Ókori görög csillagászat

Átírás

1 Ókori görög csillagászat

2 * Kroton * Milétosz

3 Ión filozófusok (i.e. 6.sz.) központ: Milétosz Milétoszi Thálész (i.e ) Anaximandrosz (i.e ) Anaximenész (~ i.e. 528)

4 Milétoszi Thálész (i.e ) - a természet = gépezet (m?ködését törvények irányítják) A világ az?selemekb?l jött létre az els?dleges?selem: a víz

5 Anaximandrosz (i.e ) - a Föld henger alakú - az?rben lebeg, pont középen - az égbolt sötét lepel - csillagok lyukak - égitestek fénye = kozmikus t?z - fogyatkozások = a lyukak eltöm?dése

6 Anaximenész (~i.e. 528) - égbolt = kristálygömb - csillagok = bevert szögek - égitestek: leveg?ben lebegnek els?dleges?selem: leveg?

7 Pitagoreus iskola alapító: Pitagorasz (~ i.e. 530) helyszín: Kroton (Dél-Itália) - misztikus, arisztokratikus szekta - f? terület: matematika (számmisztika) - egész számok mágikus tisztelete - zene és matematika összekapcsolása - bolygómozgás = zene ("szférák zenéje") - probléma: 2 (irracionális számok) felfedezése

8 Pitagoreus világkép - égitestek gömb alakúak és körpályán keringenek (Föld is egy égitest!) - égitestek = istenségek kör, gömb: tökéletes alak!

9 Philolaosz (i.e ) pitagoreus világképe 10 égitest (ellenföld, központi t?z) Merkúr Hold Szaturnusz Vénusz a tökéletes szám a 10 Nap központi t?z ellenföld Föld Mars Jupiter csillagok küls? t?z

10 Atomisták Démokritosz (i.e ) -az anyag kicsiny, oszthatatlan (atomosz) részekb?l áll - a Világmindenség végtelen

11 Athéni akadémikusok Platón (i.e ) - athéni Akadémia - idealizmus: a valóság csak torz árnykép

12 - geocentrikus (földközpontú) világkép: gömbök, körpályák

13 Eudoxosz (i.e ) - Platón tanítványa - az els? körpályákból álló bolygórendszer kidolgozója - egymásba ágyazott gömbök rendszere

14 Arisztotelész (i.e ) - Platón tanítványa és bírálója - athéni Lyceum alapítója - "ami létezik, az érzékelhet?!" - dualista (kett?sségre épül?) világ - 55 bolygószféra - mozgás: mozgató kell! - bolygómozgás: Els? Mozgató - világ anyaga: 4?selem - Hold feletti világ: ötödik elem - Hold szféráján túl minden változatlan

15 Az arisztotelészi világkép Kozmosz Mozgás Anyag égi szférák egyenletes változatlan, körmozgás nem keletkez?, nem elt?n?: quinte essentia földi szféra természetes?selemek: (szublunáris mozgás: föld, víz, világ) nehéz le, t?z, leveg? könny? fel kényszerített mozgás: mozgató keveredés, változás

16 Görög csillagászok Arisztarkhosz (~ i.e. 280) Eratoszthenész (~ i.e. 230) Hipparkhosz (i.e ) Ptolemaiosz (~ i.sz. 100)

17 Számoszi Arisztarkhosz (~ i.e. 280) egyetlen fennmaradt m?ve: "A Nap és a Hold látszólagos nagyságáról és távolságáról"

18 a Nap és a Hold egyforma nagynak látszanak ötlet: els? negyedkor a Nap-Hold-Föld derékszög? háromszöget alkot Arisztarkhosz mérési eredménye: = 87 tehát a Nap sokkal (19-szer) messzebb van, mint a Hold következtetés: a Nap sokkal nagyobb! "Valószín?, hogy a bolygók a Nap körül keringenek"

19 Eratoszthenész (i.e ) a Föld kerületének megmérése Arisztotelész: 400 ezer stadion Arkhimédesz: 300 ezer stadion

20 Eratoszthenész mérési eljárása: Sziénában délben nincs árnyék Alexandriában (É-abbra fekszik) van az árnyék és a függ?leges közti szög egyenl? a középponti szöggel a két város távolságából és a szögb?l adódik a Föld kerülete: 250 ezer stadion (1 stadion kb. 157 m)

21 Hipparkhosz (i.e ) a legnagyobb görög csillagász megfigyeléseket végzett csillagkatalógus (1022 csillag) csillagok pozíciója csillagok fényrendje (1-6) a Spica és a Nap eltolódása -> az állócsillagok nem állandóak a Nap nem egyenletesen mozog az ekliptikán -> a Föld nincs a középpontban (excenter-elmélet)

22 Klaudiosz Ptolemaiosz (i.sz ) lakhelye: Alexandria - kb. 1 millió lakos - könyvtár ezer tekercs munkái: földrajz, optika, matematika, csillagászat, asztrológia

23 Világtérkép Ptolemaiosz m?vében

24 Megale Szüntaxisz (arabul: Almageszt) a bolygómozgás geocentrikus modellje

25

26 Ptolemaiosz modellje: - a Föld mozdulatlan - a bolygók kör alakú pályákon keringenek - a keringési sebességek állandóak - a pályák középpontja a Földhöz közeli pont

27 a hurokszer? bolygómozgás magyarázata epiciklus deferens

28 El?nyei: - az összes égitestre használható - a megfigyelésekkel összhangban van - a bolygók pozíciója el?re kiszámítható - alkalmas el?rejelzésekre - a megfigyelésekb?l pontosítható Hibái: - bonyolult - hibás alapra épül (ezt persze nem tudták!) - a hibák id?vel növekednek - egyre bonyolultabbá válik

29

30 Mars mozgása Merkúr pályája