Soltvadkert Város Fenntartható Fejlődésének Lokális Programja (Local Agenda 21) - Soltvadkerti LA21 -

Átírás

1 Soltvadkert Város Fenntartható Fejlődésének Lokális Programja (Local Agenda 21) - Soltvadkerti LA21 - Készítette: Soltvadkert Város Önkormányzatának megbízásából: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. Elfogadta Soltvadkert Város Önkormányzatának képviselő-testülete 91/2015. (IX.30.) kt. számú határozatával szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A fenntartható fejlődés nemzetközi háttere A fenntartható fejlődés lokális program (Local Agenda 21) SOLTVADKERT TÉRSÉGE ÉS KÖRNYEZETE Fekvés, elérhetőség Természeti adottságok Földtani adottságok Domborzat Éghajlat Vízrajz Talajok Településtörténet Települési értékek Országos védettségű műemlékek Helyi védettségre javasolt épületek Természetvédelmi értékek Társadalmi helyzet Demográfiai viszonyok Oktatás, nevelés Művelődés, kultúra Sport, kikapcsolódás Egészségügy Szociális ellátás Közbiztonság Civil szféra Gazdasági helyzet Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás, kereskedelem Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus Gazdasági aktivitás Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Infrastrukturális helyzet Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-gazdálkodás Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Villamosenergia- és gázellátás Megújuló energia hasznosítás Hulladékgazdálkodás A környezeti elemek állapota Levegő-tisztaságvédelem Felszíni és felszín alatti vizek Talajvédelem Zaj

3 Zöldfelületi rendszer HELYZETÉRTÉKELÉS A lakossági kérdőív kiértékelése SWOT analízis STRATÉGIA Célállapot Prioritások Várható hatások MEGVALÓSÍTÁS Társadalmi pillér Társadalmi szemléletformálás Intézményi működés hatékonyságának növelése Egészségügyi helyzet fejlesztése Szociális helyzet fejlesztése Oktatás képzés fejlesztése Közbiztonság fejlesztése Kulturális élet fellendítése Esélyegyenlőségi jogok biztosítása Közlekedés helyzetének javítása Gyerekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének segítése Környezeti pillér Környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, védelme Települési és épített környezet védelme A lakókörnyezet védelme Infrastrukturális helyzet javítása Energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeinek kihasználása Zöldterületek védelme, fenntartása Hulladékgazdálkodás Gazdasági pillér Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése Ipar fejlesztése Mezőgazdaság fejlesztése Gazdasági szektorok fejlesztése Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus fellendítése MONITORING ÉS VISSZACSATOLÁS Cselekvési terv Indikátorok IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

4 1. Bevezetés 1.1. A fenntartható fejlődés nemzetközi háttere A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. (E huszonkét tagú bizottságnak tagja volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. 3 A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". (Forrás: enciklopédia) A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális (társadalmi), a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés, mint általános stratégiai cél "bevonult" a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. 1. ábra: A Fenntartható Fejlődés alappillérei KÖRNYEZETI TÁRSADALMI Elviselhető FF Javítható Méltányos GAZDASÁGI (Forrás: enciklopédia)

5 A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000). Mi a fenntartható fejlődés? 4 Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A fenntartható fejlődés lényege: Olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi

6 hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. 5 Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. A fenntartható fejlődés reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Az Agenda 21 program fő területei: - a helyi közösségi humán és intézményi kapacitások fejlesztése - a helyi és a regionális fenntarthatósági programok kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség - a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése - a helyi és a regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása. A fenntartható fejlődés jegyében szerveződött az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés ENSZ konferencia. Fő dokumentuma az Agenda 21 (Feladatok a 21. századra) 28. fejezete foglalkozik a Local Agenda 21-el (LA-21), vagyis a fenntarthatóság lokális programjával. Az Európai Unió 2020-ig szóló jelenlegi, hetedik környezetvédelmi cselekvési programját 2013 novemberében fogadta el az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa. A dokumentumban arról állapodtak meg, hogy a tagországok fokozzák erőfeszítéseiket a természeti tőke védelme, az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátásra épülő növekedés és innováció ösztönzése, valamint az emberi egészség és jóllét megóvása érdekében úgy, hogy közben tiszteletben tartják a Föld erőforrásainak korlátait. A programot meghatározó hosszátávú jövőkép: 2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból

7 származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól, és megszabja a biztonságos és fenntartható globális társadalom ütemét. A program kilenc kiemelt célkitűzést sorol fel, továbbá azt, hogy az EU-nak ezek elérése érdekében mit kell tennie 2020-ig. Ezek a következők: 1. Az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és növelése. 2. Az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid kibocsátásúgazdasággá történő átalakítása. 3. Az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jóllétüket fenyegető kockázatoktól. 4. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával. 5. Az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése. 6. A környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek javítása és a környezeti externáliák kezelése. 7. A környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése 8. Az uniós városok fenntarthatóságának javítása. 9. A nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése A fenntartható fejlődés lokális program (Local Agenda 21) A riói alapdokumentumban megfogalmazott céloknak megfelelően a Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan önkormányzati szintű program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés szellemében, a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását. A település mai és leendő polgárai számára kell megteremteni a fenntarthatóság helyi programját, olyan átfogó fejlesztési célkitűzések meghatározásával, melyek a fenntartható fejlődés szellemében helyi szinten megvalósíthatók az érintett helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív részvételével. Ennek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. Local Agenda 21: - jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok környezet és fejlődés típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; - elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció) végezve; - a környezeti hatásokat tudatosan összefüggésbe hozza a mögöttes gazdasági és politikai nyomásokkal (amelyek rendszerint politikai döntésekből, döntések hiányából és a piac működési elégtelenségéből fakadnak);

8 - a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület. A fenntarthatóság lokális programja társadalom- és környezetközpontú program, de nem azonos a környezetvédelmi programmal, tekintettel arra, hogy a LA-21 a fenntartható fejlődés, a társadalom-természet-gazdaság komplex rendszerét foglalja magában. Magyarországon ez a program újnak mondható, Európában azonban már több száz település működik e program alapján. A fenntarthatóság lokális programjának az LA-21-nek a legszűkebb értelmezése maga az elkészült stratégiai terv, a dokumentum. A második bővebb értelmezés szerint LA-21-en értjük a program létrehozásának és megvalósulásának folyamatát. A harmadik és egyben a legteljesebb értelmezés szerint az LA-21 a fenntarthatóság lokális programja maga a gondolkodásmód, gazdálkodási mód, életforma, életmód és a politikai kultúra, amelyet a fenntartható fejlődés elve hat át. 7 A dokumentum az LA21 első és egyben legnyilvánvalóbb dimenziója, mivel ez az elképzelés kézzel fogható, írott megnyilvánulása, egy stratégiai terv, ami a következő jellemzőkkel bír: - Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi. - A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak. - A gazdasági, szociális és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált. A második dimenzió az a komplex tervezési folyamat, ami a tervdokumentumot eredményezi. Fontos, hogy a folyamat megújuló legyen, vagyis a célja ne az írott terv létrehozása, hanem maga a folyamat legyen: a közösség bevonásával történő tervezés. Ez a dimenzió a következő elemekkel bír: - Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása vagy egy Local Agenda 21 fórum létrehozása. - Közösségi konzultáció. - A közösség jövőképének kialakítása a fenntartható fejlődés jegyében. - A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, már létező tervek és stratégiák felülvizsgálata. - Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. - A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. - Célok definiálása, prioritások kijelölése. - Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok. - A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. - A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselő-testülettel. A harmadik és egyben utolsó dimenzió alatt azt a politikai kultúrát értik, amiben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Ennek legfontosabb jellemzőit a következőkben lehet összefoglalni: - Párbeszédet folytat a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről.

9 - Párbeszédet folytat a társadalom minden csoportjával. - Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik. A Local Agenda 21 megvalósításának lépései 1. Külföldi és hazai példák feltárása, az LA 21 folyamat eddigi eredményeinek értékelése A Local Agenda 21 lépéseinek, eszközeinek meghatározása 2. Jogi, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetelemzés Az LA21 jogszabályi hátterének feltárása és más tervekhez, dokumentumokhoz való kapcsolódásának (illeszkedésének) vizsgálata. A település gazdasági, társadalmi és környezeti állapotának, folyamatainak elemzése statisztikai adatok segítségével. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzése. A statisztikai indikátorok kiválasztása a változások követéséhez Partnerség, bevonás A lakosság, valamint a szakmai és civil szervezetek bevonása a programba, konzultációk lefolytatása és a kérdőívvel történő információ, adatgyűjtés. 4. Stratégiai csoport felállítása Helyi önkormányzati döntéshozókból, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények képviselőiből, valamint a LA 21 folyamatot vezető szervezet tagjaiból álló stratégiai csoport megalakítása. 5. Akciótervezés A stratégiai dokumentum részét képező akciók pontos meghatározása. A tervezés felügyelete, koordinációja. A korábbi ágazati tervek beépítése a LA 21 folyamatba. 6. Kommunikáció Az Interneten, valamint a helyi nyomtatott sajtón keresztül történő kommunikáció. A lakosság valamint a szakmai, civil szervezetek visszajelzésének megfelelő fogadása. 7. Végtermék A gyakorlatban kettős végtermékről beszélhetünk. Egyrészt létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg a település hosszú távú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Másrészt a feljebb ismertetett lépések megfelelő koordináció

10 esetén egy folyamatot indítanak el, ami a környezettudatosság növelésében, a lakossági és intézményi (pl. vállalati, önkormányzati) döntésekben jelenik meg. 8. Monitoring Mivel egy hosszú távú folyamat elindításáról van szó, ezért a LA 21 megalapozását és a stratégiai dokumentum létrejöttét követően is komoly szükség van a Local Agenda 21 folyamat működésének nyomon követésére. A monitoring csoport felállítása a stratégiai csoportban helyet kapó intézményi képviselők feladata. 9

11 2. Soltvadkert térsége és környezete 2.1. Fekvés, elérhetőség Soltvadkert a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában fekszik a megyét átszelő 53-as és az 54-es számú főutak kereszteződésében. A város közigazgatásilag Bács-Kiskun megyéhez, ezen belül a Kiskőrösi járáshoz tartozik. A település Budapestről vonattal a Budapest Kelebia vasútvonalon érhető el, közúton leggyorsabban az M5-ös autópályán, ahonnan a 91-es lehajtótól az 54-es számú főútvonalon haladva 38 km-re található a település. Kiskőröstől közúton 13 km-re délkeletre, Kiskunhalastól 20 km-re északnyugatra, míg a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 45 km-re délnyugatra helyezkedik el. Soltvadkert földrajzi és közlekedési értelemben sem periférikus helyzetű, elszigetelt település. Sőt, forgalmi csomópont-jellegéből adódóan logisztikai és feldolgozóipari kapacitásai fejlesztésére is kedvező befektetési lehetőségeket kínál. 10 Régió Neve: Dél-alföldi Régió Megye Neve: Bács-Kiskun Megye Járás Neve: Kiskőrösi Járás Település Érintett környezet és természetvédelmi hatóság Neve: Soltvadkert Lakosság száma: 7510 Neve: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Érintett KÖVIZIG Neve: Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság

12 A település mintegy hektárnyi területen fekszik. Népsűrűsége: 70,2 fő/km2 A térségben a központi szerepet a múltban és a jelenben is Kiskőrös tölti be. Térségi szerepköréből fakadóan, valamint a közigazgatás január 1. napjától történt átszervezetése kapcsán Kiskőrösön működik a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala és Szakigazgatási Szervei (ÁNTSZ, Munkaügyi Kirendeltség és a Földhivatali Kirendeltség), itt üzemelnek a szakorvosi rendelők, a Városi Rendőrkapitányság, a Városi Bíróság, a Városi Ügyészség. A szolgáltatás, a kereskedelem és a munkahelyek biztosításának területén is térségi szerepkört tölt be a város. Kiskőrös elérhetősége jó, mind a vonattal, mind az autóbusszal, mind gépjárművel Természeti adottságok A város a Kiskunsági Homokhát középső részén helyezkedik el. Külterülete a homokvidékekre jellemző mozaikos táj, ahol a telepített akác és nyárerdők, szőlőültetvények és gyümölcsösök váltják egymást Földtani adottságok A városhoz tartozó kistájakon a felszínközeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága néhány m-től m-ig terjed. A futóhomokos rétegsort gyakran löszös betelepülések tagolják. Az összlet az ős-dunai hordalékkúp anyagára települt, és a futóhomok legnagyobb része ebből származhatott. A hordalékkúp-anyag feküje pannóniai kőolajat és földgázt tartalmazó tengeri-tavi üledék Domborzat A kistájak 94 és 150 m tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkságok. Az átlagos relatív relief 3,5 m/km², a buckás vidéken 8-10 m/km², egyébként 2-4 m/km², a buckaközi laposokon 0-2 m/km². Orográfiai domborzattípusukat tekintve enyhén hullámos síkságok, elgátolt kis medencékkel, laposokkal. Legjellemzőbb félig kötött soltvadkerti-keceli buckacsoportok, melyek a bócsai (Tolvajos-erdő)-tázlári; a bugaci (Nagy-erdő); a tázláribodoglári, valamint az Ágasegyháza-izsákihoz hasonló. Minderre jellemző a sok ÉNy-DK-i irányban húzódó buckasor és a hasonló csapású széles, vizenyős lapos, gyakran láppal, tőzeggel borítva Éghajlat A terület mérsékelten meleg-száraz, de már a meleg határán van. Az évi napfénytartam 2100 óra körüli; ez az ország legnapfényesebb területe. A nyári évnegyed napsütéses óráinak száma majdnem eléri a 840-et, míg a téli időszakban kb. 210 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 ºC, DNy-on 10,4-10,5 ºC. a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,3 ºC. A napi középhőmérséklet ápr.9 és okt között 10 ºC fölött van ( nap). Az utolsó tavaszi fagyok ápr. 1 körül várhatók, az első őszi fagyok pedig okt. 25 körül valószínűek. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,7 ºC. Az abszolút minimumok átlaga pedig -16,0 és -16,5 ºC közötti értékeket.

13 Az évi csapadékösszeg középen mm. Az évi mennyiségből mm valamivel több, mint 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A 24 órás csapadékmaximum 128 mm. A téli hótakarós napok száma kb. 32, az átlagos maximális hóvastagság mm. Az ariditási index É-on 1,28-1,32, középen 1,21-1,26, D-en 1,11-1,17. A szélirányeloszlás egyenletes, kismértékben az ÉNy-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. A meleg-száraz a szárazságtűrő növények számára megfelelő éghajlat Vízrajz 12 A terület gyér lefolyású, kifejezetten száraz, vízhiányos. A vízfolyások egy részét nyugatra a Dunavölgyi-főcsatorna, keletre a Dong-ér (84 km, 1672 km²) vezeti le. Jelentősebb hozzáfolyások között említhetjük az előbbi esetében a Büdös-tói-csatornát, az utóbbinál a Tázlári-mellékcsatornát (6 km, 36 km²), Bócsai-csatornát (20 km, 174 km²). Becslések alapján a főcsatornák vízhozamai árvizes periódusban elérhetik a m³/s-ot is. Ilyen eset legtöbbször nyár elején következik be. Máskor alig, vagy egyáltalán nincs vizük. A vízminőség általában II. osztályú. A homokhátak között számos kisebb-nagyobb állóvíz húzódik meg, melyek jó része időszakos. Legnagyobb a soltvadkerti Nagybüdös-tó=Vadkerti-tó: 38 ha. Soltvadkert mellett 40 ha-os tározó található. Egyéb jelentősebb tavak a területen a Tázlár közelében található Lázár-tó és Szarvas-tó, valamint a Kiskőröstől DNy-ra található Nagy-Csukás-tó. A talajvíz többnyire 2-4 m között elérhető. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége nkº közötti, de a települések körzetében 45 nkº is előfordul. A szulfáttartalom általában nem haladja meg a 60 mg/l-t. A rétegvíz mennyisége a 1 l/skm² körüli. Az artézi kutak kb. felének mélysége meghaladja a 100 m-t és jelentős vízhozamokat adnak. Sok kútban nagy a vastartalom Talajok A legkiterjedtebb talajtípusok a futóhomok, amelyet homokpusztagyep, nyárfások, a legeltetéssel felhagyott helyeken borókások, helyenként tájba nem illően fenyvesek, kis kiterjedésben legelők borítanak. Mezőgazdaságilag értéktelenek, esetleg gyenge legelők. Jelentős hányadot foglal el a területen a humuszban gazdagabb (1-1,5 % humusztartalmú) humuszos homoktalajok. Termékenységük szélsőséges, homokokra jellemző vízgazdálkodásuk és kis tápanyagtőkéjük miatt gyenge. Megtalálhatók továbbá csernozjom jellegű homoktalajok, melyek termékenysége a humuszanyagok felhalmozódása következtében kedvezőbb a humuszos homoktalajokénál. A szigetszerűen megjelennek, löszös üledéken képződött réti csernozjomok is. Termékenységük a kistáj talajai között a legkedvezőbb. Többnyire szántóterületekként kerülnek hasznosításra.

14 A löszös talajképző kőzetű, homokos vályog fizikai féleségű, talajvízhatás alatti talajok a talajvízhatás erősségétől függően réti vagy lápos réti, kis kiterjedésben síkláp talajok. Rendszerint rétekkel, láprétekkel, vagy mocsárrétekkel borított kaszálók. Kisebb kiterjedésben megtalálhatók szikes talajok. Általában a szikes talajok is löszös üledékeken képződtek. A táj mezőgazdasági potenciálja összességében kicsi, de speciális homoki és sziki növénytársulásaik fajgazdagok és természetvédelemre érdemesek. Speciális termőhelyeik madár- és rovarvilága ugyancsak értékes Településtörténet 13 A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdőkmezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható. A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639-ben Miskey János és a gróf Cseszneky család tulajdona volt. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését. A szocializmus alatt szakszövetkezeti formában megmaradt az egyéni gazdálkodás, ami jövedelem tekintetében kiemelte a falut a környezetéből.

15 14 1. fotó Krämer Fülöp, a soltvadkerti borlovagrend névadójának szobra Az 1990-es évek elejére Soltvadkert a kistérség egyik központjává vált, ezért 1993-ban elnyerte a városi rangot. A rendszerváltás után számos magánvállalkozás indult be, különösen műanyagfeldolgozásra létesültek modern üzemek. A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fülöp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Ezt szolgálják a különböző borversenyek, borbemutatók és borszentelések. A szőlő és a bor tiszteletét két szobor is reprezentálja. A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukácskúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának Települési értékek Országos védettségű műemlékek Lukács kápolna 1719 hrsz Szabadonálló beépítésű, közel négyzetes alaprajzú, négy sarkán "tornyocskával", ill. a főhomlokzattal szemközti "apszisszerű" homlokzatból kiugró toronnyal. Az épület alatt kripta található. A főhomlokzaton a két tornyocska között négy kannelúrás oszlopon nyugvó főpárkány, azon timpanon található. Az oszlopokat keskeny lemeztaggal elválasztott kannelurák tagolják. Az oszlopfőkben növényi díszítés közepette, angyalalakok. A párkány felső részén tojásléc fut végig. A timpanonban a Lukács-család címere (modern átfaragás, az eredeti a belsőben). A "tornyocskák" kváderes díszítésűek. A két oldalhomlokzaton végigfutó

16 könyöklőpárkány fölött tagozott szalagkeretes, félköríves záródású ablak. A hátsó homlokzat tornyának emeleti részén félköríves ablakok. A kápolnakertben néhány múlt századi sírkő fotó A Lukács kápolna Evangélikus. templom és imaház (10/1hrsz) Szabadonálló, egyhajós, ÉD-i tájolású épület, a homlokzat síkjából kilépő toronnyal (D-i homlokzat). Északi oldala félköríves záródású. A hajó teteje palával, a torony törtvonalú sisakja fémlemezzel fedett. K-i és Ny-i homlokzata egyaránt 4 ablaktengelyes, a tengelyek között lizénák emelkednek. Az ablakok szegmentíves záródásúak, egyszerű vakolatkereteléssel. A homlokzatokat 3 részes főpárkány zárja, mely a torony felőli oldalon golyvázott. A torony (Di homlokzat) két oldalán félköríves záródású szoborfülkék. A torony a főpárkány alatt és felett 2-2 szintes. A főpárkány alatti 1. szint egy félköríves lezárású, egyszerű vakolatkeretelésű ajtó, fölötte emléktábla. E fölött egy szintén félköríves záródású, egyszerű vakolatkeretelésű ablak, majd a golyvázott főpárkány következik. A templomtest és a torony felső része közötti összeköttetést a főpárkány fölött voluták biztosítják. A párkány fölötti első szint nyílása egy álló ovális, egyszerű vakolatkeretelésű ablak, e fölött osztópárkány, majd egy félköríves záródású, szintén vakolatkeretes ablak következik. A torony főpárkányának képszékében óra helyezkedik el.

17 16 Református templom (18 hrsz) 3. fotó Az evangélikus templom Szabadonálló beépítésű, egyhajós, félköríves apszisú, toronnyal ellátott épület. A torony réz-, a hajó cserépfedésű. Főhomlokzata előtt torony. Az első szinten szgmensíves záródású kapu, felette emléktábla. E fölötti szintén szegmenesíves záródású ablak, majd osztópárkány található. A párkány felett álló ovális ablak, majd újabb párkány látható. A legfelső szint ablaka félköríves lezárású, körötte egyszerű szalagkeret, vállkővel és zárókővel. Az oldalhomlokzatok nyílásai egyszerű szalagkeretes, szegmensíves záródású ablakok, ill. ajtó.

18 17 4. fotó A református templom Helyi védettségre javasolt épületek A következő épületek tömege és homlokzati elemei védettek, az építmények csak műszaki szükségszerőségből bonthatók, helyére kerülő épület közterületről látható része az eredetivel megegyező tömegű és homlokzati kialakítású lehet. Római katolikus templom és plébánia (63, 64 hrsz) A település első kis templomát báró Orczy Lőrinc építette az 1700-as, majd 1908-ban a Szentlélek tiszteletére megépült az első nagyobb templom. Az alkalomnak megfelelően Szentlélek-templommá keresztelték a kis tornyú, három haranggal felszerelt templomot, mely harminc méter hosszú és 16 méter magas széles volt és 1926 között további tíz méterrel, valamint negyven méteres toronnyal és négy haranggal bővül az Isten Háza. Az I. világháború alatt a két középső harangot elvitték, melyet csak 1987-ben tudtak ismét pótolni Kőrösi Jánosné Borbás Ilona adományának köszönhetően, illetve az egyházközség jóvoltából.

19 A templom homlokzatán lévő két mélyedésben Szent Péter kétméteres szobra látható, melyet Szűcs Farkas László helyi szobrászművész alkotott Vincze Pál és neje adományából. A templom belsejében a Szentlélek eljövetele című öt négyzetméteres oltárképet Patay László Munkácsy díjas ráckevei festőművész alkotta 1988-ban, Tóth Margit kalocsai nővér ajándékaként. A templomot tizenhat színes üvegablak díszíti, melyek a hívek egyéni adományai. Közülük két darabot még Krämer Fülöp földbirtokos adományozott Szt. Anna és Szt. Fülöp védőszentek tiszteletére. A szentmisék énekeit kétmanuálos orgona biztosítja, mely nagyobb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Hosszú évek hagyományaként ápolják az adventi zenei találkozót, aminek karácsony előtt ad otthont, a jó akusztikával rendelkező templom. 18 Baptista templom (2192/1 hrsz) A soltvadkerti baptista imaház 1911-ben épült, befogadóképessége a karzattal együtt háromszázötven fő. A gyülekezet centenáriumára, 1991-re készült el az épület felújítása, a belsőtér átalakítása, a padlófűtés, a nyílászárók cseréje, valamint az orgona korszerűsítése és bővítése. Vasútállomás (011/1 hrsz) A vasút Délnyugatról érinti a települést. Az állomás négyvágányos, a kitérők motoros állításúak, a biztosítóberendezés fényjelzős. Az átmenő fővágány a III. Forgalomi szolgálat, mentjegykiadás nincs, az állomás forgalmát Kiskőrösről irányítják. A felvételi épületet szépen felújították, melynek során megpróbálták az eredetihez hasonló állapotba hozni. A váróterem a nappali órákban nyitva van és elég jó állapotú. A rámpáknak köszönhetően mozgáskorlátozottak is használhatják. A felvételi épület emeleti része lakott, illetve a várótermet kamera vigyázza. Bár a kihelyezett tábla szerint egy kapcsoló megnyomásával bejuthatunk a mellékhelyiségbe, az ajtó sajnos zárva van. Az átmenő fővágány mellett a peron a sínkorona szintnél valamivel magasabb, aszfaltburkolatú. A felvételi épület mellett van egy kerékpártároló, de találunk itt még egy őrházat, egy emeletes lakóőrházat, oldal- és homlokrakodót, illetve egy élőállat rakodót is. A vágányhídmérleget elbontották, csakúgy, mint a raktárépületet. Az egyetlen iparvágány a volt borforgalmi vállalat telephelyére vezet, de már régóta használaton kívül van. Bár forgalmi szolgálat nincs, rakodás volt az állomáson. A rakodóterületen fát rakodtak. (képek és szöveg: Sándor Antal, július.)

20 19 Városháza (8/8 hrsz) 5. fotó A vasútállomás épülete 6. fotó A városháza

21 A következő épületek tömege védett, a felsorolt építmények csak műszaki szükségszerőségből bonthatók, helyükre kerülő épület közterületről látható része az eredetivel megegyező tömeggel létesíthető. Kossuth utca 8. (2 hrsz), 36.(1071 hrsz), 24.(1084 hrsz) Hősök tere 1. (3 hrsz), 3. (4 hrsz) Szentháromság utca 1. (6 hrsz), 7.(46/1 hrsz) 9. (51 hrsz) 10. (669 hrsz) 11.(52/2 hrsz) 12. (668 hrsz) 14. (667 hrsz) 15. (55/2 hrsz) 16.(600 hrsz) Természetvédelmi értékek A 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a termeszetvédelméről szóló évi LIII.Torveny erejénel fogva védett szikes tavak jegyzékét tartalmazza, melyben a következő soltvadkerti területek találhatók. a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztatóhoz A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található ex lege védett lápok Soltvadkerten HRSZ Terület (ha) Soltvadkert 013/37a 0,8332 Soltvadkert 013/37b 8,7110 Soltvadkert 013/37c 0,3895 Soltvadkert 013/37d 0,1819 Soltvadkert 014/12 0,1926 Soltvadkert 014/13a 0,1533 Soltvadkert 014/13b 0,0963 Soltvadkert 014/14a 1,0405 Soltvadkert 014/14b 0,0994 Soltvadkert 014/14c 0,0529

22 Soltvadkert 014/15a 0,6581 Soltvadkert 014/15b 0,0951 Soltvadkert 014/15c 0,0555 Soltvadkert 014/16a 0,6571 Soltvadkert 014/16b 0,0962 Soltvadkert 014/16c 0,0575 Soltvadkert 014/17a 0, Soltvadkert 014/17b 0,0571 Soltvadkert 014/17c 0,0346 Soltvadkert 014/20 0,0505 Soltvadkert 0396/52a 0,2814 Soltvadkert 0396/52b 0,3659 Soltvadkert 04/47a 0,8661 Soltvadkert 04/47b 0,2627 Soltvadkert 04/47c 0,9647 Soltvadkert 0468/10 17,3601 Soltvadkert 0468/11a 0,8481 Soltvadkert 0468/11b 0,3632 Soltvadkert 0468/12 0,8511 Soltvadkert 0468/13 0,7487 Soltvadkert 0468/15a 0,2176 Soltvadkert 0468/15b 0,4581 Soltvadkert 0468/17 0,0448 Soltvadkert 0468/20a 0,6072 Soltvadkert 0468/20b 0,3350 Soltvadkert 0468/25a 0,8941 Soltvadkert 0468/25b 0,0992 Soltvadkert 0468/8a 4,3211

23 Soltvadkert 0468/8b 0,9990 Soltvadkert 0468/8c 1,3662 Természetvédelmi oltalom alatt álló, (érzékeny) természeti területek A természeti területek (melyek országos-, vagy helyi védettseg alatt nem állnak) meghatarozásáról, hasznositásáról a természet védelméről szóló évi LIII. Törveny rendelkezik, mely szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban termeszet-közeli állapotok jellemeznek. A természeti területek körébe tartozik az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld, a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, valamint a mező- és erdőgazdasági hasznositásra alkalmatlan földterület. 22 Natura 2000 terület Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentősegű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ökológiai hálózat Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természet-közeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Egy olyan funkcionáló rendszert, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhely-fragmentumok segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni. Az ökológiai hálózat elemei a védett természeti területek és védőövezete, a természeti területek és az ökológiai (zöld) folyosók. Hazánkban az evi LIII. - a természet védelméről szóló - törvény kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. Az országos ökológiai hálózat övezeteiről és az arra vonatkozó szabályozásokról az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény rendelkezik. Az önkormányzatok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait az evi XX. törvényszabályozza. E szerint az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe tartozik: - a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása, - a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás, - a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a kozlekedés és a tartózkodás korlátozása. Az önkormányzat ezen feladatait az illetékes Kiskunsagi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve látja el januar 1-től az első fokú táj- és természetvédelmi hatóság feladatköret az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi es Vizügyi Felügyelőség (ATI-KTVF) vette át Társadalmi helyzet

24 Demográfiai viszonyok Soltvadkert lakosságszáma 2013 év végén 7510 fő volt, ezzel Bács-Kiskun megye városai rangsorában a 13. A nem járásközpont szerepet betöltő, városi jogállású települések közül népesség tekintetében csak Lajosmizse és Kecel előzi meg. A lakosságszám %-os változása az előző évhez viszonyítva ( ) 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 -1, Magyarország Bács-Kiskun megye Soltvadkert Forrás: KSH T-Star A kétezres évek eleje óta a lakosságszám arányaiban sokkal inkább ingadozott Soltvadkerten, mint az országban vagy a megyében, de 2010 óta ez utóbbi két területegységhez viszonyítva Soltvadkert helyzete jelentően javulni látszik. Ezt támasztja alá az a tény is, 2013-ban a évhez viszonyítva csak 5 Bács-Kiskun megyei városban nőtt a lakosság száma, csak a megyeszékhely Kecskeméten és a vonzáskörzetébe tartozó két városban, Lajosmizsén és Kerekegyházán figyelhető meg százalékosan nagyobb népességnövekedés, mint Soltvadkerten, vélhetően a pozitív vándorlási egyenlegének köszönhetően. Soltvadkert városára is jellemző a népesség elöregedése, az ezredforduló óta a fiatalok aránya a lakosságon belül csökkent, míg az időseké számottevően nőtt, vagyis a település korfája egyre inkább hagyma alakúvá vált1. A következő ábrák mutatják, hogy a város lakosságának kor szerinti megoszlása hasonló Magyarország lakosságáéhoz, de a képet egy kicsit tovább árnyalva öregségi indexek 2 vizsgálatával látható, hogy azért az elöregedés az országoshoz viszonyítva csekélyebb mértékű. 1 Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja Az öregségi index az idõs korú népességnek (65-X éves) a gyermekkorú népességhez (0-14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége.

25 KORCSOPORT/ÉV KORCSOPORT/ÉV Soltvadkerti Local Agenda SOLTVADKERT, Nő FŐ Férfi 24 Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja MAGYARORSZÁG, ,05 75,53 114,43 176,03 232,64 305,26 348,08 292,51 324,05 365,18 433,98 342,76 312,64 322,49 279,57 246,39 252,00 233,81 128,74 161,82 215,18 270,15 311,26 374,36 395,51 312,01 326,73 358,60 422,79 335,09 297,44 305,57 265,14 233,14 239,07 221, EZER FŐ Férfi Nő Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Öregségi index 2013-ban

26 Állandó népességből a 0-14 évesek száma (fő) Állandó népességből a 65-X évesek száma (fő) Öregségi index Magyarország ,19 Bács-Kiskun megye ,24 Soltvadkert ,11 Forrás: KSH T-Star Oktatás, nevelés 25 Soltvadkert városában csak az alapfokú oktatás intézményei találhatók meg. A településen 3 óvodai feladatellátási hely és 1 általános iskola áll a gyermekek és szüleik rendelkezésére. Összehasonlításul, a hasonló lakosságú és szintén nem járásközpont Solton és Kecelen egyaránt található középfokú oktatási intézmény. Korábban a Kun László Középiskola és Szakiskola Soltvadkerti Kirendeltsége kínált a városban esti tagozatos középfokú gimnáziumi és szakiskolai képzéseket. A Köznev. tv. 74. (1) bekezdése és 95. (2) bekezdése alapján január 1. napjától az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Ennek megfelelően a város oktatási-nevelési intézményei közül csak a két tagóvodával működő Soltvadkerti Óvodák és Bölcsöde fenntartója a helyi önkormányzat. Oktatási intézmény neve Soltvadkerti Óvodák és Bölcsöde Székhelye 6230 Soltvadkert, Arany J. u. 7. Fenntartója Soltvadkert Város Önkormányzata Az 1. sz. óvoda az Arany J. utcán, míg a 2. sz. Óvoda a Bocskai utcán található. Az Arany J. utcai intézményben bölcsődei csoport is működik. A gyermekek a megszokott programok mellett német nyelvi, zenei, logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon is részt vehetnek. Oktatási intézmény neve Evangélikus Egyházi Óvoda Székhelye 6230 Soltvadkert, Kossuth L. u. 2/1 Fenntartója Magyarországi Evangélikus Egyház

27 Az Evangélikus Egyházi Óvodát az 1990-es évek elején alapították. Soltvadkert őslakossága würtenbergi sváb eredetű, így az óvodában a keresztény hitre való nevelés mellett fontos a sváb hagyományok ápolása, a német nyelv oktatása, a testvérvárosi kapcsolatok erősítése a német nyelvű területeken. Az óvoda új szárnyát 2014-ben adták át. Oktatási intézmény neve Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola Székhelye 6230 Soltvadkert, Arany J. u. 7. Fenntartója Magyarországi Evangélikus Egyház 26 Az iskolának közel 600 diákja van, akik az evangélikus, katolikus és református hitéleti oktatás mellett számos kiegészítő tevékenységet folytathatnak, a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ös tanévéről szóló beszámoló szerint a következőket: Választható képzési formák az alapoktatáson belül: Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon Emeltszintű idegen nyelvi (angol, német) oktatás 5-8. évfolyamon Nívó csoportos matematika oktatás 7-8. évfolyamon Alapfokú Művészetoktatás tanszakai: zene művészeti ágban: fafúvós, gitár, zongora kerámia színjátszó társastánc Az oktató-nevelő munkát segítő programok: Sajátos nevelésű tanulók integrációja, Hátrányos helyzetű tanulók integrációs programja Kompetencia alapú oktatás a HEFOP as és a TÁMOP es pályázat keretében Sakkpalota program képességfejlesztő foglalkozások 1-3. évfolyamon Soltvadkerti Kossuth Diáksport Egyesület diákolimpiai és szabadidősport programjai Erzsébet táborozások pályázati programmal közel 150 diák táboroztatása valósult meg augusztus és szeptember hónapokban. Testnevelés órák a birkózó teremben is. Iskolapszichológus alkalmazása január közepe óta 3 3 Soltvadkert város honlapja. Letöltve:

28 Művelődés, kultúra A közművelődés legjelentősebb intézménye Soltvadkerten a Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont. A Kossuth u. 10. szám alatti épületben található a városi könyvtár, de emellett kiállítótermek és klubhelységek is. Az intézményben számos állandó klub és tanfolyam működik: filmklub, mozgáskorlátozott klub, cukorbetegek klubja, jóga csoport, foltvarrró tanfolyam, társastánc tanfolyam, balett, nyelvtanfolyamok, hátrányos helyzetűek tanodája, citerások és nótakörök próbái, autóstanfolyam, ezen kívül időszaki jelleggel különböző szakmai előadások4. A Művelődési Ház év beszámolója szerint helyet biztosít emellett más intézmények, mint az óvodák és az iskola rendezvényeinek, társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, termékbemutatóknak, vásároknak fotó A soltvadkerti Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont épülete A városi könyvtár a heti 5 napos nyitvatartásával, több mint 20 ezer kötetnyi állományával (mely 64 folyóirattal egészül ki), remek művelődési és kikapcsolódási lehetőséget biztosít a város lakóinak, akik a KSH adatai szerint élnek is ezzel a lehetőséggel. Az állomány méretét tekintve a könyvtár eléggé elmarad a megyei átlagtól, ám az egy olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári egységek alapján a megye városi könyvtárai rangsorában a középmezőnyben helyezkedik el. 4 Soltvadkert város honlapja. Letöltve:

29 28 Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve, 2013 alapján A Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény egészen 2015-ig a régi iskolaépültben, a Rácsos iskolában fogadta az érdeklődőket, azonban a gyűjtemény új helyet kap majd a régi művelődési

30 ház épületében, várhatóan a szeptember végén megrendezésre kerülő Szüreti Fesztiválon már látogatható lesz Sport, kikapcsolódás A soltvadkerti sportélet legfontosabb színtere az 1986-ban felavatott sportcsarnok, mely amellett, hogy színvonalas teret biztosít az iskolai testnevelésnek, helyet biztosít a város sportszakosztályainak és más rendezvényeknek is. A városban a következő szakosztályok működnek 6 : Asztalitenisz Birkózó szakosztály Férfi kézilabda: megyei első osztály Foci-suli: korcsoportonként (ovisoktól, 14 éves korosztályig) Kézilabda: általános iskolai utánpótlás (fiú, 1-8. évfolyam) 29 A Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont épületében működő mozi heti négy napon várja a filmezni vágyókat nem csak a településről, hanem a kistérségből is. A műsort úgy állítják össze, hogy minden korosztály kulturális igényeit kielégítsék. Külön előadásokat is szerveznek, így például az iskolásoknak és óvodásoknak, továbbá egy-egy kiemelt ünnep vagy emléknap alkalmából is megtekinthet a közönség témába vágó vetítéseket. A évben ilyen volt például a Madarak és Fák Napja, Mikulás vagy október 23. A település életét számos minden évben megrendezésre kerülő rendezvény színesíti 7, melyek közül a két legismertebb valószínűleg a vadkerti sörfesztivál és a szüreti fesztivál. Január közepe: Ökumenikus imahét 5 helyi egyházközség részvételével Január-február: Egyesületi és intézményi bálok Február-március: Soltvadkerti Dalosok és Verselők Estje Március 8. körül: Nőnapi városi borverseny Március 15.: Városi ünnepség a nemzeti ünnep alkalmából Április: Országos Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér Bor- és Párlatverseny, illetve Konferencia; Szent György-napi Borünnep Április vége-május eleje: Evangélikus Óvoda bálja Május harmadik hétvégéje: Motoros találkozó a kempingben Május utolsó hétvégéje: Bács Trophy soltvadkerti futama Május vége: Városi gyereknap A Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidőközpont évi beszámolója. 7 Soltvadkert Város honlapja. Letöltve :

31 fő Soltvadkerti Local Agenda 21 Július első hétvégéje: Borfesztivál a tóparton Július utolsó hétvégéje: Sörfesztivál a tóparton Augusztus eleje: Polgárőr vacsora a Sárközi-tanyán Augusztus 20.: Városi ünnepség Szeptember 3. hétvégéje: Szüreti Fesztivál, felvonulással, borutcával, szabadtéri színpaddal, kirakodóvásárral Október 23.: Városi ünnepség s nemzeti ünnep alkalmából November: Márton-napi újbor ünnep; Egyesületi és intézményi bálok, vacsorák December-Január: Helyi labdarúgó csapatok bajnoksága ("Fakupa") Egészségügy Soltvadkerten alapvetően az egészségügyi alapellátás szolgáltatásai találhatók meg az Orvosi Rendelők intézményében. A lakosság 3 felnőtt- és 2 gyermek háziorvos, 2 fogorvos és 3 védőnő szolgáltatásait veheti igénybe. A soltvadkertiek sürgős esetben a rendelési időn kívül a Kiskőrösi Központi Ügyeletet kereshetik fel. A városban a TB által finanszírozott szakellátások közül szemészeti és fizioterápiás szakellátás érhető el heti egy, illetve heti öt napon. Szakorvosi ellátásra a település lakói Kiskőrösre, Kecskemétre és Kiskunhalasra járnak 8. A településen két gyógyszertár található. Az alapellátást jellemzi az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosság száma, mely Soltvadkerten a megye városait tekintve közepesnek mondható, kicsivel a megyei átlag alatti értékével. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (2013) Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja

32 Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve, 2013 alapján Szociális ellátás A szociális alapszolgáltatásokat működtető intézmény Soltvadkert Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézménye, röviden ESZI. A következő szolgáltatások érhetők el a településen az ESZI évi beszámolója szerint: A. Étkeztetés A szociális étkeztetést igénylők kétféle menüből választhatnak egész vagy zóna adagot. A szolgáltatást helyben fogyasztva, elvitellel vagy kiszállítással vehetik igénybe. Az ellátottak száma folyamatos csökkenést mutat. B. Házi segítségnyújtás 31 A házi segítségnyújtás keretében jelenleg 45 fő részesülhet alapszolgáltatásban, Soltvadkert és Bócsa területén. C. Nappali ellátás-idősek klubja integrált demens ellátással Az alapszolgáltatás engedélyezett létszáma 65 fő óta bővült a nappali ellátás a demens ellátással. Térítési díj ellenében az idősek be- és hazaszállítása is megoldott, napi egyszeri meleg étkezés is igényelhető. Az Idősek Klubjában az ellátottaknak számos rendezvény nyújt kikapcsolódási lehetőséget. D. családsegítő szolgálat A családsegítő szolgálat preventív és kríziskezelő tevékenységet folytat egy fő szakképzett családsegítő részvételével. E. Tanyagondnoki szolgálat A tanyagondnoki szolgálat két tanyagondnokkal, két körzetben működik. Az első körzetet Alsócsábor, Felsőcsábor és Középcsábor, míg a második körzetet Selymes, Kútágasdűlő és Büdöstódűlő alkotja. A külterületen élő óvodások és néhány iskolás szállítását a tanyagondnoki szolgálat keretében oldják meg Közbiztonság Soltvadkert közbiztonságáért a Soltvadkerti Rendőrőrs felelős, mely a Kiskőrösi Kapitánysághoz tartozik. Működési területét Soltvadkert, Tázlár és Bócsa közigazgatás területe alkotja. A járőr heti napos fogadóidővel dolgozik, bármikor hívható mobiltelefonon.

33 A rendőrőrs tevékenységét a Soltvadkert Városi Polgárőr Egyesület egészíti ki. Munkájuk sokrétű: rendezvények biztosítása, éjszakai járőrszolgálat, a betakarítások idején határjárás, ellenőrzések a tóparti üdülőterületen, valamint a külterületi tanyák környékén 9. A bűncselekmények lakosságszámhoz viszonyított számát tekintve Soltvadkert a megye város jogállású települései közül a középmezőnyben található. Viszonylag magas azonban a bűnelkövetők száma, mely több, mint fele a bűncselekmények számának (szemben a megyei egyharmaddal), ami arra utal, hogy a településen gyakrabban fordulnak elő visszaesők által elkövetett bűncselekmények Civil szféra Soltvadkert komoly civil aktivitás színtere, a helyicivil.hu portál szerint 38 civil szervezet működik a településen. Ezek a civil tevékenységek széles skáláját lefedik, az egészségügytől kezdve, az érdekképviseleten át, a közbiztonságig számos terület megjelenik. Fontos megjegyezni azonban, hogy a településen nem jött létre civil kezdeményezés, amely a környezet védelmét, állapotának javítását mozdítaná elő. Soltvadkert Város Honlapján bemutatásra került néhány nagy taglétszámú, komoly múlttal és hagyományokkal rendelkező civil szervezet, ezek a következők: Soltvadkert Városi Polgárőr Egyesület Borlovagrend Cserkészcsapat 9 Soltvadkert Város Honlapja. Letöltve:

34 Citerazenekar Méhész Egyesület Horgászegyesület Soltvadkerti Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület Keresztapu Rockzenekar Kavalkád Rock Band Kossuth Vadásztársaság 2.6. Gazdasági helyzet 33 Soltvadkerten az alapításától kezdve a mezőgazdasági tevékenység jelentette a fejlődés zálogát. Ma is az egyik legjelentősebb szőlőtermesztő, bortermelő térsége megyénknek, ezt tükrözi a mezőgazdaságban foglalkoztatottak relatív túlsúlya. Forrás: KSH T-Star Számottevő ipar csak a rendszerváltás után alakult ki, de mára a műanyagipara kiemelkedővé vált. Az országos és megyei átlagot messze meghaladó foglalkoztató a városban a kereskedelem és a szolgáltató szektor, elsősorban a város turisztikai vonzerejének köszönhetően.

35 Mezőgazdaság Soltvadkert alapításától fogva a mezőgazdaságra, ezen belül főként a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésre alapozta gazdasági konjunktúráját. A szőlőtelepítés a 17. században indult, főként a futóhomok megfogása érdekében. A 19. század nagy filoxéra-járványa idején kezdődött meg a kiskunsági, ezzel együtt a Soltvadkert-környéki szőlőtermesztés térhódítása, mert a magas kvarctartalmú homokon történő termesztés a filoxéra elleni védekezés hatékony eszközének bizonyult 10. A település az újraalapítást követően is folytatta, majd a szocialista nagyüzem időszakában is sikeresen átmentette a szakszövetkezeti formába a művelés hagyományait és a bortermelésből származó stabil jövedelemszerző képességét, melyet a rendszerváltás után is megőrzött. A város természeti, társadalmi és gazdasági adottságai ma is a szőlő- és borkultúrának kedveznek: a tradíciók ápolása, a művelésbe vont területek dinamikus növekedése, az ágazatot ért modernizáció a szőlő- és bortermelés dominanciáját biztosítják. Ennek következtében a Soltvadkerti Hegyközség a Kunsági Borvidék részeként jelentős eredményeket ér el 11. A szőlőtermesztés fontosságát támasztja alá az is, ha megvizsgáljuk, hogy a soltvadkerti gazdasági szervezetek 2010-es adat szerint közel 22 km2-nyi területen folytatnak szőlőtermesztést, ez a település közigazgatási területének több mint 20%-át tenné ki. Bács- Kiskun megye esetében ez az arány alig több mint 2%, míg az ország esetében az 1%-ot sem éri el. A mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya, mint azt később látni fogjuk, szintén messze meghaladja mind a megyei, mind az országos értéket Teljes közigazgatási terület (km2) Egyéni gazdaságok használatában lévő szőlő területe (km2) Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek használatában lévő szőlő területe (km2) Szőlők területe a teljes terület %- ában Magyarország 93026,33 460,81 139,03 0,64 Bács-Kiskun megye 8444,81 153,02 23,60 2,09 Soltvadkert 108,86 20,83 1,10 20,14 A Soltvadkerti Hegyközség területén Soltvadkert és Tázlár településeken együttvéve 2860 hektár a szőlőtermelésbe bevont területek nagysága (melyből Soltvadkerten található 2495 hektár), amellyel a Soltvadkerti Hegyközség az ország legnagyobb hegyközsége. A hegyközség területén a bor és pezsgő készítéséhez is kiválóan alkalmas ezerjó vált meghatározó fajtává, ebből az is következik, hogy az ország legnagyobb egybefüggő ezerjó és cserszegi fűszeres Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja

36 ültetvénye is itt található. A hegyközség több kiemelkedő termelőjének termékpiramisa (asztali boroktól a prémium kategóriáig) teljesnek mondható, viszont a hegyközségi tagok borai iránti keresletet a borok minősége mellett még számos más tényező befolyásolja, többek közt: Soltvadkert ismertsége, a Soltvadkerti Hegyközség tagjainak összehangolt marketingtevékenysége, a Kunsági Borvidék versenyképessége, a turisztikai szereplők térségi összefogása Forrás: 8. fotó Az Erdős Borászat szőlője A jelentősebb manufaktúrák: Dr. Kuti Szőlészeti és Borászati Kft., Erdős borászat, Font pincészet, Frittmann Testvérek Kft., Galambos Borászat, Galántai Károlyné Családi pincészete, Kárpisör kisüzemi sörfőzde, Lantos borászat, Schiszler Péter borászata, Schiszler Sándor borászata, Rita Házi Szörpfőzdéje Ipar A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlását vizsgálva szembetűnik, hogy Soltvadkerten 2011-ben az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya kicsivel meghaladta az országos arányt, de elmaradt a Bács-Kiskun megyei értéktől. A városban működő vállalkozások közel 16%-a feldolgozóipari tevékenységet végez. E kategórián belül is a legjelentősebb a műanyagipar. Fejlődése a rendszerváltás után indult, mára Soltvadkerten jelentős gazdasági szerepet játszik. 12 Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja

37 A Soltvadkerten működő vállalkozások száma és besorolása (2012) A városban releváns nemzetgazdasági ágazatok db % Kereskedelem, gépjárműjavítás ,2 Feldolgozóipar ,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 55 8,9 Építőipar 51 8,3 36 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 36 5,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 30 4,9 Egyéb szolgáltatás 25 4,0 Szállítás, raktározás 23 3,7 Pénzügyi és biztosítási tevékenység 18 2,9 Ingatlanügyletek 18 2,9 Humán-egészségügyi és szociális ellátás 17 2,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 12 1,9 Információ és kommunikáció 11 1,8 Oktatás 11 1,8 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 5 0,8 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 5 0,8 Összesen ,0 Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja Szolgáltatás, kereskedelem A fejezet elején láttuk, hogy Soltvadkerten a kereskedelem és szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya meghaladja mind a megyei, mind az országos átlagot. Az előző

38 alfejezet táblázata mutatta, hogy a városban a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedik, de más szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozást is szép számmal találunk a településen. A kiskereskedelmi üzletek száma valamelyest esett ugyan az elmúlt évtizedben, de még így is meghaladja a hasonló lakosságszámú, nem járásközpont települések, Solt és Kecel kiskereskedelmi üzleteinek számát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közepes és nagy áruházláncok közül még egy sem jelent meg Soltvadkerten. 37 Forrás: KSH T-Star Vendéglátás, idegenforgalom, turizmus Soltvadkert turisztikai szempontból remek adottságokkal rendelkezik. A település egyik legnagyobb vonzereje a Vadkerti-tó, amely közel 50 hektár területű, vize gyógyhatású, elsősorban reumatikus bántalmak kezelésére ajánlott. A tó mellett 500 férőhelyes kemping biztosít helyet az éjszakai pihenéshez. A környéken kitűnő vendéglátóhelyek találhatók. A város további vonzerejét jelenti a szőlőtermesztés és borkészítés hosszú múltra visszatekintő hagyománya. Turisztikai szempontból is remek lehetőséget jelentő borospincék találhatók a településen, és minden évben megrendezésre kerülő, borhoz kapcsolódó rendezvényei is növelik a látogatottságát 14 : Március 8. körül: Nőnapi városi borverseny Április: Országos Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér Bor- és Párlatverseny, illetve Konferencia; Szent György-napi Borünnep 14 Soltvadkert Város Honlapja. Letöltve:

39 Július első hétvégéje: Borfesztivál a tóparton Szeptember 3. hétvégéje: Szüreti Fesztivál, felvonulással, borutcával, szabadtéri színpaddal, kirakodóvásárral November: Márton-napi újbor ünnep; Egyesületi és intézményi bálok, vacsorák fotó A Vadkerti-tó strandja Soltvadkerten a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 598 volt 2013-ban. Bács- Kiskun megye összes férőhelyeinek közel 10%-át adja, ezzel ötödik a megye városainak sorában. Más a helyzet azonban a férőhelyek kihasználtságát vizsgálva, meglehetősen alacsony az férőhelyre jutó vendégéjszakák száma, vélhetően a vonzerők szezonális jellegéből adódóan. 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (2013) Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján

40 Soltvadkerten a vendéglátás lehetőségeit vizsgálva a kép hasonlóan pozitív, mint a turizmus esetén. Sőt, a két kategória nem is egyértelműen elválasztható a város esetén, gondoljunk csak Soltvadkert országos hírű cukrászdájára és fagyizójára, a Szent Korona cukrászdára, amely egyértelműen hozzájárul a település látogatottságának növeléséhez fotó A Szent Korona Cukrászda Összességében a vendéglátóhelyek száma is kedvező Soltvadkerten, lakosságszám-arányosan közelíti a megyei átlagot, és megelőz több nagyobb várost és járásközpontot Tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (2013) Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján

41 Gazdasági aktivitás Soltvadkert Város Önkormányzat évekre szóló Gazdasági Programja számos tényezőt feltárt, melyek befolyásolják a település foglalkoztatási, munkaerőpiaci helyzetét, ezek a következők: Az egyéni gazdaságok száma az elmúlt évtizedben csökkent, nőtt azonban az általuk foglalkoztatottak száma, így vélhetően a mezőgazdasági ágazat eltartóképessége. A tipikus birtoknagysággá az 1-10 hektáros méret vált. A regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozók számának csökkenése (-11,8 százalék) és a regisztrált őstermelők számának csökkenése (-18,0 százalék) mellett növekedett a regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma és 2013 között folyamatosan nőtt a városban bejegyzett vállalkozások száma. A társasági formák átalakultak, megfigyelhető a kft-k előretörése. Az főt foglalkoztató vállalkozások száma az elmúlt évtizedben 3-7 db között ingadozott, ezek jelentik a foglalkoztatás és a helyi adóbevételek bázisát. 40 Jelentősek az önkormányzat bevételei az iparűzési adóból, 2011-re meghaladják Lajosmizsén kívül az összes nem járásközpont város iparűzési adóból származó bevételeit a megyében. Iparűzési adó bevételek alakulása a megye nem járásközpont városaiban Dunavecse Hajós Izsák Kecel Kerekegyháza Lajosmizse Mélykút Solt Soltvadkert Szabadszállás Tompa Forrás: Saját szerkesztés a KSH T-Star adatai alapján Soltvadkert legnagyobb adófizetői: Material-Plastik Kft., Best Plastic Kft., Variens Kft., Schiszler-Trans Kft., Winegarden Kft., B.S. Plastic Invest Kft., GRA-PLAST Kft., Autócent Kft., EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Vass és Társai Kft., Dominis Pille-Fólia Kft., Frittmann Testvérek Kft., NOWELS-ITAL IMPEX Kft., Garota Kft., Phoenix-Drink Kft.,

42 86,8% 83,5% 100,0% 95,2% 100,9% 103,7% 108,5% 105,5% 110,8% 114,1% 113,9% 121,6% 116,2% 120,4% Soltvadkerti Local Agenda 21 Magyar Telekom Nyrt., Globál Plasztik Kft., K&H Bank Zrt., Zsombos-Drink Kft., Szerencsejáték Zrt év legnagyobb támogatója a Poli Farbe Kft Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése Soltvadkerten a válság előtt messze meghaladta a megyei régiós és országos trendet. A válság után azonban javult a helyzet, a regisztrált álláskeresők száma csökken, illeszkedve a nagyobb területi egységek adataihoz. A regisztrált álláskeresők számának alakulása (előző év=100%) % 140% 135% 130% 125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% Mindösszesen Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Bács-Kiskun megye Soltvadkert Forrás: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági Programja

43 Kicsit más a helyzet, ha a regisztrált álláskeresők számát a éves korú lakosság arányában vizsgáljuk, így kapott értékek kissé magasabbak az országos és megyei értéknél, de a válság utáni helyreállás itt is nyomon követhető. 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Regisztrált álláskeresők száma a munkaképes korúak számának %-ában Magyarország Bács-Kiskun megye Soltvadkert 42 Forrás: KSH T-Star Hogy egy kicsit tovább árnyaljuk a képet, megvizsgáljuk, hogy hogyan oszlik meg a nyilvántartott álláskeresők száma további ismérvek szerint. A tartósan, több mint 180 napja regisztrált álláskeresők aránya nagyobb a településen, mint Bács-Kiskun megyében. Ez azért lényeges, mert ezen emberek munkába állításához vélhetően aktív munkaerő-piaci eszközökre lenne szükség. Számottevően alacsonyabb viszont a pályakezdők és a diplomások aránya az álláskeresők között. 70,0 Arányok a nyilvántartott álláskeresőkből (2013) 60,0 50,0 % 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Soltvadkert Bács-Kiskun megye 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők Pályakezdők Diplomások Forrás: Saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján

44 2.7. Infrastrukturális helyzet Soltvadkerti Local Agenda Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-gazdálkodás Soltvadkert a Homokhátság területén található, ami előrevetíti, hogy a vízgazdálkodás kardinális kérdés lehet a város életében. A rendkívül egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett rendszeresen problémát jelent a magas talajvíz és a belvíz, a 7/2014 (I. 29.) határozattal jóváhagyott településrendezési terv két belvíz veszélyes területet jelöl ki a város külterületén. A város vízi közmű szolgáltatója a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft, mely szeptember 17-én a Bács-Kiskun megye középső és déli térségében elhelyezkedő települések víziközmű vagyonának működtetésére összeolvadással jött létre 16. Soltvadkert és Soltvadkerttó területe a Kiskőrösi Üzemmérnökséghez tartozik. A KSH T-Star adatai alapján Soltvadkerten az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2013-ra elérte a rendkívül magas 97,3%- ot. Soltvadkert ezzel Hajós után második a megye városai sorában. Az Alföld teljes területén gondot okoz az ivóvíz magas arzéntartalma. A probléma megoldására 15 település, köztük Soltvadkert, 2010-ben létrehozta a Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulást, mely a KEOP-1.3.0/ Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító projekt projekt keretében ivóvízminőséget javító beruházásokat kezdett meg. Soltvadkerten ez önálló víztisztítási technológia bevezetését, 5 kút, 360 km3 iszaptároló, szikkasztó mű, 800 m3 tisztavíz tároló kapacitás és közel 8500 fm új ivóvízhálózat kiépítését jelenti 17. A csapadékvíz-elvezetés javítása megjelenik a Soltvadkert Város Önkormányzat évi és évi Gazdasági Programjában egyaránt. A város északkeleti részén a nagy esőzések után felgyülemlik a csapadékvíz. A problémás területek egy részére vonatkozó vízjogi engedélyezési tervek 2015-re elkészültek, a fennmaradó részekre vonatkozóan pedig folyamatban van a tervezés Csatornahálózat, szennyvíztisztítás A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya Soltvadkerten rendkívül magas, messze meghaladja a megyei átlagot. Folyamatban van a Soltvadkerti-tó üdülőövezetének bekacsolása is. Emellett a borászati és az egyre jelentősebb ipari tevékenységet folytatók által kibocsátott szennyvíz további terhelést jelent. Talán éppen ezért vált a város égető problémájává 2013-ra, hogy a közel 20 éves, Soltvadkert Város Önkormányzat tulajdonában és a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. üzemeltetésében lévő szennyvíztisztító telep már nem felelt meg a mennyiségi és minőségi kívánalmaknak. 16 Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. honlapja. Letöltve: Kiskőrös és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás honlapja. Letöltve: Soltvadkert Város Önkormányzat Gazdasági programja

45 44 Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján A KEOP-1.2.0/ azonosítószámú Soltvadkert Város szennyvíztisztító telepének rekonstrukciója projekt keretében 2013-ban kezdődött meg a telep felújítása. A telepen tervezett műszaki beavatkozások lényege, hogy a mechanikai tisztítást, és az utóülepítést biztosító technológiai elemek (a szükséges felújításokat követően) lényegében változatlanul megmaradnak, míg a szintén üzemben maradó, biológiai tisztítást végző egységek funkciója némileg megváltozik, a többlet-kapacitás biztosítására pedig további, biológiai tisztításra szolgáló új műtárgyak (2 db. medence) kerültek betervezésre. A fentiekkel párhuzamosan bővül az iszap-kezelést biztosító technológiai vonal is. A tisztított szennyvíz fertőtlenítése, és a szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz elvezetésének módja teljesen változatlan marad, a meglévő vezeték a jelenlegivel azonos módon vezeti a tisztított szennyvizet ugyanabba a befogadóba Villamosenergia- és gázellátás A KSH adatai alapján Soltvadkerten összes szolgáltatott energiamennyiség drasztikusan emelkedett az elmúlt években, 2013-ban elérte a 38 millió kwh-t, amely a megye hasonló méretű városaihoz viszonyítva magas érték, csak Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján, 19 KEOP-1.2.0/ Soltvadkert város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése. Megvalósíthatósági tanulmány.

46 Kiskunhalason, Lajosmizsén, Kiskőrösön és Kalocsán fogyott több villamos energia. A növekmény, mivel a háztartások részére szolgáltatott energia mennyisége számottevően nem változott, vélhetően az utóbbi idők iparfejlődésének tudható be. 45 Forrás: saját szerkesztés KSH T-Star adatai alapján A villamos energia fogyasztó háztartások száma folyamatosan emelkedett, 2013-ra 80 háztartással több fogyasztott villamos energiát, mint 2005-ben. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamos-energia mennyisége Soltvadkerten az elmúlt években stagnál, a megye többi városához viszonyítva elég magas, de ez a helytelen egyéni energiafogyasztási magatartás mellett vélhetően egy másik, fajsúlyosabb tényezőre is visszavezethető: az átlagosnál aktívabb őstermelői tevékenységre a településen.

47 46 Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján 2013-ban a KSH T-Star adatai szerint a lakásoknak mintegy 71,5%-a volt bekapcsolva a vezetékes gáz-hálózatba. Ez kissé elmarad a megyei átlagtól (76%). Az egy háztartási fogyasztóra jutó gázfogyasztás 2013-ban a megyei átlagnál valamivel magasabb, de nem kiugró. Forrás: saját szerkesztés Bács-Kiskun Megye Statisztikai Évkönyve, 2013 alapján A szolgáltatatott teljes gázmennyiség és a háztartásoknak szolgáltatott gázmennyiség szempontjából Soltvadkert a megye városai közül a középmezőnyben található, mindkét

48 esetben a mennyiség az elmúlt években az országos trendeknek megfelelően csökkenő tendenciát mutat Megújuló energia hasznosítás Soltvadkert remek adottságokkal rendelkezik a zöld energia hasznosítás szempontjából. Földrajzi fekvéséből adódóan magas a napsütéses órák száma és rendelkezik termálvízkészlettel is, például a Soltvadkerti-tó környékén, a mezőgazdasági tevékenységekből adódóan rendelkezésre álló biomassza mennyiség is számottevő lehet. A város közintézményei az elmúlt években már komoly fejlesztéseken mentek keresztül. Épületenergetikai korszerűsítésen esett át az utóbbi időszakban több épület, például 2014-ben az általános iskola, ahol az energiahatékonysági szempontú felújítás mellett napelemeket is telepítettek 20. Szintén 2014-ben történt meg a Soltvadkerti Református Idősek Otthonának a hőszigetelése is. Idén került sor még egy jelentős beruházásra Soltvadkerten. A KEOP-5.5.0/K/ azonosítószámú, Közvilágítás energiatakarékos átalakítása Soltvadkert Város Önkormányzatánál megnevezésű projekt keretében 991 db lámpatest újult meg. A projekt során az elavult világító testek 79,24 kw felvett teljesítménye az új modern LED-es fényforrásoknak köszönhetően 3,27 kw teljesítményre csökkent. A korszerűsítéssel évente 169 tonna széndioxid kibocsátás csökkentést ér el az Önkormányzat Hulladékgazdálkodás 2002-ben jött létre a 82 önkormányzatot összefogó hulladékgazdálkodási társulás. A társulás európai uniós támogatásból mintegy 11 milliárd Ft. összegből alakította ki a hulladékgazdálkodási rendszerét. Ez magában foglalta Soltvadkert esetében a hosszú évek óta nem megfelelő helyszínen és nem megfelelő módon működő szeméttelep megszüntetését, illetve rekultiválását is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szeméttelepen felhalmozódó hulladékot elszállították, a talajt méregtelenítették, füvesítették, illetve monitoring kutakat hoztak létre, mellyel folyamatosan figyeljük a talaj esetleges szennyezettségét. Létrehoztak egy hulladékudvart, mely egyrészt adminisztrációs feladatokat lát el, másrészt ide lehet leadni a zöld hulladékot, a soltvadkerti lakosok hozhatnak ide háztartási hulladékot, illetve veszélyes hulladékot is. Ezeket meghatározott időközönként elszállítják. Három nagy hulladéklerakót hoztak létre a fejlesztési pénzből: Kiskunhalas, Vaskút, Baja. Ezeket a hulladéklerakókat a jogszabályi változásoknak megfelelően önkormányzati tulajdonban álló cégek üzemeltetik, illetve ilyen cégek végzik a hulladék elszállítását is a 20 Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI honlapja. Letöltve Soltvadkert Város honlapja. Letöltve:

49 településekről. Soltvadkertről minden hétköznap egy kialakult rendszer szerint szállítják el a hulladékot az ingatlanok elé kihelyezett gyűjtő edényzetből. Ezen kívül minden évben van egy lomtalanítási nap, amikor az ingatlanok elé kihelyezett lomot viszik el, illetve van két alkalom, amikor az összegyűjtött zöldhulladékot szállítják el. Ugyanez a rendszer működik a Vadkertitó üdülőterületen is azzal a különbséggel, hogy ott minden utcában nagyméretű gyűjtő konténerek vannak, nem egyedi kukák. A soltvadkerti lakosok ezen kívül a hulladékudvarba szállíthatnak kommunális hulladékot, veszélyes hulladékot illetve zöldhulladékot. A rendszer elindulását követően kialakult a szelektív hulladékgyűjtés rendszere is: a város különböző pontjain szelektív hulladékgyűjtő szigeteket helyeztek ki, melyeknél lehetett bedobni a különböző színű konténerekbe a papír, műanyag és üveg hulladékot. Ezek jelenleg is kint vannak, de jelentőségük csökkent, mert minden háztartás kapott szelektív gyűjtő edényzetet, melyeket kéthetente szállítanak el. 48 Az önkormányzatok a jogszabályi változások miatt az árképzésben nem vehetnek részt, ennek következményei egyelőre nem ismertek. Mivel a szolgáltatást végző cégek önkormányzati tulajdonban vannak, így az esetleges üzemeltetési veszteségek az Önkormányzatok veszteségei lesznek. A társulás folyamatosan pályázik; jelenleg a hulladék újrahasznosítását célzó beruházásokra, melyek egyrészt jogszabályi kötelezettségek, másrészt bevételt jelenthetnek A környezeti elemek állapota Levegő-tisztaságvédelem A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. A levegő minőségének állapotát az o Ipari tevékenységből adódó légszennyezés o A közlekedés során a gépjárművekből kibocsátott légszennyezés okán magas szennyezőanyag-koncentráció o valamint néhány vállalkozás befolyásolhatja. A településen belül nincs jelentős légszennyezést kibocsátó forrás. A pontforrások légszennyező hatása főként lokális, vagy nem szennyező. A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség legutolsó adatai szerint légszennyező tevékenységet végző cégek száma nem növekedett a városban. Jóval jelentősebb a közúti közlekedésből származó légszennyezés. Főként az 54. és az 53. sz. főút mentén néhány 10 méter széles sávban nagymértékű a forgalom okozta káros emisszió. Légszennyező forrásként megemlíthető továbbá a felületi poremisszió, mely elsősorban mezőgazdasági területekről és növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak) származik. A homokos területekről származó por esetenként igen jelentős problémát okoz.

50 A városban a kommunális kibocsátásra nincsenek adatok, azonban az intézményi és a lakossági gázellátás széles körben megoldott, így a szennyezés mértéke elenyészőnek tekinthető. Egyre jelentősebb problémát okoznak a biológiai eredetű allergének, mint például a parlagfű, a fekete üröm pollenjei. A parlagfű elleni védekezés megkezdését már a növény virágzása előtt (június 30.) meg kell kezdeni, mivel a parlagfű a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegőben már 5 db/m 3 is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását. A város belterületein az Önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik. Általánosságban megfogalmazható cél a légszennyező források kibocsátásának csökkentése, valamint az eseti szennyezések (tarlóégetés, kerti és egyéb hulladékok égetése) csökkentése. A település légszennyezettségét fel kell mérni, a légszennyező adatok nyilvánosságra hozása, a lakosság tájékoztatása mellett. Cél lehet a kommunális fűtésből eredő káros kibocsátások csökkentése, a fűtési energiaigény csökkentésével kis szennyezőanyag-kibocsátású tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásával. A káros kibocsátás csökkenését eredményező építőipari, építészeti megoldásokat előnyben kell részesíteni. A megújuló energiaforrások használatának akadályait meg kell szüntetni, fokozatosan ki kell építeni elősegítésének rendszerét. - Lehetőség szerint elő kell segíteni az elkerülő út megépítését. - A kommunális fűtésből eredő káros kibocsátást csökkenteni kell. - A helyhez kötött levegő szennyező források folyamatos ellenőrzésével, szükség esetén légszennyezési bírság kiszabásával, hatósági intézkedésekkel ki kell kényszeríteni a határérték alatti szennyezőanyag kibocsájtásokat. - A levegőszennyező forrásokról telephely szerinti nyilvántartást kell vezetni. A vállalkozói tevékenység ellenőrzése során vizsgálni kell a levegőtisztaság védelmi előírások betartását, szükség esetén a hatósági intézkedéseket meg kell tenni. - Új létesítmények vagy meglévő létesítményekben új technológia telepítése esetén azok várható környezeti hatásait megfelelő dokumentáció bekérésével, szükség esetén szakértők bevonásával vizsgálni kell. - Az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetését szabályozó önkormányzati rendelet betartását ellenőrizni kell. - A városra vonatkozó füst-ködriadó tervet kell kidolgozni. - A város közigazgatási területén lévő benzinkutak üzemeltetőit olyan berendezések beszerzésére kell felhívni, amely a lefejtés és a töltés közbeni párolgást megakadályozza. A felkészítési időszak 1 év. Új töltő állomások létesítésénél az építési engedélyt csak ilyen feltételek biztosítása esetén lehet kiadni. - El kell készíteni a város légszennyezési alaptérképét a rendelkezésre álló, - illetve mérési adatok alapján. - Elő kell segíteni a kis légszennyezéssel járó fűtőanyagok felhasználását. - Az energiatakarékosság érdekében az intézmények, lakások utólagos hőszigetelését szükséges támogatni. - A még ki nem épített belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítését kell előtérbe helyezni. 49

51 Felszíni és felszín alatti vizek Soltvadkerti Local Agenda 21 Ivóvíz védelem - Az ivóvízellátást biztosító vízkészletet fokozott védelemben kell részesíteni. - Azonosítani kell azokat a területeket, ahol természeti okok, folyamatok miatt a felszín alatti víz minősége eltér a WHO ivóvíz szabványban előírt határértéktől. - A lakosság biztonságos ivóvíz ellátásának feltételeit továbbra is biztosítani kell. - Az ivóvízbázis védő területén a víz készletre veszélyt jelentő üzem nem létesíthető. - Az ivóvízbázis védőterületén környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlat bevezetése ajánlatos. 50 A kommunális szennyvízkezelés - A közcsatornán élővízbe vezetett szennyvizet meg kell tisztítani, szennyvíz élővízbe nem kerülhet. - Az ipari és mezőgazdasági üzemek közcsatornába kerülő szennyvizet előtisztítani kell, a direkt rákötéseket meg kell szüntetni. - A mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvíz nem juthat kommunális szennycsatornába. - A mérgező anyagokat tartalmazó ipari szennyvíz nem juthat kommunális szennycsatornába. - A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyezőforrásokat fel kell deríteni és megszüntetni. - Az élő, - réteg és talajvizek védelme érdekében a város szennyvízcsatornával ellátatlan területein a kiépítést éves ütemezésben év végére be kell fejezni. - A folyékony hulladék talajba jutó mennyiségének csökkentéséhez növelni kell a csatornázott területek arányát, a város nyertes pályázata (KEOP) révén ezen cél megvalósultnak tekinthető Horvátnádalján és Felsőberkiben. - A közcsatornával egyelőre nem rendelkező területeken csak zárt szennyvízgyűjtő alakítható ki. A csapadékvíz-elvezetés - A csapadékvíz hálózatot, műtárgyakat évente felül kell vizsgálni, az állapotot rögzíteni kell, belterületen a nyílt árkokat mederlappal burkolni kell. - A csapadékvíz elvezetésére szolgáló hálózat, nyílt árok működő képességét, fenntartását biztosítani kell. Belterületen a nyílt árkot mederlappal burkolni kell. - A csapadékvíz csatornára kötött szennyvíz rákötések megszüntetése érdekében az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit a szennyvízcsatornára való rákötésre kötelezni kell, amennyiben erre a jogszabályi lehetőségek adottak. - A csapadékvíz-elvezető közcsatornából származó iszapot komposztálással ártalmatlanítani kell. - Ár- és belvízvédelem

52 Talajvédelem A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. E környezeti elem alapvető közege, befogadója az élővilág, a víz és az épített környezet különféle megjelenési formáinak. A talaj öntisztuló, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentősen hozzájárul a környezetet érő terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. A különféle igénybevételek esetén fontos kiemelni, hogy a természetes biológiai, kémiai, fizikai folyamatok és az emberi tevékenység okozta hatások egyrészt meghatározzák e környezeti elem állapotát, másrészt visszahatnak a természetre és a terület- és vízhasználati lehetőségekre is. A talajok minőségének romlását (talajdegradációs folyamatok: víz és szél okozta talajerózió, savanyosodás, szikesedés, tömörödés, szervesanyag-tartalom csökkenése) helyi szinten is meg kell akadályozni Zaj A zajterhelés csökkentése esetében konkrét számszerű célokat nem lehet megadni, hiszen ezek jelenleg megvalósíthatatlanok és ellenőrizhetetlenek lennének. A Nemzeti Környezetvédelmi Programnak megfelelően a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthető 75 dba terhelés fölötti helyzetek megszüntetése lehet az elérendő általános cél, míg hosszabb távon a legfeljebb 65 dba terhelési szintet lehet még elfogadhatónak tekinteni. A zaj és rezgés elleni védelem területén a következők a feladatok: - Az új utak megépítése az előírt zajterhelés követelmény szintjének megfelelően valósuljon meg. Meglévő utak mellett, ahol ezt mérési adatok alátámasztják zajvédő berendezéssel, kell védeni. - A vasútvonal mellett a lakott övezeteken belül, ahol mérési adatok indokolják, zajvédő berendezést kell elhelyezni. - Új üzem kialakítása, építése során a zajvédelmi előírásokat be kell tartani. - Szolgáltató tevékenység folytatása során keletkező zaj az előírt, engedélyezett zajkibocsátási határértéket nem haladhatja meg Zöldfelületi rendszer A környezeti tényezők közül ez az elem, melynek fejlesztése, illetve a fenntartás magas színvonala jótékony hatással van a többire. A tervezett turisztikai fejlesztések és a kellemes vonzó lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, bel- és külterület fásítását, mely a szerkezetileg különálló településrészek egységes szerkezetbe rendezésének eszköze. A belterületi parkokra nagy gondot fordít az önkormányzat. A virágosítás eredményei a kertekben és az utcákon egyaránt szemmel láthatóak, azonban további ez irányú fejlesztési törekvések is tapasztalhatóak. A zöldfelületek hálózatát a meglevő zöldterületek (közparkok, védelmi jellegű zöldterületek),

53 zöldterületi jellegő intézmények (sportpálya, temetı, kegyeleti park) és az utcafásítások teremtik meg. Közparkok a központi belterület és a Vadkert tó üdülőterület meglévő és a tervezett közhasznú zöldfelületei. Meglévő park a városközpont díszparkja, a víztorony melletti park és az üdülőterület meglévő parkjai. Funkcióváltással létesülő tervezett új park a sportpálya helyén és a Kossuth Lajos utca benzinkút mögött található. Új közpark központi belterületen a Lukács kápolna térségében-, üdülőterületen a fejlesztésekkel összhangban tervezett a bekötőút nyugati oldalán és a tóhoz közvetlenül kapcsolódó még beépítetlen területeken (termálfürdővel határos telken és a Harmónia üdülő mellett.) A külterületi mozaikos táj meghatározó elemei az erdőterületek. Az erdők gazdasági és védelmi rendeltetésűek. A településszerkezeti terven a földügyi nyilvántartás szerinti erdőterületek ábrázoltak. A mezőgazdasági területek rovására további erdősítések külön eljárásban értelemszerűen megtörténhetnek. 52 Mezőgazdasági terület a város külterületének meghatározó része; beépítésre nem szánt terület jellemzően ide tartozik. Építési lehetőségei az adottságok (kialakult telekosztások és beépítések) figyelembevételével differenciálhatók az alábbiak szerint: - Általános mezőgazdasági terület szórványtanyákkal - Védelmi övezet - Fejlesztési terület - Sortanyás terület (Csábori Kétsor) Általános mezőgazdasági területben a tanyás hagyományoknak megfelelő építésre van mód. A terület az erdıterület rovására növelhető vagy csökkenhet az erdőterület javára. Birtokközpontok, azaz gazdasági célú beépítés 1 ha feletti telkeken valósulhat meg. Védelmi jellegű területek változatlan fenntartását táji és természeti szempontok indokolják, ezek jellemzően természetes gyepek, lápok vagy védendő homoki gyep illetve erdőtársulások helyszínei.

54 3. Helyzetértékelés 3.1. A lakossági kérdőív kiértékelése A lakosság Soltvadkertről, annak gazdasági, társadalmi és környezeti állapotáról alkotott szubjektív véleményét egy 25 kérdésből álló, online kitölthető kérdőív segítségével mértük fel. Az űrlap elsősorban az önkormányzati intézmények dolgozóinak lett kiküldve, hogy segítsenek eljutattni minél több Soltvadkerten élőnek, akiknek két hét állt rendelkezésükre a kitöltésre. Ez alatt az idő alatt 114 érvényes válasz érkezett. A kérdőív öt kérdéscsoportból tevődött össze. Az első négy kérdés egyfajta bevezetőként a kitöltők statisztikai jelegű adataira vonatkozott, mint például a nem és az életkor. A második kérdéscsoport a város élhetőségét vizsgálta. A harmadik, negyedik és ötödik kérdéscsoportok Soltvadkert környezeti, gazdasági és társadalmi jellemzői szubjektív megítésének feltárására alkalmasak. Az utolsó két kérdés összegzi ezeket a jellemzőket. A beérkezett válaszokat egy online kérdőívkezelő alkalmazás, illetve Excel segítségével dolgoztunk fel. Ez a módszer alapvetően az egyes kérdésekre adott válaszok külön-külön történő kezelésére ad lehetőséget, de egy későbbi vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az egyes témák hogyan korrelálnak egymással, illetve hogyan befolyásolják a válaszokat a beveztő kérdésekben szereplő demográfiai változók. 53 I. Statisztikai jellegű kérdések A bevezető kérdésekből kiderült, hogy a kérdőívet mintegy kétszer annyi nő töltötte ki, mint férfi. A válaszadók több mint fele (56%) a éves korosztályból került ki, harmada a évesek közül, és csak a kitöltők 7%-a (8 fő) idősebb 60 évnél. Kétharmaduk rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mintegy 30%-uk érettségivel és csak a maradék 4 fő középfokú oklevéllel érettségi nélkül. A válaszadók több mint 90%-a legalább 10 éve él a településen, ebből kifolyólag vélhetően jól ismerik a soltvadkerti viszonyokat. 1. Az Ön neme:

55 2. Életkora: Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: 3.5% 4. Hány éve él Soltvadkerten? 1.8% II. Soltvadkert élhetőségével kapcsolatos kérdések

56 5. Ön szívesen él itt, ezen a településen? 6. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében? A két kérdést érdemes együtt vizsgálni, így összehasonlítható, hogy válaszadók a város egészét vagy az általuk lakott településrészt ítélik meg pozitívabban. Az összehasonlítás eredménye, hogy a kettőt teljesen azonosan és meglehetősen pozitívan értékelik, a válaszadók közel 93%- a él szívesen a városban és ugyanennyi a lakókörnyezetében. Csak ketten adtak nemleges választ mindkét kérdésre, és 6-6 fő az egyikre a kettő közül kérdés: Soltvadkerti lakosok városukhoz és közvetlen lakóhelyükhöz fűződő attitűdje Igen Nem Ön szívesen él itt, ezen a településen? 6. Szívesen él Ön közvetlen lakókörnyezetében? 7. Hogy gondolja: az itteni gyerekek, ha felnőnek, el fognak majd költözni erről a településről, vagy itt maradnak inkább? A kérdés a mai magyar társadalom egyik legjelentősebb problémájára, a fiatalok elvándorlására utal települési szinten. Sajnos a válaszadóknak, akik többsége már nagy valószínűséggel szülő, nagyszülő, mindösszesen 5%-a biztos abban, hogy a gyermekek felnőve nem hagyják el a települést. A válaszadók többsége bizonytalan, de 26 fő (23%) szerint el fognak költözni.

57 56 III. Soltvadkert természeti, környezeti állapotára vonatkozó kérdések 8. Fontosságuk szerint pontozza 1-5-ig a következő környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi feladatokat! (5: legfontosabb,, 1: legkevésbé fontos) Erre a meglehetősen összetett kérdésre a válaszokat a következő oldalon található diagram szemlélteti. A diagramon átlag szerint is rendezve vannak a feladatok, a legmagasabb átlagpontot (4,75) az ivóvíz védelme, míg a legalacsonyabbat (3,96) a zajszennyezés csökkentése kapta. Érdekesség, hogy az oktatás, képzés fejlesztése kivételével (mely az átlagpont szerint a harmadik helyen szerepel) az összes társadalmi kérdés viszonylagosan háttérbeszorult a környezeti feladatokkal szemben, náluk csak a zajszennyezés csökkentését találták kevésbé fontosnak az adott pontok átlaga szerint. Pozitívum, hogy a klímaváltozással kapcsolatba hozható feladatok, mint az ivóvíz védelem, megújuló energia alkalmazása, klímaváltozás hatásaira való felkészülés magas átlagpontot kaptak, kivétel ez alól az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, de ez vélhetően arra vezethető vissza, hogy ez egy kevésbé közismert, nehezen megfogható feladat.

58 8. Fontosságuk szerint pontozza 1-5-ig a következő környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi feladatokat! 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 5 pont Ivóvíz védelme Illegális szemétlerakók megszüntetése Oktatás, képzés fejlesztése Közterületek tisztántartása Megújuló energiaforrások (nap, szél) alkalmazása Klímaváltozás hatásaira (viharok, aszály, stb.) való felkészülés Levegőszennyezés csökkentése Szelektív hulladékgyűjtés Keletkező hulladék mennyiségének csökkentése Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése Mindenki számára egyenlő lehetőségek biztosítása Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése Lakosság közügyekben való részvételének biztosítása Kulturális örökség védelme Zajterhelés csökkentése % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

59 9. Véleménye szerint kinek az legfőbb felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? Ennél a kérdésnél rangsorolást kértünk a válaszadóktól, így nincs értelme átlagot vizsgálni, viszont a móduszokból (leggyakrabban előforduló értékekből felállítható egyfajta mintasorrend, amelyet vélhetően leggyakrabban adtak meg a válaszadók: 1. A településeket irányító helyi önkormányzatoké 2. Az országot irányító kormányé 3. A vállalkozásoké, intézményeké 4. A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.) 5. Az egyes személyeké, családoké 58 A sorrendből látszik, hogy a válaszadók szerint a legnagyobb felelősség az állami és helyi szerveket illeti, viszont meglehetősen alulértékelik az egyének, ezzel együtt a saját szerepüket is a környezetvédelem területén. Felelős Módusz Gyakoriság Az országot irányító kormányé. Második 34 db A településeket irányító helyi önkormányzatoké. Első 54 db A vállalkozásoké, intézményeké. Harmadik 60 db A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.). Negyedik 50 db Az egyes személyeké, családoké. Ötödik 32 db 10. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota?

60 Valamelyest eltérően ítélik meg a természet állapotát a válaszadók a város egészét és közvetlen lakókörnyezetüket tekintve, közel háromszor annyian találták nagyon jónak a lakókörnyezetükben, mint Soltvadkerten. A többség mindkét helyen a jó lehetőséget választotta. A rossz és nagyon rossz értékelés egyik területegység esetében sem merült fel. 5.3% Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, csend, a település tisztasága) állapota? A többség ez a kategóriát szintén jónak találja, de a nagyon jó értékelés már ritkábban jelenik meg, főleg a város egészének tekintetében. Érkeztek viszont rossz és nagyon rossz értékelések is, érdekes módon a közvetlen lakókörnyezetre inkább, mint egész Soltvadkertre. 1.8% 1.8% 3.5% 1.8% 12. Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is alkalmazható környezetvédő megoldások közül jelölje meg azokat, amelyekre Ön is odafigyel!

61 Ennél a kérdésnél a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, a legtöbben is éltek is ezzel a lehetőséggel. A közvetlenül költségcsökkentő intézkedések, mint a takarékos világítás és fűtés, valamint a takarékos vízhasználat fordult elő leggyakrabban a válaszok között, és csak ketten vallották, hogy még nem éltek egyik megoldással sem. Megoldás db Takarékos világítás, fűtés. 108 Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása. 78 Takarékos vízhasználat Egyéb 0 Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? A válaszadók több mint fele a környezetszennyezés problémájának megoldását a környezetbarát technológiák támogatásában látja, míg harmada ennél szigorúbb, 23% tiltaná be a károkozó tevékenységet, és 14% hisz a szennyező fizet elvben, ők megbírságolnák a szennyezőket. Ez a kérdés azért bír jelentőséggel számunkra, mert megmutatja, válaszadóink mennyire proaktívan állnak a környezetvédelemhez. A többség, mintegy 56% a környezetbarát technológiák fejlesztését ösztönözné, míg a többi 44%-a a válaszadóknak a reaktív megoldások híve.

62 61 IV. Soltvadkert gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdések 14. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? A kérdésben a város gazdaságának egy-egy jellegzetes területét értékelték a válaszadók egy skála mentén. Az ábra alapján egyértelmű sorrend alakult ki az egyes gazdasági szektorokra nézve. A válaszadók a mezőgazdaságot ítélték legerősebbnek, ezt az ipar fejlettsége követi. Valamelyest elmarad az első kettőtől a szolgáltató szektor a lakosság megítélésében. 14. Hogyan ítéli meg a város gazdasági helyzetét? Nagyon rossz Rossz Kevésbé jó Jó Nagyon jó A mezőgazdaság fejlettsége Az ipar fejlettsége Szolgáltatások fejlettsége % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

63 15. A városban működő boltok, üzletek és egyéb szolgáltató egységek kielégítik-e az Ön igényeit? Az előző kérdés eredményének megfelelően elég vegyes a válaszadók elégedettsége a városban elérhető kereskedelmi és szolgáltató egységek tekintetében. A teljesen elégedett válaszadók aránya a 2%-ot sem éri el. Körülbelül kétharmadra tehető a nagyrészt vagy közepesen elégedettek aránya a teljes sokaságban. A válaszadók körülbelül 35%-ának igényeit pedig egyáltalán nem elégítik ki a település kereskedelmi és szolgáltató egységei % 16. Milyen közlekedési fejlesztésnek örülne Ön legjobban az elkövetkezendő években? A közlekedési fejlesztési igényekre vonatkozó kérdésre meglehetősen egyértelmű válasz született. A válaszadók 86%-a, vagyis jóval több, mint háromnegyede a közutak állapotának javítása mellett tette le voksát, csak 16 fő választott a többi lehetőség közül. A kerékpáros közlekedési fejlesztéseket 10 válaszadó priorizálja, míg a gyalogos közlekedés és a közlekedésbiztonsági fejlesztések együttes aránya nem éri el az 5%-ot.

64 3.5% 1.8% % % 63 V. Soltvadkert társadalmi állapotára vonatkozó kérdések 17. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? 18. Mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? Érdemes ezt a két kérdést együtt kezelnünk, mert így választ kaphatunk arra, hogy a helyi és állami segélyezési rendszer milyen mértékben jut el a nélkülözőkhöz. (A kapott válaszok értelmezéséhez különbséget kell tennünk a segélyre szoruló nélkülözők és a ténylegesen segélyt igénylők között.) Az összehasonlíthatóság érdekében megvizsgálhatjuk a kapott válaszok átlagát. A válaszadók szerint 100 emberből átlagosan 34 főnek lenne szüksége segélyre, míg 100 igénylőből átlagosan 38 fő kap ténylegesen segélyeket. Az alábbi két hisztogram azonban kicsit tovább árnyalja a képet, megmutatják azokat a jellegzetességeket, melyeket egy egyszerű számtani átlag elfed. Az első kérdés esetében a válaszok szóródása rendkívül nagy, legtöbben fő közötti értéket adtak meg.. Ezzel szemben a második kérdésre adott válaszok közül kiemelkednek a 10 és 20 fő közötti értékek, annak ellenére, hogy a számtani átlag mindkét kérdésnél közé esik. A hisztogramok szerint tehát valamelyest kevesebben kapnak segélyt 100 igénylőből, mint ahány nélkülöző található 100 lakos között.

65 Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket: Láttuk, hogy a válaszadóink szerint viszonylag kevesen kapnak segélyt 100 lakosból, és szerintük a szociális célokra fordított forrásoknak nem is ez a leghatékonyabb felhasználási módja. Közel 80%-uk szerint a segélyezésnél fontosabb lenne a szociális intézmények