3. el adás: Determinánsok

Hasonló dokumentumok
Bevezetés az algebrába 1

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

LINEÁRIS ALGEBRA (A, B, C) tematika (BSc) I. éves nappali programtervező informatikus hallgatóknak évi tanév I. félév

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

1. Determinánsok. Oldjuk meg az alábbi kétismeretlenes, két egyenletet tartalmaz lineáris egyenletrendszert:

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Mátrixok 2017 Mátrixok

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

A lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok

Ortogonalizáció. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Ortogonalizáció / 41

Valasek Gábor

Rang, sajátérték. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ február 15

11. DETERMINÁNSOK Mátrix fogalma, műveletek mátrixokkal

Mátrixok, mátrixműveletek

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

Mer legesség. Wettl Ferenc Wettl Ferenc Mer legesség / 40

Lineáris egyenletrendszerek

Gazdasági matematika II. tanmenet

Totális Unimodularitás és LP dualitás. Tapolcai János

Mátrixfüggvények. Wettl Ferenc április 28. Wettl Ferenc Mátrixfüggvények április / 22

1. Mit jelent az, hogy egy W R n részhalmaz altér?

Lineáris egyenletrendszerek

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Lineáris algebra. (közgazdászoknak)

Lineáris algebra. Wettl Ferenc, BME , 0.2 változat. Tartalomjegyzék. Geometriai szemléltetés. (tömör bevezetés) Az egyenletek szemléltetése

1. A kétszer kettes determináns

9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Kódelméleti és kriptográai alkalmazások

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

és n oszlopból áll, akkor m n-es mátrixról beszélünk. (Az oszlopok száma a mátrix vízszintes mérete, a sorok 2 3-as, a ij..

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága

Lineáris algebrai alapok

9. AZ R k VEKTORTÉR. 9.1 Az R k vektortér fogalma

8. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, , oldal. 8. előadás Mátrix rangja, Homogén lineáris egyenletrendszer

Matematika elméleti összefoglaló

Gauss elimináció, LU felbontás

Lineáris algebra gyakorlat

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 3. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április 3. 1 / 28

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Bevezetés az algebrába 1

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Szinguláris értékek. Wettl Ferenc április 12. Wettl Ferenc Szinguláris értékek április / 35

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

MBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

DETERMINÁNSSZÁMÍTÁS. Határozzuk meg a 1 értékét! Ez most is az egyetlen elemmel egyezik meg, tehát az értéke 1.

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Komplex számok. Wettl Ferenc szeptember 14. Wettl Ferenc Komplex számok szeptember / 23

NUMERIKUS MÓDSZEREK I. TÉTELEK

Numerikus módszerek 1.

Lineáris algebra. Közgazdász szakos hallgatóknak a Matematika A2a Vektorfüggvények tantárgyhoz tavaszi félév

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

1. Határozzuk meg, hogy mikor egyenlő egymással a következő két mátrix: ; B = 8 7 2, 5 1. Számítsuk ki az A + B, A B, 3A, B mátrixokat!

7. gyakorlat. Lineáris algebrai egyenletrendszerek megoldhatósága

Lineáris algebra (10A103)

1. ábra ábra

Matematika (mesterképzés)

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Haladó lineáris algebra

Alkalmazott algebra. 1. Alapok. Ivanyos Gábor szeptember Testek

Bázistranszformáció és alkalmazásai

1. Bázistranszformáció

2. SZÉLSŽÉRTÉKSZÁMÍTÁS. 2.1 A széls érték fogalma, létezése

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Alkalmazott algebra. Vektorterek, egyenletrendszerek :15-14:00 EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Bevezetés az algebrába 1

Matematikai statisztika 1.

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

1. zárthelyi,

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Matematika A1a Analízis

Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0

1. Geometria a komplex számsíkon

Átírás:

3. el adás: Determinánsok Wettl Ferenc 2015. február 27. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 1 / 19

Tartalom 1 Motiváció 2 A determináns mint sorvektorainak függvénye 3 A determináns mint elemeinek függvénye Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 2 / 19

Motiváció Parallelogramma el jeles területe c 1 v v Á f (cu, v) = cf (u, v), és f (u, cv) = cf (u, v) u v c 2 v v Á f (u, v) = f (v, u) + u u v u + cv v + cu v Á f (u, v) = f (u + cv, v) = f (u, v + cu) u u Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 3 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Deníció D Determináns az a négyzetes mátrixokon értelmezett és det-tel jelölt skalár érték függvény, amely D1. értéke c-szeresére változik, ha egy sorát c-vel szorozzuk, D2. értéke 1-szeresére változik, ha két különböz sorát fölcseréljük, D3. értéke nem változik a hozzáadás elemi sorm velete közben, D4. az egységmátrixhoz 1-et rendel. M D2 elhagyható M (sor)vektorok függvényeként is deniálható: 1 0 0 det(i 3 ) = 0 1 0 0 0 1 = det((1, 0, 0), (0, 1, 0), (0, 0, 1)) = det(e 1, e 2, e 3 ), Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 4 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Zérus determináns Á Ha egy mátrixnak van egy zérussora, akkor determinánsa 0. Á Ha egy mátrixnak van két azonos sora, akkor determinánsa 0. T Ekvivalens állítások: 1. det(a) = 0, 2. A sorvektorai lineárisan összefügg k, 3. A szinguláris, 4. a homogén lineáris Ax = 0 egyenletrendszernek van nemtriviális megoldása. 5 6 8 P 2 1 2 3 5 6 = 0, 2 1 0 1 1 2 1 0 0 1 2 1 = 0. 1 0 1 2 Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 5 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Egyenletrendszerek és determináns Tétel Ekvivalens állítások: det A 0, az Ax = b egyenletrendszer tetsz leges b-re egyértelm en megoldható, az Ax = 0 egyenletrendszernek csak triviális megoldása van. Óvatosan: 1 0 n 0 n = 1, és az 1 0... 0 2 1 0... 0 2...... 1 0 0... 2 = 1 2 n A véletlen valós mátrixok determinánsa 1 valószín séggel nem 0, ha a mátrix elemeit valamely folytonos valószín ségeloszlás szerint választjuk. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 6 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye A determináns értékének kiszámítása T Az alsó vagy fels háromszögmátrix, s így a diagonális mátrix determinánsa megegyezik a f átlóbeli elemek szorzatával. M Elemi sorm veletekkel hozzuk a determinánst olyan alakra, melynek vagy van egy zérussora, vagy háromszög alakú P Pascal-háromszög: 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 4 1 3 6 10 = 0 1 2 3 0 2 5 9 = 0 1 2 3 0 0 1 3 = 0 1 2 3 0 0 1 3 = 1. 1 4 10 20 0 3 9 19 0 0 3 10 0 0 0 1 Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 7 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Elemi mátrixok determinánsa Á a hozzáadás sorm veletével kapott elemi mátrix determinánsa 1, Á a sorcserével kapotté 1, Á egy sor c-vel való szorzásával kapotté c, P például: 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 = 1, 0 0 1 0 0 = 1, 0 1 0 0 4 0 1 0 0 0 1 0 0 0 3 = 3. 0 1 0 0 0 Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 8 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Permutáló mátrix determinánsa D egy permutáló mátrix két sora inverzióban áll, ha az el bb álló sorbeli 1-es hátrébb van, mint a másik sorbeli 0 0 1 0 P 0 1 0 0 0 0 0 1 inverzióinak száma például 4. 1 0 0 0 T A permutáló mátrix aszerint +1 vagy 1, hogy inverzióban álló sorpárjainak száma páros vagy páratlan. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 9 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Mátrixm veletek és determináns Á A n n mátrixra és tetsz leges c skalárra det(ca) = c n det(a) T det(ab) = det(a) det(b) B det(eb) = det(e) det(b) Legyen A = E 1 E 2... E k az elemi mátrixok szorzatára bontás. det(a) det(b) = det(e 1 ) det(e 2 )... E k ) det(b) = det(ab). Á det(a) = det(a T ). Á Determináns könnyen számolható a PLU-ból. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 10 / 19

A determináns mint sorvektorainak függvénye Determináns multilineáris függvény T Aditivitás az i-edik sorban: a 1 a 2. a i. a n + a 1 a 2. b i. a n = a 1 a 2. a i + b i. a n Á homogenitás az i-edik sorban a deníció szerint (D1)! a determináns minden sorában megtartja a lineáris kombinációt. M Ha determinánst, mint sorvektorainak n-változós függvényét tekintjük, akkor a det függvény minden változójában additív és homogén (multilineáris). Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 11 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Additivitás használata Mivel (a, b, c) = (a, 0, 0) + (0, b, 0) + (0, 0, c) ezért a + 0 + 0 0 + b + 0 0 + 0 + c a d e f = 0 0 d e f + 0 b 0 d e f + 0 0 c d e f g h i g h i g h i g h i Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 12 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Determináns mint kígyók összege T Minden n-edrend determináns fölbomlik az összes bel le kiválasztható kígyó determinánsának összegére. Jelölje d j1 j2...jn annak a permutáló mátrixnak a determinánsát, mely az a 1j1, a 2j2,..., a njn elemekb l álló kígyóhoz tartozik. Ekkor det([a ij ]) = d j1 j2...jn a 1j1 a 2j2... a njn, ahol az összegzés az {1, 2,..., n} halmaz összes lehetséges {j 1, j 2,..., j n } permutációján végigfut. a b c d e f g h i P Sarrus-szabály n = 2, n = 3 esetén: K A determinánsfüggvény létezik, és egyértelm. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 13 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Következmények Á A determináns kiszámolásához elég csak az összeadás és szorzás m velete, az osztásra, melyet az elemi sorm veletek során használhatunk, nincs szükség. (Gy r test helyett). Á Egész számokból álló determináns értéke egész szám. Á Mivel a determináns kifejtésében csak az összeadás és a szorzás m velete szerepel, a determináns folytonos, s t dierenciálható függvénye elemeinek. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 14 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Kifejtés D Az n-edrend A determináns i-edik sorának és j-edik oszlopának elhagyásával kapott (n 1)-edrend determináns ( 1) i+j -szeresét az A determináns a ij eleméhez tartozó el jeles aldeterminánsának nevezzük. Á Ha az n-edrend A determináns a ij elemének sorában vagy oszlopában minden további elem 0, A ij az a ij elemhez tartozó el jeles aldetermináns, akkor A = a ij A ij. T Az n-edrend A determináns értéke i-edik sora szerint kifejtve n A = a ik A ik, és j-edik oszlopa szerint kifejtve A = k=1 n a kj A kj. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok k=1 2015. február 27. 15 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Vandermonde-determináns D x 1, x 2,... x n számokhoz tartozó Vandermonde-determináns 1 1... 1 1 x 1 x 2... x n 1 1 1 x 1 x 2... x n 1 x 2 x 2... x n 1 2 2 V n (x 1, x 2,..., x n ) = =....... x n 1 x n 1... x n 1 1 2 n 1 x n x 2 n... x n 1 n T V n (x 1, x 2,..., x n ) = i<j (x j x i ). A A különböz x 1,..., x n és a tetsz leges y 1,..., y n számokhoz egyetlen olyan legföljebb n 1-edfokú f polinom létezik, melyre f (x i ) = y i. Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 16 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Cramer-szabály J A i,b = [a 1... a,i 1 b a,i+1... a n ]. T Az Ax = b egyenletrendszer pontosan akkor oldható meg egyértelm en, ha det A 0, és ekkor x i = det A i,b, (i = 1, 2,..., n) det A B Ae i = a i, így AI i,x = A[e 1... e,i 1 x e,i+1... e n ] = [Ae 1... Ae,i 1 Ax Ae,i+1... Ae n ] = [a 1... a,i 1 b a,i+1... a n ] = A i,b Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 17 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Inverz mátrix elemei T [A 1 ] ij = A ji. det A K A 1 = 1 det A [A ij] T = 1 adj A. det A K A adj A = det(a)i (szinguláris mátrixra is jó). K Az inverz mátrix minden eleme folytonos függvénye a mátrix minden elemének minden olyan helyen, ahol a determináns nem 0, azaz minden olyan helyen, ahol az inverz létezik. K Egy n-ismeretlenes n egyenletb l álló egyenletrendszer megoldásvektorának minden koordinátája folytonos függvénye az egyenletrendszer együtthatóinak és a jobb oldalán álló vektor koordinátáinak, hisz a megoldás az inverzzel való szorzással megkapható. K Egészelem mátrix inverze pontosan akkor egészelem, ha determinánsa 1 vagy 1 (det(a) det(a 1 ) = det I = 1). Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 18 / 19

A determináns mint elemeinek függvénye Blokkmátrixok determinánsa T A B O D = A O C D = A D. [ ] A B T Legyen M =, ahol A és D négyzetes mátrixok. Ekkor C D Ha A 0, akkor M = A D CA 1 B. Ha D 0, akkor M = A BD 1 C D. B Trükk [ ] [ ] [ ] A B A O I A 1 B M = = C D C D CA 1 B O I [ ] [ ] [ ] I O A O I A 1 B = CA 1 I O D CA 1 B O I Wettl Ferenc 3. el adás: Determinánsok 2015. február 27. 19 / 19