Az euklideszi algoritmusról
|
|
- Gréta Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az euklideszi algoritmusról Ivanyos Gábor 2012 március 12
2 Fazekas Seress Ákos, IG
3 Elekes György Tablókép Tanárok a 70-es évekb l Surányi László gy jteményéb l
4 ELTE Lovász László Pelikán József
5 MTA SZTAKI 1983 Turchányi Gyula iwiw
6 MTA SZTAKI 1991; BME 1992 Babai László cs.uhicago.edu Sántha Miklós
7 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás
8 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás (számítógépes) program, programrészlet "lényege"
9 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás (számítógépes) program, programrészlet "lényege" Rokonok: geometriai szerkesztés stratégia játékban, Rubik-kocka kirakása, papírhajtogatás, kijutás labirintusból, stb... konyhai vagy kémiai recept (pl. aranycsinálás) összeszerelési útmutató (pl. bútoré), gyártási eljárás, stb...
10 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi
11 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán)
12 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban
13 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása:
14 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta
15 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum
16 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l
17 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l
18 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l A tízes számrendszerben történ (hindu eredet ) számolásról ( az iskolában tanult módszerek)
19 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását
20 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást
21 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni
22 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között
23 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között Az univerzum kora: < másodperc
24 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között Az univerzum kora: < másodperc Várható leggyorsabb számítógép 2020-ban: lebeg pontos m velet/másodperc
25 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a
26 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos
27 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel
28 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel a b és a : b számolása: n 2 -tel arányos
29 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel a b és a : b számolása: n 2 -tel arányos (vannak elvileg gyorsabb szorzó-osztó módszerek; ezek csak nagyon nagy számokra jobbak a gyakorlatban )
30 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300)
31 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300) Az Elemek 7. (és 11.) könyvében szerepel az eukl. alg.
32 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300) Az Elemek 7. (és 11.) könyvében szerepel az eukl. alg. Jó on-line kiadás: David Joyce "fordítása": djoyce/java/elements/elements.html (a kép forrása: Bill Casselman: cass/euclid/papyrus/papyrus.html)
33 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez
34 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció:
35 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek
36 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek lnko(a, b) = a legnagyobb olyan d > 0 egész, amelyre d a és d b. Kiszámolható törzstényez s felbontás segítségével
37 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek lnko(a, b) = a legnagyobb olyan d > 0 egész, amelyre d a és d b. Kiszámolható törzstényez s felbontás segítségével Ez rossz esetben igen lassú
38 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése
39 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával
40 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás):
41 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs!
42 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem
43 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás
44 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására
45 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására Felbontó projektek: számítógépek önkéntes hálózatán+szuperszámítógépeken
46 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására Felbontó projektek: számítógépek önkéntes hálózatán+szuperszámítógépeken 2009-es rekord: 235 jegy szám felbontása (két kb. 120 jegy prímszám szorzata)
47 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1
48 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére
49 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére "szerencsés" M birtokában az euklideszi algoritmussal kiszámoljuk lnko(n, M)-et
50 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére "szerencsés" M birtokában az euklideszi algoritmussal kiszámoljuk lnko(n, M)-et lnko(m, N) valódi osztója N-nek
51 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak.
52 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ).
53 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ). Következmény: {a és b közös osztói} = {a és b a közös osztói}
54 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ). Következmény: {a és b közös osztói} = {a és b a közös osztói} Következmény: lnko(a, b) = lnko(a, b a).
55 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a)
56 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek
57 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b.
58 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a
59 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b
60 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b Újra (1)-t l.
61 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b Újra (1)-t l.
62 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - eredeti változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2') Ameddig b a, legyen b b a (3') a b Újra (1)-t l.
63 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a
64 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b
65 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy
66 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy Ekkor kb. b/a kivonás lenne
67 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy Ekkor kb. b/a kivonás lenne Ez reménytelenül sok!
68 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - eredeti változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény a. (2') Ameddig b a, legyen b b a (3') a b Újra (1)-t l.
69 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - maradékos osztással Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b%a (3') a b Újra (1)-t l. (b%a = b a b/a )
70 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!)
71 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b
72 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l
73 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1
74 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l
75 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l,
76 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér
77 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2
78 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1
79 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1
80 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1
81 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1 Tehát a l+2 a l a l+1,
82 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1 Tehát a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2.
83 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2.
84 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2,
85 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l.
86 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l+2 1a 2 l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz)
87 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l+2 1a 2 l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 a 2 l 0.
88 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 2 l a 0. Innen: a ciklus lefutásainak száma 2 log 2 a = konstans log 10 a
89 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 2 l a 0. Innen: a ciklus lefutásainak száma 2 log 2 a = konstans log 10 a Összköltség: (log 10 a) 3 -nel arányos
90 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1,
91 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2
92 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2
93 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve
94 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2,
95 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2, F l = F l 2 + F l 1 (l > 2)
96 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2, F l = F l 2 + F l 1 (l > 2) Belátható, hogy a l 1 Fl+1 a 0.
97 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l
98 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l γ = b/a-val
99 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l γ = b/a-val (1) γ {γ} (2) Ha γ = 0, akkor kész (3) Különben γ 1/γ és folytatjuk (1)-t l
100 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Az el z eljárás átszervezve és tartalommal megtöltve (1) γ = γ + {γ} (*) feljegyezzük γ -t (2) Ha {γ} = 0, akkor kész (3) Különben folytatjuk γ helyett 1/{γ}-val
101 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ
102 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = 1 +
103 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1
104 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1 =
105 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1 = γ 2
106 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ
107 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ γ 3
108 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ γ 3 1 = γ 4
109 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ = γ 4 = γ
110 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk.
111 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x =
112 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x =
113 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x = Észrevétel: x = x,
114 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x = Észrevétel: x = x, amib l x 2 = 2x + 1.
115 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1
116 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1 x 2 2x + 1 = 2 (x 1) 2 = 2 x 1 = ± 2 x = 1 ± negatív, tehát
117 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1 x 2 2x + 1 = 2 (x 1) 2 = 2 x 1 = ± 2 x = 1 ± negatív, tehát x =
118 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális
119 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális Periodikus lánctört: 2 vagy pl
120 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális Periodikus lánctört: 2 vagy pl Tétel: γ lánctörtalakja periodikus γ pozitív kvadratikus szám: egy racionális együtthatós másodfokú egyenlet pozitív gyöke
121 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 3 2 =
122 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 7 5 =
123 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel =
124 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel =
125 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 99 = Nicsak: 99 = és 210x297mm: az A4-es lap mérete
126 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 2 1 = 2
127 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 3 2 =
128 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =
129 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 8 5 =
130 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 13 8 =
131 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =
132 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =
133 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =
134 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =
135 Lánctörtek Aranymetszés Arany téglalap φ φ 1 = 1 φ 1 φ 1
136 Lánctörtek e lánctört alakja Az e szám lánctört-alakja e =
137 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
138 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
139 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
140 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
141 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
142 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
143 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
144 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
145 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
146 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
147 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
148 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
149 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
150 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
151 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
152 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
153 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
154 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál
155 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}.
156 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is.
157 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban:
158 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban: Azért, mert az euklideszi algoritmus során örökl dik, hogy a közbüls értékek (a l, b l ) ax + by alakúak.
159 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban: Azért, mert az euklideszi algoritmus során örökl dik, hogy a közbüls értékek (a l, b l ) ax + by alakúak. Kiegészített euklideszi algoritmus: Az eukl. algoritmust kiegészítjük a közbüls számok (a l, b l ) el állításával ax + by alakban.
160 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x
161 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x
162 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x
163 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x
164 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x
165 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x
166 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x
167 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x x
168 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x
169 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x
170 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x
171 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x
172 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x
173 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x
174 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x
175 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13
176 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek.
177 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi
178 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi Vesztes: aki nem tud lépni (azaz aki két egyforma madzagot kap).
179 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi Vesztes: aki nem tud lépni (azaz aki két egyforma madzagot kap). Kérdés: a kezdeti hosszúságoktól függ en a kezd nek mikor van nyer stratégiája?
LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás
LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET Példák és feladatok ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás Fels oktatási tankönyv Lektorálták: Kátai Imre Bui Minh Phong Burcsi Péter Farkas Gábor Fülöp Ágnes Germán László
RészletesebbenXIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában
XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus A véletlen nyomában Mi is az a véletlen? 1111111111, 1010101010, 1100010111 valószínűsége egyaránt 1/1024 Melyiket
RészletesebbenRejtett részcsoportok és kvantum-számítógépek
Ivanyos Gábor MTA SZTAKI MTA, 2007 május 23. Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök Tartalom 1 Kvantum bitek és kvantum-áramkörök Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök 2 Háttér Deníció,
RészletesebbenBináris keres fák kiegyensúlyozásai. Egyed Boglárka
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Bináris keres fák kiegyensúlyozásai BSc szakdolgozat Egyed Boglárka Matematika BSc, Alkalmazott matematikus szakirány Témavezet : Fekete István, egyetemi
RészletesebbenKriptográfiai algoritmus implementációk időalapú támadása Endrődi Csilla, Csorba Kristóf BME MIT
NetworkShop 2004 2004.. április 7. Kriptográfiai algoritmus implementációk időalapú támadása Endrődi Csilla, Csorba Kristóf BME MIT Bevezetés Ma használt algoritmusok matematikailag alaposan teszteltek
RészletesebbenSzámelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa
Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa 1. Mutasd meg, hogy a tízes számrendszerben felírt 111111111111 tizenhárom jegyű szám összetett szám, azaz
RészletesebbenA gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:
. Tagadások: A gyakorlatok HF-inak megoldása Az. gyakorlat HF-inak megoldása "Nem észak felé kell indulnunk és nem kell visszafordulnunk." "Nem esik az es, vagy nem fúj a szél." "Van olyan puha szilva,
RészletesebbenMatematikai programozás gyakorlatok
VÁRTERÉSZ MAGDA Matematikai programozás gyakorlatok 2003/04-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 3 1.1. Javasolt órai feladat.............................. 3 1.2. Javasolt házi feladatok.............................
RészletesebbenHalmazelmélet. 2. fejezet 2-1
2. fejezet Halmazelmélet D 2.1 Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenl nek, ha elemeik ugyanazok. A halmazt, melynek nincs eleme, üres halmaznak nevezzük. Jele:. D 2.2 Az A halmazt a B halmaz
RészletesebbenAdatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor
Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Eszterházy Károly Főiskola Copyright 2013, Eszterházy Károly Főiskola Tartalom
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 12. Előadás: 8 királynő
Bevezetés a programozásba 12. Előadás: 8 királynő A 8 királynő feladat Egy sakktáblára tennénk 8 királynőt, úgy, hogy ne álljon egyik sem ütésben Ez nem triviális feladat, a lehetséges 64*63*62*61*60*59*58*57/8!=4'426'165'368
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet. Adatszerkezetek és algoritmusok. Geda Gábor
Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Adatszerkezetek és algoritmusok Geda Gábor Eger, 2012 Készült a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0038 támogatásával. 2 Tartalomjegyzék 1. Előszó 4
Részletesebben43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. Alfa tanár úr 5 tanulót vizsgáztatott matematikából. Az elért pontszámokat véletlen sorrendben írta
RészletesebbenValószín ségelmélet házi feladatok
Valószín ségelmélet házi feladatok Minden héten 3-4 házi feladatot adok ki. A megoldásokat a következ órán kell beadni, és kés bb már nem lehet pótolni. Csak az mehet vizsgázni, aki a 13 hét során kiadott
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAnalízisfeladat-gyűjtemény IV.
Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította
RészletesebbenPrímtesztelés és prímfaktorizáció
Prímtesztelés és prímfaktorizáció Diplomamunka Írta: Gerbicz Róbert Alkalmazott matematikus szak Email : robert.gerbicz@gmail.com Témavezető: Gyarmati Katalin, tudományos munkatárs Algebra és Számelmélet
RészletesebbenLogaritmikus egyenletek Szakközépiskola, 11. osztály. 2. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet!
Logaritmikus egyenletek Szakközépiskola,. osztály. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet! lg(0x ) lg(x + ) = lg () Kikötések: x > 5 és x >. lg(0x ) lg(x + ) = lg () lg 0x (x + ) = lg (3)
RészletesebbenLineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer
Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Feladat: Egy gyár kétféle terméket gyárt (A, B): /db Eladási ár 1000 800 Technológiai önköltség 400 300 Normaóraigény
RészletesebbenFejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert
Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc Dr. Kersner Róbert 007 Tartalomjegyzék Előszó ii. Determináns. Mátrixok 6 3. Az inverz mátrix 9 4. Lineáris egyenletrendszerek 5. Lineáris
RészletesebbenKöltségvetési szabályzat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Költségvetési szabályzat Az Építészmérnöki Kar költségvetése a kar alapvető gazdálkodási döntéseit tartalmazza. Célja a várható bevételek
RészletesebbenFizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.
Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek
Részletesebben1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 05 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. május 9. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Formai előírások: Fontos tudnivalók A dolgozatot
RészletesebbenNemzetközi Magyar Matematikaverseny 2016
Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 2016 2016 Fazekas, Berzsenyi Budapest Berzsenyi Dániel Gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium Budapest 2. javított kiadás 2016. március 1115. Technikai el készítés, tördelés:
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika
RészletesebbenGYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)
GYAKORLAT. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok lásd EA-ban is; iskolából ismert I. Halmazok.. Alapfogalmak: "halmaz" és "eleme". Halmaz kritériuma: egyértelm en eldönthet,
RészletesebbenFELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.
FELADATOK A RELÁCIÓK, GRÁFOK TÉMAKÖRHÖZ 1. rész A feladatsorban használt jelölések: R = {r R r < 0}, R + = {r R r>0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. 4.1. Feladat. Adja meg az α = {(x, y) x +
RészletesebbenShor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra
Ivanyos Gábor MTA SZTAKI Debrecen, 20 január 2. Tartalom és kvantum-áramkörök 2 A diszkrét log probléma Kvantum bit Állapot: a B = C 2 komplex euklideszi tér egy egységvektora: az a 0 + b szuperpozíció
RészletesebbenSegédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Gépszerkezettan tanszék Segédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez Összeállította: Dr. Stampfer Mihály Pécs, 0. . A fogaskerekek előtervezése.
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Király Zoltán ELTE Matematikai Intézet. 2013. február 18. Legfrissebb, on-line verzió: http://www.cs.elte.hu/~kiraly/algelm.
Algoritmuselmélet Király Zoltán ELTE Matematikai Intézet 2013. február 18. Legfrissebb, on-line verzió: http://www.cs.elte.hu/~kiraly/algelm.pdf 1.3. verzió Tartalomjegyzék I. Alapvető algoritmusok 6 1.
RészletesebbenVI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ. A feladatsor jellemzői
VI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Szögfüggvények derékszögű háromszögben, szinusztétel, koszinusztétel, Pitagorasz-tétel. Előzmények Pitagorasz-tétel, derékszögű háromszög trigonometriája,
Részletesebben2. előadás: További gömbi fogalmak
2 előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak Valamely gömbi főkör ívének α azimutja az ív egy tetszőleges pontjában az a szög, amit az ív és a meridián érintői zárnak be egymással
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 3. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:
Részletesebben3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió)
3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, R és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió Zoli 2009. október 28. 1 Tartalomjegyzék 1. Frekvenciafüggő elemek, kondenzátorok és tekercsek:
RészletesebbenSimonovits M. Elekes Gyuri és az illeszkedések p. 1
Elekes Gyuri és az illeszkedések Simonovits M. Elekes Gyuri és az illeszkedések p. 1 On the number of high multiplicity points for 1-parameter families of curves György Elekes, Miklós Simonovits and Endre
RészletesebbenKaotikus vagy csak összetett? Labdák pattogása lépcs n Gruiz Márton, Meszéna Tamás, Tél Tamás. 1. Bevezetés. 2. A modell
. Bevezetés Kaotikus vagy csak összetett? Labdák pattogása lépcs n Gruiz Márton, Meszéna Tamás, Tél Tamás Egy osztrák gimnáziumi tankönyvben több, közismerten kaotikus mozgással járó jelenség bemutatása
RészletesebbenMinta 1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész
1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR I. rész A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához
Részletesebben5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?
5. Trigonometria I. Feladatok 1. Mutassuk meg, hogy cos 0 cos 0 sin 0 3. KöMaL 010/október; C. 108.. Az ABC háromszög belsejében lévő P pontra PAB PBC PCA φ. Mutassuk meg, hogy ha a háromszög szögei α,
RészletesebbenMATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét
MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét - 1 - Az óraszámok az AROMOBAN követhetőek nyomon! A tananyag feldolgozása a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA (Mozaik, 013) tankönyv és a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY
Részletesebben1. Előadás Lineáris programozás Szállítási feladatok
1. Előadás Lineáris programozás Szállítási feladatok Salamon Júlia Előadás II. éves gazdaság informatikus hallgatók számára Projekt Témák: Lineáris programozási feladat (3 hallgató) Szállítási feladat
RészletesebbenP (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i )
6. A láncszabály, a teljes valószínűség tétele és Bayes-tétel Egy (Ω, A, P ) valószín ségi mez n értelmezett A 1,..., A n A események metszetének valószín sége felírható feltételes valószín ségek segítségével
RészletesebbenBevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba: példákkal, szimulációkkal
Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba: példákkal, szimulációkkal Arató Miklós, Prokaj Vilmos és Zempléni András 2013.05.07 Tartalom Tartalom 1 1. Bevezetés, véletlen kísérletek 4 1.1 Bevezetés...................................
RészletesebbenKétszemélyes négyes sor játék
Kétszemélyes négyes sor játék segítségével lehetővé kell tenni, hogy két ember a kliens program egy-egy példányát használva négyes sor játékot játsszon egymással a szerveren keresztül. Játékszabályok:
RészletesebbenTARTALOM. Ismétlő tesztek...248 ÚTMUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK...255
TARTALOM. SZÁMHALMAZOK...5.. Természetes kitevőjű hatványok...5.. Negatív egész kitevőjű hatványok...6.. Racionális kitevőjű hatványok...7.4. Irracionális kitevőjű hatványok...0.5. Négyzetgyök és köbgyök...
RészletesebbenAnalízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév
Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra
RészletesebbenAlgoritmikus számelmélet. dr.szalkai István, dr.dósa György Pannon Egyetem, Veszprém
Algoritmikus számelmélet dr.szalkai István, dr.dósa György Pannon Egyetem, Veszprém ii Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék iii 1. Bevezetés 1 1.1. Jelölések................................ 2 2. Algoritmusok
RészletesebbenEgy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged
Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged A 01. május 8.-i emelt szintű matematika érettségin szerepelt az alábbi feladat. Egy háromszög oldalhosszai egy számtani sorozat egymást
Részletesebben5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét!
5. gyakorlat Lineáris leképezések Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! f : IR IR, f(x) 5x Mit rendel hozzá ez a függvény két szám összegéhez? x, x IR, f(x +
RészletesebbenHálók kongruenciahálója
Hálók kongruenciahálója Diplomamunka Írta: Skublics Benedek Témavezet : Pálfy Péter Pál Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet 2007 Tartalomjegyzék Bevezetés 1 1. Hálók kongruenciái 3 1.1. A
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 11 XI LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREk 1 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZER A lineáris egyenletrendszer általános alakja: (1) Ugyanez mátrix alakban: (2), ahol x az ismeretleneket tartalmazó
Részletesebbenmatematikai statisztika 2006. október 24.
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 2006. október 24. ii Tartalomjegyzék I. Valószínűségszámítás 1 1. Véletlen jelenségek matematikai modellje 3 1.1. Valószínűségi mező..............................
RészletesebbenI. BEVEZETÉS------------------------------------------------------------------2
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS------------------------------------------------------------------2 II. EL ZMÉNYEK ---------------------------------------------------------------4 II. 1. A BENETTIN-STRELCYN
RészletesebbenÉ Ü ö Ü ú Ú ű Ó Ó ű ö Ó Ó ú ű Ü Ö Ó Ó ö Ó Ő ű Ó Ó ú Ü Ü Ó Ó Ó Ü Ó Í Í ö ö ö ö ö ú ú ö ű ú ö ö ö ú ö ú ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ö ú ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ö ö ú ö ö ö ö Ó Í
Részletesebbenü ő ő ü ő ő ö ö ő ö í ü ő í ö ö í ő ö ő ű ú ő í ü ő ö ő Í ö ö ő ö ö ő ő ö ő í Í í ü ö ő í ü ü ú ü ö ö ő ü ő ö ő í ü ő í ö ö ő ő ő í í ő í ő ő Á Ó Í í í ő ű ú ő í í ő ő Í ő í ő í í Í í ő í ő í ő ő íí ő
RészletesebbenÍ Ő É Ó É é Ö Á Á Á Ó é Ó é ö é Ö ű ö é ö ű ö é ö é é é é é é é é é é é é é é é é é é ü é é é Í é é é é ü é ö ü é ü é é ö ö é ú é é ü é é ü é é ü é ü é é é ú é Ó é é ú é ü é é ö é ö é Á Á Á Ó é Ó Í é ö
Részletesebbenö í Ö Ó ü í ü ö Ö ö ü ü ö ö ö ö Ö ü ö ö Ö ü Ű Ö ö ü ú ű ö ö í ö ö í ü ö ö í í ö Á É ö Ö í ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ö ü í ü ö í ü ö ö ö Ö ü ö í ü í ö ö ö Ö ü ö Ö í í ö Ö ü ö Ö í ü ö Á É ö Ö í ü ö í ö ű ö ö ű ö
Részletesebbenő ő ű í ó ú í ó í ó Á Á Á É ű ő ó ó ő ó ő Á É ó Á É ú Á É É Á ó Á Á Á Á Á É É ó Á É í É É í É ú ú ú ó ó Ö ú É ú ó ő ú ó í É É É É Ö Ö É Á É É É Ő Ó É ő ó ó í ő ú ő ő ű í ó ú Ő Ö ú É ú ú ő ő É É ő ő ő ő
Részletesebbenö é é ü Ő Ö é ü ö é é ü é é ó é ü ü é é é é é í é ü é é é é é é ö é é ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é é é ü é ö é é é ó é é é é é ü ö é é ü ú ö é é é é ö é é ö é é ó é ó é é í é é ó é é ó é é í ó é é ü ü é ó
RészletesebbenDiszkrét Matematika I.
Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. egyetemi jegyzet mobidiák
RészletesebbenVárosok Viadala JUNIOR, 1990-91. sz, második forduló ... 99
JUNIOR, 990-9. sz, els forduló. Adott két pozitív valós szám. Bizonyítsuk be, hogy ha az összegük kisebb, mint a szorzatuk, akkor az összegük nagyobb 4-nél. (N. Vasziljev, 4 pont) 2. Egy szabályos háromszög
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenMercs Erika. Matematikai módszerek a navigációban
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Mercs Erika Matematikai módszerek a navigációban BSc diploma Témavezet : Bérczi Kristóf Operációkutatási Tanszék Budapest, 213 Köszönetnyilvánítás Szeretnék
Részletesebben3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben
3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben 1. 1. Alapfogalmak 2. Nevezetes sík- és térbeli alakzatok, definícióik 3. Thalész-tétel 4. Gyakorlati alkalmazás Pont: alapfogalom, nem definiáljuk Egyenes:
RészletesebbenPárhuzamos algoritmusmodellek Herendi, Tamás Nagy, Benedek
Párhuzamos algoritmusmodellek Herendi, Tamás Nagy, Benedek Párhuzamos algoritmusmodellek írta Herendi, Tamás és Nagy, Benedek Szerzői jog 2014 Typotex Kiadó Kivonat Összefoglaló: Napjainkban a számítások
RészletesebbenÖsszefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára
Összefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára Matematikai alapszöveg: Bálint Péter, BME Differenciálegyenletek Tanszék Konzultáció, kiegészítések gépészmérnöki szempontok
RészletesebbenMinden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.
1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz
Részletesebben4. előadás. Vektorok
4. előadás Vektorok Vektorok bevezetése Ha adottak a térben az A és a B pontok, akkor pontosan egy olyan eltolás létezik, amely A-t B- be viszi. Ha φ egy tetszőleges eltolás, akkor ez a tér minden P pontjához
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten ANALÍZIS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 Nevezetes halmazok
RészletesebbenGráfokkal megoldható hétköznapi problémák
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák Szakdolgozat Készítette Vincze Ágnes Melitta Konzulens Héger Tamás Budapest, 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés
RészletesebbenMatematika emelt szintû érettségi témakörök 2013. Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár)
Matematika emelt szintû érettségi témakörök 013 Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár) Tájékoztató vizsgázóknak Tisztelt Vizsgázó! A szóbeli vizsgán a tétel címében megjelölt téma kifejtését
RészletesebbenÓkori görög csillagászat
Ókori görög csillagászat * Kroton * Milétosz Ión filozófusok (i.e. 6.sz.) központ: Milétosz Milétoszi Thálész (i.e. 624-547) Anaximandrosz (i.e. 611-546) Anaximenész (~ i.e. 528) Milétoszi Thálész (i.e.
RészletesebbenNUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó
FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT NUMERIKUS MÓDSZEREK 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright Az Olvasó most egy egyetemi jegyzetet tart
RészletesebbenMatematikai logika. Nagy Károly 2009
Matematikai logika előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2009 1 1. Elsőrendű nyelvek 1.1. Definíció. Az Ω =< Srt, Cnst, F n, P r > komponensekből álló rendezett négyest elsőrendű
RészletesebbenMesterséges intelligencia 1 előadások
VÁRTERÉSZ MAGDA Mesterséges intelligencia 1 előadások 2006/07-es tanév Tartalomjegyzék 1. A problémareprezentáció 4 1.1. Az állapottér-reprezentáció.................................................. 5
RészletesebbenMikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét PREFERENCIÁK, HASZNOSSÁG 2. RÉSZ
MIKROÖKONÓMI I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. PREFERENCIÁK, HSZNOSSÁG 2. RÉSZ Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június tananyagot
RészletesebbenLehet vagy nem? Konstrukciók és lehetetlenségi bizonyítások Dr. Katz Sándor, Bonyhád
Dr. Katz Sándor: Lehet vagy nem? Lehet vagy nem? Konstrukciók és lehetetlenségi bizonyítások Dr. Katz Sándor, Bonyhád A kreativitás fejlesztésének legközvetlenebb módja a konstrukciós feladatok megoldása.
RészletesebbenFélévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz
Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz Dátum Téma beadandó Feb 12Cs Konvolúció (normális, Cauchy,
RészletesebbenREKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát.
1. A REKURZIÓ FOGALMA REKURZIÓ Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1.1 Bevezető példák: 1.1.1 Faktoriális Nemrekurzív
RészletesebbenMatematikai és matematikai statisztikai alapismeretek
Kézirat a Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek című előadáshoz Dr. Győri István NEVELÉSTUDOMÁNYI PH.D. PROGRM 1999/2000 1 1. MTEMTIKI LPOGLMK 1.1. Halmazok Halmazon mindig bizonyos dolgok
RészletesebbenGyakorló feladatok ZH-ra
Algoritmuselmélet Schlotter Ildi 2011. április 6. ildi@cs.bme.hu Gyakorló feladatok ZH-ra Nagyságrendek 1. Egy algoritmusról tudjuk, hogy a lépésszáma O(n 2 ). Lehetséges-e, hogy (a) minden páros n-re
RészletesebbenLineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál
Lineáris algebra - jegyzet Kupán Pál Tartalomjegyzék fejezet Vektorgeometria 5 Vektorok normája Vektorok skaláris szorzata 4 3 Vektorok vektoriális szorzata 5 fejezet Vektorterek, alterek, bázis Vektorterek
RészletesebbenÉS TESZTEK A DEFINITSÉG
MÁTRIX DEFINITSÉGÉNEK FOGALMA ÉS TESZTEK A DEFINITSÉG ELDÖNTÉSÉRE DR. NAGY TAMÁS egyetemi docens Miskolci Egyetem Alkalmazott Matematikai Tanszék A bemutatott kutató munka a TÁMOP-..1.B-10//KONV-010-0001
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten LINEÁRIS PROGRAMOZÁS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 4 A lineáris
RészletesebbenMATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség 2013. 09. 01. kezdete: Oldal/összes: 1/5 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 MATEMATIKA
Részletesebben5. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, 29. 36. oldal. 5. előadás Lineáris függetlenség
5. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 29. 36. oldal. Gondolkodnivalók Vektortér 1. Gondolkodnivaló Alteret alkotnak-e az R n n (valós n n-es mátrixok) vektortérben az alábbi részhalmazok? U 1 =
RészletesebbenÉrettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)
2005/db közép 2005/db emelt 2005/db összes 2005/jegy közép 2005/jegy emelt 2005/jegy összes 2005/% közép 2005/% emelt 2005/% összes 51 119 170 3,53 5,00 4,42 59,90 99,17 84,27 22 17 39 4,45 4,94 4,7 75,68
RészletesebbenMatematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés
Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés A logika a gondolkodás általános törvényszerűségeit, szabályait vizsgálja. A matematikai logika a
RészletesebbenSzeminárium-Rekurziók
1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az
RészletesebbenBevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia
Bevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia Készítette: Dr. Ábrahám István A játékelmélet a 2. század közepén alakult ki. (Neumann J., O. Morgenstern). Gyakran
RészletesebbenA matematika alapjai. Nagy Károly 2014
A matematika alapjai előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről egyértelműen
Részletesebben1. Kivonat 3. 2. Bevezetés 5. 3. Káoszelmélet [1, 2] 6
1 Contents 1. Kivonat 3 2. Bevezetés 5 3. Káoszelmélet [1, 2] 6 4. A Bloch-egyenlet iteratív megoldása 10 4.1. Az iterációs séma 10 4.2. Ljapunov-exponens számítás 12 4.3. Példák 14 4.3.1. A számítás kiindulási
RészletesebbenMatematika. Specializáció. 11 12. évfolyam
Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes
RészletesebbenLaser Distancer LD 500. Használati utasitás
Laser istancer L 500 asználati utasitás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 7 8 9 4 5 6 1 2 0 3 15 14 13 12 11 2 1 3 4 1 2 3 8 5 7 4 7 6 6 5 1 2 1 3 1 3 1 2 2 max. asználati útmutató magyar Gratulálunk a megvásárlásához!
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben8. előadás EGYÉNI KERESLET
8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép
RészletesebbenFerenczi Dóra. Sorbanállási problémák
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ferenczi Dóra Sorbanállási problémák BSc Szakdolgozat Témavezet : Arató Miklós egyetemi docens Valószín ségelméleti és Statisztika Tanszék Budapest,
RészletesebbenVHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás
VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS... 3 1.1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET... 3 1.2. MÉRT JELLEMZŐK... 3 1.3. BEMENETEK... 4 1.4. TÁPELLÁTÁS... 4 1.5. PROGRAMOZÁS,
RészletesebbenFOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19.
FOLYTONOS TESTEK Folyadékok sztatikája Térfogati erők, nyomás A deformáció szempontjából a testre ható erőket két csoportba soroljuk. A térfogati erők a test minden részére, a belső részekre és a felületi
Részletesebben