Egyenletek, egyenlőtlenségek X.



Hasonló dokumentumok
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Határozd meg a következő kifejezésekben a c értékét!

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Exponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Logaritmus

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

Egyenletek, egyenlőtlenségek V.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.

Egészrészes feladatok

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.

Koczog András Matematika - Az alapoktól az érettségin át az egyetemig

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Matematika 11. osztály

Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) 1. Számítsd ki a következő kifejezések pontos értékét!

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

11. Sorozatok. I. Nulladik ZH-ban láttuk:

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Irracionális egyenletek, egyenlôtlenségek

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Exponenciális, logaritmikus függvények

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

Trigonometria Megoldások. 1) Oldja meg a következő egyenletet a valós számok halmazán! (12 pont) Megoldás:

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria

Módszertani megjegyzés: A kikötés az osztás műveletéhez kötődik. A jobb megértés miatt célszerű egy-két példát mu-

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

3. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny április 14. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Érettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / május a) Melyik (x; y) valós számpár megoldása az alábbi egyenletrendszernek?

Magasabbfokú egyenletek

Feladatok MATEMATIKÁBÓL

Megoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

Konvexitás, elaszticitás

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

Diszkrét matematika II., 5. előadás. Lineáris egyenletrendszerek

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások 2 1 = 217.

A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA

Matematika szintfelmérő dolgozat a 2018 nyarán felvettek részére augusztus

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Hatvány gyök logaritmus

Egyenletek, egyenlőtlenségek VIII.

Függvény határérték összefoglalás

Függvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.

Függvény differenciálás összefoglalás

9.o Mozaikos könyvvel felkészülési útmutató pótvizsgára és gyakorló feladatsor megoldással

Logaritmikus egyenletek Szakközépiskola, 11. osztály. 2. feladat. Oldjuk meg a következ logaritmikus egyenletet!

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása

Racionális és irracionális kifejezések

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások. 1. Az alábbi hozzárendelések közül melyik függvény? Válaszod indokold!

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Exponenciális és Logaritmusos feladatok

Gyakorló feladatsor 11. osztály

Komplex számok algebrai alakja

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA)

Matematika 8. osztály

Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek I.

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

Paraméteres és összetett egyenlôtlenségek

Függvények Megoldások

2017/2018. Matematika 9.K

Osztályozóvizsga követelményei

2. Algebrai átalakítások

JAVÍTÓ VIZSGA 12. FE

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2014/2015-ös tanév első (iskolai) forduló Haladók II. kategória

Exponenciális és logaritmusos feladatok Megoldások

Egyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Algebra

7. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek I.

ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK, EGYENLETEK

352 Nevezetes egyenlôtlenségek. , az átfogó hossza 81 cm

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

FÜGGVÉNYTANI ALAPOK A) ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely március 30. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

Törtes egyenlőtlenségek

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7

Szélsőérték feladatok megoldása

Átírás:

Egyenletek, egyenlőtlenségek X. DEFINÍCIÓ: (Logaritmus) Ha egy pozitív valós számot adott, 1 - től különböző pozitív alapú hatvány alakban írunk fel, akkor ennek a hatványnak a kitevőjét logaritmusnak nevezzük. DEFINÍCIÓ: (a alapú logaritmus) Legyen a 1 pozitív valós szám. Tetszőleges b pozitív valós szám esetén létezik pontosan egy olyan c valós szám, hogy b = a c. Ekkor a c hatványkitevőt a b szám a alapú logaritmusának nevezzük. Jelölés: c = log a b. Megjegyzés: Bármely pozitív szám egyértelműen felírható valamely 1 től különböző pozitív szám hatvgányaként. Egy számnak egy adott alapra vonatkozó hatványkitevőjét a szám adott alapá logaritmusának nevezzük. Az a alapú logaritmus b jelenti azt a c kitevőt, amelyre a - t emelve b - t kapunk. A tízes alapú logaritmus esetén nem írjuk ki az alapot, hanem lg - t írunk a log 10 helyett. A definíció értelmében teljesül a következő: a log a b = b. A definíció alapján a következők adódnak: log a 1 = 0 és log a a = 1. A logaritmus azonosságai: log a x + log a y = log a (x y) a; x; y R + a 1 log a x log a y = log a x y a; x; y R + a 1 log a x k = k log a x a; x; k R + a 1 TÉTEL: Másik alapú logaritmusra áttérhetünk a következő módokon: log a b = log c b log c a log a b = 1 log b a a; b; c R + a; c 1 a; b R + a; b 1 log a b = log a x b x a; b R + a 1 x 0 x R 1

1. Határozd meg a következő kifejezésekben az x értékét! log x = 8 log 9 x = 1 log x 5 = 1 1 log x = lg 100 = x log 7 7 49 = x A feladatok megoldásához használjuk a definíciót: log a b = c b = a c. log x = 8 x = 8 = 56 log 9 x = 1 x = 9 1 = 9 = log x 5 = 1 5 = x 1 5 = x x = 15 log x 1 7 = 1 7 = x 1 7 = 1 x x = lg 100 = x 10 x = 100 x = log 7 49 = x 7 x = 49 7 x = 7 7 x = 7 x =. Mennyi lesz a következő kifejezések pontos értéke? log 4 9 81 log 9 4 5 1+log 5 8 1 log 8 4 7 log 1 4 log +log 7 9 Arra kell törekednünk, hogy a hatvány és a kitevőben szereplő logaritmus alapja megegyezzen, mert akkor azok elhagyhatóak és egyszerűbb alakra jutunk. Ezekhez a logaritmus, illetve a hatványozás azonosságait kell felhasználnunk. log 4 9 = (4 1 log 4 9 ) = 4 1 log 4 9 1 = 4 log 4 9 = 9 1 = 9 = 81 log 9 4 = (9 ) log 9 4 = 9 log 9 4 = 9 log 9 4 = 4 = 16 5 1+log 5 = 5 1 5 log 5 = 5 (5 ) log 5 = 5 5 log 5 = 5 5 log 5 = 5 = 5 8 1 log 8 4 = 8 1 8 log 8 4 = 8 8 log 8 4 1 = 8 4 1 = 8 1 4 = 8 4 = 1

7 log 1 9 4 log +log 7 = 7 log 1 9 7 4 log 7 log 7 = = [( 1 9 ) ] log 1 9 ( ) 4 log [( 7) ] log 7 = ( 1 log 1 9 ) 9 1 log ( 7) log 7 = ( 1 1 9 )log 9 log 1 ( 7) log 7 = 1 = 1 1 104 = 1 7 4096 108. Milyen x értékek esetén értelmezhetőek a következő kifejezések? log 5 (x ) log x (5 x) lg(x + x ) log x 4 A logaritmus alapja egy 1 - nél különböző pozitív szám. Továbbá a logaritmus után álló kifejezés is csak pozitív szám lehet. Ezek alapján kell felírnunk a lehetséges x értékeket. x log 5 (x ) x > 0 x > log x (5 x) 5 x > 0 5 > x és x > 0; x 1 Ezeket összevonva a következőt kapjuk: 0 < x < 5 és x 1 lg(x + x ) x + x > 0 Egyenletként tekintve a megoldások: x 1 = 1 és x = A függvény görbéje alapján a következőt kapjuk: x < vagy x > 1.

x 4 x > 0 Ez akkor teljesül, ha a számláló és nevező is pozitív, vagy ha mindkettő negatív. Tekintsük először azt, amikor a számláló és nevező is egy pozitív szám. x 4 > 0 x > 4 és x > 0 > x A kettőnek nincs közös része, így ezen az ágon nincs megoldásunk. Tekintsük most azt, amikor a számláló és nevező is egy negatív szám. x 4 < 0 x < 4 és x < 0 < x A kettőnek közös része a következő: < x < 4. A megoldás a két ág együttese (uniója): < x < 4. 4. Milyen x értékek eseten teljesülnek a következő egyenlőségek? log x = log 11 log 5 + log 8 x = lg + 6 lg 5 + lg 18 lg Használjuk a logaritmus azonosságait. log x = log 11 log 5 + log 8 = log 11 log 5 + log 8 = 11 = log + log 88 5 8 = log 5 Ezek alapján: x = 88 5. x = lg + 6 lg 5 + lg 18 lg = lg + lg( 5) 6 + lg 18 lg = = lg 4 + lg 15 + lg 18 lg 9 = lg 500 + lg 18 lg 9 = lg 9000 lg 9 = lg 1000 = 4

5. Oldd meg a következő egyenleteket! a) x = log 5 7 b) x = 1 Ezen típusoknál arra kell törekednünk, hogy tízes alapú logaritmusokkal fejezzük ki az x - et, mert így a számológéppel kiszámíthatjuk a pontos értékeket. a) x = log 5 7 = lg 7 lg 5 1, b) x = 1 lg x = lg 1 x lg = lg 1 x = lg 1 lg, 6. Old meg a következő egyenleteket! a) log 4 (x ) = b) log x + log = log 15 c) log x 0x log x 5 = d) log (x 1) = log 4 Az egyenletek megoldásánál arra kell törekednünk, hogy mindkét oldalt egy darab, ugyanolyan alapú logaritmus legyen, mert akkor a logaritmusokat elhagyhatjuk. Amennyiben az egyik oldalt egy logaritmus áll, a másik oldalt pedig egy szám, akkor a logaritmus definícióját is alkalmazhatjuk a megoldáshoz. Az egyenleteknél feltétel írása, vagy a megoldás ellenőrzése elengedhetetlen. Amennyiben az egyenletnél a feltétel kiszámítása bonyolult lenne, akkor előbb oldjuk meg az egyenletet, majd a kapott értéket ellenőrizzük le, hogy valóban megoldása-e az egyenletnek. Adott esetben, ha több feltételt is írnunk kellene, de azok között akad olyan, amelyet bonyolult lehet levezetni, akkor felírhatjuk csak a könnyebb feltételeket is, de ilyenkor a megoldásokat szintén ellenőriznünk kell a végén (mivel ekkor a feltételszabásunk nem terjed ki minden esetre)! 5

a) log 4 (x ) = Feltétel: x > 0 x > definíció szerint x = 4 x = 64 x = 66 b) log x + log = log 15 Feltétel: x > 0 log (x) = log 15 a függvény szigorú monotonitása miatt x = 15 x = 5 c) log x 0x log x 5 = Feltétel: 0x > 0 x > 0 és x 1 log x 0x 5 x = 4x x 4x = 0 x (x 4) = 0 = definíció szerint Egy szorzat értéke akkor 0, ha valamelyik tényezője 0. Ezek alapján a következő megoldások adódnak: x 1 = 0 x 4 = 0 x = 4 Az x 1 nem felel meg a feltételnek, így csak egy megoldása van az egyenletnek: x = 4. 6

d) log (x 1) = log 4 Feltétel: x 1 > 0 x > 1 log (x 1) = log 4 a függvény szigorú monotonitása miatt (x 1) = 4 x x + 1 = 4 x x = 0 A megoldó képlet felírása után kapjuk, hogy a két megoldás: x 1 = és x = 1. Az x nem felel meg a feltételnek, így csak egy megoldása van az egyenletnek: x =. 7. Old meg a következő egyenleteket! a) log x 1 (x 4x + 5) = b) = lg(x 100) 1 lg 5 a) log x 1 (x 4x + 5) = Feltétel: x 1 > 0 x > 1 definíció szerint: x 4x + 5 = (x 1) x 4x + 5 = 4x 4x + 1 4 = x x 1 = és x = Az x nem felel meg a feltételnek, de mivel nem írtunk fel minden kikötést, ezért ellenőrizni kell, hogy az x 1 tényleg jó megoldás-e. Ellenőrzés: Jobb oldal: Bal oldal: log 9 = = Ezek alapján az x 1 megoldása az egyenletnek. 7

b) = lg(x 100) 1 lg 5 Feltétel: x 100 > 0 x > 100 (1 lg 5) = lg(x 100) lg 5 = lg(x 100) lg 100 lg 5 = lg(x 100) lg 4 = lg(x 100) a függvény szigorú monotonitása miatt 4 = x 100 x = 104 8. Old meg a következő egyenleteket! a) log 4 [log (log x)] = 0 b) log 8 [4 log 6 (5 x)] = 1 Ezen típusoknál arra kell törekednünk, hogy kívülről befelé haladva, a definíciót többször alkalmazva, lépésről - lépésre,,lebontsuk az egyenletet. A feltétel felírása itt hosszadalmas lenne, mert több logaritmusra is feltételt kellene írnunk, így célszerűbb csak a legbelsőre felírni a feltételt és majd a végén ellenőrizni a megoldást. a) log 4 [log (log x)] = 0 Feltétel: x > 0 definíció szerint log (log x) = 4 0 = 1 log x = 1 = definíció szerint definíció szerint x = = 8 Ellenőrzés: Jobb oldal: 0 Bal oldal: log 8 = log = 1 log 4 1 = 0 0 = 0 Ezek alapján az x megoldása az egyenletnek. 8

b) log 8 [4 log 6 (5 x)] = 1 Feltétel: 5 x > 0 5 > x definíció szerint 4 log 6 (5 x) = 8 1 = log 6 (5 x) = 1 definíció szerint 5 x = 6 1 = 6 x = 1 Ellenőrzés: Jobb oldal: 1 Bal oldal: 4 log 6 6 = log 8 = 1 1 = 1 Ezek alapján az x megoldása az egyenletnek. 9. Old meg a következő egyenleteket! a) 4 lg x = lg x b) lg x = lg x Ennél a típusnál célszerű bizonyos lépés után bevezetnünk egy új ismeretlent a logaritmus helyett, s így megoldva az egyenletet, a végén visszahelyettesítünk az eredeti kifejezésbe. a) 4 lg x = lg x Feltétel: x > 0 és lg x > 0 x > 1 16 8 lg x + lg x = 9 lg x lg x 17 lg x + 16 = 0 Legyen: a = lg x a 17a + 16 = 0 A megoldó képlet felírása után kapjuk, hogy a két megoldás: a 1 = 1 és a = 16. Visszahelyettesítés után az egyenlet megoldásai a következők lesznek: a 1 = 1 lg x = 1 x = 10 1 = 10 a = 16 lg x = 16 x = 10 16 9

b) lg x = lg x Feltétel: x > 0 lg x = lg x Legyen: a = lg x a = a a a = 0 a (a ) = 0 Ebből két megoldás adódik: a 1 = 0 és a = 0 a = Visszahelyettesítés után az egyenlet megoldásai a következők lesznek: a 1 = 0 lg x = 0 x = 10 0 = 1 a = lg x = x = 10 = 100 10. Old meg a következő egyenleteket! a) log 5 x + log 5 x = 7 b) log x log 4 x = 5 log 8 x 1 c) log 4 x + log x 4 = 5 Ezen típusoknál arra kell törekednünk, hogy a különböző alapú logaritmusokat egy azonos alapú logaritmussá alakítsuk át. a) log 5 x + log 5 x = 7 Feltétel: x > 0 log 5 x + log 5 x log 5 5 = 7 log 5 x + log 5 x = 7 6 log 5 x + log 5 x = 14 7 log 5 x = 14 log 5 x = definíció szerint x = 5 = 5 10

b) log x log 4 x = 5 log 8 x 1 Feltétel: x > 0 log x log x log 4 = 5 log x log 8 1 log x log x = 5 log x 1 6 log x 9 log x = 10 log x 78 78 = 1 log x 6 = log x definíció szerint x = 6 = 64 c) log 4 x + log x 4 = 5 Feltétel: x > 0 és x 1 log 4 x + log 4 4 log 4 x = 5 log 4 x + 1 log 4 x = 5 (log 4 x) + = 5 log 4 x (log 4 x) 5 log 4 x + = 0 Legyen: a = log 4 x a 5a + = 0 A megoldó képlet felírása után kapjuk, hogy a két megoldás: a 1 = és a = 1. Visszahelyettesítés után az egyenlet megoldásai a következők lesznek: a 1 = log 4 x = x = 4 = 16 a = 1 log 4 x 7 1 x = 4 1 = 11

11. Old meg a következő egyenleteket! a) x lg x = 0,01 b) x log x = 16 Mivel itt a logaritmus a hatvány kitevőjében szerepel, ezért be kell hoznunk egy újabb logaritmust, mert ebben az esetben a hatványkitevőt le tudjuk hozni szorzat alakba. a) x lg x = 0,01 Feltétel: x > 0 lg x lg x = lg 0,01 (lg x ) lg x = lg x lg x + = 0 Legyen: a = lg x a a + = 0 A megoldó képlet felírása után kapjuk, hogy a két megoldás: a 1 = és a 1 = 1. Visszahelyettesítés után az egyenlet megoldásai a következők lesznek: a 1 = lg x = x = 10 = 100 a = 1 lg x = 1 x = 10 1 = 10 b) x log x = 16 Feltétel: x > 0 log x log x = log 16 log x log x = 4 (log x) = 4 Legyen: a = log x a = 4 a 1 = és a = Visszahelyettesítés után az egyenlet megoldásai a következők lesznek: a 1 = log x = x = = 4 a = log x = x = = 1 4 1

1. Old meg a következő egyenlőtlenségeket! a) log1(x + 1) > 4 b) log5 ( 1 x + 1) < 1 c) log 5 x x+1 0 d) log x 1 (4x + ) 0 Egyenlőtlenséget hasonlóan oldunk meg, mint egyenletet, csak arra kell ügyelnünk, hogy a negatív számmal való szorzásnál (osztásnál), illetve az alap elhagyásakor, ha az egy 0 és 1 közé eső szám (a függvény szigorú csökkenése miatt), akkor a reláció iránya megfordul. a) log1(x + 1) > 4 Feltétel: x + 1 > 0 x > 1 log1(x + 1) > log1 1 16 a függvény szigorú monotonitása miatt x + 1 < 1 16 x < 15 16 A feltétellel összevetve az eredményt, a végső megoldás: 1 < x < 15 16. b) log5 ( 1 x + 1) < 1 Feltétel: 1 x + 1 > 0 x > log5 ( 1 x + 1) < 5 log5 a függvény szigorú monotonitása miatt 1 x + 1 < 5 x < A feltétellel összevetve az eredményt, a végső megoldás: < x <. 1

c) log 5 x x+1 0 Feltétel: 5 x x+1 > 0 Egy tört értéke akkor pozitív, ha a számláló és nevező is pozitív, vagy mindkettő negatív. I. Nevező és számláló is pozitív: 5 x > 0 5 > x és x + 1 > 0 x > 1 A két egyenlőtlenségből ezen az ágon a következőt kapjuk: 1 < x < 5. II. Nevező és számláló is negatív: 5 x < 0 5 < x és x + 1 < 0 x < 1 A két egyenlőtlenségből ezen az ágon a következőt kapjuk: nincs megoldás. A két ágból a végső feltételünk: 1 < x < 5. Az egyenlőtlenség megoldása a következő: log 5 x x+1 0 log 5 x x+1 log 1 5 x x+1 1 5 x (x+1) x+1 0 4 4x x+1 0 14

Egy tört értéke akkor negatív, ha a számláló pozitív és a nevező negatív, vagy fordítva. I. A nevező pozitív és a számláló negatív (vagy 0): 4 4x 0 1 x és x + 1 > 0 x > 1 A két egyenlőtlenségből ezen az ágon a következőt kapjuk: 1 x. II. A nevező negatív és a számláló pozitív (vagy 0): 4 4x 0 1 x és x + 1 < 0 x < 1 A két egyenlőtlenségből ezen az ágon a következőt kapjuk: x < 1 A megoldás a két ág együttese (uniója): x < 1 vagy 1 x. A feltétellel összevetve az eredményt, a végső megoldás: 1 x < 5. 15

d) log x 1 (4x + ) 0 Feltétel: x 1 > 0 x > 1 x 1 1 x 1 4x + > 0 x > 1 Ezeket összevetve, a végső feltételünk: x > 1 és x 1 Az egyenlőtlenség megoldása a következő: I. Ha az alap 1-nél nagyobb szám: x 1 > 1 x > 1 log x 1 (4x + ) log x 1 1 a függvény szigorú monotonitása miatt 4x + 1 x 1 4 Az eredménynek és a feltételnek nincs közös része, így ezen az ágon nincs megoldás. II. Ha az alap 0 és 1 közé esik: 0 < x 1 < 1 1 < x < 1 log x 1 (4x + ) log x 1 1 a függvényszigorú monotonitása miatt 4x + 1 x 1 4 Az ág megoldása a kapott eredmény és a kikötés közös része, vagyis: 1 < x < 1. Az első ágon nem kaptunk megoldást, így a két ág megoldása: 1 < x < 1. Ezt összevetve a feltételekkel, az egyenlőtlenség végső megoldása: 1 < x < 1. 16

1. Old meg a következő egyenletrendszereket! a) 5 log x log y = 9 log x + log y = 8 b) lg x + lg y = lg y lg x = lg 5 c) log 5 x + log 5 y = 1 x 4 8 y = 0 A logaritmikus egyenletrendszereknél általában két megoldás közül választhatunk. Az egyik, ha mindkét egyenletben ugyanazok a logaritmusok szerepelnek, akkor behelyettesítéssel oldhatjuk meg az egyenletrendszert. Amennyiben különbözőek a logaritmusok, vagy az egyik egyenlet logaritmikus a másik exponenciális, akkor célszerű a két egyenletet külön külön tekinteni és egyenként egyszerűbb alakra hoznunk azokat. a) 5 log x log y = 9 Feltétel: x > 0 és y > 0 log x + log y = 8 Legyen: a = log x és b = log y Ekkor behelyettesítés után a következő egyenletrendszer adódik: 5a b = 9 a + b = 8 A második egyenletből azt kapjuk, hogy b = 8 a. Ezt behelyettesítjük az első egyenletbe: 5a (8 a) = 9 5a 4 + 6a = 9 a = Ebből visszahelyettesítés után azt kapjuk, hogy b =. Az újabb visszahelyettesítés után a következők adódnak: a = log x = x = = 8 b = log y = y = = 9 Ezek alapján az egyenletrendszer megoldása: (8; 9). 17

b) lg x + lg y = Feltétel: x > 0 és y > 0 lg y lg x = lg 5 Tekintsük először az első egyenletet: lg x + lg y = lg(xy) = definíció szerint xy = 10 = 100 Tekintsük ezután a második egyenletet: lg y lg x = lg 5 lg y x = lg 5 a függvény szigorú monotonitása miatt y x = 5 A második egyenletből azt kapjuk, hogy y = 5x. Ezt behelyettesítjük az első egyenletbe: 5x = 100 x = 4 x 1 = és x = A feltételnek csak az x 1 felel meg. Ezt visszahelyettesítve kapjuk, hogy y = 50. Ezek alapján az egyenletrendszer megoldása: (; 50). 18

c) log 5 x + log 5 y = 1 Feltétel: x > 0 és y > 0 x 4 8 y = 0 Tekintsük először az első egyenletet: log 5 x + log 5 y = 1 log 5 (xy) = log 5 5 a függvény szigorú monotonitása miatt xy = 5 Tekintsük ezután a második egyenletet: x 4 8 y = 0 x y = 0 x = +y a függvény szigorú monotonitása miatt x = + y Ezt behelyettesítjük az első egyenletbe: ( + y) y = 5 y + y = 5 y + y 5 = 0 A megoldó képlet felírása után kapjuk, hogy a két megoldás: y 1 = 1 és y = 5. A feltételnek csak az y 1 felel meg. Ezt visszahelyettesítve kapjuk, hogy x = 5. Ezek alapján az egyenletrendszer megoldása: (5; 1). 19

14. Mennyi a következő kifejezés pontos értéke? log log 4 log 4 5 log 5 6 log 6 7 log 7 8 A megoldáshoz a következő összefüggést kell alkalmaznunk: log a b log b c = log a b log a c log a b = log a c Ezek alapján a megoldás: log 8 =. 15. Fejezd ki lg 40 - et lg 0 segítségével! Legyen a = lg 0. Alakítsuk át az lg 0 kifejezést a következő módon: a = lg 0 = lg ( 5) = lg + lg 5 = lg + lg 10 = lg + lg 10 lg = lg + 1 Ezt követően alakítsuk át az lg 40 kifejezést is: lg 40 = lg ( 5) = lg + lg 5 = lg + lg 10 = lg + lg 10 lg = lg + 1 Az első egyenletből azt kapjuk, hogy lg = a 1. Ezt helyettesítsük be a második egyenletbe: lg 40 = (a 1) + 1 = a + 1 = a 1 Ezek alapján a megoldás: lg 40 = lg 0 1. 0

16. Fejezd ki lg 15 - öt az lg 75 és lg 45 segítségével! Legyen a = lg 75 és b = lg 45. Alakítsuk át az lg 75 kifejezést a következő módon: a = lg 75 = lg (5 ) = lg 5 + lg = lg 5 + lg Ezt követően alakítsuk át az lg 45 kifejezést is: b = lg 45 = lg ( 5) = lg + lg 5 = lg + lg 5 Az első egyenlet kétszereséből kivonva a második egyenletet a következőt kapjuk: a b = lg 5 a b = lg 5 Ezt visszahelyettesítjük az első egyenletbe: a = a b a = 4a b lg = b a + lg + lg Ezek alapján a megoldás: lg 15 = lg (5 ) = lg 5 + lg = a b + b a = a+b = lg 75+lg45 1