Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2013

Átírás

1 belső súrlódás együhaó hőmérsélefüggése folyadéo eseén belső súrlódás erő és a sebességgradens asola za éma defníó jegyzée a laboraórum gyaorla éljára Összeállíoa edel Mlós 2013 ogalom Kéle, defníó Jelölése Jelmagyaráza, méréegység ellareaó szabadenalaválozása és a ellareaó oenálja özö asola fagyásonsöenés asolaa az olda összeéelével (aoulonenráóval) híg oldao eseén fázso száma éomonensű rendszer eueus onjában felezés dő és a reaósebesség állandó asolaa elsőrendű reaónál η = e x = - Ea dv x d y rg = -ze ell 3, azaz é sza szlárd fázs és egy olvadé (olda) fázs (ha gázfázs nns jelen) 1/ 2 m ln 2 m Ea x d v x dy rg z Eell m m 1/2 vszozás (dnama) (Pa s) reexonenáls faor (Pa s) a vszózus folyás aválás energája (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol)) belső súrlódás erő (N) dnama vszozás (Pa s) felüle (m 2 ) sebességgradens (s -1 ) reaó szabadenala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-állandó (C/mol) ellareaó oenálja eleromooros erő () fagyásonsöenés (K o C) moláls fagyásonsöenés (K g/mol) aoul-onenráó (molalás) (mol/g) felezés dő (s) reaósebesség állandó (1/s) 1

2 gőznyomás hőmérsélefüggése Clausus-Claeyron-egyenle gőzsűrűség és a molárs ömeg asolaa öélees gáz eseén hdrogéneleród oenálmeghaározó eleródreaója hdroszaa felhajóerő és a folyadé sűrűsége özö asola allársemeledés magassága és a allárs sugara özö asola aódos olarzáóra vonaozó Erdey-Grúz olmer-egyenle éma oenál és a relaív avás asolaa H 1 ln = + ons d ln H = 2 d ρ = H3O + + e - m = = g h M ½H2(g) + H2O 2 gr a z j = jo ex(- ) = o + ln a H M m g h g r j jo a z gőznyomás (Pa) molárs árolgáshő (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol) nyomás (Pa) molárs gázállandó (J/(K mol)) hőmérséle () molárs ömeg (g/mol) ömeg (g) érfoga (m 3 ) hdroszaa felhajóerő (N) a folyadé sűrűsége (g/m 3 ) nehézség gyorsulás (m/s 2 ) a es folyadéba bemerülő érfogaa (m 3 ) allársemeledés (m) felüle feszülség (N/m) a folyadé sűrűsége (g/m 3 ) nehézség gyorsulás (m/s 2 ) a allárs sugara (m) aódos áramsűrűség (/m 2 ) sereáram-sűrűség (/m 2 ) aódos áléés ényező (1) ölésszám (1) araday-állandó (C/mol) úlfeszülség () molárs gázállandó (J/(K mol)) a anyag éma oenálja (J/mol) a anyag sandard éma 2

3 ndulás anyag onenráójána válozása az dő függvényében elsőrendű reaónál ndulás anyag llanany onenráója az dő függvényében elsőrendű reaó eseén onenráóválozás sebessége v = özees avás ényező számíása az onerőségből (onerősség örvénye) molárs fajlagos vezeés és az ável szám asolaa 0 e d d ln ± = z + z- 1+ gen híg oldaban ln = - z+ z- az összegezés az olda összes onjára vonaoz E(S) - E(X) H művele defníója H(X) = H(S) + ln10 3 o a 0 z+ z- H(X) H(S) E(S) E(X) oenálja molárs gázállandó (J/(K mol)) a anyag relaív avása llanany onenráó (mol/m 3 ) ezde onenráó (mol/m 3 ) sebesség együhaó (s -1 ) dő (s) onenráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) onenráó ( anyagé) (mol/m 3 ) dő (s) özees avás ényező (1) onerősség (mol/m 3 ) onsans onsans a ozív on ölésszáma (1) a negaív on ölésszáma (1) - on ável száma (1) - on onenráója (mol/m 3 ) - on molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) az smerelen olda H-ja (1) egy sandardolda H-ja (1) az smerelen oldaal észül hdrogéneleród egyensúly oenálja egy összehasonlíó eleróddal szemben () a sandardoldaal észül hdrogéneleród egyensúly oenálja (ugyanazzal az

4 reaó bruó rendje reaó enalaválozásána számolása a ellareaó oenáljából reaó enróaválozásána számolása a ellareaó oenáljából reaó sandard szabadenalaválozása és az egyensúly állandó asolaa reaó szabadenala-válozása és a ellareaó oenálja özö asola reaó szabadenala-válozásána számolása a éma oenálo smereében reaó részrendjene összege r = r r H - ze ell E z E r S z ell rg o = - ln Ka rg = - zeell rg = ell r r rh z Eell rs z Eell rg o Ka rg z Eell rg összehasonlíó eleróddal szemben) () molárs gázállandó (J/(K mol)) araday-állandó (C/mol) reaó bruó rendje (1) anyag részrendje (1) reaó enalaválozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-állandó (C/mol) ellareaó oenálja () nyomás (Pa) reaó enróaválozása (J/(K mol)) reaó ölésszáma (1) araday-állandó (C/mol) ellareaó oenálja () nyomás (Pa) reaó sandard szabadenalaválozása (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol)) ermodnama egyensúly állandó (1) reaó szabadenala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1) araday-állandó (C/mol) ellareaó oenálja () reaó szabadenala-válozása (J/mol) a anyag szöhomera száma a reaóegyenleben (1) a anyag éma oenálja (J/mol) 4

5 reaósebesség és a onenráóválozás sebességéne asolaa sebességmeghaározó léés a sorozaos reaónál (a saonárus állaoban) szabadság foo száma éomonensű rendszer eueus d d = = d d leggáolabb (a legsebb sebesség állandójú) részléés Sz = = 1 ha a gázfázs nem vesz rész az egyensúlyban onjában eljes vsszaverődés haárszöge és a örésmuaó asolaa sn = ermé onenráójána válozása az dő függvényében elsőrendű reaójánál ermodnama. főéele úlhűlés foa 1 n12 haárszög sznusza egyenlő a sűrűbb özegne (1) a rább özegre (2) vonaozao örésmuaója rerojával = o [1- ex(-)] U Q W fagyaszás folyama során elér legalasonyabb hőmérséle és az egyensúly fagyáson ülönbsége reaósebesség (mol/s) reaóoordnáa (mol) dő (s) érfoga (m 3 ) szöhomera szám ( anyagé) (1) onenráó ( anyagé) (mol/m 3 ) Sz szabadság foo száma (1) n12 o U Q W muna (J), K o C haárszög ( o azaz fo) n12 a sűrűbb özegne (1) a rább özegre (2) vonaozao örésmuaója ermé ( anyag) onenráója (mol/m 3 ) ndulás anyag () ezde onenráója (mol/m 3 ) reaósebesség együhaó (s -1 ) dő (s) belsőenerga-válozás (J) hő (J) 5

6 vszozás hőmérsélefüggése bszorbana dabaus rendszer umuláor ameróra-haásfoa (öléshaásfo) umuláor waórahaásfoa (energa-haásfo) Áramsűrűség rrhenus-egyenle reaósebesség állandó hőmérsélefüggése Ável szám = e Ea lg örnyezeéől sa ermusan elszgeel rendszer (azaz nns hősere) 2 ' 1 0 d 1 h '2 d ölés/süés negrálás haáro az aumuláor azonos állaoara vonaozna 2 1 Wh ' 2 ' 1 U d U d ölés/süés negrálás haáro az aumuláor azonos állaoara vonaozna j = e Ea Ea o h Wh U U j Ea vszozás (Pa s) reexonenáls faor (Pa s) aválás energa (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol) abszorbana (1) a beeső fény nenzása, fényáram (lm) a léő fény nenzása (lm) ameróra-haásfo (öléshaásfo) (1) süőáram () ölőáram () dő (s) waórahaásfo (energa-haásfo) (1) süőáram () ölőáram () süőfeszülség () ölőfeszülség () dő (s) áramsűrűség (/m 2 ) áramerősség () felüle nagysága (m 2 ) reaósebesség állandó (válozó) reexonenáls faor (válozó) aválás energa (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol)) - on ável száma (1) - on eleromos árama () 6

7 z elegy érfogaána számíása a omonense aráls molárs érfogaából z eleromos ellenállás hőmérsélefüggése fémenél z enróa és a ermodnama valószínűség asolaa z on molárs fajlagos vezeése és az eleromos mozgéonysága özö asola z ólomaumuláor elladagramja a szerelő anyago halmazállaoána felüneésével z ólomaumuláor ellareaója a szerelő anyago halmazállaoána felüneésével = n = o(1 + ) S = ln w z u (-) Pb(s) PbSO 4(s) H 2SO 4(aq) PbSO 4(s) PbO 2(s) Pb(s) (+) aromerus magasságformula = o ex (- o g h ) Cellareaó oenálja E ell = o rg z 7 n o S w z u o o g h Eell rg z összes eleromos áram () az elegy érfogaa (m 3 ) - on anyagmennysége (mol) - omonens aráls molárs érfogaa (m 3 /mol) megválozo ellenállás () erede ellenállás () hőmérséle együhaó (K -1 o C -1 ) hőmérséle-válozás (K o C) enróa (J/K) olzmann-állandó (J/K) ermodnama valószínűség (1) - on molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) - on ölésszáma (1) araday-állandó (C/mol) - on eleromos mozgéonysága (m 2 /( s)) légnyomás h magasságban (Pa) légnyomás a engersznen (Pa) levegő (hőmérséleől s függő) sűrűsége a engersznen (g/m 3 ) graváós gyorsulás (m/s 2 ) engerszn fele magasság (m) reaó szabadenala-válozása (J/mol) reaó ölésszáma (1)

8 Csereáram Dffúzós oenál Dnama vszozás = - Egyensúly eleródoenál Egyomonensű, éfázsú rendszer egyensúlyána feléelrendszere Eleród Elerololda molárs fajlagos vezeése z egyensúlyban lévő eleródon az anódos a aódos részáram abszolú érée, amely egyébén azonos nagyságú o = a = z eleroéma ellában a folyadé fázsú onvezeő/folyadé fázsú onvezeő fázshaáron felléő eleromos oenálülönbség x dy d z olyan eleród eleródoenálja, amelyben a benne végbemenő eleródreaó egyensúlyban van, azaz az anódos és a aódos részáram érée megegyez α α = α β = β = z eleród olyan eleroéma rendszer, amelyben legalább é fázs érnez egymással, amelye özül az egy eleronvezeő félvezeő a más edg onvezeő Λ β v x o a dff x vx y e araday-állandó (C/mol) sereáram () anódos részáram () aódos részáram () dnama vszozás (Pa s) belső súrlódás erő (N) felüle (m 2 ) x rányú sebesség (m/s) a réege ávolsága (m) egyensúly eleródoenál () az -fázs hőmérsélee (K) a -fázs hőmérsélee(k) az -fázs nyomása (Pa) a -fázs nyomása (Pa) az anyag éma oenálja az - fázsban (J/mol) az anyag éma oenálja a - fázsban (J/mol) az elerol molárs fajlagos vezeése (m 2 /( mol)) fajlagos vezeés (1/( m) S/m)) az elerol onenráója (mol/m 3 ) 8

9 Eleromos ellenálláson fejlődő hő Joule-hő alorfer álal ermel hő számíása az eleromos adaoból Eleromos mozgéonyság Eleromooros erő Elméle ányérszám Elszgeel (zolál) rendszer Enala Q U 2 U v u E az on sebessége egységny eleromos érerősség haására aosfeszülség azon haárérée, amor a ellán nem foly áram, és a fázshaároon (véve az elerol/elerol salaozásoa) lezajló valamenny ölésáléésre, valamn a fázsoon belül végbemenő éma folyamaora egyensúly áll fenn z elméle ányérszám a romaográfás rendszer haásosságá fejező ada, amely megadja, hogy a ölö olonna elválaszó éessége hány valóságos ányérna (egyensúlybeállásna) felel meg egy ányéros olonna eseén Olyan ermodnama rendszer, amelynél sem energasere sem anyagsere nns a örnyezeel H = U + Eövös-örvény a felüle feszülségre 3 -) Eueum 2 E ( r Ké- öbbomonensű rendszer, amelyne omonense egymással homogén folyadéo 2 Q U u v E EM hő (J) eleromos feszülség () eleromos áramerősség () eleromos ellenállás () dő (s) - on eleromos mozgéonysága (m 2 /( s)) - on sebessége (m/s) eleromos érerősség (/m) N elméle ányérszám (1) H U E r enala (J) a rendszer belső energája (J) a rendszer nyomása (Pa) a rendszer éfogaa (m 3 ) felüle feszülség (N/m) molárs érfoga (m 3 /mol) Eövös-állandó (J/(K mol 2/3 )) rus 9

10 Eueus rendszer agyásonsöenés ajlagos vezeés araday-állandó ázs ázsörvény elezés dő elüle feszülség defníója a felüle erővel elüle feszülség defníója a szabadenalával (olvadéo) éezne, szlárd állaoban azonban nem elegyedne sza oldószer és az olda fagyásonjána ülönbsége z egységny élhosszúságú oa alaú es eleromos vezeése (a laora merőleges árambevezeés eseén) fajlagos ellenállás reroa = 1/ 1 mol elem ölés (l. a rooné) ölése = e N Egy ermodnama rendszer azonos éma jellemzőel rendelező, érben nem felélenül összefüggő része, amelyben az nenzív fza éma araméere egye sem váloz ugrásszerűen. Sz 2 K z az dőaram, amely ala valamely ndulás anyag onenráója a felére söen a reaó során l G, e N Sz K 1/2 l G K o C fajlagos vezeés (1/( m) S/m) fajlagos ellenállás ( m m/s) C/mol elem ölés (C) vogadro-állandó (1/mol) a szabadság foo száma (1) a omonense száma (1) a fázso száma (1) s felüle feszülség (N/m J/m2) a felüle érnősíjába eső, a vonalra merőleges erő (N) a felüleen bárhogyan felve vonalszaasz hossza (m) felüle feszülség (J/m2 N/m) a rendszer szabadenalája (J) a haárfelüle nagysága (m2) nyomás (Pa) 10

11 . örvénye dn = - d d D d x 2 d d. örvénye = D 2 d dx onalhba onálorreó orráson orráson-emeledés Galvánella eleromos oenálülönbsége Kaosfeszülség olyadéölésű hőágulás hőmérő használaaor felléő szszemaus hba, amely aor lé fel, ha a hőmérő nem merül eljes erjedelmében a mérendő érbe orr =. n. (mér - segédhőmérő) z a hőmérséle, amelyen az anyag gőznyomása megegyez a ülső nyomással sza oldószer és az olda forrásonjána ülönbsége z eleroéma ella elladagramjában a jobboldalon felünee eleródhoz salaozó fémes hozzávezeés és a bal oldal eleródhoz salaozó, az előbbvel azonos mnőségű fémes 11 n D x dn d d dx D x d d orr n mér segédhőmérő f E anyagmennység (mol) dő (s) dffúzóállandó (m 2 /s) a felüle nagysága (m 2 ) onenráó (mol/m 3 ) ávolság (m) az anyagranszor sebessége (mol/s) onenráógradens (mol m -4 ) onenráó (mol/m 3 ) dő (s) dffúzóállandó (m 2 /s) ávolság (m) a onenráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) fonalorreó ( o C) fonálorreós onsans ( o C -1 ) álló fonal hossza ( o C) mér hőmérséle ( o C) segédhőmérő álal muao hőmérséle ( o C) K o C K o C

12 Gbbs-féle zoermaegyenle Gbbs Helmholz-egyenle Gbbs Helmholz-egyenle a felüle feszülségre hozzávezeés eleromos oenáljána ülönbsége Γ G G H h Gőznyomás folyadé-gőz rendszer egyensúly nyomása. Pa Hármason z a ermodnama állao, amelyben 3 fázs van egymással egyensúlyban Haárol dffúzó Haárol dffúzó eseén az éles haárfelüleel elválaszo é réeg végen a ísérle ala onenráóválozás öveez be, azaz a dffúzós oszlo nem enheő végelenne Hess-éel Hdraáóhő Helesíés Egy öbb lééses éma folyama eljes enalaválozása (reaóhője) sa a végső és a ezde állaoól függ (azaz függelen az úól). z enala állaofüggvény 1 mol on hdraáójaor felléő enalaválozás állandó nyomáson és hőmérséleen z a haóság evéenység, amely gazolja, hogy az ado mérőeszöz mérés jellemző a szabványban meghaározo onosság oszály űréshaáran belül vanna G H h hdrh Gbbs-féle felüle öbbleonenráó (mol/m 2 ) érfoga onenráó (mol/m 3 ) molárs gázállandó (J/(K mol)) felüle feszülség (N/m J/m 2 ) szabadenala (J) enala (J) nyomás (Pa) felüle feszülség (J/m 2 N/m) felüle enala (J/m 2 ) hőmérséle () nyomás (Pa) J/mol 12

13 Homogén fázs nhbor onerősség ono függelen vándorlásána örvénye S90 (nernaonal emeraure Sale of 1990) hőmérséle sála Kalbrálás Kasola az eleromooros erő és a ellareaó oenálja özö Egy ermodnama rendszer azonos éma jellemzőel rendelező, érben nem összefüggő része, amelyben az nenzív fza éma araméere helyől függelene. z nhbor olyan anyag, am gáolja a aalzáor haásá Λ o = ½ z 2 = + a Nemzeöz megállaodásban rögzíe, 18 nagyon sza anyag fázsegyensúlyá jelenő fxonon alauló hőmérséle sála, amelynél a hőmérséle fxono özö neroláós függvény s a nemzeöz megállaodás rögzí z a művele, amellyel megállaíhaó a mérőműszer álal muao éré és az ealonnal megvalósío éré (helyes éré) özö ülönbség o a o EM = Eell + dff z o o a a o EM Eell onerősség a onenráóval megadva (mol/m 3 ) - on onenráója (mol/m 3 ) - on ölésszáma (1) elerol molárs fajlagos vezeése végelen hígíású oldaban (m 2 /( mol)) anon molárs fajlagos vezeése végelen hígíású oldaban (m 2 /( mol)) az elerol egy moleulája dsszoáójaor eleeze anono száma (1) aon molárs fajlagos vezeése végelen hígíású oldaban (m 2 /( mol)) az elerol egy moleulája dsszoáójaor eleeze aono száma (1) eleromooros erő () ellareaó oenálja () 13

14 Kalláraív anyag Kaalzáor Kéma oenál Pozíven adszorbeálódó anyag, azaz amelyne onenráója nagyobb a haárfelüle fázsban, mn az olda belsejében aalzáor olyan anyag, am úgy gyorsí meg egy éma reaó, hogy ő maga anna során nem használód el. aalzáor jelenléében a reaó alasonyabb aválás energájú részfolyamaoon ereszül jászód le Paráls molárs szabadenala (állandó és valamn az összes anyag anyagmennysége onsans, véve a anyagé) η Knemaa vszozás = ρ Olyan mennység, amely zárólag az oldaban énylegesen jelen lévő részesé onenráójáól Kollgaív mennység (onosabban avásáól) függ. ollgaív mennység nem függ e részesé anyag mnőségéől zo a émalag egységes anyago Komonens (moleulafajá), amelye szüségese és elégségese a rendszer összes fázsána feléíéséhez ermodnama rendszer enróájána az a része, amely az alarésze ülönböző Konfguráós enróa elhelyezedéséből (l. moleulaszerezeből) származ Közees avás ényező 14 dff G n n + dffúzós oenál () éma oenál (J/mol) a rendszer szabadenalája (J) a anyag anyagmennysége (mol) nyomás (Pa) anyagmennység (összes anyagé) (mol) nemaa vszozás (m 2 /s) dnama vszozás (Pa s) sűrűség (g/m 3 ) elerol özees avás ényezője (1) a aon ndvduáls avás

15 Közees relaív avás Közees szabad úhossz Lamber-eer-örvény fényelnyelés örvénye a = a z az álagos ávolság, am egy gázrészese é üözés özö egyenes vonalú egyenlees mozgással megesz = o ex(- l) l a a+ a- a l ényezője (1) az anon ndvduáls avás ényezője (1) a aon szöhomera száma a dsszoáós egyenleben (1) az anon szöhomera száma a dsszoáós egyenleben (1) a szöhomera számo összege (1) elerol özees relaív avása (1) a aon ndvduáls relaív avása (1) az anon ndvduáls relaív avása (1) az elerol relaív avása (1) a aon szöhomera száma a dsszoáós egyenleben (1) az anon szöhomera száma a dsszoáós egyenleben (1) a szöhomera számo összege (1) m a léő fény nenzása (lm) a beeső fény nenzása (lm) molárs abszorós együhaó (m 2 /mol) onenráó (mol/m 3 ) a fényú hossza (a üvea vasagsága) (m) abszorbana (1) alamely ermodnama araméerne (l.,, Lvduszgörbe ) a folyadéfázs összeéeléől való függésé leíró görbe Lneárs hőágulás l = lo(1 + ) l megválozo hosszúság (m)

16 Moláls fagyásonsöenés Kroszóos állandó Molalás aoul-onenráó Monoromaus fény Nyo (nyíl) rendszer Ohm-örvény m = m = Ohm-örvény eljes áramörre = Oldáshő (molárs) Oldás enalaválozás (molárs) Olvadáshő (molárs) Olvadás enalaválozás (molárs) m n m Olyan fény, amelyne hullámhossza (ll. frevenája) egyelen élesen meghaározo éré Olyan ermodnama rendszer, amelynél anyagsere és energasere s leheséges a örnyezeel = U/ EM + 1 mol anyag oldásaor felléő enalaválozás állandó nyomáson és hőmérséleen 1 mol szlárd anyag olvadásaor felléő enalaválozás állandó nyomáson és hőmérséleen Egy anyag folyadé állaoú és szlárd állaoú molárs enalájána ülönbsége megado hőmérséleen és nyomáson b 16 lo m m m n m U EM b oldh olvh erede hosszúság (m) hőágulás együhaó (K -1 o C -1 ) hőmérséle-válozás (K o C) moláls fagyásonsöenés (K g/mol) fagyásonsöenés (K o C) aoul-onenráó (molalás) (mol/g) molalás (mol/g) oldo anyag () anyagmennysége (mol) oldószer () ömege (g) eleromos áramerősség () feszülség () ellenállás () eleromooros erő () áramerősség () ülső ellenállás () a galvánella belső ellenállása () J/mol J/mol

17 Onsager-féle lneárs örvény Oa sűrűség Oswald-féle hígíás örvény bner elerol eseén Paráls molárs érfoga Párolgás enala (molárs) Párolgáshő (molárs) Pezorezszvás Pozív adszoró Promoor J = L X J = L grad Z z oa özegene a fényörés méréére, ll. a fény erjedés sebességére jellemző adaa. z oa sűrűség mérée a örésmuaó (n). Nagyobb örésmuaó nagyobb oa sűrűsége jelen 2 K 1 1 mol folyadé árolgásaor felléő enalaválozás állandó nyomáson és hőmérséleen Egy anyag gázfázsban és folyadéfázsban lévő molárs enalájána ülönbsége megado hőmérséleen és nyomáson z eleromos ellenállás megválozása mehana feszülség haására Pozív adszoró eseén a onenráó nagyobb a haárfelüle fázsban, mn az olda belsejében ( > 0). romoor olyan anyag, am foozza a aalzáor haásá, de önmaga nem fej aalus haás J L X Z K n n H egy exenzív () mennység árama vezeés együhaó ermodnama hajóerő az exenzív mennységne megfelelő nenzív mennység (méréegysége válozóa) onenráóval fejeze egyensúly állandó (mol/m 3 ) dsszoáófo (1) onenráó (mol/m 3 ) - omonens aráls molárs érfogaa (m 3 /mol) az elegy eljes érfogaa (m 3 ) anyagmennység (mol) - on anyagmennysége (mol) nyomás (Pa) J/mol Gbbs-féle felüle öbbleonenráó (mol/m 2 ) 17

18 eaó enalaválozása eaóhő eaó szabadenala-válozása eaóoordnáa eaórend eaósebesség defníója a reaóoordnáa segíségével eaósebesség eaósebesség dfferenálegyenle eaósebesség együhaó 1 mol reaó lejászódásaor felléő enalaválozás állandó nyomáson és hőmérséleen. rh = Hm d H rh =, állandó d ξ 1 mol reaó ( = 1 mol) lejászódásaor felléő szabadenala-válozás állandó nyomáson és hőmérséleen reaó lejászódásána anyagmennysége dn d = reaósebesség dfferenálegyenleben a onenráó ( onenráó) haványevője d v = d reaósebesség (a onenráóválozás sebessége) és az összes reaóban rész vevő moleula (részese) llanany onenráója özö összefüggés v = r r. reaósebesség dfferenálegyenleben (v = r r ) a haványra emel onenráó szorzóényezője. reaó sebességére jellemző ada, amely egy ado reaó eseén függelen az dőől és a onenráóól 18 rh Hm H rg n J/mol a anyag szöhomera száma a reaóegyenleben (1) a anyag molárs enalája (J/mol) a rendszer enalája (J) reaóoordnáa (mol) J/mol mol a anyag anyagmennysége (mol) a anyag szöhomera száma a reaóegyenleben (1) r 1 v v r, v r, reaósebesség (mol/s) reaóoordnáa (mol) dő (s) onenráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) reaósebesség állandó (függ a reaórendől) onenráó (mol/m 3 ) reaórend (1) a reaánso jelölése a méréegység a reaórendől függ onenráóválozás sebessége (mol/(m 3 s)) onenráó (mol/m 3 ) reaórend (1)

19 észrend eenós dő Snellus Desares-örvény ényörés örvény Soes-örvény Szabad dffúzó Szabadenala Szabadság fo Szolduszgörbe afel-egyenle reaósebesség dfferenálegyenleben az egy reaóarner (, sb.) onenráója haványevője mna beadagolásáól az lleő omonens gázromaográfás súsa maxmumána megjelenéség elel dő beesés szög és a örés szög sznuszána hányadosa egy ado özegár eseén állandó és egyenlő az első (1) és a másod (2) özegben mér erjedés sebessége hányadosával sn = n21 sn s = -6 r v Szabad dffúzó eseén az éles haárfelüleel elválaszo é réeg végen a ísérle ala nem öveez be onenráóválozás, azaz a dffúzós oszlo végelenne enheő G = H - S szabadon válozahaó nenzív araméer alamely ermodnama araméerne (l.,, ) a szlárd fázs összeéeléől való függésé leíró görbe = a b lg j 19 a reaánso jelölése r, r sb. 1 n s r v H S j reenós dő (s) örésmuaó (1) beesés szög ( o azaz fo) örés szög ( o azaz fo) belső súrlódás erő (N) dnama vszozás (Pa s) a özegben mozgó gömb alaú es sugara (m) a mozgás sebessége (m/s) enala (J) enróa (J/(K mol)) úlfeszülség () emrus onsans () emrus onsans () az áramsűrűség (/m 2 ) számérée

20 eljes vsszaverődés érerősség ermus enróa ermodnama egyensúly állandó ermofeszülség Seebe-effeus örésmuaó z az oa jelenség, amelyne során a haárszögnél nagyobb beesés szög eseén a fénysugár nem ju ár a más özegbe, hanem a beesés szöggel azonos szögben a é özeg haárfelüleén vsszaverőd. eléele, hogy a fény a nagyobb oa sűrűségű özegből a sebb oa sűrűségű özeg fele haladjon z eleromos mező valamely onjában az oda helyeze onszerű ölésre haó Coulomb-erő és a es öléséne hányadosa E Q E = - grad ermodnama rendszer enróájána az energaeloszlással asolaos része ex 0 Δ K r a K a G Ha é ülönböző fém érnezés helye és a szabad vége ülönböző hőmérséleűe, aor az érnezés helyen lé fel a é fém özö. Enne nagysága függ a é fém anyagáól, hőmérséleülönbségől z oa özegene a fényörés méréére, ll. a fény erjedés sebességére jellemző adaa a ν E Q Ka rg o a n eleromos érerősség (/m) Coulomb-erő (N) eleromos ölés (C) eleromos oenál () ermodnama egyensúly állandó (1) a reaó sandard szabadenalaválozása (J/mol) molárs gázállandó (J/(K mol)) a reaóarnere () egyensúly avása (1) a reaóarnere szöhomera száma (1) örésmuaó (1) beesés szög ( o azaz fo) örés szög ( o azaz fo) fénysebesség az 1, ll. 2 özegben 20

21 ranszmana raube-szabály úlfeszülség úlhűlés aorgörbe sn (m/s) 1 21 = sn 2 n = ( ) olarzáós oenál és az egyensúly eleródoenál ülönbsége = - e fagyaszás folyama során elér legalasonyabb (nem egyensúly) hőmérséle. alamely ermodnama araméerne (l.,, ) a gázfázs összeéeléől való függésé leíró görbe. ízonszorza Kv = a(h3o + ) a(oh - ) Zár rendszer Olyan ermodnama rendszer, amelynél anyagsere nns a örnyezeel, de energasere leheséges 1 o e Kv a ranszmana (1) léő fényáram (lm) beléő fényáram (lm) felüle feszülség (N/m J/m 2 ) a zsírsav homológ sorában a zsírsav szénaomszáma (1) a zsírsav onenráója vzes oldaban (mol/m 3 ) úlfeszülség () olarzáós oenál () egyensúly eleródoenál () vízonszorza (1) relaív avás (1) 21