Szélessávú Internet kiépítése Hajdú-Bihar megyében

Átírás

1 Szélessávú Internet kiépítése Hajdú-Bihar megyében Készült: a Kopint-Datorg zrt. és a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács közötti szerződés alapján április

2

3 A tanulmányt készítő munkacsoport Ádám Zoltán Bódi Antal Falucskai János Fülöp Györgyi Havasi Éva Klauber Mátyás Páczi Erzsébet Pándi Boglárka Somogyi Dorottya Szabó Márton Munkaszám a vállalkozónál: Témavezető: Bogóné Jehoda Rozália koordinációs igazgató; teamvezető: Klauber Mátyás közgazdász kutató KOPINT-DATORG zrt. Tel.: ,

4

5 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló... 6 I.1. A vállalkozások körében végzett felmérés legfontosabb megállapításai... 6 I.2. A lakosság körében végzett felmérés legfontosabb megállapításai... 8 II. Az interjúk legfontosabb megállapításainak összefoglalása III. A megvalósítás műszaki jellemzői IV. Az EU lehetséges szerepvállalása Kvantitatív kutatás Vállalati felmérés A minta IKT ellátottság A számítógép-használat jellemzői Az Internet-használat sajátosságai Lakossági felmérés A minta jellemzői Infokommunikációs (IKT) eszköz- és hálózati ellátottság a megye háztartásaiban Az otthonukban Internet-kapcsolattal rendelkezők néhány jellemzője A számítógéphez, Internethez való viszonyulás a megyében Internetezési szokások Számítástechnikai ismeretek Az Internet előnyei és hátrányai a megye lakosságának megítélésében Lakossági vélemények az elektronikus kormányzással kapcsolatban, javaslatok a lakossági kommunikációhoz Kvalitatív kutatás Az interjúk legfontosabb megállapításainak összefoglalása SWOT-analízis Hajdú-Bihar megye SWOT-elemzése Hajdúhadházi Kistérség SWOT-elemzése Megvalósíthatósági tanulmány: Hajdú-Bihar megye kommunikációs infrastruktúrájának korszerűsítése A megvalósítás műszaki jellemzői Szélessávú gerinchálózat létesítésénél alkalmazható technológiák ismertetése Optikai adatátviteli technológia Mikrohullámú wireless technológia Műholdas adatátvitel Felhasználói hálózatok ISDN (Integrated Services Digital Network) ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, asszimmetrikus digitális előfizetői vonal) CANOPY Helyi multipont elosztású rendszerek (LMDS) WiMAX A Hajdú-Bihar megyei gerinchálózatnál javasolt technológia Az egyes technológiák értékelése Kiválasztási szempontok A javasolt technológia A gerinchálózat javasolt technológiájának egyes kérdései Műszaki megvalósíthatósági terv

6 KOPINT-DATORG ZRT A projekt üzleti terve A Hajdú-Bihar megye infokommunikációs közműrendszerének kialakítása és szolgáltatásainak üzleti modellje Költségvetés Az Európai Unió lehetséges szerepvállalása Hajdú-Bihar megye elektronikus fejlesztésében A szélessávú kommunikációs infrastruktúra megteremtése az EU-intézmények értelmezésében A szélessávú kommunikációs hálózati ellátottság és a hálózatokhoz történő hozzáféréskapcsolódás helyzete az Európai Unióban. A Bizottság napokban megjelent közleménye a szélessávú szakadék áthidalásáról (Bridging the Broadband Gap) Az első és a második Nemzeti Fejlesztési Tervekhez nyújtott EU-támogatások és Hajdú-Bihar Megye elektronikus fejlesztése FÜGGELÉK Interjú Dr. Fauszt Zoltán debreceni aljegyzővel Interjú Ricz Judittal, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatójával Interjú Miklóssy Ferenccel, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével Interjú Pethő Attilával, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánjával Interjú Gál Miklós, görbeházai polgármesterrel Interjú Fülöp Lajos gazdasági vezetővel, FAG Interjú Németh József tiszacsegei polgármesterrel Interjú Tasó László nyíradonyi polgármesterrel Interjú Fülöp Mihály biharkeresztesi polgármesterrel Interjú Csató István derecskei polgármesterrel Interjú Szűcs Béla kabai polgármesterrel Interjú Makszin Istvánnal, a T-Com TMSZK vezetőjével Interjú Pénzes László komádi polgármesterrel Interjú Ábrahám László ügyvezető igazgatóval, National Instruments Europe Kft., Európai Szolgáltató Központ Interjú Béres László hajdúhadházi polgármesterrel Interjú Hajdúhadház városról, Béres László hajdúhadházi polgármesterrel Interjú a hajdúsámsoni ipari parkról, Némethi Jánossal a Komplex-Generál Ép.Kft.társtulajdonosával Interjú Vámospércsről Varga Lászlóné kistérségi menedzserrel Interjú Nyíradonyról Varga Lászlóné kistérségi menedzserrel Interjú Deák Gyulával, a Demko Feder kft. ügyvezetőjével Interjú Takács Lászlóval, a Téglási Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Településfejlesztési Irodájának vezetőjével Interjú Fábián Gábor műszaki irodavezetővel, Polgármesteri hivatal Hajdúsámson MELLÉKLETEK melléklet: Hajdú-Bihar megye településeinek szélessávú Internet szabad kapacitásai melléklet: Kérdőív a vállalati felméréshez melléklet: Kérdőív a lakossági felméréshez melléklet: Interjúvázlat melléklet: Hajdú-Bihar megye optikai infokommunikációs hálózat terve

7 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács február 21-én megbízta a Kopint- Datorg zrt.-t megvalósíthatósági tanulmány készítésével a következő témakörben: Hajdú- Bihar megye kommunikációs infrastruktúrájának korszerűsítése. A szerződés szerint elkészítendő tanulmány főbb tartalmi elemeit a megbízási szerződés melléklete tartalmazza. A szerződéskötést megelőző és követő egyeztetéseken a megvalósíthatósági tanulmány készítésének további tartalmi és metodikai elemeiben, illetve a felhasználandó források, elvégzendő felmérések, mintanagyság stb. tekintetében egyetértés alakult ki megbízó és megbízott között. Megbízott megbízó előzetesen közölt elvárásai, illetve a feladat teljesítése során munkarendben végzett folyamatos egyeztetéseseken részletesen megismert igényei és a tematika szerint készítette el jelen megvalósíthatósági tanulmányt, a munka során alkalmazott interjúvázlatokat, kérdőíveket megbízóval előzetesen egyeztette stb. A megbízás tartalmilag kettős megközelítést írt elő megbízott számára. Egyfelől mennyiségi és minőségi szempontból jellemeznie kellett Hajdú-Bihar megye infokommunikációs helyzetét a legfontosabb célcsoportok (vállalkozások, lakosság) nagymintás megkérdezésével, illetve mélyinterjúkat kellett készítenie a megye infokommunikációs szempontból (is) mérvadó személyiségeinek egy jelentős létszámú részhalmazával. A megkérdezések és mélyinterjúk a jelen állapot felmérésén túlmenően az igények és a remélt fejlődési pályák megismerését is szolgálták, illetve a projekt várható társadalmi recepciójának, egyes gazdasági és társadalmi hatásainak, továbbá az e kérdésekről szóló véleményeknek a prognosztizálására is kiterjedtek. Külön, desk research-jellegű forrásokra támaszkodó fejezet is készült az EU lehetséges szerepvállalásáról. Másfelől a megvalósíthatósági tanulmány fontos eleme volt a szélessávú Internet-hálózat kiépítésére konkrét technológiai, illetve nyomvonaljavaslatok kidolgozása. Ezt a rendkívül fontos részfeladatot külön szakértői csoport végezte el, ezért a tanulmányon belül szerkezetileg is el kívántuk különíteni. A mélyinterjúk, megkérdezések áprilisában készültek, valamennyi személyes találkozások során (face to face). A tanulmány szerkezete híven tükrözi a megbízás tartalmi elemeit. Az 1.1 fejezet a vállalati felmérés eredményeit mutatja be, az 1.2. fejezet a lakossági felmérés eredményeit taglalja, a 2. fejezet a megye vezető személyiségei körében végzett mélyinterjúkat foglalja össze. A 3. fejezet a szélessávú Internet-hálózat kiépítésére konkrét technológiai, illetve nyomvonaljavaslatokat tartalmazza. Az 4. fejezet az EU támogatási kereteit mutatja be. 5

8 KOPINT-DATORG ZRT. Vezetői összefoglaló I.1. A vállalkozások körében végzett felmérés legfontosabb megállapításai 1. A projekttel kapcsolatban a két szóbajövő legnagyobb létszámú felhasználói csoport (kis- és közepes vállalkozások, illetve lakosság) ellátottsági szintjének, illetve attitűdjeinek feltárására személyes kérdőíves megkérdezést végeztünk. 2. A minta 407 kis- és közepes vállalkozásra terjedt ki. 3. A vállalkozási minta összeállításánál a kistérségi hovatartozásra, a foglalkoztatottak számára és a gazdasági ágazat szerinti reprezentativitásra törekedtünk. 4. Megállapítható, hogy a vállalkozások zöme hat-tizenöt éves múltra tekint vissza. azért van a jelentősége, mert a vállalkozások viszonylagos stabilitása, állandósága sokkal kedvezőbb a szolgáltatók számára, mint a vállalkozások erőteljesebb volatilitása lenne. 5. A vizsgált KKV-k zöme, jegyzett tőkéjük nagyságát illetően az igazán kis vállalkozások közül kerültek ki. 6. A mintába került vállalkozások jegyzett tőkéjének mindössze 0,5 százaléka van külföldi cégek és/vagy magánszemélyek tulajdonában. 7. A megkeresett cégek 86%-ka birtokol és használ számítógépet, mindössze a KKV-k 14%-a nem rendelkezik egyáltalán számítógéppel. 8. Az alkalmazotti létszám növekedésével egyenes arányban nő a számítógéppel való ellátottság. 9. A számítógépet üzemeltető kis- és közepes vállalkozások 88,4%-a rendelkezik Internet-hozzáféréssel. 10. Ez egyben azt jelenti, hogy az összes vizsgált cég közül négyből háromnak (75,9%- nak) van összeköttetése a világhálóval. 11. A telekommunikációs infrastruktúra ellátottsági arányai pozitív képet mutatnak, hiszen a vezetékes- és mobiltelefonnal való ellátottság szinte teljes körű, és a faxok továbbítására alkalmas eszközök használata is közel 100%-os. Ugyanakkor a modernebb, WAP-os mobilok céges használata csupán 5,3%-os 12. A számítógéppel rendelkező cégek hálózati összeköttetéseiben a maga 88,4%-ával az Internet vezet. A helyi hálózatok közül mindössze a LAN-t említették, de azt is csak a számítógéppel rendelkező vállalkozások 3,5%-a. 13. A cégek 1,5%-a alkalmaz elektronikus számlajóváírási rendszert. A kereskedelem logisztikai, adminisztrációs hátterét elektronikus alapokra helyeződő EDI alkalmazásokat a vállalkozások mindössze 0,9%-a használja. 14. Az Internet-kapcsolattal rendelkező KKV-k kereken 2/3-a xdsl-el kapcsolódik a világhálóhoz, amely a kisvállalkozások mai igényét általában megfelelő sávszélességgel és költségszinten biztosítja. 15. A kisvállalkozásokat tehát nem sújtja érdemben az a megyében gyakori jelenség, hogy a vezetékestelefon-szolgáltató műszaki/kapacitásbeli okokból nem tud valamennyi igénylőnek xdsl-kapcsolatot biztosítani. 16. A hagyományos analóg modemes kapcsolódási forma mindössze 6%-os súlyt képvisel. 17. A szélessávú kapcsolatok gyakoribbak az Internet-penetrációval, mint indikátorral jellemzett fejlettség által indokolt mértéknél, ami azt jelzi, hogy ezen a téren van igény és van lehetőség is, a további felzárkózás remélhetőleg gyors lesz. 6

9 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 18. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a vezeték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok GPRS szolgáltatása. 19. Valószínűsíthető, hogy magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége, illetve csökkenne a költsége. 20. A lassú és drága analóg modemes kapcsolat nem attraktív az e körbe tartozó vállalkozások számára. 21. Megállapítható, hogy az adatátviteli szolgáltatások piaci súlya ma még elmarad a mobilszolgáltatásokétól, növekedési ütemük viszont felülmúlja a mobilét. 22. Az xdsl az átlagnál kedveltebb a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató cégek körében, míg a GPRS szolgáltatást kizárólag a közepes létszámkategóriájú cégek veszik igénybe. A nagyobb cégek esetében az átlagnál magasabb a bérelt vonalak száma, e vállalkozási körben az átlagot meghaladó az analóg modemes alkalmazások aránya is. 23. A megkérdezett cégek árbevételének növekedésével egyenes arányban nő a választott megoldások szolgáltatási színvonala és költségessége is. Az 5 millió forintnál kisebb árbevételű cégekre az ISDN a jellemző, a legalább 20 millió Ft-os árbevétellel rendelkezőkre leginkább az xdsl. 24. Az Internet-kapcsolattal rendelkező megkérdezettek 90,4%-a elégedett jelenlegi kapcsolódási formájukkal. Az elégedett válaszadó cégek leginkább xdsl illetve ISDN móddal kapcsolódnak a világhálóhoz, míg az elégedetlenek körében a bérelt vonal, az xdsl és az analóg modemes kapcsolódás a legjellemzőbb. 25. A vállalkozások zöme már ma is rendelkezik igényeinek megfelelő Internetkapcsolattal, tehát ez a piaci szegmens bizonyos mértékig telített. 26. A válaszokból nem vonható le olyan következtetés, amely szerint a vállalkozások zöme nem tekinthető a projekt szempontjából jövendőbeli felhasználónak. 27. A benchmark egyértelműen az xdsl-technológia, csak olyan új terméknek van létjogosultsága ezen a fontos részpiacon, amely egyetlen lényeges jellemzőjét tekintve sem rosszabb, mint az elterjedt és elfogadott xdsl, és legalább egy tekintetben érzékelhetően jobb annál. 28. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a megye vállalkozói szinte nem is tudják, mit jelenthet számukra a szélessávú összeköttetés. Sőt, az Internet jelentőségével sem sokan vannak tisztában. 29. Az Internet-kapcsolattal a felmérés időpontjában nem rendelkező cégek töredéke, mindössze 6,2%-a tervezte az egy éven belüli rákapcsolódást a világhálóra. 30. Megállapítható, hogy a vállalkozások részpiaca extenzív úton már nem nő érdemlegesen. 31. A számítógéppel rendelkező kis- és közepes vállalkozások számára a számítógép nem más, mint intelligens írógép. Azt a többletet, amit az IKT nyújt a hagyományos irodatechnikához képest még csak kevesen használják ki. 32. Az Internet-kapcsolattal rendelkező cégek esetében az on line töltött órák száma általában meghaladja a 10 órát, ennél a küszöbszámnál kevesebb igen ritkán fordul elő. 33. Az on line töltött órák száma egyenes arányban nő az alkalmazotti létszámmal. 34. Az internetezés klasszikus funkciói vezetik a népszerűségi listát. Elektronikus levelezésre szinte minden válaszolónk használja az Internetet, s az információgyűjtés különböző formái is igen kedveltek. 7

10 KOPINT-DATORG ZRT. 35. Az e-gazdaság, vagyis az olyan tevékenységek, mint például az on line értékesítés, beszerzés stb. ma még a kis- és közepes vállalkozások esetében a 1% körül mozog. Továbbá az oktatást és a képzést a válaszadók csupán 1%-a jelölte meg. 36. A megkérdezettek körében 90,2% azoknak az aránya, akik nem tartják hatékonynak a távoktatás. Csupán 2% a távoktatást használó vállalatok aránya. 37. A távoktatáshoz hasonló, sőt még szkeptikusabb véleményeket kaptunk a távmunkára vonatkozó kérdésünkre is. A távmunkáról a válaszadók 97,0%-ának határozott meggyőződése, hogy az nem lehet hatékony, távmunkát egyetlen cégnél sem alkalmaznak. I.2. A lakosság körében végzett felmérés legfontosabb megállapításai 1. A lakossági IKT-használat kvantifikált megismerése érdekében 504 háztartást érintő felmérést készítettünk. 2. A minta összeállításánál a többszörösen rétegzett mintavétel szabályait követtük. 3. A megye egyik jellegzetessége Debrecen és agglomerációja túlsúlya. 4. A rádió- és TV készülék elterjedtsége az országos állapotnak megfelelően a teljes penetrációt közelíti, a mobiltelefonnal és számítógéppel a háztartások ellátottsága az országos átlagnál sokkal jobb, vezetékes telefonalt egy picit rosszabb. 5. Megállapítható, hogy a mobiltelefon esetenként a vezetékes telefon hiányát ellensúlyozza, vagy éppen már kiszorította a használatból a vezetékes telefonokat. A megyében a mobiltelefonok használata mindezen tényezőktől függetlenül általános. 6. A vezetékes telefon esetében 64,5%-os penetráció. 7. Debrecenben a vezetékes telefonnal való ellátottság alulmarad az egyéb városokban tapasztalt értékeknél és a megyei átlagnál. 8. Az országos átlagot jóval meghaladó a megye háztartásainak számítógéppel való ellátottsága. Országos átlagban a háztartások közel egyharmada rendelkezik legalább egy PC-vel, Hajdú-Bihar megyében közel fele. 9. Debrecenben a legmagasabb azon háztartások aránya, melyek nem rendelkeznek számítógéppel és ott a legalacsonyabb a több PC-vel is felszerelt családok száma, amely a községekben a legmagasabb. 10. A megkérdezettek 68%-a analóg vonallal rendelkezik. Az ISDN penetráció a megyében 12%, az ADSL összeköttetések aránya 20%. 11. Az ADSL Debrecenben, az ISDN az egyéb városokban, az analóg vonal a községekben a legelterjedtebb. 12. A lakosság birtokában lévő mobilkészülékek WAP-olásra, vagy internetezésre is használható. Magas viszont az olyan válaszadók aránya, akik nem is tudják, hogy készülékük mire alkalmas. 13. A televíziós adásokat legtöbben kábelen keresztül fogják és kezd háttérbe szorulni a hagyományos szoba- vagy tetőantenna. A kábeltelevíziózás leginkább a városokra jellemző. 14. Hajdú-Bihar megye a számítógép-penetrációhoz hasonlóan az Internet-penetráció terén is jól teljesít az országos átlaghoz viszonyítva. 15. Az Internet-elérés aránya összefüggésben áll a települések urbanizáltsági és a háztartások jövedelmi szintjével. 16. A szélessávú megoldások egyelőre még csak egy kisebb réteg kiváltságának számítanak. A megye internetezőinek csaknem fele analóg modemes kapcsolattal rendelkezik. Az ADSL kapcsolatok aránya 23%. 8

11 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 17. Az Internet-kapcsolattal rendelkező családok közel hatvan százaléka havonta több mint 40 órát tölt el a világhálón. 18. Akik még nem rendelkeznek Internet-eléréssel, 46,1% tervezi egy éven belül annak bevezetését, a preferált kapcsolódási mód 42,9%-ban a kábeltévé, 32,1%-ban ADSL. 19. A megkérdezett háztartások mindössze 6%-ában válaszolták azt, hogy a családtagok közül még senki nem használt számítógépet. Leginkább az jellemző, hogy a háztartásban élő személyek közül legalább ketten és legfeljebb négyen számítógépeztek már. 20. Akik nem használnak számítógépet, ezt azértteszik, mert nem érdekli őket, vagy nincs rá szükségük, vagy túl bonyolultnak és/vagy drágának tartják. 21. A megyében az otthoni számítógép-használat a leginkább népszerű, ezt követi az iskolai, majd a munkahelyi. A közösségi elérési pontok viszont kevésbé látszanak trendinek. 22. A megkérdezett háztartások mindössze 4,3%-ában nincs legalább egy olyan személy, aki ne internetezett volna életében legalább egyszer, 7,6%-ában pedig olyan családtag, aki ne internetezne legalább havonta egyszer. 23. A tanulók, diákok az átlagnál sokkal nagyobb arányban használják az Internetet. A magasabb korcsoportok felé haladva az Internet használóinak aránya fokozatosan csökken. 24. Az Internet-használatot az életkor mellett az iskolai végzettség határozza meg a legnagyobb mértékben. 25. E kérdés esetében az internethasználati szokások minél alaposabb feltárása érdekében az interjúalanyok spontán válaszaira voltunk kíváncsiak, ezért ún. nyitott kérdést tettünk fel. Kérdezőbiztosaink nem olvasták fel a válaszlehetőségeket, csupán ösztökélték minél több felhasználási mód említésére a válaszadókat. 26. Összességében az elektronikus levelezés a legnépszerűbb e-szolgáltatás. Az internetezők 85%-a él ezzel a lehetőséggel. A népszerűségi toplistán a tanulmányokhoz történő információk keresése foglalja el a második, míg a szórakozás a harmadik helyet. 27. Néhány e-bankingban érdekelt interjúalanyunkat kivéve az Internet gazdasági hasznosítása (pl. az online vásárlás, értékesítés)-teljes mértékben hidegen hagyja a megye internetezőit. Az online helyfoglalás. 28. A számítógép-használók 75,3%-a kapott számítástechnikai képzést az iskolában, 35,5%-a vett részt élete során valamilyen számítástechnikai képzésen az iskolai számítástechnika oktatáson felül, 22,6%-ának van ECDL vizsgája. 29. A megye lakossága szemében az Internet legfontosabb előnyei a tájékozottság, az információszolgáltatás, a kapcsolattartás, és a szórakozás. 30. Az Internet hátrányai a biztonságosság elégtelensége és az ártényező. 31. Az interjúalanyok több mint fele hallott arról, hogy otthonról, az Internet segítségével is el lehet majd intézni a hivatalos ügyeket. 32. A megyében a legnépszerűbb információforrás a televízió, a második hely a rádióé, a harmadik a helyi újságoké, a negyedik pedig az ismerősöké, rokonoké. 33. Az interjúalanyok négyötödének lakóhelyén működik PIAP. 34. A megkérdezettek negyede mindenképp végezne távmunkát, további negyede esetleg kipróbálná. 35. A távoktatást illetően az érdeklődők aránya hasonló. 36. A válaszadók több mint 60%-a a szélessávú, gyors Internetért és a reklámmentes tévézésért, majdnem fele az idegennyelvű műsoroknál a magyar nyelvű feliratért, harmada a jelenleginél több TV csatornáért szívesen fizetne. 9

12 KOPINT-DATORG ZRT. 37. A földi sugárzású TV-csatornák csatornák vezetik a népszerűségi rangsort. Kiemelkedő az RTL Klub nézettsége. 38. A rádiók népszerűségi listáját kereskedelmi adók (Danubius, Sláger Rádió, FM 95) vezetik. 39. A megye háztartásainak több mint háromnegyede rendszeres olvasója a regionális és helyi lapoknak. 40. Komoly kérdésekben a tv és a rádió után a helyi média számít a leghitelesebb információforrásnak a megye lakossága körében. II. Az interjúk legfontosabb megállapításainak összefoglalása 1. A megrendelő által átadott 45 elemű lista alapján 22 mélyinterjú készült, Hajdú-Bihar megye mértékadó személyiségeivel. 2. Egyetlen interjúalany sem kért anonimitást, valamennyien vállalták véleményüket. 3. Szinte kivétel nélkül valamennyi megkérdezett egyetértőleg, támogatólag foglalt állást a projekttel kapcsolatban. 4. Egyöntetű vélemény szerint nem várható, hogy a projekttel szemben ellenállás alakuljon ki. 5. A vélemények egybecsengenek; a projekt szükséges, de nem elégséges Hajdú-Bihar megye versenyképességének érdemi növekedéséhez 6. A megye földrajzi elhelyezkedéséből, a fővárostól való távolságból fakadó hátrányok egyelőre erősen érzékelhetők, elsősorban azért, mert az autópálya még nem érte el Debrecent. 7. A román és ukrán szomszédság elvileg előny, gyakorlatban még ezek az előnyök nem bontakoztak ki. 8. A megye erősen árvizes-belvizes, a vízi közlekedés-szállítás, vízi sportok, idegenforgalom fejletlen, egyelőre csak természeti adottság. Ugyanakkor a kelleténél több termálfürdő-beruházást valósítottak meg. 9. Helyenként negatív migrációs egyenleg, csökkenő létszámú, elöregedő, képzetlen lakosság. 10. A szakképzés nem elég fejlett, olykor elavult szakmákra képez. 11. Széles lakossági csoportok műveltséghiánnyal küzdenek, beleértve az infokommunikációs ismereteket is. 12. A digitális szakadék elsősorban generációk között húzódik. 13. A fiatalok körében nem lebecsülendő infokommunikációs tudás és készség halmozódott fel, de e szegmensben különösen magas az elvándorlók aránya. Az egyetemet-főiskolát végzettek gyakran nem a megyében helyezkednek el. 14. Általános az alulfejlettség, a hajdani szocialista iparvállalatok leépültek, és csak részlegesen pótolták ezeket működőtőke-beruházások. Nagyok a területi különbségek. Nagy körzetekben, sok mezővárosban gyakorlatilag nincs említést érdemlő ipari tevékenység. 15. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a mezőgazdaság értékesítési nehézségekkel küzd, a könnyűipar szinte megszűnt, és más, helyettesítő tevékenységek nem alakultak ki. Átlagosnál kevesebb beruházás történt a megyében. 16. Sok a szabad munkaerő, de nem elég mobil, nem elég képzett, illetve nem a megfelelő szakmákban képzett, nem motivált, hiányos a munkakultúra. 17. Gyenge a vállalkozások munkahelyteremtő képessége, a helyi vállalkozások tőkeereje alacsony, gyakoriak a kényszervállalkozások. Nincs számottevő helyi informatikai ipar. 10

13 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 18. A lehetséges kitörési pontok: logisztika, turizmus, vállalkozási övezetek. 19. E téren eléggé eltérőek a vélemények az igen jó -tól az elmaradottig, de abban szinte mindegyik interjúalany egyetért, hogy további fejlesztésekre van szükség. 20. A közutak egyértelműen rossz állapotúak, elhasználódottak, alacsony teherbírásúak, prioritás az összekötő utak rendbehozása az autópálya kiépülése után. A települések közötti utak egy része hiányzik 21. Még nem tudni, hasznosul-e valóban a debreceni repülőtér. 22. Távközlési infrastruktúra: egyes vélemények szerint igen jó, de vannak hiányok, rosszul ellátott területek, régiók. Mások szerint elégtelen. Érdekes, hogy mindkét véleményen levők egyetértenek a projekttel. 23. Az interjúalanyok zöme szerint a megye elmarad ugyan az országos átlagtól, de az elmaradás nem behozhatatlan. 24. Az infokommunikáció fejlesztése enyhíthetné a megyén belüli különbségeket is. 25. Többen felhívták a figyelmet, hogy az IKT nemcsak eszköz, hálózat, szoftver, hanem tudás és kultúra is. 26. A fiatalok vezetik az IKT elterjedését, de még a fiatalok 20%-a is digitális analfabéta. 27. Hasznosak és látogatottak a PIAP-ok. 28. A szolgáltatási díjak magasak, ez igen erős gátja az Internet-használat lakossági terjedésének. 29. A szélessávú hálózat kiépítése szinte minden interjúalany szerint gyorsítaná a megye fejlődését, de önmagában nem oldja meg az infrastruktúra gazdasági fejlődést is gátló gondjait. 30. A megyében nincs olyan pont, ahol valamilyen áron valamilyen technikával már ma is ne lehetne internetezni. 31. A lakosság is aktivizálódik, ha egy szolgáltatás helyben van. (analógia: mobiltelefon) lakos alatt nem éri meg elvinni egy településre a szélessávú hálózatot, a kábeltévét sem, gond a távoli településrészek ellátása is. 33. Ma még számos településen nincs elegendő ADSL és/vagy ISDN vonal, kérdés, ezt megoldaná-e a szélessávú közmű létrehozása. 34. Az is kérdés, főleg a kisebb településeken, lenne-e helyben aktív szolgáltató, aki helyi kínálatot teremtene. 35. A kiépülő hálózat elsősorban úgy teremthet munkahelyeket, hogy faluházat, adatrögzítő központot stb. lehet építeni rá. 36. A szélessávú hálózat esetleges hiánya viszont lehet egy másik megye, mint beruházási helyszín kiválasztásának az oka. 37. Az Internet megkönnyítheti az álláskeresést. 38. E tevékenységek kialakulásához a mainál jobb, olcsóbb, megbízhatóbb hálózat kell. Néhány szkeptikus vélemény mellett mások bizonyos jövőt látnak e tevékenységekben. 39. Roma lakosság csak a települések egy részén él, de ott jelentős arányban. A fiatalok révén talán bekapcsolódhatnak a digitális korba, de valószínűbb, hogy az IKT kialakulása szegregációt fog erősíteni. 40. Egyes válaszolók szerint lesz csekély pozitív hatás a beruházás elkészülte után is, de a többség szerint nem prognosztizálható jelentős hatás. 41. A lakosság többsége, különösen az önkormányzatok, tanárok, közalkalmazottak illetve a kisvállalkozók (pl. falusi turizmusban érdekelt vállalkozók) támogatná, egy jelentős szegmens közömbös lenne, de számottevő lakossági ellenvélemény nem valószínű. 42. Szolgáltatási csomagok (Internet+kábeltévé+telefon) iránt lenne kereslet. 43. Általában az interjúalanyok egyetértenek a közmunka felhasználásával, néhányuk szerint azonban nem releváns a közmunka. 11

14 KOPINT-DATORG ZRT. 44. Összefoglalóan megállapítható a SWOT-analízisből, hogy az erősségek és/vagy a lehetőségek dominálják az interjúkat, de nem szabad minden további nélkül elsiklani a jelzett gyengeségek és veszélyek felett sem. III. A megvalósítás műszaki jellemzői 1. A szélessávú hálózat gerinciránya a megye városait és a kistérségi központokat érintené. A kistérségi központokat a hozzá tartozó településekkel körzeti optikai kábel megépítésével kívánja összekötni. A hálózat olyan elemeket és technológiát tartalmaz, amely alkalmassá teszi, hogy a területen működő távközlési szolgáltatók a szabad kapacitást bérbe vegyék. 2. Összevetve három szóba jövő technológia jellemzőit, valamint a megfogalmazott igényeket, a Hajdú-Bihar megyei gerinchálózat megvalósítására az optikai kábel technológiát javasoljuk. Ez a technológia csaknem minden vizsgált szempont alapján kedvezőbbnek mutatkozik a két szóbajövő mikrohullámú megoldásnál: 3. A nyomvonal kijelölésénél fontos követelményként vettük figyelembe, hogy a kábel nyomvonala lehetőség szerint a közút úthatárain belül helyezkedjen el. 4. A tervezett hálózat a nyomvonal teljes hosszában földalatti kábel építését tartalmazza. A kábelek védelmét földbe fektetett 2db LPE40-es cső biztosítja, melyek közül az egyikbe az optikai kábel kerülne, míg a másik cső tartalék. 5. A nyomvonalba eső út-, folyó-, vízfolyás-, termékvezeték és nagyfeszültségű távvezeték keresztezésekre külön engedélyezési terveket kell készíttetni, melyek tartalmazzák a keresztezések műszaki megoldását. 6. Az optikai gerinc hálózat kiépítéséhez 96 szálas monomódusú optikai kábelt kell felhasználni. A kistérségi települések ellátása részben a gerinchálózat csonkban maradó szálainak felhasználásával, illetve egyéni (12-48 szálas) optikai kábelek kiépítésével történhet. 7. A tervezésnél az alábbi névleges adatokat vettük figyelembe: névleges üzemi hullámhossz: 1310 nm csillapítás: 0,36 db/km (max. 0,38 db/km) kábelátmérő: max. 20 mm kábelhajlítási sugár: min. 300mm rövid idejű húzó igénybevétel: max N hosszú idejű húzó igénybevétel: max. 600 N telepítési hőmérséklet tartomány: 0 o C o C 8. A fényvezető kábeleket az erre a célra kialakított épületek zárt helyiségeiben, illetve ahol ennek megoldása nem lehetséges ott távközlési konténerekbe kell bevezetni. 9. Magyarországon, és ezen belül Hajdú-Bihar megyében az infokommunikációs piac most tér át a Liberalizáció, a versenykörnyezet kialakítása szintről az Infokommunikációs konvergencia felé. 10. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi fejlődés eredményeként erősen ellentmondásos infokommunikációs struktúra alakult ki az országban. A piaci verseny következményeként lokálisan modern, nemzetközi viszonylatban is korszerűnek tekinthető szolgáltatási paletta jött létre, ugyanakkor a piaci szempontból kevésbé vonzó területek leszakadása még szembetűnőbb, abszolút és relatív lemaradásuk egyaránt fokozódik. 12

15 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 11. Mindezek a tendenciák Hajdú-Bihar megyében az országosan megfigyelhetőnél is sokkal markánsabban jelentkeznek. Itt néhány tucat kilométer választja el a szolgáltatók által preferált centrális területeket, a szinte fehér foltokként éktelenkedő perifériáktól. 12. A fejlett EU tagállamok példájából leszűrhető tapasztalat, hogy az infokommunikáció fejlettsége szoros korrelációt mutat a terület népességmegtartó képességével, és jelentősen hozzájárul az életminőséghez. 13. A befektetők szempontjából a munkaerő minősége és a terület virtuálistérbeli, infokommunikációs elérhetősége fontos szempont. 14. Hajdú-Bihar megyéről megállapítható, hogy a pozitív infokommunikációs externáliák csak nagyon ellentmondásos módon, erős heterogenitást felmutatva érvényesülnek. Debrecen és a nagyobb városok infokommunikációs helyzete kedvezőbb képet mutat, mint a megyei átlag, de a fejlett centrumok nem tudják a megye teljes területén beindítani a gazdasági fejlődés folyamatát. 15. A történelmi örökségként maradt elaprózott településstruktúra, a fizetőképes kereslet alacsony szintje is gátolja az informatikai szolgáltatások kínálatának fejlődését. 16. Ebből a helyzetből az állam és az önkormányzatok, a magyarországi infokommunikációs szolgáltatók és a non-profit szektor PPP (Public Private Partnership) modellben történő összefogásával kiépítendő közösségi infokommunikációs közműrendszer jelentheti hosszabb távon a kiutat. 17. A teljeskörű szolgáltatási struktúra elmaradásainak kompenzálására létre kell hozni egy olyan nagy optikai szálkapacitással rendelkező hálózatot, amely a megye valamennyi települését eléri. 18. A kialakítandó hálózat közösségi infokommunikációs közműrendszerként kell működjön, amely nem telekommunikációs szolgáltató, ugyanakkor elősegíti a piaci szereplőknek a piaci viszonyokhoz képest kedvezményesebb eljutását a megye minden kistérségébe, minden állampolgárhoz és vállalkozáshoz. A piacinál kedvezményesebb ár meghatározásánál meg kell találni az összhangot, hogy a vállalkozások tisztességes profitrátát tudjanak elérni, és emellett a lehetőségek és a szolgáltatások széles palettáját nyújtsák az előfizetők felé. 19. A megyei infrastruktúra jelenlegi állapotából adódóan támogatni kell azon szolgáltatókat, akik a lehető legtöbb hozzáadott értékkel megnövelt szolgáltatást szeretnének bevezetni, ügyelve arra, hogy senki se jusson olyan piaci erőfölényhez, amely révén alapvetően befolyásolhatná a piac fejlődésének menetét. 20. Az infokommunikációs közműrendszer az állami és önkormányzati utak mentén, földben lefektetett védőcsőrendszerben helyezkedhetne el, extra szálkapacitással. A jelenlegi technológiai szint a 96 szálkapacitású rendszer kialakítását indokolja, de a védőcsőrendszer lefektetésénél figyelembe kell venni a későbbi bővíthetőséget is. 21. A kialakítandó optimális hálózat egységes hálózatként fog funkcionálni, s magában foglal 15 kistérségi alhálózatot. 22. A rendszer kialakítására és a későbbi hatékony működtetésének a biztosítására széleskörű társadalmi összefogást kell elérni. 23. A rendszer kialakítása négy fő munkatípusra bontható: szervezés, a források előteremtése; tervezés, engedélyezés, a kivitelezés minőségbiztosítása; alacsony felkészültséget igénylő segédmunka; magas felkészültséget igénylő szakipari munka. 24. A infokommunikációs közműrendszer működtetését három alapvető részre kell bontani operatív rendelkezésre állás és felügyelet biztosítása; 13

16 KOPINT-DATORG ZRT. hasznosítás; műszaki karbantartás, a későbbiekben felújítás, kapacitásbővítés és a rendszer kiterjesztése a régióra, esetleg a szomszédos régiókba. 25. A kialakítandó infokommunikációs közműrendszerből a számukra engedélyezett kapacitáshoz a szolgáltatók a települési átadó pontokon férhetnek hozzá. 26. Az infokommunikációs közműrendszer a közút kellékeként kezelendő, attól el nem idegeníthető. Az úthálózat átépítése során előre gondoskodni kell az infokommunikációs közműrendszer zavartalan működéséről. 27. Csak részkapacitások adhatók bérbe. Sem a hálózat egészén, sem egyes részein a teljes keresztmetszet nem adható kizárólagos módon bérbe egy (vagy annak érdekkörébe tartozó több) szolgáltatónak, vagyis a hozzáférést a versenyző és/vagy új piaci szereplőknek lehetővé kell tenni. Egy-egy kistérségben a kialakuló kapacitás egy hatoda kerülhet csak egy szolgáltatóhoz. 28. A kapacitások kistérségenként adhatók bérbe, s a bérleti szerződésben a bérbevevőnek vállalnia kell szolgáltatásainak a kistérség valamennyi településén történő igénybevételi lehetőségének biztosítását. 29. Csak valós szolgáltatásokra lehet bérbe adni a szálkapacitásokat. Ellenséges szándékú, mások kizárását célzó kibérlés tilos. 30. A felügyeleti és hasznosítási jogosítvánnyal a kiépítést megrendelő szervezet a felelős. A társadalmi kontroll biztosítására létre kell hozni a Hajdú-Bihar Megyei Infokommunikációs Tanácsot, amely felelős a közműrendszer hasznosításáért. 31. A jelenleg érvényben lévő kivitelezési árakkal költségvetés is készült, amely az alábbi elemeket tartalmazza: hálózatépítési munkálatok; optikai kábel behúzás, szerelés; tervezési díjak. 32. A hálózatépítési munkálatok költségvetése tartalmazza egyéb költségek címen az esetlegesen felmerülő kártalanítás, zöldkár kifizetésére fenntartott díjakat is, amely a teljes kivitelezési díj 2%-a. 33. A költségvetés hálózatépítésre előzetesen ezer forint fajlagos költséget tartalmaz a tervezet kiépítés egy kilométerére, ez a teljes, 600 kilométeres hálózatra 1,8 milliárd forintot megközelítő költséget jelent. A hálózatépítési költségeken felül kilométerenként ezer forintot tenne ki az optikai kábel behúzásának teljes költsége, vagyis a tervezett hálózat egészére számítva 714 millió forintot. Ehhez még tervezési, engedélyezési díjak is járulnának (470 ezer forint/km, illetve 282 millió forint. A létesítés teljes költsége kilométerenként ezer forint, összesen valamivel több mint 2,7 milliárd (2 769 millió) forint lenne. IV. Az EU lehetséges szerepvállalása 1. Az Európai Unió tagjaként megváltoztak Magyarország régiói, megyéi fejlesztési feltételei. A tagsággal számíthatunk azokra a fejlesztési forrásokra, amelyeket az Unió költségvetése kohéziós és egyéb politikáihoz rendel. 2. Az EU-tagság egyben késztetés is, hogy a hazai fejlesztési célkitűzések fő irányai egybeessenek az Uniós koncepciókkal, nem kerülhetnek ellentétbe a közösségi politikákkal és programokkal. 14

17 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 3. Az utóbbi években a kohézióban mind fontosabb szerepet játszanak az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások. 4. Az Információs Társadalom (IT) kiépítése közrehat a gazdasági-szociális kohézió erősítésében, a tagországok közötti gazdasági és szociális különbözőségek csökkentésében, meghatározó szerepet tölt be a termelékenység, a versenyképesség és általában a gazdaság növekedésében. 5. Az IKT és az arra épülő szolgáltatások elterjesztése központi kérdésévé vált az EU 2000-ben indított átfogó fejlesztési programjának, az ún. Lisszaboni Stratégiának is. 6. Az unió prioritásként kezeli a kedvezőtlen helyzetű régiók átfogó részvételét az Információs Társadalomban. 7. A terv előírja, hogy a szélessávú infrastruktúra a lehető legszélesebb körben rendelkezésre álljon. 8. Az e-európa 2005 program szerint fontos a megfelelő tartalmak és szolgáltatások megteremtését. 9. A szélessávú elérhetőség biztosítható a hagyományos infrastruktúrák, már meglévő hálózatok továbbfejlesztésével, de az újonnan kiépített infrastruktúrák számos pótlólagos előnnyel járnak. 10. Az EU intézményei bátorítják a szélessávú infrastruktúrák, valamint a tartalomszolgáltatások megújítását, bővítését, különösen a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását a. 11. Az EU-elvárások előnyben részesítik a piaci mechanizmusokat és a piaci szereplőket, de nem zárják ki a kormányzati beavatkozás és -támogatások lehetőségét sem, a piaci mechanizmusok kiegészítőjeként, esetenként helyettesítőjeként. 12. Az uniós támogatásokat fokozott mértékben kötik az IKT, azon belül is a szélessávú technológiák elterjesztéséhez. 13. Az EU előírja, hogy az uniós támogatások legalább 60%-át a Lisszaboni Stratégia megvalósulását előmozdító fejlesztési célokra kell fordítani. 14. Az EU ún. Digitális megosztottság Gyors Indítás kezdeményezése számíthat a Strukturális Alapok támogatására, valamint az Európai Beruházási Bank kedvezményes hiteleire is. 15. Az EU Statisztikai Hivatalának (Eurostat április 6.) legújabb felmérése szerint a huszonötök Európájában 2005 elején a háztartások 48%-a számára vált elérhetővé az Internet és 23 % rendelkezik szélessávú kapcsolódással. 16. A vállalkozások körében az Internet-elérés 91%-os, 63% rendelkezik szélessávú kapcsolódással. 17. A 25 tagállam között meglehetősen nagy eltérések tapasztalhatók. 18. Az Unió lakosságának 43%-a még sohasem használta az Internetet. Az újonnan csatlakozott országokban ez az arány általában sokkal magasabb, Magyarországon eléri a lakosság 60 százalékát. 19. Jelentős eltérések vannak a városok és a vidék ellátottsága között. Vidéken a beruházások megtérülése kedvezőtlenebb, ami eltéríti a befektetőket. Itt komoly szerep hárul az állami-magán partnerségre (PPP). 20. Az EU strukturális és vidékfejlesztési alapjai támogatják a helyi hatóságokat a szélessávú hálózatok kiépítésében. Az elmúlt években a Bizottság már számos szélessávú beruházást támogatott 21. Magyarország a csatlakozástól jogosult a strukturális és kohéziós alapok, továbbá az ún. közösségi kezdeményezésű programok támogatására. Az Unió közötti költségvetésének utolsó három évére a tíz ország összesen kb.24,5 milliárd euró támogatásban, Magyarországra 3,2 milliárd euróban részesült 15

18 KOPINT-DATORG ZRT. 22. A Strukturális Alapokból nyújtott támogatások főként a beruházásokra, illetve a magasabb hozzáadott értéket képviselő fejlesztésekre koncentrálódnak Hajdú-Bihar Megye elsősorban a GVOP céljaira előirányzott EU-támogatások keretében számíthat pénzügyi segítségre, versenyképes informatikai fejlesztési projektek benyújtásával. A GVOP főként azokat a területeket támogatja, ahol a fejlesztésre különösen nagy szükség van. Ezek pl. az üzleti szolgáltatások és alkalmazások, a tartalmak és az infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások, a számítógépes üzleti rendszerek bevezetése. 24. További támogatásokra számíthat Hajdú-Bihar Megye a ROP céljaira előirányzott EU-forrásokból. A ROP támogatja a regionális versenyképességet és a foglalkoztatást segítő tevékenységeket, valamint az infrastruktúra fejlesztését. 25. Az Alapokból történő hozzájárulás felső határa az összes támogatható költség legfeljebb 80%-a, illetve a támogatható közkiadások legalább 50%-a végéig több mint projektjavaslat érkezet a magyar hatóságokhoz végéig a rendelkezésre álló források 84%-át sikerült lekötni. A hátrányos helyzetű kistérségek önkormányzatai alacsony hatásfokkal szerepeltek a pályázatokon. 27. Magyarország második Nemzeti Fejlesztési Terve most készül, az ahhoz kapcsolódó Operatív Programok is. 28. Mivel az EU közötti időszakra vonatkozó közös költségvetése szerint Magyarország hét évre kb. 22,4 milliárd euró uniós támogatásra számíthat az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból. 29. Az EU-elvárásoknak is megfelelően, az új Fejlesztési Terv a korábbiaknál jobban igazodik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez, s az eddigieknél még nagyobb hangsúly helyeződik az informatikai fejlesztésekre, valamint az országon belüli regionális különbségek mérséklésére. 30. A Fejlesztési Terv 7 fejlesztési pólust nevesít, az egyik Debrecen. 31. A második NFT-ben megfogalmazott célok ún. fejlesztési tengelyek mentén valósulnak meg. Valószínű, hogy e tengelyek képezik majd az operatív programokat is. 32. Az informatikai fejlesztések a második NFT-ben a gazdasági versenyképesség javítása tengely keretében valósulnak meg. 33. Hajdú-Bihar megye nagy biztonsággal számolhat azzal, hogy EU-támogatásokhoz jut informatikai fejlesztési projektjeinek kivitelezéséhez. 16

19 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 1. Kvantitatív kutatás A szélessávú Internet-alaphálózat, mint közmű kiépítésére irányuló projekttel kapcsolatban elvégezhető ex ante vizsgálatok talán legfontosabb, döntő jelentőségű eleme a majdani valószínű ügyfelek tervvel kapcsolatos attitűdjeinek megismerése. Az első, ebből következő feladat azon szociológiai csoportok, fogyasztói szegmensek meghatározása, amelyek magatartása, reakciói a projektberuházás elkészülte után ténylegesen eldöntik, hogy a csak jelentős anyagi erőforrások árán megvalósítható hálózatépítés eléri-e legfontosabb célját, tömeges lesz-e az új infrastrukturális hálózat igénybevétele. (A másik, jóval könnyebben eldönthető kérdés természetesen az, milyen módszerrel ismerhető meg e csoportok véleménye, attitűdje.) A majdani tömeges igénybevétel alig vitathatóan a projekt sikerességének kézenfekvő és legfontosabb indikátora. Ha ez bekövetkezik, akkor szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy érzékelhetően javul-e az érintett régió lakosainak életminősége, illetve a térségben aktív vállalkozások üzleti környezete a beruházásnak köszönhetően. E csoportok reagálásán (az új közmű révén kínált szolgáltatások majdani tényleges igénybevételén) múlik az is, hogy adott esetben, akár részben, vagy egészben PPPkonstrukcióban megvalósuló beruházás esetén az anyagi kockázat tényleges viselője megtalálja-e számítását, azaz rentábilis lesz-e számára a projekt megvalósítása. Ezért a megrendelő elvárásaival összhangban kiemelt figyelmet szenteltünk a két legfontosabb szóbajöhető felhasználói szegmens, a vállalkozások és a lakosság számítógép-ellátottságának, illetve használatának, Internettel és Internet-kapcsolattal összefüggő mai jellemzőire és elvárásaira. E két nagylétszámú felhasználói csoport ellátottsági szintjének, illetve attitűdjeinek empirikus vizsgálatára nyilvánvaló okokból a survey, vagyis a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A vállalkozások közül a mintánkban, könnyen belátható okból csak a kis- és közepes vállalkozásokat (továbbiakban KKV-k) szerepeltettük. Egyéb forrásokból (például a 2. fejezetben olvasható interjúkból) világosan kitűnik, hogy a megfelelő Internet-kapcsolat megteremtése a nagyvállalatok számára valamilyen, többi kevésbé megfelelő technológiával már ma is lehetséges, a régió bármelyik pontján, az Internet-kapcsolattal összefüggő létesítési és működtetési költségek pedig mérhetetlenül alacsony arányt képviselnek a nagyvállalatok teljes működési költségén belül, illetve adott esetben egy beruházás ráfordításai között. 17

20 KOPINT-DATORG ZRT. 1.1 Vállalati felmérés Alábbiakban röviden ismertetett, saját megkérdezésen alapuló felmérésünk célja annak feltárása és bemutatása, hogy jelenleg milyen a Hajdú-Bihar megyében található KKV-k infokommunikációs eszköz- és hálózati ellátottsága, hogyan viszonyulnak a számítógép és az Internet használatához, valamint az e-gazdaságba, e-közigazgatásba való bekapcsolódás lehetőségeihez. Jelen helyzetkép alapjául szolgáló felmérésünket, vizsgálatunkat a 2. számú mellékletben található kérdőív 407 kis- és közepes vállalkozásnál történő, kérdezőbiztosok által végrehajtott face-to-face lekérdezésével végeztük el A minta A kérdezőbiztosok a megkérdezést előzetesen elkészített címlista alapján végezték. E minta megtervezésénél a Hajdú-Bihar megyei gazdasági társaságok három jellemzőjére voltunk figyelemmel: a KKV székhelyének kistérségi hovatartozására; a foglalkoztatottak száma szerint értelmezett vállalatnagyságára; és a KKV besorolására gazdasági ágazat szerint. A minta kialakítása során arra törekedtünk, hogy valamennyi kistérség, a KKV-k mindhárom mérettípusa és a lehető legtöbb gazdasági ágazat arányosan képviselve legyen benne. Az arányok meghatározásánál azzal az előzetes feltételezéssel éltünk, hogy a Hajdú-Bihar megyei vállalkozások megoszlása méretek, illetve ágazati hovatartozás szerint megfelel az országos átlag szerinti megoszlásoknak. Mindezek figyelembe vételével a következő mintát alakítottuk ki: Az elkészített interjúk száma Foglalkoztatottak létszáma Kistérségek 1-9 fős cég fős cég 50+ fős cég Összesen Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecske-Létavértesi Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi H-B megye összesen

21 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A gazdasági ág (tevékenységi kör) szerinti reprezentativitást úgy igyekeztünk elérni, hogy három meghatározott tevékenységi csoporthoz termelés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások tartozó cégek minden kistérség esetében lehetőség szerint egyenlő (1/3 1/3) arányban kerüljenek be a mintába. A gazdasági ágakhoz tartozás tekintetében is azzal a feltételezéssel éltünk, hogy Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnak megfelelő a termelő, a kereskedelmi és a szolgáltató társas vállalkozások cégek aránya. A három tevékenységi csoport a vállalati kérdőív 1. kérdésének kategóriáit is figyelembe véve a következőképpen lett kialakítva: A kérdőívben szereplő válaszlehetőség és {kódja} Tevékenységi csoport Mező- és erdőgazdaság, halászat {1} Élelmiszeripar {2} Bányászat {3} a) Termelő ágazat Feldolgozóipar {4} Építőipar {6} Kereskedelem, javítás {7} b) Kereskedelem, javítás Energia-, gáz-, gőz- v. vízellátás {5} Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás {8} Szállítás, raktározás {9} Távközlési, informatikai szolgáltatás {10} Pénzügyi tevékenység {11} c) Egyéb szolgáltatás Oktatás {12} Egészségügyi, szociális ellátás {13} Egyéb (ÍRJA BE, HOGY MI) {88} Kérdezőbiztosainkat arra kértük, hogy az egyes tevékenységi csoportokon belül igyekezzenek minél többféle ágazat vállalatait bevonni a vizsgálatba. 19

22 KOPINT-DATORG ZRT. A megyében ténylegesen lekérdezett 407 elemű minta ágazati összetételét a következő ábra szemlélteti: A minta ágazatonkénti összetétele Egyéb Egészségügyi, szociális ellátás Pénzügyi tevékenység Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Feldolgozóipar Élelmiszeripar Mező- és erdőgazdaság, halászat N= (%) A kérdőív első kérdéscsoportja a vállalatokkal való ismerkedést szolgálta. Miután tisztáztuk, milyen ágazatban tevékenykedik a cég, megkérdeztük, mennyi volt 2003-ben és 2004-ban az árbevétele. Mivel szignifikáns különbséget nem találtunk a két év adatai között a tavalyi árbevételi adatok alapján mutatjuk be, mi jellemezte e szempontból a vizsgálatunkba bevont cégeket. (Érdekes és jellegzetes az e kérdésben kialakult jelentős, kétharmadrészt meghaladó válaszhiány). 20

23 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A válaszadó cégek megoszlása a cégek évi árbevétele szerint 5 milliónál kevesebb 6% 6-20 millió között 3% 100 milliónál több 47% millió között 44% N=117 A minta megoszlása a cégek évi árbevétele szerint 5 milliónál kevesebb 2% 6-20 millió között 1% millió között 13% válaszhiány 70% 100 milliónál több 14% N=407 A kérdésre választ adók között legmagasabb arányban, összesen 91%-ban, a 20 millió forintnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégek szerepelnek. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyobb cégek inkább válaszolnak az árbevétellel kapcsolatos kérdésekre, míg a kis cégek ezt az adatot továbbra is titkos információként kezelik. Ugyanakkor a minta nagy elemszáma, a kialakításakor figyelembe vett kvóták és az adott kvótákon belül a véletlenszerűség biztosítja a felmérés reprezentativitását. Mint már említettük, igen magas a válaszmegtagadók aránya. Sajátos a nem válaszolók megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint. Erre a kérdésre túlnyomórészt (64,06%) a kilenc főnél kevesebb alkalmazottal működő vállalkozások nem adtak választ, míg a nagy cégek csak 13,44%-ban tagadták meg a válaszadást, amely szintén a fenti hipotézist támasztja alá. A következő ábra azt szemlélteti, hogy a kérdezőbiztosaink által felkeresett cégeket mikor alapították. 21

24 KOPINT-DATORG ZRT. A minta megoszlása cégalapítás éve szerint 2000 után 14% 1989 előtt 9% 1990 és 1999 közöt 77% N=308 A fenti ábra jól érzékelteti, hogy a megye kis- és közepes vállalkozásainak zömét a rendszerváltást követően, a kilencvenes évtizedben alapították. Ez a korstruktúra teljes mértékben megfelel az országszerte kialakult helyzetnek. Viszonylag magas a hat évnél hosszabb múltra visszatekintő vállalkozások száma, úgy tűnik tehát, hogy a jelentős számú és folyamatos vállalatalapítások és -megszűnések ellenére Hajdú-Bihar megyében (is) kialakult a vállalkozások egy olyan kor szerinti struktúrája, amely azok zömének tartós működését sugallja. Ennek a megoszlásnak azért van a vizsgált projekt szempontjából igen nagy jelentősége, mert az egyik kiemelt célcsoport, a vállalkozások viszonylagos stabilitása, állandósága sokkal kedvezőbb a szolgáltatók és így közvetve a szélessávú Internetet kiépítő számára, mint a vállalkozások erőteljesebb volatilitása (különösen egy olyan szolgáltatási ágban van ennek jelentősége, amelyben a különböző hűségbónusz jellegű ár- és díjszabások már ma is jellemzőek). Az alant következő ábra a mintába bekerült cégek jegyzett tőke alapján történő megoszlását mutatja. Láthatjuk, hogy mintánk nagy részét a nem éppen tőkeerős cégek teszik ki. A vizsgált KKV-k zöme, jegyzett tőkéjük nagyságát illetően az igazán kis vállalkozások közül kerültek ki. A minta megoszlása a cégek jegyzett tőkéje alapján millió között 5% 100 milliónál több 9% 6-20 millió között 4% 5 milliónál kevesebb 82% N=152 Megkérdeztük azt is, hogy a vállalat jegyzett tőkéjének hány százaléka van külföldi cégek és/vagy magánszemélyek tulajdonában. Összehasonlítva a korábban a régió más megyéiben, 22

25 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 2004-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és 2005-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében végzett kutatás adataival, ahol 1,5%, illetve 6,8%-os volt azon cégek aránya, amelyekben 50%-osnál magasabb volt a külföldi tulajdonhányad, Hajdú-Bihar megyében ez az arány mindössze 0,5%-ot ért el IKT ellátottság A felkeresett cégek statisztikai jellemzőire vonatkozó kérdések után az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel és szolgáltatásokkal való ellátottságuk iránt érdeklődtünk. Első kérdésünk természetszerűleg az volt, hogy hány számítógép működik az adott vállalkozásnál. A vállalatoknál működő PC-k száma 6-10 között 17% 10-nél több 8% nincs PC 14% egy PC 20% 2-5 között 41% N=407 A megkeresett cégek 86%-ka birtokol és használ számítógépet, másképpen fogalmazva mindössze a KKV-k 14%-a nem rendelkezik egyáltalán számítógéppel. A KKV-k több mint egyharmada, közel fele, legalább kettő, de maximum öt számítógéppel rendelkezik, két százalékuknak van csupán egyetlen PC-je. A tíznél több számítógépet üzemeltetők aránya szintén 8%. Vizsgálható az is, hogyan változik a birtokolt és használt számítógépek száma alkalmazotti létszám szerinti bontásban. A számítógéppel való ellátottság megoszlása alkalmazotti létszám szerint Alkalmazottak száma (fő) PC-k száma [db] -9 (%) (%) 50+ (%) Összesen (%) Nincs 21,5 0,0 0,0 13,8 Egy 29,2 6,1 0,0 20,1 2-5 között 42,3 54,1 8,2 41, között 7,0 34,7 32,7 16,7 10-nél több 0 5,1 59,2 8,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 N=407 23

26 KOPINT-DATORG ZRT. A mért adatok teljes mértékben megfelelnek annak a triviálisan tételezhető összefüggésnek, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével egyenes arányban nő a számítógéppel való ellátottság. Az Internet-hozzáféréssel rendelkező PC-k számára kérdeztünk rá a kérdőív következő pontjában és azt tapasztaltuk, hogy a válaszok meglepően jó képet mutatnak, hiszen a számítógépet üzemeltető kis- és közepes vállalkozások 88,4%-a rendelkezik Internethozzáféréssel. Ez egyben azt jelenti, hogy az összes vizsgált cég közül négyből háromnak (75,9%-nak) van összeköttetése a világhálóval. Ugyanakkor ez a mért adat kissé ambivalens a projekt szempontjából. Kifejezi a célcsoporton belüli magas Internet-penetrációt, de nem ad választ arra a kérdésre, mennyire elégedettek a megkérdezett vállalkozások a jelenleg élvezet szolgáltatással, egyáltalán milyen sebességű a rendelkezésükre álló Internet-kapcsolat, vagyis a projektben tervezett internetes közmű létrejötte után ezek, a már ma is Internet-kapcsolattal rendelkező vállalkozások igényt tartanának-e az internetes közműn alapuló szolgáltatási ajánlatokra. Ennek tisztázása a további kérdések feladata. Az IKT használat másik fontos vetületét a távközlési szolgáltatások igénybevétele jelenti. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre kapott válaszokat a következő ábra szemlélteti: Távközlési szolgáltatások igénybevétele a cégeknél % ,3 98, ,3 0 vezetékes telefon mobil WAP-os mobil telefax N=400 A telekommunikációs infrastruktúra többé-kevésbé pozitív képet mutat, hiszen a vezetékesés mobiltelefonnal való ellátottság szinte teljes körű, és a faxok továbbítására alkalmas eszközök használata is közel 100%-os. Ugyanakkor a modernebb, WAP-os mobilok céges használata ebben a régióban még nem igazán elterjedt, csupán 5,3%-os ez az arány. 24

27 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN % ,5 A személyi számítógéppel rendelkező cégek hálózati kapcsolatai ,4 0 0 LAN WLAN WAN Internet Intranet Extranet N=345 A számítógéppel rendelkező cégek hálózati összeköttetéseiben a maga 88,4%-ával az Internet vezet. Nagyon meglepő azonban, hogy a helyi hálózatok kiépítése terén mindössze a LAN-t említették, de azt is csak a számítógéppel rendelkező vállalkozások 3,5%-a. Megemlítendő továbbá, hogy a cégek 1,5%-a alkalmaz elektronikus számlajóváírási rendszert. A kereskedelem logisztikai, adminisztrációs hátterét egyszerűsítő, elektronikus alapokra helyeződő internet alapú EDI alkalmazásokat a vállalkozások szinte elhanyagolható hányada, mindössze 0,9%-a használja. Az Internet-kapcsolattal rendelkező cégektől megkérdeztük, hogy milyen módon kapcsolódnak a világhálóhoz. A kapott válaszok alapján a következő kép alakult ki: A válaszadó cégek (leggyorsabb) netkapcsolati típusa szerinti megoszlás mikrohullámú internet 1% kábel-tv 1% mobil:gprs 1% bérelt vonal 2% műhold 1% analóg modem 6% ISDN 13% xdsl 75% N=265 Az Internet-kapcsolattal rendelkező KKV-k kereken 2/3-a xdsl-el kapcsolódik a világhálóhoz, amely a kisvállalkozások mai igényét általában megfelelő sávszélességgel és költségszinten biztosítja. A fejlődés fontos jellemzője, hogy a szélessávú szolgáltatások, különösen a hagyományos vezetékes telefonhálózaton nyújtott xdsl- és a szélessávú szolgáltatásra alkalmas kábeltelevíziós hálózatokon nyújtott kábelmodemes szolgáltatások 25

28 KOPINT-DATORG ZRT. igen gyorsan terjednek, felváltva a hagyományos keskenysávú ( betárcsázós stb.) hozzáféréseket. A kisvállalkozásokat tehát nem sújtja érdemben az a megyében gyakori jelenség, hogy a vezetékestelefon-szolgáltató műszaki/kapacitásbeli okokból nem tud valamennyi igénylőnek xdsl-kapcsolatot biztosítani. Érdekes, hogy a hagyományos analóg modemes kapcsolódási forma mindössze 6%-os súlyt képvisel. Tény, hogy a magyarországi Internet-penetráció nemzetközi viszonylatban továbbra is alacsony, a hozzáféréseken belül a szélessávú kapcsolattal rendelkező felhasználók aránya azonban jelentősen meghaladja azt az értéket, amely a fejlettebb országokban tapasztalható volt, amikor az Internet-penetráció a mai magyarországihoz hasonló értékeket mutatott. A szélessávú kapcsolatok itt és most gyakoribbak az Internet-penetrációval, mint indikátorral jellemzett fejlettség által indokolt mértéknél, ami azt jelzi, hogy ezen a téren van igény és van lehetőség is, a további felzárkózás remélhetőleg gyors lesz. E kedvezőbb arányok kialakulásában egyfajta sajátos, a késői fejlődésből fakadó előny is sejthető. Számos vállalkozás és egyéni felhasználó nem vagy igen gyorsan járta végig a technikai fejlődés stációit (pl. gyorsan váltott analóg modemről, ISDN-ről xdsl-re, mert az internetes tartalmak jellege és a technikai fejlődés viszonylag gyorsan megteremtette a szélessávú kapcsolódásra való valós igényt és lehetőséget. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a vezeték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok egyre sikeresebb GPRS szolgáltatása, amelyet az ügyfelek növekvő számban vesznek igénybe Fentiek alapján valószínűsíthető, hogy magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége, illetve csökkenne a költsége. A lassú és drága analóg modemes kapcsolat nem attraktív az e körbe tartozó vállalkozások számára sem. Következésképpen, ha majd a megye minden településére eljut a szélessávú hálózat, megfelelő népszerűsítő munkával a kis- és közepes vállalkozások körében igen élénk keresletet lehet majd gerjeszteni az Internet iránt. Az is megállapítható, hogy az adatátviteli szolgáltatások piaci súlya ma még elmarad a mobilszolgáltatásokétól, növekedési ütemük viszont felülmúlja a mobilét. Internetkapcsolódási módok megoszlása a válaszadó cégek létszám-kategóriái szerint Kapcsolódási mód Alkalmazottak száma (fő) Összesen (%) (típusok) analóg modem 7,7 2,5 9,3 6,4 ISDN 10,6 21,3 4,7 12,8 xdsl 79,6 67,5 74,4 75,1 mobil:gprs 0,0 3,8 0,0 1,1 kábel-tv 2,1 0,0 0,0 1,1 mikrohullámú Internet 0,0 2,5 0,0 0,8 bérelt vonal 0,0 2,5 7,0 1,9 műhold 0,0 0,0 4,7 0,8 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 N=265 26

29 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A fenti táblázatban szereplő adatok feltérképezik, hogy az alkalmazotti létszámtól függően a cégek milyen típusú Internet-kapcsolattal rendelkeznek. Jól látható, hogy az xdsl az átlagnál kedveltebb a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató cégek körében, míg az egyre sikeresebb GPRS szolgáltatást kizárólag a közepes létszámkategóriájú cégek veszik igénybe. Logikus, hogy a nagyobb cégek esetében az átlagnál magasabb a bérelt vonalak száma, meglepő viszont hogy e vállalkozási körben az átlagot meghaladó az analóg modemes alkalmazások aránya is. Internetkapcsolódási módok megoszlása árbevételi szerint Netkapcsolat típusa Árbevétel (m Ft) Összesen (%) 5 milliónál kevesebb (%) millió között (%) 100 milliónál több (%) analóg modem 25,0 6,5 10,6 9,8 ISDN 75,0 0,0 12,8 11,0 xdsl 0,0 93,5 66,0 73,2 mobil:gprs 0,0 0,0 6,4 3,7 mikrohullámú Internet 0,0 0,0 4,3 2,4 Összesen N=82 Általában a megkérdezett cégek árbevételének növekedésével egyenes arányban nő a választott megoldások szolgáltatási színvonala és költségessége is. Az 5 millió forintnál kisebb árbevételű cégekre az ISDN a jellemző, a legalább 20 millió Ft-os árbevétellel rendelkezőkre leginkább az xdsl. Nagyfokú torzítást okoz azonban, hogy azok a cégek, amelyek megnevezték az Internet-kapcsolódás típusát, gyakran nem válaszoltak az árbevétellel kapcsolatos kérdésre. Az Internet-kapcsolattal rendelkező megkérdezettektől azt is megtudakoltuk, hogy elégedettek-e a jelenlegi kapcsolódási formájukkal, amelyre az érintettek 90,4%-a igen -nel válaszolt. Az elégedett válaszadó cégek leginkább xdsl illetve ISDN móddal kapcsolódnak a világhálóhoz, míg az elégedetlenek körében a bérelt vonal, az xdsl és az analóg modemes kapcsolódás a legjellemzőbb. A cégek leginkább azért elégedettek, mivel saját megítélésük szerint a jelenleg létező Internet-kapcsolat teljes mértékben kielégíti a felmerülő igényeket, míg az elégedetlenek csoportja leginkább a lassúságot emelte ki, mint negatív tényezőt, melyet a válaszadók főképp az xdsl-re véltek jellemzőnek. E válaszok igen fontosak annak az imént felvetett kérdésnek a megválaszolásában, a már ma is a vállalkozások zöménél létező és általában megfelelőnek tartott Internet-kapcsolatok magas aránya nem jelez-e a vállalkozások fogyasztói szegmensében egyfajta piaci telítettséget. Első közelítésben nem is kétséges, hogy minden egyéb feltételt változatlannak tekintve a vállalkozások zöme rendelkezik igényeinek megfelelő Internet-kapcsolattal, tehát ez a piaci szegmens bizonyos mértékig telített. Finomabb elemzésben azonban a válaszok arra is utalnak, hogy ez az elégedettség elég relatív, csak itt és most tekinthető egyértelműnek. A számítógép és az Internet fejlődése arról tanúskodik, hogy az újabb alkalmazások alighanem tudatosan csak folyamatos hardver, szoftver és hálózati fejlesztések esetén használhatók, illetve az elavult eszközökhöz egy 27

30 KOPINT-DATORG ZRT. elég rövid idő után már nem készülnek programok, hardverelemek stb. Várható tehát, hogy az az Internet-kapcsolat, az a sávszélesség, amely ma még kielégíti egy adott vállalkozás igényeit, rövid néhány év múlva már elégtelennek minősül. Ezért fenti adatokból, válaszokból nem vonható le olyan egyértelmű következtetés, amely szerint a vállalkozások zöme megfelelő, szélessávú és jogos elégedettségüket kiváltó Internetkapcsolattal rendelkezik, ezért nem tekinthető a projekt szempontjából jövendőbeli felhasználónak. Ellenkezőleg, az hogy egyes cégek már ma is elégedetlenek pl. az xdslkapcsolattal, azt jelzi, hogy van tere a korábbiaknál szélesebb sávú és/vagy megbízhatóbb és/vagy olcsóbb Internet-kapcsolatot biztosító technológiáknak. Mindenesetre a vállalkozások internetes piacán minden technológiai fejlesztésnek, új szolgáltatásnak meg kell mérkőznie a már és még piacon lévő, korábbi technológia szintet képviselő termékekkel. A benchmark egyértelműen az xdsl-technológia, csak olyan új terméknek van létjogosultsága ezen a fontos részpiacon, amely egyetlen lényeges jellemzőjét tekintve sem rosszabb, mint az elterjedt és elfogadott xdsl, és legalább egy tekintetben érzékelhetően jobb annál. Visszatérve a felmérésre, e kérdéskör egyes kérdéseire és néhány más kérdésre adott válaszok melléktermékeként, arra a következtetésre jutottunk, hogy a megye vállalkozói szinte nem is tudják, mit jelenthet számukra a szélessávú összeköttetés. Sőt, az Internet jelentőségével sem sokan vannak tisztában. Arra a kérdésünkre például, hogy vajon okozott-e problémát a cég életében az Internet hiánya, az Internet-kapcsolattal nem rendelkezők közül senki sem válaszolt igen -nel, ami 90 válaszadó céget jelent. Az Internet-kapcsolattal a felmérés időpontjában nem rendelkező cégeknél megkérdeztük azt is, vajon tervezik-e, hogy egy éven belül rácsatlakozzanak a világhálóra. A válaszoknak csak a töredéke, mindössze 6,2%-a volt igenlő. Náluk aziránt is érdeklődtünk, hogy milyen összeköttetés létesítését tervezik, erre a kérdésre az egyetlen megnevezett netkapcsolati típus az xdsl. Úgy tűnik tehát, hogy a vállalkozások részpiaca extenzív úton már nem nő érdemlegesen. Az Internet-kapcsolattal nem rendelkező válaszadók 95,2%-a vélekedett úgy, hogy számukra nem is szükséges az Internet használata. Ez az attitűd minden bizonnyal alapvetően az ismerethiányból fakad, s kellő propagandamunkával orvosolható, ugyanakkor mi magunk sem vagyunk biztosak abban, hogy valamennyi vállalkozó, pl. mezőgazdasági termelő a közeljövőben reálisan az Internet-használók körébe erőltetendő. 28

31 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN A számítógép-használat jellemzői A PC-vel rendelkező cégektől megkérdeztük, mire használják számítógépüket/gépeiket. A kapott válaszok alapján a következő kép alakult ki: Mire használják a számítógépet? integrált vállalatirányítási rendszer működtetése könyvelés számlázás készletnyilvántartás termelésirányítás K+F külső kommunikáció belső kommunikáció irodai munka N= % Láthatjuk, hogy még a számítógéppel rendelkező kis- és közepes vállalkozások sem igazán rendeltetésszerűen használják PC-iket. Legtöbbjük számára a számítógép nem más, mint intelligens írógép. Azt a többletet, amit az IKT nyújt a hagyományos irodatechnikához képest még csak kevesen használják ki. Ennek minden bizonnyal legfőbb oka az, hogy egyelőre még csak a cégek egy része rendelkezik hálózati összeköttetéssel, így nemcsak a kommunikáció, hanem a vevőkkel és szállítókkal való kapcsolattartás terén sem tudják élvezni mindazt, ami az e-gazdaságba való bekapcsolódás előnyként nyújtana számukra. 29

32 KOPINT-DATORG ZRT Az Internet-használat sajátosságai Az Internet-kapcsolattal rendelkező cégeket megkérdeztük, hogy havonta kb. hány órát töltenek munkatársaik internetezéssel. Nem egy-egy dolgozó netezési szokásaira, hanem a cég, mint fogyasztó, jelentőségére voltunk kíváncsiak. A válaszokat a következő ábra szemlélteti: On-line töltött órák száma szerint a válaszadó cégek megoszlása 500 óra felett 15% 10 óránál kevesebb 1% között 11% között 18% % N=305 Az Internet-kapcsolattal rendelkező cégek esetében az on line töltött órák száma általában meghaladja a 10 órát, ennél a küszöbszámnál kevesebb igen ritkán fordul elő. On line órák száma havonta, létszám-kategóriák szerint On line órák száma havonta [h] Alkalmazottak száma (fő) Összesen (%) -9 (%) (%) 50+ (%) 10 óránál kevesebb 0,0 0,0 4,4 0, között 13,5 5,6 13,3 11, között 20,5 18,0 8,9 18, ,3 68,5 22,2 55,4 500 óra felett 8,8 7,9 51,1 14,8 Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Ahogyan az várható is volt, az on line töltött órák száma egyenes arányban nő az alkalmazotti létszámmal. Következő kérdésünk arra irányult, hogy mire használják az Internetet a cég dolgozói. A felkínált válaszlehetőségekből blokkokat képeztünk. Az első témakör az általános Internet 30

33 SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN funkciókra vonatkozott, a második a vállalat működésének elősegítésére, a harmadik pedig az e-kereskedelem témakörével foglalkozott. Internethasználat célja Képzés, oktatás Banki, pü. szolg. ig-be v. Online vásárlás Eladás utáni szolg. nyújtása On-line értékesítés On-line marketing PR célokra A szállítókkal való kapcsolattartás A vevőkkel való kapcsolattartás Anya- vagy leányvállalatukkal való kapcsolattartásra Adatbázis-elérés Piacfigyelés Általános információgyűjtés Állománycsere Levelezés N=306 Az ábrából láthatjuk, hogy egyelőre az internetezés klasszikus funkciói vezetik a népszerűségi listát. Elektronikus levelezésre szinte minden válaszolónk használja az Internetet, s az információgyűjtés különböző formái is igen kedveltek. Az e-gazdaság, vagyis az olyan tevékenységek, mint például az on line értékesítés, beszerzés stb. ma még a kis- és közepes vállalkozások esetében a 1% körül mozog. Továbbá az oktatást és a képzést a válaszadók csupán 1%-a jelölte meg. Ez egybecseng a következő, a távoktatáshoz való viszonyulásra vonatkozó kérdésünkre kapott válaszokkal is. % 31