* * * & ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÜZEUM-EGYLET SZAKOSZTÁLYÁBÓL. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI:

Átírás

1 * * * & ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÜZEUM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI inlllllllflillllüllfliiijinn 1S93. li[l!líil!l!l!!llll![ll[!ll![l! SZAKOSZTÁLYÁBÓL. l!!iiuiiiij!ll!illll!l!!ljllw XVIII. ÉVFOLYAM. Orvosi szak: LŐ TE JÓZSEF. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI: Természeud. szak: Népszerű szak: KOCH ANTAL és FARKAS GYULA. APÁTHY ISTVÁN. I. ORVOSI SZAK. I. FÜZET. TARTALOM: Eredei közlemények. Közlemények Apáhy Isván dr. egye, ny. r. anár állaani és összehasonlíó bonczani inézeéből. A kóros és ép fog szöveana köréből. Rudas Gerő dr.-ól Közlemény Szabó Dénes nr. szülészei és nőgyógyászai koródájáról. Az alumnol női bajok orvoslásában. Ák on z Ká r oly dr. anársegédől Közlemények Brand József dr. egye. ny. r. anár és műő-inézei főnők klinikájáról. I. Fűrészel koponyaseb esee. II. Skleroderma adulorum ké esee. Papp Gábor dr.-ól. A hólyagba juo faágrészle okoza kőképződés. Déri J. Henrik dr. műőnövendékől Felső állcson kiirása uán készül prohesis. Hönoz Kálmán dr.-ól I. A magyar orvosi szakirodalom 1892-ben, Összeállíoa Jakabházy Zsiga dr. egyeemi anársegéd Vegyesek. Névjegyzék az Erdélyi Múzeum-Egyle orvos-ermészeudományi szakoszálya agjairól az évi február 26-án aro közgyűlés napján I. Jegyzőkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyle orvos-ermészeudo- KOLÜZSVART. AÍTAÍ K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJA Revue sielie auf Seie 133

2 MONDANI VALÓK. Az Orvos- ermészeudományi Éresíő" 3 orvosi, 3 e mészeudományi és a népszerű esélyekről kiado öbb füzeben jelenik meg és aralmazza azon érekezéseke és előadásoka, melyek az Erdélyi Múzeum- Egyle orvos-ermészeudományi szakoszályának szakülésein és népszerű előadásain időről-időre előadanak, ovábbá a magyar orvosi és ermészeudományi szakirodalomban évről-évre megjelenő önálló dolgozaoknak névjegyzéke és a szakoszály ügyeire vonakozó apróbb közleményeke. A füzeeke az Erdélyi Múzeum-Egyle- vagy annak 0 vos-ermé szeudomány i szakoszályának agjai kapják, valamin megszerezheők azok könyvárus úján is. Az Erdélyi Múzeum-Egyle agja lehe az alapszabályok 8. -a <"" rin minden önálló és udománynyal foglalkozó vagy &***- honpolgár. A csalakozni kivánó valamely ag á'*" 1 éi be magá. A agválaszásnál, a. * ' szabályok kövekezőién- : ~" mek egyes községek, esülee gujzojaik vagy küldöeik álal gyakorolh : < 10. oiieiék: rendesek és rendkívüliek. A r.. 0 n. vagy igazgaók, vagy alapíók, vagy részvényesek, vagy szakoszályi agok. A rendkívüli agok iszelebeliek, vagy levelezők Igazgaó agok azok, a kik az egyle pénzalapjába legalább 500 öszáz oszrák forino adományoznak, vagy a múzeumba felveheő ennyi érékű gyűjemény ajándékoznak. Az igazgaó agok az egylei válaszmánynak holokig rendes agjai Alapíó agok azok, a kik akár az egyle pénzalapjá, akár a múzeum gyűjeményei 100 = egyszáz o. é. forinal, vagy annyi érékű ajándékkal gyarapíják. Az alapíó ezen egyszerre lefizee összeg álal, minden rész vényfizeés nélkül,' holig rendes agja az egylenek Az igazgaó- és alapíó agok álal befizee összegek a múzeum alapökéjéhez csaolanak; kövekezőleg a folyó kölségekre ezen összegeknek csak kamajai fordíhaók; csak a közgyűlésnek van joga előfordulhaó rendkívüli kiadások fedezésére az egyle őkéjéből is ualványozni Részvényes agok azok, a kik köelezik magoka, hogy az egyle pénzárába évenkén az év első negyedében ö forino fizenek. " 15.. Szakoszályi agok azok, a kik csupán egyik vagy másik szakoszályba lépnek be és ha helybeliek, évi 3 fr, ha vidékiek, 2 forin agdíj fizenek. Az egyszer belépő ag ag marad mindaddig, mig köelezeségé eljesii A beállási év január 1-ével kezdődik; időközben beálló részvényes és szakoszályi ag akkén fize, minha azon év januáriusa l-jén lépe volna be az egylebe Évenkéni fizeés helye iz évre eső részvénydíj egyszerre előre is leöleheni 40 = negyven o. é. forinal. A ki pedig húsz évre akarná részvényé előre zefizeni, 60 = havan o. é. forinal megehei. Helybeli agok 25, vidékiek pedig 15 forinal válhaják meg iz évi agdíjaika.

3 ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG SEGÉLYÉVEL ÖSSZEÁLLÍTJA A TITKÁR. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI : Orvosi szak: Természeud. szak: Népszerű szak: LQTE JÓZSEF. FARKAS GYULA és KOCH ANTAL. APÁTHY ISTVÁN XVIII. ÉVFOLYAM. I. ORVOSI SZAK. KOLOZSVÁRT. AJTAI K. ALBERT KÖNYVNYOMDÁJA

4 A VXIil. ÉVFOLYAM TARTALMA. ORVOSI SZAK. I. II III. füze. I. Eredei közlemények. Lapsz. 1. Rudas fierő dr. A kóros és ép fog szöveana köréből A fogak és a fogak szöveének hiányos fejlődéséről Ákonz Károly dr. anársegéd. Az alumnol a női bajok orvoslásában - '. -. i > Papp Gábor dr. 1) Fiirészal koponyaseb' esee. 2) Skleroderma aduiorum ké esee.... :,,, : A belső húgykőmeszés az irodalomban és Brand anár sebészi klinikáján Kolozsvár Déri J. Henrik dr. A hólyagba juo faág-részle okoza kőképzödés Hön ez Kálmán dr. anársegéd. Felső állcson kiirása uán készül prohesis 52 C. Széles Dénes dr. anársegéd. A beszámihaóságáról J a ka b h á zy Zsi g'a dr. anársegéd. Az asarin és sósavas asarin haásáról 199 II. Hazai szakirodalom. 1. Jakabházy Zsiga dr. anársegéd. A magyar orvosi szakirodalom 1892-ben 56 III. Vegyesek. í. Névjegyzék az Erdélyi Múzeum-Egyle" orvos-ermészeudományi szakoszálya agjairól, az évi február 26-án aro közgyűlés napján Jegyzőkönyv az Erdélyi Múzeúm^Eg^ie 11 orvos-ermészeudományi szakoszályának feb.r. 26-án,aroí közgyűléséről Jelenés az Erdélyi MúzeünKEgyle* orvos-ermészeudományi szakoszályának okóber 28-án aro szaküléséről 132

5 IV Lapsz 4. Jelenés az Erdélyi Múzeum-Egyle" orvos-ermészeudományi szakoszályának november 25-én aro szaküléséről NHALT DER REVUE. Auszilge oder Vberraffunaen der Originalmiheünn f/ e» des uniarischei Texes. 1. Dr Gerö Rudas. Aus de.m Gebiee des eikranken und gesunden /ahnes.... Seie. 2. Dr. KarlÁkonz. Das' Alumno'l '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. '. íl r. Heinrioh Déri. Ensehung eiues Harnseines, bedingdurch 4 T! BlaS6 eii1 g. 6 drungene S Zweigsück 142 r. beró Rudas. Über mangelhafo Enwickelurg der Zahne únd aer Zangewebe... uabnel p app. Der innere Harnröhrenschni in der Lieráor,' <jnd auf der chirurgischen Klinik des Prof. Brand in Kolozsvár.. 2:-!;! gmond '. v - Jakab házy Assisen. Über die Wirkung des Asann s und des salzsaueren Asarin's... \ 236

6 4< "5 /fof ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET f T ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁBÓL I. ORVOST SZAK. XV. Köe ! füze- KÖZLEMÉNYEK APÁTHY ISTVÁN DR. EGYETEMI NY. R. TANÁR ÁLLATTANI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ BONCZTANI INTÉZETÉBŐL. A kóros és ép fog szöveana köréből. Rudas Gerö dr.-ól. Midőn az első fejezeben jelze árgyammal foglalkozam, más érdekes szövei elérések is megragadák figyelmeme, minek kövekezében keő anulmányom körébe vonam. Érekezéseme ennek kövekezében három fejezere oszoam, a melyeke a kövekező sorrendben árgyalok : I. a foggyökeren észlel egy rika szövei elérésről, II. a foggyökerek felszívódásáról, és III. az inerglobuláris űrökről. I. A. foggyökeren észlel egy rika szövei elérésről ben, midőn az éleani inézeben a fogak szöveanával foglalkozam, a öbbi csiszolaom közö alálam egye különleges járaokkal a cemenben, a melyek a deninbe is mélyen behaolak. -Minhogy erre vonakozólag hasonló rajzo vagy leírás nem ismerem s a lérejövésre nézve magyaráza nem vol, ez kiudandó, Különböző fogakból számos keresz- és hosszcsiszolao készíeem. -Nehezíee az uánjárás azon körülmény is, hogy e csiszola eredeé Orv.-erm.-nd. Éresíő

7 2 RUDAS QKRŐ DR. nem udam. Összes akkori csiszolaaim carioicus fogakból származak, a melyeke fogbajosokól ávolíoam el és a melyeke kihúzásuk uán egy dobozba gyűjöem vol össze, és így sorra csiszolam őke, a nélkül, hogy egynek is közelebbi kórfolyamá vagy diagnózisá udam volna. Amin azonbnn később kiűn, nem le volna sikere, ha mindjár udom vala is a származásá. A legkülönbözőbb okok mia és más meg más kórfolyamokban szenvede és elávolío fogaka vizsgálva sem udam a bemuaandó elválozásnak nyomára jönni. Mégis sikerűi, h i jól emlékszem, egy évre rá hasonló elválozás lánom. Ez uóbbi csiszola ogy ép hulla-fogból ered. Az éleani inézeben a fogak szöveének anulmányozására a hallgaók ép hulla-fogaka kapak csiszolni. Egy il yon fogcsiszolaon kapam hasonló elválozás, ha nem is olyan szépe, min az előbbi, (le az elválozás késégkívül ugyanazon okból jö, lére. Mos ismé hullaogakból vélem felvilágosíás kapni, de hiába csiszolam számalan, ugyanazon elválozásra nem akadam öbbe. Hasonlókép e czélból csiszolam Enz anár úr szívességéből kapo ursus spelaeus-nak számos fogá, de eredmény nélkül ben jelen meg Milleről Lipcsében a Die Mikroorganismender Mundhöhle" czímű munka, melynek uolsó fejezeében a sarjadzó-, penész- és nyálkás gombákról szól. I hoz egy rajzo, a me y nagyrész hasonlí és eljesen megfelel az én bemnaam készíményeknek. Emlíi, hogy e készíményhez úgy juo, hogy a praeparaum hosszabb ideig vízben ázo és az hiszi, hogy ez alaás kövekezében jöek lére a deninben azok az elválozások, a melyeke egy sarjadzó gomba, a saccharomyces mycoderma, okozo volna. Ugyanez alála Miller ké emberfogon, a melyek a szájban min csapfogak volak alkalmazva. Miller azon leírása, melylyel ez kifejezi, nagy bizonyalanságban hagy bennünke mer nem szabaos ós így B<im, udj k, hog y o ez hogyan éri. ugyanis, sajá szavaival élve, az mondja: Dodi habé ich an emem íückchen Zahnbein, welches lángere Zei in Wasser auíbewahr wurde, und auch an zwei menschlichon Záhnen welche als Sifzahne in Munde'geragen worden waren, die ineressane Thasache consair, dass das Zahnbein von einem Sprosspilz (Saccharomyces mycoderma) durchbohr war."

8 A KÓROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. 3 Nem vol még alkalmam sem esapfog ámaszául szolgál gyökere vizsgálni, sem pedig re-, rans- vagy implanál foga, és így nem udom, hogy ezek melyike, vagy mind a keő oly csekély ellenállás anusí-e gombákkal szemben. Nem volna érdekelen megállapíani, hogy e gombameneek mily. alkalommal, a szájűr és képleei, valamin az egész szerveze milyen állapoában alálhaók. Miller egy ázao csiszolaon kapa és ké eseben emberfogon, a melynek eredeé nem udjuk bizosan. Galippe egy hulla-fogon, én pedig ké alkalommal akadam rá, egyszer egy kihúzo carioicus emberfogon, egyszer egy hulla-fogon. Miller azon nézeének ad kifejezés, hogy az emlíe gomba a ese végén sava válasz el, a melynek segélyével a legépebb deninbe is befúródhaik. Hasonlóképen nyilakozo Galippe x ), a ki ugyanez alála egy a Marquis-szigeekről származó csonváz fogain, a melyeke górcsövileg megvizsgál. A csaornák i sem a canaliculi d<rais irányában haladak és ezekben ovoid képleek volak. Ez eseben a mikroorganismusok a pulpa űréből és kívülről a cemenen á haolak a deninbe. Miller nincs meggyőződve róla, hogy e magyarázaa a valóságnak eljesen megfelel. Inkább hiszi, hogy a gomba a denin ugyanoly módon oldja fel, min az oseoklasok a csono. Hogy e melle savak is jászanának szerepe, nem képes bizonyíani. Én öbb alkalommal ázaam fogcsiszolaoka, részin isza vízben, részin pedig kenyér, nyál és víz keverékében, hogy a Milleről ily körülmények köz észlel elválozásoka megkapjam. A csiszolaoka, mielő e kísérleeknek kieem volna, górcsővel megvizsgálam és meggyőződem, hogy a deninben és cemenben ilynemű elválozások nincsenek. Azér használam kenyere és nyála a kísérleeimhez, mer Miller szerin a saccharomyces mycoderma ilyen keverékben jól enyészik. Az én kísérleeim azonban negaív eredményűek volak. Az így kezel csiszolaaim emberi és medve-fogakból vannak véve. Ilynemű elválozás egyálalában nem alálhaó rajuk. Azok a csiszolaok, a melyek 3 hónapig kenyér és nyál keverékében ázak, olyanok a macerálás mia, minha Bismark-barnával volnának fesve. l ) Deusche Monasschrif für Zalmheilkunde III. Hef 128 Seie. (Pariser Ges. f. Biol, D. Mod. Zeig 1888, Nr. 65.)

9 4 RUDAS GKRÓ DR. ügy lászik, hogy az ázaás ala savas erjedés foly le, mer a vékony csiszolaokból eljesen, a vasagokból legnagyobb részben kivonódo a mészaralom. A másik kérdés az, hogy hol fejlődek ki e gombajáraok? Emlíeem, hogy a kihúzo fogaka egy dobozba gyűjöem vol össze, a hol egy néhány hénél ovább nem veszegelheek, mer vizsgála alá kerülek. Felehenők, hogy ezen fogban levő gombajáraok a dobozban fejlődek ki- ahol eseleg alkalmas alajra alálhaak Ez azonban kizárhaó, mivel ugyanezen viszonyok köz vol 50-bO fog, és így öbb fogban is kelle volna ugyanez alálnom, a mi azonban nem örén. Ebből eljes joggal kövekezehejük az, hogy ezek a járaok az illeő ember szájában fejlődek ki, ami, az irodalma ekinve, nem lászik mindennapi dolognak. Készíményemen a járaok mindjár a zománcz haárán kezdődnek. I a fognyakon a vékony cemen réeg a csiszolás kövekezében leöredeze, de a csiszola öbbi helyén, úgy & cemen, min az ez köveő szemcsés réeg megvan. A járaok a zománcz haáráól kezdve az egész hosszcsiszola körzeén mindenü alálhaók. Elhelyezkedésűke ekinve, majd a cemenben fekszenek, ennek perifériájával párhuzamosan.vonulva, majd derékszögben vagy rézsú szehk á a cemene es így haolnak a deninbe, vagy pedig a denincsaornákkal haladnak párhuzamosan. Gyakran alálkozunk e járaok kereszmeszeevei vagy lajuk őke rézsú elvágva, ilyen kereszmeszeéé rezsu alál meneeke, vagy vakon végződő járavégeke alálunk messze benn a denmben ls. Egyik nagyobb mene kereszmeszee a csiszola penfenajáól 250 p ]áhaó, a denin periferiájá- ámeszeé M rí, i ^ ^»«8 ennél is beljebb lehe alálni. Ebből világosan láhaó, hogy sokkal hosszabb és a deninbe mélyebben behaoló járaok volak i, min ényleg a csiszolaon láhaók. E meneek ágassága p közö válozik. A meneek rikán üresek, öbbnyire finomabb vagy durvább szemcsés örmelékkel elek, a mi részben csiszolás közben is kerülhee beléjük. Függelék. Ilyen járaoka ír le legelőször Roux a Zeischrif für wissenschafliche Zoologie" XLV. köeében (Lipcse 1887.) a lapon, ezen czim ala Über eine im Knochen lebende Gruppé von Fadenpilzen (Mycelies ossifragus)." Roux a rhyina sel-

10 A KÓRÓS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. 5 leri bordarészében alál ilyen járaoka, a melyek a Havers-féle lemezeke a legkülönbözó'bb irányban járák á. E járaok elágazak, az ágak öbbnyire oly ámérőjűek volak, min a örzs, a melyből származak. A járaok a vérerekből indulak ki és bármily hosszúak volak, csonesecseke sohasem nyioak meg, azaz csonsejeken sohasem menek á. Roux a járaok legöbbjében egymásól különböző ávolságban láo válaszfalaka A járaoka hárya béleli ki, Csak a cson belsejében volak a járaok alálhaók, úgy ; hogy a cson 2 3 mm. környéki részében a cson normális szerkezeű vol. Talála ez sok fossil csonban és porczban. Nézee szerin ezek nem az élő individuumban fejlődek ki. A járaoka lérehozó mikrobáka mycelies ossifragus-nak neveze. Schaffer a Sizungsberiche der mahemaisch-naurwissenschaflichen Classe der kaiserlichen Akademie der Wissenschafen XCVIII. Bánd, III. Abh Wien", lapján Über den feineren Bau fossiler Knochen" czímen érekezik egy diluvialis őz járomcsonjában alál ilyen járaokról, a melyeke i fúró járaoknak nevez (Bohrgánge). Ugyancsak Schaffer érekezik ezen Sizungsberiche XCIX. köeének III. részében 1891-ben e czímen: Über Roux'sche Kanálé in menschlichen Záhnen" ( lapon). Ő ezen fúró járaoka először Wedl-nek egy fogcsiszolaán láa. Azuán Smreker figyelmezee arra, hogy olyan fogakban jönnek lére ilyen járaok, a melyek hosszú ideig áznak vízben. Kapo is Schaffer ilyen fogaka megvizsgálás vége és csakugyan alál bennök Roux-féle járaoka, so egy fiaal mesző fogon, a melynek gyökércsaornája még ág vol, ilyen járaok a pulpaűr felől is képződek. Schaffer az algáka okolja e járaok lérehozásáér és kísérleeze is ez irányban, a mennyiben egy eljesen ép foga e közönséges vízbe, azán aquawumból algáka e belé. A kísérle azonban nem igazola felevése. Az mondja u. i. (1. c. p. 377):.,... das Eíndrigen von cloi'ophyllhaligen Schláuchen in den Cemenüberzug glaube ich an einzelnen Sellen besimm gesehen zu habén." Miller berlini anár szíves éresíése alapján leírásoma azzal bővíheem ki, hogy ő már 1881-ben ír le ilyen járaoka az x\.rchiv für exper. Pahologie u. Pharmakologie" XVI. köeének lapján b en pedig Tomes ír le egy esee a Transacion of

11 6 UUDAS GKRŐ DR. odonological sociey of Grea Briain" folyóiraban (Vol. XXIV. No 4.). Miller hozzám inéze szívós levelében kifeji, hogy még ma sem képes haározoan állíani, hogy sarjadzó gombával van-e i dolgunk, vagy eseleg penészgomba-fajjal, a mi, száraz csiszolaokon bizosan eldöneni neki eddig nem sikerül. II. A foggyöjcerejc felszívódásáról. Minhogy a foggyökéren előforduló felszívódási jelenségek az előbbi fejezeben emlíeekhez némileg hasonlók, ezeke is vizsgálam. A foggyökéren a felszívódás legkevésbé sincs összefüggésben a cemen-réeg vasagságával. Ennek úgy a vasagabb, min a vékonyabb cemen-réegek áldozaul eshenek, de leghamarább ámadaok meg úgy a cemenben, min a deninbön a. hiányosan képze helyek. A hiányosan képze holyeke a deninben leggyakrabban aláljuk a környéki részen; ezek az odonoblasok működésének elején képezenek. Sokszor aláljuk a pulpával haáros deninben, a mely az odonoblasok uolsó működésével esik egybe. Legrikábban aláljuk a denin közepén, a mely a fog előhalado fejlődése ala lérejö áplálkozási zavaról származik. A foggyökér felszívódásánál es szöveének újraképződésénél nem csekély szerepe jászik az a veolus felszívódása is, amiér is e kölcsönös viszony szinén ügyelembe veszem e helyen. A cemen a gyökér deninje körűi réegzeesen rakódik le. E réegek a gyökércsúcs felé mindinkább szaporodnak. Emlősöknél, egyálalában vénségben, a cemen eemes vasagságo érhe el; a cemenanyag vagy az egész gyökér körűi rakódik le, vagy ennek csak egy-egy részén, ami álal a cemen-exososisok származnak. De koránsem örénik ez minden öreg fognál. A cemenképződés nincsen időhöz köve; megkezdődik, midőn a zománczképződés a koronán megszűnik, vagyis kevéssel a fog megszüleése elő, a különböző fogaknál ehá különböző időben; eőfoká éri el, midőn a deninképződés megszűnik, vagy,lassúdik, de ezuán is folyon képződheik. Baume *) szerin a cemen megvasagodása valószínűié^ ') Dr. Róber Baume. Odonologische Forschungen II. Theil.

12 A KÓUOS É? KP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. 7 még azon körülménynyel is összefügg, hogy az alveolus szabad szélei fel kezdenek szívódni, a mi néha még elég fiaal egyéneknél alálhaó, kik kevés gondo fordíanak fogaik iszán arására. A felszívódásnak fiaal egyéneknél fogkő az oka. A fogkő. i. az alveous szélei folyonosan nyomja, s mivel i az alveolusnak szivacsos állománya nincs, hamarább jő lére áplálkozási zavar és ennek kövekezében felszívódás. Rendes körülmények közö ehá a gyökéifelszívódása a medernyujvány sorvadásásával kezdődik. Eől azonban eljesen függelenül és pedig a gyökéi- felszínének bármely részen is föllép. Ha így a fog alveolusának egy részé elveszíi, meglazul és kiesik. E meglazulással rendesen egybeesik a c^menállomány megvasagodása. ügy lászik, minha a fog cemen állománya érfogaának megnagyobbodásával, a veszeség daczára, helyé bizosíani igyekeznék. A gyökér e póló megvasagodása a peridenium izgaásából magyarázhaó, a mi ilyenkor a fog mozgahaóságáól ered. Az ilyen mozgékony fogaknál azonban nem mindig aláljuk a cemenállomány megvasagodásá és gyakran aláljuk ez a gyökérnek előzees mozgahaósága nélkül is. E ké ényező azonban gyakran coincidál. Az ilyen cemen-úlengés legöbbször köőszöve és vérerekől ájár, a mi azuán a úlenge képződmény felszívódására viszen. A felszívódás egyszer csak a felüleen erjed inkább, máskor a mélybe haoló csaornák alakjában, a melyek vagy perioseumcsapokkal vagy szemcsés' alakalan mészömeggel vannak kiölve. A fogak gyökereinek felszívódásánál első feléel, hogy a pulpa elveszíse éleképességé, vagy legalább eemesen csökkenjen, mer a rendesen működő szöveben felszívódás lére nem jöhe. Hogy a pulpa éleképességé elveszíee-e, az már első láásra észre lehe venni. Ilyenkor a fog halvány fényű, megválozo színű. A felszívó-. as, úgy min másu, i is sarji szöve eszközli, a melye vagya Pulpa, vagy a peridenium, vagy mindkeő együ ermel. A felszívódás anulmányozására nagyon alkalmasak a ejfogak, a melyeknél A e ' s zívódás szövekező erély hiján lép fel. A felszívódási felüle szabad szemmel vagy loupeval nézve nagyon egyenelenül gödrös, felszívódás a deninben gyorsabban halad, min a cemenben, a miér is ez alávájolnak lászik. Ennek oka mindenesere az, hogy a cemen a gyökérháryával van fedve, a mely ez a felszívódás

13 s RUDAS GEHŐ DK. KUM i\ í g a fel8zívódás a ^ ^ninig haol, i akadályalanabbal haladha Ha egy ejfoga, a meiynek gvökere eljesen felszivodo a foghúsról vigyázva le- vagy kiemelünk, akkor a felszívódás, felüle ala közveelenííl egy hússzemölcsö fogunk láni, a melynek mélyedései és emelkedései eljesen a fog felszívódo felüeebe illenek Ez a szemölcs ehá a felszívódási felülenek ponos lolnl V T VÍZSgála mua^ hogy sarjszöveel van h Wl' a Z ^ felül6ón 6há a ' ^ökér felszívódási felüleéolrr 2 ' -.T rr n ' alál J uk a felszívódással együ járó, o magú oriassejeke. Az előbbi módon elávolío ejfoícsiszola- Z^Z) a C6menben és deni " állományában nagyon jól va-v lí!, 1821 ' ^^ 6lS! J6leÍ U ' h S>- világosabb körök lépnek föl, S óíc"- m?. Va, f f körök a m ' e^ k egymással összefolynak olvan 8 6Zek " h" V 7 ' ^ ^ * összefolynak. A denin YOlna lacul mai ' Ódva a ' me] y kimaródások Howshipelül Jf^jWeree^. A félkörök ala, ehá a felszívódási ók éen fevo állomány egy kisaé halványabb (alán mivel a mészsok egy része mar kioldódo), min az ép denin \ denin csaornacskák folyaásai a fel^ivvlá.' < n, A M lumeniiík nhk ^ íejsz ivodasi felüleen jól láhaók, de lumenjük öbbnyire duzzad, nagyobbodo. Vannak azonban i rendes vasagságú denincsaornák is A rw 7 c, - a felszívódási felüleen irányá válozaa a T.^ T * Ú eredei irányukkal ompa szöge képezek l í l T * ^ dási felülenek csak 4 1 ^ ^ ^ * ^ ^ rövld a sarjszöve lérehoza új képzó-dmén h ^ ^ ^ ^ őkké válnak F, MhL >>A - P y n meg v nem különbözeheioki<e \ainal. ü,z ujkepzodmenyben némelv helvf a i uu síeke lehe láni a denincsaornák ^ ^ Z ^ I Z Í Szöfa 1 S L m Í P Ő 8 Í? '. * 1 ^ - é P denmcsajui kozo a legszebb es félreismerheelen csonsejeke lája. Ismé mas helyeken a denin-csaornák ágabb lumenje közveeen fok aásakén^durván szemcsés mész lerakódásá lehe láni, kisebb M í f ruí^n Zen CZÍmen: " DÍe ResOT Plion der Milchzahne und die (M«ok,aso Va Cenralbla fór die JWffiW. Wissenschafen, o fe "" bőven foglalkoz.k e felszívódással, ő nem alálja Baumenak álászó' köei a melyek melyen a deninbe haolnak és a felszívódás előhírnökei. E.ei az én készíményeimen kiválóan lászanak, főleg a ejfogaknál.

14 A KÓROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. 9 nagyobb űrökkel. Ugyanilyen képe mua, ha nem is ilyen kifejezeen, a denin azon része, a mely a pnlpa fíre körűi fekszik. A pulpaűr haárán számos Howship-féle gödröcske láhaó. A felszívódásra nézve jellemző áesző köröke a perideniumól vagy pulpáól beljebb eső helyeken is kapjuk, a nélkül, hogy az előbbiekkel összefüggésben volnának, ezek azonban mégis vagy a perideniumól vagy a pulpáól erednek és csak a készíményen nem muahaó ki az összefüggésök. Legszebben demonsrálhaó ugyan mindez ejfogaknál, de öbb más készíményem is van, a melyek a felszívódási viszonyoka így üneik föl. Hangsúlyoznom kell, hogy a pulpaűr körűi levő felszívódásnál is lehe a szemcsés mészlerakodás és csonsejeke alálni, a mi, úgy lászik, egyesek figyelmé kikerüle, különben nem volna máig is viás kérdés, hogy képes-e a pulpa csono ermelni? Hogy a peridenium eemes puszíás visz véghez a deninben az álal, hogy ez felszívódásra bírja és azuán mélyen behaol az állományába cemene képezve, nem rikaság. 1 ) De án rikábban észlelék, hogy a zománczo, valamin az ez ala levő denin egy részé is feloldja és cemen képződik helyébe. Míg az előbbi épp oly gyakran alálhaó emberi fogaknál, az uóbbi lófog csiszolaán muahaom be. A lófog zománczá u. i. a korona egész felüleén cemen fedi. Készíményemen a zománcz fele levő cemen egy hely áhaol a zománczon és bemélyed a deninbe. I szépen képződö csonsejek láhaók és a kellő középen egy Havers-csaorna. A cemen i egészen rendes külsejű és csak annyiban különbözik a rendes helyen lévő cemenől, hogy Sharpey-féle rosjai nincsenek és Havers-csaorna van benne. Hogy ez csakugyan felszívódás es ujképződés, nem pedig fejlődési hiba, arra bizonyság e ké rész oz,. i. a régi és újonnan képződö szöve köz lévő ragaszó vonal (Kilinie). A felszívódás, sarjszöve eredményezi, a mely a fog alveoluai _ szivacsos állományából, vagy án. jobban mondva, az állomáyaban lévő velősejekből indul ki. Ez a sarjszöve először a periumon -haol á, a midőn ez szinén sarjszöveé válozik. A sarj- ) Ugyanüy képe mua be Bödekoer, Heizman, Mikroskopische Morphologie des Thierkörpers" czimű munkájának 266. ábrájában, 637. lapon.

15 10 RUDAS GERŐ DK. szöve vérnedve szolgála, a mely a mészsóka feloldja, a felszívódás elősegíi. A felszívódás módjára nézve azonban elérők a nézeek. Némelyek az hiszik, hogy a sejek, a szaporodásuk okoza nyomás álal idézik elő a felszívódás. Mások vegyi válozásban keresik a felszívódás oká. Baume úgy fogja fel a felszívódás, hogy az az anyag, a mely egy másika oldva ar, bizonyos körülmények közö ismé feloldhaja az a ese. A vérplasma azoka a mészsóka, a melyek a csonok és fogak felépíésére szolgálnak, lerakodásuk elő oldva arja magában. Viszon a fog éleképességének megszűne, vagy csökkene uán ismé feloldhaja ezeke a mészsóka. Havers-csaornáka a cemen rendes vasagságakor fiaal fogakban nem alálunk, felszívódás és hyperososis eseén azonban alig hiányzanak. Kölliker 1 ) szerin ezek készer-háromszor is elágzanak, vakon végződnek és 9-22 ;x ámérőjűek. Saler egyeseke a fogűrbe is kövee. III. Az inercjlobuláris ílrölről. ^ Gyakran alálunk a deninben a perifériájához közel, vele öbbékevésbbé párhuzamosan elhelyezkede úgyneveze inerglobuláris üregeke A koronában és gyökérben egyarán fellelheők. Rikábban alálhaók ezek a pulpával haáros deninben, a milyen igen sok csiszolaom köz csak egy eseben kapam szépen alakulva. Az inerglobuláris űrök Czennák*) WBrin úgy jönnek lére, hogy az alapa lomany elmeszesedése nem örénik ökéleesen. Az alapállomány elmeszesedésé úgy magyarázza, hogy gömbök alakjában örénik, a mely gömbök összefolynak s így kapjuk a rendes denin. Hasonlóképen magyarázák és kísérleekkel bizonyíoák a denin ekképeni elmeszesedésé Bainie és Haring.s) Haring e gömböke calcospháneknek neveze. Ha ezen gömbök összefolyása valamely okból lére nem jönne, származnak az egyes gömbök köz körszeleekhez hasadó yagy egyálalában köridomú erek,, a melyeke Czermák iner-») Kölliker, szöveem, 372. lapon. 5 Jeischrif fór wissenschafliche Zoologie II. köe, 810 lapon. B V,, l es 6 Anaoraie ' dér Zahne. Bearbeie von Holaender. rseiiin, ls lapon.

16 A KÓROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. 11 globnláris űröknek neveze el. De inerglobuláris űröknek neveze ő a denin és cemen köz levő és csiszolaokon láhaó űröke is. E keő azonban egymásól lényegesen különbözik. Különben egyedül mondja (1. c. p. 312.) Es gib aber auch Hohlráume, an denen man eine Begrenzung durch sphárische Flachen geradezu nich nachweisen kann, und man dürfe geneig sein, zu vermuhen, dass es in der Zahn.subsanz noch Hohlráume andern ürsprungs, als die Inerglobularraume, gábe." Már ő is kijelenee, hogy megvizsgálandó volna, vájjon ezen ké űrnem,. i. a deninben szabadon levő köralakú képződmények, a cemen és denin köz levő űrök ugyanazon eredeüek-e és e szerin m indkefő inerglobuláris űr néven összefoglalhaó-e? Czermák mindkeő inerglobuláris űrnek nevezi és kövekezőképen indokolja: a denin csaornák, úgymond, egyenlőképen viselkednek mindké nemű űr irán, a mennyiben az űr a denincsaornáka lefuásukban akadályozza, és pedig úgy, hogy a denincsaornák az űr egyik végén beszájadzanak és a másik végéből ismé minegy eredeüke veszik, ehá az űr á nem járják. Minhogy ovábbá a mészgömbök különbözőképen egyesülhenek, nem csodálhaó, ha minden űrnek nincsen meg a gömb alakja. Végre az mondja, nem lehe az gondolni, hogy az űrök egy helyen az álal jönnek lére, hogy a mészgömbök nem olvadnak öszsze egymásssal, más hely pedig egyéb okból származnának. Czermák ez okaclaolásának 2 uolsó ponja nem fogadhaó el. Hogy a nieszg'imbök különbözőképen folyhanak össze és így eseleg a gömb vagy köralako eljesen kizárhanák, nehezen érheő, mer az hiszem, az új alakról öbbé-kevésbbé észreveheő volna, hogy gömbökből kelekeze. Pedig a denin és cemen, köz levő űr legöbbjén a legkülönbözőbb alak láhaó, a nélkül, hogy köralakra gondolni is e -ne.ne. A mi az uolsó bizonyíásá illei arra nézve, hogy e ké nenaú űr egybe aroznék, vagy egyféleképen származnék, -. i. hogy ne m lehe képzelni, hogy az egyikféle űr mészgömbök össze nem vadasa álal jönne lére, és a másik másképen származnék, az éppen nem bizonyíék, mer igenis leheséges és vélelenül i e ké y mindegyike más-más okból származik. Szennák azon magyarázaa, hogy az elmeszesedő deninben meszgömbök össze nem folyása álal ezek köz és e mia gömb-

17 12 RUDAS GERO DR. vagy körszerű erek származnak, ez az erre vonakozó készíményeken lehe consaálni. És ha ezek köz a csiszolaon űr alálunk, még nem jogosí föl arra a felvéelre, hogy űr vol azon a helyen akkor is, mielő ennyi elválozáson men kereszül. Nem képzelheő, hogy ha a mészgömbök nem folynak össze, ez álal űr kelekeznék, és pedig azér nem, mer ha fejlődő fogaka vizsgálunk, az lájuk, hogy az elmeszesedés a már meglevő denin alapállományában örénik és pedig a denin alapállományának ermelő helyéől jóval ávolabb. Ezen alapállomány folyonosságá csakis a deninrosiok szakíják meg, űr o egyálalában nincsen. Az elmeszesedési haáron lájuk a mészgömböke, de hézagok közük nincsenek. A puhío fogon a savak behaása kövekezében a mészgömbök elűnnek. Ilyenkor azonban a meszeek fesése ad bizos felvilágosíás az elmeszesedési haárra nézve. A meszenek azon része ugyanis, a melyből az alkalmazo sav a mesze kivona, a feső anyagokól erősen fesődik és ez álal a mészgömbök haárai ismé láhaók lesznek, míg az újonnan ermel, még el nem meszesede alapállomány vagy egyálalában nem veszi föl a feséke, vagy nagyon halványan fesődik. így ehá a fesék nagyon jól felünei a haár az el nem' meszesede alapanyag és a mészeleníe denin köz. E haárvonal rendesen körvonal-részekből áll. Gyakran lehe láni a feselen alapanyagban gömb vagy jobban mondva kör-alakoka, a melyek éppúgy felveék a fesőanyago, min a mószeleníe denin-állomány, ezek az úgyneveze mészgömbök, a melyek el volak meszesedve, és azér veék löl a feső-anyago a mészkivonás uán. A legújabb képzodményű denin, a mely még nincs elmeszesedve és a feső-anyago nem veszi föl, Morgensern 1 ) szürke deninnek nevezi, az elmeszesede denin pedig sárga deninnek. Minhogy ehá az elmeszesedés, vagy a mészgömbök képződése az alapállományban örénik, nehezen képzelheő, hogy a mészgömbök össze nem olvadása álal űr ámadna, hiszen o az alapállomány van, a melyen kereszül már az elmeszesedés elő a Tomesféle rosok haladnak! Lehe, hogy ez az alapállomány, mivel o a i) Morgensern. Enwickelungsgeschiche der Záhne Sclieff. Handbnch d. Zahnheilkunde I. köe 282 lapon 2 ) Charles Tomes. 1 c. p. 48. lapon.

18 A KOROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖKÉBŐL. 13 mészgömbök nem olvadak össze, puhább, min egyebü, min az Tomes 2 ) és mások is emlíik. Ilyen helyeken azán a csiszolaon űrök úgy jöhenek lére, hogy a csiszolás kímélelen, durva munkája ala a puhább alapállomány könnyebben dörzsöleik ki, min az ép, keményebb, mészből elj eseh áhao denin a'apállománya. Mi ehá ezen helyeken űröke csak csiszolaokon láunk, sérelen fogszöveben i puha alapállomány van (pl. meszeeken). Kollmann *) az inerglobuláris űrökről az írja, hogy puha alapállománynyal birnak, a melyen a deninrosok kereszül haladnak, es u gy jönnek lére, hogy az űr kierjedése szerin egy néhány dennsej porczállomány ermel, de mészsóka nem rak le. Egy bizonyos idő múlva azon akadály, a mely a sejek működésé ekkén befolyásola, megszűnik, és a sejek rendes működésöke ismé folyaják, amennyiben úgy enyve képző anyago, min mészsóka ermelnek. Charles Tomes (1. c. p. 48.) is érvel a melle, hogy a deiiincsövek as inerglobuláris űrökön kereszül mennek. Ebből úgy lászik, hogy csak Czermák ekinee űröknek, aki e z elérés először íra le. A későbbi vizsgálók, min Kollmann, Toroes és mások az mondják, hogy ebben az úgyneveze űrben alapallomány van, csakhogy ez uóbbiak szerin a deninrosok vagy clenincsövek mennek á ezeken a helyeken. John Tomes e ké űrneme már különválaszoa, amennyiben a lenin és cemen köz levőke szemcsés réegnek (granular layer) neveze. Ebner 2 ) ugy az inerglobuláris űröke, min a szemcsés réege elemlíi leguóbb megjelen fogszöveanában, a nélkül, hogy ezeknek finomabb szövei szerkezeéről vagy lérejövésök módjáról szóana. Morgensern (1. c. p. 283.) csak annyi emlí, hogy ezeknek rejövése fejlődési akadályokon alapul. Hogy az inerglobuláris űr elnevezés nem felel meg, már az u obb felemlíe búvárok vizsgálaaiból. is kiűnik, a kik mindnyá- *) Kollmann. Subsania eburnea der Zahne. Sizungberiche der königl. ayor ' Akademie köe, 379. és 382. lapon. 2 ) Ebner. Hisologie der Zahne mi Einschluss der Hisogenese : Schr.ff. Handbnch d. Zalmheilkunde I. köe, 224. lapon.

19 14 RUDAS GKRO ÜK. jun megegyeznek abban, hogy ezen helyeken alapállomány alálhaó, ehá nem űr, amin az én vizsgálaaim is bizonyíják. ED ennek kövekezében az inerglobuláris űr elnevezése helye az inerglobuláris ér neve ajánlom ezen helyekre nézve. Ez inerglobuláris ereken nem mennek á a deninrosok, a melyek e erek irán ugy viselkednek, min az első vizsgálójuk, Czermák leíra. Ponos vizsgálanál ez minden csiszolaon vagy meszeen egyenlőképen, és így láhaó. Hangsúlyozom, hogy ponos vizsgálanál, mer felülees vizsgálanál rendesen úgy lájuk, hogy a deninrosok áhaladnak e ereken. De ha ezeke az inerglobuláris ereke ponosan beállíjuk, apaszaljuk, hogy az előbb jól láo denincsövek sokkal gyengébben lászanak, min a ér és haárai. Kellő uánjárással meggyőződünk arról, ho á y a denincsövek nem az inerglobuláris ereken mennek á, hanem vagy fölöük vagy alauk haladnak el, míg ellenben azok a denincsövek, a melyek a érrel egy síkban fekszenek, azok haározoan megszakíanak az inerglobuláris éről es a úr áellenében eső haáron ismé azon irányban folyaják újoka, a melyben megszakad vol. Az inerglobuláris erek származására nézve is helyes a Czermák elmélee, hogy. i. ezek a mészgömbök ö.^sze nem folyása álal jönnek lére. E éreke ugyanis körvonalrészek haárolják. Az elmeszesedés mészgömbök álal örénik, és ha ezek össze nem folynak, a közük levő hely nem impraegnálódik kellőleg mészszel, ós így elérő a mészszel eljesen elíe denin állományáól. Azonban magyarázara szoiúl, hogy hogyan van az, hogy ezekben az inerglobuláris erekben nincsenek deninrosok? Tán hiányos fejlődés kövekezében deninrosok o egyálalában nem volak, vagy később űnek el? Az, hogy a deninrosok egyálalában hiányozak volna, nem lehe felvenni. Hiszen e helyen a denincsövek úgy néznek ki, minha a közepükből egy darabo kivágak volna. Már pedig, ha úgy volna ho»y az odonoblasok működése zavarából származnék i a deninros hiánya, akkor a denincső lumenje nem volna egyenlően ág a megszakío helyen és a ér másik oldalának ismé folyaólagos helyén, és ez a ké vég alig esnék egy síkba és egy vonalba. A denincsövek nem kezdődnek a zománcz vagy a cemen haárán olyan vasag lumennel, min a milyen lefuásuk közepén van. Az

20 A KÓROS ÉS ÉP FOG SZÖVETTANA KÖRÉBŐL. ir> inerglobuláris ér haárán ehá nem kezdődik az odonoblas működése újra, min az egyesek állíják, hanem csak folyaódik nem újonnan kezdődő, mer a deninros lérehozására irányul működésében egyálalában nem is vol zavarva, amire az inerglobuláris élhaárán újólag felűnő denincső ág lumenje enged kövekezeni. Épp ugy, min ha egy meszeen egy vérér kisebb-nagyobb lefuásá lájuk, senkinek sem fog eszébe juni, hogy az az ér o vee eredee azon ág lumenjével. A deninrosok elűnése az inerglobuláris érről ehá uólagos folyamanak a kövekezménye. A deninrosoka ugyanis a Neumann-féle hüvely veszi körűi és ez védi. Tudjuk, hogy anenmanniele hüvely milyen ellenáüó képességgel bír savak, aljak és maceralás ellen. De ha ez lére nem jön, a deninros csupán a puha alapállományba van beágyazva így örénik ez az inerglobuláris erén is. A Neumann-féle hüvely az elmeszesedés folyamaa ala és álal jön lére. Az inerglobuláris éren, min előbb láuk, mészlerakod ás nem örénik. Ennek kövekezében Neumann-féle hüvely nem képződik, a deninrosok védelenek, az alapállománynyal közvelenül érinkeznek, minek kövekezében más nem is képzelheő, min hogy azok a, puha alapállományba beleolvadak. Ami a szemcsés réege illei, már John Tomes, ki annak külőnneműségó fölismere, más elnevezéssel is jelöle, ezzel annak adván kifejezés, hogy ezek nem azonos vagy hasonnemű képződmények. Jiirről az illeő helyek egyszeri láása is kellőleg meggyőzhe minden vizsgáló. Van eké elérésnek némi ekineben közös ulajdona is. így p], u szemcsés réegbe is behaolnak a deninrosok. Ezek azonban a benyílás ellenkező oldalán nem folyaják újoka, mer ez a deninrosoknak rendesen véghaára. Törénik, hogy a szemcsés réeghez közel akadunk olyan, rendesen kisebb erüleekre, melyekbe a deninros bemélyed és a benyílás ellenkező oldalán me lájuk a benyílás folyaásakén, de ez már nem arozik a emesí 's réeghez és egészen más eredeű, min amaz. Vagy vana eseek, hogy a deninros közel a szemcsés réeghez köre-vagy m pullaszerű képleben űnik el, vagy jobban mondva veszi kezdee > de ez ismé Cáak közel van a szemcsés réeghez és más rova arozik. A fesékekkel szemben ugyanazon magaarás anúsíja, min az inlerglobuláris erek, vagy a szürke denin. Mindhá-