Az euklideszi algoritmusról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az euklideszi algoritmusról"

Átírás

1 Az euklideszi algoritmusról Ivanyos Gábor 2012 március 12

2 Fazekas Seress Ákos, IG

3 Elekes György Tablókép Tanárok a 70-es évekb l Surányi László gy jteményéb l

4 ELTE Lovász László Pelikán József

5 MTA SZTAKI 1983 Turchányi Gyula iwiw

6 MTA SZTAKI 1991; BME 1992 Babai László cs.uhicago.edu Sántha Miklós

7 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás

8 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás (számítógépes) program, programrészlet "lényege"

9 Algoritmus Mi az? Algoritmus - mi is az (számítási) módszer, eljárás (számítógépes) program, programrészlet "lényege" Rokonok: geometriai szerkesztés stratégia játékban, Rubik-kocka kirakása, papírhajtogatás, kijutás labirintusból, stb... konyhai vagy kémiai recept (pl. aranycsinálás) összeszerelési útmutató (pl. bútoré), gyártási eljárás, stb...

10 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi

11 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán)

12 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban

13 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása:

14 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta

15 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum

16 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l

17 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l

18 Algoritmus Névadó Algoritmus - a névadó Abu Dzsafar Muhammed ibn Musza al-khwarizmi Khwarezm: tartomány Kelet-Perzsia (ma Üzbegisztán) Élt kb ig Bagdadban Harun al-rashid uralkodása: Egy könyve latin átiratának (12. sz.) címe az els két szava után: Dixit Algorizmi = Al Khwarizmi mondta Másik cím: Algoritmi de numero Indorum Al Khwarizmi a hindu számolás m vészetér l A tízes számrendszerben történ (hindu eredet ) számolásról ( az iskolában tanult módszerek)

19 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását

20 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást

21 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni

22 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között

23 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között Az univerzum kora: < másodperc

24 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l A helyiértékes számábrázolásról Lehet vé teszi igen nagy számok leírását és a velük való számolást Egy 100 jegy szám akkora, ameddig el sem tudunk számlálni Az univerzum atomjainak a száma: és között Az univerzum kora: < másodperc Várható leggyorsabb számítógép 2020-ban: lebeg pontos m velet/másodperc

25 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a

26 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos

27 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel

28 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel a b és a : b számolása: n 2 -tel arányos

29 Algoritmus Az iskolai számolási módszerekr l Az iskolai módszerek költsége a, b: n jegy számok: n log 10 a a + b és a b számolása: n-nel arányos számú m velet számjegyekkel a b és a : b számolása: n 2 -tel arányos (vannak elvileg gyorsabb szorzó-osztó módszerek; ezek csak nagyon nagy számokra jobbak a gyakorlatban )

30 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300)

31 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300) Az Elemek 7. (és 11.) könyvében szerepel az eukl. alg.

32 Euklidesz Elemek Az euklideszi algoritmus - lel hely Euklidesz: Elemek (Sztoicheia) (Alexandria, kb. i.e. 300) Az Elemek 7. (és 11.) könyvében szerepel az eukl. alg. Jó on-line kiadás: David Joyce "fordítása": djoyce/java/elements/elements.html (a kép forrása: Bill Casselman: cass/euclid/papyrus/papyrus.html)

33 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez

34 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció:

35 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek

36 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek lnko(a, b) = a legnagyobb olyan d > 0 egész, amelyre d a és d b. Kiszámolható törzstényez s felbontás segítségével

37 Euklidesz A legnagyobb közös osztó A legnagyobb közös osztó Legnagyobb közös osztó a legnagyobb közösen kiemelhet tényez Deníció: legyenek a, b > 0 egészek lnko(a, b) = a legnagyobb olyan d > 0 egész, amelyre d a és d b. Kiszámolható törzstényez s felbontás segítségével Ez rossz esetben igen lassú

38 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése

39 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával

40 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás):

41 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs!

42 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem

43 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás

44 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására

45 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására Felbontó projektek: számítógépek önkéntes hálózatán+szuperszámítógépeken

46 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz (?) Érdemi rész: valódi osztó keresése M N esetén tovább M és N/M felbontásával Naiv módszer: N-ig próbálkozás (osztás): 200-nál több jegy N-re N > , ennyi id nk nincs! Nem ismert (log N) nel arányos idej módszer sem Feltételezett nehézség kihasználása: RSA titkosírás 2007-ig díjak kit zve nagy konkrét N-ek felbontására Felbontó projektek: számítógépek önkéntes hálózatán+szuperszámítógépeken 2009-es rekord: 235 jegy szám felbontása (két kb. 120 jegy prímszám szorzata)

47 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1

48 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére

49 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére "szerencsés" M birtokában az euklideszi algoritmussal kiszámoljuk lnko(n, M)-et

50 Euklidesz Nagy N törzstényez s felbontása nehéz Az lnko a legjobb felbontó algoritmusokban a munka nehéz része: keressünk olyan N-nél kisebb M-et, amelyre lnko(n, M) > 1 a próbálgatásnál sokkal okosabb és gyorsabb módszerek vannak "szerencsés" M keresésére "szerencsés" M birtokában az euklideszi algoritmussal kiszámoljuk lnko(n, M)-et lnko(m, N) valódi osztója N-nek

51 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak.

52 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ).

53 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ). Következmény: {a és b közös osztói} = {a és b a közös osztói}

54 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus alapötlete Legyenek a és b egészek. Észrevétel: Ha d közös osztója a-nak és b-nek, akkor d közös osztója a-nak és b ± a-nak. Biz.: Tegyük fel, hogy b = db, a = da. Ekkor b ± a = d(b ± a ). Következmény: {a és b közös osztói} = {a és b a közös osztói} Következmény: lnko(a, b) = lnko(a, b a).

55 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a)

56 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek

57 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b.

58 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a

59 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b

60 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Tudjuk: b > a esetén lnko(a, b) = lnko(a, b a) Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b Újra (1)-t l.

61 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - elegáns változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b a (3) Ha a > b, akkor a b Újra (1)-t l.

62 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - eredeti változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2') Ameddig b a, legyen b b a (3') a b Újra (1)-t l.

63 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a

64 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b

65 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy

66 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy Ekkor kb. b/a kivonás lenne

67 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az eredeti változat lassú lehet (2') Ameddig b a, legyen b b a El fordulhat, hogy a sokkal kisebb lesz, mint b Például a b és b 200 jegy Ekkor kb. b/a kivonás lenne Ez reménytelenül sok!

68 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - eredeti változat Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény a. (2') Ameddig b a, legyen b b a (3') a b Újra (1)-t l.

69 Az euklideszi algoritmus Az algoritmus Az euklideszi algoritmus - maradékos osztással Ciklus: Feltételek: 0 a b egészek (1) Ha a = 0, akkor kész; az eredmény b. (2) Legyen b b%a (3') a b Újra (1)-t l. (b%a = b a b/a )

70 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!)

71 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b

72 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l

73 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1

74 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l

75 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l,

76 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér

77 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2

78 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1

79 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1

80 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1

81 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1 Tehát a l+2 a l a l+1,

82 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése Jelölés: a l, b l az "a, b" értéke l lépés után. (Mostantól a, b az eredeti (a bemen ) a, b-t jelöli!) a 0 = a, b 0 = b Feltétel: 0 < a l b l Egy lépés eredménye: a l+1 = b l %a l < a l, b l+1 = a l. a l+1 < a l, tehát el bb-utóbb véget ér Két lépés után (ha a l+1 0): a l+2 = b l+1 %a l+1 = a l %a l+1 a l a l+1 Tehát a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2.

83 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2.

84 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2,

85 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l.

86 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l+2 1a 2 l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz)

87 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l+2 1a 2 l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 a 2 l 0.

88 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 2 l a 0. Innen: a ciklus lefutásainak száma 2 log 2 a = konstans log 10 a

89 Az euklideszi algoritmus Elemzés Az euklideszi algoritmus elemzése El z oldalról: a l a l+1 + a l+2. Innen a l a l+1 + a l+2 a l+2 + a l+2 = 2a l+2, Azaz: a l a l. a l két lépésben felez dik (vagy még kisebb lesz) Ebb l: a 2l 1 2 l a 0. Innen: a ciklus lefutásainak száma 2 log 2 a = konstans log 10 a Összköltség: (log 10 a) 3 -nel arányos

90 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1,

91 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2

92 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2

93 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve

94 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2,

95 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2, F l = F l 2 + F l 1 (l > 2)

96 Az euklideszi algoritmus Elemzés Pontosabb elemzés: a Fibonacci-számok Tudjuk: a l+2 a l a l+1, azaz a l a l+1 + a l+2 Leglassabban csökken, ha egyenl ség teljesül: a l = a l+1 + a l+2 a Fibonacci-sorozat rekurziója, csak fordítva indexelve Fibonacci-számok: F 1 = 1, F 2 = 2, F l = F l 2 + F l 1 (l > 2) Belátható, hogy a l 1 Fl+1 a 0.

97 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l

98 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l γ = b/a-val

99 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Elemek 11. könyv: Euklideszi algoritmus tetsz leges 0 < a b-re (1) b b a b/a (2) Ha b = 0, akkor kész. (3) Különben b a és folytatjuk (1)-t l γ = b/a-val (1) γ {γ} (2) Ha γ = 0, akkor kész (3) Különben γ 1/γ és folytatjuk (1)-t l

100 Lánctörtek Lánctörtfejtés Lánctörtbe fejtés Az el z eljárás átszervezve és tartalommal megtöltve (1) γ = γ + {γ} (*) feljegyezzük γ -t (2) Ha {γ} = 0, akkor kész (3) Különben folytatjuk γ helyett 1/{γ}-val

101 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ

102 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = 1 +

103 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1

104 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1 =

105 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = γ 1 = γ 2

106 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ

107 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ γ 3

108 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ γ 3 1 = γ 4

109 Lánctörtek sqrt(2) Példa: 2 lánctört alakja 2 = γ = = = γ γ = γ 4 = γ

110 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk.

111 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x =

112 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x =

113 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x = Észrevétel: x = x,

114 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás Trükk: 2 helyett re bizonyítunk. Legyen x = Be kéne látni, hogy x = Észrevétel: x = x, amib l x 2 = 2x + 1.

115 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1

116 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1 x 2 2x + 1 = 2 (x 1) 2 = 2 x 1 = ± 2 x = 1 ± negatív, tehát

117 Lánctörtek sqrt(2) 2 lánctört alakja - bizonyítás x olyan pozitív szám, amelyre x 2 = 2x + 1 x 2 2x + 1 = 2 (x 1) 2 = 2 x 1 = ± 2 x = 1 ± negatív, tehát x =

118 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális

119 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális Periodikus lánctört: 2 vagy pl

120 Lánctörtek Periodicitás Véges és periodikus lánctörtek γ lánctörtalakja véges γ racionális Periodikus lánctört: 2 vagy pl Tétel: γ lánctörtalakja periodikus γ pozitív kvadratikus szám: egy racionális együtthatós másodfokú egyenlet pozitív gyöke

121 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 3 2 =

122 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 7 5 =

123 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel =

124 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel =

125 Lánctörtek Közelítés 2 közelítése csonkított lánctörtekkel = 99 = Nicsak: 99 = és 210x297mm: az A4-es lap mérete

126 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 2 1 = 2

127 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 3 2 =

128 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =

129 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 8 5 =

130 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört = 13 8 =

131 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =

132 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =

133 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =

134 Lánctörtek Aranymetszés A leglassabban közelít lánctört =

135 Lánctörtek Aranymetszés Arany téglalap φ φ 1 = 1 φ 1 φ 1

136 Lánctörtek e lánctört alakja Az e szám lánctört-alakja e =

137 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

138 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

139 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

140 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

141 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

142 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

143 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

144 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

145 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

146 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

147 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

148 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

149 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

150 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

151 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

152 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

153 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

154 Kiegészítések A Fibonacci-spirál A Fibonacci-spirál

155 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}.

156 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is.

157 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban:

158 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban: Azért, mert az euklideszi algoritmus során örökl dik, hogy a közbüls értékek (a l, b l ) ax + by alakúak.

159 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Az lnko egy fontos tulajdonsága Tétel: Legyenek 0 < a, b egészek. Ekkor {ax + by alakú számok (x, y egészek)} = {lnko(a, b) többszörösei}. Biz.: könny : ha d osztója a, b-nek, akkor ax + by -nak is., azaz lnko(a, b) el áll ax + by alakban: Azért, mert az euklideszi algoritmus során örökl dik, hogy a közbüls értékek (a l, b l ) ax + by alakúak. Kiegészített euklideszi algoritmus: Az eukl. algoritmust kiegészítjük a közbüls számok (a l, b l ) el állításával ax + by alakban.

160 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x

161 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x

162 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x

163 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x

164 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x

165 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x

166 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x

167 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x x

168 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x x

169 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x x

170 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x x

171 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x x

172 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x x

173 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x x

174 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13 8x

175 Kiegészítések A kiegészített euklideszi algoritmus Példa: a = 8, b = 13

176 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek.

177 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi

178 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi Vesztes: aki nem tud lépni (azaz aki két egyforma madzagot kap).

179 Kiegészítések Az euklideszi játék Az euklideszi játék (ColeDavie 1969) Adott két egész hosszúságú madzag és 2 játékos, akik felváltva lépnek. Egy lépés: a hosszabbik madzagból levágjuk a rövidebb egy többszörösét legalább 1-szeresét azért még maradjon valamennyi Vesztes: aki nem tud lépni (azaz aki két egyforma madzagot kap). Kérdés: a kezdeti hosszúságoktól függ en a kezd nek mikor van nyer stratégiája?

LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás

LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET Példák és feladatok ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás Fels oktatási tankönyv Lektorálták: Kátai Imre Bui Minh Phong Burcsi Péter Farkas Gábor Fülöp Ágnes Germán László

Részletesebben

XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában

XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus. A véletlen nyomában XIII. Bolyai Konferencia Bodnár József Eötvös József Collegium, ELTE TTK, III. matematikus A véletlen nyomában Mi is az a véletlen? 1111111111, 1010101010, 1100010111 valószínűsége egyaránt 1/1024 Melyiket

Részletesebben

Rejtett részcsoportok és kvantum-számítógépek

Rejtett részcsoportok és kvantum-számítógépek Ivanyos Gábor MTA SZTAKI MTA, 2007 május 23. Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök Tartalom 1 Kvantum bitek és kvantum-áramkörök Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök 2 Háttér Deníció,

Részletesebben

Bináris keres fák kiegyensúlyozásai. Egyed Boglárka

Bináris keres fák kiegyensúlyozásai. Egyed Boglárka Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Bináris keres fák kiegyensúlyozásai BSc szakdolgozat Egyed Boglárka Matematika BSc, Alkalmazott matematikus szakirány Témavezet : Fekete István, egyetemi

Részletesebben

Kriptográfiai algoritmus implementációk időalapú támadása Endrődi Csilla, Csorba Kristóf BME MIT

Kriptográfiai algoritmus implementációk időalapú támadása Endrődi Csilla, Csorba Kristóf BME MIT NetworkShop 2004 2004.. április 7. Kriptográfiai algoritmus implementációk időalapú támadása Endrődi Csilla, Csorba Kristóf BME MIT Bevezetés Ma használt algoritmusok matematikailag alaposan teszteltek

Részletesebben

Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa

Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa 1. Mutasd meg, hogy a tízes számrendszerben felírt 111111111111 tizenhárom jegyű szám összetett szám, azaz

Részletesebben

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások: . Tagadások: A gyakorlatok HF-inak megoldása Az. gyakorlat HF-inak megoldása "Nem észak felé kell indulnunk és nem kell visszafordulnunk." "Nem esik az es, vagy nem fúj a szél." "Van olyan puha szilva,

Részletesebben

Matematikai programozás gyakorlatok

Matematikai programozás gyakorlatok VÁRTERÉSZ MAGDA Matematikai programozás gyakorlatok 2003/04-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 3 1.1. Javasolt órai feladat.............................. 3 1.2. Javasolt házi feladatok.............................

Részletesebben

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1

Halmazelmélet. 2. fejezet 2-1 2. fejezet Halmazelmélet D 2.1 Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenl nek, ha elemeik ugyanazok. A halmazt, melynek nincs eleme, üres halmaznak nevezzük. Jele:. D 2.2 Az A halmazt a B halmaz

Részletesebben

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor

Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Adatszerkezetek és algoritmusok Geda, Gábor Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Eszterházy Károly Főiskola Copyright 2013, Eszterházy Károly Főiskola Tartalom

Részletesebben

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 12. Előadás: 8 királynő

Bevezetés a programozásba. 12. Előadás: 8 királynő Bevezetés a programozásba 12. Előadás: 8 királynő A 8 királynő feladat Egy sakktáblára tennénk 8 királynőt, úgy, hogy ne álljon egyik sem ütésben Ez nem triviális feladat, a lehetséges 64*63*62*61*60*59*58*57/8!=4'426'165'368

Részletesebben

Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet. Adatszerkezetek és algoritmusok. Geda Gábor

Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet. Adatszerkezetek és algoritmusok. Geda Gábor Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Adatszerkezetek és algoritmusok Geda Gábor Eger, 2012 Készült a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0038 támogatásával. 2 Tartalomjegyzék 1. Előszó 4

Részletesebben

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 43. ORSZÁGOS TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKAVERSENY MEGYEI FORDULÓ HETEDIK OSZTÁLY JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. Alfa tanár úr 5 tanulót vizsgáztatott matematikából. Az elért pontszámokat véletlen sorrendben írta

Részletesebben

Valószín ségelmélet házi feladatok

Valószín ségelmélet házi feladatok Valószín ségelmélet házi feladatok Minden héten 3-4 házi feladatot adok ki. A megoldásokat a következ órán kell beadni, és kés bb már nem lehet pótolni. Csak az mehet vizsgázni, aki a 13 hét során kiadott

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Analízisfeladat-gyűjtemény IV. Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította

Részletesebben

Prímtesztelés és prímfaktorizáció

Prímtesztelés és prímfaktorizáció Prímtesztelés és prímfaktorizáció Diplomamunka Írta: Gerbicz Róbert Alkalmazott matematikus szak Email : robert.gerbicz@gmail.com Témavezető: Gyarmati Katalin, tudományos munkatárs Algebra és Számelmélet

Részletesebben

Logaritmikus egyenletek Szakközépiskola, 11. osztály. 2. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet!

Logaritmikus egyenletek Szakközépiskola, 11. osztály. 2. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet! Logaritmikus egyenletek Szakközépiskola,. osztály. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet! lg(0x ) lg(x + ) = lg () Kikötések: x > 5 és x >. lg(0x ) lg(x + ) = lg () lg 0x (x + ) = lg (3)

Részletesebben

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer

Lineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Feladat: Egy gyár kétféle terméket gyárt (A, B): /db Eladási ár 1000 800 Technológiai önköltség 400 300 Normaóraigény

Részletesebben

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert

Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc Dr. Kersner Róbert 007 Tartalomjegyzék Előszó ii. Determináns. Mátrixok 6 3. Az inverz mátrix 9 4. Lineáris egyenletrendszerek 5. Lineáris

Részletesebben

Költségvetési szabályzat

Költségvetési szabályzat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Költségvetési szabályzat Az Építészmérnöki Kar költségvetése a kar alapvető gazdálkodási döntéseit tartalmazza. Célja a várható bevételek

Részletesebben

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek

Részletesebben

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b. 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 05 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. május 9. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Formai előírások: Fontos tudnivalók A dolgozatot

Részletesebben

Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 2016

Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 2016 Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 2016 2016 Fazekas, Berzsenyi Budapest Berzsenyi Dániel Gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium Budapest 2. javított kiadás 2016. március 1115. Technikai el készítés, tördelés:

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika

Részletesebben

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert) GYAKORLAT. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok lásd EA-ban is; iskolából ismert I. Halmazok.. Alapfogalmak: "halmaz" és "eleme". Halmaz kritériuma: egyértelm en eldönthet,

Részletesebben

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.

FELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. FELADATOK A RELÁCIÓK, GRÁFOK TÉMAKÖRHÖZ 1. rész A feladatsorban használt jelölések: R = {r R r < 0}, R + = {r R r>0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. 4.1. Feladat. Adja meg az α = {(x, y) x +

Részletesebben

Shor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra

Shor kvantum-algoritmusa diszkrét logaritmusra Ivanyos Gábor MTA SZTAKI Debrecen, 20 január 2. Tartalom és kvantum-áramkörök 2 A diszkrét log probléma Kvantum bit Állapot: a B = C 2 komplex euklideszi tér egy egységvektora: az a 0 + b szuperpozíció

Részletesebben

Segédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez

Segédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Gépszerkezettan tanszék Segédlet Egyfokozatú fogaskerék-áthajtómű méretezéséhez Összeállította: Dr. Stampfer Mihály Pécs, 0. . A fogaskerekek előtervezése.

Részletesebben

Algoritmuselmélet. Király Zoltán ELTE Matematikai Intézet. 2013. február 18. Legfrissebb, on-line verzió: http://www.cs.elte.hu/~kiraly/algelm.

Algoritmuselmélet. Király Zoltán ELTE Matematikai Intézet. 2013. február 18. Legfrissebb, on-line verzió: http://www.cs.elte.hu/~kiraly/algelm. Algoritmuselmélet Király Zoltán ELTE Matematikai Intézet 2013. február 18. Legfrissebb, on-line verzió: http://www.cs.elte.hu/~kiraly/algelm.pdf 1.3. verzió Tartalomjegyzék I. Alapvető algoritmusok 6 1.

Részletesebben

VI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ. A feladatsor jellemzői

VI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ. A feladatsor jellemzői VI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Szögfüggvények derékszögű háromszögben, szinusztétel, koszinusztétel, Pitagorasz-tétel. Előzmények Pitagorasz-tétel, derékszögű háromszög trigonometriája,

Részletesebben

2. előadás: További gömbi fogalmak

2. előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak Valamely gömbi főkör ívének α azimutja az ív egy tetszőleges pontjában az a szög, amit az ív és a meridián érintői zárnak be egymással

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika emelt szint 1613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 016. május 3. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió)

3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, RC és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió) 3. Konzultáció: Kondenzátorok, tekercsek, R és RL tagok, bekapcsolási jelenségek (még nagyon Béta-verzió Zoli 2009. október 28. 1 Tartalomjegyzék 1. Frekvenciafüggő elemek, kondenzátorok és tekercsek:

Részletesebben

Simonovits M. Elekes Gyuri és az illeszkedések p. 1

Simonovits M. Elekes Gyuri és az illeszkedések p. 1 Elekes Gyuri és az illeszkedések Simonovits M. Elekes Gyuri és az illeszkedések p. 1 On the number of high multiplicity points for 1-parameter families of curves György Elekes, Miklós Simonovits and Endre

Részletesebben

Kaotikus vagy csak összetett? Labdák pattogása lépcs n Gruiz Márton, Meszéna Tamás, Tél Tamás. 1. Bevezetés. 2. A modell

Kaotikus vagy csak összetett? Labdák pattogása lépcs n Gruiz Márton, Meszéna Tamás, Tél Tamás. 1. Bevezetés. 2. A modell . Bevezetés Kaotikus vagy csak összetett? Labdák pattogása lépcs n Gruiz Márton, Meszéna Tamás, Tél Tamás Egy osztrák gimnáziumi tankönyvben több, közismerten kaotikus mozgással járó jelenség bemutatása

Részletesebben

Minta 1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész

Minta 1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR. I. rész 1. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI FELADATSOR I. rész A feladatok megoldására 45 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához

Részletesebben

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke? 5. Trigonometria I. Feladatok 1. Mutassuk meg, hogy cos 0 cos 0 sin 0 3. KöMaL 010/október; C. 108.. Az ABC háromszög belsejében lévő P pontra PAB PBC PCA φ. Mutassuk meg, hogy ha a háromszög szögei α,

Részletesebben

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét

MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét MATEMATIKA 9. osztály Segédanyag 4 óra/hét - 1 - Az óraszámok az AROMOBAN követhetőek nyomon! A tananyag feldolgozása a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA (Mozaik, 013) tankönyv és a SOKSZÍNŰ MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY

Részletesebben

1. Előadás Lineáris programozás Szállítási feladatok

1. Előadás Lineáris programozás Szállítási feladatok 1. Előadás Lineáris programozás Szállítási feladatok Salamon Júlia Előadás II. éves gazdaság informatikus hallgatók számára Projekt Témák: Lineáris programozási feladat (3 hallgató) Szállítási feladat

Részletesebben

P (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i )

P (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i ) 6. A láncszabály, a teljes valószínűség tétele és Bayes-tétel Egy (Ω, A, P ) valószín ségi mez n értelmezett A 1,..., A n A események metszetének valószín sége felírható feltételes valószín ségek segítségével

Részletesebben

Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba: példákkal, szimulációkkal

Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba: példákkal, szimulációkkal Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba: példákkal, szimulációkkal Arató Miklós, Prokaj Vilmos és Zempléni András 2013.05.07 Tartalom Tartalom 1 1. Bevezetés, véletlen kísérletek 4 1.1 Bevezetés...................................

Részletesebben

Kétszemélyes négyes sor játék

Kétszemélyes négyes sor játék Kétszemélyes négyes sor játék segítségével lehetővé kell tenni, hogy két ember a kliens program egy-egy példányát használva négyes sor játékot játsszon egymással a szerveren keresztül. Játékszabályok:

Részletesebben

TARTALOM. Ismétlő tesztek...248 ÚTMUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK...255

TARTALOM. Ismétlő tesztek...248 ÚTMUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK...255 TARTALOM. SZÁMHALMAZOK...5.. Természetes kitevőjű hatványok...5.. Negatív egész kitevőjű hatványok...6.. Racionális kitevőjű hatványok...7.4. Irracionális kitevőjű hatványok...0.5. Négyzetgyök és köbgyök...

Részletesebben

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra

Részletesebben

Algoritmikus számelmélet. dr.szalkai István, dr.dósa György Pannon Egyetem, Veszprém

Algoritmikus számelmélet. dr.szalkai István, dr.dósa György Pannon Egyetem, Veszprém Algoritmikus számelmélet dr.szalkai István, dr.dósa György Pannon Egyetem, Veszprém ii Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék iii 1. Bevezetés 1 1.1. Jelölések................................ 2 2. Algoritmusok

Részletesebben

Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged

Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged A 01. május 8.-i emelt szintű matematika érettségin szerepelt az alábbi feladat. Egy háromszög oldalhosszai egy számtani sorozat egymást

Részletesebben

5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét!

5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! 5. gyakorlat Lineáris leképezések Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! f : IR IR, f(x) 5x Mit rendel hozzá ez a függvény két szám összegéhez? x, x IR, f(x +

Részletesebben

Hálók kongruenciahálója

Hálók kongruenciahálója Hálók kongruenciahálója Diplomamunka Írta: Skublics Benedek Témavezet : Pálfy Péter Pál Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet 2007 Tartalomjegyzék Bevezetés 1 1. Hálók kongruenciái 3 1.1. A

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 11 XI LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREk 1 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZER A lineáris egyenletrendszer általános alakja: (1) Ugyanez mátrix alakban: (2), ahol x az ismeretleneket tartalmazó

Részletesebben

matematikai statisztika 2006. október 24.

matematikai statisztika 2006. október 24. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 2006. október 24. ii Tartalomjegyzék I. Valószínűségszámítás 1 1. Véletlen jelenségek matematikai modellje 3 1.1. Valószínűségi mező..............................

Részletesebben

I. BEVEZETÉS------------------------------------------------------------------2

I. BEVEZETÉS------------------------------------------------------------------2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS------------------------------------------------------------------2 II. EL ZMÉNYEK ---------------------------------------------------------------4 II. 1. A BENETTIN-STRELCYN

Részletesebben

É Ü ö Ü ú Ú ű Ó Ó ű ö Ó Ó ú ű Ü Ö Ó Ó ö Ó Ő ű Ó Ó ú Ü Ü Ó Ó Ó Ü Ó Í Í ö ö ö ö ö ú ú ö ű ú ö ö ö ú ö ú ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ö ú ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ö ö ú ö ö ö ö Ó Í

Részletesebben

ü ő ő ü ő ő ö ö ő ö í ü ő í ö ö í ő ö ő ű ú ő í ü ő ö ő Í ö ö ő ö ö ő ő ö ő í Í í ü ö ő í ü ü ú ü ö ö ő ü ő ö ő í ü ő í ö ö ő ő ő í í ő í ő ő Á Ó Í í í ő ű ú ő í í ő ő Í ő í ő í í Í í ő í ő í ő ő íí ő

Részletesebben

Í Ő É Ó É é Ö Á Á Á Ó é Ó é ö é Ö ű ö é ö ű ö é ö é é é é é é é é é é é é é é é é é é ü é é é Í é é é é ü é ö ü é ü é é ö ö é ú é é ü é é ü é é ü é ü é é é ú é Ó é é ú é ü é é ö é ö é Á Á Á Ó é Ó Í é ö

Részletesebben

ö í Ö Ó ü í ü ö Ö ö ü ü ö ö ö ö Ö ü ö ö Ö ü Ű Ö ö ü ú ű ö ö í ö ö í ü ö ö í í ö Á É ö Ö í ö Ö ü ö Ö ö ö ö ö ö ü í ü ö í ü ö ö ö Ö ü ö í ü í ö ö ö Ö ü ö Ö í í ö Ö ü ö Ö í ü ö Á É ö Ö í ü ö í ö ű ö ö ű ö

Részletesebben

ő ő ű í ó ú í ó í ó Á Á Á É ű ő ó ó ő ó ő Á É ó Á É ú Á É É Á ó Á Á Á Á Á É É ó Á É í É É í É ú ú ú ó ó Ö ú É ú ó ő ú ó í É É É É Ö Ö É Á É É É Ő Ó É ő ó ó í ő ú ő ő ű í ó ú Ő Ö ú É ú ú ő ő É É ő ő ő ő

Részletesebben

ö é é ü Ő Ö é ü ö é é ü é é ó é ü ü é é é é é í é ü é é é é é é ö é é ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é é é ü é ö é é é ó é é é é é ü ö é é ü ú ö é é é é ö é é ö é é ó é ó é é í é é ó é é ó é é í ó é é ü ü é ó

Részletesebben

Diszkrét Matematika I.

Diszkrét Matematika I. Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. egyetemi jegyzet mobidiák

Részletesebben

Városok Viadala JUNIOR, 1990-91. sz, második forduló ... 99

Városok Viadala JUNIOR, 1990-91. sz, második forduló ... 99 JUNIOR, 990-9. sz, els forduló. Adott két pozitív valós szám. Bizonyítsuk be, hogy ha az összegük kisebb, mint a szorzatuk, akkor az összegük nagyobb 4-nél. (N. Vasziljev, 4 pont) 2. Egy szabályos háromszög

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Mercs Erika. Matematikai módszerek a navigációban

Mercs Erika. Matematikai módszerek a navigációban Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Mercs Erika Matematikai módszerek a navigációban BSc diploma Témavezet : Bérczi Kristóf Operációkutatási Tanszék Budapest, 213 Köszönetnyilvánítás Szeretnék

Részletesebben

3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben

3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben 3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben 1. 1. Alapfogalmak 2. Nevezetes sík- és térbeli alakzatok, definícióik 3. Thalész-tétel 4. Gyakorlati alkalmazás Pont: alapfogalom, nem definiáljuk Egyenes:

Részletesebben

Párhuzamos algoritmusmodellek Herendi, Tamás Nagy, Benedek

Párhuzamos algoritmusmodellek Herendi, Tamás Nagy, Benedek Párhuzamos algoritmusmodellek Herendi, Tamás Nagy, Benedek Párhuzamos algoritmusmodellek írta Herendi, Tamás és Nagy, Benedek Szerzői jog 2014 Typotex Kiadó Kivonat Összefoglaló: Napjainkban a számítások

Részletesebben

Összefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára

Összefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára Összefoglaló valószínűségszámításból a Gépészmérnök Msc szak hallgatói számára Matematikai alapszöveg: Bálint Péter, BME Differenciálegyenletek Tanszék Konzultáció, kiegészítések gépészmérnöki szempontok

Részletesebben

Minden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.

Minden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra. 1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz

Részletesebben

4. előadás. Vektorok

4. előadás. Vektorok 4. előadás Vektorok Vektorok bevezetése Ha adottak a térben az A és a B pontok, akkor pontosan egy olyan eltolás létezik, amely A-t B- be viszi. Ha φ egy tetszőleges eltolás, akkor ez a tér minden P pontjához

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten ANALÍZIS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 Nevezetes halmazok

Részletesebben

Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák

Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák Szakdolgozat Készítette Vincze Ágnes Melitta Konzulens Héger Tamás Budapest, 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés

Részletesebben

Matematika emelt szintû érettségi témakörök 2013. Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár)

Matematika emelt szintû érettségi témakörök 2013. Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár) Matematika emelt szintû érettségi témakörök 013 Összeállította: Kovácsné Németh Sarolta (gimnáziumi tanár) Tájékoztató vizsgázóknak Tisztelt Vizsgázó! A szóbeli vizsgán a tétel címében megjelölt téma kifejtését

Részletesebben

Ókori görög csillagászat

Ókori görög csillagászat Ókori görög csillagászat * Kroton * Milétosz Ión filozófusok (i.e. 6.sz.) központ: Milétosz Milétoszi Thálész (i.e. 624-547) Anaximandrosz (i.e. 611-546) Anaximenész (~ i.e. 528) Milétoszi Thálész (i.e.

Részletesebben

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT NUMERIKUS MÓDSZEREK 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright Az Olvasó most egy egyetemi jegyzetet tart

Részletesebben

Matematikai logika. Nagy Károly 2009

Matematikai logika. Nagy Károly 2009 Matematikai logika előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2009 1 1. Elsőrendű nyelvek 1.1. Definíció. Az Ω =< Srt, Cnst, F n, P r > komponensekből álló rendezett négyest elsőrendű

Részletesebben

Mesterséges intelligencia 1 előadások

Mesterséges intelligencia 1 előadások VÁRTERÉSZ MAGDA Mesterséges intelligencia 1 előadások 2006/07-es tanév Tartalomjegyzék 1. A problémareprezentáció 4 1.1. Az állapottér-reprezentáció.................................................. 5

Részletesebben

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét PREFERENCIÁK, HASZNOSSÁG 2. RÉSZ

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét PREFERENCIÁK, HASZNOSSÁG 2. RÉSZ MIKROÖKONÓMI I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. PREFERENCIÁK, HSZNOSSÁG 2. RÉSZ Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június tananyagot

Részletesebben

Lehet vagy nem? Konstrukciók és lehetetlenségi bizonyítások Dr. Katz Sándor, Bonyhád

Lehet vagy nem? Konstrukciók és lehetetlenségi bizonyítások Dr. Katz Sándor, Bonyhád Dr. Katz Sándor: Lehet vagy nem? Lehet vagy nem? Konstrukciók és lehetetlenségi bizonyítások Dr. Katz Sándor, Bonyhád A kreativitás fejlesztésének legközvetlenebb módja a konstrukciós feladatok megoldása.

Részletesebben

Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz

Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz Dátum Téma beadandó Feb 12Cs Konvolúció (normális, Cauchy,

Részletesebben

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát.

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1. A REKURZIÓ FOGALMA REKURZIÓ Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1.1 Bevezető példák: 1.1.1 Faktoriális Nemrekurzív

Részletesebben

Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek

Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek Kézirat a Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek című előadáshoz Dr. Győri István NEVELÉSTUDOMÁNYI PH.D. PROGRM 1999/2000 1 1. MTEMTIKI LPOGLMK 1.1. Halmazok Halmazon mindig bizonyos dolgok

Részletesebben

Gyakorló feladatok ZH-ra

Gyakorló feladatok ZH-ra Algoritmuselmélet Schlotter Ildi 2011. április 6. ildi@cs.bme.hu Gyakorló feladatok ZH-ra Nagyságrendek 1. Egy algoritmusról tudjuk, hogy a lépésszáma O(n 2 ). Lehetséges-e, hogy (a) minden páros n-re

Részletesebben

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál Lineáris algebra - jegyzet Kupán Pál Tartalomjegyzék fejezet Vektorgeometria 5 Vektorok normája Vektorok skaláris szorzata 4 3 Vektorok vektoriális szorzata 5 fejezet Vektorterek, alterek, bázis Vektorterek

Részletesebben

ÉS TESZTEK A DEFINITSÉG

ÉS TESZTEK A DEFINITSÉG MÁTRIX DEFINITSÉGÉNEK FOGALMA ÉS TESZTEK A DEFINITSÉG ELDÖNTÉSÉRE DR. NAGY TAMÁS egyetemi docens Miskolci Egyetem Alkalmazott Matematikai Tanszék A bemutatott kutató munka a TÁMOP-..1.B-10//KONV-010-0001

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten LINEÁRIS PROGRAMOZÁS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 4 A lineáris

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség 2013. 09. 01. kezdete: Oldal/összes: 1/5 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 MATEMATIKA

Részletesebben

5. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, 29. 36. oldal. 5. előadás Lineáris függetlenség

5. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, 29. 36. oldal. 5. előadás Lineáris függetlenség 5. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 29. 36. oldal. Gondolkodnivalók Vektortér 1. Gondolkodnivaló Alteret alkotnak-e az R n n (valós n n-es mátrixok) vektortérben az alábbi részhalmazok? U 1 =

Részletesebben

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium)

Érettségi eredmények 2005-től (Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium) 2005/db közép 2005/db emelt 2005/db összes 2005/jegy közép 2005/jegy emelt 2005/jegy összes 2005/% közép 2005/% emelt 2005/% összes 51 119 170 3,53 5,00 4,42 59,90 99,17 84,27 22 17 39 4,45 4,94 4,7 75,68

Részletesebben

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés

Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés A logika a gondolkodás általános törvényszerűségeit, szabályait vizsgálja. A matematikai logika a

Részletesebben

Szeminárium-Rekurziók

Szeminárium-Rekurziók 1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az

Részletesebben

Bevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia

Bevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia Bevezetés a játékelméletbe Kétszemélyes zérusösszegű mátrixjáték, optimális stratégia Készítette: Dr. Ábrahám István A játékelmélet a 2. század közepén alakult ki. (Neumann J., O. Morgenstern). Gyakran

Részletesebben

A matematika alapjai. Nagy Károly 2014

A matematika alapjai. Nagy Károly 2014 A matematika alapjai előadások összefoglalója (Levelezős hallgatók számára) Nagy Károly 2014 1 1. Kijelentés logika, ítéletkalkulus 1.1. Definíció. Azokat a kijelentő mondatokat, amelyekről egyértelműen

Részletesebben

1. Kivonat 3. 2. Bevezetés 5. 3. Káoszelmélet [1, 2] 6

1. Kivonat 3. 2. Bevezetés 5. 3. Káoszelmélet [1, 2] 6 1 Contents 1. Kivonat 3 2. Bevezetés 5 3. Káoszelmélet [1, 2] 6 4. A Bloch-egyenlet iteratív megoldása 10 4.1. Az iterációs séma 10 4.2. Ljapunov-exponens számítás 12 4.3. Példák 14 4.3.1. A számítás kiindulási

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

Laser Distancer LD 500. Használati utasitás

Laser Distancer LD 500. Használati utasitás Laser istancer L 500 asználati utasitás 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 7 8 9 4 5 6 1 2 0 3 15 14 13 12 11 2 1 3 4 1 2 3 8 5 7 4 7 6 6 5 1 2 1 3 1 3 1 2 2 max. asználati útmutató magyar Gratulálunk a megvásárlásához!

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

Ferenczi Dóra. Sorbanállási problémák

Ferenczi Dóra. Sorbanállási problémák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ferenczi Dóra Sorbanállási problémák BSc Szakdolgozat Témavezet : Arató Miklós egyetemi docens Valószín ségelméleti és Statisztika Tanszék Budapest,

Részletesebben

VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás

VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS... 3 1.1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET... 3 1.2. MÉRT JELLEMZŐK... 3 1.3. BEMENETEK... 4 1.4. TÁPELLÁTÁS... 4 1.5. PROGRAMOZÁS,

Részletesebben

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19.

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FOLYTONOS TESTEK Folyadékok sztatikája Térfogati erők, nyomás A deformáció szempontjából a testre ható erőket két csoportba soroljuk. A térfogati erők a test minden részére, a belső részekre és a felületi

Részletesebben