezelést részletesen a Kl-SzVK-ut számú szennyvízkezelési utasításban szabályozza a cég Csapadékvíz A gyárban a technológiai szennyvíz kivételével egyesített rendszerű csatornahálózatot építettek ki. A burkolt felületeken keletkező csapadékvíz a kommunális szennyvízzel együtt gravitációsan jut a csatornahálózatba. A telephelyen a beépítetlen terület túlnyomó többségében burkolt. A telephelyen csapadékvíz elvezető csatornarendszer van kialakítva. Az irodaépület és az üzemcsarnok mellett burkolatlan, ápolt zöld területek találhatók. A csapadékvíz a burkolatlan területeken elszikkad Üzemi monitoring hálózatok A CF Pharma Kft. egységes környezethasználati engedély birtokában működik. A társaság egységes környezethasználati engedélye rendszeres akkreditált szennyvíz, levegő és 96/201 oldal

97 felszín alatti víz vizsgálatok elvégzését írja elő a CF Pharma Kft. részére. A CF Pharma Kft. fennálló kötelezettségét előírás szerint teljesíti Tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek A CF Pharma Kft. telephelyén füst- és hőérzékelő (tűzjelző) rendszer nem került kiépítésre. A kazánházban (56. sz. épület) 4 db földgáz (metán) érzékelő van telepítve. Az érzékelők ARH 20%-nál riasztanak, ARH 40% elérése esetén a kazánház teljes feszültségmentesítése megtörténik. Az előjelzés és a riasztás az 56. sz. épületben helyi. Az üzem gőzigényét jelenleg a 31. épületben lévő energiaközpontból fedezik. 56. sz. épületben lévő kazánház újbóli működtetésére a termelés felfutása esetén lenne szükség. (Ugyanakkor ezen kazánok állandó felügyelet mellett működtethetőek.) A 31. épületben lévő energiaközpont kazánházként és a hűtőgépházként is funkcionál. Az itt lévő 2 db Certuss gyártmányú Universal típusú 1400 kg/h gőz előállítási kapacitású készülék kw hőteljesítményűek. A hűtőgépházban 1 db ammónia gázérzékelő került elhelyezésre. A gázérzékelő 2000 ppm gázkoncentráció elérése esetén előjelezést ad, 4000 ppm gázkoncentráció elérése esetén riaszt. Riasztási szint elérése esetén megtörténik az energiaközpont fesztültségmentesítése. Az NH 3 gázérzékelő központ előjelző és riasztó jelei a Kémia I épület egy olyan helyiségébe vannak átjelezve, ahol munkaidőben rendszerint tartózkodik kezelő Beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek A gyógyszergyár területére a dolgozók be-ki léptetése a portán vezetett papír alapú nyilvántartással történik. A gyár területén korlátozott lefedettséggel kamerás megfigyelő rendszer működik. A kamerák képét az adatvédelmi szabályok előírási szerinti ideig megőrzik. 97/201 oldal

98 5. A veszélyes létesítmények veszélyazonosítását megalapozó információk Potenciálisan veszélyesnek tekintendő minden, a fentiekben bemutatott olyan veszélyes anyagot tartalmazó létesítmény, amelyben a súlyos baleseti hatás okozására képes, azaz az alábbi veszélyeztető hatás valamelyikével rendelkező anyag vagy anyagok vannak jelen: Mérgező anyag jelenléte, Tűzveszélyes anyag jelenléte, Környezetre veszélyes anyag jelenléte. Gyógyszergyári technológiák biztonságosságának megalapozó elemzéséhez a holland kiválasztási módszer helyett következmény alapú szűrést látunk indokoltnak. A következmény alapú szűrés alatt azt értjük, hogy biztonsági elemzés a szűrés tárgyát képező veszélyes anyagra/tulajdonságra tartalmaz következményelemzést. Egy létesítmény/létesítményrész akkor hagyható el a mennyiségi kockázatelemzésből, ha következmény alapon bizonyított, hogy az nem okozhat súlyos ipari balesetet. A gyógyszergyári technológiákra ugyanis egyszerre egy időben kis, ugyanakkor sokféle veszélyes anyag jelenléte jellemző, amit a holland módszer szerinti kiválasztás nem tud helyesen súlyozni. Részletes elemzésre kijelölt baleseti lehetőségek és objektumok. A futó valamennyi gyártási eljárás, azaz: Cabergolin gyártás Biepridin gyártás PPS gyártás Részletes elemzésre kijelölt tárolóhelyek: 39/2 különleges oldószerek tárolóhelye 37/2 tartálypark 37. nem tűzveszélyes raktár 42. intermedier raktár 25. méregraktár Metil-klorid tároló hely (77.) Tűzveszélyes küldeményarabos tároló- és technológiaiterek: 44. tűzveszélyes oldószerek tárolóhelye 45. RegDo oldószertároló 75. Kémia előtti tárolóhely 76. Kísérleti üzem előtti tárolóhely 98/201 oldal

99 Részletes elemzésre kijelölt segédüzem: Ammóniás hűtőrendszer További elemzés alól következmény alapon kizárt helyek: Palack tárló (46.) Üzemi veszélyes hulladék gyűjtő hely (40.) 99/201 oldal

100 6. A részletes elemzéssel vizsgált legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása 6.1. A technológiák rajzi megjelenítése Jelen biztonsági elemzés szerkezetének felépítésében az egymásra épülés elve szerint jártunk el. A telephely szerepének, működésének általános leírása a 3. fejezetben történt meg. A leírás alapján megismerhetőek a telephely létesítményei és azok funkciói, működésük főbb paraméterei. A következő lépcső a kiválasztás során történik, ahol részletesebben ismertetjük az egyes üzemrészek biztonsági szempontú jellemzőit. A kiválasztási elemzést a 7. fejezet tartalmazza. A rajzi megjelenítés a folyamatkockázatok feltárását segíti. Folyamatkockázatokkal jár a gyártási folyamat, a földgázrendszerek, illetve a hűtőrendszer működtetése, ezek esetében a technológia csőkapcsolási rajzát 3. fejezetben mutattuk be, illetve a csőkapcsolási rajzok nagyobb méretben a biztonsági elemzés mellékletébe is bekerültek A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemei és az anyagkijutással járó meghibásodások A technológiai részrendszer fontos szereppel bíró elemeit és az anyagkijutással járó meghibásodásokat a következő fejezetek részletezik. 100/201 oldal

101 7. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 7.1. A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A biztonsági elemzésben elvégzendő elemzési eljárás megfelel a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeknek és a 2012/18/EU irányelv. Ennek megfelelően az elemzés mélysége az elemzés előrehaladásával fokozatosan nő, míg az elemzendő esetek száma arányosan csökken. Az elemzési eljárás szisztematikus eszközt biztosít arra, hogy a súlyos balesethez vezető eseménysorok feltárása maradéktalanul megtörténjen. Az elemzés első lépéseként ki kell jelölni a veszélyes üzem határait. Elfogadott módszer segítségével meg kell különböztetni a veszélyes üzemrészeket a telephelyen esetlegesen előforduló, más SEVESO szempontból nem veszélyes technológiáktól, üzemrészektől. A kiválasztott veszélyes üzem vagy veszélyes üzemrészek esetében olyan részletességgel kell elemezni, majd dokumentálni az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas legyen valamennyi üzemhatáron túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes technológiai és nem technológiai feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében be kell mutatni azon eseménysorokat, ún. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meg kell határozni az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következményelemzés keretében el kell végezni a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretében meg kell határozni a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékelni kell a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezési munka kezdődhet. Jelen elemzési eljárás a fenti szempontokat az alábbi lépéseken keresztül végzi el. Megalapozó elemzés Részletes technológia elemzés, a csúcsesemények definiálása A csúcsesemények bekövetkezési frekvenciájának meghatározása Következményelemzés Külső és belső dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Kockázatértékelés és kockázatkezelés Megalapozó elemzés Megalapozó elemzés elvégzésére általában nemzetközileg elterjedt és széles körben elfogadott, un. holland kiválasztási módszert alkalmazunk a CPR [18] 2.3 fejezete alapján. A holland kiválasztási módszer kiváló tűzveszélyes, robbanásveszélyes, illetve toxikus anyagokat raktározó, feldolgozó vagy előállító technológiák szűrése esetében. Egyes 101/201 oldal

102 speciális esetekben, az általános módszertantól eltérni indokolt. A vegyszerek raktározásából származó veszélyeztetés szűrésére alkalmasabb (ajánlott) a CPR [15] és PGS [15] szerinti, ún. raktár specifikus szűrést alkalmazni. Szintén kivételt képez az ammónium-nitrát biztonságtechnikai értékelése. Az ammónium-nitrát olyan, normál körülmények között kevésbé reaktív anyag, amely speciális esetekben robbanást okoz, vagy mérgező égéstermékeket fejleszt. A speciális veszélyeztetés miatt az ammóniumnitrát baleseti lehetőségeinek szűrését célszerű az ammónium-nitrát szűrésére vonatkozó szakmai irodalom szerint végezni. Részletes technológiai elemzés, súlyos baleseti eseménysorok meghatározása Az elemzési fázis keretében vizsgáljuk a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem terv- és üzemeltetési dokumentációit, vizsgáljuk a karbantartási utasításokat és a normálistól eltérő lehetséges üzemállapotokat. Áttekintjük az üzem esetlegesen már meglévő biztonsági dokumentációit, úgy, mint vészhelyzeti terv, tűzriadó terv, kárelhárítási terv, EPD, HAZOP, stb. A részletes technológiaelemzéshez a CPR [18] nem kívánt esemény (Loss of Containment, LOC) kezelési modelljét alkalmazzuk. Eszerint egyszerre keressük a generikus nem kívánt eseményeket (GLOC) és a specifikus nem kívánt eseményeket (SLOC). A generikus LOC (Pl. korrózió, konstrukciós hiba, tervezési hiba, anyagfáradás, nem szándékolt kártétel) dedukcióval nem, vagy részlegesen tárható fel, mert az okok rendszerint a vizsgált műszaki rendszeren kívüliek. Az ilyen hibalehetőségek előfordulási gyakorisága csak korlátozott mértékig csökkenthető karbantartó, megelőző tevékenységgel. A generikus LOC események frekvenciáit legpontosabban statisztikai eszközökkel lehet feltárni. A CPR [18] részletesen tárgyalja a generikus LOC eseményeket, és ajánlást fogalmaz meg az előfordulási frekvenciák középértékére és tartományára. Az elemzés során a generikus csúcseseményeket a CPR [18] szerint állapítjuk meg. A generikus LOC sosem elhanyagolható. A specifikus LOC (a létrehozott rendszer tulajdonságaiból következő LOC) dedukcióval feltárható, hiszen az ilyen LOC események rendszeren belüliek, a rendszer tulajdonságaiból következnek. A specifikus azaz technológiából következő csúcsesemények feltárást HAZOP módszerrel végezzük. A specifikus LOC csak a műveletezés, azaz a technológiai műveletek sajátja. Egy elemzésre kijelölt üzemrésznél a lehetséges LOC eseményeket a CPR [18]-ban kijelölt generikus események, és amennyiben az elemzésre kijelölt technológiai részben műveleteket végeznek a veszélyes anyaggal, úgy a HAZOP elemzéssel meghatározott specifikus LOC események halmaza adja. 102/201 oldal

103 Események bekövetkezési frekvenciáinak meghatározása A generikus LOC események frekvenciáiként a CPR [18] 3.2 fejezetében közölt értékeket alkalmazzuk. A specifikus LOC értékeket HAZOP elemzés alapján az alábbiak szerint számszerűsítjük. 11. sz. táblázat Érték/Value Érték/Value év/year Jelölés/Code Megnevezés Name Leírás/Description * >100 1 Nagyon ritka Very Seldom Fizikailag nem képtelenség, de nincs ismert előfordulás, vagy az ismert előfordulás > 100 év Is not known to have happened, but physically not impossible 0.001* Ritka Seldom Iparban már előfordult In industry is known to have happened Mérsékelt Moderate A szerkezet életciklusa alatt néhányszor előfordulhat Is known to have happened under lifecycle Gyakori Frequent Többször előfordul a szerkezet életciklusa alatt occurs within the period of 1 year, will probably reoccur within 2-4 years 1 < 1 5 Nagyon gyakori Very frequent Évente többször is elfordulhat occurs for more than once per year 103/201 oldal

104 Következmények érékelése 12. sz. táblázat Jelölés Code Megnevezés Name Leírás/Description A Elhanyagolható Negligible A dogozókra nézve sincs nemkívánatos élettani hatás (Csak akut hatásokat kell mérlegelni) No adverse worker helath effects (Acute effects only) Dolgozót értő kisebb káros hatás B Mérsékelt Moderate minor worker injury C Súlyos Serious Munkakieséssel járó súlyosabb dolgozói sérülés vagy több dolgozó enyhébb sérülése worker lost time injury or injuries multiple workers D Kritikus Critical E Katasztrofális Disastrous Dolgozói halálos baleset lehetősége, illetve sérülések lehetősége üzemhatáron túl worker fatalitiy or major injury of multiple workers or/and injury of out of plant border Több dolgozó, illetve üzemhatáron túli személyek halálozásának lehetősége Multiple worker fatalities and/or fatalities out of plant border. 104/201 oldal

105 Kockázatok értékelése 13. sz. táblázat Következmény értékelése Loss of containment frequencies Elhanyagolható Negligible mérsékelt Moderate Consequence Súlyos Serious Kritikus Critical Katasztrofális Disastrous A B C D E Nagyon gyakori very frequent 5A 5B 5C 5D 5E 5 Gyakori Frequent 4A 4B 4C 4D 4E 4 Mérsékelt Moderate 3A 3B 3C 3D 3E 3 Ritka Seldom 2A 2B 2C 2D 2E 2 Nagyon ritka Very Seldom 1A 1B 1C 1D 1E 1 Következményelemzés Következményelemzés célja a nem kívánt súlyos balesetek bekövetkezése esetén a következmények bemutatása. A következményelemzés a külső és belső védelmi tervezés alapja. A következményelemzés kisebb, nem SEVESO esemény kategóriába tartozó üzemi baleseteknél is fontos lehet a további súlyosabb következmények elkerülésére való felkészülés céljából. A következmények elemzése során az alábbi események kerülhetnek modellezésre és értékelésre: 105/201 oldal

106 A veszélyes folyadékok, gázok és kétfázisú halmazállapotban lévő anyagok kibocsátásának modellezése Tócsatűz modellezés Jet tűz modellezése. Gőz tűz modellezése Nyomáshullám modellezése Nehéz és neutrális gázok terjedésének modellezése, akut toxikózis vizsgálata Környezeti veszélyeztetés modellezése A következményelemzést a CPR [13] segítségével BREEZE INCIDENT ANALYST, SAVE II, illetve ALOHA, HGSYSTEM szoftverek segítségével végezzük. A CPR [13] alkalmazása esetén a számításokat MS Excel és/vagy más, programozható felületen végezzük. Az adott problémára legmegfelelőbb következménymodell kiválasztása a rendelkezésre álló lehetőségek közül megalapozott mérnöki döntés keretében történik. Az alkalmazott modell alkalmazásának szempontjait dokumentáljuk. A BREEZE INCIDENT ANALYST egy kifejezetten ipari baleseti helyezetek modellezésére készített kijutási és következményelemzési szoftvercsomag. A programcsomag tartalmazza az EXPERT kijutási modellt, 4 db diszperziós modellt, 3 db tűzmodellt és 4 db explóziós modellt. A program grafikus felhasználó felülettel rendelkezik, GIS MAP kompatibilis, vektor- és bittérképek kezelésére is alkalmas. A program kompatibilis továbbá a MARLPLOT megjelenítő szoftverrel. BREEZE HAZ Diszperziós modellek A DEGADIS a BREEZE HAZ diszperziós modulja. A DEGADIS sűrű-gáz diszperziós modell, melyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) fejlesztett ki. A szoftver alkalmas a gyúlékonysági koncentrációk modellezésére és a toxikus anyagok terjedésének modellezésére. A modellben lehetséges forrás vertikális JET, talajfelszíni kibocsátás és a tócsa evaporáció. A DEGADIS a CPR [14]-ben hivatkozott modell. Az SLAB a levegőnél nehezebb gázok diszperziós modellje. A modellt a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium fejlesztette az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának és az Egyesült Államok Légierejének Mérnöki és Szolgáltatási Központjának támogatásával. A modell lehetséges forrása lehet vertikális, illetve horizontális JET, kémény vagy tócsa evaporáció. Az AFTOX Gauss diszperziós modell nem reaktív gázok terjedésének vizsgálatára. A modellt az Egyesült Államok légiereje fejlesztette. A forrás lehet pont, felületi és kiömlő folyadék, tócsa. Az INPUFF egy integrált gauss modell, melyet az EPA fejlesztett buoyant és neutrális buoyant kibocsátások modellezésére. A kibocsátóforrás kémény vagy felszíni lehet. A kibocsátás lehet pillanatszerű, véges vagy folyamatos. 106/201 oldal

107 BREEZE HAZ Tűzmodellek A zárt tócsatűz modellt a Gáz Kutató Intézet fejlesztette ki. Ebben a modellben a körülhatárolt térben vagy tartályban kialakuló tócsatüzeket lehet modellezni. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságát számítani. Nyitott tócsatűz modellt eredetileg szintén a Gáz Kutató Intézet fejlesztett ki. A modell terjedő tócsatüzek vizsgálatára alkalmas. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságának számítására. A tűzmodellezés keretében lehetőség van JET tűz modellezésre is. A modell képes csőtörések és lyukadások esetén sűrített és cseppfolyósított gázok JET modellezésére. A modell képes az eltérő hősugárzási szintek távolságát meghatározni. A program számítja a JET méreteit és a láng sebességet is. BREEZE HAZ Explóziós modellek A BREEZE HAZ Explóziós modellek között megtalálható az Egyesült Államok hadseregének TNT ekvivalencián alapuló modellje, az Egyesült Királyság Egészségi és Biztonsági Igazgatóságának TNT ekvivalencia modellje, a TNO Multi energia modellje és a Beker- Strehlow modell. A BREEZE HAZ Exploziós modelljeit a CPR [14] meghivatkozza. Az ALOHA (Areal Locations of Hazardous Atmospheres) szoftver a NOAA (Egyesült Államok Nemzeti Óceán és Légköri Hivatalának) és az EPA (Egyesület Államok Környezetvédelmi Hivatal) közös fejlesztési munkájának eredménye. A program a nem kívánt ipari baleseti hatások következményeinek modellezése céljából készült a vészhelyzeti tervezés, a vészhelyzeti gyakorlatok és hatósági ellenőrző tevékenység támogatása céljából. Az ALOHA légköri diszperziós modellje és meteorológiai modulja tartalmazza Gauss diszperziós és levegőnél nehezebb gázok diszperziós modelljét is. Az ALOHA képes a légtérbe került anyagok esetében robbanási koncentrációkkal, toxicitással, az anyag meggyulladása esetén hősugárzással, robbanás esetén a nyomáshullám terjedésével számolni. Az ALOHA beépített anyag kijutási modulokkal is és más modellből származó anyagkijutások következményeivel is képes számítást végezni. A program belső adatbázisa kb db kémiai anyagot tartalmaz. Az ALOHA elemzés eredményei közvetlenül exportálhatóak MARPLOT környezetbe, amely egy GIS alapú vizualizációs térképészeti szoftver. Az ALOHA tehát egy kifejezetten súlyos baleseti környezetre fejlesztett következményelemző szoftver. A program ugyanakkor nem alkalmas kockázatok számítására. Szintén nem alkalmas az ALOHA az egyes légkörbe került gázok egymással, illetve a légkörben lévő anyagokkal való kémiai reakciójának számítására. A programadatbázisban lévő közel 1000 anyag esetén reaktív anyaggal történő modellszámítás esetén a program figyelmeztetést küld a modellező részére, valamint az elemzési napló fájlba is figyelmeztető bejegyzés kerül. Az egyes kikerülő anyagok egymással történő érintkezésének során lejátszódó kémiai reakciók vizsgálatára szolgál a CAMEO CHEMICALS program. A több anyagot és fizikai-kémiai állapotot ismerő program anyagkeverékek egymással történő kémiai reakcióinak elemzésére 107/201 oldal

108 szolgál. A CAMEO CHEMICALS szintén a NOAA és az EPA fejlesztése. A program által készített reaktivitási jelentés eredményit figyelembe kell venni az ALOHA következményelemzést megelőzően. A SAVE II program a Holland Környezetvédelmi Minisztérium által elfogadott katasztrófavédelmi alkalmazás. A SAVE II Európa legtöbb országában elfogadott szoftver a SEVESO rendelet hatálya alá tarozó veszélyes üzemek területén bekövetkező haváriák következményeinek és kockázatának meghatározásához. A programban az ún. Effect Modul segítségével végezhetők veszélyes anyag kijuttatással kapcsolatos számítások, párolgás, gőz- és gáz halmazállapotú terjedésszámítások. A SAVE II alkalmas különböző tüzek esetén hősugárzás, illetve robbanásakor fellépő túlnyomás meghatározására. A SAVE II nem képes a következmények grafikus megjelenítésére, csak az egyes izovonalak leírására. Amennyiben grafikus ábrázolás szükségessége merül fel, akkor a kapott eredmények GLOBAL MAPPER, AUTO CAD, SURFER, stb. szoftverek segítségével vizualizálhatóak. Az alkalmazott vizualizációs szoftverek a mérnöki és földtudományok terén legelterjedtebben használt valid eljárások. A kockázatszámítással kapcsolatos funkciókat a kockázatelemzés módszertani ismertetése keretében írjuk le. Külső és belső dominóhatás vizsgálat, eszkalációs hatás vizsgálat A dominóhatás vizsgálat keretében azon üzemen kívüli és belüli események meghatározását végezzük, amelyek a veszélyes üzemrész valamely nem kívánt csúcseseményének külső hatásra történő bekövetkezéséhez vezethet. A belső eszkalációs vizsgálat keretében arra keressük a választ, hogy az üzemen belüli nem SEVESO kategóriába eső üzemzavarok előidézhetnek-e SEVESO eseményt. Dominóhatás vizsgálatot és belső eszkalációs elemzést is a hazai és nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon hősugárzásra, nyomáshullámra és repeszhatásra vonatkozóan végzünk el. Dominó- és eszkalációs hatást kiváltó primer események: tócsatűz fáklyatűz tartálytűz tűz tartályrobbanás gőzfelhő robbanás (VCE) kiforrás forrásban lévő folyadék kitáguló gőzeinek robbanása (BLEVE) szilárd anyag robbanása és porrobbanás 108/201 oldal

109 A dominóhatás elemzést társaságunk grafikus eljárással végzi. A veszélyes üzemrészeket GIS CAD modellbe helyezzük. A korábbi fázisban elvégzett következmény elemzés eredményeit szintén ugyanebben a környezetben ábrázoljuk. A térképeken piros színnel jelöljük azt az izovonalat, amely az adott hatástípus esetén képes olyan mértékű romboló hatásra, amely esetében már feltételezhető a csúcsesemény bekövetkezése. Amennyiben a dominóhatás lehetséges, úgy az alapfrekvenciát a dominóhatás elemzés eredményével módosítani szükséges. Az elemzés során fokozottan kell figyelni az esetlegesen érintett vonalas létesítményekre. Tűzhatás esetén az elfogadott gyakorlatnak megfelelően csak a 15 percig tartósan fennálló kitettséget tekintjük hatást kiváltani képes eseménynek. A belső eszkalációs elemzés hasonló elven történik. A robbanás, repeszhatás és hősugárzás közvetlen roncsoló hatásán felül vizsgálni szükséges a szakaszolási lezárási pontok következmény miatti elérhetőségét is. Amennyiben a belső eszkalációs vizsgálat pozitív eredményt ad, akkor az abból származó frekvencianövekményt szintén figyelembe kell venni, és módosítani kell az alap frekvenciákon. Kockázatelemzés A kockázatelemzés elvégzéséhez szintén felhasználjuk a SAVE II szoftvert. A SAVE II szoftver Risk Calculation Modulja szolgál a kockázatelemzés elvégzésére. A program meteorológiai adatokat, populációs adatokat és esemény bekövetkezési valószínűségeket igényel bemenő adatként. A programban lehetőség van modell teret definiálni, és az elemző megválaszthatja a kijelölt tér felosztásának sűrűségét. Eredményként az egyéni halálozás izorisk görbéit kapjuk. A számításokhoz felhasznált meteorológiai adatokat OMSZ adatszolgáltatás keretében szerezzük be. A lakossági népességi adatokat a népesség nyilvántartó adataival megegyező GIS adatszolgáltatás alapján vesszük figyelembe (Geox Kft.). A nem lakossági létesítmények esetén az érintett létesítmények üzemeltetőit nyilatkozattételre kérjük fel, és az így nyújtott adatszolgáltatást vesszük figyelembe a számítások során. A nagyobb transzparencia érdekében a társadalmi kockázatot grafikusan elemezzük, és számítjuk. A lakossági és egyéb (jellemzően ipari) populációs mátrixokat összegezzük, és ábrázoljuk az elemzésre kijelölt térben olyan módon, hogy az előző elemzési lépésben meghatározott egyéni halálozási izorisk görbék is láthatóak legyenek. A végeredményt (F- N görbét) a legtöbb esetben térképolvasással is ellenőrizni lehet. Kockázatértékelés és kockázatkezelés A számítások során meghatározott egyéni és társadalmi kockázatokat a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint értékeljük 109/201 oldal

110 14. sz. táblázat Halálozás egyéni kockázata lakóterületen R < 10-6 esemény/év R < 10-5, R > 10-6 esemény/év Értékelés Feltétel nélkül elfogadható kockázat Feltételekkel elfogadható > 10-5 esemény/év Nem elfogadható 15. sz. táblázat Társadalmi kockázat F < (10 5 N 2 ) 1/év, ahol N >= 1 F < (10 3 N 2 ) 1/év, és F > (10 5 N 2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N >= 1 F > (10 3 N 2 ) 1/év, ahol N >= 1 Értékelés Feltétel nélkül elfogadható kockázat Feltételekkel elfogadható Nem elfogadható Kockázatcsökkentő javaslat szükségessége esetén a biztonsági intézkedés kockázatokra gyakorolt hatását ismételten a fentiekben bemutatott elv szerinti számítással igazoljuk. A szisztematikus elemzési szerkezet, a következmények világos megjelenítése alapját képezi a belső védelmi tervezésnek, és nagymértékben járul hozzá védelmi tervek üzemi gyakorlatinak sikeres elvégzéséhez Adatgyűjtés és rendszerezés, megalapozó elemzés A megalapozó elemzés megkezdését megelőzően rendelkezésükre állt a CF Pharma Kftnél végzett folyamatok megvalósulásának eljárási rendje. A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján szükségessé váló további információkat adatszolgáltatás keretében a CF Pharma Kft. bocsátotta a rendelkezésünkre Jelenlévő veszélyes anyagok listájának meghatározása A Biztonsági elemzés készítésének első lépése a rendelet 1. sz. melléklete alapján jelenlévőnek tekintendő veszélyes anyagok listájának meghatározása, azaz az üzemazonosító számítás elvégzése. Az elvégzett üzemazonosító számítást az 1. sz. melléklet tartalmazza. A lista összeállításnak általános elvei a következőek voltak: Minden veszélyes anyagból és termékből a CF Pharma Kft. a jelenlévő legnagyobb mennyiséget adta meg. 110/201 oldal

111 A felhasznált veszélyes alapanyagok biztonsági adatlapjait a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az elvégzett üzemazonosítás alapján a CF Pharma Kft. a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján többféle veszélyes anyagot tárol és használ fel, ezért az összegzési szabályt kell alkalmazni. A CF Pharma Kft. telepére a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti összegzési szabály szerint az alábbi küszöbértékre vonatkozó azonosítási számok állapíthatóak meg Üzemazonosítási számok 16. sz. táblázat Alsó küszöbérték Felső küszöbérték Egészségi veszély 1,143 0,277 Fizikai veszély 0,685 1,32 Környezeti veszély 0,168 0,076 Egyéb veszély (O1) 0,052 0,010 Egyéb veszély (O2) 0,008 0,002 Egyéb veszély (O3) 0,070 0,018 Az elvégzett üzemazonosítás alapján a CF Pharma Kft. telephelye alsó küszöbértékes veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül és biztonsági elemzés készítésére kötelezett. A telephelyen tárolt anyagok fizikai-kémiai tulajdonságait, UN számát, ADR és SEVESO osztályba sorolását, összetételét, H-mondatait az 1. sz. melléklet tartalmazza A veszélyes üzem azonosítása Kiválasztási- és jelzőszámokon alapuló megalapozó elemzés Az üzem területén jelenlévő veszélyes anyagok tulajdonságait és az anyagok tulajdonságaiból következő potenciális kártételi formák lehetőségeit elemezve megállapítottuk, hogy a CPR [18] 2.3 fejezetében közölt holland kiválasztási módszer helyett a tárgyi tevékenységek és anyagok vizsgálatára alkalmasabb eljárást kell választani A veszélyes anyagok, illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése Részletes elemzésre kijelölt baleseti objektumok és eljárások A futó valamennyi gyártási eljárás, azaz: 111/201 oldal

112 Cabergolin gyártás Biepridin gyártás PPS gyártás Részletes elemzésre kijelölt tároló helyek: 39/2 különleges oldószerek tároló helye 37/2 tartálypark 37. nem tűzveszélyes raktár 42. intermedier raktár 44. tűzveszélyes oldószerek tároló helye 25. méregraktár Metil-klorid tároló hely (77.) Tűzveszélyes küldeményarabos tároló és technológiai terek: 44. tűzveszélyes oldószerek tároló helye 45. RegDo oldószertároló 75. Kémia előtti tárolóhely 76. Kísérleti üzem előtti tárolóhely Részletes elemzésre kijelölt segédüzem: Ammóniás hűtőrendszer Raktárspecifikus megalapozó elemzés A PGS [15] (és a CPR [15]) ajánlása szerint raktárakra a PGS [15] szerinti raktárspecifikus megalapozó elemzést célszerű választani az általános CPR [18] szerinti kiválasztási számokon alapuló megalapozó elemzés helyett. 17. sz. táblázat Név Funkció Alapterület Belmagasság 42. Intermedier raktár 193 m 2 7,00 m 39/2 különleges oldószerek tárolója 20 m 2 Szabadtéri 37. alapanyag raktár 660 m 2 4,00 m 25. méregraktár 2 8 m 2 3,00 m A raktárspecifikus megalapozó elemzés célja, hogy a megalapozó elemzésre kiválasztott veszélyes létesítményrészekben kiválasztásra kerüljenek a lehetséges súlyos baleseti szcenáriók a tárolt veszélyes anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai alapján. 112/201 oldal

113 A CPR és a PGS [15] alapján lehetséges (azaz vizsgálandó) következményszcenáriók raktárbázisok esetén: 18. sz. táblázat Szcenárió jelölése _SD _LE _F _FE Következmény szcenárió megnevezése Nagyon mérgező szilárd anyagok csomagolásának sérülése és diszperziója Nagyon mérgező folyékony anyagok csomagolásának sérülése, a tócsa evaporációja Tűzképződés a raktárban, toxikus égéstermékek diszperziója Tűzképződés a raktárbázisban az elégetlen toxikus anyagok gőzeinek diszperziója a levegőben A fentiek alapján vizsgálandó szcenárió kombinációk: 19. sz. táblázat Szcenárió jelölése 25,37,39/2,42_SD 25,37,39/2,42_LE 25,37,39/2,42_F 25,37,39/2,42_FE Szcenárió jelentésének kibontása Nagyon mérgező, szilárd anyagok csomagolása megsérül, és a kikerült por diszpergál a levegőben Az áru manipulációja közben nagyon mérgező folyékony anyagok csomagolásának sérülése, a tócsa evaporációja A tűzképződés, majd toxikus égéstermékek diszperziója Tűzképződés az elégetlen toxikus anyagok gőzeinek diszperziója a levegőben Az _SD szcenáriók megalapozó elemzése A CPR [15] fejezete alapján a szcenárió kizárólag a por formában jelenlévő toxikus anyagok esetében vizsgálandó. A gyár területén előforduló nagyon mérgező szilárd anyag a nátrium-cianid. Tárolása a méregraktárban történik. A nátrium-cianid granulált formában van jelen a csomagolóanyagban. Feltételezzük azonban, hogy az anyag kb. 10%-a képes lehet diszperzióval terjedni (CPR [15]). A teljes kiszóródott anyag mennyiségéből diszpergálódó részecskék közül csak a 10 µm alatti részecskék képesek inhalációs expozíciót okozni. 20. sz. táblázat Por formában jelenlévő anyag neve jelenlévő mennyiség jelenlévő legnagyobb kiszerelési egység LD 50 oral Nátrium-cianid 2950 kg 50 kg 4,7 113/201 oldal

114 A CPR [15] a toxikus anyagok kiszóródása esetén LD 50 (oral) 5 és 25 mg/kg értékre közöl probit függvényt. A nátrium-cianid néhány tized grammjának belélegzése is okozhat halálos mérgezést. A csomagolás szállítás közbeni sérülése esetén a granulált vegyszer összetörhet, a nátrium-cianid eredeti formában por alakú. 50 kg nátrium-cianid kiszóródása esetén legfeljebb 2,5 kg lehet por formában, ebből a CPR [15] szerint ténylegesen 0,25 kg kerül a levegőbe. A méregraktárban tárolt nagyon mérgező anyag telephelyen belüli kezelését (25_SD forgatókönyv) további vizsgálatra kell kijelölni. A gyár területén ugyanakkor más hasonlóan mérgező szilárd anyag nincsen A _LE szcenáriók megalapozó elemzése A CPR [15] M. Molag en J.M.Blom-Bruggeman (1991). Onderzoeknaar de gevaren van de opslag van bestrijdingsmiddelen - risico-analysemethodiek. [study of thedangers of thestorage of pesticides/herbicides - riskanalysismethodology] TNO-rapport , TNO- MT, Apeldoorn, 1991 tanulmányára hivatkozva, illetve abból részleteket közölve kategorizálja a toxikus folyadékokat. Toxikus folyadékok besorolása a CPR [15] 3.2 táblázata alapján 21. sz. táblázat Gőznyomás 20 C-on [bar] < 0,001 0,001-0,005 0,005-0,01 0,01-0,03 0,03-0,05 0,05-0,1 0,1-0,2 0,2-0,5 LD 50 (oral, patkány) [mg/kg] vagy LC 01 (ember, 30 min) [mg/m 3 ] < 2,3 < 13 < 25 < 70 < 1, < 2, < 5, < 1, CF Pharma Kft.-nél előforduló nagyon mérgező folyékony anyagok: 22. sz. táblázat Anyag neve LD 50 (oral, patkány) [mg/kg] Gőznyomás 20 C-on [bar] N,N Diizopropil-karbodiimid (9 kg) 36 0,0068 Etilén-klórhidrin (70 kg) 71 0,0065 Metánszulfonsav klorid (260 kg) 200 0, /201 oldal

115 A kiválasztási kritériumot egyik nagyon mérgező folyadék sem teljesíti. További lényeges szempont, hogy mindhárom nevezett anyag viszonylag kis mennyiségben van jelen a gyár területén, N,N Diizopropil-karbodiimid (9 kg), Etilén-klórhidrin (70 kg), Metánszulfonsavklorid (260 kg). A fentiek alapján megállapítjuk, hogy az _LE forgatókönyvet további vizsgálatra nem kell kijelölni Az _F szcenáriók megalapozó elemzése A PGS [15] kidolgozott tűzmodellt tartalmaz raktártüzek esetére. A raktártüzekkel járó kockázatot a tűzben az égés során keletkező toxikus anyagok és az elégetlen toxikus anyagok összetétele és mennyisége határozza meg. Jelen fejezetben az _F szcenáriók, azaz a tűz során képződő toxikus gázkibocsátás megalapozó elemzését végezzük, az elégetlen toxikus gőzök vizsgálatával a következő fejezet foglalkozik. A tűz során olyan toxikus gázok képződnek, mint a HCl, HF, HBr, SO 2, NO 2, HCN az égésben jelenlévő szerves anyagok halogén atomjaiból. A tűz lefolyását és következményeit nagymértékben meghatározza az égési idő, az égési tér nagysága és a légcsere mértéke. A PGS [15] a maximális égési időt 30 percben határozza meg, a CPR [15] egyes feltételek teljesülése esetén lehetővé tette az égési idő 20 percre korlátozását. A PGS [15] ezzel szemben tűzterület nagyság, égési idő, tűzgyakoriság szerint differenciál. A számítást a PGS [15] szerint végezzük, ezért az égési időt 30 percben határozzuk meg. A beavatkozás nélküli tűz esetén javasolt égési időket követően a környezet és a füstgáz maga is annyira fel tud melegedni, hogy a csóva nagy magasságokba való felemelkedése váljon prognosztizálhatóvá. A felemelkedő csóva jelentősen felhígul, így lehűlést követően annak esetleges újbóli földre csapódásából származó toxikus hatást a CPR és a PGS [15] súlyos baleseti következmény tekintetben elhanyagolni javasolja. Az égéshez szükséges oxigén nagymértékben meghatározza a tűz területét. A tűz területe legfeljebb a raktár alapterületével lehet egyenlő. Levegő korlátozott tüzek esetében a tűz felülete rendszerint nem haladja meg a 300 m 2 területet. Korlátlan levegőellátás esetén a fluxust az éghető anyagok égési sebessége határozza meg. Az égési fluxus a legtöbb kémiai anyagra a CPR [15] (és a PGS [15]) javaslata szerint 0,025 kg/m 2 *s, ADR 3 osztályba tartozó anyagok esetén 0,1 kg/m 2 *s. A PGS [15] a várható égési sebességet az ADR 3. és az ADR 2. osztályba tartózó tűzveszélyes anyagok és a tárolt éghető, nem tűzveszélyes anyagok aránya szerint javasolja megállapítani. 115/201 oldal

116 23. sz. táblázat Raktár jele /2 Tárolt teljes éghető és tűzben lebomló veszélyes anyagmennyiség (t) Tárolt ADR 2, 3 anyagmennyiség (t) Tűz esetén várható égési sebesség (kg/m 2 *s) 2,95 86,412 22, ,929 1, ,027 0,030 0,100 A kikerülő füstgáz összetételének meghatározásához az első lépés a tárolt vegyi anyagok ún. átlagos összegképletének meghatározása. Az átlagos összegképlet a raktárban lévő valamennyi jelenlévőnek tekintett készítmény tömegeinek az alkotókkal súlyozott összege. Az átlagos képletet az alábbi formában fejezhetjük ki: C a H b O c X d N e S f Ahol a C, O, H, N, S a periódusos rendszer megfelelő elemeit jelentik, X a halogéneket, a, b, c, d, e, f indexek az egyes atomok móljainak számát (vagy tömegarányát). Ha tehát pl. a tömegarányt fejezi ki, és a teljes raktározott anyag mennyiség össztömegét megszorozzuk a -val, akkor visszakapjuk a raktárban tárolt anyagokban lévő szén össztömegét. A CPR [15] (és a PGS [15]) alapján nem származik jelentős tévedés abból, hogy a készítményben lévő (feltüntetésköteles) hatóanyagok összetételével végezzük a számítást, az oldószerek és csomagolóanyagok összegképlethez való hozzájárulását ezáltal elhanyagolva, ugyanis ezen összetevők égési sebessége rendszerint magasabb, mint a jelölésköteles anyagoké, továbbá nitrogén, kén vagy halogén elemeket nem, vagy csak elhanyagolható mértékben tartalmaznak, így azokból toxikus füstgáz nem képződik. A nem feltüntetésköteles anyagok elsősorban szerves oldószerekből, vízből és csomagolóanyagokból állnak. A nem feltüntetésköteles tömeget a további számításokban az égésben résztvevő éghető, nem toxikus tömegnek (C x H y ) tekintjük. A CF Pharma Kft. üzemazonosításából mintegy 152 t tömegű anyagot vontunk be az égésvizsgálatba. Azon anyagok és keverékek, amelyek gőznyomása 20 C-on < 23 mbar, valamint azon szilárd anyagokat, amelyek bomlási hőmérséklete < 600 C, nem szerepeltettük a számításban. (Reference Manual Bevi Risk Assessments, fejezet). A készítmények összetételét a biztonsági adatlapok, illetve a gyártási receptúrák alapján adtuk meg. A vegyületek összegképletének meghatározása elsősorban adatbázisok segítségével (Chemical Abstract, Scifinder - IUCLID5) történtek. A számítás részleteit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 116/201 oldal

117 Az alábbi táblázatban %-ban kifejezve adjuk meg a tárolt anyagokban lévő elemek tömegarányát (m/m%): 24. sz. táblázat C H O X N S P 37. raktár m/m [%] 0,385 0,047 0,227 0,161 0,073 0,032 0, raktár m/m [%] 0,555 0,069 0,180 0,049 0,081 0,043 0, raktár m/m [%] 0,588 0,095 0,197 0,028 0,080 0,000 0, raktár: C 4,221 H 6,148 O 1,865 Cl 0,597 N 0,685 S 0,131 P 0, raktár: C 16,380 H 24,283 O 3,979 Cl 0,485 N 2,054 S 0,471 P 0,000 39/2. tároló: C 2,830 H 5,009 O 0,053 Cl 0,002 N 1,149 S 0,000 P 0,000 Az égés során a meghatározott összegképlet az alábbiakban bemutatott PGS [15] szerinti összefüggés szerint alakul át égéstermékekké. C a H b O c X d N e S f + {a + (b-d)/ e + f - c/2} O 2 ---> a CO 2 + (b-d)/2 H 2 O + d HX + 0.1e NO e N 2 + f SO 2 Az összefüggés alapján az összegképletben kifejezett nitrogén mennyiségből 5% alakul NO 2 gázzá és 5% HCN gázzá. Az alábbi táblázatban az égés során keletkező toxikus égéstermékek forráserősségi adatait adjuk meg: 37. raktár 25. sz. táblázat Ajtók nyitott /zárt állapota Légcsere Égési idő Felület Gyakoriság Égési fluxus [kg/s] Forráserősség (kg/s) NO 2 HCN SO 2 HCl zárt * 8, ,10 0,097 0,057 0,518 1,304 nyitott , ,82 0,213 0,125 1,140 2,869 *Zárt térben lehetséges legnagyobb, egy időben égő felület nagysága 117/201 oldal

118 26. sz. táblázat 42. raktár Ajtók nyitott /zárt állapota Légcsere Égési idő Felület Gyakoriság Égési fluxus [kg/s] Forrás erősség (kg/s) NO 2 HCN SO 2 HCl zárt , ,79 0,075 0,045 0,498 0,284 nyitott , ,79 0,075 0,054 0,498 0,284 39/2. raktár 27. sz. táblázat Ajtók nyitott /zárt állapota Légcsere Égési idő Felület Gyakoriság Égési fluxus [kg/s] Forrás erősség (kg/s) NO 2 HCN SO 2 HCl nyitott korlátlan , ,00 0,052 0,031 0,000 0,000 Az _F forgatókönyvek szűrése során az alábbi megállapításokat tesszük: Az alapanyag raktár (37.) Az intermedier raktár (42.) Különleges oldószerek tárolója (39/2) esetében az égés során keletkező toxikus füstgáz emissziót vizsgálni kell, azt következmény vagy más elvi alapon elhanyagolni nem ehet. A méregraktárban tartott NaCN a módszertan szerinti határhőmérsékleten (600 C) már megolvad, de még nem bomlik le, ezért az 25_F forgatókönyv a további elemzésből kizárható A _FE szcenáriók megalapozó elemzése A tűzképződés során a hő hatására megnő az elégetlen toxikus gázok emissziója is. A CPR [15] ajánlása szerint a 25 mg/kg LD 50 értékkel rendelkező illékony anyagok jelenléte esetén kell _FE forgatókönyvvel számolni. A CF Pharma Kft. gyógyszergyárában ilyen anyagok nincsenek. 118/201 oldal

119 Összefoglalás, a további elemzésre kijelölt szcenáriók A lefolytatott megalapozó elemzési számítások alapján a vegyianyagok küldeménydarabos tárolásához kapcsolódóan az alábbi forgatókönyveket kell további vizsgálatra kijelölni: 25_SD 37_F 42_F 39/2_F A további vizsgálatra való kijelölés egyben azt is jelenti, hogy a tárgyi baleseti eseményekhez következményelemzést készítünk, illetve a tárgyi baleseti eseménysorokat figyelembe vesszük a mennyiségi kockázatelemzésben A kiválasztott üzemek/létesítmény részek biztonsági szempontú bemutatása, a baleseti frekvenciák meghatározása Alkalmazott módszertan ismertetése A frekvenciák elemzésénél elkülönítjük a működésből, műveletezésből következő frekvenciákat a generikus (létezésből adódó) frekvenciáktól. A generikus LOC (Loss of Containment) események azonosításánál és a generikus frekvenciák meghatározásánál a CPR [18] szerint járunk el. A működésből eredő LOC események feltárása és frekvenciáik meghatározása HAZOP és hibafa módszerekkel történik. Az elvégzett HAZOP elemzés munkalapjait a 4 sz. melléklet tartalmazza Küldeménydarabos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok Raktártűz, toxikus égéstermék képződés A CPR [15] generikus értéket határoz meg a raktártűz képződés frekvenciájára. A CPR [15] először meghatároz egy alapfrekvenciát, amely valamennyi tűzképződéshez vezető szempontot figyelembe vesz. Ezt követően ez az érték az egyes különféle védelmi berendezések vagy szervezet megléte alapján csökkenthető. Az időben történő beavatkozással megszakítható a tűz nagy területre történő kifejlődése, és ezáltal a súlyos baleset bekövetkezési frekvenciája meghatározott módon csökken. A CPR [15] alapján a raktártűz képződés alapfrekvenciája 8, esemény/év. A további elemzésre kijelölt tároló tereket automata oltórendszer nem védi, a CF Pharma Kft. 119/201 oldal

120 létesítményi tűzoltóságot nem működtet, ezért az alap gyakoriságot a vonatkozó módszertan szerint nem módosítjuk. A 37. raktárban a nyitott és a zárt ajtók esetét van értelme megkülönböztetni, erre a hivatkozott módszertan is lehetőséget teremt. 28. sz. táblázat Forgatókönyv kódja Jelentése Várható gyakorisága 37_NY_F Raktár tűz az alapanyag raktárban nyitott ajtó esetén 1, _Z_F Raktár tűz az alapanyag raktárban zárt ajtó esetén 8, _F Raktár tűz az intermedier raktárban 8, /2_F Tűz a különleges oldószer tárolóban 8, Toxikus anyag kikerülés A 25_SD, azaz a NaCN tárolást kellett további elemzésre kijelölni. A CPR [18] 3.15 táblázata szerint a mozgatott áru megsérülése, vegyszer kikerülés, elszóródás várható gyakorisága /áru darab. A raktárban egyidejűleg legfeljebb 59 db nagyon mérgező anyagot tartalmazó hordót tárolnak. A becsült éves árumozgás 590 db/év. A mozgatás közbeni sérülés várható gyakorisága 5, /év. A hordó súlyos megsérülését, a granulált mérgező anyag részleges összetörését 5, /év gyakorisággal feltételezzük. 29. sz. táblázat Forgatókönyv kódja Jelentése Várható gyakorisága 25_SD NaCN rakodás közbeni kiszóródása és diszperziója 5, Tűzveszélyes folyékony anyag tárolására használt küldeménydarabok (hősugárzás, robbanás) Tűzveszélyes folyékony anyagot tartalmazó 1000 l-es és 200 l-es küldeménydarabok tárolása, telephelyen belüli mozgatása során lehetséges csomagolássérülést követő másodlagos következmények meghatározása kapcsán az A.E. Boekholt A.M. Later A.B. Hofmann A.N. Kennis Evaluation of the Dutch QRA directives for storage and transportation of flammable liquids RIVM Report /2010 E.S. Kooi M.B forrást hivatkozzuk. A fent hivatkozott irodalom 27. oldala két eseményfát közöl a tűzveszélyes folyékony anyag kikerülésnek lehetséges következményeihez. A két eseményfa a pillanatszerű és a 10 perces leürülés kapcsán azonos, ezért azt az alábbiakban csak egyszer közöljük. 120/201 oldal

121 Tűzveszélyes folyékony anyag tárolótartályának pillanatszerű és 10 perc alatti leürülés esetén lehetséges következménytípusok Az alábbi táblázat ugyanezen lehetséges következménytípusok esetén a várható bekövetkezési gyakoriságokat adja meg. 30. sz. táblázat A VCE következményelemzéséhez meg kell adni a robbanásban résztvevő tűzveszélyes folyadékgőz tömegét. Ehhez a fent hivatkozott kiadványban közölt értékekkel számolunk. A hivatkozott kiadvány "A" függelékében megadott folyadékgőz megosztási (Vf) arányok. Kikerülés módja K-1 (SEVESO P.5c folyadékok) Pillanatszerű kikerülés 0, perc alatti leürülés 0, sz. táblázat Azaz 1 m 3 kikerülése esetén 5,6 kg, tömegű oldószergőz jelenti az egyensúlyi tömeget. 5,6 kg gőz szabadtéri robbanása, ugyanakkor nem jár ingatlanhatáron túl terjedő halálos veszélyeztető hatással (lásd 37_TP_1.3.1_EXP forgatókönyv következményelemzését), ezért a küldeménydarabos tárolóhelyek kapcsán a robbanásra nem végzünk következményelemzési számítást. 121/201 oldal

122 Az eltérő elhelyezkedés alapján az alábbi tócsatűz modelleket viszont mint lehetséges súlyos baleseti forgatókönyveket kezeljük 32. sz. táblázat Forgatókönyv kódja Jelentése Várható gyakorisága 44_F_POOL 45_F_POOL 75_F_POOL 76_F_POOL A 318 m 2 felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szét folyik a tűz fokozatosan a tároló helyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed A 310 m 2 felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szét folyik a tűz fokozatosan a tároló helyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed A 127 m 2 felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szét folyik a tűz fokozatosan a tároló helyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed A 49 m 2 felületű tűzveszélyes folyadék tároló téren tűz (izopropanollal modellezett) keletkezik a tűzben a küldeménydarabok veszélyes anyag tartalma a kármentőn belül szét folyik a tűz fokozatosan a tároló helyen tárolt összes küldeménydarabra átterjed 8, , , , Tűzveszélyes cseppfolyósított gáz tárolására használt küldeménydarabok (metil-klorid) Metil-klorid kikerüléssel járó lehetséges baleseti eseményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A tárgyi baleseti lehetőségekhez nem tartozik HAZOP munkalap.) 33. sz. táblázat Forgatókönyv kódja Jelentése Várható gyakorisága Hivatkozás MetCl_1.1.1 A 700 kg nettó töltőtömegű metil /év CPR G.1 122/201 oldal

123 MetCl_1.1.2 klorid gázhordó generikus ok miatt felhasad, a tartály veszélyes anyag tartalma a szabadba kerül. A 700 kg nettó töltőtömegű metilklorid gázhordó generikus ok miatt kilyukad, a tartály veszélyes anyag tartalma 10 perc alatt a szabadba kerül /év CPR G.2 A Holland National Institute of Public Health and the Environment (RIVM) Reference Manual című kiadványában a tűzveszélyes cseppfolyós gázok pillanatszerű kijutását (LOC) követően kifejlődő lehetséges következményeket az alábbi eseményfa segítségével írja le: Fokozottan tűzveszélyes, cseppfolyósítva tárolt gázok pillanatszerű kikerülésének lehetséges következményei A kikerülő metil-klorid 57%-os valószínűséggel nem azonnal gyullad meg, amely gázfelhő robbanáshoz (VCE) vezet. Amennyiben a kiáramló gáz azonnal meggyullad, az JET tűzzel jár. A JET tűz AUTO BLEVE vagy BLEVE jelenséghez vezethet. A JET tűztől annyira felforrósodhat a tartály, hogy a túlnyomást a biztonsági szelep nem képes elvezetni. A VCE modellezése során a CPR [18] fejezetének 4.8 táblázata szerint jártunk el. A gőzköd robbanásban résztvevő anyagmennyiség függ a nyomásesés miatti entalpiaváltozástól. A CPR [18] szerinti összefüggés alapján a gőzködben figyelembe veendő tömeg a teljes tömeg 38%-a. A Bevi Reference Manual alapján BLEVE-ben résztvevő anyagmennyiség a tartály névleges töltőtömegének 70%-a Tartályos vegyi anyag tároláshoz kötődő súlyos baleseti gyakoriságok Az alábbi táblázatban a HAZOP elemzés során meghatározott azonosított anyagkikerüléssel járó baleseti eseménysorokat mutatjuk be. 123/201 oldal

124 34. sz. táblázat Szcenárió kódja* Szcenárió frekvenciája LOC esemény leírása 37_TP_ E-5 A tartály túltöltés védelmének és a töltést felügyelő két személynek az együttes mulasztása következtében 10 m 3 tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe. 37_TP_ E-5 Az 5 db 10 m 3 -es oldószer tartály egyike generikus ok miatt felhasad vagy kilyukad (CPR G1 & G2). A baleset következében 10 m 3 tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe. 37_TP_ E-5 A tartály túltöltés védelmének és a töltést felügyelő két személynek az együttes mulasztása következtében 20 m 3 tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe. 37_TP_ E-5 A 6 db 20 m 3 -es oldószer tartály egyike generikus ok miatt felhasad vagy kilyukad (CPR G1 & G2). A baleset következében 20 m 3 tűzveszélyes folyékony anyag vagy tűzveszélyes és mérgező (metanol) folyékony anyag ürül a tartály alatti kármentőbe. 37_TP_ E-8 A 37/2 jelű tartálypark töltése közben a töltést végző jármű tartálya generikus ok miatt felhasad, 20 m 3 gyúlékony folyékony anyag a tartálypark előtti kármentővel nem védett területen elfolyik. A LOC események lehetséges következményeinek értékeléséhez az A.E. Boekholt A.M. Later A.B. Hofmann A.N. Kennis Evaluation of the Dutch QRA directives for storage and transportation of flammable liquids RIVM Report /2010 E.S. Kooi M.B forrást hivatkozzuk. A fent hivatkozott irodalom 27. oldala két eseményfát közöl a tűzveszélyes folyékony anyag kikerülésnek lehetséges következményeihez. A két eseményfa a pillanatszerű és a 10 perces leürülés kapcsán azonos, ezért azt az alábbiakban csak egyszer közöljük. 124/201 oldal

125 Tűzveszélyes folyékony anyag tárolótartályának pillanatszerű és 10 perc alatti leürülés esetén lehetséges következménytípusok Az alábbi táblázat ugyanezen lehetséges következménytípusok esetén a várható bekövetkezési gyakoriságokat adja meg. 35. sz. táblázat A VCE következményelemzéséhez meg kell adni a robbanásban résztvevő tűzveszélyes folyadékgőz tömegét. Ehhez a fent hivatkozott kiadványban közölt értékekkel számolunk. A hivatkozott kiadvány "A" függelékében megadott folyadék gőz megosztási (Vf) arányok. Kikerülés módja K-1 (SEVESO P.5 c folyadékok) Pillanatszerű kikerülés 0, perc alatti leürülés 0, sz. táblázat Azaz 20 m 3 kikerülése esetén 112 kg, 10 m 3 kikerülése esetén 56 kg anyag vesz részt a VCE-ben. 125/201 oldal