Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2018

Átírás

1 belső súrlódás együhaó (vszozás) hőmérsélefüggése folyadéo eseé belső súrlódás erő és a sebességgrades asola za éma defíó jegyzée a laboraórum gyaorla éljára Összeállíoa edel Mlós 2018 ogalom Kéle, defíó Jelölése Jelmagyaráza, méréegység ellareaó oeálja és a reaó szabadeala-válozása özö asola dffúzó álagos ávolsága fagyásosöeés asolaa az olda összeéelével (aouloeráóval) híg oldao eseé fázso száma éomoesű redszer eueus ojába felezés dő és a reaósebesség álladó asolaa elsőredű E a η e x = - E ell x 2 dv x d y rg - z D m m 3, azaz é sza szlárd fázs és egy olvadé (olda) fázs (ha gázfázs s jele) l 2 1 / 2 1 Ea x d v x dy rg z Eell x D m m 1/2 vszozás (dama) (Pa s) reexoeáls faor (Pa s) a vszózus folyás aválás eergája (J/mol) molárs gázálladó (J/(K mol)) belső súrlódás erő (N) dama vszozás (Pa s) felüle (m 2 ) sebességgrades (s -1 ) reaó szabadeala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-álladó (C/mol) ellareaó oeálja eleromooros erő () a dffúzó álagos ávolsága (m) dffúzóálladó (m/s 2 ) dő (s) fagyásosöeés (K o C) moláls fagyásosöeés (roszóos álladó) (K g/mol) aoul-oeráó (molalás) (mol/g) felezés dő (s) reaósebesség álladó (1/s)

2 reaóál forráso-emeledés asolaa az olda összeéelével (aouloeráóval) híg oldao eseé gőzyomás hőmérsélefüggése Clausus-Claeyro-egyele gőzsűrűség és a molárs ömeg asolaa öélees gáz eseé hdrogéeleród oeálmeghaározó eleródreaója hdroszaa felhajóerő és a folyadé sűrűsége özö asola allársemeledés magassága és a allárs sugara özö asola aódos olarzáóra voaozó Erdey-Grúz olmer-egyele m m H 1 l - os d l H 2 d H3O + (aq) + e - ρ M = g h ½H2(g) + H2O(l) 2 gr a z j = jo ex(- ) m m H M g h g r j jo a z forráso-emeledés (K o C) moláls forráso-emeledés (ebulloszóos álladó) (K g/mol) aoul-oeráó (molalás) (mol/g) gőzyomás (Pa) molárs árolgáshő (J/mol) molárs gázálladó (J/(K mol) yomás (Pa) molárs gázálladó (J/(K mol)) hőmérséle () molárs ömeg (g/mol) érfoga (m 3 ) hdroszaa felhajóerő (N) a folyadé sűrűsége (g/m 3 ) ehézség gyorsulás (m/s 2 ) a es folyadéba bemerülő érfogaa (m 3 ) allársemeledés (m) felüle feszülség (N/m) a folyadé sűrűsége (g/m 3 ) ehézség gyorsulás (m/s 2 ) a allárs sugara (m) aódos áramsűrűség (/m 2 ) sereáram-sűrűség (/m 2 ) aódos áléés éyező (1) ölésszám (1) araday-álladó (C/mol) 2

3 éma oeál és a relaív avás asolaa dulás ayag llaay oeráója az dő függvéyébe elsőredű reaó eseé oeráóválozás sebessége v = özees avás éyező számíása az oerőségből (oerősség örvéye) molárs fajlagos vezeés és az ável szám asolaa = o + l a 0 e d d l z z- 1 ge híg oldaba l = - z+ z- H művele defíója H(X) = H(S) + az összegezés az olda összes ojára voaoz E(S) - E(X) l10 3 o a 0 z+ z- H(X) H(S) E(S) E(X) úlfeszülség () molárs gázálladó (J/(K mol)) a ayag éma oeálja (J/mol) a ayag sadard éma oeálja molárs gázálladó (J/(K mol)) a ayag relaív avása llaay oeráó (mol/m 3 ) ezde oeráó (mol/m 3 ) sebesség együhaó (s -1 ) dő (s) oeráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) oeráó ( ayagé) (mol/m 3 ) dő (s) özees avás éyező (1) oerősség (mol/m 3 ) osas osas a ozív o ölésszáma (1) a egaív o ölésszáma (1) - o ável száma (1) - o oeráója (mol/m 3 ) - o molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) az smerele olda H-ja (1) egy sadardolda H-ja (1) az smerele oldaal észül hdrogéeleród egyesúly oeálja egy összehasolíó eleróddal szembe () a sadardoldaal észül hdrogéeleród egyesúly

4 reaó bruó redje reaó ealaválozásáa számolása a ellareaó oeáljából reaó eróaválozásáa számolása a ellareaó oeáljából reaó sadard szabadealaválozása és az egyesúly álladó asolaa reaó szabadeala-válozása és a ellareaó oeálja özö asola reaó szabadeala-válozásáa számolása a reaóba rész vevő reaáso éma oeáljaból reaó részredjee összege r = r r H - ze ell E z E r S z ell rg o = - l Ka rg = - zeell rg = ell r r rh z Eell rs z Eell rg o Ka rg z Eell rg oeálja (ugyaazzal az összehasolíó eleróddal szembe) () molárs gázálladó (J/(K mol)) araday-álladó (C/mol) reaó bruó redje (1) ayag részredje (1) reaó ealaválozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-álladó (C/mol) ellareaó oeálja () yomás (Pa) reaó eróaválozása (J/(K mol)) reaó ölésszáma (1) araday-álladó (C/mol) ellareaó oeálja () yomás (Pa) reaó sadard szabadealaválozása (J/mol) molárs gázálladó (J/(K mol)) ermodama egyesúly álladó (1) reaó szabadeala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-álladó (C/mol) ellareaó oeálja () reaó szabadeala-válozása (J/mol) a ayag szöhomera száma a reaóegyelebe (1) 4

5 reaósebesség és a oeráóválozás sebességée asolaa sebességmeghaározó léés a árhuzamos reaóál sebességmeghaározó léés a sorozaos reaóál (a saoárus állaoba) szabadság foo száma éomoesű redszer eueus ojába eljes vsszaverődés haárszöge és a örésmuaó asolaa ermé oeráója az dő függvéyébe elsőredű reaójáál ermodama. főéele ermodama egyesúly álladó és a oeráóval fejeze egyesúly álladó asolaa = d d legevésbé gáol (a legagyobb sebesség álladójú) részléés leggáolabb (a legsebb sebesség álladójú) részléés Sz = = 1 ha a gázfázs em vesz rész az egyesúlyba = K a s = 1 12 o [1- ex(-)] U Q W K K ( o ) 5 a ayag éma oeálja (J/mol) reaósebesség (mol/s) dő (s) érfoga (m 3 ) szöhomera szám ( ayagé) (1) oeráó ( ayagé) (mol/m 3 ) Sz szabadság foo száma (1) 12 o U Q W Ka K K haárszög ( o azaz fo) a sűrűbb özege (1) a rább özegre (2) voaozao örésmuaója (azaz 12 > 1) ermé ( ayag) oeráója (mol/m 3 ) dulás ayag () ezde oeráója (mol/m 3 ) reaósebesség együhaó (s -1 ) dő (s) belsőeerga-válozás (J) hő (J) mua (J) ermodama egyesúly álladó (1) az avás éyezőből éeze ör (1) a oeráóval fejeze egyesúly álladó (méréegysége a

6 ermodama egyesúly álladó és a oeráóval fejeze (gyaorla) egyesúly álladó asolaa úlhűlés foa bszolú örésmuaó bszorbaa dabaus redszer umuláor ameróra-haásfoa (öléshaásfo) K a K fagyaszás folyama sorá elér legalasoyabb (em egyesúly) hőmérséle és az egyesúly fagyáso ülöbsége K 0 0 lg = -lg öryezeéől sa ermusa elszgeel redszer (azaz s hősere a redszer és a öryezee özö) 2 ' 1 d 1 h '2 d 6 o o Ka K K o, K o C 0 o h szöhomera számoól függ) sadard oeráó (1 mol/dm 3 ) a szöhomera számo összege (1) ermodama egyesúly álladó (1) K az avás éyezőből éeze ör (1) K oeráóal fejeze (gyaorla) egyesúly álladó (méréegysége a reaóegyele szöhomera számaa összegéől függ) o a sadard oeráó (=1 mol/dm 3 ) abszolú örésmuaó (1) a féy erjedés sebessége váuumba (m/s) a féy erjedés sebessége ayag özegbe (m/s) abszorbaa (1) a beeső féy ezása, féyáram (lm azaz lume) a léő féy ezása (lm) raszmaa (1) ameróra-haásfo (öléshaásfo) (1) süőáram () ölőáram () dő (s)

7 umuláor waórahaásfoa (eerga-haásfo) Áramsűrűség rrheus-egyele reaósebesség álladó hőmérsélefüggése Ável szám z elegy érfogaáa számíása a omoese aráls molárs érfogaából z eleromos elleállás hőmérsélefüggése fémeél ölés/süés egrálás haáro az aumuláor azoos állaoára voaoza 2 1 Wh '2 ' 1 ölés/süés egrálás haáro az aumuláor azoos állaoára voaoza j = e U U Ea = d d = o(1 + ) Wh U U j Ea o waórahaásfo (eerga-haásfo) (1) süőáram () ölőáram () süőfeszülség () ölőfeszülség () dő (s) áramsűrűség (/m 2 ) áramerősség () felüle agysága (m 2 ) reaósebesség álladó (válozó) reexoeáls faor (válozó) aválás eerga (J/mol) molárs gázálladó (J/(K mol)) - o ável száma (1) - o eleromos árama () összes eleromos áram () az elegy érfogaa (m 3 ) - o ayagmeysége (mol) - omoes aráls molárs érfogaa (m 3 /mol) megválozo elleállás () erede elleállás () hőmérséle együhaó (K -1 o C -1 ) z eróa és a ermodama valószíűség asolaa z o molárs fajlagos vezeése és az eleromos mozgéoysága özö asola S = l w z u S w z hőmérséle-válozás (K o C) eróa (J/K) olzma-álladó (J/K) ermodama valószíűség (1) - o molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) - o ölésszáma (1) 7

8 z ólomaumuláor elladagramja a szerelő ayago halmazállaoáa felüeésével z ólomaumuláor ellareaója a szerelő ayago halmazállaoáa felüeésével (-) Pb(s) PbSO 4(s) H 2SO 4(aq) PbSO 4(s) PbO 2(s) Pb(s) (+) aromerus magasságformula = o ex (- o g h ) Cellareaó oeálja Csereáram Dalo-örvéy Dffúzós oeál Dama vszozás = - E ell o rg - z z egyesúlyba lévő eleródo az aódos a aódos részáram abszolú érée, amely egyébé azoos agyságú o = a = galváellába a folyadé fázsú ovezeő/folyadé fázsú ovezeő fázshaáro felléő eleromos oeálülöbség y x dy d v x 8 u o o g h Eell rg z o a y dff x araday-álladó (C/mol) - o eleromos mozgéoysága (m 2 /( s)) légyomás h magasságba (Pa) légyomás a egersze (Pa) levegő (hőmérséleől s függő) sűrűsége a egersze (g/m 3 ) graváós gyorsulás (m/s 2 ) egersz fele magasság (m) reaó szabadeala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-álladó (C/mol) sereáram () aódos részáram () aódos részáram () a omoes aráls yomása a gázfázsba (Pa) a omoes mólörje a gázfázsba (1) összes gőzyomás (Pa) dama vszozás (Pa s) belső súrlódás erő (N) felüle (m 2 )

9 Egyesúly eleródoeál Egyomoesű, éfázsú redszer egyesúlyáa feléelredszere Eleród Elerololda molárs fajlagos vezeése Eleromos elleálláso dő ala fejlődő hő Joule-hő alorfer álal ermel hő számíása az eleromos adaoból Eleromos mozgéoyság Eleromooros erő z olya eleród eleródoeálja, amelybe a bee végbemeő eleródreaó egyesúlyba va, azaz az aódos és a aódos részáram érée megegyez α α = α β = β = Olya eleroéma redszer, amelybe legalább é fázs érez egymással, amelye özül az egy elerovezeő félvezeő a más edg ovezeő Λ Q U u β U aosfeszülség azo haárérée, amor a ellá em foly áram, és a fázshaároo (véve v 2 E 2 vx y e Q U u v E EM x ráyú sebesség (m/s) a réege ávolsága (m) egyesúly eleródoeál () az -fázs hőmérsélee (K) a -fázs hőmérsélee(k) az -fázs yomása (Pa) a -fázs yomása (Pa) az ayag éma oeálja az - fázsba (J/mol) az ayag éma oeálja a - fázsba (J/mol) az elerol molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) fajlagos vezeés (1/( m) S/m) az elerol oeráója (mol/m 3 ) hő (J) eleromos feszülség () eleromos áramerősség () eleromos elleállás () dő (s) - o eleromos mozgéoysága (m 2 /( s)) - o sebessége (m/s) eleromos érerősség (/m) 9

10 Elméle áyérszám Elszgeel (zolál) redszer Eala Eövös-örvéy a felüle feszülségre (Eövös-szabály) Eueum Eueus redszer agyásosöeés ajlagos elleállás ajlagos vezeés az elerol/elerol salaozásoa) lezajló valamey ölésáléésre, valam a fázsoo belül végbemeő éma folyamaora egyesúly áll fe z elméle áyérszám a romaográfás redszer haásosságá fejező ada, amely megadja, hogy a ölö oloa elválaszó éessége háy valóságos áyéra (egyesúlybeállása) felel meg egy áyéros oloa eseé Olya ermodama redszer, amelyél sem eergasere sem ayagsere s a öryezeel 2 3 H = U + E ( r -) Ké- öbbomoesű redszer, amelye omoese egymással homogé folyadéo (olvadéo) éeze, szlárd állaoba azoba em elegyede (z eueum olvadásoja alasoyabb, m az egyes omoeseé sza állaoba.) sza oldószer és az olda fagyásojáa ülöbsége, ha sa az oldószer fagy (sa az oldószer va jele szlárd állaoba) z egységy élhosszúságú oa alaú es eleromos elleállása (a laora merőleges árambevezeés eseé) z egységy élhosszúságú oa alaú es eleromos vezeése (a laora merőleges árambevezeés eseé) 10 N elméle áyérszám (1) H U E r eala (J) a redszer belső eergája (J) a redszer yomása (Pa) a redszer éfogaa (m 3 ) felüle feszülség (N/m) molárs érfoga (m 3 /mol) Eövös-álladó (J/(K mol 2/3 )) rus K o C fajlagos elleállás ( m m/s) fajlagos vezeés (1/( m) S/m) fajlagos elleállás ( m m/s)

11 araday-álladó ázs ázsörvéy (Gbbs-féle fázsörvéy) elezés dő elüle feszülség defíója a felüle erővel elüle feszülség defíója a szabadealával (ermodama defíó). örvéye fajlagos elleállás reroa = 1/ 1 mol elem ölés (l. a rooé) ölése = e N Egy ermodama redszer azoos éma jellemzőel redelező, érbe em feléleül összefüggő része, amelybe az ezív fza éma araméere egye sem váloz ugrásszerűe. Sz 2 K z az dőaram, amely ala valamely dulás ayag oeráója a felére söe a reaó sorá d = - d l G, d D d x e N Sz K 1/2 l G D x d d C/mol elem eleromos ölés (C) vogadro-álladó (1/mol) a szabadság foo száma (1) a omoese száma (1) a fázso száma (1) s felüle feszülség (N/m J/m 2 ) a felüle érősíjába eső, a voalra merőleges erő (N) a felülee bárhogya felve voalszaasz hossza (m) felüle feszülség (J/m 2 N/m) a redszer szabadealája (J) a haárfelüle agysága (m 2 ) yomás (Pa) ayagmeység (mol) dő (s) dffúzóálladó (m 2 /s) a felüle agysága (m 2 ) oeráó (mol/m 3 ) ávolság (m) az ayagraszor sebessége (mol/s) 11

12 2 d d. örvéye = D 2 d dx oalhba oálorreó orráso orráso-emeledés Galváella eleromos oeálülöbsége Kaosfeszülség Gbbs-féle zoermaegyele olyadéölésű hőágulás hőmérő haszálaaor felléő szszemaus hba, amely aor lé fel, ha a hőmérő em merül eljes erjedelmébe a méredő érbe orr =.. (mér - segédhőmérő) z a hőmérséle, amelye az ayag gőzyomása megegyez a ülső yomással sza oldószer és az olda forrásojáa ülöbsége (ha sa az oldószer szereel a gázfázsba) z eleroéma ella elladagramjába a jobboldalo felüee eleródhoz salaozó fémes hozzávezeés és a bal oldal eleródhoz salaozó, az előbbvel azoos mőségű fémes hozzávezeés eleromos oeáljáa ülöbsége Γ 12 d dx D x d d orr mér segédhőmérő f E oeráógrades (mol m -4 ) oeráó (mol/m 3 ) dő (s) dffúzóálladó (m 2 /s) ávolság (m) a oeráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) foalorreó ( o C) foálorreós osas ( o C -1 ) álló foal hossza ( o C) mér hőmérséle ( o C) segédhőmérő álal muao hőmérséle ( o C) K o C K o C Gbbs-féle felüle öbbleoeráó (mol/m 2 ) érfoga oeráó (mol/m 3 ) molárs gázálladó (J/(K mol)) felüle feszülség (N/m J/m 2 )

13 Gbbs Helmholz-egyele Gbbs Helmholz-egyele a felüle feszülségre G G H h Gőzyomás folyadé-gőz redszer egyesúly yomása. Pa Hage Poseulle-örvéy Hármaso Haárol dffúzó Hess-éel Hdraáóhő Hdroszaa yomás Helesíés r 8 l 4 z a ermodama állao, amelybe 3 fázs va egymással egyesúlyba Haárol dffúzó eseé az éles haárfelüleel elválaszo é réeg vége a ísérle ala oeráóválozás öveez be, azaz a dffúzós oszlo em eheő végelee Egy öbb lééses éma folyama eljes ealaválozása (reaóhője) sa a végső és a ezde állaoól függ (azaz függele az úól). (zaz az eala állaofüggvéy) 1 mol o hdraáójaor felléő ealaválozás álladó yomáso és hőmérsélee = g h z a haóság evéeység, amely gazolja, hogy az ado mérőeszöz mérés jellemző a szabváyba 13 G H h l r hdrh g h szabadeala (J) eala (J) yomás (Pa) felüle feszülség (J/m 2 N/m) felüle eala (J/m 2 ) hőmérséle () yomás (Pa) a allársból való áramlás sebessége (m 3 /s) a allárs hossza (m) a allárs belső ámérője (m) a folyadéoszlo hdroszaa yomása (Pa) vszozás (Pa s) J/mol hdroszaa yomás (Pa) a folyadé sűrűsége (g/m 3 ) ehézség gyorsulás (m/s 2 ) a folyadé felszíéől számío mélység (m)

14 Homogé fázs hbor oerősség oo függele vádorlásáa örvéye S90 (eraoal emeraure Sale of 1990) hőmérséle sála Kalbrálás meghaározo oosság oszály űréshaára belül vaa Egy ermodama redszer azoos éma jellemzőel redelező, érbe em összefüggő része, amelybe az ezív fza éma araméere helyől függelee. z hbor olya ayag, am gáolja a aalzáor haásá Λ o = ½ z 2 = + a Nemzeöz megállaodásba rögzíe, 18 agyo sza ayag fázsegyesúlyá jeleő fxoo alauló hőmérséle sála, amelyél a hőmérséle fxoo özö eroláós függvéy és a mérőműszeree s a emzeöz megállaodás rögzí. z S90 sála a leheő legjobba özelí meg a ermodama hőmérséle sálá. z a művele, amellyel megállaíhaó a o a o z o o a a o oerősség a oeráóval megadva (mol/m 3 ) - o oeráója (mol/m 3 ) - o ölésszáma (1) elerol molárs fajlagos vezeése végele hígíású oldaba (m 2 /( mol)) ao molárs fajlagos vezeése végele hígíású oldaba (m 2 /( mol)) az elerol egy moleulája dsszoáójaor eleeze aoo száma (1) ao molárs fajlagos vezeése végele hígíású oldaba (m 2 /( mol)) az elerol egy moleulája dsszoáójaor eleeze aoo száma (1) 14

15 Kasola az eleromooros erő és a ellareaó oeálja özö Kalláraív ayag Kaalzáor Kéma oeál mérőműszer álal muao éré és az ealoal megvalósío éré (helyes éré) özö ülöbség EM = Eell + dff Pozíve adszorbeálódó ayag, azaz amelye oeráója agyobb a haárfelüle fázsba, m az olda belsejébe aalzáor olya ayag, am úgy gyorsí meg egy éma reaó, hogy ő maga aa sorá em haszálód el. aalzáor jeleléébe a reaó alasoyabb aválás eergájú részfolyamaoo ereszül jászód le Paráls molárs szabadeala (álladó és valam az összes ayag ayagmeysége osas, véve a ayagé) η Kemaa vszozás = ρ Olya meység, amely zárólag az oldaba (ll. gázfázsba) éylegese jele lévő részesé Kollgaív meység oeráójáól (oosabba avásáól) függ. ollgaív meység em függ e részesé Komoes Koeráó (ayagmeység-oeráó) ayag mőségéől zo a émalag egységes ayago (moleulafajá), amelye szüségese és elégségese a redszer összes fázsáa feléíéséhez 15 EM Eell dff G eleromooros erő () ellareaó oeálja () dffúzós oeál () éma oeál (J/mol) a redszer szabadealája (J) a ayag ayagmeysége (mol) yomás (Pa) ayagmeység (összes ayagé) (mol) emaa vszozás (m 2 /s) dama vszozás (Pa s) sűrűség (g/m 3 ) az ayag oeráója (mol/m3) az ayag ayagmeysége (mol) a redszer (elegy) érfogaa

16 Molalás Kofguráós eróa Közees avás éyező Közees relaív avás Közees szabad úhossz Lambereer-örvéy oeráó jelölheő az lleő ayag éleée szöglees zárójelbe helyezésével s Pl. és (H2O) és [H2O] azoos O H 2 ermodama redszer eróájáa az a része, amely az alarésze ülöböző elhelyezedéséből (l. moleulaszerezeből) származ a = a ahol = z az álagos ávolság, am egy gázrészese é üözés özö egyees voalú egyelees mozgással megesz = o 10 - l a a+ a- a elerol özees avás éyezője (1) a ao dvduáls avás éyezője (1) az ao dvduáls avás éyezője (1) a ao szöhomera száma a dsszoáós egyelebe (1) az ao szöhomera száma a dsszoáós egyelebe (1) a szöhomera számo összege (1) elerol özees relaív avása (1) a ao dvduáls relaív avása (1) az ao dvduáls relaív avása (1) az elerol relaív avása (1) a ao szöhomera száma a dsszoáós egyelebe (1) az ao szöhomera száma a dsszoáós egyelebe (1) a szöhomera számo összege (1) m a léő féy ezása (lm) a beeső féy ezása (lm) 16

17 féyelyelés örvéye Lambereer-örvéy öbb féyelyelő omoes eseé Lvduszgörbe Leárs hőágulás Moláls fagyásosöeés Kroszóos álladó Molalás aoul-oeráó Mólör (yagmeység-ör) l l alamely ermodama araméere (l.,, ) a folyadéfázs összeéeléől való függésé leíró görbe l = lo(1 + ) m = m = m m ( mólör fejezheő százaléba s. 17 l l l lo m m m m molárs abszorós együhaó (m 2 /mol) oeráó (mol/m 3 ) a féyú hossza (a üvea vasagsága) (m) abszorbaa (1) abszorbaa (1) az omoes abszorbaája (1) az omoes molárs abszorós együhaója (m 2 /mol) az omoes oeráója (mol/m 3 ) a féyú hossza (a üvea vasagsága) (m) megválozo hosszúság (m) erede hosszúság (m) hőágulás együhaó (K -1 o C -1 ) hőmérséle-válozás (K o C) moláls fagyásosöeés (K g/mol) fagyásosöeés (K o C) aoul-oeráó (molalás) (mol/g) molalás (mol/g) oldo ayag () ayagmeysége (mol) oldószer () ömege (g) omoes mólörje (1) omoes ayagmeysége (mol) az elegy eljes ayagmeysége

18 Mooromaus féy Nyo (yíl) redszer Ohm-örvéy Pl. = 0,25 = 25%) Olya féy, amelye hullámhossza (ll. freveája) egyele meghaározo éré Olya ermodama redszer, amelyél ayagsere és eergasere s leheséges a öryezeel Ohm-örvéy eljes áramörre = Oldáshő (molárs) Oldás ealaválozás (molárs) Olvadáshő (molárs) Olvadás ealaválozás (molárs) Osager-féle leárs örvéy Oa sűrűség Oa úhossz = U/ EM + 1 mol ayag oldásaor felléő ealaválozás álladó yomáso és hőmérsélee 1 mol szlárd ayag olvadásaor felléő ealaválozás álladó yomáso és hőmérsélee Egy ayag folyadé állaoú és szlárd állaoú molárs ealájáa ülöbsége megado hőmérsélee és yomáso b J = L X J = L grad Z z oa özegee a féyörés méréére, ll. a féy erjedés sebességére jellemző adaa. z oa sűrűség mérée a örésmuaó (). Nagyobb örésmuaó agyobb oa sűrűsége jele soú = s 18 U EM b oldh olvh J L X Z soú (mol) eleromos áramerősség () feszülség () elleállás () eleromooros erő () áramerősség () ülső elleállás () a galváella belső elleállása () J/mol J/mol egy exezív () meység árama vezeés együhaó ermodama hajóerő az exezív meysége megfelelő ezív meység (méréegysége válozóa) oa úhossz (m) abszolú örésmuaó (1)

19 Oswald-féle hígíás örvéy ber elerol eseé Paráls molárs érfoga Párolgás eala (molárs) Párolgáshő (molárs) Pezorezszvás Pozív adszoró Promoor aoul-örvéy eaó ealaválozása alamely özeg abszolú örésmuaójáa és a féy geomera úhosszúságáa a szorzaa 2 K 1 1 mol folyadé árolgásaor felléő ealaválozás álladó yomáso és hőmérsélee Egy ayag gázfázsba és folyadéfázsba lévő molárs ealájáa ülöbsége megado hőmérsélee és yomáso z eleromos elleállás megválozása mehaa feszülség haására Pozív adszoró eseé a oeráó agyobb a haárfelüle fázsba, m az olda belsejébe ( > 0). romoor olya ayag, am foozza a aalzáor haásá, de ömaga em fej aalus haás 1 mol reaó lejászódásaor felléő ealaválozás álladó yomáso és x s K H x rh geomera úhosszúság (m) oeráóval fejeze egyesúly álladó (mol/m 3 ) dsszoáófo (1) oeráó (mol/m 3 ) - omoes aráls molárs érfogaa (m 3 /mol) az elegy eljes érfogaa (m 3 ) ayagmeység (mol) - o ayagmeysége (mol) yomás (Pa) J/mol Gbbs-féle felüle öbbleoeráó (mol/m 2 ) a omoes aráls yomása a gázfázsba (Pa) a sza omoes gőzyomása (Pa) a omoes mólörje a folyadéfázsba (1) J/mol 19

20 eaóhő eaó szabadeala-válozása eaóoordáa eaóred hőmérsélee. rh = Hm d H rh =, álladó d ξ 1 mol reaó ( = 1 mol) lejászódásaor felléő szabadeala-válozás álladó yomáso és hőmérsélee reaó lejászódásáa ayagmeysége d d = reaósebesség dffereálegyelebe a oeráó ( oeráó) haváyevője 20 Hm H rg a ayag szöhomera száma a reaóegyelebe (1) a ayag molárs ealája (J/mol) a redszer ealája (J) reaóoordáa (mol) J/mol mol a ayag ayagmeysége (mol) a ayag szöhomera száma a reaóegyelebe (1) r 1 eaósebesség defíója a. reaósebesség (mol/s). reaóoordáa segíségével d d reaóoordáa (mol) eaósebesség dő (s) reaósebesség (a oeráóválozás v oeráóválozás sebessége sebessége) és az összes reaóba rész vevő (mol/(m 3 s)) moleula (részese) llaay oeráója reaósebesség álladó (függ a eaósebesség dffereálegyele özö összefüggés reaóredől) d v = oeráó (mol/m 3 ) r r =. d r reaóred (1), a reaáso jelölése a méréegység a reaóredől reaósebesség dffereálegyelebe v függ r r (v = ) a haváyra emel oeráó oeráóválozás sebessége eaósebesség együhaó szorzóéyezője. reaó sebességére jellemző (mol/(m 3 s)) ada, amely egy ado reaó eseé függele az oeráó (mol/m 3 ) dőől és a oeráóól r reaóred (1), a reaáso jelölése észred reaósebesség dffereálegyelebe az r, r sb. 1

21 eeós dő (gázromaográfál) Sellus Desares-örvéy éyörés örvéy Soes-örvéy Szabad dffúzó Szabadeala Szabadság foo száma Szolduszgörbe afel-egyele egy reaóarer (, sb.) oeráója haváyevője ma beadagolásáól az lleő omoes gázromaográfás súsa maxmumáa megjeleéség elel dő beesés szög és a örés szög szuszáa háyadosa egy ado özegár eseé álladó és egyelő az első (1) és a másod (2) özegbe mér erjedés sebessége háyadosával s 21 s s = -6 r v Szabad dffúzó eseé az éles haárfelüleel elválaszo é réeg vége a ísérle dő ala em öveez be oeráóválozás, azaz a dffúzós oszlo végelee eheő G = H - S Egy ermodama redszer szabadság foaa száma azo ezív araméere száma, amelyee egymásól függeleül, szabado megválozahau aélül, hogy ezzel új fázso megjeleésé a már meglévő fázso elűésé dézé elő. alamely ermodama araméere (l.,, ) a szlárd fázs összeéeléől való függésé leíró görbe = a b lg j s r v H S reeós dő (s) örésmuaó (1) beesés szög ( o azaz fo) örés szög ( o azaz fo) belső súrlódás erő (N) dama vszozás (Pa s) a özegbe mozgó gömb alaú es sugara (m) a mozgás sebessége (m/s) eala (J) eróa (J/(K mol)) úlfeszülség () emrus osas () 21

22 eljes vsszaverődés érerősség Eleromos érerősség ermus eróa ermodama egyesúly álladó ermofeszülség Seebe-effeus z az oa jeleség, amelye sorá a haárszögél agyobb beesés szög eseé a féysugár em ju ár a más özegbe, haem a beesés szöggel azoos szögbe a é özeg haárfelüleé vsszaverőd. eléele, hogy a féy a agyobb oa sűrűségű özegből a sebb oa sűrűségű özeg fele haladjo z eleromos mező valamely ojába az oda helyeze oszerű ölésre haó Coulomb-erő és a es ölésée háyadosa E Q E = - grad ermodama redszer eróájáa az eergaeloszlással asolaos része ex 0 Δ K r a K a G Ha é ülöböző fém érezés helye és a szabad vége ülöböző hőmérséleűe, aor az érezés helye lé fel a é fém özö. Ee agysága függ a é fém ayagáól, hőmérséleülöbségől a ν j E Q Ka rg o a emrus osas () az áramsűrűség (/m 2 ) számérée eleromos érerősség (/m) Coulomb-erő (N) eleromos ölés (C) eleromos oeál () ermodama egyesúly álladó (1) a reaó sadard szabadealaválozása (J/mol) molárs gázálladó (J/(K mol)) a reaóarere () egyesúly avása (1) a reaóarere szöhomera száma (1) 22

23 ömegör örésmuaó (relaív örésmuaó) raszmaa raube-szabály úlfeszülség aorgörbe w m m ( ör fejezheő százaléba s. Pl. w = 0,25 = 25%) z oa özegee a féyörés méréére, ll. a féy erjedés sebességére jellemző adaa ( ) olarzáós oeál és az egyesúly eleródoeál ülöbsége = - e alamely ermodama araméere (l.,, ) a gázfázs összeéeléől való függésé leíró görbe. ízoszorza Kv = a(h3o + ) a(oh - ) Zár redszer Olya ermodama redszer, amelyél ayagsere s a öryezeel, de eergasere leheséges 1 w m m 21 1, 2 o e Kv a omoes ömegörje (1) omoes ömege (g) az elegy eljes ömege (g) relaív örésmuaó (1) beesés szög ( o azaz fo) örés szög ( o azaz fo) féysebesség az 1, ll. 2 özegbe (m/s) abszolú örésmuaó az 1, ll. 2 özegbe (1) raszmaa (1) léő féyáram (lm) beléő féyáram (lm) felüle feszülség (N/m J/m 2 ) a zsírsav homológ sorába a zsírsav széaomszáma (1) a zsírsav oeráója vzes oldaba (mol/m 3 ) úlfeszülség () olarzáós oeál () egyesúly eleródoeál () vízoszorza (1) relaív avás (1) 23